Dunántúli Napló, 1952. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-13 / 137. szám

2 Nfl PLO 1952 JUNIUS 18 Jacques Duclost pénteken újra kihallgatja a vizsgálóbíró Pária (MIT) A szerda esti sajtó Jelenti, hogy Jacques Duclost, a Francia Kommunista Párt titká­rát legközelebb pénteken fél 9 órakor hallgatja ki a vizsgáló- bíró az igazságügyi palotában. A francia nemzetgyűlés külügyi lizoltsága elfogadott egy kommimisla javaslatot A francia nemzetgyűlés kül­ügyi bizottsága tizenhét .szava­zattal tizenegy ellenében elfoga­dott egy kommunista és egy ha­ladó képviselő által benyújtott indítványt, amely felszólítja a bi­zottság elnökét, hogy még a nem­zetgyűlés nyári szünete előtt ja­vasoljon vitát Nyugat-Németor- szág felfegyverzéséről. Százegy felfüggesztett vasutast visszahelyeztek állásába A hatóságok a délfrauciaorszá- gi Beziersben 101, a június 1-i sztrájkban résztvett vasutast fel­függesztették. A lakosság erélyes követelésére most a százegy vas­utast visszahelyezték állásába — jelenti az UFI'. Rágaiomhadjárat Franciaországban a demokratikus erők dien Moszkva (TASZSZ): A „Trud“ közli Jean Cathala cikkét a fran­cia burzsoá sajtónak és rádiónak a demokratikus erők elleni rága­lomhadjáratáról. A magát franciának nevező kormány óriási hivatalos appa­rátussal rendelkezik hazugságok gyártására és terjesztésére — ál lapítja meg Cathala és megemlí ti, hogy ebbe az apparátusba be­letartozik a tájékoztatásügyi mi nisztérium, az AFP hírügynöksé ge, a francia rádió, a burzsoá sajtó, s a „Békés Szabadság“ tár­sasága, amely úgyuevezett „ma­gánszervezet.“ Jean Cathala a továbbiakban kijelenti, hogy a francia nép nem hagyja magát, becsapni. Ebben nagy segítségére van a demokra tikus sajtó. Franciaország egyszerű embe­rei — írja befejezésül Cathala mindjobban meggyőződnek arról, hogy a Szovjetunióval való ba­rátság biztosíthatja csak a békét, s Franciaország nemzeti függet­lenségének visszaállítását. Adenauer és a jobboldali szociáldemokrata vezetők „frontvárossá“' akarják változtatni Nyugat-Berlint Berlin (MTI): A bonni parlament kedden több órás vitát folytatott a gazdasági csőd szélére jutott Nyugat. Berlin kérdéséről. A szocialista fő­kolomposok követelték, hogy Nyugat. Borlint az eddiginél is nagyobb mér­tékben vonják be az amerikai és német imperialisták háborús előké­születeibe. Adenauer kijelentette, hogy a súlyos gazdasági válsággal küzdő nyugatberlini ipart hadianyag­rendelésekkel fogják megsegíteni. Adenauer közölte még. hogy szemé­lyesen fogja ellenőrizni a „fromváros­ban“ foganatosított rendszabályokat. A vita során Walter Fisch képvi­selő foglalta össze a Német Kommu­nista Párt álláspontját:- A bonni kormány jól tudja, hagy az amerikai érdekeket szolgáló politikáját Nyugat.Németország la- kossága elítéli. A kormány azt Is tudja, hogy a lakosság a militarista egyezmények május 26-án és 27-én történt aláírását egyöntetűen elutasít­ja és felkészül rá. hogy minden eszközzel megakadályozza e szégyen­letes szerződések ratifikálását., A bonni kormány látja, hogy saját koa­líciójának soraiban is nőttön-nő az ellenállás Adenauer nemzetgyilkos politikájával szemben. Ezek az okok teszik szükségessé a bonni kormány propagandaszervei számára, hogy áj hanglemezt