Dunántúli Napló, 1952. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-29 / 151. szám

DUNÁNTÚLI w NAPLÓ Világ proletárjai egyesüljetek*. MAI SZÁMBANt Az Tstván-aknai pártbizottság segíti • Rufll-mnzgalom el" terjedését (2. o.) — A cséplési terv túlteljesítését vállalték a kozármislenyi gépállomás DISZ fiataljai (2. o.) — A magyar kormány tiltakozása a Tito.fasiszták újabb ha. tárprovokációi ellen (3. o.) — Kendelet az őszi-búza, rozs és ősziárpa 1952. évi minőségi vetomagcseréjéről (3. o.) — Segítsük megtakarított pénzünkkel a koreai nép sza­badságharcát (5. o.) — Két levél a Pécsi Bőrgyár kultúr- csoportjának munkájáról (6. o.) AI M D P BAR AN VÁM EG YE I PÄ RTBI Z OTT J ÁGÁN A K LA P J A IX. ÉVFOLYAM, 151. SZÁM AKA 50 F1L1.EU VASAKNAI», 1952 JUNIUS 29 Koreai műszakkal — a békéért A Duclos BAnyagépgyár dolgo­zói által kezdeményezett „koreai műszakhoz" egyre több üzem dol­gozói csatlakoznak megyénkben is. A tíznapos „koreai műszak" ki­fejezője annak a testvéri szolida­ritásnak, amelyet a magyar nép érez a hős koreai nép iránt. Me­gyénk dolgozói is, bányászok, üze­mi munkások, dolgozó parasztok az eddiginél jobb munkával, kiváló termelési sikerekkel sietnek segít­ségére annak a koreai népnek, amely már több, mint két éve har­col hősiesen a betolakodó amerikai imperialisták és csatló­saik ellen. Ez a két évi harc mér­hetetlen szenvedéseket okozott a koreai népnek, de nem gyengítet­te, hanem erődítette. A koreai hős harcosok, a háború első percétől kezdve tudják, hogy nem egyedül állnak szemben a gyarmatosító imperialistákkal, tudják, hogy ve­lük harcol a több, mint 800 milliós béketábor, azért, hogy megakadá­lyozzák a háború további folytatá­sát. Mi, Baranya dolgozói is büszkék vagyunk arra, hogy segíthetjük e hős nép harcát azzal, hogy becsü­letesen helytállunk az ötéves terv döntő évének megvalósításából ránkeső feladatok végrehajtásában. Most, amikor a második negyed­évi tervünk végére értünk, s újabb harcra készülünk: a III. negyedévi terv teljesítésére, tudjuk azt, hogy a béketábor erejének növelése, a békeharc fokozása, a hős koreai nép megsegítése azt követeli meg tőlünk, hogy ezt a feladatot is si­keresen megoldjuk. A második negyedévi s az első félévi tervek határidő előtti telje­sítéséről nap, mint nap, számolnak be üzemeink s hányáink dolgozói. A bányák közül elsőnek a szász­vári bányászok s közvetlen utá­nuk a Petőfi-aknai bányászok fe­jezték be második negyedévi ter­vüket. A vasasi bányászok meg­fogadták azt is, hogy a második negyedévi tervet 3600 tonna szén­nel túlteljesítik s a harmadik ne­gyedévi terv teljesítéséért folyó harcban a második bányásznap tiszteletére 1000 tonna szenet ter­melnek terven felül De befejezték már a második negyedévi tervüket a Komlói Bá- nyagépgyár dolgozói is, akik el­sőnek csatlakoztak a Duclos Bá- nyagépgvár dolgozóinak felhívá­sához s elsőnek tettek ígéretet me­gyénkben arra, hogy június 1-tól 10-ig koreai műszakot tartanak. A Komlói Szerelőipari Vállalat dol­gozói a koreai nép megsegítésére vállalták, hogy a koreai műszak alatt tervüket 110 .százalékra telje­sítik s hogy 10 ezer forintot aján­SeÁStamLtíS éfcséttfépúiozefmeát a éí^-úc, aiEgCEefo/fte/e egyre szilárdabb lesz a béke le­győzhetetlen tábora. Ma már megyénk dolgozói is megértik, hogy a mi sikereink, győzelmeink megerősítik Koreát is, segítik a hős koreai nép és kínai önkéntesek harcát is. Éppen ezért a mi jpbb