Dunántúli Napló, 1952. június (9. évfolyam, 127-151. szám)
1952-06-01 / 127. szám
4 NAPLÓ <<W2 JUNTOS 1 ÉPÜL A KOMMUNIZMUS Az emberi teremtőerő végtelen hatalmának bizonyítéka : Á sztálini természetátalakítás Ez év tavaszán a doni sztyeppén váratlan vendég jelent meg. Kék eget és kergetözó bárányfelhőket tükröző fénylő vízKzalag haladt tova a kolhoz- földek között. Azok, akik zászlókkal üdvözölték az új folyam jövetelét, jó gazdaként meg is ízlelték vizét és köszöntötték a doni partok füveinek il_ tatát. Ez a geográfusok álltai a térképre iné« fel sem rajzolt új -folyó már első lekinletre is több megkülönböztető sajátossággal rendelkezik, forrásánál, ahol a folyók rendszerint még apró csermelyek csak. ez egy azé. rihe hatalmas és tükörsima vízszalaggá dagad. Középső folyása táján egyre szűkül, végül pedig — isméi csak fordítottjaként annak, ami a folyókkal történni szokott — a napégette sztyeppe földjébe vész, amely szomjasan szívja magába. Az új to ly6 vize megtermékenyíti, felvirágo*. tatja kolhozok és szovhozok föld- jeit. öntözi a szántókat és kerteket, gyümölcsösöket és szőlőket. Kellemes gondolataink támadnak, miközben nézzük ezt az annyira új tájat és elhallgatjuk az új folyó szé. les medrében, hömpölygő víz egyenletes csobogását. A tavaszi o’vadás vizei áramlanak. A vízmosások mélyén patakok sustorognak. Emelkedik a to lyók vízállása, a hömpölygő hullámok egymást kergetik a tenger felé. Az emberek gyermekkoruktól lógva sze. rétik a természet ébredésének ezt az időszakát. Ifjúságunk idején a folyó hátán messzi utakra küldtük papír- csónakjainkat és hosszú ideig elnéz, tűk a lefelé úszó jégtáblákat. Utazás, hőstettek utáni vágy töltötte el szívünket és az élet szeretetének érzése, amely mindig közvetlen tárgyát keresi, sokszor találta meg ezt a tárgyat a hol játékos, hol félelmes erőket elszabaditó folyókban. S most még jobban szeretjük a folyók vizét, ameyek országunk nagy gazdaságának alkotóivá válnak. A földekkel és er. dokkét és a föld mélyének kincseivel együtt a víz is az egész nép vagyona és gazdagságának megsokszorozója lesz. Hogy itt állunk a cilmjanszkájai tenger, az átadás előtt ál ó Volga— Don csatorna partján, a megújhodott doni sztyeppe tavaszi csendjében, eszünkbe jut, hogy a szovjet hatalom Vlagyimir Iljics Lenin javaslatára már 1918-ban. a polgárháború megpróbáltatásai közepette, amikor mind a négy égtáj íenyegtő tüzet lobogtatott Mosz kva megfélemlítésére, 50 millió ni. beit irányzott eő arra, hogy Közép- Ázsiában megvessék az öntözéses gazdálkodás, a folyóvizek fclhaszná. lásának alapjait. S azóta egyetlen év sem múlt el anélkül, hogy a párt és a kormány ne foglalkozott votoa az öntözés, a vízellátás problémájának megoldásával. Arméniában, Grúziában. Azerbajdzsánban, üzbég, kazah és kirgiz földön tsokezer kilométeres csatornahálózatot teremtett a szovjet nép S a nagy álom, amely Lenin jövőt kutató szeme előtt már akikor, 1918-ban a polgárháború tűzfüggönye mögött alakot ölitött, Sztálin tervei nyomán napjainkban valósul csak meg igazán. 1950 augusztusában jelent meg a kujbisevi vizierómű építéséről hozott kormányrendelet. Ezt követte a sztálingrádi vizierőmü építésére, valamint a Káspi-tenger mellékén elterülő ke. rüleiek öntözéséről és vízellátásáról, majd a Turkmen Főcsatorna építéséről szóló rendelet. További 9 nap múlva a szovjet kormány elrendelte a kahov- kai vizierőmü, a délukrajnai csatorna, az ész;akkrími csatorna és végül a hajózható Volga—Doh csatorna megvalósítását. Nem volt még az emberiség törté netében d mienkhez hasonHtható ha. talmas vállalkozás. A természetáta aki. tás sztálini célkitűzése a legnagyobb cél, amelyet ezidáig a teremtő ember maga elé tűzött. A létesülő erőművöktől iparunk és mezőgazdaságunk sok milliárd kilowattóm vittemosenergiát kap majd. A hat tengert összekötő új viziutalkon gyorshajók közlekedhetnek. Az új folyók a puszta és sivatagos területek óriási térségeire visznek vizet, a legközelebbi hat-hét év alatt több, mint 28 millió hektárnyi földet tesznek termékennyé Ez a te. rület nagyobb, mint Anglia, Hollan- dia, Belgium, Svájc és Dánia együttes területe. A gigászi terv megvalósításához szükséges munka csaknem egy- harmadát eredményezi mindannak amit a sivatagok elleni küzdelem so rán a7 emberiség egész eddigi történelme folyamán alkotott. A doni főcsatornán át áramlik már a sztyeppét megtermékenyítő víz. Mi, szovjet emberek, büszkék és e'égedet. tek lehetünk: igazi urai, parancsolói vagyunk a természetnek. Megtanultuk az elemek kormányzását, erejüknek saját céljainkra való felhasználását. Mindenütt a világon, ahol csak beszélnek, hogy az ember végkép igájába kényszeríti a természetet, ránk, szovjet népekre gondolnak. VB állunk az ember és a természet között folyó évezredes harc e só frontvonalában, hogy valóra váltsuk sok. sok régi nemzedék álmát az emberi teremtőerő végtelen hatalmáról, A szovjet ember a Volga és a Don közötti vízválasztóra emelte már a Don vizét. Közel a nap, amikor megnyílik a csatorna, s a benne sikló hajók utasai Sztá’in hatalmas szobrának láttán emlékezetükbe idézik majd a francia író, Henry Barbusse nagy vezérünkről mondott szavait: ,Hatalmas alakja magasan emelkedik Európa és Ázsia fölé, a jövendő fölé.“ ILJA KOTYENKO Á Kirov kultúrpalota könyvkölcsönző osztályán A Ktrov kultúrpalota hatalmas épületének egyötöd részét I»ningrád egyik legnagyobb szakszervezeti könyvtára foglalja el. A 140 ezer kötetes könyv tárat 10 ezer munkás és alkalmazott látogatja. Az állandó könyvkölcsönzők száma mintegy 8 ezer. dóan napirenden tartott témák: „A kommunizmus nagy építkezései“, „A Szovjetunió a nemzetközi békeharc élén“, ,,A világegyetem eredete és felépítése“, „Pavlov fiziológiai tanítása“, , J. V. Sztálin nyelvludományi munkái“, stb. A könyvtárosok összeállítják ar. ilyen és hasonló, a közérdeklődés középpontjában álló témakörök tanulmányozásához szükséges irodalom bib. liográfiáját. konzultációkat szervez a feltalálók és ésrszerűsftők (lámára. A leningrádi Kirov kultúrpalota könyvtára, hasonlóan a többi szovjet könyvtárhoz, közvetlenül segíti a szorvjet embereket a termelés és a tár sadalmi munka időszerű feladatainak megoldásában. NYIKOLÁJ BREGYUK MÓDSZERE A poitwvai terület paaztorojtovszkl cukorrépa termelő Movfaosáhaa a h*- borti után nagy építkezések Indultak meg. Egésa lakónegyedek nőttek ki a földből. Harminc munkás saját házat épített magának. Felépült a nap- kOzíotthom, étkezde és befejezésbe* közeledik mt erőmű építése la, amely lehetővé teszi majd a nehéz fizikai munkák gépesítését. A szohvoz kulturális színvonala ts állandóan emelkedik. A szovhoznak állandó mozija van és többeaer kötetes könyvtár szolgálja a srovhoz tagok tanulását és szórakozását A képen Je. Pozlrajlot, a «»övhöz könyvtárosát látjuk, amint R. Grosenko mnnkae-vapatvezetőnő, a SzoelaMsta Marika Hőse részére könyveket válogat Baloldalon P. Peazkovoj lován ÜL Nyikoláj Bregynk, a bereznyal gép- és traktorállomás gépész» a eséplés meggyorsítása céljából óraütemtervet készített Az asztagokat a cséplőgép mindkét oldalán 5—S méter távolságra helyezték d olymódon, hogy a gép legalább egy napig egy helyen tadjon dolgozni A kévéket egyszerre kétoldaliul adogatták az as »tagokról, a dob „etetését“ Is ketten végezték és ugyancsak két lány