Dunántúli Napló, 1952. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-29 / 151. szám

ins* juntos 29 NAPLÓ % A magyar kormány tiltakozása a Tito-fasiszták újabb határprovokácioi ellen Négy évvel a Tito-banda leleplezése után A kűfilgyminis-z téri imi tájékoztató ffiosztálya közli: A Magyar Népköztársaság külügy­minisztériuma júniuk 28-án tiltakozó jegyzéket juttatott el Jugoszlávia bu­dapesti követségéhez, amelyben az utolsó hónapok folyamain Titoék ha­társzervet által elkövetett 48 provoka­tív határsértést sorol feL A Tlto- faslsrtáft határmenti provokációi so­rán számos esetben géppuskából és géppisztolyból tüzeltek magyar terü­letre, súlyosan veszélyeztetve a magyar határőrök életét. Tito határőrei több esetben felgyújtották a batármeoti nö­vényzetet azért, hogy a tűz átterjed­je,, a magyar területre, ahol a Tito­fasiszták gyújtogatásai következtében súlyos tűzkárok keletkeztek. A jegyzék Ismerteti továbbá a ju­goszláv légierők állal az utolsó hetek folyamán elkövetett hét újabb határ­sértést Is. Legutóbb június 13-án és június 25-én hatoltak be a jugoszláv légierők gépei magyar terület fölé. A magyar kormány tiltakozó jegy­zéke megállapítja, hogy a Magyar Nép köztársaság külügyminisztériumának számos tiltakozása ellenére a jugo­szláv kormány semmit sem tesz fegy­veres erői határmenti garázdálkodásai nak megszüntetésére és válasz nélkül hagyta a magyar kormány két jegy­zékét, amelyekben több, mint kétszáz határsértés, fegyveres támadás és pro­vokáció ellen tiltakozott Az állan­dóan ismétlődő és egyre gyakoribbá váló lia társ értések és provokációk — mondja a jegyzék — világosan mutat­ják, hogy a jugoszláv kormánynak el­tökélt szándéka fokozni a magyar nép ellen irányuló ellenséges politikáját. A magyar jegyzék Ismételten követeli a nyilvánvalóan központi utasításra történő támadások és provokációk ha­ladéktalan beszüntetését és nyomaté­kosan figyelmezteti a jugoszláv kor­mányt, hogy a sorozatos határsérté- sckből adódó valamennyi következ­ményért a felelősség egyedül a jugo­szláv kormányra hárul. Rendelet az őszibúza, rozs és ősziárpa 1952, évi minőségi vetőmagcseréjéről Gskonatermötásünk minőségének to- rfibhfokozása érdekében » mimiszter- '■auáce most kiadott rendelet« az ed- dü ginéi sokkal szélesebb alapokra he­lyeié a minőségi magienmelést. Az állatni gazdaságok, a kísérteti és tangazdaságok, valamint egyéb cél- gazdaságok a saját vetömagóllátás bfrtosttáoa érdekében ez évben köte­leseik mag,termelő parcellákat létesíteni * ezeken a parcellákon elit, élső, vagy másodfokú szaporításra minőségi vető­magot termelni Saját vetőmagtermelő parcellákat kell létesíteni az arra alkalmas és fej­tett, lehetőleg 500 holdnál nagyobb wántóterülleten gazdálkodó termelő- •zövet kiesetekben és tenneJőszö vei ke­zet! csoportokban la. Másodfokú sza­porítása minőségi vetőmag termelésére a termelőszövetkezeteket, illetve cso­portokat a megyei tanács mezőgazda­sági osztályának javaslata alapján a földművelésügyi miniszter július 25-ig kijelöli. Ezek a kijelölt termelőszö­vetkezetek az őszi gabona vetésterü­letük egyheted részén kötelesek minő­ségi vetőmagot termedni. A földművelésügyi miniszter július 26-ig kijelöli azokat a terű