munkánk a közös ellen­ség számára vereséget jelent, ha jobban és többet termelünk, ha a koreai műszak alatt soha nem Iá tott eredmények születnek, ame­lyek biztosítékot jelentenek a har-, madik negyedévi tervünk sikeres teljesítése szempontjából is, ha­talmas csapásokkal gyengítjük az ellenség erejét is. Ezért küzdjön hát minden ere jé vei, odaadásával megyénk minden dolgozója a koreai műszak alatt, utána is, termelési eredménye fo­kozásáért, a harmadik negyedévi terv teljesítéséért. Fűtse át ezt a harcot az amerikai imperialisták elleni gyűlölet, hogy a mi eredmé­nyeink is minél jobban hozzájárul­janak ahhoz, hogy a koreai nép hősi harcát, a béketábor diadalát minél előbb siker koronázza. A siklósi járás jó eredményeinek forrása a járási pártbizottság és tanács szoros együttműködése lanak fel. Hasonló vállalásokat tet­tek a Szigetvári Cipőgyár DISZ- fiataljai is. De a koreai nép har­cának segítését jelentik azok a vállalások is, amelyeket megyénk dolgozói az Alkotmány ünnepére és a második bányásznap tisztele­tére tesznek. Ha messze is van tőlünk Korea, mégis egy fronton állunk a koreai néppel. Igaz, míg ők fegyverrel a kezükben harcolnak az emberi mivoltukból kivetkőzött vadálla- tiasan vérengző amerikai banditák ellen, akik a legaljasabb módon igyekeznek vérbefojtani a koreai nép szabadságharcát, akik bakté­riumokkal, méreggel, gyilkolják még az öregeket s gyermekeket is, akik tankokkal, ágyukkal mennek a fegyvertelen hadifoglyok ellen, addig mi szolidaritásunkat és tün­tetésünket mindennapi munkánk­ban elért eredményenkkel mutat­juk meg. A mi kezünkben a fejtő­kalapács, a fúrógép, az eszterga­pad, a vakolókanál a fegyver, amellyel harcolunk terveink ma­radéktalan megvalósításáért, szo­cialista városunk, Komló felépíté­séért, azért, hogy hazánkban is si­keresen megvalósíthassuk a szo^ cializmust. S amikor egyre több szén jön ki bányáinkból, amikor egyre maga­sabbra emelkednek az új üzemek, lakóházak falai, amikor több gépet gyártanak a Sopiana dolgozói, ami­kor több bőrt dolgoznak fel a péasd Bőrgyárban, amikor több selymei készítenek a mohácsi Selyemqyár-i A ■ r . i . S . ban, nemcsak a mi országunk erő- A szederkényi I. típusú tszcs-ben közösen végzik az aratast is södik, hanem egyre erősebb lesz, Csütörtökön a siklósi járási pár tói. zotteág háromtagú brigádja felülvias gálita a sik ósi járási tanács munká­ját, hogy az aratás, cséplés, tarlóhán­tás és másodnövényvetési munkákat a kampányterv alapján hogyan szervez ték meg, milyen előkészületeket tet­tek, hogy ezek a munkák határidőre befejeződjenek. A brigád megvizsgál­ta, hogy a járási tanács elnöke Ko vács István elvtárs, — hogyant ismeri a járás területét, milyen segítséget adott a községi tanácsoknak, ismeri-e a községek problénnáját. A brigád megá lapította, hogy a já­rási tanács munkájában aq. utóbbi idő­ben javulás mutatkozik. Javult a já­rási pártbizottsággal való kapcsolat is. Most már Kovács elvtárs naponta elmegy a járási pártbizottságra, kö­zösen beszélik meg a problémákat. A járási tanácson belül hetenként osz- táiyvezjetői értekezletet tartanak, meg beszé tik az előző héten végzett mun­kát, hogyan tartották be a munkatér, vet és újabb feladatokkal bízzék meg az osztályvezető elvtársakat. Az osz_ táliyvezetők pedig az osztály munka­társait íróéban számoltatják be min­den nap, hogy mennyiben tettek ete- g|:t megbízatásuknak, milyen segítsé­get adtak a