vágta a kéveköteleket ts. Bregynk elvtárs módszerét ma már széles körben alkalmazzák, mert lehetővé teszt hogy fennakadás nélkül, éjjel-nappal folyjék a munka a cséplőgépek mellett. Képünkön Nyikoláj Bregyukot a Szovjetunió Legfelső Tanáradnak tagját látjuk, amint az Osszszövetségl Mezőgazdasági-gépesítési Intézet tudományos tanácsa elölt beszámol az „MK—1100“ tiporni cséplőgépen végzett óraütemterv-szerinti . munkájának tapasztalatairól a szovhoz könyvtarában A könyvkölcsönzési forgalom lebonyo. Mtására három külön osztályt szerveztek. Az első osztály az ipari tanulók, ifjúmunkások és diákok, a második a mérnökök és technikusok, és általában a technika kérdései iráni érdeklődő, n harmadik pedig a nem műszaki érdeklődésű dolgozók igényeit elégíti ki. A könyvkölcsönzés ílymódon való megszervezése azt eredményezi, hogy a könyvtár munkatársai többet foglal kozhatnak egy.egy olvasóval és közvetlen segítséget nyújthatnak a leghasznosabb olvasnivalók kiválasztásában és kikeresésében. Az olvasókkal való egyéni foglalku zás alapját a könyvtár állandó látogatóiról vezetett kartotékrendszer képezi. A kartotékokon a könyvtáros nyil váotartja az olvasó korát, foglalkozását, képzettségi fokát, azt, hogy milyen különböző oktatási formákban vett részt. Az tgy feltüntetett adatok birtokában a könyvtáros tudatos terv sze rüséggel irányíthatja a kölcsönző fejlődését. A könyvtáros és olvasó között kialakuló személyes kapcsolni eredményei gyakran mutatkoznak. Többízben megtörtént például, hogy a könyvtáros felhívta egyik vagy másik munkásolvasó figyelmét egv-egy új, nemrég megjelent könyvre, amely épp az illető iparágának legeredményesebb munkamódszereit ismertette és az új technológia leírását tartalmazta. A könyv alapos áttanulmányozása elő- aegílelte a dolgozó számára leljesitmé- nyc emelését. Erről beszámolt a könyv tárosnak is, akire ezentúl még több bizalommal tekintett és megfogadta tanácsait olvasmányai válogatásánál. Az időszerű témákra vonatkozó könyveket állandóan népszerűsítik a Kirov kultúrpalota könyvtárosai. Ilyen állón» Nagy figyelmet fordítanak a könyv- tárosok a marxista-leninista irodalom terjesztésére. A könyvtáros minden állandó olvasójáról tudja, milyen oktatási formában vesz részt és ennek meg. felelően látja el ideológiai olvasmány- nyal. A Kirov kultúrpalota könyvkölcsönzési osztálya 1951-ben tíz hónap alatt 30 ezer olvasóhoz juttatta el Marx. Engels, Lenin, Sztálin műveit. A könyvtár aktivistái közül kitünően képzett konzultánsok és gyakorlott propagandisták állnak a marxista- leninista elméletet tanulmányozó olva. sók rendelkezésére. Rendez a könyvtár kiállításokat is. N. MIZIN BÉKE Iyst -hrn, a nagy októberi ürmep előtt történt, hogy Sztálingrád központjában elhordták a régóta ott emelkedő védöpa!ánkokat és másnap reggel lenyűgöző kép fogadta az embereket: gyönyörű új városrész tárult a szemük elé! Itt folytak a legkeményebb, legelkesere- dettebb harcok a háború idején, s ez a sebektől tépett, romokká roncsolt városrész most újjászületett. Az utat, amely Sztálingrád szívén hand keresztül, Béke-utcának nevezték el. Az utca a Honvédelem térről indul ki és átszeli a Hősök terét, ahol sudár obeliszk hirdeti az egykori Cáricin, majd Sztálingrád védelmében elesett hősök emlékét. Állandó érdeklődésre tart számot a „Megvédjiik a békét“ című kiállítás amelyen az olvasók megtekinthetik a szovjet, népi demokratikus és a haladó nyugati írók békeharcos műveit. A nemzetközi békeirodalom megtárgyalására több ankétot is rendezlek. Az egyik ankét a szovjet irodalom szere pót a békeharcban választotta tárgyául. A műszaki irodalom népszerűsflésére és