lei eket, amelyeket III. fokú szaporítási! minő­ségi vetőmaggal keit! ellátni. Azok a teramefők, akik e területbe beleesnek, kizárólag csak minőség vetőmagot hasa nálbatnak, A minőségi vetőmag előállítási, vas­úti szállítási és kiosztása költségét az állam viseli. A minőségi vetőmagot tisztítani már nem kell, mivel azt a termelők tisztítva, fémzárolt zsákban kapják. A minőségi vetőmagcseréit a ter- ményforgatljmii egyesülés és megyei válla la taii bonyolítják le. A kapott mi­nőségd vetőmagért 10 százalékkal na­gyobb mennyiségű szokvány-minőségű gabonát keilt cserébe adni. , A termelőszövetkezeteknek a minő­ségi vetőmagot a megyei lennénvfor- galand vállalat közvetlenül az általuk megjelölt vasútállomásra szállítja. Az egyénileg doligoző parasztok a minő­ségi vetőmagot a helyi terménygyüjlő- tŐl kapják meg a megfelelő mennyi­ségű cser «termény ellenében. Á Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa rendeletet hozott a lakások egyéb célra való igénybevételének megtiltásáról Az ödére# Herr lakásépítüdsaések céljára jelentő« összegeket irániyaoitt elő. Az egész országban folyó lakás, építkezés az ötéves terv egyéb nagy­arányú építkezéseihez hasonlóan a szocializmus felé haladó országunk bé­kés fejlődését tükrözi viss««. A minisztertanács szükségesnek tartja, hogy az újonnan épülő laká­sok nneffltett a ®ár meglévő lakások­nak kizárólag e oéflra val ó felhaszná­lása is, — az eddigieknél sokkal fo­kozottabb mértek!) cn — totézméiiye- í«esi biztosíttassák, ezért az alábbiakat rendeli: Lalidat egyéb célra igénybevenni nem szabad. E rendelkezés alól aiz ál­ltaim szervek, állami váMiaitok, ille­tőleg a tömegszervezebek kérelmére különlegesen indokolt esetben a h-lyi. ipar mindezt ere községekben lévő la­kások esetén pedig az illetékes me­gyei tanács v-égrehajtóbázottsága ki­vételit emgtedéUyezhet. Az engedély megadása iránti kérelmet az állami szervek, az állami vállalatok, illető­leg tömegszervezetek elhelyezésére illetékes helyi tanács végrehajtóbizott. ságánál kell előterjeszteni. A fenffi rendelkezés alapján Buda­pestien, a megyeszékhelyeiken, vala­mint a jáiiási tanács működési köre alól! kivett városokban történt igény_ bevétel esetén az igénybevett lakás­sal hasznáHhaitóság szempontjából azo­nos lakás építéséről, illetőleg helyre- állításáról1 a megyei, budapesti, városi, iitietőleg városi tanács végrehajtóbi- z-otéságta gondoskodik. A lakás építé séhez vagy heivreállitásához szüksé­ges beruházásii hitelt annak ae állami szervnek, vállalatnak felügyeleti ha­tósága, iilüiető'ieg tömegszervezetekn-ek országos szerve köteles rendelkezésre bocsátani atnedyndk részére a lakást igénybevetlék. A leien rendelet alkalmazása szem­pontjából lakásnak kell tekinteni ne­velőintézetekben, kórházakban, jóté­konycélú otthonokban és más hason­ló jellegű épületekben lévő olyan la­kást is, amelyet a lakó, mint bérlő használ, továbbá az. ipari vagy keres- j kedd mi óéira épült azt a helyiséged, amelyet kizárólag lakásnak használ­nak, ha az a lakás céljára alkalmas., végül lakással! összefüggő heyiségiet, ha 0i5yam hivatásszerű tevékenység folytatására használják, atneflyhej iparjogosíitvány, illetőleg rendőrható­sági, vagy egyéb engedély