Dunántúli Napló, 1952. június (9. évfolyam, 127-151. szám)
1952-06-06 / 131. szám
1152 JUNIUS 6 w ff P I. o * PÁRT ÉS PÁRTÉPITÉS * Minden kőin ni suliidss kölelessége a járulék rendszeres fizetése Párttagságunk politikai fejlődésének számos ismertető jele 1 van. Lemérhetjük ezt a párttag’ gyűlések és pártértekezletek emel ketjő színvonalán, a példamutató termelési munkán, n pártoktatás | mennyiségi és minőségi fejlődésén, a népnevelő munka javulásán. De lemérhetjük a fejlődést a tuti járulék állandó emelkedésén is. A mi pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja, a lenini pártról szóló tanításokon épül fel. Pártunk szervezeti szabályzatának második pontja így szól: ..A párt tagja az, aki magáévá teszi a párt célkitűzéseit, elfogadja programnyilatkozatát és politikai irányvonalát, résztvesz vnlamely alapszervezetének munkájában, aláveti magát a pártfegyelemnek és rendszeresen fizeti a tagsági já- j rnlékot.“ A tagjára lék rendes, pontos fizetése elsőrangú politikai kérdés, amely kifejezésre juttatja a párttagság kapcsolatát, összeforrottságát a párttal. Kalinin elvtár« egyik beszédében mondotta, 1944-ben: Ti magatok helátjátok, ha egy-két hónappal elmaradtok a tagsági díjakkal, ennek a párt szempontjából nincs semmi jelentősége, a pártkassza nem fogja megsinyleni, pártunk most már nem szegény párt. Nem ez a dolog lényege, a lényege az, ba nem fizetitek pontosan a tagsági díjat, eláruljátok, hogy nem törődtök a párttal, hogy közömbösen fogjátok fel a kötelességeteket. Rákosi elvtárs többször mondta, hogy minden vonalon erősíteni kell a pártfegyclmet és nem szabad tűrnünk a liberalizmust a pártmunkában. Ezt nz elvet szigoré kövotkezetességgel alkalmaz ni kell a párttagok tagiáruléká- nak ellenőrzésénél is. Magyarázzak meg párttagságunknak, hogy aki a tagjárulék fizetését elhanyagolja, az a pártról feledkezik meg. Megyénkben a tagdíjfizetés terén értünk el szép eredményeket. Ezek az eredmények elsősorban üzemekben és városokban tapasztalhatók, de tapasztalhatók jelentékeny számban falusi pártszervezeteinknél is. így például a bá- ri állami gazdaságnál, ahol elmondhatjuk azt, hogy a párttagok megértették a tagjárulék fontosságát. A tagság 100 százaléka fizet és az egy főre eső átlag 4.80 forint. Hasonló a helyzet Szajk község termelőszövetkezetében, vagy Boly község falusi alapszervezeténél, ahol szintén 100 százalékig befizetik a tagjárulékot. A bólyi falusi alapszervezetnél négy forint az egy főre eső átlag. Ennél is jóval több az egy főre eső átlag a Pécsi Tej: ipari Vállalatnál, ahol az egy főre eső átlag 9.58 forint. Itt a párttagság szeretete szintén kifejezésre jut, mert jóval többet fizetnek, mint más pártszervezeteknél. A tagjárulék általában kedvező képén belül, azonban vannak hiányosságok is egyes járásainknál. bányász alapszervezeteinknél és üzemeinknél. Az István-aknai pártbizottságnak jobb politikai^ felvilágosító munkát kellene végeznie az alapszervezeteken keresztül. Meg kell magyarázni a párttagoknak, hogy a bányászok a munkásság egyik legjobban fizetett rétegét alkotják, éppen ezért súlyos hiba. ha elmaradnak a tagiárulék fizetésével. Ezen tálmenőleg meg kell magyarázni azt is, hogy a párthoz való hűségét tükrözi vissza az. hogv ki mennyit fizet, Ez a fokmérője annak is, hogy milyen a párthoz való ragaszkodás, milyen a párttag öntudata és fegyelme. A tagjárulékfizetésben egyes helyeken tapasztalható hiányosságok. legfőbb oka. hogy párt- szervezeteink nem végeznek megfelelő politikai felvilágosító munkát, a tagdíjfizetés jelentőségének tudatosítása érdekében. Párt- szervezeteink helyenkint ezt a kérdést minden