Dunántúli Napló, 1952. június (9. évfolyam, 127-151. szám)
1952-06-15 / 139. szám
2 MÄPIÖ 1952 JUNIUS IS „Azt határoztuk, hogy az aknát egyszerre három helyen „támadjuk“ meg a falazásnál“ — Abonyi munkatárs? — Igen én vagyok. Baj van? hangzik a telefonban a válasz. — Eltértünk az iránytól, körülbelül három métert. Most mit tegyünk? A drót túlsó felén álló bányásznak nem kell soká várakozni a válaszra. Abonyi elvtárs, műszaki igazgató rö vid gondolkodás után megfontolt vá. laszt ad, megmondja merre menjenek tovább. A beszélgetés után az akna- mélyítők újból' munkához látnak, zavartalanul halad a termelés. Abonyi András elvtárs munkája olyan, hogy állandó figyelmet, odaadást és munkaszeretetet követel. Sokszor szinte percenként csenget a telefon, a munkahelyekről tanácco- kat kémek tőle a dolgozók. Ő pedig mnidig szívesen segít. Sokat jár a dolgozók között, probléma pedig min- denütt akad. — A dolgozók csak az olyan vezetőknek szeretnek szólni a hibák felöl — mondja — akiktől segítséget és megértést is párnak. Hozzám sokszor fordulnak tanácsért, segítségért, mert már érzik, hogy szívesen, nagyon •zivesén segítek nekik. Ez sokszor be i® bizonyosodik. Pél- ' dóul az egyik munkahely dolgozói kifogásolták, hogy vizes munkahelyük ellenére bakancsot kaptak csizma helyett. Abonyi elvtárs utánajárt, s rájött, hogy a raktárban megvannak a gumicsizmák, de tévedésből mégsem ezt adták ki a dolgozóknak. Azonnal intézkedett, hogy a gumicsizmákat megkapják. Egy másik munkahelyen többször fennakadt a munka fúrószárak hiánya miatt. A dolgozók jelentése után Abonyi elotárs a szűk keresztmetszet ellenére gondoskodott arról, hogy a vállalatnál megfelelő mennyiségű fúrószár álljon a dolgozók rendelkezésére, s hogy emiatt ne legyen fennakadás. Abonyi elvtárs egyes munkák gyakorlati elvégzésénél kikéri a dolgozók véleményét, meghallgatja őket. így segítik egymást közösen fizikai és műszaki dolgozók. Az Aknamélyitő Vállalat nemrégiben igen komoly és szép tervfelada- tot'r kapott. A jelenleg ácsolattal biztosított Kossuth-aknát tíz hónap alatt át kell falazníok. — A terv szerint már április elsején el kellett volna kezdem a falazást, — mondja Abonyi András. — de különböző akadályok miatt ezt július elsején kezdjük meg. A falazásra pedig olyan új módszert dől. goztunk ki, amely eddig még sehol sem volt használatos, mi alkalmazzuk először. Büszkén számolt be arról, hogy a vállalat műszaki vezetőivel és a városi pártbizottság tagjaival hogyan vitatták meg javaslatát, hogyan segített minden műszaki vezető, minden elvtárs egy-egy kis módosítással még jobbá tenni a tervet. — Azt határoztuk, hogy az aknát egyszerre három helyen ..támadjuk'' meg. A felvonulási munkák elvégzése után három szakaszra osztjuk a munkát. Az első szakasz 110 méter mély lesz, a külszíntől az altáró szintjéig. A legkomolyabb feladat a második szakasz falazásánál vár ránk. Itt 195 méteres falazást kell elvégeznünk. A harmadik szakasz 14.5 méteres, mert az akna jelenlegi mélységét még tovább növeltük. Az első és a harmadik szakasz elvégzése a terv szerint nem nehéz. A második szakasznál már előkészítettük az akna kétoldali rakodóját, a földalatti szállítógépházat és kiképeztük a