Dunántúli Napló, 1952. június (9. évfolyam, 127-151. szám)
1952-06-06 / 131. szám
2 H9 n I» f. 6 1952 JUNTCW * A Pravda tudósítója a francia munkások szfrájkmozgalmáról Moszkva (TASZSZ) A „Pravda" köz K Jurij Zsukov tudósítását a francia dolgozóknak a rendőri önkénnyel saembem egyre terjedő tiltakozó mozgalmáról. Június 4-én — Írja Zsukov — a francia dolgozók tömegei léptek sztrájkba Párisban és Franciaország számos városában. A kormány igyekezett minden ároii meghiúsítani a sztrájkot. Párisban katonai é3 rendőri tartalékokat ossz. pontosítottak, hogy megfélemlítsék a munkásokat. A közmunkaügyi mi nisziérium azzal fenyegette meg a vasutasokat, a városi közlekedési do/ gozókat, a polgári légiíorgalom és a kereskedelmi flotta dolgozóit hogy mindazokat, akik résztvesznek a sztrájkban, munkahelyük elhagyása Címén haladéktalanul elbocsátják." Hasonlóképpen fenyegették meg a többj alkalmazottat is. A rendőrség mintegy száz funkcionáriust vett őrizetbe. A belügyminisztérium hangzatos jelentést adott ki. amelyben közölte, hogy a sztrájkban állítólag ,,Franciaország dolgozóinak mindösz- eze két száaaéka vett részt.” Már ez a „statisztikai adat” is leleplezi a közlemény hamisító szerzőit. Tudva levő. hogy.a CGT nem hirdetett álta. lános sztrájkot. közölték ezt az e hamarkodott jelentést — kénytelenek voltaic a közleménnyel egyidejűleg több olyan jelentést is közölni amelv a nagyvál lelátok, köztük a Renault-gyár mun. kásáinak sikeres sztrájkjáról számol be. A sztrájkhull&m átterjedt a vasutak, ra ts. Brune belügyminiszter azt állítja, hogy a hatósági intézkedések állítólag a ,.köztársasági rend véde’mét” cé. 1-ozzák. A valóságban a murakáslakta negyedekbe kivezényelt katonai és rendőri egységek nem a köztársasági rendet, hanem a fasiszta amerikai rendet védelmezik — írja befejezésü Zsukov. A CGT Pária-kör nyéki szerveidének os ve>e őségének szerda esti közleménye Páris (MTI) A CGT Páré körzeti szervezete szerdán este közleményt adott ki s ebben éles szavakkal bélyegzi meg a szakszervezeti harcosok ellen elkövetett rendőri agressziókat. A közlemény felszólítja a párisi dolgozókat, hogy lo'ytassák és szélcm sitsék ki akciófulMt egészen a győzelemig, a szociális fejlődés, a szabadság és a béke politikájáért. A CGT vezetősége közleményében felszólít minden »szakszervezeti harcost, minden dolgozót, ne engedje be föl y ásó In i a megkezdett akciót a hivatalos hazugságoktól. Jacques Duclos szabadonboosá fásáért és a Ridg-way Parisba érkezése ellen tüntetők, letartóztatása miatt tál. takozó mozgalomhoz most hozzákap csolódik a szerdán hajnalban a lakásukon letartóztatott szakszervezeti harcosok törvényellenes letartóztatása miatt kezdődött tiltakozás. A CGT vezetősége végül felhív minden dolgozót a küzdelem folytatására és kiszélesítésére Jacques Duc. los és valamennyi bebörtönzött béke harcos kiszabadításáért, a 15 százalékos béremeléséért és egyéb követeléseik teljesítéséért. Tizenkétezer ember tüntetett Tomcniebao Tizenkétezer főnyi tömeg tüntetett szerdán este Toulouseban Jacques Duclos, André Stil és a letartóztatott többi demokrata sízabadonbocsátása érdekében. A rendőrség bruta isan közbelépett s megrohamozta a tömeget A tűnte, tők szombeszálltak a karhatalommal. A rondőrök könnyfakasztó gázbom