Dunántúli Napló, 1952. június (9. évfolyam, 127-151. szám)
1952-06-29 / 151. szám
4 M Ä P L 6 1952 JUNIUS 29 ÉPÜL A KOMMUNIZMUS ÜJ VÁROS SZÜLETIK Ha (t7 ember Észak-Turkméniából, Tctóauz városa félő. Tahia-Tasba utazik, hosszú hosszú ki'ométereken nem láija jelét a Turkmén Főcsatorna ha tailmas építkezésének. Már késő esie van, csak a gépkocsi motorzúgása borzoi'ija a csendet. Utunk homok- és agyagdombok között kanyarog, sűrű sötétség borul a tájra, amelyet át- óipásratáz a gépkocsi fényszórója. A mélykék égboltozatról leragyognak a hidegfényű csillagok. Fe kapaszik odúnk egy dombra, innen az út balm fordul s ahogy elhagyjuk a domb vonulatát, hirtelen villanylámpák fényözöne szikrázik fel előttünk. Még 10—15 kilométer az út a telepig, de a távoli házak ablakai úgy fénylenek. mintha itt lennének egészen közel. Szinte elbűvö ten nézzük a fé nyékét, amelyeket az ember munkája és akarata lobbantott fel a sivatagban. Tahin Tas... Ma az egyik legtöbbet emlegetett földrajzi név, hiszen itt von a Turkmén Főcsatorna építkezésének központja, a térképek nagy részén azonban hiába keressük. És azo_ kon a térképeken is, amelyeken elő fordul, nem várost jelez, hanem az Amu Darja partján emelkedő sziklás kiszöge lést Olyan az alakja, mint valami süvegnek s innen ered az elnevezés Ls. Tahia-Tas: kösapka ... Most innen villognak a fények, de nem a sziklatokról, hanem az új tele. pülésról, amely napról-napra terjeszkedik s maholnap már várossá fejlő dik. — 1951 áprilisában épü t fel a telepen az első munkásszállás — magyarázza Fjodor Igmatov, az építési körzet vezetője. — Akkor még 200 kilométer távolságról szállították a gép. kocsik a kenyeret, mégsem panasZkodott senki. Megértették, hogy minden kezdet nehéz s idővel majd mindin ..beolajozottan" szalad ... így is történt, meg kell nézni Tahia-Tast m,a! Hata ma* Lendülettel- indult meg aiz építkezés. Az első időben Szibériából és az ország más erdő« vidékei röl érkeztek az összerakható típusha zak, amelyeket hihetetlenül rövid idő alatt állítottak fel. Később megkezdő dött a kőházak építése, a település szemlátomást terebélyesedett, az ország minden részébő. az építkezéshez érkező dolgozókat jó! berendezett, kellemes otthon várta. Tahia-Tas elindult az úton, hogy várossá fejlődjék. Egy esztendő: csak piilanattöredék a városok történetében, de érdemes és tanulságos megnézni, hogyan fejlődött Tahia-Tas az első esztendő alatt... A vendég, amikor reggel kilép a korszerűen berendezett emeletes szál- óda kapuján, iskoliásgyerekek vidáman zsibongó csoportjával találkozik. Az építkezés 1951 augusztus 5 én indult meg s egy hónappal később már megnyílt az iskola, hogy tanulási lehetőségiét nyújtson a négy építkezésen dolgozók gyermokeirvlk ... Az is ko!>a növendékei 12 nemzetiséget képviselnek, ez is bizonyság, hogy a Turkmén Főcsatornát a Szovjetuniót népei testvéri együttműködésben építik ... Járunk aiz új urnákon ... Béke utoa. Lenin utca, Sztálin út A Kommunizmus Nagy Építkezései sugárút, Győzelem körút — mindegyik útvo-nai elnevezésében a tahin-tasiak szíve dob ban meg Az új utcákon szép, világos, házak, mindegyikben gőzfűtés, fürdő- dőszoba, zuhany, vezetékes rádió. A házaik előtt kis virágos kertek és fiatal fák. Idén áprilisban negyedmUHió csemetét — topolyát, szilfát és juhar, fát — ültettek; fás Kanak minden utcát és évek mu'lva erős, zöld erdöaá veik ölelik körűi a várost és védelmezik'atz északkeleti, meg dél-nyug-atá szelektől. Tahla-Tasban már mind érzékelhetőbben bontakoznak ki a jövendő város körvonalai: emeletes házak emel_ kednek, kiformálódnak az utcák. Be fej-ezéséhez