kö- télgurítót. Most csak arra várunk, hogy az aknát leállítsák és megkezdhessük a falazást. Abonyi elvtárs terve szerint, amellyel három helyen „támadják“ az aknát a falazásnál jelentős mértékben lecsökken a munkához szükséges idő. így nem tíz, hanem hat ^s fél hónap alatt elkészíthetik az akna falazását. A terv nagy általánosságban már elkészült, most csak az szükséges, hogy megismertessék részleteiben is a dolgozókkal. Mert mint ahogy a műszaki vezetőknek és a pártbizottság tagjainak akadtak jó ötleteik a terv kidolgozásánál, ép- pernígy segíteni fognak Abonyi elv- társnak a dolgozók is, akikre a terv megvalósításának gyakorlati feladata vár. — Nagyon bízunk abban, hogy a terv megismertetése után a dolgozók lelkesen, bizakodva látnak munkához — mosolyodik el a műszaki igazgató elvtársi. — Könyvekből ők is ismerik a szovjet aknamólyitők munkáját és tudják, hogy a mi teljesítményeink egyenlőre még közel sem járnak azokéhoz. És éppen ezért törekvők, mindennap többet akarnak termelni, nem elégednek meg az eredményeikkel. Abonyi elvtárs is ismeri a szovjet aknamelyítők és bányászok munkáját. Most is Bucsnyev: Bányamérnökök kézikönyvét olvassa. Ez és az ehhez hasonló, kiváló szovjet szakkönyvek segítették neki megteremteni az űj aknafalazási módszer ötletét. A szovjet könyvek, a városi párt- bizottság munkatársai a műszaki vezetők segítsége után most arra van szükség, hogy a dolgozók is megszeressék és segítsék Abonyi elvtárs tervét, s lelkesedéssel kezdjék el a megvalósítását. Bízhatunk aibb-an, hogy az űj kezdeményezés sikerrel jár, mert a dolgozók éppenúgy, mint a százméteres feltárási mozgalomban, a műszaki vezetőkkel most is karöltve oldják meg feladataikat. Abonyi elvtárs és az összes dolgozók érezzék azt, hogy feladatuk komoly és megtisztelő. Az elkövetkezendő hónapokban rájuk tekint majd valamennyiünk szeme, mert azt várjuk, hogy lelkiismeretesen, nagyszerűen oldják meg feladataikat. Ezt várja tőlük Komló, ezt várja a Sztálin Yasmű és az ötéves terv! Harsányi Márta A Duzsi-csapat minden tagja a szovjet fejtőkalapács alkalmazásával emeli teljesítményét A Pécsi Közlekedési Vállalat «utóbusz üzemének dolgozói a felszabadulás óta 182 újítással segítették elő Pécs város és a környező bányavidék forgalmának zavartalanságát. Ebből 44-et már minden autóbusznál alkalmaznak. Az újítások és ész- szerűsítések segítségével 1945 óta 26, roncsokból összeállított autóbuszt helyeztek üzembe a dolgozók. A zökkenőmentes közlekedés további javítása mellett első- torban az önköltség és az anyagfelhasználás csökkentését vállalta az üzem. A gépkocsik akkumulátorainak telepfőkapcsolóit például azelőtt teljesen rézből készítették. Most Németh József villanyszerelő és Meződi Jenő technikus javaslatára vasból készítik ezeket az alkatrészeket és csak az érintkezési felületeket vonják be rézzel. Az újítás segítségével csupán 30 autóbusznál évente több mint 6.000 forint értékű színesfémet takarítanak meg. Horváth István szerelő és Deáki József sztahánovista szerelő, tizenhatszoros újító a ventillátorszíjak megtakarítására készített újítást. Eddig ugyanis a Dieselmotorokon két ventillátorszíjat alkalmaztak. Horváth és Dcákí egy állítható szíjtárcsa