Dunántúli Napló, 1952. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-15 / 139. szám

DUNÁNTÚLI VUác PROLETÁRJAI ECYESŰl JETEK! K MAI SZAMBÁN: ..Azt határoztuk, hogy az aknát egyszerre három helyen „támadjuk meg“ falazásnál“ (2. o.) — A szovjet fejtőkalapács alkalmazásával emeli telje* sítincnyét a Duzsi csapat (2. o.) — A Magyar Nép- köztársaság Minis tértanáesának határozata a 1952/53. évi termén? e,gyűjtésről (3. o.) — A Szov­jetunió kormányán;.k jegyzéke Venezuelához (3. o.l — Épül a kommunizmus (4. o.) — Levél Jugoszlá­viából (5. o.) V ____________________________________________________/ AZ- M D P BAR ANYAMEGYEI PA’ RTBI Z OTT J ÁCÁNAK LAPJA IX. ÉVFOLYAM 159. SZÁM AHA 50 PILLÉK VASÁRNAP, 1952 JUNIUS 15 A borsodmegyei kohászok levele Rákosi Mátyás elvlárshoz „Rákosi Mátyás elvtársnak, a Magyar Dolgozók Pártja főtitkárának. Drága Rákosi elvtárs! Mi, borsodmegyei kohászok tudatában vagyunk annak a fele­lősségnek, amelyet egész országunk termelési sikereiért viselünk, hiszen mi adjuk a nyersvasterinelés száz százalékát, az acél és hengereltacél több mint 80 százalékát Nagy mértékben függ tő­lünk, hogy országunkban több gép, több traktor legyen és ezzel emeljük dolgozó népünk életszínvonalát. őszintén meg kell mondanunk Önnek Rákosi elvtárs, hogy bár eredményeink nem csekélyek, mégis adósai vagyunk népgazdasá­gunknak. Az elmúlt év december 1-én, amikor a jegyrendszer eltör­lésével pártunk és kormányunk újabb tanujelét adta a dolgozó népről való gondoskodásnak, Ön figyelmeztetett bennünket, hogy az 1952-es év egész ötéves tervünk döntő esztendje. Mi ezt a figyel­meztetést nem mindenben értettük meg és komoly mulasztásokat követtünk el az elmúlt év őszén megtartott kohászati konferencia általunk is elfogadott határozatainak végrehajtásában is. így tör­ténhetett meg. hogy bár a borsodmegyei kohászati üzemek egészé­ben 1952. I.—V. hónapjának termelési tervét teljesítették, az első negyedévben sem Diósgyőrben, sem özdon nem teljesítettük nyers- vastermelési tervünket és a diósgyőri hengerészek is elmaradtak a terv előirányzata mögött. Különösen súlyos felelősség terhel bennünket azért, hogy a minőség megjavításában, a tervszerűség betartásában nem értük el a kívánt eredményt. Ezzel veszélyeztettünk fontos export és minő­ségi szállításokat. Nem alkalmazzuk még elég széles körben az élenjáró szovjet munkamódszereket, a grafikon szerinti termelést, a gépi berendezések jobb kihasználását és igen sok javítanivaló van még a munkafegyelem, valamint a munkások és műszaki vezetők Együttműködése terén is. Drága Rákosi elvtárs! Mi, a diósgyőri, ózdi és borsodnádasdi kohászati üzem munkásai, műszaki dolgozói és alkalmazottai úgy határoztunk, hegy alkotmá­nyunk 3. évfordulójának tiszteleiére eddigi hibáink, elmaradásunk kiküszöbölésére, III. negyedévi tervünk túlteljesítésére a követ­kező szocialista kötelezettségeket vállaljuk: 1. Nye.rsvasból szeptember 30-ig terven felül 1000 tonnát adunk népgazdaságunknak. Ebből Ózd 540 tonnát, Diósgyőr 4G0 tonna túl­teljesítést vállal. 2. Mnrtinacélból szeptember 30-lg terven felül 4000 tonnát adunk népgazdaságunknak. Ebből Ózd 2500 tonna, Diósgyőr 1500 tonna túl­teljesítést vállal. Ezenkívül Borsodnádasd ugyanezen időpontig száz tonna elektroacéit ad terven felül. 