nem szük­séges (lakással ös-szefüggő orvosi ren etető, művészi műterem, mérnöki, ügy­védi közjegyződ iroda.) A rendeled augusztus 1. napján lép hatályba. A Szabad Német Ifjúság nyugatnémetorszíigi szervezetének harci felhívása Düsseldorf (ADN): A Szabad Né­met Ifjúság nyugiajtnémetországi szer­vezetének központi irodája pénteken —a szervezet jogé1 'eme s betilt ásónak eleő évfordulója alkalmából _ felhí­vást. intézett a Szabad Német Ifjúság nyugaiinémietorszáigi tagjaihoz. ’„Adenauer és Lehr — mondja a fel hívás — ezt hitték, hogy ezzel élné’ mi fhatják német ifjúság hangját és jtókiiismeretét. A Szabad Német Ifjú­ságot azonban époly kevéssé lehet el­némítani, mint ahogy a napfelkelte sem akadályozható meg Szervszetünk a betiltás óta nagy győzelmeket ért el: a berffinii VIT-en 30 ezer nyugat­német ifjú és leány vett részt és tett esküt, hogy hű marad a béke ügyé­hez." A felhívás felszólítja a Szabad Né­Moszkva: A „Za Szocijaliszticsku Jugosdáviju“, a jugoszláv forradalmi emigránsok Moszkvában megjelenő lapja arról ír, hogy Jugoszláviában napr ól-napra emelkedik az üzemi bal­esetek száma. Horvátországban -ebben az évben a súlyos sérülések száma 76 százalékkal, a belőlük származó haláleseteké pedig 14 százalékkal emelkedett. met Ifjúság nyugatnémetországi szer­vezetének tagjait, hogy fokozzák har­cukat és támogassák a többi hazafias erők küzdelmét, a háborús uszítók el len, Németország békéjéért, a német nép jólétéért. A Szabad Német Ifjúság tagjai foly­tassanak fáradhatatlan felvilágosító munkát, követeljék gyűlésekéin, tün­tetéseken, sztrájkokkal a küSönszerző dés eliten megtartandó népszavazást, szervezzenek hatalmas tömegakció­kat a háborús Adenauer kormány megbuktatására. ,,Tanuljatok harcolni és győzni — mondja végezetül a {elhívás, — a munkásosztály nagy vezetőitől és ta nuljatok a dicsőséges KomszomoHól, Kína és Korea hős ifjúságától “ A titóista üzemekben és munkahe­lyeken^ úgyszólván semmiféle techni- védőberendezés sincs, ezenkívül a legtöbb helyen egészségügyi szolga lat sem működik. A Jugovinil gyár vezetősége például azon a pénzen, amelyet gyógyszerek bevásárlására kellett volna fordítania saját céljaira, 825 liter pálinkát vásárolt. IS fforeai Központi Távirati iroda lözleménye az észaTkoreai erőmüvek elten intézett amerikai bombafámadásokó! Phenj-am: Az ósziaikkoreai vízierőmű­vek ellen intézett barbár amerikai lé. gáíámadássall kapcsolatban a Koreai Központi Távirati Iroda a többi kő zött ezeket írj,a: az amerikaiak — akik sohasem tanúsítottak őszinte ma­gatartást a fegyverszüneti tárgyald sokon — tervbevették a íegyverszü nett tárgyalások meghiúsítását és ez­zel a koreai háború kiterjesztését. Most oyarr bestiális akcióhoz folya­modnak. mint azoknak a vizierőmű ■ veknek bombázása, amelyeknek mű ködére e’igngiedhetetilenü 1 szükséges a koreai nép békés életéhez. Az amerikaiak barbár bombaiátha- dásai csak fokozzák a koreai népnek az ellenség iránt érzett gyűlöletét. A koreai nép nem hátrál meg az ame rikaliaik barbarizmusa előtt, hanem még elszánta-bban harcol a végső győzele­mért. Vincent Auriol sajtóirodájának közleménye Duelos leveléről Paris (MTI) Vincent Auriol francia köztársasági elnök sajtóirodája közle­ményt adott ki arról, hogy az elnök megkapta Jacques Dnclos levelét, a levélre azonban nem válaszol. ..mert az elnöknek kötelessége, hogy minden párt-vita felett álljon.