Dunántúli Napló, 1952. június (9. évfolyam, 127-151. szám)
1952-06-08 / 133. szám
4 NAPLÓ 1952 JUNIUS 8 ÉPÜL A KOMMUNIZMUS A Volga — Don-csatorna építésének vezetőereje „A Volga-Don csatorna megépítésének korábban megállapított halárideiét két évvel meg kell rövidíteni -. A csatornát és a cimi/anszkajai vízi etömw-központoi az áramíejlesztövi I együtt 1952 tavaszán üzembe kell helyezni". Így szólt a Szovjetunió minisztertanácsának 1950 decemberében hozott határozata. Az építkezés sokezeríőnyi ko.lek- tivája becsülettel megbirkózott a f.:l adatta', amelyet a part és a kormány állított eléje: 1952 május :>1 -en. moszkvai időszámítás szerint 1 óra .15 perckor a Don vize egyesült o Volga vizével. A Volga-Don hajózható csatorna építését eredetileg hat évre terveztek. A határidő megrövidítéséért indított harcban nagy jelentősége volt * múlt esztendőnek, hiszen akkor végezték a föidkiemelő munka, az arrna- turaszere'és. a betonozás és a berendezések szerelésének legielcntóselib részét. A nagy építkezést a légiiénUtóbb, eddig még sehol nem alka'mazott technikával látták el. A pártszerveze. tek minden munkahelyen arra ossz pontosították erőfeszítéseiket, hogy mennél hamarabb munkába állítsák a, uj gépeket, teljesen kihaszná.ják a nagyszerű szovjet technikát s hogy meghos-zabbltsák minden gép has/, na úti idejét. A kommunisták nézete monyezósére verseny indul; az exkn- vatorkezeök közölt azért, hogy a markoló egy-egy köbméterére számítva naponta 1.200 köbméter főidet moz yu.-,sanak meg Különféle exkavátorok dolgoztak .t nagy építkezésnél. Azok a gepkeze lók, akik tél köbméteres marko.ókka' do.goztak azért versenyeztek, hoqv naponta legalább 600 köbméter tőidet tudjanak kieme ni, akik pedig három köbméteres markolókkal végezték a löldkismelést, napi 3.600 köbméter löld meg mozgatását tűzték ki célul. munka eredményeképpen még nagyobb lendületet kapott a verseny. Nem volt egyetlen gépkezelő-brigád sem, amely kimaradt volna a verseny bői. Az építkezés vége felé már igen sok brigád túlteljesítette korábbi vállalását. Az építkezés vezetöereje a párt volt. A pártszervezetek mindenütt tá mogatták és fejlesztették a merész újító kezdeményezést, amely arra irányult, hogy megrövidítsék a7 építkezés idejét, emeljék a munka minőségét s csökkentsék az összes munkálatok költségét. Az építkezés munká sai és mérnökei a zsilipek, szivattyú- állomások és más rnülárgyak betonozási munka atainál kezdeményezéseik_ kel és újításaikkal igen nagy segítséget nyújtottuk. A múlt évben a csatorna vonalán körülbelül 700.000 köbméter betont és vasbetont épífet lek be, ami azt jelenti hogy ebben a tekintetben lelülmulták a Dnyepro- grsz építőinek teljesítményét. \ betonozási munkálatokat teljesen gépesítették. A zsi ipek építésekor csupán betonszivattyúk segítségével egy esztendő alatt bedolgoztak 30 000 köbmé tér betont. A betonssivatíyúk termelékenységét lényegesen magasabbra emelték, mini ahogv azt a műszaki norma előírta. A szovjet technika újdonságai. az Önműködő betongyárak valósággal ontották magukból az i'piikezéshez szükséges betont. Jelentős sikert ért el a krasznoarmejszki betongyár kollektívája, amelynek tagja; 600 köbmé:er helyett 600 köbmé tér be:ont gyártottak naponta. A múlt nyáron a gyár napi term elékenynégét 1 WO köbméterre fokozták. A zsilipek építői új betonbeépítési üzembehelyezni a karpovkai szivattyú állomást. Az építkezés kommunistái példaképei voltak az önfeládozó munkának. Ezerháromszáz népnevelő