segítségével egy síkba hozták a főtengelyt, a légsűrítőtárcsát és a szelentyűt. Ilymódon egy szíj is elegendő a motor meghajtásához. A Pécsi Kesztyűgyár — megnöoekedett feladatai ellátására — ebben az évben csaknem kétszáz új dolgozót állított munkába. A szakmában élenjáró régi dolgozók a Rőder-moz- galom kiszélesítésével vállalták, hogy fiatal tanítványaikból a félévi átképzés idő elteltével jó szakmunkást nevelnek. A legjobb üzemrészben ~ a szabászműhelyben ~ 14 szabász adja át jó munkamódszerét a fiataloknak. Jó munkájuk eredményeként az elmúlt hónapban mar csak tíz új dolgozó termelt száz százalék alatt s így a műhely 523 és fél pár kesztyűvel túl is teljesítette tervét. A gépi varrodában — a kesztyűgyár női üzemrészében — a délelőttös és a délutános Imrmad dolgozói egymással versenyeznek: melyiküknél fejlődnek jobban az átképzösök és melyikük termel többet? Eddig a délelőttösök vezettek, 10-én azonban — tOO pár kesztű többtermeléssel — a délutánosok kerültek az élre. A munkamódszerátadók között példamutatóan dolgozik Hernádi Gyuláné. Nemcsak ő érdemelte ki ezévi jó munkájával a sztahanovista címet, de tíz tanítványa közül — György Mária, Erdösi Józsefné és Gálost Istvánná átképzösök — a korábbi 80—00 százalékról 100 százalékra emelték havi átlagteljesítményüket. A Rődvr-mozgalorn segítségével a pécsi Kesztyűgyárban májusban újabb öt fiatal dolgozó érte el a 100 százalékos havi átlagot. Hárman — a legjobbak között — pedig érdemesek lettek a sztahanovista okle vél re. Megyénk büszkesége, Komló várja a diák fiatalokat 'Az isko’aév végétért. Pártunk és a DISZ Központi Vezetősége a nyári szünidőben Komló és Sztám tinváros telépítéséhez hív. ja a középiskolák, technikumaink, egyetemeink, főiskoláink hallgatóit. Dicsö_ ség és megtiszteltetés jár azoknak a tanulóknak, akik Komlót és Sztálinvá. rost segítik építeni. Akik hozzájárulnak ahhoz, hogy Komlót mielőbb szocialista bányavárossá építsük■ Az ifjúságunk megértette ennek a felhívásnak a jelentőségét és iskoláinkban már eddig is föbbszázan jelentkeztek Komló város építéséhez. Este tél hétkor mintegy 80—90 tanuló leány jött össze, a Geister Ela utcai leányotthon nagytermében, hogy meghallgassák G a. lusz e'vtárs a komlói városi DISZ bizottság titkára na.k előadását. A„ előadás közben fel.fel csillanó sze. mek azt mutatták, hogy alig várják azt a napot, amikor elfoglalhatják helyüket a komlói és sztáJin városi építkezéseken. — ötéves tervünk nyo. mán hatalmas ipari góc• pontok létesülnek, olyanok mint a Sztálin Vasmű, Komló, Inótái Erőmű, Kazincbarcika stb. Hazánk elmaradt mezőgazdasági or. szágból — fejlett ipari or. szággá lelt. Fejlődő iparunknak egyre több szénre van szüksége. Országunk építése szempontjából különösen fontos a komlói széntermelés toko zása. Minden csa-’ád élet színvonalának emelése, kulturális fejlődése attól is függ, hogyan tudja Kom ló ellátni a Sztálin Vasmű vet kokszolható szénnel. — A komlói dolgozók fáradaságot nem ismerve, minden nehézséggé1 dacol va harcolnak- és építik a komlói bányát és a bánya. várost. Olyen emberek dolm goznak itt, mint Molnár István elvtárs itjúmunkás, aki vállalta hogy az eddi gi 28 .méter helyett 100 méter feltárást hajt ki egy hónap alatt. Komló becsületes dolgozói örömmel várják a tanuló ifjúságot, örömmel várja őket a7 élenjáró munkásiíjúság is. mert ma már megbecsülik a tanuló fiatalokat. A párt és a DISZ elvárja tanulóinktól, hogy a nyár) szünidőben segítsék felépíteni a Sztám Un Vasműt és a komlói bányavárost. A tanu'ók segítsége igen sokat jelent országépítés szempontjából. Gondoljanak csak azokra az ezer és ezer szorgalmas tanulókezekre, amelyeknek munkája nyomán szemlélő mást emelkednek fel a lalak. A jutalmazás, illetve a fizetés — elvégzett mun. ka arányában történik A tanuló itjúsúqunk is ugyan azon bérezésben, részesül, mind az ott dolgozó műn- kasok. Ha becsületesen dől goznak, telje sitik tervelőirányzatukat, hetenként ISO—160 forintot keresnek■ — A fiúk sátortáborban, a leányok pedig iskolákban lesznek eistálláso va. Biztosítva vannak a szórakozási és sportolási lehe* tőségek. Állandóan lesznek kullúrelőadások. Gaíus, elvtárs befejezésül ezt mondotta: — Mi reméljük azt. hogy Komlón és Sztálinvárosbah a tanulók és az ifjúmunkások között soha nem latot! egyséq fog kialakulni, amely előre viszi hazánk építését. Arra kériük a tanuló fiatalságot, hogy állják meg becsületesen helyüket. harcoljanak vállvetve ifjúmunkásainkkal szocialista hazánk felépíté_ séért Mar messziről megragadja figyel1 műnket a dombtetőn áltó vasasi Petőfi-akna épülete. Az akna tornya büszkén nyúlik fel a magasba és hir_ det a Petőfi aknai bányászok hősi harcai t, me'yet nap-nap után vívnak a több csille szén kitermeléséért. Azonban nem minőiig dicsekedhet nek eredményeikké.' a vasad bányászok. A több termelésért folyó har culkmak van egiy olyan szakasza, amikor nem teljesítették tervüket. Sok-sok csille szénnel maradtak adósak A becsületes bányászok még most is szégyenkezve gondoknak vissza ezek. re az időikre. De nemcsak az akna, hanem Duzsi István Szabadságharcos brigádjának tagjai nem tetteik'eleget becsületbeli kötelességüknek, á terv maradéktalan teljesítésének. A felol- vasót eremben a verseny tábla előtt szégyenkezve mondogatták egymás naik: „Ma sem teljesítettük tervünket“. Ezek után joggal feltehetjük a kérdést: A Szabadságharcos brigád tagjai rosszul dolgoztaik? Nem. Ezt nem mondhatjuk róluk, mert önfel áldozó munkát végeztek. Hát akkor miért nem teljesítetitek tervüket? Erre a választ a régi, elavult munka módszerben találjuk. A Szabadságharcos-brigád áprfis, május hónapokban az „öregektől“ át. vett, vagyis „régi“ módszerrel végezték munkájukat. Azon,ban a fel- szabadulás óta sokat változóit országunk. Munkásosztályunk forradalma, sí tóttá a termelést, új módszerekkel megdöntötték a kapitalista Magyar- ország termelési rekordjait. Ennek el len.éire a Szabadságharcosjbrigádban az a nézet uralkodott: ha a régieknek is jó voht ez a munkamódszer, akkor jó lesz nekünk is. Nem ismerték fel nyomban, hogy hiába minden erőfeszi, tés, már elmúlt, az az idő, amikor ré, gi módszerekkel is lehet a tervet tel jesíteni. Miilyen volt a Szabadsáigharcos- brigád munkamódszere? Az „ortofcon“ (munkahelyen) te vábbra is egy egy vájár végezte el £ termelési és biztosítási munkát. Ha a vájár kirésé.te egy süvegfa hosszúságban a szenet, altkor azt neki is