községi tanácsoknak. Ré­gebben úgy volt, hogy az osztály mun, katánsad kimentek a községekbe, és adatokat gyűjtöttek, vagy csak a sa­ját munkaterületén nézte meg a ta­nácsok munkáját. Itt most már ja­vulás Aüt be. Bármelyik osztály dol­gozója jár a községekben, minden munka menetét megnézi, segítséget ad a hibák kijavításához, egyes próbáé mák megoldásához. Azonban ez még nem mondható el Kon cos elvtársról, a mezőgazdasági osztály munkatársáról, aki öl-tíz percre beszalad a községi tanácsokhoz, amíg feljegyez egy-két adatot, aztán mint aki jól végezte dolgát, indul tovább. Súlyos hiba, hogy a kiküldött elv társak egy esetben sem keresik tel a párttitkár elvtársakat, megfeledkez­nek arról, hogy pártszervezetek is vannak. Eredménynek mondható, hogy csaszbuska-brigádokát szerveztek, — akik f elköszöntek az éjen járó dolgozó­kat, megszégyenítik a lemaradókat Mindem állami gazdaságban, úttörők­ből kaílásagyüjtő brigádokat szervez­tek, hogy egy szem gabona se vesz szén kárba. Az aratás megkezdése előtt a mező gazdaságú és begyűjtési állandó bi­zottságok tinókéit megbeszélésre hív­ták össze a járási tanácsra, hogy ki­oktassák őket az aratás, csépiés. tar. lóhántás és másodnövényvetéssel kap­csolatos feladatokról. Munkájuknak az az eredménye, hogy a legutóbbi je­lentés alapján 4.233 hold árpát arat­tak le a járás területén 170 hó d ro­zsot, 72 hold búzát, 840 hold tarlót forgattak le és 547 holdon vetették el a másodnövényt. Azért még sokkal nagyobb ered­ményeket tehetett volna elérni, ha Kovács élvtárs jobban át tudná fog­ni a járás területet, ha árazná, hogy gazdája a járásnak. Kovács elvtárs azonban nem tud tiszta képei mon­dani a járásról és a mezőgazdasági osztály munkájáról sem. Nem tudja, hogy a mezőgazdasági osztály ho­gyan hajtotta végre az aratással kap- osotatos kampánytervet. Nem tudta azt sem, hogy a járás területén hány egyes típusú csoport arait, csépel kö­zösen. Kovács elvtársinak igyekeznie kell, hogy ezeket a hibákat minél latlőbb kijavítsa, igyekeznie keli, úgy megismerni a járását, mint a tenye­rét. Ehhez segítséget ad a járási párt- bizottság is. Többször megvizsgálják majd a járási tanács munkáját és a hibák felvetésével segítik Kovács eVtánsat a hibák -kijavításában, hogy a siklósi járás megnyerje a mohácsi járással vívott versenyt­Hatalmas tábla földek hirdetik, hogy Szederkény községben nagyüze­mi gazdálkodási folytatnak. Az elmúlt évben még egyénileg gazdálkodtak a dolgozó parasztok. De ma már helye­sebbnek látják a közős gazdálkodást. Példa erre, hogy az I. típusú tszca- nek kétszáznál' több a tagsága és ezer háromszáz hold területen gazdálkodik. A megalakulás elölt még sok dolgozó paraszt félt a termelőszövetkezettől. Hiszen nem is csoda, az e'Xenség igye­kezett Szederkényben is a csajka me­sével félrevezetni a dolgozó parasztsá­got. Az e'mútt évben még Mede József 4 holdas dolgozó paraszt és Nyíró Ernő 9 holdas is „félt“ a csoportos gazdálkodástól. De már az ősz foCya- mán meggyőződlek arról, hogy nem igaz az, amit az ellenség hiresrtei. Amikor kimentek szántani, nem tud­ták elgondolni, hogy is megy majd a munka. Egyszerre 35—40 fogat jeleni meg a 60—70 holdas tábla földön. Mede József és Nyíró Ernő várták, hogy mi fog most történni. Álltak és néztek egymásra. Hiszen ők még nem dolgoztak ilyen nagy darab földön és ilyen sokan egyszerre. Esetleg csak akikor, ha a sógorával vagy a szom­szédjával összefogtak. De