Dunántúli Napló, 1952. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-06 / 131. szám

1152 JUNIUS 6 w ff P I. o * PÁRT ÉS PÁRTÉPITÉS * Minden kőin ni suliidss kölelessége a járulék rendszeres fizetése Párttagságunk politikai fejlő­désének számos ismertető jele 1 van. Lemérhetjük ezt a párttag­’ gyűlések és pártértekezletek emel ketjő színvonalán, a példamutató termelési munkán, n pártoktatás | mennyiségi és minőségi fejlődé­sén, a népnevelő munka javulá­sán. De lemérhetjük a fejlődést a tuti járulék állandó emelkedésén is. A mi pártunk, a Magyar Dol­gozók Pártja, a lenini pártról szó­ló tanításokon épül fel. Pártunk szervezeti szabályzatának máso­dik pontja így szól: ..A párt tag­ja az, aki magáévá teszi a párt célkitűzéseit, elfogadja program­nyilatkozatát és politikai irány­vonalát, résztvesz vnlamely alap­szervezetének munkájában, alá­veti magát a pártfegyelemnek és rendszeresen fizeti a tagsági já- j rnlékot.“ A tagjára lék rendes, pontos fizetése elsőrangú politikai kérdés, amely kifejezésre jut­tatja a párttagság kapcsola­tát, összeforrottságát a párt­tal. Kalinin elvtár« egyik beszédében mondotta, 1944-ben: Ti magatok helátjátok, ha egy-két hónappal elmaradtok a tagsági díjakkal, ennek a párt szempontjából nincs semmi jelentősége, a pártkassza nem fogja megsinyleni, pártunk most már nem szegény párt. Nem ez a dolog lényege, a lényege az, ba nem fizetitek pontosan a tag­sági díjat, eláruljátok, hogy nem törődtök a párttal, hogy közömbö­sen fogjátok fel a kötelességete­ket. Rákosi elvtárs többször mond­ta, hogy minden vonalon erősíte­ni kell a pártfegyclmet és nem szabad tűrnünk a liberalizmust a pártmunkában. Ezt nz elvet szi­goré kövotkezetességgel alkalmaz ni kell a párttagok tagiáruléká- nak ellenőrzésénél is. Magyaráz­zak meg párttagságunknak, hogy aki a tagjárulék fizetését elha­nyagolja, az a pártról feledkezik meg. Megyénkben a tagdíjfizetés terén értünk el szép eredmé­nyeket. Ezek az eredmények elsősorban üzemekben és városokban tapasz­talhatók, de tapasztalhatók jelen­tékeny számban falusi pártszer­vezeteinknél is. így például a bá- ri állami gazdaságnál, ahol el­mondhatjuk azt, hogy a pártta­gok megértették a tagjárulék fontosságát. A tagság 100 száza­léka fizet és az egy főre eső át­lag 4.80 forint. Hasonló a hely­zet Szajk község termelőszövetke­zetében, vagy Boly község falusi alapszervezeténél, ahol szintén 100 százalékig befizetik a tagjáru­lékot. A bólyi falusi alapszerve­zetnél négy forint az egy főre eső átlag. Ennél is jóval több az egy főre eső átlag a Pécsi Tej: ipari Vállalatnál, ahol az egy főre eső átlag 9.58 forint. Itt a párttagság szeretete szintén kife­jezésre jut, mert jóval többet fi­zetnek, mint más pártszervezetek­nél. A tagjárulék általában ked­vező képén belül, azonban van­nak hiányosságok is egyes já­rásainknál. bányász alapszer­vezeteinknél és üzemeinknél. Az István-aknai pártbizottságnak jobb politikai^ felvilágosító mun­kát kellene végeznie az alapszer­vezeteken keresztül. Meg kell ma­gyarázni a párttagoknak, hogy a bányászok a munkásság