Dunántúli Napló, 1952. június (9. évfolyam, 127-151. szám)
1952-06-29 / 151. szám
NAPLÓ 1952 JUNTOS 2# PÁRT ÉS PÁRTÉPITÉS * Az István-aknai pártbizottság segíti a Kuí!i-mozgalom elterjedését Párl4ierveret«nk egyik legfontosabb feladata, hogy álUandóan figyelemmel kísérjék a dolgozók kezdeményezéseit, segítsék azok megivaCósítá- sát. A pécsszabolcsi litván-aknán nemrég ismerkedtek meg a bányászok egy új szovjet munkamódszerrel, melynek segítségévet az eddigi termelési normákat túlszárnyalták. E mozgalom Bufli élv társ nevéhez fűződik s naponta egyre szélesebb körben terjed el az István-aiknai bányászok között. Amikor Uutflti elvtárs a szovjet i munkamódszerrel és a szovjet fejlő- kalapáccsal először ért el kiemelkedő termelési eredményt, az István-aknai pártbizotlság, maga Vérüké elvtárs, pártbizottság titkára tudta hiút, hogy m: lesz a feladata. A pártbizottság az első perctől kezdve figyelemmel kísérte a mozgalom fejlődését, de nemcsak figyelemmel kísérte, hanem nagyban segítette is azt. Még az olyan párttagokat is, mint Rufli eirvlárs, Kovács elvtárs, akik e! sőnek alkalmazták az új munkamódszert — buzdítani lelkesíteni keüllett, meg kellett bennük szilárdítani az új módszer győzelmébe vetett hitet, S ha ezeknél az elivtársaknál könnyebb voll <is ez a munka, annál nehezebb volt a többi bányászokat meggyőzni n Rufli m o ziga I o m hely ess é gté röl. Az István-aknai pártbizottság ajtajánál ezekben a napokban kézről-kézre adták a kilincset a bányászok. Az egyik mű szak vállát előtt a Horváth DISZ-bripáid tagjai is így leltek. Ver- Uke elvtárs, a pártbizottság titkára megismertei te velük az új módszer j-jelentőségét, az#, hogy a szovjet fejfőkalapács alkalmazásával. az éjjelcs előkészítő munka jő megszervezésével, el lehet érni, hogy nap, mint nap túlteljesíthetik a ciklusos grafikont, hogy ők Is olyan keresetet érhetnek el, mint a Tavasz-brigád dolgozói. S ekkor már ott voltaik a pártbizottság többi tagjai is s hosszú ideig tartóit, míg a fiatalok vállalkoztak arra. . hogy rész tvesznek a Rufü-mozgaloni- Xin. A kérdések százaira kellett helyes vfl^szt adni a pártszervezetnek s a fitalbkon látszott az, hogy híznak abban, amit a pártszervezet vezetőitől hallanak. Csak a Tavasz-csapat vájárainak tiz nap alatt elért 180 200 százalék kötőtű átlagteljesítménye, a kimagasló keresetek bemutatása győzte meg őket arról, hogyha nehezebb is a szovjet fejlőkailapács a réginél, a szovjet fejtő- kalapúccsal magasabb teljesítményi lebet elérni, hogy az új módszer lényege nemcsak a szovjet fcjtőkalapácsban. hanem a jól megszervezett munkában, a szilárd munkafegyelemben van. Azonban nemcsak a pártbizottság tagjai végezlek állandó felvilágosító munkát a bányászok között, nemcsak ők igyekeztek meggyőzné a bányászokat az új kezdeményezés helyességéről, liánéin erre nevelték az a Lapszervezetek a párlcsoportok vezetőit, de magukat a párttagokat is. Bolos János elvlárs, a III, alapszervezet titkára állandóan figyelemmel kíséri alapszervezeJe tagjainak, de a párton- kívülieiknek a munkáját is. Sokat foglalkoznak a Tavasz-csapatban lévő Zlovszki elvtárssal ig. A nevelőmun- kának az lett az eredménye, hogy Zlovszloi elvtárs a napokban felment a pártbizottságra és kérte, hogy öt is osszák be politikai oktatásra, mert szeretné munkájával és Javulásával kiérdemelni, hogy pártunk tagja lehessen. Széleskörű politikai felvilágosító munkát végeznek. A jó politikai munlka eredménye legjobban a szovjet munkamódszert elsőnek alkalmazó Tavasz-csapat eredményeiben mutatkozik meg. A csapat kommunistái egyre több bányászt világosítanak fel arról, hogy milyen módszerrel érik et eredményeiket s ennek eredményeként ma nemcsak a Tavasz-csapaton, nemcsak