“ Ha az elnök beavatkoznék egy je­lenleg még nyomozás alatt álló jogi ügybe, ezzel megsértené az alkot­mányi, márpedig az elnök kötelessége éppen az alkotmány tiszteletben'! artá- sának biztosítása — jelenti ki a köz­lemény. A ,,Liberation" ezzel kapcsolatban hangsúlyozza: Jacques Durlos arra kérte az elnököt, hogy tartsa tiszte­letben az alkotmányt, amelynek őre. Állandóan csökken Jugoszlávia állatállománya Bukarest; A Pod Zasztavom Inter- nnctcmaUzma, a jugoszláv forradalmi emigránsok Bukarestben megjelenő lapja beszámol arról, hogy Jugoszlá vÁáhan nincsen olyan dolgozó pa­raszt, akitől ne rabolt volna jószágot a Tito—Rankovícs-banda. Maga Tito dicsekedett azzal, hogy felvásárlói 1949-ben kétszer annyi marhát, négy­szer annyi sertést és körülbelül húsz­I szót annyi sertészsírt vettek el a pa­rasztoktól, mint 1948-ban. Az állatokat alacsony áron a kapitalista országok­ba exportálják, nem törődve azzal, hogy a lakosság éhezik. A lasiszia Vjesnik ez év április 20 i szúrnának beismerése szerint az elmúlt évben 15 milliárd dinár értékben szállítottak állatokat küllőidre. Növekszik az üzemi balesetek száma Jugoszláviában Négy éve, hogy nyilvánosságra hozták a Tájékoztató Iroda hatá­rozatát Jugoszlávia Kommunista Pártjának helyzetéről. Négy éve, hogy a nemzetközi kommunista mozgalom —a Bolsevik Párt és Sztálin elvtárs felbecsülhetetlen értékű útmutatása nyomán — kiver­te a jugoszláv knperialista ügynö­kök kezéből azt a lehetőséget, hogy a „szocializmus építőinek" és a Szovjetunió szövetségeseinek" álar­cában tovább végezhessék hitvánv kétikulacsos üzelmeiket, áruló és bomlasztó aknamunkájukat, és vég­rehajthassák az imperialistáktól ka­pott megbízatásaikat. A Tájékoztató Irodának ebben az időben még nem álltak rendelkezésére a később nyilvános­ságra került leleplező adatok, me­lyek bebizonyítják, hogy a Tito- klikk a legelvetemültebb befurako­dott áruló és már jóval Jugoszlávia felszabadulása előtt is az imperialis­ták fizetett kémje volt. De rendel­kezésre állott a Tito-banda néhány esztendős működésének mérlege, a JuKP politikai „hibáinak" egész gyűjteménye és egy sor áruló jel. amelyek nyilvánvalóvá tették, hogy a Tito-banda csak szaval a szocializ­mus építéséről, a Szovjetunióval fo]y tatait baráti politikáról, mert való­jában a Tito-banda a marxizmus— leninizmus, a szocializmus megtaga­dásának, a Szovjetunió és a nemzet­közi munkásmozgalom megtagadásá­nak politikáját folytatja. Ez a történelmi jelentőségű hatá­rozat megállapítja, hogy a Tito- banda tagjai „az imperialistaellenes egységes szocialista fronttól való el­szakadás útjára, a dolgozók nemzet­közi szolidaritása elárulásának útjá­ra léptek“ és, hogy revidiái.iák a pártról szóló marxista—leninista ta­nítást, „a marxista—leninista útról a naroduyik kulákpárt útjára tér­nek“, kimondja, hogy ..Jugoszláviá­ban irányzatok vannak a Kommu­nista Párt felszámolására“ és, hogy ez a politika ..magát a Kommunista Párt létét fenyegeti és végső soron a Jugoszláv Népköztársaság elfaju­lásának a veszélyét rejti