Dunántúli Napló, 1952. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-08 / 133. szám

NBPLO t«W2 JUNIUS 8 Baranyai Technikumok a Békéért PALFALVt N.4NUOR, „Mi, Baranya megye Í700 ipa­ri és mezőgazdasági technikumi hallgatója, megfogadjuk drága Rákosi Elotirsunknak, hogy a jő. nőben még harcosabb, még oda­ad óbb, öntudutosabb és önfelál­dozóbb haroosai leszünk a béké­nek, mint eddig ooltunk". (Béke. fogadalom). Ma /.árul be a/, a kiállítás, nme lyet WttJtirik hét technikuma rende­zett a ba rain y a m egyel technikumi napok alkalmával. A technikumi napoknak és a kiállításnak a Gondolata még januárban vetődött fel a pécsi 8. számú Mugasépltőipari Technikum DlSZ-tagjai között.és a terv meg valósításához örömmel járult hozzá valamennyi technikum DLSZ-szerve- rete, nevelői testületé és ifjúsága. A június elsejei technikumi napok programját az iskolák DISZ és ta- nárké'pviselöi dolgozták ki jóelöre, A cél az volt, hogy demonstrativen bemutassák, ismertessék fiataljaink békeharcát, elért eredményeit, hogy egészséges verseny fejlődjék ki. a technikumok között és az egyes technikumokon belül, valamint, hogy éoröl-évre megismétlődő rendszeres tapasztalatcserén beszéljék meg az. eredményeket és a hiányosságokat mind a nevelők, mind a fiatalok, A hét baranyai technikum: a 3. szá Hiú Bányaipari, a 8. szánni Magas, építőipari, a 19. számú Gépipari, va­lamint a mohácsi, villányi, szeutlő- finci és pécsi Mezőgazda-ági Tech­nikumok közel t.Títü hallgatója je lent meg a május 3t-i megnyitón és ezek ityynagyobbivszc részt is vett vagy mint cselekvő szereplő, vagy mint izgatott szemlélő a különböző sport- és kultúrescménvekben is. Természetesen ilyen hatalmas tömeg megmozgatásához lelkes, jó agitáto­rok, szervezők szükségesek. A Bá­nyaipari Technikumból Kás/onyi Ist­ván tanár. Samu László műhelyok- tató, Trap 11 József és Szilágyi Béla 111. éves DISZ-titkárok, a Gépipari rechnikumból Lőrinc József tanár, Riczu József műhelyoktató és Bc- reczki Gyula If. éves tanuló, az Épí­tőipari Technikumból Marka Ferenc mű hely-oktató. Bizse János tanár. Na/iy Mária II. éves és Méhn l’créz DiSZ-titkár voltak azok. akik jó munkájukkal, áldozatvállalásukkal a lendc/ésliől leginkább kivették ré­szüket. És a lelkes, jó munka eredménye megmutatkozott mind a kultúr, mind a -portverseiiven. a hatalmas anya­got átfogó kiállításon és a tanulniá- .nv-i • színvonal emelésén egyaránt. Különösen a kiállítás aratott hatal­mas sikert. Ezt a sikert nemcsak a látogatók nagy száma jelzi, amely péntekig hatezerre emelkedett, ha­nem minden szónál szebben beszél nek azok a gépek, modellek, szerszá­mok, rajzok és egyéb kiállítási anya gok, melyeket a lelkes fiatalok a jó nevelői munka eredményeképpen saját maguk készítettek, alkottak. De a killt árverseny is szép erednie nyéket hozott. A pálmát az ftpítö ipari Technikum vitte el, míg a má­sodik. illetőleg harmadik helyet a Gépipari és mohácsi Mezőgazdasági Technikum tartotta. A sportverseny­ben már a Gépipari Technikum hut az első, második helyet az építő síik. a harmadik helyezést pedig a sz.entlőriuei Mezőgazdasági Techni­kum hallgatói érték el. Volt azonban a Baranyai Techni­kumok a Békéért elnevezésű techni­kumi napoknak a versenyek ered­őién vén kívül más fölmérhető követ­kezményük is. Nézzük meg például u Magusépuőipari Technikumot — milyen hatást váltott ki ott ez a nagy megmozdulás? Az iskolában a technikumi túrjaik előtt közben és azok lezárása után teljesen megszűnt az igiizolfillnn mulasztás és a ké­sés. Megnőtt a kollektív szellem, emelkedett a tanulmányi eredmény. A kollektív szellem erősödését szé­pen jelezte az, hogy az iskola min­denegyes dolgozója végigs/urkoltn a versenyeket a diákokkal ogviitt és ocviitt örültök a győzelmeknek. A DÍSZ-ezorvezet és a Szabadsághar­cos Szövetség felmérhetetlenül sokat fejlődött. Az ifiú.