ismertetésére a következő elmeken rendeztek ankétokat: ,,Harc a technikai haladásért4'. „Hogyan teljesítik n lenin. grádiak a Sztálin elvtárshoz intézett levelükben vállalt kötelezettségeket „A tudomány és a termelés alkotó együttműködése", stb. A könyvtárosok jegyzéket vezetnek a műszaki folyótra, tokban megjelent fontosabb cikkekről és felhívják ezekre olvasóik figyelmét. A könyvtár állandóan segíti a mérnököket, technikusokat és munkásakat műszaki kultúrájuk fejlesztésében, beszerzi a szükséges müveket és Nevezetes ez a tér: a polgárháború forró napjaiban innen indu’tak a frontra vörös Cáricin forradalmár-ezre. dei és a Nagy Honvédő Háborúban Paulus elfogásával itt fejezték be a hitleri csapatok megsemmisítését. Itt hangzott el a fogadalom, hogy elhozzák a békét a világnak, s amióta ez a fogadalom valóravált, itt tartják a dolgozók ünnepségeit... Egész Sztálingrád: történelem! Itt van a Honvéde’em téren Pavlov őrmester háza, amelyre büszkeséggel te. kint minden sztálingrádi. Ez az épület maroknyi védőseregével 58 napon keresztül diadalmasan állta a fasiszták dühödt rohamait... „Békéi a világnak!“ — hirdetik a Sztálingrád leg. szebb utcáián keresztben elhelyezett transzparensek. Ez a jelszó a szovjet ember jelszava. Ezért harcoltak, vétettek, áldozták életüket és ezért győztek! A világlörté- nelemben példátlanul á'ló harcokban, amelyek letörölték a követ és megolvasztották a vasat, ez a cél lebegett előttük: kiharcolni a békét, az emberiség boldog jövőjét, a kommunizmust A csaták füzében a holnap boldog képe villant meg szemük előtt. így harcolt Vaszilij és Pjotr, a két Szicsugov fiú is. Géppisztoly helyett szívesebben markolták volna a vakolókanalat, s a kemény harcok után elérkezett ez az idő is... Megadatott számukra az az öröm, hogy sok 5 U8!1© A bajt&rsukkal együtt annak az utcának áj házait építhet fék, amelyben életük kockáztatásával elszántan harcol, lak... A vérrel festett, tüzvész-kormolta romhalmazokból munkájuk nyomán új házak tormájában kivirágzott az új élet... A sztálingrádi Béke-utca az 1950-es ünnepélye* megnyitása óta is egyre épül és szépül. UJ házak emelkednek, üzletek nyílnak. Sok tehergépkocsit látni, amely bútorokat és háztartási berendezéseket ezáJllt: sztálingrádi dolgozók költözködnek a napié nyes, kényelmet berendezésű, szép lakásokba. Ez folyamatosan történik és ez a jelenség nem csupán a szovjet emberek anyagi jólétének, emelkedő életszínvonalának tükröződése, hanem bizonysága a jövőbe vetett bizakodásnak is. Az erős emberek magabiztossága ez, akikben a párt kifejlesztette az értékes tulajdonságot: a célhoz vezető úton legyűrni minden nehézséget! A szt&lmgrádiak, akik két háborúban olyan önfeU áldozóan harcoltak a békéért, ma ugyanolyan önleláldo. zással harcolnak a kommunizmus építésének győzelmi ért, a kivívott béke megvédésért. Es ezt az akaratukat, ezt a céljukat fejezi ki a legszebb sztálingrádi útvonal neve: Béke-utca ... A történelmi város körül, mintha magához akarná ölelni, úgy emelkedik ki két óriási kar... A várostól északra a Sztálingrádi vizierőmü építkezései lolynaK délre a Volgar-Don csatorna építkezése közeledik a befejezéshez. A kommunizmus, a béke két nagy sztálini építkezése! és Sztálingrád gyáraiban, üzemeiben ezekért a nagy épitkezéselcért is folyik a munka, ontják * gépeket, traktorokat, mezőgazdasági felszereléseket, faárut, téglát. Sxtálingjrád, amelynek minden talpalatnyi földjén vér hullott és elszánt harc folyt, ma a békéért dől gozik, a béke városa. Ez is akar maradni. Ezt az erő* akaratot így lejezl ki a sztálingrádi költő: Nem azért építettük a Béke-utcát, Jíogjy újra lövészárkok szántsák!
