Dunántúli Napló, 1952. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-01 / 127. szám

ms JUNTOS í NAPLÓ Á Német Demokratikus Köztársaság kormányának nyilatkozata a május 24-i szovjet jegyzékről Bcrfta fADNy: A Német Demofcra- tfkua Köztársaság kormánya nyüat- koaatot adott ki a szovjet kormány nak a nyugati hatalmaikhoz intézett május 24-1 jegyzékével kapcsolatban. /rA Német Demokratikus Köztársa­ság kormánya — mond fa a Jegyzék • többi között — minden eszközzel síkraszállt a német békeszerződés megkötéséért és Németország egysé­gének szabad, titkos, őssznémet vá­lasztások segítségével történő helyre- állításáért, mert ez az egyetlen út, amely Németország jövőjét biztosítja. A német nép tiszta szívből osztja a kormány telíogását. A Német Demokratikus Köztársa. Ság kormánya osztozik a német nép felháborodásában, amelyet ezekben e napokban az keltett fel, hogy az Ade- nauer-kormány aláírta a német népet rabszolgaságba döntő háborús keret* szerződést Az égés* német nép hatá­rozottan követeli az egységet és a bé­keszerződést és ezt követőleg az ősz. S7.es megszálló csapatok kivonását Németországból. A nyilatkozat a továbbiakban utal a szovjet kormány május 24-t jegy­zékére és megállapítja: — A szovjet kormán^, indítványoz­za a nyugati hatalmaknak, hogy azon­nal kezdjék meg a négy nagyhatalom tanácskozásait, hogy gyorsan és bé­kés úton oldják meg a német kér. dést és ne halogassák további jegy- zékvállássál ezt a megoldást . Ex a javaslat megnyitja az utat a német nép kívánságainak teljesítésié hez és a fenygetö veszélyek meg­szüntetéséhez. A Német Demokrati­kus Köztársaság kormánya őrömmel üdvözli a Szovjetunió kormányának ezt a nagylelkű javaslatát, ameU is­méteken bebizonyítja a Szovjetunió barátságának hata mas jelentőségét ée az egész német nép) nevében köszö nétért fejezi ki a szovjet kormánynak és a nagy Sztálinnak. A német nép követeli a nagyha­talmak tárgyalásainak azonnali meg kezdését. Nincs egyetlen német hazafi sem. aki ne értene teljesen egyet azzal, hogy a békeszerződést aláíró ősszné- meit kormánynak mindazokat a jogo­kat meg kell kapnia, amelyekkel a többi független és önáUé állam kor­mánya rendelkezik. A német nép ei. vitathatatlan jogának tekinti azt is, hogy saját nemzeti haderővel ren­delkezzék nemzeti függetlenségének és önállóságának megvédésére. Fel­háborodással utasitja vissza azt a kö­vetelést, hogy nyugatnémet zsoldos- nlaiu atoka-t állítsanak fel, amelyek az agresszív Európa-hadsereg kereté, bem nem Németország és a beké meg védésének érdekeit, hanem kifejezet­ten német ellen es imperia ista hábo rús célokat szolgá’unak. Ebben a döntő órában a Német De­mokratikus Köztársaság kormánya fel. szólítja a Németország keleti és nyu­gati részében élő összes német haza­fiakat, hogy minden erejüket vessék latba a nemzet megmentéséért. A nemzeti ellenállás minden eszközével meg kell akadályozni azt, hogy a bon­ni parlament ratifikálja a háborús ke­retszerződést és hogy e szerződést végrehajtsák. Egyetlen német sem vál­lalhatja a bűnrészességiet! Az Ade. nauer-kormány hazaáruló terveinek kudarcot keU vaCaniok! Négy koreai hazaárnló bűnpere Párénjan (TASZSZ) Phenjambam vé­gétért Hon Hír Szun, Coi Han. Li Dm Hon és Fun Man Von amerikai ügynö­kök perének 5t napig tartó nyilvános tárgyalása. A vádlottak a koreai nép­hadsereg ideiglenes visszavonulásakor Hvanno tartomány Szincson járásá­ban az amerikai megszállókkal együtt vadállatiasan legyilkoltak békés 'lako­sokat. Két hónap alatt több, mint SM06 ember vált borzalmas gyilkossá­gok áldozatává. A tanuk egy része a meggyilkolt és halálrakinrott koreaiak hozzátartozói közül került ki. Voltak köztük olya­nok, akik csodáival határos módon megmenekültek a »Írókból, ahova a beavatkozók eleven embereket temet­tek ,vagy kiszabadultak a