«á{;i szervezet vezetőinek szava döntő a fiatalok előtt és hiába á<?ál az iskola három-négy je.ni|K-ca, nőm talál követőre. A csii- Jör/őki napim megkezdett nizsgiík eredményei is a tanulási kedv növe­kedéséről tanúskodnak. Magyar nyelvből például nem esett sem csü­törtökön, sem pénteken hármas osz­tályzaton aluli felelet, annál több né­gyes és ötös. A fiatalok, és a növelők lelkese- lése a technikumi napok befejezésé­vel sem csökkent. Ismét érdemes uieguézni az Építőipari Technikumot, melynek lagjui már nemcsak a fi Ünnepélyes évzáróra és junlólisra ké­szülődnek, hanem arra is, hogy 22-én reggel elinduljanak nyári gyakorlati munkájukra. 120 diák például a ka. posoári Textilkombinát építésére ké­szül és ezeket nemcsak a gyakorlati munka öröme vonzza, hanem az is, hogy résztnelietnek öteves tervünk egyik országos létesítményének épít- '■ezésen. ,\ nevelők felváltva irányit- ,ák majd u nyári gyakorlat alatt is tanulóik munkáját és az irányítás­ba cs ellenőrzésbe bevonták a Szü­lői Munkaközösség tagjait is. Két szülő utazik el a hallgatókkal, hogy meggyőződjék róla: jó helyen van­nak gyermekeik, jól élelmezik őket és hasznos munkát végeznek. — A technikumokra nemrégiben még azt mondták: „Csak politi­zálnak. de nem tanulnak" — mond­ja Debitzkv elvtárs, uz Építőipari Technikum igazgatója. — £n azt fe­leltem azoknak, akik így beszéllek: „Mi nahíban politizálunk, és éppen azért, mert politizálunk, tudják diákjaink, hogy miért tamilnak!“ Debitzkv oh társ szavai életre kel­tek a „Baranyai Technikumok a Békéért" — kiállításon. A kiállítás anyaga elegendő bizonyíték arra, hogy JÁTSZÓTÉRÉN Itt reggeltől estig a kacaj el nem hal. he nem áll édes csacsogó szájuk. Néha brummogó medve hangommal játszott haraggal dörmögiik rájuk. Megborzongok e /ord gondo'attól, egy pillanatra behunyom szemem s majd elégek a nagy indu'attól, mely átremeg az. egész lelkemen. Ismernek már. hisz naphosszat ülök köztük, hintákkal körülvett pádon. Fülemet húzzák, kérnek: fütyü'ük, hátamra másznak s boldogan hagyom. S mikor a szemem újra kinyílik, ismét látom a boldog arcokat, de gondolatom tovarepítik már tér. érzések, mik rám hullanak. twhnikiirnaiuk diákjai valóban tudják, hogy miért lu imlnnk. Tudják azt, hogy belőlük a szocia­lista haza vezető műszaki és föld- művelési kárlerai lesznek és tudják azt Is, hogy erre a hivatásukra érde­mes és kell is alaposan felkészülniük. A bemutatott gépek, modellek, raj­zok mutatják, a tanulmányi cred- mények bizonyítják, hogy ezzel a felkészüléssel nincs is semmi hiba, hogy u gyakorlati munka politikai ulútámusztása meghozta a maga ered­ményét. Egy csöppség még csak elsőt lépeget. Fiatal anyja hígja a kezét. Alig jár.- s körül futná a teret. s/.áMna, A karját is úgy tárja szét. Délre repitik. S a játszóterek csengőn kacagó képét keresem, hol vidám és szép minden kisgyerek. De öt, hat játszik csak a tereken. A nagyobbak már maguk hintáznak, vagy versenyeznek apró rolleron. Mások, homokból épitnek várat, vagy fö/.őcskésdit játszanak pádon. És nevelőnők sétá’nak velük: nyakukon bodrot csipki'szalagok s fehér kesztyűbe bujtatott kezük szegényt kővel dől ha az ballag ott. F/ck az eredmények természetesen igen nagy százalékban, mondhatni, döntő mértékben azoknak a pedagó­gusoknak köszönhetők, akik jól fel­használták kormányzatunk támoga­tását. akik jól hasznosították a DlSZ-szervezetek támogatását és ál­dozatkészen, nehézségeket legyűrve nevelték ifjúságunkat. Nem véletle­nül, hátiéin igen megérdemelten kap­ja inog Debitzkv István elvtárs az. Építőipari Technikum igazgatója is a mai napon a pedagógusok napján a minisztérium díszoklevelét és az ezerforintos jutalmat. Nemcsak az­ért megérdemelt ez az elismerés és jutalom, mert ö volt a technikumi napok rendezésének egyik legaktí­vabb vezetője, hanem azért is, mert iskoláját mugas színvonalra emelte, tanulóival egész éven keresztül lelki, ismeretesen foglalkozott. De ugyuti- ligv elismerés illeti meg techniku­maink tanárait, nevelőit, műhelyok­tatóit kiváló munkájukért é.s azért, hogy a napi munkán tűi előkészítet­ték és megszervezték ezt a megmoz­dulást, amely valóban harcos kiál­lás volt a tanulás, n szocializmus építésének ügye és a béke védelme mellett. Iliit őket nézem mikor csak lehet- Billenek köztük s vidítom magam. Néha játszom is, mint egy kisgyerek, mit csak játék ad: olyan boldogan. És cafatokban e/.rek, milliók, millió apró, vézna kisgyerek — kiket nem ért még tán anyai csók — árván, éhesen utcán ténlereg. De van iíjv is, hogy szívem elszorul.- fiatal asszonyt látok néhnunn. Fekete gyászban vigaszta'anul áll s rsak nézi az apróságokat. Krre gondolok és megölelem mind aki ott van velem u pádon. Nem érthetik még, hogy miért féltein őket, s rettegek értük oly nagyon. Tán gyermeke volt s most azt gyászolja, tán épp itt játszott a gyermeke Is: a drága érn ék mely itlevonzzn — nem tudom, kiért sírja könnyeit. Észre sem veszik rajtam o borút s hogy szemem tüzet szór és nem nevet. Nem tudjak: én mar láttam háborút. S hajamba túrnak az apró kezek. De tőle mindig elfogy n kedvein és eszembe jut negyvennégy nvara. s az, hogy mi lenne, lm most hirtelen a játszótérre bomba hullana. S ahogy játszanak piciny ujjaik, sokan megállnak felnőtt emberek, kik tán századszor vannak újra itt. S tudják: niegvétljiik a játszóteret! A fiatal török Író a burzsoá iga alatt nyögő Törökország tár- sadn mi visszásságait írja meg el­beszéléseiben. Ez az eibeszéies ts leleplezi, a török burzsoázia rőt hadtságát, az elnyomottak mér • ‘hrellen kiszolgáltatottságát. Husszein Szavruk veszekedés köz ben. rgy darabka kerti földért meg ölte ílüzslj Mehmedet. I rhhntiban. a kicsiny tahiban " — mindössze harminc udvari számlái — nagy az izgalom. Félelem mcl várják a zsundárokat. Igaz, hogy az Örs fiat óra lárásnylra van a tahi­tól,, de amíg o jelentést elküldik a felsőbb hatóságnak, mig megérkeznek a zsandáruk, eltelik tíz-tizenöt nap De ezt a parasztók nehezen értik meg Ezalatt a falubeli öregek, Husszein apja. Me.vljud aga vezetése a'att ősz. szegyültek a kávézóban. Riizsij Méh vmed családjából öreg anyján kívül más nem volt jelen, őt is csak azért hívták meg, hogy rábeszéljék: ne le gyen leljelentést a bíróságnál. — Hallgass rám nénike, — mondta az imám. — kinek használsz., ha a bírósághoz lordultz? Ki akar leijelen­tést tenni Mevljud aga ellen, ki állít, ja, hogy a Ha gyilkos? No, és ha va­laki- tel jelenti, akkor légid havonta többször a városba hívnak és olt lar tavak minden alkalommal legalább öthat napig. Uoyan ki log a gazda- ' Ságoddal (btödni ki fogja a löldedet megmunkálni? A városig két ,napi út van, te megérkezel, de a tanú nem /ön Mondjuk elmégy eqy hétre, a munkádat elmulasztod. Ha nem érke. tel meg a kijelölt napra, zsandárok Ionnak érted. Ekkor