3. Hengerelt-acélból szeptember 30-ig terven felül háromezer tonnát adunk népgazdaságunknak. Ebből Ózd 2209 tonna, Diós­győr 765 tonna és Borsodnádasd 35 tonna túlteljesítést vállal. 4. Gyárainkban a programszerűséget a termelésben szeptember •-9-ig átlagosan 92 százalékra emeljük. Ezen belül a minőségi acélok Kyártásáuál a prograinszerűscget szeptember végére 98 százalékra emeljük. 5. Az anyagtnkarékossági' mozgalom továbbfejlesztésével szep­tember 30-ig 7,500.000 forint értékű anyagot bocsátunk népgazda­ságunk rendelkezésére. Ebből Ózd 4,830.009, Diósgyőr 2,409.009 és Borsodnádasd 270.090 forint értékű anyagot takarít meg. Vállait kötelezettségeink teljesítése érdekében: _ a) biztosítjuk az egyes üzemrészek között a tervszerű együtt­működést, mely alapfeltétele az egyes üzemrészeken belül a gra­fikon szerinti termelésnek. A nagyolvasztók vállalják a Martin- kemencék, a Martin-kemencék pedig a hengersorok folyamatos ki­szolgálását. b) a grafikon szerinti termelés biztosítására a tervszerű meg­előző karbantartás^ programszerűségét a jelenlegi_ 64.5 százalékról *91 százalékra emeljük és biztosítjuk a technológiai fegyelem foko­zott betartását. c) mindent elkövetünk, hogy üzemeinkben tollasén felszám-1­3uk az igazolatlan mulasztásokat és késést szeptember 30-ig a II. {'egyedévi átlaghoz viszonyítva az igazolatlan mulasztások és késések folytán kiesett időt 15 százalékkal csökkentjük. d) a balesetek számának további csökkentése érdekében bizto­sítjuk a munkavédelmi rendszabályok betartását és a balesetelhá- »'itó intézkedések maradéktalan végrehajtását. Szocialista kötelezettségvállalásunk üzemeink dolgozóinak, bri­gádjainak, műhelyeinek vállalásaira támaszkodik, többek között az alábbiakra: A diósgyőri kohászati üzemeknél a Martin acélműből Jenei Lajos elvtárs a szakma legjobb olvasztárénak sztahanovista bri­gádja vállalja, hngv k^men^éle f«»ln»ro*í Vlbozn+nlát n *-ről 1ft4 lonna/örára emeli. Csuhaj József ifjúsági brigádja vállalja, hogy "eiigerlési tervét 15 tonnával túlteljesíti és a forgási időt 1.1 szá­mlákkal növeli s hogy selejtmentesen dolgozik. Az ózdi kohászat Martin-üzemének dolgozói vállalják az öntő- esgrnokban, hogy az eddigi 32 százalékos alsóöntéssel szemben szep­tember 30 ig 45 százalékra emelik a kiváló megmunkálási lehetőse­ket biztosító alsóöntések számát. Az ózdi linóinkéngermfi dolgozói vállal iák, bogy a késedelmes ^állításokból eredő kieséseket felszámolják és a szállítási tervet * százp'ékkal tnltel les'tlk. A borsodnádasdi lemezgyár hengerművének dolgozói vállal­ják, hogy a II. negyedévi „platina“ felhasználást 132 kg/a-ról 130 *g/q-ra csökkentik és ezzel 210 tonna „platinát“ takarítanak meg. Drága Rákosi elvtársi Látjuk, hogy egyre éleződik a harc a beké és a háború erői Között. Előttünk egv percig sem kétséges, hegy a békéért vívott hare a nagv Szovjetunió vezette béketábor győzelmével fog vég *ődni. ígérjük finnek drága Rákosi elvtárs, hogy az ón néldája eyomán pártunk vezetésével erőinket nem kímélve maradéktalanul teljesítjük szocialista kötelezettségeinket. * A szocialista