bákat használtak. Pinny fogadta Ridgwayt Plnay miniszterelnök szerdán fogadta Ridgway tábornokot. Szerdán délután Ridgway Vincent Auriol köztársasági elnökkel és Pleven hadügyminiszterrel tárgyalt. A legfontosabb dolog azonban, hogy még a burzsoá lapok is — amelyek vastagbelűs címfeliratokkal \ választások megmutatták, liogv az olasz demokratikus trónt megnőtt és megerősödött Moszkva: A Pravda .,Az olaszországi községi választások után" címmel közli túdósitójának, Olga Cse- csotkinának cikkét. A községi választások eredményeit — írja C-'Ccsotkina — mindenek- előtt azokból a célokból kiindulva kell vizsgálni, amelyeket az olasz partok tűztek maguk elé ebben a politikai hadjáratban. Mint ismeretes, a Keresztény-Demokrata Párt nur a választási kampány első napjaiban elhatározta, hogy minden eszközzel vereséget mér az ország demokratikus erőire, mindenáron kiszorítja a kommunistákat és a szocialistákat az önkormányzati szervekből. t (eladat végrehajtására megmozgat- ták az egész Keresztény-Demokrata Pártot és a katolikus egyházat. Czenibehelyezték az olasz kormánykörök hatalmas proiMtgaiKlagé- pezetét. Sokszázezer lírát költöttek a demokratikus erők ellen irányuló rá- g.donihadjáratra. Rómában, Nápoly, ban és más városokban a keresztény- demokraták ügynökei „ajándékokat" osztogattak szavazatok ellenében. .4 püspírkök és a papok kijelentették, hogy „halálos bűnt" követ el, aki nem a Keresztény-Demokrata Párt jelöltjeire szavaz. A szerzetesek, apá- rák és papok ezrei érkeztek az or- erőtT minden részéből az olasz fővárosi« szavazócédulákkal felszerelve. A demokratikus sajtó közleménye szerint az előzetes adatok azt bizonyítják, hogy Rómában legalább 20.000 olyan pap cs szerzetes szavazott, aki. nek nem \olt szavazati joga a fővárosban. További 10.000 szavazatid az úgynevezett kettős szavazócédulák segítségével, ll.OOOci pedig egyéb csalárd módon szereztek a kereszten y-demokraták. A kereszténydemokraták a me-ter. kodések és hamisítások ellenére is mindössze 283.306 szavazatot kaptak Rómában, ugyanakkora függetlenekből, kommunistákból és szocialistákból álló demokratikus „városi lista” 314.243 szavatol szerzett. A keresztény demokraták római veresége különösen nyilvánvalóvá válik, lm ösz- izehasonlitjuk a mostani számokat az 1648. évi általános választások eredményeivel, amikoris a kereszténydemokraták szavazatainak szánta 434.600 volt. .4/. olasz fővárosban tehát De Gatperi pártja szavazatainak csaknem a felét elvesztette. Ugyanakkor a baloldali pártok Rómában 70.000 szavazattal többet kaptak, mint 1948-ban. A Keresztény-Demokrata Párt-nak nem sikerült elérnie alapvető célját: kiszorítani a helyi önkormányzati szervekből a kommunistákat és a szocialistákat — állapítja meg (se- rsotkina. — RUenkezőleg: a választások megmutatták. hogy az olasz demokratikus front megnőtt és megerősödött. A baloldali (vártok egyetlen olyan városi önkormányzatban sem vesztettek el többségüket, ahol a választások előtt többséggel rendelkeztek. A választások megmutatták, hogy a szoeiáldemokrata és köztársasági vártok. — amelyek valaha nagy po- itikai pártoknak számítottak — kis csoportokká változtak, amelyeknek semmiféle befolyása sincs a nép köréivé:). Végül: a választások megmutattál:, mennyire végzetes a fasizmus támogatásának politikája, amit az olasz kormánykörök és a katolikus ígyhiisfejedelmek folytainak. A klerikálisok által támogatott inonarcho- fasiszta pártok és csoportosulások az utóbbi időben egyre bátrabban te- vékeny kednfk. Sikerült többséget szerezniük a nápolyi, lvarii városi önkonminvzatoknan és számos törvény hatóságban. Akkor, amikor az uralkodó körök csaknem leplezetlenül szövetkeznek a fasizmussal — írja befejezésül Cse- csotkina — óriási jelentősége van az összes haladó erők egyesítésének. Helyesen állapítják meg Olaszország, ban: az a sokszázezer szavazat, amelyet a választók a baloldali partok, ra adtak, gát a fasiszta veszély útjában és ragyogó bizonyítéka az olasz- ors/ági demokratikus erők -/nkudut- lati növekedésének. Max Keimantiról nevezték el a lipcsei gázmüveket Ltpeaa (ADN) A Lipcsei gázmüveket szombaton Max Reinmanról nevezték ei. A névadó ünnepélyen megjelent Jupp Angenforth alsórajna-vesztfáüai tartományi gyűlési kommunista képvi. ve ő rá Max Re.mann, a Német Kommunista Párt elnöke üdvözlőtáviratot Bukarest: .4 ,.Pod Zastavom In- tenutcionali/ma" a jugoszláv forradalmi emigránsok Bukarestben megjelenő lapja a többi között a következőket írja Jugoszlávia élelmiszerhiányáról: A Tilo-banda minden erejével arra törekszik, hogy gondosan titkolja az ország nepe előtt a nyo. mór is éhínség igazi okát. .4 valóságot különböző mesékkel igyekszik elkendőzni. 1950-ben szárazsággal magyarázta az éhínségét, 1951-ben ,, a fogyasztási alap lépés struktúrájával", amelyet azon. ban Kidrics nemsokára radikali sün „megjavított", a lakbér, a víz, a közlekedés, a dohány, »tl>. árunak 5~7-szeres felemelésével. At idei bajokat „az elavult vezetési módszerre" hárítják, A napnál is világosabb, hogy nem ezek a nyomorúság okozói, hanem egyedül a belgrádi Itala- lombirtorolók rabló politikája: ai egyre növekvő kivitel ét or. ország teljes kifosztása. Nyvgal-Németor- •r.ágba például nemrég 10.5 millió márka értékű közszükségleti cikket exportáltuk fegyverekért. A küldött az üzem dolgozóinak. Jupp Angenforth Max Rciraaan szó rcélyes üdvözletét tolmácsolta. Méltatta a Német Demokratikus Köztársaság nagy termelési sikereit. ..Minden sikeretek — mondotta — tízezre, két indit harcba a német egységért." I iio-banda a/ Idén kéts/erunnyi búzát, kukoricát és egyéb élelmiszert szándékozik az imperialista országokba szállítani, mint a mull évben. TembéOCttr ezenkívül, hogy csupán Macedóniából ölszörunnyi mezőgazdasági terményt cs állatot exportál külföldre, mint tavaly. Titoék az utóbbi néhány ev sorún hatszorosára növelték *a hműanyaggyártást Jugoszláviában, l.z. zel párhuzamosan fokozatosan csókken az élelmiszeripari terme• les. 1951 ben n/ éleimiszeripar hatvan százalékkal kevesebbet termelt, mint 1950-ben. Az elmúlt évben például Szerbiáiban 25.000 tonnáról áfíOO tonnára csökkent a hús feldől, gozás. Titoék háborús készülődése, amellyel együttjár u parasztság ki. zsarolása is. az állatállomány es a mezőgazdasági termés állandó csökkenését okozza, Az állatállomány az elmúlt évben II százalék, kai, a gabonafélék termelése pedig 4.5 millió métermázsánul csökkent 1959-het viszfniyítva. lnnék ellenére a kintlelt állandóan növelik. • Békésen tüntető nőket turtó/.tuttuk le Beiruihun Beirut (TASZSZ) A Nemzetközi Gyermeknap aikaimábó népes tűnte tés volt Libanon fővárosában. A tüntetők kenyeret és új iskolákat köve. teltek. A tüntetők felvonultak a parlament épülete elé, hogy petíciót adjanak át a parlament c'nökének. A rendőrség közbelépett és feloszlatta a tüntetek'.. Négv nőt letartóztattak A békés tüntetés szétznvarása nagy le hé- borodast keltett a beiruti lakosság körében. Ha’adektalsnul el kell távolítani az amerikai szövőlepke tiernyoleszkeit A hűvös idő e.mu td után beállott fokozott felmelegedés következtébe*) az amerikai fehér szövőlepke petéi bói kezdenek kikelni a hernyók, sót egyes helyeken — különösen az ország déli részén ~ már megjelentek a hernyófészkek Is. Ahol ilyenek tnu. tatkoznak, ott — a földműve'ésügvi minisztérium korábban kibocsátott fe hivása érle'mében — azonnal meg kell kezdeni azok irtását. Mindenki nek. akinek bármilyen faállománya van, beleértve a kertekben vagy a lakóházak előtti haszonfákat, h'tktIsme retus gondossággal naponta meg kell vizsgálni minden fát s ahol hernyófészkeket észlel, azokat hernyó- ollóval haladéktalanul le kel) vágnia. Csak a fészkek helyét szabad levágni, nuqyobb ágak cvágása vagy le. fűrészeié*« szigorúan tilos A fészke cszrdés-- közben a legnagyobb óva tosaággal keli ügye ni arra. hogy o be(nvók szét n- szóródIának. A lesse dott lésrkeket a hernyókkal együtt e. kell égetni Á titoista rablógazdálkodás miatt éhínség fenyegeti Jugoszláviát Készüljünk a Pedagógus Nap méltó megünneplésére Országszerte készülődnek dolgozóink, tanulóifjúságunk, a szülők és pedagógusok a június 8-án megtartandó Pedagógus Napra. Pártunk és kormányzatunk a pedagógusok jó munkájának elismeréseképpen június 8-át Pedagógus Nappá nyílvánította. Ezzel a rendelettel fejezte ki dolgozó népünk a pedagógusok megbecsülését. IX osszú út vezetett idáig. míg 11 a lenézett, mindenkinek kiszoj- gáltatott pedagógusból az ország „legmegbecsültebb szakmunkása” lett. Nem lenne ünneplésünk teljes, nem értenénk meg a Pedagógus Nap jelentőségét, ha nem pillantanánk vissza a llorthy-rendszer pedagógus- nyomorító, megalázó éveire. A keserű megaláztatások nehéz éveitől június 8-ig megtett utunk nehéz, küzdelmes ót volt, de ma már elmondhatjuk, soha olyan szép dolog pedagógusnak lenni nem volt, mint ma. Ragadjunk ki egv esetet a sok közük Rácz Jolán du nos zek csői nevelő emelt fővel, pártunk, tömegszervezeteink és a szülők, piros nyakkendős úttörői és pedagógus társai lelkes ünneplése közijén veszi át jó munkával megérdemelt jutalmát a Pedagógus Napon, Boldog, mert szabad ország, szabad ifjúságát nevelheti a legmodernebb pedagógia, a szovjet pedagógiai elvei alapján. Boldog, mert látja, hogy a társadalom megbecsüli munkáját. Boldog, mert látja a következő tanévek még .szebb lehetőségeit. Boldog, mert már megszabadult a Hortliy- rendszer keserű múltjának minden átkától. Bizonyára eszébe jut. amit mi poros aktáiból olvasgatunk. Iiogv mit kellett kilincselnie, plébániák és kulákhúzak ajtajún, míg nagy nehezen állást kapott. Reszketve szorította kezeljen díjlevelét, amelyben jogairól egy szó sem voM, de 12 pontban sorolta fel kötelességeit. E Kötelességek közül kettő arról szólt, hogv mellesleg tanítania is kell. de énnél sokkal fontosabb a további 10 pontban felsorolt