a DISZ brigádban, de e két brigád váltóharmadában Is ad ka tan az rák RufR elvfárs módszerét. Népszerűsítik a kiemelkedő teljesítm ényeket A pártbizottság nagy gondot fordít arra is, hogy a mozgalom kiszélesítéséhez a .műszaki vezetők” minden feltételt megterem lsének. A Hl. ailapszer- vezet titkára, Botos elvtárs az atep- szenvezeti vezetőségi ülésen beszámoltatja Tátrai József körletvezető aknászt s ezek a beszámolók mindig megmutatják, hol vannak a hibák, hoí kell nagyobb segítséget nyújtania ffi pártszervezetnek. Ennek eredményeként szűnt meg az a régi káros gyakor lat, hogy a párlallapszcrvezet tagjait a műszaki vezetők egyik munlkaheilyröt a másikra helyezhették. Ma már ez nem áll fenn s a pártszervezetnek Ideje jut arra is, hogy ellenónizzék hogyan népszerűsítik a kienveCkedő teljesítményeket, kifizetik-e a teljesítmények után járó bért. E néhány példa Is megmutatja, hogy az Islván-aknai pártbizottság munkája az utóbbi időben sokat ja vuílt. A pártbizottság egyik legfontosabb feladatának tartja a Runt-mozgalom megszilárdítását és kiszélesítését, mert felismerte ennek hatalmas jelentőségét a terv maradéktalan teljesítése szempontjából. Az István-akna) pártvezetők felismerték, hogy a dolgozóik kezdeményezésében milyen hatalmas erő rejlik s most az a feladatuk, hogy ezeket a kezde- ményezésket továbbra is felkarolják, hogy valamennyi párttagnak kötelességévé tegyék a Rnfli-mozgalom sikeréért foCvó harcot, hogy ennek érdekében egy pillanatra se feledkezzenek el a tartalmas, állandó politikai nevelőmunkáróL Másfélévi börtönre ítélték a szentlőrinci gépállomás szabotáló főgépészét A póc-i -járásbíróság június 26-án hozott Ítéletet Egxidn Kálmán s-zentlőrinci gépállomás tógépé izének ügyében. Egedi Ká'mán nem hajtotta végre a mimisziterlanáes határozatét, mely előírja, hogy június 1 ig minden mezőgazdasági gépet ki keli; javítani A gépállomás gépei még június 18-án is kijavítafianul álltak. Egedi Kálmán, mint főgépész félrevezette a gépállomások központját is, harms jelentésében art Irta, hogy mindem gépet kijavítottak. Szaibotázscsolekményével a tsresk és egyem!eg dolgozó parasztok munkáját hátráltatta. Egy-egy, a hanyagságból adódó gépállás 150— 200 mázsa giabo-nakiesést jelentene népgazdaságunknak. Ezekért a súlyos mulasztásokért a pécsii járásbíróság egy évi és hat hónapi börtönbüntetés, re ítélte. Megsokszorozódott a Tavas/^brigád keresete Rufli elvtárs munkamódszerének alkalmazása óta- A péoeszabaicsi István-aknán Tavasz Lajos fejtési csapatának dolgozói június 16-án a második bányász nap tiszteletére szocialista munka- versenyt indítottak és versenyre hívták a Petőfi-aknai Szabadságharcos brigád dolgozóit, A Tavasz csapalt dotl- gtozói vették át először Valígiu-ra elv- társ munkamódsoeTét. Ezen a csapaton dolgozik Rutli e tv társ is, ennek a mozgalomnak első harcosa. Amikor vemanyre hívták a Szabadságban cos- brigiádot, megfogadták, hogy teljesítményüket — amely ekkor még 169 százalék volt — 18Ó százalékra fokoz zák -a hónap végére. A Szabadságharcos brigád dolgozói 150 százalékos teL j-esítmiényt váltoltaik. A két csapat versenyében naponta szülei;lek láváié eredmények és a Tavasz-csapat tagjai hamarosan túl -is szárnyalták váJíiaóá- sukat. Június 19-én már elérték, hogy napi tervüket a 200 százalék felett 203 százalékra teljest te Utók. Két nap múlva már ezt ts túlszárnyalták s teljesítményük 235 százalékra emelkedett. A legutóbb, 26 ón is, 200.01 százalékra teljesítették a tervüket. Eredményeik elérésében nagy résszé volt annak, hogy a csapait tagjai Rufli effvtáirs példáját követve egyre jobban elsajátították az élenjáró szovjet munkamódszert, s a műszaki vérre tőik eetgíitségéve; szervezetté