magában“. Felbecsülhetetlen értékű ennek a határozatnak minden szava. Megvi­lágította a sejtő, de még nem látó emberek százmilliói előtt az utat. a jugoszláv nép előtt, a nemzetközi munkásmozgalom előtt, a magyar nép előtt. Már nem állottak értetle­nül azok a levelek a felsőszentinár- toni délszláv dolgozó parasztok előtt, melyeket Jugoszláviából kaptak. A felszabadulás után Felsőszentmár- tonban Kustra ístván és a többiek többször olvasták a levelekben, hogy a fiatalság nincs otthon, a vá­rosba vitték őket“. Nem értették elő szőr: miért vitték? Hát nem mennek maguktól? Hái nem a safáímagukét építik? — ingadoztak. Á határozat után a párt népnevelői azonban meg magvarázták nekik, hogy erőszakkal viszik ott a fiatalságot és a dolgozó embereket „önkéntes" kényszermun­ka címén. És néhány nap múlva, amikor az egyik általuk ismert jugo­szláviai születésű dolgozó paraszt. T„ 1. átkiabált nekik a Dráván, hogy' ■ bánom, hogy átmentem, 5 hónapig kellett dolgoznom az erdőben kény­szermunkán“, mindjárt tudták a Felsőszentmártoniak, hogy mennyire igazat mond. Előkerültek a határo­zat előtt kapott levelek, s a sokat SPrtó sorok világossá váltak .Sok le­vélben azt írták még a határozat előtt, hogy „nem lehet kapni tűt meg cérnát, de azt ígérik Titoék. hogy les/.“ A felsőszentmártoniak most már megértették, miért nem lehet kapni és mennyire, nem lehet adni a titoisták ígéretére, mert „azok csak nagy szavakban beszél nek. de ér>p az ellenkezőjét teszik, elfordulnak tőlünk, eladják az or­szágot“ — emlékeztek a népnevelők sT-*-aira. p s ez a világos látás gátat emelt a titoisták terveinek. A ma­gyar nép. követve pártját, kijavítot­tá az addigi hiányosságokat, meg­fogadta a Tájékoztató Iroda hatá­rozatát. A Tájékoztató Iroda hatá­rozata megmutatta, hogy a Tito- banda Jugoszláviában a Szovjetunió és a népi demokratikus országok rá­galmazását úgy vezette be. hogy el hallgatta eredményeiket, lekicsiny­lette őket és az önfelt. a tények­nek ellentmondó nacionalista ha­zugságot próbálta terjeszteni, hogy Jugoszláviát nein a Szovjetunió sza­badította fel. A Tájékoztató Iroda határozata bebizonyította, hogy ez nem egyéb, mint a legalávalóbb nacionalizmus, a saját erő túlbecsülése, a más né­pek lebecsülése és megrágalmazasa A Tájékoztató Iroda határozata megmutatta, hogy jobban meg kell ismernünk a Szovjetuniót, mert a Szovjetunió nem ismerése, bár lehet, hogy csak öntudatlan nacionalizmus, de nacionalizmus, és az ellenségnek segít. A tájékoztató Iroda határozata le­rántotta a leplet a titóista kulákba- rát. kulákokat támogató és egyre inkább a kulákokra támaszkodó po­litikáról. Ez a határozat megmutatta számunkra, hogy kíméletlen éles­séggel meg kell indítanunk a kulák elleni harcot és meg kell kezdenünk a mezőgazdaság szocialista átszer­vezését. meg kel1 indítanunk a ter­melőszövetkezeti mozgalmat/'a dol­gozó parasztság megnyerését a szo­cialista mezőgazdaság számára. A Tájékoztató Iroda határozat^ feladatul tűzte ki a Kommu­nista és Munkáspártok elé a sokkal fokozottabb és nagyobb éberséget. Nálunk, a mi pártunkban tagfelül- vizsgálatot indítottunk, eltávolítot­tak pártunkból a nem odavaló el­lenséges elemeket és megerősítettük pártunkat. A