betett biztosítania. Ezzel a régi mód. szerrel kevesebb volt a vájár teljesítménye és az egész brigádé is. Ezenkívül egyenetlen volt a terme lés. A műszak első felében minden vájár termelt, majd a műszak másik felében pedig beáceolták a munkahelyet. A hullámzó termelés követkéz, téb'en az akna szállító berendezései faadás után túl voltak terhelve, a műszak végére pedig kihasználatlanul hevertek. De a régi munkamódszer hátránya másutt is mutatkozott. így a műszak elején történő faadásnál, a kis fejfőka lap ácsok használatánál, a munka ross7 megszervezésénél stb. A Szabadságiharcos brigád tagjait a régi munkamódszer akadályozta ter_ vük teljesítésében. Voltak olyan hó napok, amikor jóval a 100 százalék alatt termeltek. Májusiban nagy erőfeszítésekkel végre sikerült a brigád tagjainak teljesíteni tervüket. E fej. tetten módszerrel váló dolgozás meglátszott a keresetben is. A brigád vá járóinak átlagos keresete 35~38 forint között mozgott. 1952 május 27 én bekövetkezett a fordulat. A Pctőíuaknai bányászai kö. zött az új győzedelmeskedett. Ezen a napon a Szabadságharcos-brigád tag jai — Pufii elvtárs István-aknaj vájár példáját követve — új módszerrel kezdték dönteni a szenet. A Szabadságharcos brigád tagjai Petőfi aknán III. szint 2-es telepi fej. tűsében dolgoznak. A két termelő har mad dolgozói hetenként váltják egymást, a harmadik műszak dolgozói pe. dig a szükséges faanyagokat adják be a fejtésbe, fapilléreket raknak és szükséges biztosítási munkákat végez nek. Ezzel lehetővé válik, hogy a két termelő harmad dolgozói minden ide jüket közvetlen termeléssel töltsék el. Az éjjeles faadó brigádban különösen kitűntek jó munkájukkal Szűcs József (4). Dilrich Henrik és lha Józsefné. akik hozzájárultál; ahhoz, hogy a Szabadságharcos brigádban is győze. delmeskedjék a Rufli-mozgalom. Az ácso'láshoz szükséges faanyagokat gondosan odakészítik az „ártok" mellett lévő pasztákba. így az ácsoló vá. járnak nem kelj minden darabért futkosnia és keresgélnie. A két termelő harmad dolgozói reg. geles műszakban fél halkor, délutános műszakban pedig fél kettőkor szállnak le a bányába. A reggeles műszak dolgozói közvetlenül a munkahelyet, ken várják meg a váltó harmadot A Szabadságharcos brigád tagjai meg valósították a melegcsákányváltás jel szavát; egy, pi lanatra se álljon meg a termelő munka. Folyamatosan ömlik a szén a csárdákban, szinte észre• vételenül foglalja el helyét a váltó harmad. Az új módszerre’ a Szabadságharcos brigádban szakosították a munkát. A feladatokat úgy osztották meg hogy az egyik vájár a műszak minden percét lehetőleg szentelésre fordíthassa, a másik vájár viszont ácsoljon. De ha a munkahely megkívánj — Duzsi csapatvezető elvtárs — két vájárt oszt be ácsolásra, egyet meg szeneiésre. A régi módszerrel az ácsolás úgy történt, hogy először felülről kezdték a szenet résielni, majd a ki réseit süvegfa felső vége alá ütötték a támfal így lassabban ment a munka, •mert kemény erőfeszítéseikkel kellett lefaragniuk a legfelsőbb ezéndarabot is. A Szabadságharcos-brigád tagjai — Rufli elvtárs módszerét követve —- először a süvegfa közepére ütik a1« a támlát és így egész bátram a fejtőkalapács néhány lendületes ütésével a 9zénfa! felső részét ledöntik. A feí' tőkalapács egyetlen csapásával egy méter 20 centi szénfalat döntenek l* az ácsoló vájárok. A Szabadságharcos-brigád eredményeinek forrását megtaláljuk a szovjet fejtőkalapácsok használatában is- A brigád minden vájára kezében szovjet fejtőkalapácsok láthatók. Az igaz, hogy kezdetben idegenkedtek tőle és a brigádon belül az a felfogás alakult ki: „Nem nekünk valók az ilyen nehéz gépek.