kötelezettségvállalásokat megtárgyalták és elfo­gadták a diósgyőri, ózdi és borsodnádasdi kohászati üzemekben a *9 linké sok. mérnökök, technikusok, művezetők, mesterek és alkal- biazoftiik üzemrészenként megtartott termelési értekezletein. Miskolc, 1952. június 12. Népnevelőink készüljenek a békearatás nagy csatájára Legfontosabb termelési felada­tunk: az aratás, cséplés, begyűj­tés, másodvetés, tarlóhántási mun­kák elvégzése áll előttünk. Egy- egy feladat sikeres megoldása ko­moly erőpróbája lehetne pártszer­vezeteink többségének. így együt­tesen pedig kitűnő szervezettsé­get, szakértelmet, fáradtságot nem kímélő felvilágosító munkát kö­vetel meg tőlünk a feladat sikeres teljesítése. Az aratás, cséplés, betakarítás, idénymunka. Sokszor napokon, sőt óránkon múlik annak sikeres tel­jesítése. „Aki időben arat, az nyer, aki késik, az veszít." Ezért kell úgy felkészülnünk rá, hogy bármelyik percben mozgósítani tudjuk teljes felszerelésünket, dol­gozóinkat jövő évi kenyerünk biztosítására. Vesztegetni való időnk most már nincs. Megyénkben Mecsek- alja községben már elkezdődött az ősziárpa aratása. Egy-két nap múlva egész megyénkben teljes erővel neki kell látnunk az őszi­árpa aratásához. A tétlenség, vesz­tegetés milliókba kerül dolgozó népünknek, dolgozó parasztságunk nak. Az aratás, cséplés, begyűjtés munkájának közvetlen irányítója, végrehajtója a tanács, amely munkáját a minisztertanács hatá­rozata, az F. M. 18/1952. számú utasítása alapján kell, hogy meg­szervezze. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a munka fontos részét nem a pártszerevezeteknek, nem a nép­nevelőknek kell elvégezniök. Az őszi szántás, vetés, a tavaszi szántás, vetés, majd a növény­ápolási munkák sikeres elvégzésé­nek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy minden sikerünk attól függ, mennyire tudták megérteni párt­tagjaink, népnevelőink a munka fontosságát, jelentőségét és hogy mennyire tudták megértetni dol­gozó parasztságunkkal azokat, mennyire tudták mozgósítani őket a feladatok gyors elvégzésére. Ezért népnevelőinknek nincs vesztegetni való idejük. A minisz­tertanácsnak az aratás, cséplés, begyűjtésről hozott határozatának megtárgyalása után most népneve­lőinkre az a megtisztelő feladat hárul, hogy munkájuk közben a helyszínen világosítsanak fel min­den dolgozót a reájuk váró fel­adatról, munkájuk fontosságáról, saját felelősségükről, mellyel tar­toznak hazájuknak, családjuknak, az egész békéért harcoló emberi­ségnek. Meg kell értetnünk min­denkivel, hogy ma a béke megvé­déséért küzdünk a jobb, eredmé­nyesebb termésért, pártszerveze­teinkre, népnevelőinkre az a fel­adat hárul ezekben a napokban, hogy megértessék minden doloo- zóval: az aratás, cséplés, betaka­rítás, másodvetés nagy munkáját végsőfokon az emberek döntik el és ennek megértetése után moz­gósítsák dolgozó parasztságunkat a feladat győzelmes elvégzésére. Ennek érdekében népnevelőink­nek közvetlen feladatuk, hogy se­gítsék a helyi tanácsok munkáját és június 20-re befejezzék 1951— 52. évi sertés és egyéb begyűjtési tervük teljesítését. Meg kell értet­ni minden dolgozó paraszttal, aki még hátralékban van, hogy nincs értelme adósággal kezdeni az új gazdasági évet, hogy rosszul jár az, aki elmulasztja beadási köte­lességének teljesítését. Először azért, mert elesik a szabadpiac adta kedvezményektől, Aki tarto­zik erre a félévre, hiába teljesíti a következő évi tervét, míg le nem törleszti adósságát, nincs szabadpiaca. Másodszor rosszul jár, mert saját magát és család­ját csapja be: ha kevesebbet ad államának: az kevesebb textilt, bakancsot, élelmiszert, kombájnt, kultúrházat. telefont, bekötőutat tud biztosítani a dolgozó paraszt­ságnak. Harmadszor, ha nem tel­jesíti sertésbeadását határidőre, azt felemelik 5—10 százalékkal, megbüntetik. Ezt a hátralékot nem csaphatja oda a következő évi beadáshoz, ezt is, azt is egy- egy hízott disznóval kell teljesíte­ni még akkor is, ha mindegyik kötelezettség 50—50 vagy 40—40 kilogramot jelent is. Népnevelőinknek másodsorban feladata, hogy felhívják minden dolgozó paraszt figyelmét, minden gépieszköz azonnali kijavításának fontosságára. Köztudomású, hogy a mezőgazdaság gépesítésével, a meglévő gépek és' eszközök he­lyes kihasználásával nagyban hoz­zájárulhatunk mezőgazdaságunk szocialista átszervezésének meg­gyorsításához, a szemVeszteség nélküli aratás megvalósításához. Nagy tétről van Itt szó. Mezőgaz­daságunk szocialista átszervezésé­ről, több ezer vagon termésről. Ha csak minden holdról 10 kiló magot mentünk meg, akkor is kö­rülbelül 20.000 mázsa gabonával takarítunk be többet megyénkben. De nem 10 kilóról, hanem 2—3 mázsáról is szó lehet, ha késnek az aratással. Ez csak megyénkben 2—3, sőt 4—5 ezer vagon gabonát jelent, mely például Pécs városá­nak és környékének 1—2 évi szűk ségletét fedezheti. Pártunk falusi vezetőitől, népnevelőitől függ az, hogy ezt a mennyiséget veszen­dőben hagyjuk, vagy megmentjük népgazdaságunk számára. Az ellenség nem fog karbatett kézzel ülni, ebben az évben sem. Igaz az, hogy az elmúlt időben so­rozatos vereségei után az ellenség létszámban, gazdaságilag megtépá- zódott, megfogyott. Olyanokká váltak, mint egy süllyedő hajó pat­kányai. Azonban a sarokbaszorí- tott patkány mindenre képes. Ilye­nek a kulákok is, akikről jó egy- pár községben már egészen meg­feledkeznek pártszervezeteink, ta­nácsaink. Az osztályellenség, a kulák minden alkalmat megragad majd, hogy tönkre tegye kom­bájnjainkat, melyekből az idén már 36 darab fog aratni megyénkben, hogy tönkre tegye aratógépeinket, hogy ne tudjuk kihasználni gé­peink erejét, kapacitását, hogy el­húzódjon a gabona aratásának ide­je. Az ellenség időt akar majd nyerni. Pártunk elsőrendű felada­tává teszi minden népnevelő szá­mára, hogy növelje a tömegek éberségét, a kulákok, az osztály- ellenség minden aljas kísérleté­vel szemben. Nekünk ezzel a jel­szóval kell a dolgozókat harcba Vinnünk: az aratást, cséplést, be­gyűjtést, másodvetést gyorsan, idő és szemveszteség nélkül kell elvé­gezni. E jelszónak megyei jelszóvá kell fejlődnie. Ennek érdekében népnevelőink­nek széles körben kell ismertet­niük az új módszereket. A Bred- juk-féle cséplési módszert, mely­nek lényege nem a 5—6 órás át­szerelésben, hanem az emberek jól szervezett munkájában, har­cosságában van. Komoly és szép feladat hárul most a népnevelőkre. Az ő munká­juktól