Dunántúli Napló, 1952. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-08 / 133. szám

2

M Ä P t 6

1952 JUNTOS 8

Nem hagyták a siklósi Táncsics tsz dolgozói, hogy Erdósi János titoista zadrugát csináljon szövetkezetükből

1950 szeptemberében alakult inog Siklóson a Táncsics Mihály termelőszövetkezeti csoport. A csoport vezetőjének néhány hónappal később Krdősi Jánost választották. Erdősi igyekezett a csoport-tagokat összefogni, hisz „értett a vezetéshez“, mert egész életében gyakorolhatta a 46 hold földje mellett éppen eleget:

etteiédjeit reggeltől Leső estig dolgoztatta.

hogy vagyonát gyarapítsa. A felszabadulás után mégis „sokal- ta“ a földet, vagyis inkább a progresszív adózási és beadási kulcsot és így rokonának adta felét. Így sem esett messze a vagyon, viszont megszabadult azoktól a kötelezettségektől, melyeket a nép állama a kulákokra kiszabott. Azért lépett be Krdősi a csoportba. mert tudta, hogy a 26 hold meghagyott földje után mennyit kellene bcszolgáltat- . niTudta, hogy 125 mázsa terményt kell beadnia. Ezenkívül adófizetési kötelessége is vásította fogát, mert a földjei a hetes csoportban a jó földek közé tartoznak.

Az 1951-es év zárásakor Erdősi és felesége szép kis összeget szállítottak haza az évi jövedelemből: búzát kilenc mázsa 20 kilót, cukrot 59 kilót, terményt összesen 113 mázsa 91 kilót. Háromezer forint készpénzt is kaptak. Ezenkívül ugyan annyit kaptak rokonai is, akik még mindig bent dolgoznak a csoportban. Ravasz a kulák, tudja ő, hogy miért lép be a csoportba. tudta azt, hogy így sokkal több les* a jövedelme és nem érik a kulákkorlátozó rendeletek.

Azonban mindezzel a jövedelemmel nem elégedett meg.

Nrm volt neki elég, hogy a

szövetkezetben elnök lett, hanem azt akarta, hogy a siklósi Táncsics tszcs olyan szövetkezeti csoport legyen, mint a jugoszláv zadrugák. Jugoszláviában a szövetkezetek, a „zadrugák“ teljesen a kulákok kezén vannak, a munkát a dolgozók végzik, de a1 hasznot, a jövedelmet a kulák rakja zsebre. Tito Jugoszláviájában n dolgozó parasztok helyzete mindig nehezebb a kíméletlen adók miatt, melyeket a kuiákhizottságok rájuk szabnak és a nem kulák tagok egyre inkább zsellérsorba süllyednek. Erdősi is szerette volna, ha a szövetkezetben meghonosodott volna a kizsákmányolás rendszere. Azért

„gazdag“ és „szegény" brigádokat akart alakítani.

Ezeknek a brigádoknak alakítása arra vezetett volna, hogy Erdősi rokonai mind legkönnyebb munkához jutottak volna- A legnene- zebb munkát pedig azok a dolgozó parasztok végezték volna, akik földnélkül léptek be a csoportba. Hogy ez a célja, megmutatta ezt nem egyszer, mert ha valamilyen vezetőt kellett választani, mindig azt mondta: „Olyan nein lebet, aki nem hozott a csoportba földet!“ Csak olyan lehetett szerinte vezető, aki 25 vagy még annál is több földdel lépett be, mert csak az ért a „vezetéshez!-*

A vezeléshe egyenlőre bevonta még a középparasztokat, a ..gazdag“ brigádba is bevett volna egy két nem knláknt, azonban arra törekedett, hogy a becsületes középparaszti elemek később éppen úgy kiszo ruljanak a vezetésből, mint most a „szegények“.