kötelesség teljesítése. Például az, hogy nyomorúságos fizetéséből támogassa a klerikális urak „Gondviselés" elnevezésű vállalatát, mely nagy gondot viselt a papokra, de nem törődött a szegény pedagógus nyomorával. A „gondviselés" feléje abban nyilvánult meg, hogy Rótt Nándor veszprémi püspök finom pa. árján I.ukcsics József főtan feliig ve- ö 1830. nov. i-i hatállyal elbocsáj- totta állásából, „mert a tanítókin- asszony a Népművelő Testvérek Társaságából Kilép". Hiába „esedezett a Nagyméltóságú Va-llés- és Közoktatásügyi Miniszter Úrhoz, hogy méhóztassék őt viselt állásába visszahelyezni”, mert a méltóságos miniszter úrnak legkisebb gondja is nagyobb volt annál, hogy mi történik egy ,,tnnilónőkisas‘Zonykávul '. A ma távlutából szinte nevetségesen hat. de jellemző a Horthy-rend- szer urainak cinizmusára, hogy mindezt „jóakarója I.ukcsics József- aláírással követték el egy olyan jó pedagógusunk ellen, akit Népköztársaságunk a Pedagógusok Napján megbecsülése jeléül pénzjutalomban ré-zesít. Nem ő az egyedüli, hnnein 230 pedagógus részesül összesen több, mint 130.000 forint jutalomban. A pedagógusok szeJlemi és anya** gi megnyomorítanál számoltu fel a Szovjetunió dicsőséges Vörös Hud-ereg hazánk felszalwdításával. Pártunk megteremtette köaoktatás- ügviink fejlődésének lehetőséget, iránymutatásával, bírálatával eljutottunk odúi-*. hogv a dolgozók érdekeit izolgúló iskolarendszerrel jo felszerelt iskolákkal, a Szovjetunió élenjáró pedagógiai elméletének es gyakorlatának alkalmazásával, tna- go<képze't«égű pedagógusokkal neveljük ifjúságunkat, szocialista ha- zánk építésére é* védelmére. Olyan ifjúságot nevelünk, amejv jól megalapozott szakmai cs mugas színvonalú általános műveltséggel felfegyverkezve sikerrel tudja megoldani a rá váró feladatokat és a kommunista eml»er legmnifasabbrendó erkölcsi tulajdonságaival rendelkezik. Ifjúságunk érzi, hogy mit kü*zönhet nevelőinek. Fali újságcikk ékből, munkájukból egyre inkább a sokoldalú kommunista ifjú hangja csendül ki. Magyart István VII. o. tanuló így mozgósította társait a Pedagógus Nap méltó megünneplésére; „Kedves Pajtások! Ezen a mai rendkívüli iskolagyülésen fel kell, bogy készüljünk június 8-ra, a ncvejqk napjára. Ezen a napon sugározzon belőlünk a nevelők iránti szerété- 1 tünk. Most eljött az a nap, amikor megköszönhetjük nevelőinknek^ • sok fáradozást, és értékes munkájukat mi irántunk. Kedves Pajtások! Én erre a napra óra alatti magatartásomat és tanulmányi eredményemet 4-,7-ről 3-ro javítom. Továbbá gyengébb pajtásaimnak is segítek. A „Pajtás ‘ tízesben a gyapotot mindig öntözöm és gyomlálom. Kedves Pajtások! Én a csapat ranglistáján (>-ik vagyok, ígérem június 8-ra, hogy a 3-ik teszek. A Micsurin tsz.cs-ben elsők leszünk és ágyasunkat jól megműveljük. Előre június 8 mátó megünnepléséért !” rkolgozó népünk figyelme is egyXX re inkább a nevelés kérdés* felé fordul. Dolgozóink ma már nem; csak szemlélői, hanem aktjv rész*««' is nevelésünknek. így vált valóra Révai elvtárs kijelentése: ,,A?. jsko'ai fegyelem és tanulmányi előmenetel megjavításának kérdése nem a pedagógusok és a tanulók ügye csupán. - hanem ügye az egész kormánynak, . az egész népi demokráciának és ügy*. a Magyar Dolgozók Pártjának.