közélednek a csatornázási munkálatok, a vízvezetéket már üzembehéiiyezték. Működik a posta és a városi telefonközpont, ahonnan 5— 6 perc alatt Moszkvával is lehet be szélni Az új utcákon öntözóautók gördülmtlk végiig, mint egy ,,igazi'‘ vá. rosban ... PoliiiklinAkát építettek, áruházak nyíitaik, van vendéglő és fürdő, garázs és könyvtár, 50 gyermek részére napköziotthon, elkészült már a nyári film színház is. de télire meg. esz a nagy kul'túrház,-benne vetítőteremmel, előadóhelyiséggel és a terem sportok űzésére alkalmas lehetőséggel. És ma már nieim kell messziről szállítani a kenyeret, mert főépült a kenyérgyár is ... Egy év leforgása alatt több, mint 150 épületet emeltek az Amu-Darja partján. De ez csak a kezdet, aiz első kerület kis része. Tahia-Tas három nagy kerületből fonódik majd várossá. A munka üteme lüktet a születő városban. És a munka nem sc.ünik meg Tahia Tas ban és környékén a sötétség beálltával sem. A kőbányék- bam, a kikötőben, a vasútállomásom, az épülő repülőtéren fényszórók mellett is folyik a munka ... Fények hasítanak a7 éj sötétjébe. A munka, az aűkotás, aiz új élet fényei! AZ ELSŐ KENYÉR A HAZÁÉ Mit mondanak a számok, ha A kiskereskedelmi árak ez év áp ri-ks 1-én végrehajtott újabb, a hábo rú befejeződése óta immár ötödik le szálMtésa még magasabbra emeli a Szovjetunió ak osságának éietszinvo. nailát. Az árleszállítás minden szovjet család háztartásában jelentős összegű megtakarítást tesz lehetővé. A szov. jet társadalom az élelmiszerárak újabb csökkentése révén mintegy 28 milliárd rubelt takarít meg évente A kiskereskedelmi árak le szál ítása még jobban megstzdlárditot t® a szovjet rubelt, fokozza a rubel vásárlóképességét, növeli a dolgozók reálbérét, megjavítja az ösztöndíjasok és a nyugdíjasok helyzetét és nagy előnnyel jár a kolhozparasaUág számára. A fokozódó jólét alapját a szovjet emberek az üzemekben és a gyárakban, a számításban és az építkezéseken, a kolhozok és szovhozok földjein áldozatos munkával, a munka termelékenységének szakadatlan nőve. lésével, az állami és társadalmi tufáidon kommunista kezelésével és vé de'mével teremtik meg. A szovjet üzemeik évről-évre növelik termelvénye ik mennyiségét, a mezőgazdaság egyre több élelmiszert ad a lakosságnak és egyre több nyersanyaggal látja el ai ipairt. A szovjet gazda-ági rendszer szakadat, an fejlődésének és a közjóét növekedésének egyik legfényesebb h-;_ zonyítóka a Szovjetunió nemzeti jő védelmének emelkedése és e jövedelem elosztása. A Szovjetunió nemzeti jövedelme, összehasonlítható árakon szá mitva, 1950 ben 64 százalékkal 'olt magasabb, mint 1940 ben, 1951.ben pedig 1950-hez viszonyítva további 12 százalékkal emelkedett. A kapita i»ta országokban a dolgo tó tömegeik létrehozta nemzeti jőve delem zömét az uralkodó, kizsákmányoló osztályok sajátítják ki, a dolgozók részesedése pedig évről évre csökken. A Szovjetunióban a nemzeti jövedelem az egész népé ée fekreatása a munkások, parasztok és értelmiségi dolgozók anyagú és kulturális életezínvona ának emelését, valamint a szocialista termelés kiszélesítésén ok érdekeit szolgálja. 1951-ben a seovjet dolgozók a nemzeti jövedelemnek mintegy háromnegyed részét kapták írnsg személyes anyagi és kit! turália szükség-eleik kielégítésére. A nemzeti jövedelem ilyen, csak «oóalieta társadalomban megváló oltható elosztása eredményezd a7 áruforgalom növekedését, ami a népi tömegok növekvő jólétének mutatója. 1951 ben. összehasonlítható árakon számítva, a szovjet lakosság húsból 32 százalékka', cukorból 29 százalékkal, felvágottakból 29 százalékkal többet vásárolt, mint a megelőző esztendőben. Ugyanakkor jóval több iparcikket — szövetet, cipőt, bútort, kerékpárt, s!b. — is vásároltak. Az áruforgalom egé-ze 15 százalékkal haadta meg az 1950. évit A kiskereskedelmi árak újabb csökkentése máris az áruforgalom további hatalmas fellendülését eredményezte. A szovjet társadalom é'letszínvoma- tiáraaik növekedését e számok imideit, amelyek némán is beszédesek és túl - harsogják zengő szavukká' az impe riahsta háborús uszítok rágalmazó hazugságait, mutatják még más adatok is. A Szovjetunióban, a békés építő munka hazájában, amint ez az egész világ előtt ismerete®, vizierőmü óriások, csatornák és öntözőrendszerek, új gyárak és üzemek, Lakóházak, iskolák, klubok, óvodák, bölcsődék és gyógyintózmények épülnek. A szovjet dolgozók teremtő ereje hatalmas és egyre gyorsuló ütemben növeli a Szovjetunió gazdasági halaim át, gyarapítja a nép vagyonát, fokozza a tömegek jólétét. A közszükségeü cikkek árának leszállítása a kapitalista országokban elképzelhetetlen. A -kapitalista országok vezetőinek, hogy csökkenthessék az árakat, el kelme &zónniok magukat, a spekulánsokkal va>ó összeütközésre, meg kellene zabo'ázniak a nép vérén hízó élósdi üzéreket, A vezetők azonban nem nyúlnak ilyen rendszabályok hoz. mert a spekulánsok — barátaik. A tőkés országok kormányai éppen ellen,kezől-eg, emelik a közszükségi éti cikkek árát. Angliában 1951 első felé ben hatvan rendeletét adtak ki a köz- szükségi élj cikkek árának emeléséire. Az Amerikai Egyesük Államokban, még a munkaügyi miniaetárium statisztikai hivatalának hivatalos adatai szerint is. 1951 végéin csaknem két és félszer akikorák voltaik az élelmiszerárak, mint a háború előtti években. Még súlyosabb helyzetben vannak Olaszország. Japán, Nyugat Németország, Jugoszlávia és az amerikai imperialisták igájában vergődő más országok dolgozói. A kapitailista világ elnyomorodását bizonyító adatok fokozzák a szovjet einbeirtík büszkeségét, amit saját jólé. megszólalnak-tűk növekedése, hazájuk felvirágzása láttán éreznek. A szovjet emberek tudják, hogy boldogságukat, gyermekeik és egész népűik boldogságát szeretett Kommunista Pártijuknak, Sztálinnak, a szovjet népek vezérének köszönhetik. A Szovjetunió déli kerületeinek szovhozaiban és kolhozaiban megkezdték az idei bő termés betakarítását. Szántóföldeken éjjel-nappal zúgnak az arató- és cséplőgépek. A kolhozparasztok, a gépkezelők mindent elkövetnek, hogy gyorsan és szem- veszteség nélkül takarítsák be a gabonát. Becsülettel teljesítik hazafias kötelességüket és az első gabonaszál- lítmányokat közvetlenül a mezőkről az áltatni raktárakba szállítjáik.Megkezdődött a gabona betakarítása az azerbajdzsán! „Kaganovics'Vkolhozban Aszaljanak! kerület kolhozistái a szérűről közvetlenül a gyüjtőáUomásokr« szállítják az új termést. IGYÁL, ÖREG FÖLD! A gépkocsi fáradhatatlanul robogott, át a sztyeppén s közben nagyokat huppant a fonnyadt ürömmel borított buckákon. A kocsi oldala, teteje fehér volt a rárakódott portól, de a kormánykerék melleit ülő fiatal legény is öregesnek tetszett: barna haját meg- őszítette a finomszemcséjű por, ami sűrű felhőkben áradt az autó körül. Felbukkant a veszeliji körzet „Szitcra"- kolhozának első háza. Az autó lassított, majd megállt és a legény, le sem szállva az ülésről, odaszólt a ház előtt foglalatoskodó öreg kozákasszonynak: — Hahó, nénikéin! Mondd meg az embereknek: ma éjjel megjön a víz! Készüljetek a fogadására... A gép továbbrobogott, ment a következő kozákfaluba. Az asszony meg rohant a házba, már amennyire öreg lábaitól tellett.. — Szányka! Szuny ka! — s aztán, hogy előbukkant az unokája, lázas izgalommal folytatta: — Szaladj át KruzMlinához, azt mondják, hogy jön a víz... Én meg a kolhozvezetőséghez sietek ... Surn téruvni 'ina rt-inf, eitnon tnny. A múlt év végéiig a kertészeti brigádban dolgozott, s miközben az öntözés fegyverével vívta harcát o természet mostoha- ságu ellen, sokat tűnődött azon, mi lenne, ha a búzaföldet is ügy lehetne öntözni, mint a konyhakerti tetemé, nyékét. Aztán egy nap nagy változás híre érkezett. A ..Szifc- ra"-kolhoztól alig 25 kilométernyire megjelent a Ciml- janszfei-tenger. Uj tenger, amelyet az ember akarata es munkája teremtett meg. A forró sztyeppéi szél, amely eddig csak port kavart, meyfürdött az új tenger fehér, habos hullámaiban, teleszívta magát a páradús, hús tengeri levegővel és így száguldott tovább. A változás mindenfelé megmutatkozott. A tengertől elindulva egyre mélyebben s egyre távolabb fúródott a sztyeppébe hét öntözőcsatorna: a veszeliji és az azovi. Víz még nem volt bennük, kiásott földheauek övezete jelezte a csatornáic útvonalát, amelyek később, mint egy hatalmas fa, több ágra szakadtak és <i keskeny csalorna. Tnedrek szétkígyóztak minden irányba, hogy később elvigyék az éltető vizet a szomjas szlyeppékre. ♦ Sura Kruzsilina életében is fordulat liövctkezett be. A lányt, aki olyan lelkesen és gondosan öntözte a kony, hakertészet veteményes tábláit, Novocserkasszkba küldték, öntözötanfnlyamra. A fiatal leány sokat tanult. Meg tudta, hogy 1952 nyarán már sokezer hektár szántóföldet öntöznek a manicsi 1 sztyeppéken. Egy hektár öntözéséhez 600—700 köbméter víz Ml. amit. majd az új tenger ad... A Cirnljanszki-tenger vize előbb megtölti a veszeliji medencét s innen árad tovább m örutözöcsalor- nákba, aztán pedig az öntöző és levezetőbarázdákba. A térképen, amely a öntözőcsatorna-rendszer hatalmas hálózatát mutatta, Sura már úgy eligazodott, mintha gye relikora óta ismerte volna. Amikor visszatért a kolhozba, az öntözési brigád helyettes vezetője lett s most rá várt az izgalmas és gyönyörű feladat: ha elérkezik « nagyszerű pillánál — a vizet ráereszteni a földekre... * _ Jön a víz! Az örömhír szétfutott a kolhozban s aznap éjjel senki nem gondolt alvásra. Tudták, hogy már napok óta úton van, a megérkezés pillanatát azonban senki nem akarta elmulasztani. — Készüljetek a fogadására! — mondotta az öreg kozákasszony és a csatorna medrébe frissen sütött, szép, nagy, kerek kenyeret helyeztek el, köréje pedig sót hintettek. Régi kozák szokás szerint kenyérrel és sóval vártáJi az örömmel látott vendéget... Lobogó fáklyák fénye mellett virrasztottdk árt, az éjszakát. Amikor eljött a hajnal aranyszínű fényével, vé- gigharsant a kiáltás: — Jön! Gyerekek futottak a csatorna medrében vidám vi- háncolással és nyomukban már kígyózott a viz, — az öntözőcsalorna vize. Előbb csak vékony sugárban, majd egyre duzzadtabban, végül hömpölygő erővel megtöltötte a medret. Harsány hurrá zengett a vidám hajnalon, virágok repültek a vízbe és Sura ott állt az iráni/itóké- -szillék mellett, amely a csatorna vizét a mellékcsatornákba, az időszaki öntözőcsatorndkba tereli. Sura az egész kolhoz tekintetét magán érezte. Klocsnyev, a párt- titkár állt mellette és mosolyogva biztatta: ~ Rajta, Sura! — Sura Kruzsilina megrántotta n fogantyút, amely felemelte a mellékcsaiornák zsilipjének zárólapjait z most ide is áramlott a viz, a hátán cikázva ficánkolt egy kövér, ezüstpikhelyes ponty. A szomjas barázdák szörcsögve itták a vizet. — lávát ar»t fald, távét, hisz úgyis sokat szomjaztál! — mondta egy öreg kolhozparaszt. — lís hozz dús termest! — tette hozzá a párttUkár. (Vlagyimir Szolonhin)