Erdősi tervét azonban keresztülhúzták a becsületes dolgozók és kemény kézzel végetvetettek a kulák ravasz „politikájának“. A tsz becsületes dolgozói nem akarnak jugoszláv „szövetkezeteket“, nem akarják, hogy újból könyör- adományért kelljen dolgozniuk reggeltől estig a kulákoknak. Ezért vetette fel Mnróti Istvánná élmunkás: „Nem engedhetjük meg, hogy mi, akik földnélkül jöttünk be, háttérbe legyünk szorítva. Kern szabad megengednünk, hogy a kulákok befurakodjanak csoportjainkba és aknamunkájukkal segítsék az ellenséget“.

Erre azonban nemcsak most kellett volna rádöbbenniük n tsz tagjainak. A kommunisták, a csoport pártszervezetének tagjai, a párt vezetőség tagjai, a magasabb Dártszervek egészen n járási párt- bizottságig miért nem figyeltek fel már a kedzet kezdetén arra, hogy kulák tolakodott a csoportba?

Miért nem léptek fel már eddig Is keményen a zadrngásító kulák törekvésekkel szemben?

Miért tűrik még mindig benn a Táncsics termelőszövetkezetben a knlákrokonságot, mely rémhírekkel. suttogó propagandával uszít az xí.i vezetés ellen és minden eszközzel bomlasztani igyekszik?

A párttagok, népnevelők, béke- bizottsági tagok és nem utolsósorban a járási pártbizottságon dolgozó elvtársakra vár a feladat, hogy

magyarázzák meg a tagságnak,

mit akart a kulák, milyen eszközökkel kell hnreolnl ellene nz aratás és cséplés jó elvégzése, a csoport további gazdagodása és erősödése érdekében.

A ciklusos munkamódszer se jjí lseidé vei liareol az elsőségért a vasas! Petőfi-akna

Az új tervév első hónapjától kezdve ver#* a vjsasi Petófi.akna a MESZ. HART bányák versenyében. A műszakiak segítségével, a szovjet ciklu. sós munkamódszer olfcnlmnzsísóval hó. ntpról-hónajzra ggőzelmeket érnek el a vasasiak.

Az elmúlt évbe.n kezdték meg a tér. iMÍi mun k ah el y ok előkészít ősén ok ciklusos szervezését, A gázkitörés, veszélyes munkahelyek úgynevezett provokációs repesztések csoportos, tervszerű elvégzésével elérték, hogy mindig volt újabb és újabb fejtési nvmknhrlyilk, ahol tdjesithtvéék kit. teiességvket. Azután a munkaidő jobb kihasználásáért indultak harcba. — Megá!lapítóták a munkahelyre leszállás és a kiszállás pontos menetrend, jét.

így már az első negyedévben a leg. jobbak lettek a MESZHART bányák versenyében. Áprilisban is 105.2 szá. zalékra teljesítették előirányzatukat.

Májusban új kezdeményezéssel in. dúltak harcba a második negyedévi terv túlteljesítéséért: a fejtések szá. mát íeo*ökkon!ették kilencről hatra. A kieebhszámú munkahelyem mindé, nőtt ciklusos grafikon alapján szer. vezték a munkát. E mellett — a fontossági sorrendnek megfelelően — csoportosították is a munkahelyeket: ötöt elsőrendűnek jelöltek meg, s itt minden előfeltételt fokozott gonddal teremtenek meg, egyet pedig mint má. sodrendút előkészítenek nagyobb fej.

léssé. Két munkahely — n harmad, rendilek — tartalékban vonrut/c a most működők kimerülése esetére.

A rangsorolást nemcsak a fejtések. néU az elövájásokná! is elkészítik. A ..féltést menetrendben'* — a fejtések állását. előrehaladását jelző lapon — hasonlóan három csoportra osztják az elfívájási munkahelyet, hogy min. den fejtés számára idejében megle. gyen m újabb termelési lehetőség.

