Dunántúli Napló, 1952. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-13 / 137. szám

1952 JtTNTUS 13 M Ä P L O PÁRT ÉS PÁRTÉPITÉS » A pártcsoportok, népnevelők helyes irányításával hazaszeretetre neveli a délszláv dolgozókat a mohácsi I. körzet pártszervezete Mohácson as I. számú körzet pártszervezete ebben az évben az utóbbi időkig nem sok eredményt tudott felmutatni. A pártszerve­zet vezetősége feladatat egyedül akarta megoldani és nem támasz­kodott a becsületes délszláv dol­gozók tömegeire. A pártszervezet vezetősége azon a nézeten volt, hogy a dolgozó parasztokkal nem lehet foglalkoz­ni, mert azok nagyon „szűksza­vú“ emberek. Ezért fordult elő, hogy a kommunisták nagyrésze nem járt el taggyűlésekre és még a tagdíját sem fizette ki. De nem volt pártosoportvezető értekezlet sem, mert n pártcsoportvezetők sem jelentek meg. Ezekért a hiá­nyosságokért bizony nem kis rész ben felelős a városi pártbizottság, amely nem adott elég segítséget az I. számú körzet alapszerveze­tének a munkájához. Nagy változás történt az utóbbi időkben, de különösen most, hogy az I. szá­mú körzet titkárának, Orzsi Zol­tán elvtársat választották meg. Orzsi elvtárs már, mint pártveze­tőségi tag is sot'it segített a pártszervezet múmiájában, de égé szén mostanáig gyökeres válto­zást nem tudtak elérni. Mikor tit­kárnak megválasztották, akkor érezte csak igazán azt, milyen felelősségteljes munkát bízott rá a pártszervezet. Orzsi elvtárs már kezdetben arra gondolt, egyedül képtelen lesz egy ilyen nagy szer­vezetnek a munkáját jól irányí­tani, ezért magának olyan tervet készített, hogy minden vezetőségi tag egyformán felelős a saját munkaterületén. Először Is a vezetőségi tago­kat kellett konkrét feladatok­kal megbízni és azok munká­ját ellenőrizni. De ezzel egyidőben a pártcsopor­tokat is újjá kollett szervezni. Kern volt könnyű feladat, de Or­zsi elvtárs és a vezetőségi tagok megoldhatónak látták úgy. hogy személyesen beszélgettek el a párt csoportvezetőkkel. Beszélgetésük során elmondták azt, milyen se­gítséget kell, hogy a pártcsopor­tok adjanak a pártszervezet mun­kájában. És ezt a segítséget a pártcsoport csak akkor tudja megadni, ha a csoportvezető rendszeresen eljár értekezletre és az ott kapott feladatokat beszél­getés közben tudatosítják a cso­port többi tagjaival. A pártszervezet vezetősége oredmónyes munkájának tudható be az. hogy a június elsejei béke- találkozóra 20 békebizottságot szerveztek. Ez a 20 békebizottság felosztotta maga között az I. szá­mú körzet minden utcáját. A pártszervezet vezetősége a béke­bizottságokat továbbra is azok­ban az utcákban bízza meg fel­adatokkal. A pártcsoportvezetők, népnevelők és békebizottságok jól irányított munkájával azt akar­ják elérni, hogy most az aratás idején a csoportok minden tagja megismerje azt az utcát és annak az utcának minden munkáját. Az esti kisgyfllésekre elhívják a becsületes délszláv dolgozó­kat, elbeszélgetnek arról, hogy Jugoszláviában á dolgozó nép­nek milyen nehéz a helyzete. Agitációjukat nem általánosság­ban, nem egész Jugoszláviára irányítják, hanem elmondják, hogy a maroknyi tőkés az ellen­ségünk, akik úgy zsarolják a dolgozó parasztságot, mint ná­lunk a felszabadulás előtt. A párt­szervezet vezetőségé azt a felada­tot tűzte a csoportvezetők és bé­kebizottságok elé, hovy a dolgozó parasztság minden kicsinek lát­szó problémájában adjon segítsé­get. Most, az aratásnál a kommu­nisták kezdeményezésére versenyt indítanak az utcák, de ezen belül a dolgozó parasztok is egymás­sal. A pártvezetőség tagjai nafry segítséget adnak a tömegszervezeteknek is. Minden pártvezetőségi tag fe- lolős egy-egy tömegszervezetért és kötelessége minden támogatást a munkában megadni. Amikor egy vezetőségi tag megismeri pél­dán] a DISZ munkáját, egy má- sik tömegszervezet segítését bízza rá a partszervezet. Ezzel elérik azt, hogy minden pártvezetőségi tag ismeri a tömegszervezeteket, azok jelentőségét és így segítsé­get is sokkal jobban tud adni. A _ pártszervezet titkára Orzsi elvtárs, de a többi vezetőségi ta­gok is különös gonddal adnak se­gítséget a dolgozó parasztságnak. Kicsinek látszok néha a problé­mák, de annál nagvobb hatást vál tanak ki a dolgozó parasztságból. Orzsi elvtárs az utcák látogatása­kor találkozott Ivánecz Mátyásné idős délszláv asszonnyal. Beteges néniké és panaszkodott, hogy nem fogja tudni teljesíteni a be­adását, mert nem tud dolgozni menni. Elmondta azt is, hogy szé- gyelné magát, ha lemaradna, hisz tavaly is eleget tett az állammal szembeni kötelezettségének. Orzsi elvtárs elmondta, hogy segíteni fognak, kijönnek a DISZ fiatalok és megkapálják a kukoricáját. Ivánecz Mátyásné már aznap be­járta az utcát és elmondta, hogy a kommmunisták milyen jó embe­rek és nem igaz az, amit a lculá- kok mondanak róluk. Azóta szám­talan példa van arra, hogy a délszláv dolgozók nem a knlákoklioz fordulnak tanácsért, hanem az utcájukban működő pártcsoportok vezetőihez, kommu­nistáihoz. A dolgozó parasztság mind job­ban felismeri azt, hogy a dél­szláv kulák vagy magyar kulák egyforma ellenség és egyformán kell ellenük harcolni. Mind köze­lebb kerülnek pártunk politikájá­hoz és várják is a pártszervezet segítségét. Orzsi elvtárs mun­kája során azt a módszert is al­kalmazni fogja, hogy rendszeresen ellátogat a kom­munistákhoz, megismerkedik családi körülményeikkel. Do ugyanezt a módszert alkal­mazzák a pártcsoportvezetők, nép nevelők is. akik utcájukban lakó minden dolgozót, személyesen fog­nak megismerni. Ezzel a mód­szerrel el fogják érni, hogy az T. szántó körzet, amely eddig eléggé hátul kullogott, az elsők közé emelkedjék. Zima Ilona Gondos szervezőmunkával készülnek az aratásra a beremendi dolgozók A határszéli Beremenden az idén több, mint 1200 holdon aratnak. Ta­valy egy hétig tartott az aratás, de ebben az évben öt nap alatt akar­ják elvégezni a község dolgozó pa­rasztjai. A mezőgazdasági állandó bizottság tagjai ezért már most vé­gigjárták a falut, ellenőrizték, hogy a községben lévő 80 fogatot rendne- hozták-e s munkára készen állnak-e. Megszervezték, hogy az egy dűlőbeli dolgozó parasztok közösen, egymást segítve végezzék a behordást és a cséplést. A fogatokkal nem rendel­kező dolgozóknak társaik — szmszé- daik kölcsönöznek igát, amit azok az asztagrakásnál és a csóplcsnél viszo­noznak majd. A cséplési munkák idején a villá­nyi traktoristák három géppel siet­nek a beremendi dolgozó parasztok segítségére. Tavaly a tanács nem ellenőrizte, hogy a két magánkézben lévő gépet is kijavítsák. A cséplés során aztán kiderült, hogy a két kulák még a legszükségesebb javí­tásokat sem végezte el, s emiatt Most az jól land óbizottság tagjai gon­dosan megvizsgálták a gépeket, bejá­ratták őket, hogy meggyőződjenek: elvégezte-e tulajdonosuk a szükséges javítást. Az egészségügyi állandóbizottság is belekapcsolódott a munkába. Azokon a helyeken, ahol a cséplés folyik majd, ellenőrizték: van-e elégséges, tiszta ivóvíz. Megvizsgálták a csép­lőgépek egészségügyi felszerelését is és a község orvosával együtt meg­szervezték az elsősegélynyujtásj szol. gálatot. A begyűjtési állandóbizottság a „Cséplőgéptől a begyüjtőhelyre". mozgalmat biztosította. Három be- gvüjtőhelyet létesítettek a falu kü­lönböző részein. A község beadási kötelezettsége gabonából közel 5.000 mázsa. Tavaly csak szeptemberben teljesítették begyűjtési tervüket a beremendi dolgozó {»árasztok, mivel a földművesszövetkezet nem tudta folyamatosan átvenni a beszállított terményt úgy, hogy minden dolgozó paraszt nyomban, a cséplőgéptől tel. jesíteni tudja beadási köteleezttségét. 400 hízottsertést szállít a püspökbolyi állami gazdaság egy hónappal a határidő előtt A püspökbólvi állami gazdaság megyénk legnagyobb gazdasága. Csaknem 6.500 hold földet művelnek meg az idén. A gazdaság nemcsak a növénytermesztésben és az állatte­nyésztésben, <le az államinál szembe­ni kötelezettség teljesítésében is pél­dát mutat a siklósi járás termelőszö­vetkezeteinek és a környékbeli egyé­nileg dolgozó parasztoknak. A gazdaság igen fontos szerepet játszik a pécsi bányavidék hús- és tejellátásában. A püspökbólyi állat- tenyésztők éppen ezért már az év elején azt a célt tűzték ki. hogy ter­vüket határidő előtt teljesítik. A jú­nius végére előirányzott 21 darab vá­gómarha helyett már a hónap elején harmincat szállítottak Pécsre, össze­sen 165 mázsa súlyban. Félezer hí- zottsertésükből százat már az első negyedévben leadtak. A többi 400 hízóelszállítását 10-én kezdték meg, csaknem egy teljes hónappal a ha­táridő előtt. Tej termelési tervüket azonban so­káig nem tudták teljesíteni, mivel egyedi takarmányozásra alkalmas is­tállóik nem voltak. Április végén az­tán elkészült a gazdaságban négy 50—50 férőhelyes tehénistálló, amely­be vízvezetéket és iparvágányt is be­szereltek. Elősegítette a tejtermelés fokozását az új bérezési rendszer is. Pál József tehenész például — a tőgymasszázs alkalmazásával — má­jusiban 1947 liter tejet fejt terven fe­lül. Ennek 10 százalékát —■ 194 liter tejet — prémiumként kapta meg. .1 tehenészek jó munkája révén május­ban már tejbegyüjtési terűét is 10? százalékra teljesítette a gazdaság. A püspökből y iák példamutatása nyomán a környékbeli falvakban és tszcs-kben is megjavult a begyűjtés eredménye. A szomszédos Kisíapolca község dolgozó parasztjai az országos begyűjtési verseny legjobbjai közütt vannak már. A járás termelőszövet­kezetei pedig éppen a napokban je­lentették be, hogy' teljesítették első félévi beadási kötelezettségüket. A bányászok küldöttei leleplezték Dömötör Sándort, a kétlaki életet élő, bumlizó vájárt A Ko«ru Sí-aknai bányászok április elején » bumüzás csökkentése érde­kében új módámért vezettek be. Akkor bírták meg először küldötteiket, hogy keressék fel lakásukon a fegyelmezek leneket és ieplezzék 1* őket. A bá­nyászok küldöttei Talált János és Kelemen József elvtársak voltak. Fel­háborító visszaéléseket lepleztek le, amikor arőlőkapálóssa^ lakásépítés­éé! krumpli ültetéssel foglalkozva ta­lálták a táppénzcsalókat. Gungl Ja­kabot éa társait, vagy pedig a mű •aakmulaaatókat ugyancsak különbö­ző munkahelyeken, odahaza dolgoz­at találták. Ezeknek a lógósoknak a legtöbbje éppen úgy, mint Dömötör Sándor, kétlaki életet cl. Mit «tea törődik azzal, hogy sem ethjhaza a földjén, sem a bányában eom tud helytállni. Azzal sem törődik, hogy ezzel mllyan hatalmas mérték­ben károsítja meg a nép ál1«mát. Az öntudatos Kossuth .aknai bá­nyászok maguk láttok hozzá a táp- bénzc&aJók, a lógósok leleplezéséhez, •eért, mert megelégelték azt, hogy •zek akadályozzák munkájukat. A Kossuth aknai bányászok ko- v, szívós harcban érték el, hogy *v. év olejl 80—100 igazolatlan mu- Msztás ma 15—20-ra csökkent. Ezért JK eredményért komoly is kemény •arcot keit’ett vívni. E kemény harcnak eredményekén- leplezték 1« most Dömötör Sán- ^r kétlaki, vidéki bányászt. , A kétlaki bányász súlyos ko- hiúéként húzódik a földhöz •* ez akadályozza őt abban, hogy •®lő!e is jó. becsületes bányász lo. ?***en. Dömötör Sándor sem a íö'd- nem tartozik, sem n bányához. ®bbcn n* évben január óta 15 uka- j^Utnn’. mu osztott Igaroiatlanirl. ezért •hidIák KI június 9 én. hétfőn a dél •kínos harmad do'.gozól Pupp Mária ^Nruj, n’aji'/.crw/rli púrtlitkúr vezetésével küldötteiket Sratatnakra Dömötör Sándor lakására, hogy ott a helyszínen keressék tel és figyel, mentessék arra, hogy mi'yen tör­vénybe ütközö cselekményt követett el. Szálainak községben a község túl­só széle felé, éppen egy megrakott szénásszekér baktatott hazafelé, az utolsó előtti házba, ahol Dömötör Sán­dor, a 34 es csapat lógósa lakik. Meg. szegte és megszegi a demokrácia törvényeit és műszakját elhagyva szénát ka­szált és száCtt haza lakására. A ha­zafelé tartó lógósnak Papp Mária elv- társnő elmondja hogy kik és miért küldték öt. — Tudja-e, hogy milyen kárt okoz azzal, hogy igazolatlanul mulaszt? Dömötör Sándor sunyin félre akar­ja vezetni a küldötteket és így vála. szol: — Hát én csak januárig dolgoz­tam a bányában és azóta itthon dől. gozom, — majd éktelen haragra ger­jedve ezeket mondja: 300 forin. tot kaptam a műit hónapban fizetést, hát lehet így dolgozni a bányában? — Hát miért, maga mikor volt utol­jára műszakon? — hangzik a kérdés A válasz pedig meghazudtolja Dö­mötörnek az előbbi mondását, mert ezeket mondja: — Mikor is — körül, helül, azt hÜzem, a múlt héten, csü­törtökön. — Mennyit mulasztott maga április hónapban? — Hát tnláii négyszer, ölazör — hangzik ó válasz. Úgy ejti ki száján ezeket a négy. szer ötszöri bumlizásokat Dömötör Sándor, mintha azt mondaná, hogy i>z nem jelent semmit. Majd ú|ból a tanácsot szidja, amiért jogosan el­számoltatták éi jogoian követelték n padlásán eldugott 23 máz«a kukori­ca bes/oigá.tatását. — Tudja-e hogy mit Jelent a hé. kéért harcolni és rendesen műszakra Járni? — teszi fel a kérdést Papp Mé rla elvtársnő. Közben kedélyesen pipára gyújt és ezeket mondja: Hát mondják meg azoknak ott Komlón, hogy még van ogy kis kaszálni valóm és ha azt el­végeztem, majd elmcgyiak dolgozni. De azt is mondják meg, hogy az ara. tásra újból szükségem van egy pár napra. Ezt üzeni Dömötör Sándor, a sunyi bumlizó, szemrebbenés nélkül, Komló becsületes dolgozóinak. Dömötör Sán­dor .hanyag ember, ez a tanács vé leménye is. 1945-ben költözött Szálát, nakra és akkor kapott földet, mint. egy 9 holdat juttatásként a demokrá­ciától és egy házat. A házat is és a főidet is elhanyagolja. Földjének nagvrésze évek óta bevetet­lenül ál! — mondotta Sipos eJvtáre, a tanács elnöke. 3115 forinttal tarto­zik a nép államának, nem teljesítette az elmúlt évben a beszolgáltatási kö­telezettségét, nem tett ekxjot á Iára. polgári kötelességének, nem járt be­csületesen műszakra és ugyanezt csi­nálja ebben az évben is, Teljesen io. gos a dolgozók véleménye, amikor Dömötör Sándor szigorú felelösségre- vonását követelik. Azt követelik, hogy ál ilsák a polgári bíróság elé és vonják felelősségre hanyag, le. g y e! mizzej! enségéér t. * A szakszervezeti bizottságaink és műszaki vezetőink a pártszervezet irá­nyításával arra neveljék a bánya, üzem dolgozóit, hogy továbbra, az ■ dóig leknél sokkal fokozottabban ne­veljék a fegyelmezetleneket, foglal­kozzanak velük, s ha kell, keményen járjanak el az olyanokkal szemben, mint Dömötör Sándor. Ezt követeli meg n jelenlegi lemaradás megszűnte, téso, ezt követe i ineg az ötévé« tér-, vünk Kossuth-aknára kitűzött fel­adóvá inak sikeres megoldása Is. Felhívjuk a vállal átvezet őség fi­gyelmét, hogy a dolgozók jogos k<J. veielését te’jesilse és áMilsa bíróság o'é Dömötör Sándort. Gábor Hal a/s A babarci állami gazdaságban új módszerrel dolgoznak az állattenyésztési terv megvalósításáért A babarci állami gazdaságban Resaz Alajos munkacsapata, az állattenyésztési agronómus ős az állatorvos-szakscgéd, igen jó mód­szert vezettek be a tenyészkoea állományban. Amíg azelőtt a Ha­lasi átlag anyakocánként 8.4 volt, az új módszer bevezetésével el­érték a 9.4 átlagot. 760 darab malac van, de mintha csak egy kocától volnának. Az­előtt az átlagsúly 3—4 hetes kor­ban 10—11 kiló volt darabonként, ma ugyanebben a korban 14—15 kilós átlagot érnek el. Ezt úgy tudták elérni, hogy a kismalaco­kat már 10 napos korukban rá­szoktatják az etetésre és rend­szeresen kijárnak szoptatás után n kifutóba. Az etetés és szoptatás idejét pontosan betartják. Egy igen jól bevált módszert vezettek be a malacoknál. Mivel egyes ko-1 cák nem tudják biztosítani az ás-1 vúnyi anyagot malacaiknak, így mesterségesen kell biztosítani eze­ket a hiányokat. Ezt úgy oldot­ták meg az állattenyésztési dolgo­zók. hogy négyfiókos etetőt csi­náltak és ezt alkalmazzák az ete­tésnél. Egy fiókba árpadarát tesz­nek, amely fehérje dús. Faszén­port is tesznek bele, mivel a szo­pós malacoknál gyakori a has­menés, amit ezzel meggátolnak. A másik fiókba futort tesznek, hogy biztosítsák a csontok fejlődését a szervezettel egyaránt. A negyedik fiókba sárga agyagot öntenek, amelyet a sertés igen nagy sze retettel fogyaszt, mivel sok benne az ásványi só. Ez a módszer igen hasznos. Sokkal jobban fejlődnek így a malacok. Újításaikkal és gondos munkájukkal elérték a gazdaság dolgozói, hogy a selejt százalék 8.5-ről 4.5-re esőkként az állami gazdaság sprtéstenyészeté- ben. Á begyűjtési minisztérium jelentése A begyűjtés terén az utóbbi napok­ban elért eredmények arra mutatna'., hogy a tanácsok igyekeznek minél jobban kihasználni a félévi begyűj­tési tervek teljesítésének határidejéig még hátralévő időt. Ez azonban nem mondható el minden megyéről, így különösen nem Rács- és Nógrád me­gyéről. De Hajdú megye sem fokoz­za eléggé erőfeszítéseit a begyűjtés eredményeinek megjavítására. Pedig a begyűjtési félévi tervet ezekben a megyékben is — amint azt az álla­mi fegyelem szigorúan megköveteli — maradéktalanul teljesíteni kell. Ugyanakkor, ha a megyék maradék­talanul teljesítették a begyűjtést, a gabonabetakarítás idején jobban Tud­jak majd minden erejüket az aratás, behordús, cséplés munkájára ősszpon. tusi tani. Minden községnek, minden dolgo­zó parasztnak nagy érdeke fűződik ahhoz, hogy ezzel a munkával minél gyorsabban végezzenek, mert azok a községek, »melyek hamarabb, köz­vetlenül a cséplőgéptől teljesítik a gabonabeadást, előbb vihetik a *za- badpiacra gabonájukat. A tanácsok igyekezzenek erről minél szélesebb körben felvilágosítani a dolgozó pa­rasztokat, akik már jól ismerik a szalvudpiae nagy előnyeit. Az elmúlt napokban a hizottserte* begyűjtésben Baranya megye érte el a legjobb napi állagot. Fejér müvé­ben is juvult a begyűjtés üteme cs emelkedett a napi begyűjtés mennyi­sége Somogy megyében is, itt azon­ban ez az emelkedés még nem Ki­elégítő. Somogy megyének erősen fo­koznia kell munkáját, hogy behozza lemaradását. Javult a begyűjtési Veszprém, Zala megyében is, ’Békés megyében ellenben a begyűjtés len. dülete gyengült. A járások közötti versenyben az egri járás megelőzte az orosházit, at előretörő mohácsi és gödöllői járás pedig kiszorította az első öt járás kö­zül n siklósi és a derecskéi járást. Az öt legjobb járás t. mátészalkai, 2. egri. 5. yjo»lu/l, 4. mohácsi, 1. gödöllői.

Next

/
Thumbnails
Contents