tették az anyagellátáet, az éj jeles előkészítő munkát. A jó példát István aknán egyre több csapat követi. A Rufti-mozgalom elterjesztését segíti elő az is, hogy az aknán naponta kimutatják e mozgalomban részvevő bányászok teljesítményeit s keresetét is. RuíH Lajo* ellvtárs a hónap első tíz napjában átlag 210 . százalékra tedjissitette a tervét s így átlagkeresete 141.85 forint volt egy napra. De hasonló eredményeket mutathatnak lel a többiek Kovács Antal (4), Böröcz János (9), Dávid János vájárok is. Ezek az eredmények és keresetek győzték meg a — a pártszervezet állandó nevelő munkája msffilett — a Horváth György DISZ-bi igád tagjait is a szovjet fejtőkrailiapács az új munka- módszer bevezetésének helyességéről. De csatlakozott a mozgalomhoz a Ney Ferenc, a DISZ-brigád válíóharmada is. Ezeket a brigádokat elhatározásuk helyességéről már az első nap termelési eredménye meggyőzte. De azóta is állandóan emelkedik a teljesítményük. A Niey-bTÍgád dolgozóinak átlagkeresete míg a szovjet fejtőkaJap-ács használata etőtt "6 forint volt, a brigád tagjainak keresete az elmúlt két hét alkatot, amióta bekapcsolódtak a Rufli mozgalomba, így alakult: Kltl János vájár 183*1« 107 Ft Pecsnig Károly 180*1« 105 „ Túri László 175*1« 100 „ Oszlopán József 146*1« 76 „ Nem kevesebb aaomba^ a Horváth DISZ brigád kerasoite sem. A fiatalok mindig .telkesen dolgoztaik a széntermelés fokozásáért s most sem atkáinak lemaradni. Tovább folytatják, a harcot, hogy az ő eredményeik is hasonlóan a Tavasz-brigádéhoz minél több István-aknai bányászt győzzenek meg az új munkamódszer, a RuíH- mozgtalliom bevezetésének helyességé” rÖL Büki Józseí nem akar tovább kétlaki életet élni Ziorsski János as Alkotmány ünnepére késsül- 1933-ae esztendőben Zlovszki János • kért bebocsátást Békéscsabától nem messze f*kvő bonni téglagyár kapu ján. Sokat is kellett, könyörögnie s gyár akkori urainak, mire munkát kapott. A kapitalista Magyarorszá gon „szerencse“ volt, ha a dolgozók valahol munkába állhatták. Minden gyár előtt százával álldogáltak a műn kanélküliek, A Horthy-rendszer nem biz ositotta a munkához való jegot. ■ Zlovszki János tizenkét nvomorúsá. , gus esztendőt dolgozott a bonni téglagyárban. Nem volt sokkal különb az élete azokénál, akik mnnkanélkül tengődlek. Családjának még a leg elemibb létfenntartási eszközeiket sem tudta megkeresni. Mihelyt felemelte szavát a kizsákmányolás ellen, szem be találta magát a téglagyár ..korona zatlan királyával", Jung (izeimvezetö . „úrral“. ... Jung üzemvezető ilyenkor többször niCHpiogatta; , . ~ Zlovszki nézzen csak ki az ut Tára. Látja, milyen Sok munkanélküli ■ ücsörög? 11\ magának nem tetszik a M bérezés, le L út, fel is út. Majd tizen lépnek a helyébe. ■ > Minden nap hajnali három órától kezdve este hét óráig dolgoztam. Nap; tizenhat óra volt a munkaidőm. I)e tűrnöm kellett, mert Jung üzemvezető hamar a munkanélküliek közé dobott ' oma. Műszakonként ezer cserepet kellett átválogatnom, akkor kerestem S pengő 50 fillért. De voltak olyan műszakok. a\i:kor még ezt sem tudtam elvégezni. Fizetett szabad-ág • hát arra még gondolni sem mertem, — emlékszik vissza Zlovszki János. A Horthy rend urai 12 évig szipoly ózták Zlovszki János vérét a bonni téglagyárban. Ez a 12 keserves esztendő mély barázdákat szántott az ar- cán. De ugyanakkor meg ír acélozta. Gyűlölettel ejti ki Jung üzemvezető nevéé, aki a felszabadulás elől nyugatra szökött. Igen. Jung és hasonló szőrű társai most nyugaton vannak az amerikai agre&szorok szolgálatában állnak. Uj háborút akarnak kirobbantani. Vissza akarják Werzni hatalmukat és elvenni a dolgozóktól azokat a jogokat, amelyeket népköztársaságunk alkotmánya lerögzített. Ezeknek a