“ Azonban ezeket a nézeteket megsemmisítették Rufli elvtárs nagyszerű eredményei és a brigád vájárai saját maguk győződtek meg a szovjet iejlökalapacsok előnyeiről. — A mi fej'fcőkalapácsaink könnyű- ek, de nehezebben is megy velük a munka. Az igaz, hogy gyorsabbak ütései, de nincs benne semmi erő. A szovjet gépekhez viszonyítva olyanok mint a játékszer. Ezzel szemben * szovjet fejtőkalapácsok ütései lassabbak, de jóval nagyobb az erejük, ütőképességük. Különösen nagyszerűen alkalmazhatók nálunk, a 2-es kemény telepen. A jó eredményeim eléréséhez elsősorban a szovjet fejtő- kalapács segített. A brigádban, mint ácsolóvájár vagyok alkalmazva é? alig, hogy benyomom a szénbe a szoy. jet fejtőtelapácsot, máris másfél m®. tér szénfai ledől — mondja Németh János (10) vájár. Db ez nemcsak Németh János (10) véleménye, hanem így nyilatkoznak a -szovjet fejtőkal'iapácsokról a Szabadságharcos brigád összes tagjai. Ezeket a nagy gépeket vájáraink annyira megszerették, — mondja Duzsi István csa-patvezető — hogy semmi körülmények között meg nem válnának tőlük. A munkájukban a szovjet fejtőkalapácsok lettek legjobb e®- gítótársaik. A Petőfi-aiknaí bányászok egymásután keresik fe] az üzemvezetőséget és jtetentik be igényeiket a szovjet I ej tőka’ap á csők ra. A Szabadsághaicos-brigáriban az űj módszer alkalmazásánál a kommunis. ták járnak az élen. Boros János 1- alapszervezet titkára jún.ius 9 ig havi á'agban 173.4 százalékra, Vrank11 János Vasas II. telepi pártszervezet titkára 147 4 vzázalék, Fejes János- ff brigád pártcsoportvezeiője 185-9 százalékra emelte átlagteljesítményét- Ezek a7 elv társak eredményesen tudják mozgósítani a pártonkívüíi dolgozókat a több szén kitermelésére, mert maguk is példát mutatnak. Felismerték. hogy az új módszernél te a kom-, mu nis táknak k.el! bétől ten iök a kezdeményező szerepet. A Szabadságban cos.brigád eredményeiben benne va* az egész pártszervezet jó munkája- Eejes János pá-rtcsoportvezető elvtárs helytáll a fejtés politikai irányítójának posztján mert eredményesen moz gosítja a brigád dolgozóinak harcát- melyet a Rufli-mozgalom győzelméért vívnak. Milyen eredményei vannak ennek az új mozgalomnak a Szabadságharcos brigádban? Ez legjobban kifejezhető a termelési tervük számaiban. A brigád 110'7 százalékra teljesíti tervét E fejlett módszer alkalmazásával tehetővé vált, hogy a brigád augusztus 20 és a bányásznapra tett 19Ű csillés vállalását június 9 ig 24.‘! esti- lévé'. túlteljesítette. Az új módszer előnye megmulalkozil,- a vájárok teljesítményeiben is. Június 9.-ig havi átlagban Boros János 173.4. tóth János 168.5, Németh János (10) 196.7 százalékra teljesítették tervüket. E fejlett módszer alkalmazása a brigád tagjainak havi több. mint 2500 forintos keresetet jelent. Csordos Géz*