vég zeit politikai felvilágosító munkát an nak érdekében, hogy minden dolgozó megértse: az összes munkálatokat a lehető legrövidebb idő alatt kell be fejezniök. A népnevelők ugyanakkor ismertették az éenjárók tapasztalatait és az új eredmények népszerűsítésével táplálták a versenykedyet. A tömegpolitikai munka soha nem volt olyan lendületes, mint az utóbbi félesztendőben. Márciusban, áprilisban és májusban például tízezer beszélgetést folytattak a népnevelők az építőkkel. Amikor 1950 decemberében meg je lent a Szovjetunió Minisztertanácsának határozata hogy a csatorna épí. távét két évvel meg kell rövidíteni, az építők levélben szavukat adták Sztálin elvtársnak, hogy határidő előtt teljesítik a megtisztelő feladatot. A politikai osztály a pártszervezetek és az építkezés kollektívájának egész erejét arra mozgósította, hogy minta, szerűen teljesítsék a vá látásokat. A feladat végrehajtása érdekében lel. használták a pártmunka, a szakszer vezeti és a komszomolisla munka minden formáját és minden módszeré1*. Az agitáció és a politikai tömeg munka csak egy célra irányult: kellő időben befejezni az építkezést. A „Villámok", a rádióujságok, a röplapok és a felhívások me'lett igen ered ményes munkát végzett a nagypél- dányszámban megjelenő ..Sztálin- gradszkaja «trojka" cimü újság. Az a tömeges verseny, amelynek motorjai a kommunisták voltak, lehetővé tette, hogy fokozzák a föld- kiemelés. a beton bedolgozásának és Az új módszer szerint végzett mun kában Vaszilij Ivanovic* Torocsk;n brigádja vjvta ki az első győzelmet Lz a brigád „Kovrovcc" típusú exk i vátorral dolgozott a krasznoarme|*z!.i i-zakaszon. A félköbméter ürtarta.mu markoóval rendelkező exkavátor tél. hu..éken ységét napi 400 ról 700 köbméterre növelték. A Torocskin-brigád felhívással fordult oz építkezés minden gépk-zeió. léhez s javasolta: indítsanak verser/yt a magas műszaki eredmények elérésé, ért. A politikai osztály, a párt a ap szervezetei és a népnevelők mindenütt alaposan megmagyarázták a gép kezd őknek az értékes kezd-mény*vés óriási jelentőségét. A jó fe.világosító módszert kezdtek alkalmazni. A „be tonfolyim" nem egy, hanem egymás melleit fekvő két blokkba Ömlött s i ymódon jelentős mennyiségű épít- etfát és sok munkaerőt takarítottak meg. y munka üteme pedig majdnem háromszorosára emelkedett. A múlt év júliusában igen nagy nehézségek mutatkoztak a karpovkai szivattyúállomás építésénél. A kom• munisták kezdeményezésére egész sor intézkedési loganatositottak. hogy még /óbban meggyorsítsák a betono. zás; munkálatokat. Ennek eredménye képpen sikerült már 1952 tebruár l én a berendezés szerelésének ütemét. Az exkavátorokat es a gépkocsikat a csatornaépítés befejezésére számos csillaggá1 díszítették, amelyeket a kocsi k szekrényére és a vezető tűiké jére festettek. Ezek a csillagok a gé pék kezelőinek munkagyözelmeit hirdették. A nagy építkezés kommunistáinak szervező és politikai munkája, a kom munisták személyes példamutatása óriási szerepet játszott a nagy Volga. Don hajózható csatorna megépítésének sikeres befejezésében. * (Pravda) EGYESÜLT A VOLGA ÉS A DON Osszeolelkezlek a két hatalmas orosz folyó hullámai .. I vegelalhatatlan száraz sztyeppen kérésziül isatumat vágott a szoojet ember oa*akarata és ott, ahol egykor üröm, ároalányhaj és kutyafej imbolygóit a szélben, most hatalmas viz gyűjtő-medence tükrén ragyog a tavaszi napsugár. ffo.maú ératásudnltun ni lailkns hegyvonulutok Választották el a két folyó medrét, amelyeknek