jogoknak megvédéséért minden áldozatot meghoz Zlovszki János. Megért már kél társadalmi^ formát. Az igaz, hogy még csak a szocializmust építjük, de máris párhuzamot lúd votinj a kapitalista és a szocialista társadalom között. A felszabadulás neki is gyökeres változásokat hozott. A felszabadulás után még két évig dolgozott a bonni téglagyárban. Változtak az idők, változtak a módszerek is. Uj gének kerülték a gvárba, amely felszabadította a dolgozókat a nehéz fizikai munka alól. Zlovszki János sokat hallóit a széntermelés jelentőségéről. Elhatározta, hogy ő is elfoglalja helyét a szénésatúk hősei között. ÚTIT ben került telván-aknára. 1947 ó!3 sok-soli csille szénnel seqíletíe népgazdaságunkat. De ez nagyon kevés áhhoz viszonyítva. amelyet nép; .demokráciánk nvui- lolt számára. A bányászok megbecsült emberei népköztársaságunknak. Zlovszki János. — mind a többi bányász — ingyenes munkaruhát, bakancsot, és sapkát kapott. Ezenkívül a keresetére sem panaszkodhat, sőt nagvon is meg van elésnedvp. Mióta fínHi munkamódszerrel dolgozik, 100- 200 forint között mozog egy-egy műszakon keresete. — A feVzabadukisuak "kőszöniho. tem megváltozott életemet. A nyomor és nélkülözések országából boldog, szocialista hazái építünk. Nincs többé gondom arra. vájjon holnap mit is eszik családom. Fizetésemből dúsan megélhetünk. Ezenkívül ruházkodha- tok. Alkotmányunk 19 nap fizetett szabadságot biztosit számomra. Mehetek az ország legszebb nyaralóhelyeire- Galyatető, Lillafüred, Hőviz, ‘ Fonyód, Siófok efb. Ugyanosak a bányászok megbecsülését jelenti az, hogy minden év szeptemberének első vasárnapján az egész ország' dolgozói ünnepük a széncsaták hőseit. Mimlczt a szerelő gondoskodást jobb munkával a/carom meghálálni. Éppen ezért vállalásokat tettem az Alkotmány és a második bányásznap tiszteletére mondja Zlovszki János. A Tavasz Lajos fejtési brigád dolgozói a második bányásznap tiszteletére vállalták, hogy 180 százalékra teljesítik tervelőirányzatukat. Ezért a 180 százalékért keményen meg is kell küzdeniük a brigád tagjainak. Csak úgy tudják kötelezettségüket teljesíteni, ha mindannyian becsületesen kiveszik részüket a munkából. A Tavasz.brigádban dolgozik Zlovszki János is. A brigád bányásznapra tett vállalása öt is arra kötelezi, hogy még keményebben markolja meg a fejtő- kalapács fogantyúját. Zlovszki János eleget lesz kötelességének. A termelési átlaga 179—200 százalék között mozog. Mindjárt cl is áru'hatjuk, ami nem ..titok"’, ősszel az újonnan épült meszest báuyászhá/.akba megy lakni. — Ezekért a szerető gondoskodásokért — mondja Zlovszki János — érdemes többől termelni. 1952 január 18-án nyolc notórius mű.szakmuta,vztó bányász ügyét tárgyalta a pécsi járásbíróság. A nyolc bányászt a tervgazdálkodás büntetőjogi védelméről' szóló törvény alapján vonták felelősségre. Ez a nyolc mű- szakmulasztó a komlói bánva legfe- gyeómezetlenebb munkása volt, akik a legtöbbet vét el tok a fegyelem ellen, aiki-k miatt vagy egy ált alán nem vagy csak az önköltség jelentős növelésével tudták a baranyai bányák tervüket teljesíi eni. Büki József komlói csillés is a többi bét társával együtt. ott ült a vádloltak padján. Kié ne a vád fgv hangzott: „Büki József, csillés 1951 november óta 12 műszakot mulasztott igazolatlanul. Munkahelyét többszőr önkényesen elhagyta s ezt vagy utólag szóban „Igazolta“ vagy úgy sémi. A saját beismerése szerint is tudalában volt tettének következményeivel, hiszen a röpgyűtéseken. a népnevelők tanításából sokszor hallotta, hogy milyen károkat jelent a mulasztás a dolgozóra magára, családjára és az üzemre egyaránt. Sorozatos mulasztásai miatt pénzbüntetéssel sújtotta az üz-erm, mégsem akart a helyes útra térni.