vegyenek elő, amely a „veszélyeztetett“ Nyugat-Berlinről szól. — Megállapítom — folytatta Fisch — hogy a szociáldemokrata interpel­láció a legkeoésbbé sem alkalmas a négy nagyhatalom közötti megegye­zés előmozdítására. Szociáldemokra­ta vezető uruk! Választóik tömege nem fogja sokáig tűrni az Önök két- kulacsos politikáját. Fisch ezután kijelentette, a nyugatnémet sajtó fél­reveri a harangokat, mivel csak sze­mélyazonossági igazolvánnyal, vagy írásbeli engedéllyel lehet a Német Demokratikus Köztársaság területére lépni, azonban nem talál semmi kü­lönöset abban, hogy Nyugat-Német- országban amerikai parancsnokság alatt állandó zsoldoshadsereget szer­veznek a keleti országok ellen. A Német Demokratikus Köztársa, súg kénytelen volt ugyan saját biz­tonsága érdekében néhány ellenőrzé­si rendszabályhoz folyamodni, ámde az erreoonatkozó kormányrendelet kimondja, hogy ezeket a rendszabá­lyokat össznémet oálasztásokkal kap­csolatos megállapodás esetén azonnal oissza kell vonni. Aki tehát a nyu- gatlierlini viszonyok konszolidálódú­sát és a nyugatberlini katasztrofális munkanélküliség kiküszöbölését óhajtja, annak olyan politikát kell folytatni, amelynek célja a külön­szerződés ratifikálásának megakadá­lyozása, az össznémet választások végrehajtása, négyhatalmi értekezlet megkezdésének, a német békeszerző­dés megkötésének és valamennyi megszálló csapat távozásának kikény­szerítése — hangoztatta Walter Fisch, majd a szociáldemokrata pad­sorok felé fordulva ezeket mondta: — meggyőződésünk, hogy Ny ugat - Németország dolgozó népe végül rá­kényszeríti önöket politikájuk meg­változtatására. Tízmillió mórka „előleg“ Berlin (MTI): Adenauer bonni koalíciójának parlamenti képviselőit a közelmúltban tíz millió inárkával vesztegette mc<f a nyugatnémetorszá- gi hadiipar. Ezzel az összeggel — amelyet csak előlegnek szánták — a különszerződés ratifikálását és a reakciós üzemi szabályzat megszava­zását akarják előmozdítani a rurhvi­déki ágyúkirályok. A nagytőkések egy csoportja most azzal fenyegető­zik. hogv amennyiben egyes koalíciós képviselők továbbra is a különszerző­déssel szembeni „megfontolásról“ 1 ré­széinek a nyilvánosság előtt, azonnal megvonja tőlük az eddig anyagi „tá­mogatást". RÓZSA FERENC PÉLDÁJA ÉL Angol burzsoá lopok a kocsedoszigeti újabb amerikai vérengzésekről London (MTI): A konzervatív „Yorkshire Post“ vezércikkben fog- kilkozik a kocsedoi eseményekkel. „ Iz amerikaiak — írja — csak lángszórók, könnygázbombák és harckocsik alkalmazásával lettek a helyzet urai a kocsedoi ”6. számú részlegben. „A lap az amerikaiak pél­dátlan gaztettét képmutató finoinko- dással „sajnálatos eljárásnak“ minő­síti. majd kelletlenül jegyzi meg: „ I kommunista propaganda ezekben az es, menyekben annak bizonyítékát találja majd, hogy az amerikaiak a legbrutálisabban bántalmazzák a vedtelen hadifoglyokat“. Harrison konzervatív képviselő a „Daijv D-leg ruph"-ban közölt nyílt levelében a többi között a következő­ket írja: ,,Vájjon mennyi ideig hú­zódnak meg a fegyverszüneti tárgyaló­tok a fogolytáborokban lévő fiaink fájdalmára? Vájjon elegendőnek tartják embereink azokat az okokat, amelyek miatt nem írjuk alá a fegy­verszüneti egyezményt... ? a délko eai uemxetgyü «•" á'lásfog sláis l.i SfiR-Mnn «lien \ délköréül „nemzetgyűlés“ — mint u londoni rádió és. a „Reuter" jelenti — határozatot foéidotl el, nielvben követeli I.i Sziu-Man tói a statárium megs/Untrtésóté« a letartóz­tatott képviselők s/.ubadotibor«átáfát. A liutározal ugyanakkor f elszól it ja a üszimnuiií'ta képv nelőkel, hogv hagy innak Tel a nem/etgvűlés boj­kottjával es ismét vegyenek részt un­nak munkájában. Magyar színház nyílik meg a szlovákiai Komáromban Bratislava: Az „Uj s/é>" Szlová­kia Komniuuistu Pártjának napilap­ja köz!), hogv Komáromban állandó ma.'varityrlvii színház kezdi meg működését. Az tij színház műves/, ej v üt lese a /h.vúkiai magvar szín­j átsző csoportok legtehetségesebb Ingjulhől ulti kill meg. v lap ezzel kune-olutbiin hangsa- ív» »/1 h»vu a komáromi magyar, nvelvii színház megnyitása » sztáli­ni nemeztiségi politika újahb ered- menye. « Tíz esztendeje annak, hogz 1942. június 13-án a magyar urak rendőr- pribékjei halálra kínozták elvtársun- tcat, hősünket, mártírunkat, Rózsa Ferencet A kommunista párt elleni harc- nak sajátos matematikája járta akkoriban: Minden párttagra három­négy csendőr, rendőr, nyomozó, pri­bék jutott. A gyárosok és földes- uruk rendszerének, ameiy a „takuré- kosság", a „jövedelmezőség“, „ver­senyképesség“ nevében fillérenként és pengőnként nyomta az éhségszín­vonal alá a munkások és parasztok keresetét, tollettek a milliók erre a /.sandárhadra. Ez a mutematika azt követelte meg a kommunistától, hogy ha rendőrkézre jutott, egyetlen név, egyetlen adat ne hagyja el az ajkát: 11a Ö elveszett is, éljen a párt, iircs- sen maradjon a hóhérok véres keze. „11a elfognak, inkább válaszd a ha­lált, mint hogy árulóvá légy. Ha gvötörnek, ha akármilyen kínzásokat alkalmaznak, arra gondolj, hogy a [vártnak élnie kell" — mondotta és tette Rézsű Ferenc elvtár». Tizen és megint tizen kínozták. Hetekig a leg- hirhedtebb detektívek: Vayand dok­tor úr, a Juhász testvérek kipróbál­ták rajta a villanyozást, frissen re­szelt tormával telt zacskót búzánk a fejére, módszeresen, szinte ízről-í/rc törték a testét. Rózsa elvtárs bele­pusztult a kínzásokba — de egy szót sem vallott, ö maradt a győztes, az ő akarata diadalmaskodott és század­nyi [vandur- és mögöttük az egész fasiszta rendszer-terve ment füstbe. Amilyen példamutató volt ez. a ke­mény kommunista halálával, olyan példamutató volt életével is. Zágrábban, majd Budapesten vé­gezte középiskoláit. Drezdában a fő­iskolát. Szegény diák volt, nyáron megismerte q fizikai munkát. látta a Hitler-fusiszmus születését é» mint egy szocialista diákcsoport vezetője har­colt ellene. Mikor mint építészmérnök haza­jött, Richard bátyja (harcos kommu­nista. aki hét esztendőt szenvedett Horthy börtöneiben és aki később a Nagy Honvédő Háborúban mint par­tizán esett cl) vezette őt a parthoz. Attól kezdve Rózsa Ferenc építész­mérnök mindenekelőtt kommunista volt: propagandista, a Területi Bi­zottság összekötője, a Kommunista Ifjúsági Szövetség vezetője, majd a párt titkárságának tagja, a Szabad Nép szerkesztője. — Aki szereti a népét, aki alkotni, építeni akar, an­nak kommunistának kell lennie — hirdeti Rózsa Ferenc elvtár» élete. A munka és a harc egy pillanat­** na sem felejtették el Rózsa elv- társsal a tanulást. Megszerezte a ma rxizmus-len i niz in us kialszik usait és a part egyik legműveltebb embe- tévé képezte magát. Rádióadásból gyorsírással jegyezte a Szovjetunió vezetőinek előadását. Tanult nyelve­ket é* rendszeresen olvasott szépiro­dalmat. A kommunistának széleslá­tókörű, művelt embernek kell lennie és mindenekelőtt tanulnia kell a pro- lctárforrndalom, l,emn és Sztálin ha­zája, a Szovjetunió tapasztalataiból, tanítja nekünk Rózsa Ferenc elvlárv élete. Rózsa Ferenc építészmérnököt az építőmunkások maguk közé tartozó­nak ismerték. Gyakran beszélt ve­lük, irányította mozgalmi munkáju­kat aiiélkUl. hogy tudtak volna róla, hogv a párt egyik vezetője. Mikor lígv látta, egyik-másik munkás pieg- érett az illegális harcra, utusitá«t adott u Ménioftz pártszervezetének. hoéy vegye fel vele az érintkezést. Legfontosabb vezető pártmunkái mól lett is vállalta a Mémosz párt­csoportjának vezetését, hogy élenjá­ró munkástársaitól egy hónapra te szakadjon el. — Példája volt Rózsa Ferenc elvtárs annak az értelmiségi­nek, aki egybeforrott a munkásosz­tállyal, forrón szerette azt. ügyének szentelte élete minden percét. A párt úgy ismerte Rózsa Fcren- cet, mint a konspiráció meste­rét. Tíz esztendőig nem tudtak nyo­mára bukkanni neki, aki szüntele­nül folytatta a párt munkát. „A konspirációban nincs kilencvenkilenc százalék — hirdette. — A rendőrség kopói irúiiti elővigyázatosságunk százszázulékosnak kell lennie“. Ép­pen azért, mert éppen olyan körül­tekintőnek és megfontoltnak ismerte öt, mint amilyen bátornak és tevé­kenynek, bízta reá a párt az il jég ál is Szabad Nép szerkesztését. — A kom­munistának nem elég hűnek leuiile népeihez, osztályához és pártjához, haiieni ezen felül még ismernie kell az ellenséget, ismernie kell a harc adott formáit ós ezeknek megfele­lően nem k i len cv cuki lene, hanem százszázalékot kell nyújtania a cél eléréséhez — erre is oktat bennünket Rózsa Ferenc élete. „Szabad Nép!“ Milyen sokat mond iekünk ez a két szó, pártunk köz­ponti lapjának neve. A „Szabad Nép” n lapító ja, első szerkesztője, Rózsa Ferenc elvtárs egyúttal név­adója is volt ennek az újságnak. Az elnevezés, program U volt. „Mi, kommunisták, a munkásosztály párt­ja, az egész népért harcolunk, az egész országért, nemzeti független­ségünkért, szabadságunkért, égés« szabad népünk boldog életéért“ ' — ezt hirdette a lap címe, ez volt Rózsa l erenc elv tár* hitvallása, erre tanít bennünket egész életével. Az illegális Szabad Nép fejlécé« mindjárt a cím alatt az állt: „Rákosi Mátyás lapju". Rákosi Mátyás pártja, a magyar kommunisták, a mártírok hosszú sorút adták a magyar sza­badságért, n dolgozó népért. Voltak közöttük kiemelkedő nagy harcosok, mint Sallaj Imre, Fürst Sándor, Scliönliercz Zoltán, Ságvári Endre, Rózsa Ferenc é» voltak százával * pártnak olyan hű kutonai, mint Hoffman Ottó, akit mert nem vallott, az ablakon dobták ki a tfortliv- kopók. Goluk Rudolf bányász, isi- mon Ferenc iMÍriiinnkás, Kulics Gyu­la ifjúmunkás. A lclkiterror. a ki-zá­sok elviseléséhez a proletárinteniaci- onaiizmus eszméje, Sztálin tanítás* adta nekik. Az a tudat, hogy mil­liókért és milliók ellen küzdenek né­pünk szabadságáért, a világ szabad­ságáért, Rákosi Mátyás vezetése, * párt tette őket hősökké. Ma más idők járnak, szalvid népünk Rákosi Má- tyásnak, a Magyar Dolgozók Párt­jának vezetésével erős országot épít magának: a világot átfogó sztálini békefront szilárd magvar bástyáját- Rózsa Ferenc eKtárs nevét « fővár«» egyik utcája viseli, emléktáblája * S/ahad Nép épületének falak egér* dolgozó népünk kegyeletének tárává. De szavuk amelyeket a Szabad Nép­ben írt meg, nem hogy vwzteltek volna ercjtikliől, hanem egyre hatal­masabban. egvrc tübb szívben és tet»* l>en élnek, hatnak és valósulnak meg: A mai idők hősöket kívánnak SS 7» és a Kommunista Part hő­sökkel fog példát adni népének t* osztályénak a helytállásban 6» * hurohan“. • Schumacher rádiónyilatkozata Bonn (ADN): Schumacher, a Né­met Szociáldemokrata Párt elnöke szerda esti rádiónyilatkozatában ál­lást foglalt McClov amerikai főbiz­tos kijelentésével kapcsolatban, amdy szerint egy esetleges Schuinacher- kormány a különszerződés kérdései­ben nem cselekednék másképen, mint uz Adenauer-korimuiy. Schulbücher rádióbeszédének elö- estéjén lakásán hosszabb megbeszé­lésre fogadta lieber amerikai főbiz­tost, Schumacher cáfolta ugyan McCioy állítását, kiemelte azonban, hogv civilen nem ellenzi n liáhorú« külbn- sjerződt’«t és n katonai iiicgálltt|iodá- aokat, csupán u „szerződések javí­tásáért es tijabb tárgyalásokért“ har­col. Hízom gnlta, hogv a Német 'vzai- eiáldenii kruln Patt vezetősége „min­den külpoliiikui fejlemény alkalmá­val kö/ii- eljárást ajnn'oti fel" az Vdt’imiicr-Knritiátív link .Sí hunun ht r kifogásol/.i Idén.mer taktikáját, mert az nem teszi lehelő- fi ti háborús külön szer /ötlet „szilárd /lapjának" megteremtését, amelyet ő kíván. Kijelentette, Adrumicr politl- káj.i miatt a uv m'atiiémrtori/ági munka-ok „úgy érzik, hogy meg fosztották őket az 1945 óta kifejted példátlan erőfeszítéseik gyümölcsei­től". f,A jelenlegi üzemi szabályzattá• vény azoktól a jogoktól fosztja n,ri a dolgozókat, melyekkel 1953 előtt rendelkeztek és amelyeket 1^41 után tartományi törvényekkel és üzeni* megállapodásokkal biztosítottak. Alt** a dolgozók befolyását illeti a sl°'. clális politika terén, itt ugyancsak visszafejlődtünk a császári btroda’ lom idejére", ."vclnnnarhrr feltűnést kellő C» tdjf dig nem ismert részleteket közölt * háborús kUlüntzerződésből, amely r* Adenauer már egy hónappal e/el* hivatalosan tájékoztatta őt. . „.I *zertó<léiekl>c félig büntetőtörvény könyvet építettek b* — mondotta. Megjelent Zalka Mát* válogatott elbenzélétein gyűjteménye \ imiry nmityur Hzubndsútfl'ö, ens é.s író. Zulkn Máté hősi 1***. o Innak I.V évfordulóin nlkullb* — n Miepirodalini Könyvkiadó *•' • jeleli tette véloimtott el bMH»** link gyűjteményét. Kiragadott példák a sok közül As áruló St. Louis-i galambok Kövid idő alatt az egész világ megismerte Picasso békegalanib- ját. Felderülnek az arcok, erőseb­bek lesznek a karok, ha ezt a bé­kegalambot meglátjuk, vagy ha e bókegalambra gondolunk, mert tudjuk, hogy ez a békegalamb száz és ezermiliió békeharcos ren­díthetetlen erejét jelképezi és e bókegalamb jelképe alatt harcol­nak a népek az egész földkerek­ségen. éppúgy Brazíliában, mint Ausztráliában, vagy a földkerek­ség bármelyik országában. A gyű lölot torzítja el a háborús uszító imperialisták arcát, ha ezt a bé­kegalambot