pincékből, ahol az amerikaiak és liszinmanisták élve elégették áldozataikat. A tanuk elmondották, hogy a békés lakosság megsemmisítése az amerikai katonák és tisztek vezetésével és köz­vetlen közreműködésével folyt le. Csjan Hen Do, a Koreai Egységes Demokratikus Hazafias Front Szin- cson járási bizottságának titkára el­mondotta, hogy több, mint 19.900 férfit és több, mint 16.000 nőt megöltek, a lakos­ságnak csaknem egynegyed részit. Elmondta, hogy az egyik faluban az amerikai katonák elfogtak egy 13 éves koreai líttörőt. Szuronnyal ki­szúrták a szeméi, megkinozták, majd élve eltemették. A szoimrt faCuból való Csjen Kan Aj elmondta: Az amerikai katonák megkinozták apámat,majd késekkel és szuronyokkal darabokra vágták. Anyámat sok más asszonnyal együtt élve eltemették. A homokban megtaláltam bátyám fele­ségének holttestét. Flgyéves csecsemő­jével együtt élve temették el. Oncshon faluban az amerikaiak 80 gyermeket fojtottak tóba. U Mar Csje volszanri falubeli pa­rasztasszony elmondta: Férjem, mint élenjáró paraszt, aki igen magas rizs­termést ért el — jutalmat és oklevelet kapott a kormánytól. Húsz amerikai katona már az első napon elhurcolta férjemet és menyemet, mint „vörösö­ket“. A fáin főterén az amerikaiak férjem fejére szögezték az oklevelet, majd drótkötéllel megkötözve, ke­gyetlen ütlegelés és „nesze neked vö­rös!“ kiáltások közepette végighurcol­ták a falun. Menyemmel az amerikaiak erősza­koskodni akartak. Amikor ellenállt, a katonák letépték a ruháját és mezte­lenül, hajánál fogva egy fára kötötték. Levágták a mellét és szuronnyá] több sebet ejtettek rajta. Kisfiámat az ame­rikaiak darabokra vágták. Pák Szer Hva, Kenzir falubeli tanítónő elmondotta, hogy az ame­rikaiak és a vádlottak borzal­masan megkínozták, majd nyakig a földbe ásták férjét. Li Man Szik még kis fiú. Elmondta, hogy Lovol falu és a többi környék­beli falunak gyermekeivel egvfltt ame­rikai katonák és liszinmanisták a tó­hoz hurcolták. A tóparton tüzet nyi­tottak rájuk, szuronyokkal szárkálták és a vízibe dobálták őket. A fiúcska megmutatta testén a golyó é» szurony ütötte sebeket A tanúskodó asszonyok elmondot­ták, hogy az amerikaiak vadáClatiasan erőszakoskodtak a fiatal nőkkel, meg­gyilkolták vagy erőszakkal nyilvános házakba harcolták őket A tanok elmondották, hogy ezeknek a hazaárulóknak minden gaztettét azok az amerikaiak irányították és sugalmazták, akik a járás polgári köz- igazgatását felállították, a rém-tettek az amerikai katonák és tisztek köz­vetlen részvételével folytak le. Harrison amerikai tiszt paran­csára Szlnc-sónban első nap 900 em­bert tartóztattak 1«. Valamennyit meggyilkolták. A tanuk kihallgatása ntán a Koreai Demokratikus Nőszövetség képviselője és a Koreai Egységes Demokratikus Hazafias Front képviselője vádbeszé­det mondott, majd Am En Csjun ál­lamügyész mondotta el vádbeszédét. A továbbiakban a vádlottak védői és maguk a vádlottak szólaltak fel. Szünet ntán kihirdették a bíróság ítéletét. Hon Hir Szám, Coi Hau, Li Du Hon és Jun Man Von amerikai ügynököket és hazaárulókat bűncselekményeikért kötéláttaii halálra ítélték. A minvsi&tieiríanáes felemelte a helyi tanácsok hivatali dolgozóinak munkabérét Hazánk szocialista építése _ naprót­napra növekvő feladatok elé állítja a helyi tanácsok dolgozóit. Ezért a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsa, figyelembevéve a helyi taná­csok dolgozóinak az ötéves terv te ­jesítése érdekében végzett mimikáját, felemelte a tanácsi dolgozók munka­bérét A béremelést rndokolt’á teszi a helyi tanácsok fejlődése és meg. erősödése is, amelyhez nagymérték­ben hozzájárult a tanácsok hivatali dolgozóinak jó munkája. A béremelés a megyei, járási, váró si, városi kerületi és községi tanácsok hivatali szervezetében foglalkoztatod dolgozókra terjed ki, nem