már, ha akarsz tg. nem tudsz kimászni a bajból. A gazdaságod tönkremegy. Megtörtént a szerencsétlenség, mert az úristen igy akarta. Allah akaratával stem- 'ben pedig a bíróság Is tehetetlen Akármit csinú'nál, a Hadat nem *á riaszthatod lel. Eriggy szépen haza, az ügyet pedig m, szépen rendbehoz- zuK. Hiszen ózrintén szólva, kávés hasznod volt Mehmedb&l, minden pén .zedet clitta a lakodalmakban ét a ti­Szabahatyin Ali: A KORDE vornytlkbaii. Mevljad aga pcdia meg. Ígérte, hogy nuntantól kezdve, min­denben segíteni fog (éged Mii válu szólsz erre? Az imhmot hallgatva, az öregasz szony csak bólogatott. Bütykös, la ághoz hason'ó, munkában eldurvult kezével, gennyes, sírástól vörös sze­mét dörzsölgcile. Amikor az imám be. lejerts fecsegését, csak tovább bólo gátolt ós érthetetlen szavakat düny­nyögütt. Hennával lestett, szalma csulakszerű, ősz hajfürtjei kibújtak piszkos, lottos lejkendóje alól és az arcába lógtak. Néhány paraszt közelebb jött. Me/. lékuporodtak és sokáig beszéltek hoz­zá, hol rábeszélőleg. hol fenyegető leg.- Vajion nem így van? Mi? Be szélj hát! Megbolondultál? Feleli móri Hrl? Ezalatt a meggyllko't teteme a kú vétó udvarán teküdt, egy gyékénnyel leieritett pádon. A holttestei letakar. Iák egy ócska, piszkos toemez sző­nyeggel. Felelte zümmögve keringett néhány légy. Kissé távolabb kis gyermekek áll dogúhak szótlanul, kezükben nagyobb bottal, mini ők maguk. Himyorgatva a napfényben, csendben bámulták a halolt. szőnyeg alól klkandlkáló lá­bait. A holt sárga, mozdulatlan lábak, vastag, rongyos gyapjú harsinyábun és a leinte köröző, napfényben esi'» lógó, zöld legyek lebilincselték a gyermekele figyelmét. Időnként vala­melyikük any ja , hívására elszaladt, de kisvártatva visszatéri, elfoglalta •'óbbl helyét és mozdulatlanul folytat ta magi így eléseit, 1 kárét,',hál apránként hazamén ' 1 tek. az anyóka Ha teteméhet ment és leült a fejénél. Egyik kezévsl n legyeket hessegette. a másikkal a kortól és a trachomától keskeny rés• sé szűküli, könnyben úszó szemét tó röfgetfe Úgy ült a tetem melleit, mint a betegágyná szokták. Nehézkes moz. dulalokkal sokáig hajtotta a legyeket Egy öreg ember rekedt, loltott han­gon has azavarta a gyermekeket. Ezek lassan szétszéledtek. Néhány legény telemclte a pádról a halottat és haza­vitt. Beestcledett. az élet lolyl tovább szokott módján. A holttestet megmosták, aztán el- töldelték, mintha hosszas betegség Hiún., letmézzelPS halállal mull volna ki. Mielőtt u miiezzin imára szólította volna az igazhntückel, Mevljud aga Rüzsij Mehmed anyjának két' le jós kecskét, egy tarisznya lisztet és egy szatyor cukrot küldött. L ürülhetni elmúlt egy hónop, amikor váratlanul kilovagolt a laüba kél csendőr. A kávézóhoz H/y*. kezltk. Lalinkra oxszeszorult a bitó szive A zsandarok nem az őrsről jöttek, hanem valószínűleg a járásból. Az egyik bement a kávézóba. Papi- rost, tol al veti elő. hogy megkezdje a vallomások jegyzőkönyvezését. Elő. szór a bírói hallgatta ki. A másik csendőr a kávézó előtti téren sélólt. Az esemény híre gyorsan elterjedt az egész faluban. Mehmed rneggvllkotásáról a város­ban lakó cipész, névszerlnl (Harib Mehmed lett feljelentést, oki ellensé ges viszonyban voll Husszeinnel. A nyomozd* megejtixe céljából magá­nak az ügyésznek. — orvosi klslret- lej — kellett volna kimenni a laluba. De me eg augusztus/ (dó volt A hosz- szú lovagimhoz nem volt kedve. Ezért kiválasztat t két, ár telnir s csendőrt és megbízta őke/, hogy menjenek a laluba, végezzék el a vizsgalatot. A doktor előrelátó ember volt, a