most job­ban megy a munka, mert igyekez­nek, hogy az egyik Ce ne hagyja a má­sikat. Kezdett kibontakozna a verseny és ment is a munka, mint a villám. Szorgalmas munkájukat szép búza, do­hány és kukoricatáblák hirdetik. Közösen végzik az aratást is. A te­rületet, amely tagosítva van, felosz­tották brigádokra, munkacsapatok»* és egyéneikre. Ezáltal igen nagyszerű­en kialakult a verseny az egyének között. AEig fogtak hozzá a nagy táb­la árpa aratásához, de már estére be is fejezték. A tagok úgy összeszoktak, hogy ma már minden munkát közösen végeznek. Alig hogy learatták az árpát, már a fogatok megkezdték a tarlóhán­tást és a másodnövények vetéséi. A eséplést is közös szérűn akarják végezni. Ezzel nagyban megakadályoz­zák a gépek üres járatát. A gépet nem keCl messze vontatni, csak egyik asztagtól a másikhoz. És ezáltal 3 eséplést is határidő előli be tudják fejezni. Vasárnap is aratnak a patapoklosi dolgozó parasztok „Koreai műszakot44 tartanak a szigetvári Cipőgyár DISZ fiataljai is A szigetvári Cipőgyár DISZ fiataljai la lelkeaen csatlakoztak a Duc.os öá nyagópgiyár dolgozóinak kezdeménye, zéséhez és gyűlésein tettek ígéretet ar­ra, hogy június 1-tő 10 ig ők is „ko real műszakot" tartanak. Juhász Ferenc, a DISZ szervezet tilt. kára arra tett ígéretet, hogy teájesit- ményét 145 százalékra emeld és 100 százalékos minőségi munkát végez. Itj. Segesi Józsel 150 százalékot, Hor váth Imre 150 százalékot, Pölöskel Gi­zella 125 százalékot, Qörgényi Rozá­lia 125 százalékot válla t a százalékos mirőségi munka megtartásával Ba­logh János elvtárs a „koreai műszak" tiszteletére váltatta, hogy az eddigi 116 százalékos teljesítményét 120 szá- Zalákra esned. Berta Rozália 108 szá n&lókos teljesítményének 12 százalék kai való túlteljesítésére tett ígéretet. Gróf Mária és ifj. Márkus Józsel ha­sonló vállalást tettek. A fiatalok le kés vállalása alapján az Előre, a Béke és Zója brigád is megtette válflalását. Az Előre-brlgád tagjai vállalták, hogy a koreai mű­szak alatt teljesítményüket 115 száza­lékra emelik. A Béke brigád tagjai 110 száza ékos tervteljesítést vállal­taik a minőségi munka további meg­javításával. A Zója brigád tagjai ar­ra tetteik ígéretet, hogy a7 eddigi 105 százalékos eredményüket 110 száza­lékra fokozzák és az r ginéi sokkal fokozottabban kapcsolódnak be a kul- túrmumkába is. A szigetvári Cipőgyár DISZ fiatal jadnak e lelkes vállalása 8 a koreai nép megsegítésére indított tíznapos koreai műszak ismételten megmutatja, hogy a mi fiataljaink is lelkes har cosaij a béke megvédésének, hogy gyűlölettel ítélik el a koreai háború folytatására uszító imperialista bé­renceket. Amerre csak ellát a exetn ^ mindenütt a hullámzó búzatáblát látja a patakpoklosi határ első dűlőjé­ben. Egy helyen van a község minden dolgozójának a búzaterülete. Még most kelt fel a nap, azonban a búzatábla közepe iáján fel-fel csillan egy élesre fent kasza. Ifj. Szabó János vágja a rendet és utána az édesanyja, a köz­ség párttitkára szedi a markot. Korán vetették el a gabonát és elsőnek arat­ták le az árpát is, most pedig első­nek kezdték el a búza aratását a köz­ségben. Ne messze az aratóktól Var­ga Jánnsék kapálják a kukoricát, Király Dániel pedig a szójababot ekc- kapázza. Egyszor csak abbahagyja a kapálást Varga János és odamegy, közelről nézni az aratókat. A pár!titkár elvtársnő örömmel mu­tatja neki, hogy milyen szépek és sú­lyosak a szemek. Éppen