“ A tárgyalás során elmondotta, hogy kénytelen volt igazolatlanul mulasztani, mert otthon reá várt a hét hold földnek a megművelése is. De ezenkívül a bányában sem tudott teljes értékű műnkéi végezni. Sokkal kevesebb volt a teljesítménye azokénál, akik nem éltek kéllaki életet. Kétla'ki- ságának köszönhette 12 mulasztását, amiért a bíróság nagyhónapi, lő százalékkal csökkentett bérű, munkahelyén elvégzendő javító-nevelő munkára ítélte. Büki József igazságosnak és Cánvosnak találta az ítéletet. Rádöbbent arra, hogy a szocializmus építése egyre több szenet vár a komlói bányászoktól. De csak úgy tudják kötelezettségüket teljesíteni, ha minden bányász becsületesen kiveszi részéi » termelésből. Ma már több mint őt hónap teW el a bírósági ítélet óta. Büki Józsefnek is lejárt a büntetése. Nagy teher esett lie a válláról. Újra szabad embernek érzi magái. Igyekszik helyrehozni a nép államával szemben elkövetett hibáit. Büki József rátért a helyes útra. A bírósági ítélet óla nem mulasztott Igazolatlanul műszakot Azonban ■ föld még mindig súlyos teher reáj* nézve. Igyekszik Ls minél hamarabb megszabadulni tőüe. Már alig várja axt a napot, amikor a tanács átveszi W.« a hét hold. földjét. Továbbra is bányász akar maradni, mégpedig nem is akármilyen. , El akarja foglalni helyét a termelés élharcosai között. Ennek a feltétele felszámolni a Létin ki ságá t. — Sokszor úgy éreztem — mondogatta társainak — nean lesz erőm a bányában csiGézni. Állandóan fáradf- rtak éreztem magam. Ilyenkor eszembe jutott, hogy a földem még mindig nincs megművelve. Gondolkodtam azon, hogy műszakra memjAk, vagy ki a hét hold földemre dolgozni. Bizony coliak olyan napok, amikor kénytelen voltam igazolatlanul! műszakot mu!a«z tani. Csak akkor ébredtem a valóságra, amikor a becsületes bányászok követették, hogy állítsanak a bíróság elé. Büki József nem alkar tovább kéllaki életet élni, harcolni akar * több szénért, a terv teljesítéséért, abogv a becsületes bányászok százai teszik. A mésodüt bányásznapot több!erine!éssel köszdníjiik. Majd büszkén hozzáteszi: — A Tavasz-brigád, a második bányásznap tiszteletére vállalt 180 szá- zuléhos tervelőirányzatát már 20-án, 200.01 százalékra teljesítette. Zlnfvszki János nem felejti cl a múlt rendszer szenvedéseit. Ugyanakkor há Iával gondol a Szovjetunióra' és pártunkra. amelynek boldog életét Rzönheti. Tudja jól; hogy az új háborúra spekuláló imperialistákra leg. nagyobb csapást a több «zén kitermelésével mérheti. Éppen ezért Zlovszki János nip-nao után több Rzenct termel. telwdti \i második bányásznap tiszteletére tett vállalását. Csordos Géza A cséplési terv túlteljesítését vállalták a kozármislenyi gépállomás DISZ fiataljai A kozármislenyi gépállomás DISZ fiataljai péntek délután taggyűlést tartottak. Húsz fiatal iíi és lány gyűlt össze, ezen a taggyü'ésen, hogy ők is csatlakozzanak az új kenyérért vívott harchoz, a szemveszteségnélküli aratáshoz és csépléshez. Szabó Józseí kö- ! elvtárs a DISZ-szervezet titkárának beszámolója után egymásután emelkedtek hozzászólásra a lelkes fiatalok és tellek vállalást Kanizsai Mária vá’lalta. hogy 120 százalékra teljesíti cséplési tervét és versenyre hívta g gépállomás valamennyi DlSZ-fiatalját. Tihanyi Ferenc ugyancsak versenyre hívta a gépállomás fiataljait és vállalta, hogy cséplési tervét 150 százalékra teljesíti. Így lehetne sorolni tovább a vállaló sokat és párosversenyre hívásokat. Végül a fiatalok egy aratóbrigádot szerveztek és vállalták, minden vasár nap termelőcsoportokhoz és egyénileg dolgozó parasztokhoz mennek segíteni aratni és Versenyre hívták az ócsárdi gépá lomás DISZ ili brigádját a 210 százalékos cséplési eredményért, 95 százalékos iizenmnvng’ngyasztással.