legszigorúbban megparancsolta a zsandároknak. hogy ha valóban gyk- kosság történt ázassak ki a letemet és hozassál* he a városba. A kihallgatás alkalmával ROz«// Mehmed any/a nem valloll. ..Nrm akarok senkivel sem pórösu küdnlP' Kz voll minden, amit halla­ni Nhtelt lóle. Sőt. amlkof megkér dezték, hogy tia természetet ha állal halt-c meg. vagy megölték e, ugyan­ezt a választ hajtogatta. Bánata még nem csitult el, de a ha. lósági vizsgálatot sokkal szörnyűbb csapásnak tekintette( mini fia halálát. Harminc évvel ezelőtt a bazárban el­loptak egy asszonytól egy zsák búzát, ekkor 6 tanúskodott Beidézték a vá­rosba a bírósághoz. Az ügy hal hó napig húzódott, szálait a gazdasága teljesen tönkrement. Pedig abban az időben még fiatal voll.-. Hiszen Mehmednek már egészen mindegy hogy vallok-e, ellenben magamra zúdítom Melvjud aga gyű lőlelél és ebből sémin/ jó sem szár mazhat. Egyszerűen éhen pusztulha­tok. íme. azért nem vallott semmit Esti a temetőbe mentek a zsaruiá rok. Megparanczo’ták a parasztok­nak. hogy bontsák lel Mehmed sírjál. A telem csak lélméternyire voll al­ibidéivé a talaj színe alatt és erősen oszlásnak indult. Mindnyájan néhány lépésnyire húzódtak a sírtól. A ziandárok odahívták Mehmed anyját: •— Fogj be a kordéba! Szállítsd Ha­dat a városba, orvosi szeat'ére! Még a sírjában *cm hagyjátok bé­kében a fiacskámat!t — jajongotI «1 anyóka, combját verve, aztán kereszt berakott lábbal leült a tőidre és hal­kan slrdogált, ahogy Anatóllában szók tik a nők. Jobbra-baha lorgolódott, ókölbeezo rltntt, sovány, ráncokkal redőzött ke. zévei szeméi és ezi/át tórblgette. Az egyik csendőr lábával gyöngén hátba taszította: “ Állj csak lel! |i HrrfsMMsr belogoll a kor­* * deba A telemet rongyos takaró­ba csavarta Rá fektet le egy ócska matracra és kötéllel a magas kordé hoz kólőtia. Néha-néha megállói!, hogy kid'1 sirdogál/on, összegyűjtse erejét és l°. vább tolytatla a munkát. Amikor kiéri az útra, késó este i«** A csendőrök már régen távozlak. Eg}" máshoz kötözték a bírót, az imámo•• Husszeint és maguk előtt hajtották a városba. Az öregasszony nehezen lépdelt * köveken mezítelen lábával, a kord* mögött, bottal u kezében. A bejogol1 bikákat, melyek soványok és k/c*Jj nyék voltak, mini a szamár, síróstá* lályolos hangon nógatta. í lotdfényem nyári éjszaka voN­IÄ Az úton lassan döcögő kord1 nyikorgása elnyomta a pusztai soké lók üvöltését. Nehéz volt elhi^|,,' hogy a kordén halott fekszik. A holdlényben a bikák erőseknek, kövéreknek, a foltos takaró és a r°P lunt kordé újnak és szokatlanul nek látszottak, mintha nemcsiémbo készültek volna. A botos öregasszoiy óriási árnyéka, a fehér köveken bokrokon ugrándozva, mintha táncé lejtene. A nehéz hullaszagtól ar any$* áluldozott. Jobbra ha'ra támolyogd iparkodolf lépést tartani a nekti'd modott bikákkal. Nehezen vonst0” lábát, könnyek fojtogatták, fullad^’ zott. Még egy ideig vánszorgolt. logódzolt a kordéba, de lábai őstt* csuklóitok. A bikákra akart kiáltani, de a h-1*? torkún akadt. A kordé klslklott bői, a tőidre rogyott Fellúpástkod0 és rohant a kordé után. Htrtelentámadt, hüs szél bő nadráglát, clhálta köntöse tfárnv‘,i) Rongyos lekrtr fejkendöje, f ( gyatzlobogó verdesett. LemaradI . kordétól, újra arccal az útra f,el!k0, tehér, hamtillnomságu. könnyű At éjszaka mélységet c send léé . derülten világítóit « hold Az nyikorgásra bólogatott a boltid1- , koeitsnélkUH kordé lassanként éHl‘M a távolban, lebegő, lehér porié’" hagyva maga után. Oroszból fordította: Tótb Kálmán

Next

/
Thumbnails
Contents