Májusban mindennek rredményekép pen már 107 százalékra teljesítették tervüket a vasast bányászok. Újabb, hogy a ez állttá* tervszerűbbé tételé, vei — szállítási menetrend kidolgo. zásával — júniusban túlszárnyalják ezt is.

Egyre nagyobb számban jelentkeznek fiataljaink a Szabadságharcos Szövetségbe

A Magyar Szabadságharcos Szövet, •ég egy hónapos tagszervezési kain. pányt indított, amely június 15-ig tart.. Ennek a tagszer verésnek az a célja, hogy a becsülete* dolgozók é* az ifjúság «órai közül új tagokat *zer. vw.zen a Szövetségbe. vertlk é* erő. *it*e az MSZHSZ.t. A tagszerzés me. gyénk területén is szénen folyik. A péosbányatolepiek példám 90 új tag. gal lerówteték a Szövetséget. A mo. bácsi tanú ló városban 218 új tagot vettek fel a lelke« fiatalok közül.

A harkányi DISZ fiatalok kétszer*, »éré emelték az M9ZHSZ tagságát. * ezzel készülnek méltón ünnepelni a DM fennállásának második évfordu. lóját. Erre az évfordulóra céErtvő ver ** gyeket 1* rendeznek. — A majd ti SZUSZ ezervezet is erő*í‘l tagságát

harmlne fiatallal a legközelebbi tag. gyűlésen. A tanác*e!nök elvtárs n szervezet vezetője jó munkát végez, lellceaíti a fiatalságot és jobb mun. kára serkenti őket.

A szövetségen belül minden tag ré« z tv ehet a lövészkör munkájában, motorosok, rádiósok és ejtőernyősök 1« lehetnek. Ezenkívül elsajátíthatják az összes honvédelmi sportot « így már előre felkészülhet nejt arra. hogy élenjáró honvédek legyenek. A szak. mai felkészültséggel és duzzadó iz. mokkái igen eredményes munkát tud. nak majd kifejteni néphadseregünk, ben. A Szovjetunióban o DOSZAAF, amelynek nálunk az MSZUSZ fele! meg, bátor, hazáját és népét szerető harcosokat nevef a Szovjet Hadsereg számára. Ezt a feladatot kell bet ölte.

ni az MSZUSZ.nek is Az MSZI1SZ minden feladata a *za iKulság. a függetlenség éw a béke ügyével függ össze. Pártunk minden segítséget megad a ..Szövetség mun. kájáho7„ hogy a jövőben niég nagyobb eredményeket érhessenek el az MSZHSZ tagjai. A szabadságharc«, soknak ezt a nagy segítséget azzal kell viszonozni, hogy a még háralévő időben — június lö.ig minden szabadságharcos egy tagot szervez 6»’ a Szövetségbe. Ezzel is vigyék győze. lemre a Szövetség ll. kongresszusa, nak határozatát, amely kimondja: Tegyük Szövn'ségiinkot a dolgozó százezrek tömt“gszervezetévé, amely, ben lüktet az élet, melyet a dolgozók szeretnek, s amelytől az ellenség retHarc a fegyelem megszilárdításáért a komlói bányában

A percekért, a méterekért, a terv teljesítéséért folyó harc során hó- Mpról-hónapra újabb eredményeket érnek el a komlót bányászok — feltárók. aktiaméi vitók, széntermolök — a munkafegyelem frontján is.

A szénbányában — ahol Komló jelenét írják — a kettes altiuü/etn lel. hívására június t. tiszteletére megindult verseny szép eredményt hozott. Rajnai József kettes üzemi aknász körletében például 129 bányász Iliiül mindössze négyen maradtak Iánál májustnut munkahelyükről igazolatlanul. Az egész bún vnu/cmlien is észrevehető n javulás: az áprilisi

2.? sná/alékrol 0 8 százalékra csők

kent az igazolatlan mulasztások aránya.

Harcolnak a fegyelem megszilárdításáért azokban az üzemekben is, amelyek jó munkájától Komló jövője függ: a feltáróknál és az uknn- móly ítókoél.

A Feltáró I általainál a régebbi napi 2>—50-ról 5—8-ra csökkentették a hiányzók számát. Azok a bányászok, akiket társadalmi bíróság elé állították én társaik előtt kellett felelniük. nem tették meg toblx-t — •noggt urdol.it la ii'ngbul, hanyagságból hogy távollitarmljaltak a munkáról IV enslminves a szívós lelke* j harc az uk mi inéi v hőknél is. hl />e-1

ofzették azt a mó<lszert, hogy levelet Írnak a mulasztó (»almijának. Egyúttal pedig felkeresik munkahelyén a „bumlizót“ és ott, a csapat tagjai előtt mondják el: mit jelent az ő fegyelmezetlensége a csapatnak és neki magának, mennyivel kevesebbet termelt és keresett miatta a csapat az.m a ns|>on Június első napjaiban innen indult el útjára az „r*eróróa mozgalom“. •17 uknamélyIlit vállalta. Iiogv uriu mulaszt igazolatlanul, * jól kihasználja a 4M) |iercrs utiiukaidő minden pillanatát. A nto/go lomhoz sorra t«adakoznak a loldn üzemek ItanyrL </ai. hogv Komló leljr*ithe**r |el> adatait a jelt-iilieii is a jelölten a

Segítsék tudósítóink írásaikkal is a II. negyedévi terv teljesítését, az aratás, cséplés és begyűjtés jó elvégzését

A saját tudósítók az újság dolgo zóinak azon különleges csoportja, melyet „he yi hálózatinak nevezünk. Az olvasó ezek megnyilatkozásait a „Saját tudósítónk“ jelzés ról ismeri fel az újságban. Ezek a jelzések azonban többet jelentenek, így mulat rá az újság, hogy neki az adott, területe^ (járásban, üzemben) megbízottja van. A tudósító mintegy az adott területet képviseli az újságnál. A saját tudósító, mint sajtó- megbizott nem választhatja el egymástól tevékenységének sokféle ágát. Az újság személyes tudósítása, a külső írók aktívájának szervezése, a szerkesztőség tudósítása a helyi dolgok állásáról — kivétel nélkül a saját tudósitó mindennapi tevékenységéhez tartozik. Csak e tevékenység együttes ellátása teszi teljes mértékűvé a sajat tudósító munkáját.

A tudósítás nem fénykép, nem a tények egyszerű felsorolása nemcsu- pán az olvasó egyszerű tájékoztatása, hanem az élet, az építő munka egyik eszköze, Lenin-Sztálin eszméinek meg valósításáért folyó harc eg^ik ténye- zője.

A tudósító mondjuk Írni akar az agitáció pozitív tapasztalatairól, s tudósítást egy találomra kivé ásított agitációs gárdára építi fel, amely nem nyújt elegendő anyagot a tudósítás számára. Világos tehát, hogy nem elegendő megválasztani ezt a té mát, hanem ki kell keresni hozzá egy olyan agitációs gárdát, amely valóban példaképül szolgálhat, amely nck tapasztalataira — ahogy mondani szokás — fel lehet épiteni a tudósítást, s kimerítően és érdekesen fel lehet dolgozni annak témáját. A tudósítás: az élet. Sokoldalú, sokszínű, ragyogó élet. Hogy jó formát adjunk a tudósításnak, elsősorban érthető, világos nyelvezettel kell azt Írni. Ez pedig annyit jelent, hogy a nyelvet szakadatlanul tanulmányozni kel:, sok szépirodalmat kell olvasni.

A7 újságnak szüksége van olyan cikkekre és tudósításokra is, amelyek témáját a kü’ső munkatársak, a munkás paraszt levelezők tömegei vetettek fel. A tudósítók a külső mun katársakkal. a munkás- és paraszt levelezőkkel kapcsolatos érintkezésben szükséges, hogy a legközvetlenebb kapcsolat álljon fenn köztük, tudjon és akarjon vesződni a szerzővel, a levét íróival. Helytelen ha formálisan bánnak a szerzővel, a levél Írójával, a cikk vagy tudósítás megrendelésekor, de még gorombább, türhetet e nebb, ha saját tudósftó Írja a cikket a szerző helyett. Ez teljesen összeférhetetlen a bolsevik sajtó hagyomá nyalval és elveivel.

A tudósítóknak • minden figyelem

** mel kell kisémiök a legfontosabb eseményeket, feladatokat, me lyek terü'etük előtt állanak. Ennek figyelembevételével kell tudósitó munkájukat végezniük. Például melyek azok a legközvetlenebb feiada tok. Nézzük meg először a bányász tudósítóink feladatát. Már közccdik a második negyedévi terv teljesítő «ének határideje. Hogy bányászaink ezt a harcot megvívhassák, nagy segítséget kell adniok bányász tudósi tóinknak is. Fel kell figyelnie a tudó silónak az élenjáró szovjet módszc rek ismertetésére, hogyan vették át például azt a kitűnő munkamódszert Rudi olvtárs mar eddig is kimagasló százalékot ért et. Természetes a második negyedévi terv teljesítéséért folyó harc többi üzemi tudósi tónknak is feladata.

Értékes tapasztalatot tud nyújtani a pécsi bórgyari tudósítónk eddigi jó módszerével megyénk va amennyi tudósítójának. Harvan elvtárs nemcsak azt látja meg hogy egye* üzemré szék dolgozói teljesítik vagy nem teljesítik a tervet. hanem megnézi, miért nem teljesítették, ki akadályoz la a tervtcljesitést, vagy miért teljesítették, ki segítette a dolgozók munkáját? Harvan elvtárt például

egyik üzemrészüknél észrevette, hogy a két műhelyt összekötő átjáró ío- lyosó ajtaja keskeny és ha bőrrel teli kocsikat visznek át rajta, az ajtónál le kedi a szállítmányt rakni, mert nem tudnak kimenni vele. Ezt megírta a pártsajtónak. Mivel a bírálat után sem történt javulás, az illetó mérnököt, aki ígéretet tett az ajtó ki. bővítésére a pártsajtón keresztül ismét megbírálta.

rje nemcsak a hiányosságokra kell fclhlvniok a figyelmet, a tudósítóknak be kell számolniok az eredményekről is. Molnár Imre komlói tudósítónk példáu' beszámolhatott volna Molnár István elvtársnak, a komlói városi DISZ szervező titkárának nagyszerű munkamódszeréről, a 100 méteres feltárási mozgalomról. Molnár elvtárs a mozgalom elindítása által nemcsak azt akarja elérni, hogy elegendő szénnel láthassa el Sztálin- várost, hanem azt is, hogy ez elterjedjen nemcsak a komlói, hanem az ősz- szes pécsvidékl bányákban is. Ennek a módszernek és alkalmazásának ismertetése, népszerűsítése, feladata elsősorban a komlói, de bányász aknáink minden egye* tudósítójának.

Tudósítóinknak nem szaba^ megfe- ledkezniök az e lenség elleni harcról sem Mind a üzemi, mind a járási tudósítóinknak fel kell figyelniök az ellenség minden aljas mesterkedésére, és a sajtón keresztül le kell leplezni a jas munkájukat Greiner elvtárs, villányi járási tudósítónk például megírta, hogy a villányi Uj Alkotmány tszcs-ben a befurakodott kulákok a csoportot akarták felboralasztani. A pártszervezet és a dolgozók azonban leleplezték a kulákokat és kizárták a csoportbó'.

Járási tudósítóink előtt á;ló egyik legfontosabb feladat most a, aratás és a cséplés jó előkészítése. Az Idén e1 kell érnünk, hogy a minisztertanács határozatában előírtakat pontró’- pontra betartsuk. A legjobb időben arassuk le az árpát, rozsot, búzát és más terményeket. Tudósítóink, hogy Írásaikban sikeresen foglalkozhass», nak és időben megírhassák Járásuk aratási, cséplés! eredményeit, szoros kapcsolatot kell tartaniok a járási pártbizottsággal, üzemi, falusi, tszc* pártszerve/etekkel, járási és községi tanácsokkal. Naponta tudakozódjanak, hogy mikor és hol Indul az ars lás. hol milyen .előkészületeket tettek a nagy csata megkezdésére. Az igY szerzett értesüléseiket Írják meg 11 párUajtónak. Jövő évi kenyerünk betakarítása komoly harc kérdése és ezt a harcot tudósítóinknak szivükön kell vlsolniök. Figyelemmel kell kisér. ni enné! a feladatnál is az új műnk* módszerek, például & Bredjuk-fcle gyorscsépié«! módszer alkalmazási1Járási tudósítóink is tudatosítsák- hogy az idei cséplésnél a cséplőgép tői vigyék a gabonét a begyüjtőhelY’ re. Népszerűsíteni kell a legpé'damu. tatóbb községeket, tszcs és egyén' dolgozó parasztokat is meg kell irtó hogyan tesznek eleget kötelezette* güícnck. Bírálják meg azokat abo- helytelenül Járnak el a minisztert* rtács határozatának végrehajtásába” A gabona begyűjtése mcJett azonban állandóan foglalkozni keli a hízót'- sertés, vágómarha, baromfi és tója*'

begyűjtésben élenjárók népszerűéi1* sével é» a hátulkullogókat továbbra Is keményen kell bírálni.

üzek a fe’adatok azonban cs*| részel azoknak, amelyek tudó silóink előtt állanak. A tudósítók«*14 tudniok kell mindazt, ami különös*” fontos és érdeke» az illető terület*” járásban, a szocialista épftömunk* különféle szakaszain. Mindennek *1- dekelnie ke’i őt; legyen az egy eíT ipari vállalat helyzete, egy adott t*,cí munkája, vagy kulturális kérdé*. Ml” den után érdeklődni« kell — trf**1 a lakosság széle» rétegeivel kel' éri” . keznie, olyan kiterjedt kapcsolatók*' kelj kiépítenie, hogy • terület j*fi minden zugából származó közié***' jolcntéiek, hirek szakadatlan ár*01 d sál biztosíthassa az újság számár*A béketalálkozó eredmények szült*

Ke*ző kn/' g dolgozó parasztjai cugnin bi/luk meg azaul, hogy tolmácsoljam a bekegi üli**«-n falunk dolgozó parasztjainak bcLcukuratál, umit jó munkánkkal juttatunk kife- jwnur. Miután hu/uinmtmi c« hess* múltam a békelulálközön hallót, lakról, arról, hogy a békéért fofyo harc még jobb inunkat vér tőlünk, e/lutc na|»>k alatt cg* re «/ehli rrnl- liii n\ uk •/illettek k}•/-•-«unk.|x-ti El* •ő feléd Vrtgiiúlldlheiidási kü*ele*e!tiitán egyre szebb ttek községünkben

‘églinkel 100 s/á/alékra teljesít***!^, E/en kívül az in/e* kapu-no'4 ^ iipolu*di két*zer elvégeztük. Mos» , aratás gyors cl\ég/«-*rrv ki-szül“”^

r»> kó/M'güuk dolgozol vállaltuk, a jaru*ÍNin cl*ónek »igez/ük 4,‘ |t,| ar<atú*l i» mindjárt cséplőgép ... v Isszuk a liegyUjtőhrl) re a kc”?.‘,^ é* bikarmanv gain nini és tel ji*”™ kotclc/rI tseg un kel.

Keszthely I Lajos kenu ku*e| bek*l>i/<>tt<iugi I"®*“

ü |( UHN'II Ih