“ Cstkóstöttösön összeült az Iskolai ügyek megbeszélésére a pártszervezet vezetősége és tagsága, a tanács vég-, rehajtó bizottsága és a tanácstagok, az MNDSZ és DISZ sezrvezetek. * „Tartós béke" és „Uj tavasz” terme- löcAoportok. az iskola Szülői Munka-. közössége, va amint az élenjáró egyé ni dolgozók. Határozati javaslatuk első pontja Így «tói: „Iskoláink ne-. velőivel a legszorosabb kapcsolatot teremtjük meg. Oktatási é* nevelői munkájukban a magunk erejéhez képest mindenkor oegitségot nyujturU Községünk ifjúságának haladó sze- .emben történő nevelésére vonatkozó takácsukat, útmutatásukat efogadjuk és azok szellemében cselekszünk." "* Felejthetetlen élményt jelentett szá. , murikra a se".vei járás pedagógusainak májusban Magyarmecskén megtartott Tanítók Napja. A Szülöd Munkaközösség diadalkapuval várta a iá. rás közel 100 pedagógusát. Nevelők és szülők köiösen beszélték meg a* oktató nevelő munka feladatait. A jól sikerült közös ebéd ufón együtt gyönyörködtek úttörőink szép kultúrműsorában. Megyénk legjobban sikerül' Tanitók Napja után együtt ..Takat»'- tak” pedagógusok és szülók ét együtt énekelték ..Egy a je'.ezónk' tartós béke, állj közénk és harcol) érte.” Népünk értében soha ennyire nem forrt össze dolgozó népünk * pedagógusokkal hogv közös erőfeszítéssel oldják meg ifjúságunk neve-*- sónek kérdéseit. Ennek ez ösweefogás nak jegyében ünnepli meg dolgoM népünk a Pedagógusok Napját szett* az országban. 'T'onuióink Tirágszi'ai további I*'-- * kés. odaadó munkára serkenti* pedagógusainkat, akik egy nép az*" rebitén keresztül óraik, hogy érdem** jövőnkért, «z ifjúság nevelésével kü®- deni A pedagógusok i letményrend* zésétől kezdve a Tanítók Napjáéi Kossuth-díjtól a kormánykitüntetés*»5- ig, a ..kiváló tanító és tanár” mW tisztelő cimének adományozásától * jutalmazásokig érezzük, hogy a p* dagógusok megbecsülése általános társadalmi jelenség és Lenin elviér* szavai i* valóraváítak: „A podagógü* egyen a legm^gb-csültebh szakmu*1' kas". Ennek az általános társadat!*’1 megbecsülésnek jegyében úgv ünff>*- peljük méltóképpen a Pedagógus M*- pót hogv ígéretet teszünk arra. hodv a következő tanévben még jobb !r»u,,' kával érdemeljük kf pártunk, kot- tnányza'.unk és dolgozó népünk m«ff becsli'•'■»ét. Mnrfonosi József megyei tanúé* okt, oszt. vezetője. Az amerikai agresszorok továbbra i? mérgező anyaggal töltött bombákat alkalmaznak Koreában Phenjan (TASZSZ) Koreai sajtójo Wntések szerint az amerikai agrou- azorok továbbra is mérgező anyaggal töltött sószereket és bombákat a- - ka-maxnak Koreában Május elsején az amerikaiak .37 mérgező gúzsai töltött övedéket lőttek a koreaj csapatok állásaim. MA. Jus tőén. reggel 39 bombát dobtak le. körtük mérge*gá*okkitl töltött bombákat. Ugyunaznap dé'után 14 órakor az eMenség könnvfakasztó gázt tarta.mozó lövedékekkel fitté a komái csapatok Kamiivá.ól é»*«k**' létre lévő állásait Május 14-6n reggel 8 Árékor *» t -ég három, fojtógázt tartu'm**, lövedéket kfttt a Manc«unrl fa u12! nyugatra lévő magaslatra. Május *. én az ellenség a H ones an folyó 1*,, folyásótól ke.eiro mérgesgázt mazó lövedékekkel lőtte Szvonain rés egyik maga«'«tót Májú« 18-án ^ ellenség több, mint 10 lövedéket köz ük nv'rgesgíitt tartalmazó 'öv*1', ke! - lőtt a Hanrao folyó téreéí ben lévó oovlk marta« útra. 1 • !