viaszérésben van a gabona. — Mi azelőtt mindig akkor vágtuk ha már olyan érett volt a szem. hogy éppen csak nem pergett ki. Tudod ezt te is. azért nézem most, milyen amikor viaszérésben van, mert én is viasz­érésben akarok aratni! — mondja Varga János. Szabó elvtársnő már mutatta is. hogyan lehet megállapítani mikor van viaszérésben a gabona. . Akkor, amikor nem tej buggyaník ki, hanem a kézen szétdörzsölve a szem kovászossá válik“. Beszélgeté­süket kocsizörej szakította meg. Az árpakévékkel magasan megrakott ko­csiról Fábián Zoltán elvtárs, a DISZ titkára köszöntötte őket örömmel: — Holnap kezdjük mi is az aratást, de Varga bátyámé is viaszérésben van már. — Ekkor értek ki a Jancsi Jó­zsef ék is a földre, ők is az aratáshoz készülődtek. *— Tegnap este voltak nálam a nép­nevelők és mondták, hogy csak akkor nem lesz szemveszteség, ha viaszérés­ben kezdjük és úgy is fejezzük be az aratást. Most meg hajlottam, hogy ti elkezdtétek a búzát aratni, így mi is elkezdjük, hiszen egyszerre vetet­tük, egyszerre érett — mondta Jancsi József és munkához látott. Edtére már több, mint egy hold gabonát learattak a parttitkár elvtarsnőék, össze is rákiált a kévéket, tizenhetet mindegyik keresztbe. Már besötétedett amikor hazafelé mernek, de a hír még csak ekkor érkezett a községbe. i^rabó rlr'ánnő. képzelje, a szi­cd getvári járás még a kerékpárra sem ülhet fel", és bosszúsan mutatta az egyik népnevelő elvtárs az újságban a versenyjelentést. Kicsi község Pa- takpoklosi, így alig telt. el néhány perc, már egész kisgyűlés jött össze. — Be kell hoznunk a lemaradást! — mondták egyöntetűen és el is hatá­rozták, vasárnap is folytatják az ara­tást. — Lesz idő télen a pihenésre, de most, ha csak egy napot késlekedünk, több mázsa terményt veszítünk el! Un maguk a három holdat nem aratnák le viaszérésben, az legkevesebb 25 szá­zalékos veszteséget jelentene, vagyis mázsával ke-vestbb jutna a szabad­piacra, — mondta Illés Jánosnak az Bgyili népnevelő. S ilyen beszélgeté­sek hangzottak ti mindenfelé. Még a fogatokat is beosztották, három részre. Egyik része a gabonát hordja, a másik a tarlószántást végzi, a harmadik cso­port pedig a másodnövényt veti. S a másoanövényvetésben is követik a párttitkár elvtársnő példáját és a tar­ló nagyrészébe kukoricái veinek, hogy a jószágok takarmányozása mel­lett jusson bőven a szabadpiacra is Folyik a nagy munka P atopok to- siban. Valamennyien örömmel, ver­senyben végzik az aratást, hiszen ma mar valamennyien maguknak aratnak és minden szemmel, amit betakaríta­nak, saját magukat gazdagítják. Nem úgy, mint a felszabadulás előtt, ami­kor a község dolgozóinak többsége Nagy Szőke István hetvenholdas ku- láltnak ment dolgozni. Mert n kutak az év végén megszorult dolgozóknak kölcsönzött egy-két mázsa búzát vagy árpát, amiért mázsánként 25 kiló ter­ményt és egy nap napszámot, kellett adni kamatként. Ezt aztán a ramie* kulák a legnagyobb yíunka ideién dolgoztatta le, így nem egy esetben fordult elő, az, hogy a kulák gaboná­ját aratták akkor, amikor a saját ki* földjükön már hullott ki a szem. . l\/fn már nem iípy ran.magának- 1 arat minden dolgozó és minél több szemet takarítanak be, annál löb bet vihetnek a szabadpiacra, -annál több ruhát, cipőt vásárolhatnak, Tud­ják ezt a patapoklosi dolgozó pa­rasztok, ezért nem vártak az aratás­sal. hanem vasárnap is aratják a viaszérésben lévő búzát.

Next

/
Thumbnails
Contents