politikai jelentőséget nélkülöző gazdasági ügyként kezelik. mint például a pécsi járási pártbizottság. ahol a tagdíjfizetéssel kapcsolatos munkát tpljes egészében a járási gazdasági felelősre bízzák. Ennek az lett a köveLcez- ménye, hogy a járás területén komoly hiányosságok mutatkoztak a tagdíj befizetésénél. A. mohácsi járási pártbizottságon a titkár elvtárs napirenden tartja a tagdíjfizetés kérdését. Ezt a JB tagjai is magukévá tették és ezáltal állandó fejlődésben van járásuk területén a rendszeres tagdíjbefizetés, emellett növekszik az egy főre eső forint átlaga is. A politikai munka elhanyagolása, mint, minden téren, így a tagdíj járulék fizetésénél is súlyos hiba, Ez az oka annak, hogy megyénk egyes termelőszövetkezeteiben, így például a pécsi járáshoz tartozó szabadszentkirályi Kossuth tszes- ben 1.50 forint csak az egy főre eső átlag. Kozármislenyben sem sokkal különb a helyzet, ahol 1.40 forint az egy főre eső átlag. Általában a termelőszövetkezeti parasztságunk, amely pedig növekvő jó módban él, kellő felvilágosító munka hiányában nem teljesíti kielégítően a tagjárulék fizetését. Pártszervezeteinknek egyes különösen kirívó esetekben érvényesíteni kell a szervezeti szabályzatnak azt a pontját, amelynek értelmében: „A párttag vagy tagjelölt, aki három hónapig indokolatlanul nem fizet tagsági díjat és ezen idő elteltével felszólítás ellenére sem tesz eleget kötelességének, megszűnik ;> párt tagja illetve tagjelöltje lenni“. Természetesen elsősorban politikai fel- világosító munkával kell megmagyarázni a tagjárulék fontosságát. Minden egyes esetben azt is meg kell vizsgálni, hogy mi okozta azt, hogy a tagjelölt vagy párttag nem tett eleget kötelezettségének. Párttagjaink ; és tagjelöltjeink alapos nevelésével kell elérni azt, hogy minden kommunista tisztán lássa és pontosan teljesítse alapvető pártkötelességét: a tagjárn- lék rendszeres fizetését. Szabó Béla megyei pártbizottság párt- gazd. és ügykezelési oszt. vez. Súlyos büntetést kaptak a szabadpiac áruellátása ellen törő ellenséges elemek Az elmúlt napokban boptt ítéletet * bíróság Hochrein Miliályné pécs- váradi, Pál La jón és Nemes Jenő sás- tii, idős és ifjú Mester Gyula szigetvári járási áruhalinozó, rémhírter- jesztö kulákok ügyében. Azt a hírt terjesztették, hogy kormányunk ismét bevezeti « jegy rendszert, nem leket majd semmit kapni. Ugyanak. kor ők maguk mázsaszámra vásárolták fel a lisztet az üzletekből. Céljuk az volt, — ahogy ezt Pál Lajos lfuJák maga is bevullotta, — hogy most az új terme« betakarítása előtt felvásárlási lázat idézzenek elő és en- uek hatásúra a piaci árak emelkedjenek. Kik voltuk ezek az elemek és ho- Syari hajtották végre aljas csaleke- 0elüket? Hochrein Miliáh/né 10 holdas, korábban két cséplőgéppel rendelkező kulák leánya. Tavalyról még több, mint öt mázsa búzája és 130 kiló lisztje maradt, mégis három mázsa lisztet vásárolt fel. Pál lajos 20 holdas »zászván ku- 'ák. Soha máskor nem vásárolt lisztet. Most Nemes Jenő boltvezetővel Összejátszva, több mint két és fél mázsa lisztet vásárolt, közben gúnvo- *an, novetve jegyezte inog: — .4 bányászoknak minek n liszt, ’'tégedlenek meg a szénnel! Acmes Jenő volt nvjlas, akinek tesivérbátvja csendőr. leánvtfstvéré- •mk n férje pedig nvllasvezető volt * dolgozók bizalmába férkőzve lelt boltvezető. ő segítette Pál fajost a •üart felvásárlásában, de közijén masa is két zsákkal vitetett haza. ! j;Var,i*hkor a bányászoknak két diót sem adotf, mert mint mondotta: fogyott a liszt". lelős és ifjú Mester Gyula somogy- apáti kulákok apa és fiú együtt 32 '"’Időn gazdálkodnak és közös háztartásban élnek. 4 melleit, hogy ők tá több mázsa lisztet vásároltak és Saroltáitok fel. még lőszert, is re/. •egeitek. Idős Mester Gyula pedig n,,m olv rég közellátási hűncselek- m,-ny no alt volt elítélve Igv néznek ki azok az alakok, akik '“'möitották n iegvreml-zer hevezelé JTrf,l é* nz áruhiányról szóló híreket. * ^ nein mnradtak meg c-nk a hírek crje«ztc»cuél. hanem tnuguk U i<g>ckeztek saját híreiket minél inkább alátámasztani az,zal, hogy megkísérelték a piacot kirabolni és az árut a becsületes dolgozók elől elvonni.' A megvert ellenség módszerei ezek. Rémhíreket terjesz.t, halmoz és rombol, hogy dühét, andt veresége miatt érez, a dolgozók ellen fordítsa. Ma már azonban egyre kevesbbé sikerülnek ezek a manőverek. A dolgozók ébersége idejében leleplezi mester kedéseiket, és a nép igazságszolgáltatása keményen lesújt minden el. lenséges elemre, aki fel meri emelni kezét a dolgozó nép ügye cs érdeke ellen. Hochrein Mihály net (0 hónapi. Pál Lajost és Nemes Jenőt egy-egy évi, id. Mester Gyulát egy évi és hat hónapi, ifj. Mester Gyulát egy évi börtön re ítélte a bíróság és börtön mellett még pénzbüntetést és küzügyek- től való eltiltást is szabott ki valamennyi vádlottra. Hatszori kapálással a holdanként hét mázsás gyapottermésért A bicsérdi Béke termelőszövetkezetben tavaly elhanyagolták a munkaszervezést. Nem osztották fel a területet brigádokra, munkacsapatokra, mindenki ott dolgozott, ahol éppen szükség volt rá. így aztán, amikor például a jó cukorrépatermésért 2000 forint prémiumot kapott a tsz. nem tudták: kinek adják a jutalmat. Az idén a brigádokon és a munkacsapatokon belül egyénekre is felbontották a tervet és feloszlottak ;l földeket is. Így minden tag tudja, hogy ebben az évben hol, mekkora területet kell megművelnie' és tudja azt. is, milyen munkát kell végeznie, hogy az elő irányzott termést elérje. A Béke tsz nz idén 43 holdon gyapotot termel. Minden tagnak egy hold és 200 négyszögöl terület jutott tavasszal. A terv szerint, négy mázsás átlagtermést kell elérniük, de Somogyi Ferenené például — aki jó munkájával már eddig is több, mint száz munkaegységet szerzett — hét. mázsás holdankénti termést vállalt. Elhatározta, hogy ennek érdekében hatszor kapálja meg a maga földjét — méghozzá idejében és gondosan, hogy jó minőségű gyapot teremjen, A három mázsa ’„fehér arany“-ért. amelyet terven felül termel. 3000- 3500 forintot kap a termelőszövetkezet s ennek egynegyede az övé. A múlt héten Somogyim' már harmadszor kapálta meg a gyapotföldet. Példája nyomán a tsz 30 nődolgozója, akik valamennyien a gyapotföldeken dolgoznak, vállalták, hogy az idén ők is elérik a hét mázsás állagtermést. Kisnyárád dolgozó parasztjai távbeszélőt kapnak a héten A Posla Hálózatépítő Vállalat építési brigádjai versenyben szerelik a fa hí telefonokat, hogy minél közelebb hozzák ezzel is a falut n városhoz. Ezen a héten kap távbeszélő állomást Kisnyárád község is. A posta dolgozói vállalták, hogy határidő előtt egy nappal megépítik a távbeszélőt. Kisnyárád dolgozói jobb munkával és államunkkal szembeni kötelezettségük batáridő előtti teljesítésével bizonyítsák be, hogy megérdemlik ezt a nagy megtiszteltetést. Miller Jenő sajtótudósító Posta Hálózatépítő Vállalat Hogyan harcoljanak a népnevelők a munkafegyelem megszilárdításával a több szénért Az egyéni agitáció eredményei a munkafegyelem megszilárdításában Az alábbiakban részleteket közlünk a tatabányai népn/evelőmunka tapasztalatait tartalmazó kiadványból. Cikeresen alkalmazzák a tatabá- nyai népnevelők a dorogi Vili. akna népnevelőinek kezdeményezését. A mulasztás napján az akna legjobb dolgozóival kimennek a kimaradók lakására és családjuk előtt beszélnek velük arról, milyen kárt okoznak kimaradásukkal. — Gondold meg — mondotta Varga István vájár egy mulasztónak, akit lakásán keresett fel — az egynapi műszak elmulasztása nemcsak annyit jeleni, hogy népgazdaságunknak 10 csille szénnel adtunk kevesebbet, ha. nem a ti háztartástok is megrövidül ... A népnevelő a mulasztó feleségével is beszélt. Elmondta, hogy mennyit keresnek abban a csapatban, ahol nincs mulasztás. Elérte, hogy a mulasztó másnap munkához látott és azóta egyszer sem hiányzik a műszakról. Rajta kívül kijárnak még a házakhoz Mézes Ferenc, Petrtk István, Belányi Imre vájárok. Bevezették azt is, hogy a népnevelők a többi dolgozóval együtt levelet írtak a kimaradó családjának, amelyben közlik, hogy míg ők dolgoznak, addig az illető megfeledkezik kötelességéről, családját és társait károsítja meg és az ellenség malmára hajtja a vizet. A levélírás jó következménye. hogy például a tatabányai VI. aknában jelentősen csökkent a kimaradók szúrna. A népnevelők a munkafegyelem megbontói ellen indított harcot összekapcsolják a felvilágosító munkával a terv teljesítéséért, a versenyszellem növeléséért, a hosszúlejáratú vérben y szerződések megkötéséért, a vállalások teljesítéséért. Ugyanakkor, amikor arról beszélnek, hogy a fegyelemsértők milyen kart okoznak népünknek, beszélnek arról is, hogy a tervteljesités folyamatossága, növekvő lendülete, a vállalások becsületes teljesítése mennyivel járul hozzá hazánk megerősödéséhez, a béke megvédéséhez, minden dolgozó etetsz i nvonalé na k ni egjaoí tásáh oz. Kaifás elvtárs gyakran mutat rá a dolgozók érdekei é* a termelés közötti összefüggésre. —Hallottátok, Kapa Gusztávot elhagyta a felesége. Nem is csoda. Ugyan ki élne az ilyen emberrel? Egy hónapban nvolcszor-tízszer is kimarad. Most az anyjánál lakik, de az folyton panaszkodik rá: „Enni akar, pénzt meg nem ad. Nem fülik a foga a munkához. A szívem fáj- micsoda rongyokban kell járatnom az unokáimat. A szomszédéi Katija most kapott új télikabátot...“ — Bezzeg, elvtársak, máskép élnek Kovács Laciék. Kovács Laci nemrég nehéz ezresekért vett bútort Budapesten, ruhákat is vásárolt a csaladjának. Teheti, sztahánovista, 2300 forintot is megkeres egy hónapban. De nem nem is maradt még ki a munkából. \z ilyesmi gondolkodóba ejti az embereket. Kapa Gusztávot és Kovács Lacit is mindnyájan ismerik. Nem nehéz a választás, gondolkodás nélkül cl tudják dönteni, högy' melyiket kövessék. Kovács elvtársat egyébként januárban a IX. akna párttitkárává választották a tenne- iéslx'n való példamutató helytállásáért. A népnevelő munka egyik döntő feladata a munkafegyelem megszilárdítása. Hallgassuk meg, hogyan látja ezt a kérdést Németh Imre, a IX -es akna sztahánovista vájára, az )<)31-es tervév befejezése előtt, múlt év december közepén. —■ A munkafegyelem lazasága a tatabányai IX-os aknán is egyik legnagyobb fékünk az évi terv sikeres befejezésében. Ti ákosi elvtárs november 30-i beszédében ismét hangsúlyozottan foglalkozott ezzel a kérdéssel. Szavai nyomán számítást csináltam: mivel segítettem, mivel segítettük mi, a IX-es akna sztahanovistái, szak- szervezeti bizalmijai, hogy olyan szellem alakuljon ki üzemünkben, amely nem tűri meg a fegyelmezetlenséget. Őszintén megmondom, nagyon sokat tehettünk volna — és mégis elhanyagoltuk, elhárítottuk magunktól ezt a komoly kötelességet. A napokban megnéztem, hogy állt üzemünk az elmúlt hónapban az igazolatlan mulasztásokkal. Kiderült, hogy napi átlagban mintegy.20 hiányzó volt. December 10-ig — tehát az évi terv befejező hónapjában, legfelelősségteljesebb időszakában — semmit sem javult a helyzet: t-éa például 54-en, 3-án 29-en, 9-én 2”-en mulasztottak igazolatlanul. Nagyon nagy számok ezek. jV ébánv esetben már keményen ^ ’ felléptünk a lógósok ellen: el- távolítottuk. kivetettük sorainkból a legfegyelmezetlenebbeket. Aztán — mint akik jól végezték dolgukat — „megpihentünk babérainkon“, mintha egy-egy ilyen mpgyűléssel gyökeresen megoldottuk volna a kérdést. Hiányzik nálunk, a IX-es aknán, a rendszeres, mindennapos nevelőmunka. Ha valaki igazolatlanul mulaszt, senki sem vonja felelősségre. — Szükséges, hogy mi, sztahanovisták, szakszervezeti bizalmiak tudatában legyünk s velünk együtt az üzem minden becsületes bányásza felismerje: a fegyelem megerősítéséért nekünk magunkiggk, mindannyi- útiaknak gazda módjára kell dolgozni. Én magam is eddig úgy gondoltam. hogv termelési eredményeimmel becsülettel helytállók, hűségesen teljesítem kötelességemet. Rákosi elv. társ szavai nyomán azonban felismertem, hogy saját munkám mellett mindenért felelős vagyok, ami az üzemben történik. Személy szerint én is mulasztást követtem el azzal, hogy nem harcoltam keményen a szilárd munka leg velem kialakításáért. Esetenként foglalkoztam ugyan egy-egy fegyelmezetlen bú- riyásztársammal — ha véletlenül utamba került — de magam nem törekedtem arra, hogy rendszere* nevelőmunkával segítsem a fegyelem megteremtését. S így voltunk ezzel jóformán minannyian. sztahanovisták, szakszervezeti bizalmiak. — Ezért elhatároztam, hogy néhány olyan bányásztársammal együtt, «kik élenjárnak a munkában, akiknek a felszabadulás óta egyetlen kimaradásuk sem oolt, rendszeres nevelőmunkát folytatunk a fegyelmezetlenek között Bogács József lőmesler, Kukurugya I.ajo* bizalmi, Szabolcsi János vájár, Gottfried András, Grega Ferenc, Bart« Dezső és még többen, bétről-hétre felkeresik a fegyelmezetlenek. Beszélgetnek velük, nevelik őket és nem hagyják, hogy a fegyelmezetlenség egyes bányászoknál szinte természetes dologgá váljék, hanem újra és újra türelmesen foglalkoznak velük. Ha mindannyian csak 2—3 bányásztársunkkal foglalkozunk és felébresztjük bennük a kötelcsségtmlatot, máris nagy eredményt érünk el.- — Azokkal szemben pedig, akiknél nem használnak a meggyőző szavak, az ismételt figyelmeztetés, az elvtársi bírálat, akik nem akarnak becsületesen dolgozni — lépjünk fel* keményebben! Nem egyszer magam is láttam, hogy 20—30"dolgozó gyülekezett a bányamesteri irodában. Néhány perces dorgálást kaptak — aztán mindannyian dolgukra mentek s ezzel el volt intézve minden. Nem így kell eljárni a javíthatatlan fegyelmezetlenekkel szemben. Vigyük őket a bányászok gyűlése elé, hogy ott adjanak számot súlyos mulasztásukról. Hadd ítéljék el maguk u kötelességüket hivén teljesítő bányászok nz ilyen fegyelmezetleneket, hogy egyszersmindenkorra megért. sók: a becsületes bányászok nem vállalnak közösséget velük. Ha ily módon járunk el, keménv fellépésünk egyben figyelmeztetés lesz agok számára is, akik olykor-olykor megfeledkeznek arról, hogy bányásznak lenni nemcsak megbecsülést jelent, hanem komoly, megtiszteltető kötelességet is. A tatabányai bányásztanácskozás után Rákosi elvtárs a Központi Vezetőség előtt tartott beszédében i« nyomatékosun hangsúlyozta: „A legfontosabb fegyelmezési eszköz annak a szellemnek a kialakítása, amely elítéli, megbélyegzi a fegyelmezetlenséget, amelyben a fegyelem megsértése, igazolatlan elmaradás, selejt- gyártás szégyen és gyalázat". A munkafegyelem megszilárdításának kérdése minden akna számára központi kérdés, \ dolgozók nem hajlandók megtűrni maguk közt azokat, akik megbontják a rendet, a feg\rímet és hátráltatják ;i lvec<ii- letes dolgozókat munkájukban.