egyik legjobban fizetett rétegét alkot­ják, éppen ezért súlyos hiba. ha elmaradnak a tagiárulék fizetésé­vel. Ezen tálmenőleg meg kell magyarázni azt is, hogy a párt­hoz való hűségét tükrözi vissza az. hogv ki mennyit fizet, Ez a fokmérője annak is, hogy milyen a párthoz való ragaszkodás, mi­lyen a párttag öntudata és fe­gyelme. A tagjárulékfizetésben egyes helyeken tapasztalható hiányos­ságok. legfőbb oka. hogy párt- szervezeteink nem végeznek meg­felelő politikai felvilágosító mun­kát, a tagdíjfizetés jelentőségé­nek tudatosítása érdekében. Párt- szervezeteink helyenkint ezt a kérdést minden politikai jelentő­séget nélkülöző gazdasági ügyként kezelik. mint például a pécsi járási párt­bizottság. ahol a tagdíjfizetéssel kapcsolatos munkát tpljes egészé­ben a járási gazdasági felelősre bízzák. Ennek az lett a köveLcez- ménye, hogy a járás területén komoly hiányosságok mutatkoz­tak a tagdíj befizetésénél. A. mohácsi járási pártbizottsá­gon a titkár elvtárs napirenden tartja a tagdíjfizetés kérdését. Ezt a JB tagjai is magukévá tet­ték és ezáltal állandó fejlődésben van járásuk területén a rendszeres tagdíjbefizetés, emellett növekszik az egy főre eső forint átlaga is. A politikai munka elhanyagolása, mint, min­den téren, így a tagdíj járulék fi­zetésénél is súlyos hiba, Ez az oka annak, hogy megyénk egyes termelőszövetkezeteiben, így pél­dául a pécsi járáshoz tartozó szabadszentkirályi Kossuth tszes- ben 1.50 forint csak az egy főre eső átlag. Kozármislenyben sem sokkal különb a helyzet, ahol 1.40 forint az egy főre eső átlag. Általában a termelőszövetke­zeti parasztságunk, amely pe­dig növekvő jó módban él, kellő felvilágosító munka hiá­nyában nem teljesíti kielégí­tően a tagjárulék fizetését. Pártszervezeteinknek egyes kü­lönösen kirívó esetekben érvénye­síteni kell a szervezeti szabályzat­nak azt a pontját, amelynek ér­telmében: „A párttag vagy tag­jelölt, aki három hónapig indo­kolatlanul nem fizet tagsági díjat és ezen idő elteltével felszólítás ellenére sem tesz eleget köteles­ségének, megszűnik ;> párt tagja illetve tagjelöltje lenni“. Termé­szetesen elsősorban politikai fel- világosító munkával kell megma­gyarázni a tagjárulék fontossá­gát. Minden egyes esetben azt is meg kell vizsgálni, hogy mi okozta azt, hogy a tagjelölt vagy párttag nem tett eleget kötelezettségének. Párttagjaink ; és tagjelöltjeink alapos nevelésével kell elérni azt, hogy minden kommunista tisztán lássa és pontosan teljesítse alap­vető pártkötelességét: a tagjárn- lék rendszeres fizetését. Szabó Béla megyei pártbizottság párt- gazd. és ügykezelési oszt. vez. Súlyos büntetést kaptak a szabadpiac áruellátása ellen törő ellenséges elemek Az elmúlt napokban boptt ítéletet * bíróság Hochrein Miliályné pécs- váradi, Pál La jón és Nemes Jenő sás- tii, idős és ifjú Mester Gyula sziget­vári járási áruhalinozó, rémhírter- jesztö kulákok ügyében. Azt a hírt terjesztették, hogy kormányunk is­mét bevezeti « jegy rendszert, nem le­ket majd semmit kapni. Ugyanak. kor ők maguk mázsaszámra vásárol­ták fel a lisztet az üzletekből. Cél­juk az volt, — ahogy ezt Pál Lajos lfuJák maga is bevullotta, — hogy most az új terme« betakarítása előtt felvásárlási lázat idézzenek elő és en- uek hatásúra a piaci árak emelked­jenek. Kik voltuk ezek az elemek és ho- Syari hajtották végre aljas csaleke- 0elüket? Hochrein Miliáh/né 10 holdas, ko­rábban két cséplőgéppel rendelkező kulák leánya. Tavalyról még több, mint öt mázsa búzája és 130 kiló lisztje maradt, mégis három mázsa lisztet vásárolt fel. Pál lajos 20 holdas »zászván ku- 'ák. Soha máskor nem vásárolt lisz­tet. Most Nemes Jenő boltvezetővel Összejátszva, több mint két és fél mázsa lisztet vásárolt, közben gúnvo- *an, novetve jegyezte inog: — .4 bányászoknak minek n liszt, ’'tégedlenek meg a szénnel! Acmes Jenő volt nvjlas, akinek tesivérbátvja csendőr. leánvtfstvéré- •mk n férje pedig nvllasvezető volt * dolgozók bizalmába férkőzve lelt boltvezető. ő segítette Pál fajost a •üart felvásárlásában, de közijén ma­sa is két zsákkal vitetett haza. ! j;Var,i*hkor a bányászoknak két diót sem adotf, mert mint mondotta: fogyott a liszt". lelős és ifjú Mester Gyula somogy- apáti kulákok apa és fiú együtt 32 '"’Időn gazdálkodnak és közös ház­tartásban élnek. 4 melleit, hogy ők tá több mázsa lisztet vásároltak és Saroltáitok fel. még lőszert, is re/. •egeitek. Idős Mester Gyula pedig n,,m olv rég közellátási hűncselek- m,-ny no alt volt elítélve Igv néznek ki azok az alakok, akik '“'möitották n iegvreml-zer hevezelé JTrf,l é* nz áruhiányról szóló híreket. * ^ nein mnradtak meg c-nk a hírek crje«ztc»cuél. hanem tnuguk U i<g>c­keztek saját híreiket minél inkább alátámasztani az,zal, hogy megkísé­relték a piacot kirabolni és az árut a becsületes dolgozók elől elvonni.' A megvert ellenség módszerei ezek. Rémhíreket terjesz.t, halmoz és rom­bol, hogy dühét, andt veresége miatt érez, a dolgozók ellen fordítsa. Ma már azonban egyre kevesbbé sike­rülnek ezek a manőverek. A dolgo­zók ébersége idejében leleplezi mes­ter kedéseiket, és a nép igazságszol­gáltatása keményen lesújt minden el. lenséges elemre, aki fel meri emelni kezét a dolgozó nép ügye cs érdeke ellen. Hochrein Mihály net (0 hónapi. Pál Lajost és Nemes Jenőt egy-egy évi, id. Mester Gyulát egy évi és hat hó­napi, ifj. Mester Gyulát egy évi bör­tön re ítélte a bíróság és börtön mel­lett még pénzbüntetést és küzügyek- től való eltiltást is szabott ki vala­mennyi vádlottra. Hatszori kapálással a holdanként hét mázsás gyapottermésért A bicsérdi Béke termelőszövet­kezetben tavaly elhanyagolták a munkaszervezést. Nem osztották fel a területet brigádokra, munka­csapatokra, mindenki ott dolgo­zott, ahol éppen szükség volt rá. így aztán, amikor például a jó cukorrépatermésért 2000 forint prémiumot kapott a tsz. nem tud­ták: kinek adják a jutalmat. Az idén a brigádokon és a mun­kacsapatokon belül egyénekre is felbontották a tervet és feloszlot­tak ;l földeket is. Így minden tag tudja, hogy ebben az évben hol, mekkora területet kell megmű­velnie' és tudja azt. is, milyen munkát kell végeznie, hogy az elő irányzott termést elérje. A Béke tsz nz idén 43 holdon gyapotot termel. Minden tagnak egy hold és 200 négyszögöl terület jutott tavasszal. A terv szerint, négy mázsás átlagtermést kell elérniük, de Somogyi Ferenené például — aki jó munkájával már eddig is több, mint száz munkaegységet szerzett — hét. mázsás holdan­kénti termést vállalt. Elhatároz­ta, hogy ennek érdekében hatszor kapálja meg a maga földjét — méghozzá idejében és gondosan, hogy jó minőségű gyapot terem­jen, A három mázsa ’„fehér arany“-ért. amelyet terven felül termel. 3000- 3500 forintot kap a termelőszövetkezet s ennek egy­negyede az övé. A múlt héten So­mogyim' már harmadszor kapálta meg a gyapotföldet. Példája nyo­mán a tsz 30 nődolgozója, akik valamennyien a gyapotföldeken dolgoznak, vállalták, hogy az idén ők is elérik a hét mázsás állag­termést. Kisnyárád dolgozó parasztjai távbeszélőt kapnak a héten A Posla Hálózatépítő Vállalat épí­tési brigádjai versenyben szerelik a fa hí telefonokat, hogy minél közelebb hozzák ezzel is a falut n városhoz. Ezen a héten kap távbeszélő állo­mást Kisnyárád község is. A posta dolgozói vállalták, hogy határidő előtt egy nappal megépítik a távbe­szélőt. Kisnyárád dolgozói jobb munká­val és államunkkal szembeni köte­lezettségük batáridő előtti teljesítésé­vel bizonyítsák be, hogy megérdem­lik ezt a nagy megtiszteltetést. Miller Jenő sajtótudósító Posta Hálózatépítő Vállalat Hogyan harcoljanak a népnevelők a munkafegyelem megszilárdításával a több szénért Az egyéni agitáció eredményei a munkafegyelem megszilárdításában Az alábbiakban részleteket közlünk a tatabányai népn/evelőmunka tapasz­talatait tartalmazó kiadványból. Cikeresen alkalmazzák a tatabá- nyai népnevelők a dorogi Vili. akna népnevelőinek kezdeményezé­sét. A mulasztás napján az akna leg­jobb dolgozóival kimennek a kimara­dók lakására és családjuk előtt be­szélnek velük arról, milyen kárt okoznak kimaradásukkal. — Gondold meg — mondotta Varga István vájár egy mulasztónak, akit lakásán keresett fel — az egynapi műszak elmulasztása nemcsak annyit jeleni, hogy népgazdaságunknak 10 csille szénnel adtunk kevesebbet, ha. nem a ti háztartástok is megrövi­dül ... A népnevelő a mulasztó feleségével is beszélt. Elmondta, hogy mennyit keresnek abban a csapatban, ahol nincs mulasztás. Elérte, hogy a mu­lasztó másnap munkához látott és azóta egyszer sem hiányzik a mű­szakról. Rajta kívül kijárnak még a házakhoz Mézes Ferenc, Petrtk Ist­ván, Belányi Imre vájárok. Bevezették azt is, hogy a népneve­lők a többi dolgozóval együtt leve­let írtak a kimaradó családjának, amelyben közlik, hogy míg ők dol­goznak, addig az illető megfeledkezik kötelességéről, családját és társait károsítja meg és az ellenség malmá­ra hajtja a vizet. A levélírás jó kö­vetkezménye. hogy például a tatabá­nyai VI. aknában jelentősen csökkent a kimaradók szúrna. A népnevelők a munkafegyelem megbontói ellen indított harcot össze­kapcsolják a felvilágosító munkával a terv teljesítéséért, a versenyszel­lem növeléséért, a hosszúlejáratú vér­ben y szerződések megkötéséért, a vál­lalások teljesítéséért. Ugyanakkor, amikor arról beszélnek, hogy a fe­gyelemsértők milyen kart okoznak népünknek, beszélnek arról is, hogy a tervteljesités folyamatossága, nö­vekvő lendülete, a vállalások becsü­letes teljesítése mennyivel járul hoz­zá hazánk megerősödéséhez, a béke megvédéséhez, minden dolgozó etet­sz i nvonalé na k ni egjaoí tásáh oz. Kaifás elvtárs gyakran mutat rá a dolgozók érdekei é* a termelés kö­zötti összefüggésre. —Hallottátok, Kapa Gusztávot el­hagyta a felesége. Nem is csoda. Ugyan ki élne az ilyen emberrel? Egy hónapban nvolcszor-tízszer is kimarad. Most az anyjánál lakik, de az folyton panaszkodik rá: „Enni akar, pénzt meg nem ad. Nem fülik a foga a munkához. A szívem fáj- micsoda rongyokban kell járatnom az unokáimat. A szomszédéi Katija most kapott új télikabátot...“ — Bezzeg, elvtársak, máskép él­nek Kovács Laciék. Kovács Laci nemrég nehéz ezresekért vett bútort Budapesten, ruhákat is vásárolt a csaladjának. Teheti, sztahánovista, 2300 forintot is megkeres egy hónap­ban. De nem nem is maradt még ki a munkából. \z ilyesmi gondolkodóba ejti az embereket. Kapa Gusztávot és Ko­vács Lacit is mindnyájan ismerik. Nem nehéz a választás, gondolkodás nélkül cl tudják dönteni, högy' me­lyiket kövessék. Kovács elvtársat egyébként januárban a IX. akna párttitkárává választották a tenne- iéslx'n való példamutató helytállásá­ért. A népnevelő munka egyik döntő feladata a munkafegyelem megszi­lárdítása. Hallgassuk meg, hogyan látja ezt a kérdést Németh Imre, a IX -es akna sztahánovista vájára, az )<)31-es tervév befejezése előtt, múlt év december közepén. —■ A munkafegyelem lazasága a tatabányai IX-os aknán is egyik leg­nagyobb fékünk az évi terv sikeres befejezésében. Ti ákosi elvtárs november 30-i be­szédében ismét hangsúlyozot­tan foglalkozott ezzel a kérdéssel. Szavai nyomán számítást csináltam: mivel segítettem, mivel segítettük mi, a IX-es akna sztahanovistái, szak- szervezeti bizalmijai, hogy olyan szellem alakuljon ki üzemünkben, amely nem tűri meg a fegyelmezet­lenséget. Őszintén megmondom, na­gyon sokat tehettünk volna — és mégis elhanyagoltuk, elhárítottuk magunktól ezt a komoly kötelessé­get. A napokban megnéztem, hogy állt üzemünk az elmúlt hónapban az igazolatlan mulasztásokkal. Kide­rült, hogy napi átlagban mintegy.20 hiányzó volt. December 10-ig — te­hát az évi terv befejező hónapjában, legfelelősségteljesebb időszakában — semmit sem javult a helyzet: t-éa például 54-en, 3-án 29-en, 9-én 2”-en mulasztottak igazolatlanul. Nagyon nagy számok ezek. jV ébánv esetben már keményen ^ ’ felléptünk a lógósok ellen: el- távolítottuk. kivetettük sorainkból a legfegyelmezetlenebbeket. Aztán — mint akik jól végezték dolgukat — „megpihentünk babérainkon“, mintha egy-egy ilyen mpgyűléssel gyökere­sen megoldottuk volna a kérdést. Hiányzik nálunk, a IX-es aknán, a rendszeres, mindennapos nevelőmun­ka. Ha valaki igazolatlanul mulaszt, senki sem vonja felelősségre. — Szükséges, hogy mi, sztahano­visták, szakszervezeti bizalmiak tu­datában legyünk s velünk együtt az üzem minden becsületes