vonatko­zik tehát a tanácsi intézmények (isko­lák, kórháziak, stb.j dolgozóira, akik­nek a munkabérét a minisztertanács már korábban rendezte. A határozat, n-ak a munkabéreket érintő rendelke­zései nem vonatkoznak a budapesti városi tanács dolgozóira sem, A béremelés mértéke általában 8— 16 százalék, ezen belül nagyobb eme lésben részesülnek azok a dolgozók, akik érdemi, ügyintéző munkát vé gőznek. Az ügyintézők közül is na­gyobb mértékben emelkedik a fon­tosabb, magasabb szakmai képzettsé. get kívánó munkakörökben dolgozók munkabére. Különösen jelentős béremelésben részesítette a minisztertanács a mező­gazdasági szakembereket, ezzel is ki. tejezésre juttatva azt a fontos felada­tot, amely a szocialista mezőgazdaság építése terén rájuk vár. így például az agronómusok eddigi átlagbére mintegy 30 száza Iákkal emelkedik. A mezőgazdasági szakmunka- körökben az eddig fizetett átla­gosnál magasabb munkabért kapnak az egyetemi, akadémiai vagy techni­kumi végzettségű agronómusok. Ezek. be a magasabb bércsoportokba beso rolhatók az előirt képesítéssel néni rendelkező egyes olyan dolgozók is, akik nagy gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek és munkakörüket ki­válóan ellátják. A minisztertanács határozata a bér­rendszert is módosílja. Az eddigi bér­rendszer a munkaköröket csak álta­lános-ágban je'ölte meg, rendszerint nem téve különbséget a munkakörök jellege, fontossága és a munkakörök ellátásához szükséges képzettség foka szerint. Ennek következtében az eddi. gi tanácsi bérrendszerben káros egyenlősítés érvényesült és nem va­lósult meg következetesen az az elv, hogy a dolgozók azonos értékű bért kapjanak. Az új bérrendszer pontosan meghatározza az égyes munkakörö­ket és a népgazdasági szempontból fontosabb, nagyobb szakmai leiké szültséget igénylő munkakörökre ma­gasabb munkabért állapít meg Ez a rendszer egyben azt is bizto­sítja, hogy az azonos képességű és hasonló munkakört betöltő doigozólc. — bármely osztályon is dolgozzanak egyenlő bért kapnak. A rendezés egyetlen esetben sem jelent bércsökkentést. Amennyiben te hát kivételesen akadnak olyan dolgo zók, akiknek jelenlegi munkabére magasabb, mint amennyit munkakö­rükben az új rendszer szerint kap hatnának, a régi és az új bér sze­rinti különbözeiét személyi pótlékként továbbra is megkapják. A minisztertanács új rendszert ve­zetett be a tanácsi dolgozók jutalma­zása terén is, fokozottabban érvénye sítve azt az elvet, hogy a jutalom nem fizetéskiegészítés, hanem megha­tározott. az átlagon felüli eredmények eléréséért jár Az új rendszerben tehát a végre­hajtóbizottság elnöke előre kitűzi azo­kat a feladatokat, amelyek teljesíté se esetén a dolgozók az előre mégha tározott összegű jutalmat megkapják A dolgozókat az új bérrendszernek megfelelően újból be kell sorolni, A besorolást a végrehajtóbizottság elnö­kének a szakszervezet helyi képvise­lőivel együtt tett javaslatára a vég­rehajtóbizottság hagyja jóvá. A veze tőket (tanácselnököket, elnökhr-lyette seket. és titkárokat) a felettes ható ságuk s-orolja be Így a községi taná­csok dolgozóit a felettes járási ta­nács, a járási végrehajtóbizottság eí nőkét, elnökhelyettesét és titkárát a megyei tanács végrehajtóbizottsága, a megyei tanácsok elnökeit, elnökhe­lyetteseit és titkárait pedig a belügy­miniszter sorolja be A besorolásokat július 1—II nap. jai között kell elvégezni, július 1-i ha tállyal. A dolgozók az új, feleink, i bérüket ei-sőízben a július havi mun­kabérük második részletével, tehát július hó végén kapják kézhez, az egész hónapra visszamenőleg. Adenauer és a nyugati imperialisták 650 náci háborús bűnö» szabadon bocsátására készülnek Berlin (MTI)t A bonni kormány és a nyugati imperialisták megbíz,>„(ai között tárgyalások folynak valti mennyi még börtönben ülő náci há borús bűnös szabadonbocsátásának olő- kószítésérö'. A keretszerződés i.i ez. kedései értelmében a nyugati hatat.’ male és bonni lakájaik képviselőiből íl'é vegyesbizottság vizsgálja leiül az elitéit nácik ügyét. Ecyelőre 650 háborús bűnös kerül szabad ábra Ezek közölt szerepel van Mans!ein. Kesselring és List tábor­nagy valamint von Mackensen, Me'.tzner, Gallenkamp von Falkén borst. Kunze és Simon táborink. Va- '~n.inr.-yi szabadonbocsátott náci há boms bűnös fontos parancsnoki tiszt •ségel kap u nyugmnémet zsoi-loshad. seregben. Szabadságot Duelos elvtársnak! Dolgozóink izzó gyűlölettel tfltak ózunk a francia bábkormány alja# gaztette, Duelos elvtárs letartóztatása ellem. Táviratok százait küldik az Országos Béketanácshoz, a francia kormányhoz és követelik Duelos elv­tára azonnali saabadonboesátását Az MDP baranyamegyei háromhónapos páríiskolájának távirata AH, az MDP baranyamegyei háromhónapos páríiskolájának kollektí­vája mélységes felháborodással ti'lakozunk az amerikai imperialisták és francia csatlósaik gyalázatos orvtámadása ellen, amelyet a francia nép nagy lia, Jacques Duelos elvtárs ellen elkövettek. Duelos elvtárs letartóztatása támadás a francia nép ellen, amely jogo­san harcol hazája szabadságáért, függetlenségéért és a békéért, az ame­rikai imperialisták és saját kormányuk háborús politikája ellen A fran­cia nép jogosan követeli, hogy a koreai nép hóhéra, a baktériumháborá szervezője, Ridgway tábornok hagyja el Franciaországot. Tudatában vagyunk annak, hogy ez a támadás nemcsak a francia né­pet, hanem az egész világ békeszerető népeit is fenyegeti és az imperialis­ták háborús politikáját szolgálja. Tudásunkat fokozva még szilárdabban küzdünk hazánk erősítéséért, a békéért és a francia néppel, az egész nemzetközi munkásosztállyal együtt követeljük Duelos elvtárs és békeharcos társai azonnali szabadonbocsátá„ *df. MDP HAROMHÓNAPOS FÁRTISKOLA A Dohánygyár dolgozóinak távirata A Szabad Nép hasábjain, keresztül üzemünk dolgozói felháborodással értesülitek a Francia Kommunista Párt ve-zetőjének, Duelos elvtársimk elhurco­lásáról Ezzel a tettükkel az imperialista gyújtogatok ismét tőrt kívánnia k szúrni a békeszerető emberek szívébe. Mi, dohánygyári dolgozók tiltakozó felháborodásunkat fejezzük ki ezen aljas merénylet ellen. A háborús usrítók ismét bebizonyították, hogy fasiszta módra lábbal tiporják az emberi szabadságjogokat. Mi, üzemi dolgozók, békeharcosok az aljas me­rényletre azzal válaszolunk, hogy még jobb termelési eredménnyel készü­lünk a június 1-i béketallálkozóra. Tántoriíhatatlanul hisszük, hogy a becsületes, békeszerető emberek ős» »»fogása elég erős lesz ahhoz, hogy őrökre kicsavarja az imperialisták kezéből öldöklő fegyverüket. Követeljük Duelos elvtárs azonnali szabadonbocsátását. Dohánygyári dolgozók. A Ságvári Endre Szakérettségis Kollégium hallgatóinak tiltakozása A Pécsi Ságvári Endre Szakérettségin Kollégium hallgatói íe’hébor»- dósukat fejezik ki a francia kormány újabb gaztette, Duelos és Stil elvtáreak letartóztatása miatt. Követeljük Duelos és Stil elvtársak azonnali szabadonbocsátását, mert nem tűrjük, hogy az amerikai imperialisták talpnyalói a francia nép szabadságáért, békéjéért és boldogságáért küzdő hazafiak szabadságát* törjenek. Szolidaritásunk feléül június 1—8-ig békeműsrákot tartunk az i*ko ha* és jó tanulással mérünk csapást az imperialistákra és csatlósaikra. PALLOS ENDRE pántlikát. A francia dolgozók sztrájkokkal követelik Jacques Duelos szabadonbocsátását Pária (MTI): Ivry peremvárosban többezer dolgozó tüntetett pénteken reggel Jacques Duelos saabadonbocsá. tósa mellett és Ridgway franciaországi tartózkodása ellen, valamint a mozgo bérskáláért Előzőleg a peremváros több nagy gyárának dolgozói tiltako­zásiképpen beszüntették a munkát. A dolgozók a polgármesteri hivatal elé vonulok és követelték Jacques Du­elos szabadonbocsátását­Nord, Pás de Calais, Loire és Gard megyében összesen húsz tárna dolgo­zói léptek sztrájkba tiltakozásul Jac. ques Duelos letartóztatása ellen. A Nancy környéki Michevi’le és Villerupt nagy acélgyárainak három- ezerötszáz dolgozója pénteken tiitako zó sztrájkba lépett. Sztrájkba léptek For.derie d'Auberives 1500 dobozó ja, az Offrighy vasgyár és az Aubry bá nya dolgozói Is. A nizzai, a marseillei közlekedési dolgozók, a nantesi vasutasok pénte­ken tiltakozó sztrájkot tartottak. A párisi iparmedencében pénteken dé- után ismét sok gyár és üzem dolgo. zód tartottak tiltakozó sztrájkolt. Joliért Curie, a Béke Világtanács el­nöke több világhírű francia tudóssal együtt felkereste Herriot nemzetgyű­lési elnököt és tájékoztatta arról a ha­talmas felháborodásról, amely az egye­temi dolgozókat eltölti Jacques Duelos letartóztatásával kapcsolatban. A közép franciaországi Chollet váró* szocialista pártszervezete határozat»* juttatott el a megyefőnökségre. A' határozat fehívja a hatóságokat, bo- csássanak szabadon minden francia polgárt, akit önkényesen, az emberi szabadságjogok megsértésével tartós, tattak le . A Don vize egyesült a Volgával Moszkva. (TASZSZ) Május 31 -é?\ a Don vize áthaladva a Volga Do« hajózható csatorna száz kilométeres útján — egyesült a Volgával. A Volga így kijáratot kapott az Azovi- és a Fekete-lengerhez. A Volga és a Don hajózható csatornával történi egyesítés« befejezi azt az óriási inunkat, amelyet a szovjet hatalom fennállása óta végeztek a Fehér-, a Balti- és a Káspi-tengert az Azóvt- és Fekete-tengerrel összeköt* hajózható viziutak újjáépítése és építése terén és a Szovjetunió európai ré­szének öt tengere közötti összekötő viziút létesítése terén. Nem tudja felszántani földjét a Tito-banda rabságában sínylődő dolgozó parasztság Moszkva. A . Za Szocijaliszticska Jjuyoszláviju'j, a jugoszláv forradal­mi emigránsok Moszkvában megje­lenő lapja írja: l titoisia Jugoszláviában körülbe­lül 2.371.000 paraszti gazdaság van, ezzel szemben az egész ország mező- gazdasága mindössze 1,180.000 ekével rendelkezik. Iliihez hozzájárul még az, hogy az ekék tálnyomórésze az állami birtokok és a kulákol; tulaj­donában van, úgy hogy körülbelül 1,500.000 paraszti gazdaságnak egy­általában nincs ekéje. Földjüket te­hát faekével kénytelenek szántani, úgy. ahogy őseik tették hajdanában. Sok paraszt azonban még jaekével sem rendelkezik s ezért kapával kénytelen művelni földjét. Horvátországiam 000.000 paraszt­gazdaságra mindössze 172.000 fogat jut. Vagyis 428.000 parasztgazdaság (a gazdaságok 71 százaléka) egyál­talában nem rendelkezik fogakat. Titoék ennek ellenére éppen a ta­vaszi vetési munkálatok idején OS 000 fogatot egyéb munkákra. így például a; erdőkből kitermelt fa'e’lszállítású. ra használtak fel. Ezenkívül ugyan­csak a vetés idején n parasztok ez­reit kényszerítik bányákba, erdőirtá­sokhoz. vagy az úgynevezett „kulcs objektumok“ (vagyis a katonai ob­jektumok) építéséhez. Montenegróból például csaknem az összes munka­képes férfit, éppen a vetési munká­latok megkezdésekor, irányítottak az építkezésekhez. Ennek következtében országszerte hatalmas földterületeit murádnak parlagon. Titoék bűnös politikájának és a kulákol; garázdálkodásának káros következménye még a legfejlettebb mezőgazdasági vidéken is érezteti hatását. .1 Vajdaságban például nt idén — Titoék saját adatni szerint — április ehejéig >0.000 katnsztró- lis holddal kevesebb föld volt bevet­ve. mint tanúig ugyanakkor. Április második felében pedig, amikor a ve­tési munkálatokat már be kellett vnf na fejezni, a kikindni és novelrecseji járásban a tavaszi vetésre előirány­zott földterületnek csak 20 százaléka volt bevetve.

Next

/
Thumbnails
Contents