rsz dnkon keresztül, nemiedé krűl-netnzedékre szállt ez u egyesítéséről nemzedékek szőtték almaikat. Vvsz.ua nagyszerű és merész álom, de a természet érőinél az ember akkor még nem oehelte fel u harcot. Folyókat megfordítani, pusztaságokban tengert teremteni csak a szoojet társadalom képes, a szovjet emberek, akik megváltoztál jak a foldrajzol, a természi tel, szülőföldjük egr sz arculatát. Hatalmas, eddig páratlanul állá hüsteltet vittek neghez a Volna—Don csatorna hős építői. I természetet átalakító lángelme ni sztálini terv utján mintegy 50 ezer kilométernyi jolyo-uful kapcsoltak össze és egyesilelték Del es Eszük ot tengerét 1952. május M. őrükre megmarad a nemzedékek emlékezetében. Micsoda izgalmas órák es napok előz léz meg a nagy pillanatot. — Ilid a vízé.,. Ilol a nit?... — száguldott a/ izgatott kérdés a telefonvezetekeken. F.s jolt a oil. A ('setides-Don szőke hullámai méltóságteljesen, lépéséül-léi»ésie közeledtek a Volgához. Szigorú es igénurs átvevőként ellenőrizte a olt az építők munkájút Ltjában befejezetlen munkáról, mulusz tusokról szó sem lehetett. Mimim fenyesev sikerült. A folyó áthaladt a oiroátaszh n, már u Csapurnylkovi zsdipíéhan ereszkedett alá. ahol H kdömé tét es szaka szín ót zsilip állta a víztömeg útját. Iz izzatom notion nőtt. \l,,ius 2*t-en u Dou vize a á-u< tsiiip előtt -nőiajtóit, május 50-án az 5-cis és a 1 CS zsilipen zúgtak két észtül fedros hullámai. Irtán niHavai/otsan elterjedt a hír- hamarosan egyesül a kel folyó. .-I' telefonkészülékek elhallgattak, az izgalom tetőpontjára hágott. A 5-as zsilipnél ezrével gyűltek ö*s- sze az építők, hogy szemtanul legyenek a nagy pillanatnak. (t. íjurin és I. Vanutoo, a betonozók ifjú vezetői a zsilipkamra leinkéi nézik, amelyet egyre jobban megtölt a folyo. L doözlünk, Dou! Mi építettünk jobb medrei szamodra/ lelkendezik a két ifjú. akik itt értek el esucrteljesitnunyeket. .4 Don kavarogva tódul a 2. számú zsilip /elé- Az tmbeiek futva igyekszenek utolérni ,t vizet I 2 számú zsilipnél jelt adnak a kllnkerek megnyitására. Szabad az út s a harsogó hullámok belő- dúlnak a szeles mederbe. Ezer <s ezer hős építő lelkes felkiáltásokkal, tapssal köszönti a Don vizét. A kikövezett partokon folyvást nő az embertomeg. Most megérkezik a sztalingrádiak külrlöHscge is, .1 küldöttség tagiul megszorítják az építők kezet é* szívből gratulálnak a nagyszerű alkotáshoz. Moszkvai időszámítás szerint 13 óra 55 perckor az l-es es a 2-es zsiliptől egy Időben megindul egymás felé a 1 óiga é* a Ilon. .4 vasúti é* a gyaloghidről a jelzők zászlójeleket váltanak. Ftyre köteleid* és kit- zrdtbb er etymádwz u két hatalmas víztömeg. .4 partokon hirtelen csend támad, még a szél is elül... — Anyuka, ez a mi vizünk? — kérdi egy pirosra- hás, pöttömnyi kislány a Volga vizére mutatva. A mienk, és aj a másik is a miénk. 3i*U ey> pillanat S a kavargó hullámok forgatagában eltűnik a szeles meder betonfeneke. A Volga es a Don egyesült, hogy örökre eggyé olvadjon össze, tajtékot vetne, zúgva ölelkeznek össze a két folyó hullamai és a tiszta tavaszt légben magasztosan és tinne/nrlyesen csendülnek *fel a Szovjetunió Állami II mínuszának akkordjai. .4 szellő szárnyán messzi szárnyalva hirdet,k u lermesget erőit legyőző szoojet emberek ú;abb ragyogti diadalai. N. I Mi, cikke nyomán. Az első hajók áthaladnak a Volga—Don-csatorna egyik zsilipjén..* Moszkva öt tenger kikötője A Szovjetunió isméi jelentős lépést (eft a koinnniniz.mil« felé- A nagy sztálini természetátalakitó tervek alapján megváltozott * térkép, egyesült a Volga és a Don. A Don-parti Kalácstól a fiatal elmljanszkajal tengeren át ▼** *et az út a Volga felé. A békésen hullámzó, tengerré azélcaült dofll öböl pár hónappal ezelőtt mozgalmas képet mutatott. Költözött * tengerfenék. Hatalmas teherautókra rakták a házakat, üzemekét- emlékműveket és még a gyümölcsfák sem maradtak a régi helyű’ kön, hanem együtt települtek a 7A.1KH) költözködő emberrel az új tenger partjára. Huszonnégy milliárd köbméter viz töltötte fel a eimljanssk*’ ja! tengert éa napok alatt a Balatonnál négy éa félszer nagyol»** öble hatalmaskodott a Donnak. tHazáz méter hpaazú beton do*' zasitógát és 12.M kilométeres földgát 26 méterrel emelte fel a H00 szintjét. Az új vlziuton több, mint 2000 lóerős Diesel-motoros expre*»*’ hajók közlekednek majd. A 1011 méter hosszú háromfedélzetes á®* hálóhelyes, hófehér hajók a Fehér-tenger jéghegyeitől a Ká*P*‘ tengerig egységes viziúton szállítják az utasokat Moszkvába, tenger kikötővárosába. Képünkön a Volga-Don csatorna új hajója’ nak modelljét láthatjuk a tervezőkkel. A Volga-Don csatorna építkezés gépeit köszönti az A/ Aniii-Dnrjn partján, a esard- /sulii holtág melleit s/en-lik már a Turkmen Kőcsatorna építéséhez küldött i>/ap'/iivuUy ókat. A gépek korul fiatalok csoportosulnak, hallgatják a/ egyik szivattyúval együtt érkezett gépkezelő elbeszélését. — h’emek masina ez — meséli a fiatal munkásoknak Mihail Hramov, aki a Volga-Don csatorna építésénél naponta vagy tízezer kirbmétrr fül- del mo/galott szeretőit gépével. — Stnisokára magatok ts megláthatjátok, ml mindenre képes ez a gép, kt. lesz ez majd magáért Hl a kara- kuni-ban Is, Michail Hramov a háború befejezése ól« lobit nagy építkezésnél megfordult már. Több, mini rgv éve gazilája «z i*/«p*zivattyúnnk, «mely. nck hírnevét I« köszönheti Mint gépkezelő híres «ztuhánov bin lelt, * miután « \ alga-Don csatornán liefe je- z is Ink . földmunkák, C-ards/nulia kérte magát, hogy részi vehessen a 1 urkutén Főcsatorna építésétn-u. Hramov tapasztalt ember, »ok min. driiről b«-»zél u gén kun- -«-régió turk. mén fiataloknak. Csardzsounak 7 urkménia fiatal ivart varosának dolgozni sokat tanulhatnak lírámon- tol, aki keresztül kasul be,’ária már a szovjet földel, s legutóbb a kom- •nunlzms építésének elsósitílvllje, a Amu-Darja Volga— Don-csatorna építése soria szerzett nagyszerű tapasztalatokatA két i-zapszivattvút, uraelyü®* egyikével Hramov érkezett. tusra kell összeszerelni. A szerel® li-IkcM-di-s-cl dolgoznak N’éhá°. luiji alatt felhúzták a szereiéin** szüksége- melléképületeket As el*» jre/ték a szivattyúk alkatrészeinek J*’ vitá-át. Meggyorsítja a mun**” hogy a Volga—Don építői tanítják meg módszereikre az ff'**” javarészt lurhnén munkásokat. Nemcsak • Vo Iga —D(in-es«t"r1,| mellől érkeznek gépek ide. ^ Atnu— iXujn partjára A szőrme* „\ örivs Sxormovo** üzem új, nt' / hatalmasabb földszivattyuk alkatra* szett szállítja. Az egyik már ké»*** all c* várja a pillanatot, hogy t®*** Induljon a földmunka. A csardzsoulak lelkesült csodáik*’• zással veszik körül a kommuna* építésének gépcsodált és a szfrr' munkásokat. A turkmén műnk*»®* r géix-k láttán, inelveket a stos'r Mf' haza küldőit számukra, hogy a ^ mészeltel csatába szállva « sivatagot és Joliba legvék az körülményeket Turkménlálian. ***, fogadalmat tea/nrk, hogy rn*Mt»^. |H-n kiveszik rvsgukrt a nagy * gx, nt terv egy mir, n Torkú»»* r csal urna lurgvaltoftaMlioL