bányásza felismerje: a fegyelem megerősítésé­ért nekünk magunkiggk, mindannyi- útiaknak gazda módjára kell dolgoz­ni. Én magam is eddig úgy gondol­tam. hogv termelési eredményeim­mel becsülettel helytállók, hűségesen teljesítem kötelességemet. Rákosi elv. társ szavai nyomán azonban felis­mertem, hogy saját munkám mel­lett mindenért felelős vagyok, ami az üzemben történik. Személy sze­rint én is mulasztást követtem el azzal, hogy nem harcoltam kemé­nyen a szilárd munka leg velem kiala­kításáért. Esetenként foglalkoztam ugyan egy-egy fegyelmezetlen bú- riyásztársammal — ha véletlenül utamba került — de magam nem törekedtem arra, hogy rendszere* nevelőmunkával segítsem a fegyelem megteremtését. S így voltunk ezzel jóformán minannyian. sztahanovis­ták, szakszervezeti bizalmiak. — Ezért elhatároztam, hogy né­hány olyan bányásztársammal együtt, «kik élenjárnak a munká­ban, akiknek a felszabadulás óta egyetlen kimaradásuk sem oolt, rendszeres nevelőmunkát folytatunk a fegyelmezetlenek között Bogács József lőmesler, Kukurugya I.ajo* bizalmi, Szabolcsi János vájár, Gott­fried András, Grega Ferenc, Bart« Dezső és még többen, bétről-hétre felkeresik a fegyelmezetlenek. Beszél­getnek velük, nevelik őket és nem hagyják, hogy a fegyelmezetlenség egyes bányászoknál szinte természe­tes dologgá váljék, hanem újra és újra türelmesen foglalkoznak velük. Ha mindannyian csak 2—3 bányász­társunkkal foglalkozunk és feléb­resztjük bennük a kötelcsségtmlatot, máris nagy eredményt érünk el.- — Azokkal szemben pedig, akiknél nem használnak a meggyőző szavak, az ismételt figyelmeztetés, az elvtár­si bírálat, akik nem akarnak becsü­letesen dolgozni — lépjünk fel* ke­ményebben! Nem egyszer magam is láttam, hogy 20—30"dolgozó gyüle­kezett a bányamesteri irodában. Né­hány perces dorgálást kaptak — az­tán mindannyian dolgukra mentek s ezzel el volt intézve minden. Nem így kell eljárni a javíthatatlan fe­gyelmezetlenekkel szemben. Vigyük őket a bányászok gyűlése elé, hogy ott adjanak számot súlyos mulasztá­sukról. Hadd ítéljék el maguk u kö­telességüket hivén teljesítő bányá­szok nz ilyen fegyelmezetleneket, hogy egyszersmindenkorra megért. sók: a becsületes bányászok nem vál­lalnak közösséget velük. Ha ily mó­don járunk el, keménv fellépésünk egyben figyelmeztetés lesz agok szá­mára is, akik olykor-olykor megfe­ledkeznek arról, hogy bányásznak lenni nemcsak megbecsülést jelent, hanem komoly, megtiszteltető köte­lességet is. A tatabányai bányásztanácskozás után Rákosi elvtárs a Központi Ve­zetőség előtt tartott beszédében i« nyomatékosun hangsúlyozta: „A leg­fontosabb fegyelmezési eszköz annak a szellemnek a kialakítása, amely elítéli, megbélyegzi a fegyelmezetlen­séget, amelyben a fegyelem megsér­tése, igazolatlan elmaradás, selejt- gyártás szégyen és gyalázat". A munkafegyelem megszilárdítá­sának kérdése minden akna számára központi kérdés, \ dolgozók nem hajlandók megtűrni maguk közt azokat, akik megbontják a rendet, a feg\rímet és hátráltatják ;i lvec<ii- letes dolgozókat munkájukban.

Next

/
Thumbnails
Contents