Tájékoztató Iroda ha­tározata által feladatul tűzött sok­kal fokozottabb éberség szellemé­ben. pártunk, Rákosi elvtárs és dol­gozó népünk ország világ előtt le­leplezte a Rajk-bandát, mint a Tito- klikk és az imperialisták fizetett kémét és spiclijét. Hasonló perek és hasonló harc folyt a titoügynökök ellen Bulgáriában, Albániában, Len­gyelországban, Csehszlovákiában. A Tito-bandát a leleplezések pőrére vetkőztették és bebizonyították, hogy a Tito-klikk a legelvetemül­tebb befurakodott áruló, és már jó­val Jugoszlávia felszabadulása előtt íz imperialisták fizetett kémje volt. A perek bebizonyították, hogy a Tito-klikk nem egyéb, mint az im­perialisták ötödik hadoszlopa, aki­nek gazdája azt a feladatot tűzte ki, hogy befurakodva a népi demokra­tikus országok kommunista pártjai­ba és egyéb állami vezető helyeire, ellenforradalmi úton ragadja magá­hoz a hatalmat, a népi demokratikus országokat szakítsa le a Szovjetunió vezette béketábor oldaláról. „Ha Ra j kék, Titoék és amerikai gaz­dáik terve sikerült volna .akkor a magyar dolgozó nép nyakára nem egyszerű járom került volna, hanem vasjárom éles szögekkel kiverve.“ — mondotta Rákosi elvtárs. Termé­szetesen ugyanez, érvényes a többi népi demokratikus országokra is. A ra jkók és titók terve azonban nem sikerült, mert meghiirsítotia. szét­zúzta és megsemmisítette őket a kommunista és munkáspártok forra­dalmi ébersége, a felszabadult népek ereje. Az amerikai imperializmusra a szabad népek a Tito-banda újabb leleplezésével, az ügynökségek meg­semmisítésével a legnagyobb csa­pások egyikét mérték, amit a háború befejezése óta elszenvedett. Hiába volt a féktelen üvöltözés, mert fő­ügynöküket — akibe nemcsak re­ményeket, hanem némi pénzössze­geket is fektettek — most szégyen­szemre leleplezve, az árulók pőre meztelenségében áll a nemzetközi közvélemény előtt, a fizetett kém és provokátor visszataszító látványát nyújtva ország világ számára. A felsőszentmártoni kustraistvá- uokna kis megmagyarázták a nép­nevelők. hogy a Tito fasiszták art ígérték a jugoszláv népnek, hogy az ötéves tervben az ipari termelés az. Iő59-es évhez viszonyítva kere­ken 600 százalékkal emelkedik. De a Tito-klikk továbbra is ugyanúgy kizsákmányolja a jugoszláv népet, mint azelőtt. A felsőszentmártoniak egészen jól emlékeznek még egy Rijekából jött levélre, amelyben H, J. leírja: „Három hónapi munka után tudtam venni nagynehezen egy munkaruhát.“ Tk e mi van nálunk? Ezt is látják a felsőszentmártoniak. A párt traktort ígért: Felsőszentmárton gép állomást kapott, a párt villanyt ígért Felsőszentmártouban már vezetik be a villanyt. ígértek ugyan 58-ban villanyt a kapitalisták, össze is szedtek a dolgozó parasztoktól egy csomó pénzt, villanyt azonban nem adtak, de a pénzt elprédálták, a dol­gozó parasztokat rútul becsapták. A felsőszentmártoni dolgozó parasztok a saját bőrükön látják és érzik, hogy amit a párt ígér, azt megad ja, de látják azt is. hogy odaát Jugo­szláviában a T ito klikk éppolyan szemforgató módon ígérget a jugo­szláv népnek, akárcsak a ITorthy- rendszerben a fasiszták nekünk, de őppenúgv, sőt még sokkal jobban becsapja őket, mint a múlt rendszer fasisztái. * Magyar László­\

Next

/
Thumbnails
Contents