meglátják, mert tud­ják, hogy ez a békegalamb a vi­lág eddig ismert, legátfogóbb és leghatalmasabb mozgalmának a szimbóluma. Százszor elátkozták már ók ezt n békegalambot a békemozgalommal együtt, min­dent megtettek a megakadályozá­sára, de hasztnlan: a békemozga­lom áradata feltartóztathatatla nul tör előre az egész világon. A stockholmi békefelhívást 500 mil­lió ember írta alá és akadályozta meg. hogy Koreában atombombát vessenek bp és más országokat is Koreává változtassanak, az alig két évre ró megjelenő felhívást pedig már 603 millió ember irta alá, több. mint 100 millió ember­rel növekedett rövid két év alatt a békegalnmb jelkéoezte hatal­mas^ békevilágmo/.galom. Mindezeket átgondolva, azonban rendkívüli módon csodálkozhatna az ember az amerikai St Louis város rendőrségén, A Sf. Lnuis-i rendőrség ugyanis rendkívül ide­ges lett akkor, amikor kiderült, bogy húrom fiú ellopott ötven galambot. Talán bárányokká vál­tak az imperialist.) readővfark.i- sok és egyszerre '»irteleu nmiviru áthatotta volna őket a békos/.»re­tet. bogé mn már a közönséges galambok sorsáért i-- annyira *■<*- "ódnnkT Debo^vis. Még '» ».i|ahb háború« uszítok, mint \-» igazságot mega n rendőrségi k"z. lemé»*'v ámlia el. ami a St. Lnusi-i újságokban íi»l)»nt meg. mégpedig n következőképpen: Vigyázat! kiszabadult az Ame rikai Egyesült Államok korma nyának ötveri kolerával fertőzött galambja!“ És hogy a nagy ide gesség okait még jobban megért síik, meg kell említenünk azt r tényt is, hogy mindez akkor tör­tént. amikor az amerikai állam­férfiak szívükre tett kézzel eskii- döztek. hogy ők nem viselnek bakteriológiai háborút Koreában, amikor Truman és Acheson ég­nek fordított szemmel bizonygat­ták, hogy semmi közük a Koreá­ban és Észak-Kelet-Kínában ki­tört járványokhoz és azt sem tud­ják mi fán terem a bakterioló­giai hadviselés, amikor az ameri­kai „tudósok“ azt igyekeztek eb hitetni, hogy a koreai megbetege­déseket egy titokzatos üstökös megjelenése okozta... A/_ St. Louis-i eset után az amerikai rend buzgó őrei vaknr- gath attak a fejüket kínjukban uraikkal együtt, amikor újra ki­derült, hogy semmilyen hazugság sem képes elrejteni azt, hogy az amerikai imperialisták baktérium háborút folytatunk Koreában és Észak Kelet-Kínában. Pedig a bé­keszerető emberiség ezt már hó napokkal ezelőtt tudta a konkrét bizonyítékok alapján, akár tet­szik ez a Pentagon urainak, akar nem. Es hogy ez mennyire így van. arról beszéljenek újra a tények, vagyis az. hogy az íme- í'íkfii imperialisták baktérimnhá- boru in uira csak fokozta a uc- pek bekehareát az. egész világon, újabb ezrek, százezrek és milliók világosodták fel a7. amerikai itu per inlisták céljai felől és úiabb milliók csatlakoztak a béke világ mozgalmához. És ennek a felvilá­gosodásnak a tudata benne van az oInsz választások eredrnérvel- ben. va".v abban, hogv megveak- ben a bckctalálkozó elölt ípskli ezrekkel növekedett meg •••* »ík-Hv bé% eb a rt'osnk száma... Ezek i*>- •lig ú.ira csak nzt bizonyít iát» hogy >> béke v'lágmozgeiom. s I»»’* ke esői nanról ’i •*<>*•») nőnek és lm ezután is p* e*hliff'hez bőén m nagyobb erővel, még fokoziittab ban bnreolnnk a békéért, akkor n mi békegalatiihunk győz.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents