Dunántúli Napló, 1952. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-08 / 133. szám

1952 JUNIUS 8

MÄPid

5

Miért akarj» a Tsio-klikk módosításit a jugoszláv alkotmányt?

Újból a mohácsi járás tört az élre a begyűjtési versenyben

A Borba, a ti to fasiszták szennylapja ez év január at-ón, az alkot- many kik iáit Arának ti. évfordulóján bejclentetto, hogy a kormány „módú. «tani akarja“ az alkotmányt.

A* 1946. évi a kotm&nyt a világ leghaladóbb tw.iicmü alkotmányának, a szovjetalkotmAny alapján dolgoz, ták ki, miután a Szovjetunió a jugoszláv népet is felszabadította a fasizmus igája alól. Ez az alkotmány nem csak a felszabadulás vívmányait rög. litettn 1<>. hanoin tükrözte a jugoszláv nép munkájút és harcát is, umit a szocializmus ft-lépitésért folytatott.

A Tito.klikk ellenforradalmi árulá. «a azonban meg akadályozta, hogy mindez valósággá, váljék. Titoék visz. Uaállltották Jugc-szl,áviában a kapitalizmust. fasisz,ta diktatúrát vezettek he, Mo*t alkotmányo-u.ri Is törvénye, síteni akarják a kapitalizmus v -- állítását, a l.iMS/ta diktatúra bevezetését. A titoista Borba így ír erről: ,,.l /tagt/ mellékben megváltozott /«)- lltikai es társadalmi rendszer meg. felelő változtatásokat lesz szükségessé az alkotmányos normák rendszerében". Nézzük meg bővebben is ezeket a „változásukat".

A jugorzUív alkotmány hatodik »zu kusza ki mond ja, hogy ,,M indem hatalom a néptől ered er. a népé'. A „nagymértékű társadalmi és politikai tilhizások" — \ agy is a Tito-klikk fasiszta ellenfornigulma — azonban a hatalmat egy uepdnyomó vékony klikk kezébe jütUttta, uz. államapparátus u laMizlák kezébe került, s moudliutuáiik Ii.lv, hoC5 minden hatalom uz allgoi-umerikui itnprrialis- táktói ereil; csuk az imperialista „segítségre” az amerikai szuronyokra támaszkodva tudja a Títo-kJikk fenn. tartani ideiglenesen terroruralmdt. A hadsereget a fasiszták vezetik, a rendőrségeit .is. a közigazgatási szervezeteket bur/soá és k a Iák elemek kaparintották meg. u gyárakat újra a tőkéseknek adták út. Mindezek fölött, mindenütt megtalálhatjuk az amerikai imperialistákat, éppúgy a hadseregben vagy nz államapparátus egyéb szerveiben, ahol a „tanács- adók" szerepeit töltik l>e, a gyárakat és vállalatokat periig nemesük „tanácsaikkal segítik“, hunom kezükbe k kaparintjuk őket. Igv történhetett meg az, hogy az amerikai monopóliumok kezében vannak a jugoszláv gyárak, elsősorban a háborús termelés szempontjából legfontosabb üzemek és a legnagyobb gyáruk. így a legfontosabb ércbányák, közöttük a Úri rézbánya ténylegesen I rum an tanácsadójának, llmrrinuumak a kezében van. A kooluj-feldoijjozó üzemeket éa kőolaj telepeket szálltén az

amerikai monopóliumok birtokolják a zenien! storoi és sziszoki kohászati üzemekre uz amerikai Betlehem Steel Company, míg a gépkocsigyártásra az amerikai General Motors tette iá u kezét. így teljesen gúnyként hatnak u jugoszláv alkotmány ama szavai, amelyek kimondják, hogy „Tilos a magán monopolista szervezeteié létezése, mint például a kartellt szindikátusok, trösztök és más hasonló sz.eroezeteké, amelyeket azzal a céllal lélesítettek, hogy az árakat diktálják, a piacot monopolizálják és megkárosítsák a népgazdaság érdekeit". A jugoszláv fasiszták ugyanis nemcsak hogy feltámasztották a moiiopoUeapitulízimis uralmát, liánéin még az. eddig jugoszláv kézben lévő gyárakat is átadták az. amerikai imperialistáknak.

„A lold azé aki megdolgozza" — mondja a jugoszláv alkotmány 1'/. szakasza. Majd a továbbiakban ugyanebben a szakaszban olvashatjuk „az állam különösen a szegényes középparaszfot védi és támogatja általános gazdasági politikájával, olcsó hitellel és az adózási rendszerrel". Az adatok szerint azonban Jugoszláviában a 70 ezer kulákgaz- daság két és félszer több földdel rendelkezik, mint a 6129 ezer dolgozó paraszt gazdaság. Es úgy Iá tsz.it .,n szeriény és középpuraszt védésnek" lehet azt is betudni, bogy a kiilákgazdasáéok a szegény parasztok tíz. százalékát évenként tönkreteszik. A „szegény és középparasztokat támogató adózási politika“ pedig úgy név. ki, hogy az. adókivetést a helyi ktilákbizottságok végzik, melyek megfizethetetlenül magas összegeket vetnek ki a parasztságra, míg saját adójukat csökkentik. A jugoszláv „szövetkezetekben“ pedig a dolgozó parasztok ténylegesen csuk hallatlanul kizsákmányolt cselédek lehetnek; a szövetkezeteket ktilákok veze.

A komlói Feltáró Vállalat dolgozói a megyei bókctalá'.kozó tiszteletére terven felül 76 folyóméter vágatki- hajtást válla'tak. A vállalás értéke 155.800 iorint.

A vállalat minden brigádja lelke sen készült a béketalú.kozóra és vállalásukat jóval túl is teljesítették Terven felül 141.9 folyóméter kihaj tást érlek el brigádjaink. így a Fel- táró Vállalat dolgozói telajánlásukat 186 százalékra teljesítették.

A Tatai Imre brigád terven felül 32 folyóméter vágattal járult hozzá békemflvünk, a Sztálin Vasmű szén ellátásához, ß Tatai brigád májusi tervét 180 százalékra teljesítette.

A dolgozók és műszaki vezetők jó

tik, a jövedelemelosztást is a bevitt földek után állapítják meg, a végén pedig a szegényparasztok alig kapnak valamit, a kulákok meg azt mondják: „Milyen jó most nekem, sose volt ennyi cselédem".

A jugoszláv hadsereg feladata, hogy biztosítsa és megvédje az állam függetlenséget és a nép szabadságát" — mondta a jugoszláv alkotmány 134. szakasza. A jugoszláv hadsereget azonban Titoék egyezményeikkel teljesen uz amerikai imperialistáknak szolgáltatták ki. A jugoszláv hadsereget, melynek most a tiloista rendszer támadó céljait kell szolgálnia, a jugoszláv nép elnyomására, az. amerikai gyarmati rabság fenntartására használ ják fel.

Ezek a Icgkiáltóbb „változások“, vagyis az, hogy a Tito fasiszták Jugoszláviát szőröstől-bőröstől eladták, visszaállították a kapitalizmust és fasiszta diktatúrát vezettek be. Ezeket persze már korántsem Ismerte be a Borba, ő csuk „változásokéról beszélt. Ezek alapján már azt sem nehéz elképzelni, milyen lesz az új alkotmány. Bizonyára hajszálpontosan hasonlít majd valamelyik bur- zsoá „alkotmányhoz“, és a fasiszta diklaturát fogja törvényesíteni. Az AFP jelentése például beszámol arról, hogy Tito az áj alkotmány értel- ínéíx'n magához ragadja az igazi fasiszta diktátor minden funkcióját: ö lesz az állam feje, a parlament elnöke és a hadsereg főparancsnoka.

Jugoszlávia népeinek egyre el- szántubbá váló harca azonban azt bizonyítja, hogy a jugoszláv nép sosem nyugszik bele a fasiszta diktatúrába, a gyarmati sorsba. A jugoszláv nép új, felszabadító harcának győzelmével vi.sszaszerzi minden-elrabolt vívmányát. az országban valódi népi demokratikus hatalmat létesít és újból életbeléptéd a népi demokratikus alkotmányt.

munkájának köszönhető, hogy májusi tervünket 125.3 százalékra teljesíthettük. A vál'alat dolgozói az előirt 560 méter feltáró vágat helyett 701.2 méter vágatot hajtottak ki. Június másodikén a vállalatnál öt brigád indult harcba a 100 méteres kihajtásért. Az első napon már kiemelkedő teljesítményt ért el Csapiár János bri- gárja 254 Gasteiger Antal brigádja 240. Novotni Káro’y brigádja 214 szá zalókos teljesítményével. Brigádjaink az első napon elért sikerek alapján tovább harcolnak a száz méteres kihajlásért.

Schmidt Tibor

versenyfelelőa

Most június elseje után a verseny újabb lóiul illettel folyik tovább járásaink között a begyűjtési terv mielőbbi teljesítéséért. A múlt héten a siklósi járás nyerte e.l a megyei pártbizottság zászlaját. A siklósiak ígéretet tettek arra, hogy jó munkájukkal továbbra is megtartják a zászlót. Azonban ezen a héten nem dolgoztak olyan lendülettel a siklósi járásba®, mint nz előbbi tietekben. A sertésbe- gyűjtésben továbbra is elsők, de

iojásbegyüjtésben

eriitten lemaradtak

a mohácsi járástól, így a második helyre kerültek. Ez figyelmeztesse a siklósiakat arra, hogy a főfcladat, a sertésbegyűjtés mellett ne felejtkezzenek meg a többi cikkek begyűjtéséről sem.

A pécsi járás különösen a sertés és a tojúsbogyüjtésl>cn maradt le. ~A sellyei járásban a begyűjtési állandó bizottság tagjainak példamutatásán val érték el, hogy meggyorsult a ser- tésbegyüjtés üteme, így a negyedik liclvről a harmadik helyre küzdöttek fel magukat, de egy hely lien topognak a szigetvári, villányi, pécsi és sásdi járások.

Járási és községi tanácsaink munkájában továbbra is legfontosabb feladat, hogy a sertésbegyüjtés munkáját gyorsítsák, hogy ne kelljen szégyenkeznünk a lemaradás miatt akkor, amikor minden lehetőségünk megvan a terv teljesítésére. Megyénk az elmúlt héten nem mutatott előrehaladást. Ennek főként tanácsaink megalkuvó maflatartása az oka, mert nem foganatosítanak erélyes intézkedéseket a kulákokkal szemben. Megtűrik a kulákok hátralékait és nem veszik fel a harcot a spekulációjukkal szemben. Ték'cs községben is rosszul halad a begyűjtés, csak néhány százalékra teljesítették eddig a tervet és a tanács még mindig azt hajtja „nincs sertés" a helyett, hogy szétnézne a községben. Molnár János 27 holdas kóláknak is május hónapra ütemezték be egy hízott sertés beadását. De azt már nem ellenőrizték, hogy a kulák hizlalja-e a sertést. Ezt kihasználta Molnár János és annak ellenére, hogy van kukorica és egyéb takarmány a padlásán, éheztette a hízót, úgyhogy az súlyban visszaesett így szabotálta a kulák a terv feljesítését. De nemcsak ő akadályozta a terv teljesítését, társai sem maradtak el mögötte. Ezért

„nincs sertés“ Tékesen és ezért kell szégyenkezniük a község becsületes dolgozóinak a lemaradás miatt. Sürgősen változtasson a tékesi tanács eddigi munkáján és ne feledkezzék el arról, hogy ellenőrizze hizlal]ák-e a beadásra beütemezett sertéseket.

Község; tanácsaink egyik legfőbb feladata, hogy június közepéig bo- gyüjtsék az első félévi terv teljesítésére hizlalt sertéseket Feladatuk különösen az állandó begyűjtési bizottságok tagjainak, hogy magyará»- zák meg a dolgozóknak: a Szabadforgalommal járó előnyöket csak úgv tudják biztosítani, ha a beadásnak eleget tesznek. A sertés szabad forgalma azokban a községekben, melyek teljesítették a tervet, máris !*• he1 övé vált. így Dráva-szerdahelyen Ve'ény, Holesfa, Kisdér, Kacsóta, Malom, Old és még több községben. Azonban ezekben a falvakban is kötelesek a ■ hátralékosok eleget terftri kötelezettségüknek és mindaddig amíg nem teljesítenek személyükben ki vannak rekesztve a szabadforgalomból.

Megyénk lemaradt a tojás, és tej- begyűjtésben is. E lemaradás felszá- mo ása érdckébe-f, községi tanácsaink maradéktalanul hajtsák be a hátralékokat és biztosítsák a tojás- és tejtervek teljesítését. A kötelezettség tel_ jesítésében mindenekelőtt a tanács tagjai járjanak élen. Úgy, mint Kistamási községben, ahol tejből 121, baromfiból 64 tojásból 79 százalékra teljesítették az évi tervet.

A járattok közötti versenyben

1. a mohácsi, 2. a sik'ósl, 3. a seCy- lyei, 4. a pécsi, 5. a szigetvári, 6. a villányi, 7. a pécsvárndi, 8. a sásdi járás.

Hizoltserlésbegyüjiésben 1. a siklósi, 2. a mohácsi 3. a pécsi, 4. a szigetvári, 5. a sellyei, 6. a villányi, 7. a pécsváradi, 8. a sásdi járás.

Baromiibegyüjtésben 1. szigetvári,

2. mohácsi, 3. sellyei, 4. siklósi, 5, pécsi, 6, sásdi, 7. pécsváradi, 8. a villányi járás.

Tojásbegyüjtésben 1. a selhyei 2. a sásdi, 3. a mohácsi, 4. a pécsváradi, 5. a siklósi, 6. a szigetvári, 7. a pécsi, 8. a villányi Járás.

TejbegyüPésben 1. a mohácsi, 2. a villányi, 3. a siklósi, 4. a pécsváradi, 5. a pécsi, 6. a sásdi 7. a sellyei, 8. a szigetvári járás.

Tovább harcolunk a 100 méteres kihajtásért

KÉT HIVATALOS KÖZÖTT EGY PRIVÁT

Igyakaiaütl a munkában ha dől

A gozott nem Is volt rá semmi panasz. Leszokott már arról is, hogy minduntalan kijelentse: „Beteg ember vagyok én, megjósolták, hogy kilyukad a gyomrom, ha nem eszem.“

Ez a Jóslás nem vált be akkor sem, amikor félóránként eakasztotta a ta rlsznyét és addig turkált benne, amíg a műszak végére az utolsó morzsát is kikaparta. Pedig temérdek sokat pakkolt bele az asszonya.

A csapatvezető, Virág János gyakor ia odapislogott és o foga között mo fogta: „Hárman »» aszunk meg ekko- ra darab szalonnát... Most meg ráadásnak tepertőzík..."

Lehetett volna már vinni a csillét, de Tornák Mihály evett. Gyér baju >zit rezegtetto és mert fogakkal nem jól ál'olt, hét cuppoghatott hozzá. Ki *cm lehetett találni hogy hová megy ebben a sovány emberben az a ren qoteg étel. Vizet meg nem ivott rá. Ha nagyon szomjazott, akkor éppen csak, hogy megnyalta a kulacsát.

Ha félbehagyatták vele az evést, «kitor dühbe gurult, de ez csak abból látszott, ahogy mozgott Nem rakta e! a maradékot, hanem levágta bőrssp- káját, beleszórta a* ételt, felrántotta * lapátot és ügy dobta vele a csillébe 4 szenet, hogy csak úgv úszott a por utána. Lódított a csillén és ellujta- tott

Az emberek meg ilyenkor becsű- fe'böl oda-oda nézegettek a „bőrtá- ftyérra" hogy bele no kóstoljanak a Patkányok. Meri az bizonyos, hogy Tornák most jóidéig nem kerül elő. H« kapkod, akkor mindig kiugrik a Chiléje, győzhetj beemelni.

Be a megjósolt gyomorkUyukadás cent következett be ükkor sem, ami- ltot csak annyiszor avott, mint a töb b,*k. Igaz, nem annyit, hanem többet Hogy ennyire juthattak, abban szerepe yo|t a esapaibeüek íúgoló dúsának, de löleg annak, hogy rá untak a Mpkaügyeletrc és a hátuk jneqeit odeseokhak e patkányok. 9Y azután Tornak egyszer akasztotta le a zsákot, de már vissza sem tette, mert nem volt abban hamarosan semmi sem.

Lehetett vele együtt dolgozni, pe dig nem élt ő soha azelőtt közösség ben. Hordár volt egy gyümölcskeres kedönél. „Hosszújáratu hordár" — Így mesé i, mert két út között mindig csinált egy harmadikat, privátot, egy egy piaci kosárral. Ezt ö igen komo lyan tette, mert különben kenyérre sem tellett volna. Do rég volt ez már Mii mindenki nevet rajta, ha meséli és ő js tráfake'.tőnek mondja. „Két hivatalos között egy privát".

Még előbb napszámos volt. Munka ért ál t, munkáért futott. Hol előtte engedett valaki a szegődé« kedvéért tfz fillért hol meg 6 Alit be pár fillérrel olc-óbban a másik előtt. Kö zésség? Ismerte azt is. Azoknak a kö zösségót, akik mindig kevesebbe! akarták fizetni.

A bányában szépen keres sőt

még sokalja is. Félannyi a műszakja, mint a többinek.

— HA a az istennek, hogy már eny. nyíre vagyunk... — mondja. — Nekem ennyi eég... Mert mi kell ne kém? Nem vagyok én nem tudom mihez szokva ... Haza adom az asszony nak, ami az asseonyó... Néha kevesli, nem mondom, de ilyenek az asszonyok... Én pedig vizet nem iszom, hát szomjan sem halhatok.

Ezt mar a kocsmába,, mondja. Többnyire Adam, k, a hórihorgas segédvájár a cimborája, aki ha becsjcs csent, hát ütemesen tudja az ádámcsutkáját rezegtem!. Tornák egyenesen ide tart az aknáról Aduméit pe dig csinál egy kerülőt a levesestálig.

Ha egyik nap egy órával előbb ü1 be a kocsmába Tornák, akkor más nap már tízzé jár Adóméit előtt, mert míg az reqgel Icszi'l, ó egyet stm lép uz akna lelő. Bumlizik, mert;

Regényrészlet

„Hála istennek, hogy már ennyire vagyunk ... Nekem ennyi elég ... Mert mi kell nekem? Nem vagyok én ... Még egy nagy fröccsöt!"

Kiírták a faliújságra Megnézte. „Na még itt sem voltam" — mondta. Kirajzolták, amint egy nagy boros pohár szé én ül és a bor színén úszó, étellel teli sapkájából horgászik. Dühbe jött, le akarta tépni a rajzot, de nem engedték

Virág János megpróbálkozott okosan beszélni vele, de kevés eredmény nyel. A körzetaknász is figyelmeztet te, hogy nem lehet ezt soká csinálni mert a bíróság elé kerül. Tornák azt kérdezte tőle: „És ha leültem a magamét, akkor visszavesznek?"

Az öreg csapatvezető már rég ki hajította volna a csapatból, de Bog nár Pista, a pártbizalm; nem engedte.

— Te könnyen beszólsz ... — dühös ködöt! Virág bácsi. — De azt nv'-g nem láttam, hogy egy szót is szóltál volna hozzá.

— Nem lehet mindenkivel egyformán. Róla lepattogzik az egyszerű be széd.

Akkor, amikor Bognár megkezdte a másnapi felelősségrevonás szerve zését, megint tíz óra előnnyel ült Tornák Adamek mellett. Látszott hogy délelőtt meghányta vetette a dolgot, mert alapos magyarázatba kezdett.

H

oss/ú lenne mindazt megismé lelni, — gyakorta félbe is szakadt a beszéd, — de a lényege az volt: Az aknász szólt a bumli miatt. Hát már miért ne szólt volna?! Ur az, tehát parancsol. Adamek itt megjegyezte, hogy az aknász sem párán csőit mindig, de Tornák /Csak legyintett és azt kérdezte:

— Zavar téged, hogy én nem vol tam ma lent?

Adamek vúllatvont. — Zavarja a fenét. Hozass még egyet...

Tornák hozatott még háromszor is. de folytatta a mondókáját. Azt ma gyarázta, hogy azért, mert ő jó lakást kapott még nem lehet mindent követelni. Értsék meg, hogy ő ilyen szerény ember, neki elég a fizetés fele és ha ezt bumlinak nevezik, ak kor legyen bumli.

Azzal hozakodnak elő, hogy zavart okoz a bányában, mert kiesik egv em bér? Ezen is lehetne a véleménye sze ríni segíteni, két bumlizót párosítsa nak össze és ketten kitesznek egyet, mert felváltva járnának munkába.

Adanteknek is tetszett az ötlet, de nem válla kozott Tornák párjának, mert ö hízót akar venni.

snap reggel mindenki a fel olvasó felé tartott. Szokatlan csendben álldogáltak, akik már ott voltak Tornák is közibük került, öt perc alatt tele lett a terem és az emberek sora egyszercsak megnyílt. Szabad lett előtte az út a felolvasó asztalig.

Persze, hogy nem indult meg, de nógatni kezdték. Mögötte ölsz ezárult az emberek sora és ó az asztal előtt találta magát.

Mi lesz itt? Gondolta és tanácskérőén az ablak felé nézett. Boru't volt az ég és lassan szürkült a reggel Vagy talán az ablak látott régen vi- zi'srongyot. Szüntelenül surrogott az aknatorony felé a drótkötél. Hát mi az. ma nem széliünk le?

Meg kellett kerülnie az asztalt és mögötte egyetlen szék állott. Leült. „Állj feli" Álj fel, nem vagy a kocsmában!" Kiabálták és ő még örömében el Is mosolyodott, hogy végre megszólallak. De bár ne is szólaltak volna meg, — gondolta később, ami kor a kérdések és feleletek zuhataga zúdult rá.

Először az öreg Virág mennydörgőit: „Tornák... Na mi is a másik

neved?! — nem szokott hozzá az öreg ekkora nyilvánossághoz. — Tornák Miska, most adjál számot arról, hol voltál tegnap?! — Hol voltál — itt belenézett egy papírba — tizenegyedikén?! Hol kilencedikén meg nyolcadikén? I És...

— Hol lett volna? A kocsmában ült — kiabálta valaki hátul, de az arcát nem láthatta.

Uegyelmet elvártak. mondta

a fal mellett az aknász. — Kén

jünk szót.

Tenyerek emelkedtek a magasba és mégis mintha öklök zuhantak volna Tomik fejére. Végigsiroította a haját, mert gyöngyözni kezdett a homloka. Bizony sok mindent mondtak rá. csak azt nem, hogy „édes öcsém". Elkomo. rulva ha lgatta a fele1.ősség revonúst és nem tudott ellentmondani, mert igazat beszéltek. Bánta is 6, ha miatta nem teljesítette a csapat a tervét?— Bánta is ő ha csillés helyett vájár állt oda kilóim a szenei? ... Bánta i* 6? ... Igaz, nem bánta, de nem akarta ő azért a többieket megkárosítani és most mégis...

Már nem is olyan nagyon figyelt... Inkább az arcokat nézte. Bizony haragszanak rá, talán még akkor sem mosolyognának, ha elmesélné, hogy milyen privát útja volt egyszer ké* hivatalos között. Ni, ott hátul áll Adatnék 1«. De most gyorsan behúzta a nyakát, most nem szól mellette.

Először csak megtámaszkodott at asztalban és amikor kis csend volt, akkor azt akarta mondani, hogy: .Jdigyjétek el emberek, nem értettem igazán, mekkorát fordult a világ. A gyümölcskereskedöt megcsalhattam, de egymást nem csalhatjuk meg'*. Nem szólt egy szót sem, mert érezt*, hogy porszáraz a torka. Leült. Most senki sem mondta, hogy álljon fel, sőt még el is csendesedtek, amikor töltött a kancsóból és lassan lehajtotta a nagy pohár vizet.

Virág krákogott és odasugta Bognárnak: Bn mondom Pista . meg fog ez javu.ni. Szántó Tibor