igen sok függ az elkövetkező napokban. Népnevelőink a csopor­tos és egyéni agitációs munká­jukkal viszik győzelemre e nagy feladatokat. A népnevelők munká­jukba bátran vonják be a szak­embereket, élenjáró dolgozókat. Használják fel azok tapasztalatait, szaktudását. Dolgozzanak úgy, mint ahogy a sztálingrádi kerület egyik agitátora dolgozik. Szajcsov elvtárs brigádja agitátorcsoport­jának értekezletére mindig meg­hívja Djomin agronómust is. Mi­kor legutóbb Klimova és Tolnia- csov brigádvezetők kihívták egy­mást párosversenyre az agitátor­értekezleteken, akkor Djomin ag- ronómus részletesen megmagya- rázta az értekezlet résztvevőinek, hogy mit kell tenniök és mikor he­lyes elkezdeni az aratást, hogy 5 versenyt megnyerhessék a küzdők. Elmagyarázta, hogy a gabonának öt érési szakasza van. Az első szakasz, az alakuló sza­kasz. Ekkor van a csira alakuló­ban. A mag endospermája pépsze­rű. Ekkor már a gabonát figyelni kell, mert ez a szakasz 12—16 nap­ig tart, A második szakasz, a te­jes érés szakasza. Ekkor a szem tejszerű. Ez a szakasz 10—12 napig tart. Ekkor aratni még nem lehet. De erősen kell figyelni a gabonát, mert ezután a harmadik szakasz, a Viaszérés szakasza következik. Ekkor a magnak a víztartalma 20- 25 százalékra csökken már. A bú­zánál és az árpánál a növényzet több tápanyagot a magba már nem visz be. A mag már nem fejlődik tovább. A tápanyag a magban már csak elrendeződik. Ez akkor is megtörténik, ha a növényzetet már levágták. Ekkor legjobb az aratást elvégezni annál is inkább, mert a mag toklásza, pelyvája még nem száraz, az erősen fogja a szemet és szemveszteség lényegében nincs. Ez az érési szakasz 6—8 napig tart csak. Ezt az érési szakaszt kell ki­használni. A negyedik szakasz a teljes érés szakasza. A mag víztartalma ekkor már csak 15—20 százalék. A szár kezd megkeményedni. A mag még nem hullik. Az aratás folytatása itt még nem jelent szemveszteséget, de már az lehet­séges. Van már bizonyos száza­lékú veszteség. Egyedül a rozs aratása helyes még ilyenkor, mert eltérően a búzától és az árpától, a rozs a viaszérés szakaszában még visz be a magba tápértékét. Azt csak a teljes érés első idejé­ben hagyja abba és kezdi elren­dezni véglegesen. Ezért a rozsot a viaszérés utolsó napjaiban és a teljes érés első napjaiban helyes vágni. Az ötödik szakasz, a tútérés sza­kasza. A szem ilyenkor erősen pereg. A szár törik. A szemvesz- ieség igen nagy, némelykor 50— 60 százalékos is lehet, ilyenkor, ebben az érési szakaszban csak az arat, aki Tito szövetségese, aki el­lensége saját magának, családjá­nak, hazájának. Ezt az érési sza­kaszt nem szabad megvárni. A szakemberek bevonása, a nép­nevelők és versenyzők megbeszé­léseibe, biztosítéka a győzelem­nek. Erről nem szabad megteled* kezniök népnevelőinknek. Ha megyénk népnevelői megfo­gadják pártunk szavát, tanulnak a szovjet agitátorok gazdag tapasz­talataiból, ha megértik munkájuk történelmi jelentőségét, ha telje* odaadással dolgoznak dolgozó pa­rasztságunk felvilágosításáért, ügyünket győzelemre visszük: megnyerjük idei nagy kenyércsa­tánkat. Szekeres László MB mezőnazd. oszt. pol. m. L

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents