Dunántúli Napló, 1952. május (9. évfolyam, 101-126. szám)
1952-05-20 / 116. szám
ma makes ff NAPLÓ 5 Megyei aktívaülésen beszélték meg délszláv dolgozóink legjobbjai elkövetkező feladataikat Baror/a megye legjobb délszláv éolgocói: párttítJcárok, tárná csfunkcio sinusok, termelócsoporteítnökök pedagógusok és ä munkában, valamint beadásban élenjáró' dolgozó parasztok ás termelöcso porttá gok gyűltek ősz- vasárnap dé’előtt a Púrtokitatés Házában, hogy megbeszéljék a Politikai Bizottság elmúlt évi határozata Ata elért eredményeket és hiányossá- fokot. A PoBtUoai Bizottság 1951. évi jaguár 18-d határozata, — mint azt Kankó elvtárs kifejtette, — hatalmas ■e©'tsóget nyújtott megyénknek, hogy lelsz,!móljaik a délszláv dolgozók felé teó'ó agiiöációnk hiányosságait és be vonjuk őket a pártmunkába, a Dolitl kai és gazdasági élet minden terö'.e léi«, Hankó eivtárs megállapította, hogy egye« pártbizottságok és tanácsok helytelen intézkedései még egy évvel ezelőtt bizonytalanságot keltettek délszláv do'goZóinkban. Agitáci- ónik gyengesége miatt, nem egy esetben túlbecsülték a Tito .ban da ere jét és hallgattak a kulákokra, akik a „délszláv egység“ elvét akarták a köztudatba becsempészni és nemzetiségű ellentétek szításával el akarták terelni a figyelmet az osztályharcról, — A súlyos és a sztálini nemzetiségi politika megsértéséből fakadó hi bákat elsősorban az a körülmény idézte e'ő — mondotta Hanko elv- társ, — hogy a Központi Vezetőség titkárságának 1950 júniusi határozata nem vált munkánk, elsősorban a ha. tármenti járásokban végzett munkánk alapjává. Az akkori mohácsi városi titkár és a Siklósi járási titkár a dél_ sziávokat egy egységes, megbízhatatlan tömbnek tekintette, elhanyagolta a délszlávajkú dolgozók közötti mun kát. A délszláv párttagokait nem vonták be a pártimunkába, a megyei pánt bizottság sem kü'dött párti sko! ára megfelelő számú délisalávajkú elvtár. sat, — A Politikád Bizottság határozata élesen elitéiig ezeket a megnyiivá nullásokat és kötelezte a megyei pártbizottságot: tudassa megyes-zerte, hogy ez nem a Központi Vezetőség politikája votit, hanem éppen annak durva megsértése. A Politikai Bízott, ság, Rákosi elvtára útmutatása. fo!mér_ hetetlen segítsége* adott munkánk megjavításéhoz az élkövetett hibák leJcüzdéséhez. Pártunk Központi Vezetősége, Rákosi elvtárs segítsége és figyelmeztetése eredményeként jelentős eredmények születtek. Pártbizottságaink politikai munkáig megjavult a nemzetiségi kérdés te- •Úietén és délszláv dolgozóink ennek •yomáa látják, hogy hogya^ válik valósággá nálunk ifi a eztáldni nem- •etlaégd politika., Hagy számban bevontuk délszláv- •jkú dolgozóinkat a pártvezetésbe, az államhatalom gyakorlásába. En. "eb nyomán erősödött s növekedett délszláv dolgozóink pártunk iránt érzett szeretet«. % például Németi község pártszer. vazete. Bors elvtárs vezetésével, ered_ •bónyeeen moagórtrott* az egész falu •iolgoBÓ népét, sőt a szomszéd községek pártszervezetei részére is nyújtottak segítséget. Megjavult a felső •zemtanáriant pártszervezot munkája ®. A népnevelőket rendszeresen ősz. ■behívják, kioktatják őket, majd en_ oot alapján folytartják a csoportos "Sltációt. Rendszere sen felkeresik •sokat a dolgozó parasztokat, akik é. •Maradtak az állampolgári kötelezett- vég teljesítésében és elmondják, hogv "ttndazxVrt, amit pártiunktól kaptak és • jövőben kapnak, kötelességük be- •dáfti és adófizetési kötelezettségüknek •»éget tenni. A pártseervezet Jó munkájának tu. '•Jdomftható ez 1«, hogy Feleőszen/t- Jbárton délsz'áv dolgozó népe egyre «ikább felismeri Tito fasiszta bandáid és aad, hogy a titóieték helyi ügy- Pókéi: a kulákok — mégpedig nem- •otáségj különbség néliküi. Általános, •ágban elmondható, hogy többi dói. tefáv községünkben is megjavult az ájomi fegyelem pártszervezeteink •bunkója eredményeként. Élenjáró községeink között számos olyan akad, tehu* KátaJy, melynek dolgozói félévi beadási tervüket sertésből, vágómarhából!, baromfiból és tojásból agyaráik száz szaáaaiékon felül te'tje- sű tették. Pártszervezeteink javuló munkáját mutatják azok az eredmények is, amelyeket délszláv közeégeimkben alakult termelőszövetkezetei nk érteik el. Harminckét délszláv községünk közül tizenegyben nincs még termelőszövetkezet. Ahol azonban ven, ott a dolgozók nagy többsége ver. senyben végezte a tavaszi munkát és alkalmazz» az élenjáró szovjet agrotechnikát. így például a kútotyű December 21 termelőszövetkezet, Kasza- povics elv tár« vezetésévei kukoricáját teljes egészében négyzetesen ve. tette, úgy, mint tavaly és a szovjet eljárások fokozottabb alkalmazásával az elmúlt évi 45 mázsás termés he- íyett a, idén 50 mázsás termésátlagot akarnak elérni. De ezámos termelő- szövetkezetünk alkalmazza még a pót- beporzást, a négyzetes vetést és a többi szovjet módszert. Tudják: fgy könnyen teljesítik majd a beadást, hisz dúsan terom majd földjük. Az egyenjogúság érzése elmélyítette délszláv dolgozóink hazaszeretetét, bátran fejlesztik ennek nyo mán saját kultúrájukat, melyet né. pi demokratikus államunk fokozódó támogatása is segít klvirágoz* tatai. A délszláv községek többségében van népkönyvtár, kultúrotthon és mo zi. így például a délszláv községek" 65 százalékában van népkönyvtár, — szemben a megyei 55 százalékos át. laggai. A kuKúrmunilca több helyen igen hatásosan segítette elő délszláv községeink eredményeit. Különösen észrevehető ez óét, ahoú Titót és bandáját, vagy a kuIákokat leleplezik: • kultúrcsoport tagjai. Kultürgárdáduk eredménye« munkáját dicséri a*, hogy az alsóstsentmártoni, versendi és ká- tolyi csoportok országos hírre tettek saert. Különösen észrevehető fejlődés dél szláv dolgozóink között az elteneég elleni harc területén. Megnőtt délszláv dolgozóinkban a hazaszeretet érzése, egyre Inkább megmutatkozik, hogy délszlár nemzetiségi dolgozóink akarnak és tudnak Ss harcolni kapott szabadságukért és egyenjogúságukért. Egyr© szoxosabbá válik a kapcsolat határőrségünk és délszláv lakosságunk között, egyre jobban támogatják nemzetiségi dolgozóink határőreinkért és segítségükre vannak a titó- ista kémek elfogásában és leleplezésében. Legutóbb Drávaszrtátán. Kulcsár Istvánná, dolgozó paraeztasszony- tői érdeklődött egy UDB-ügynök határszél viszonyai felől és Kulcsár olvtánsnő nem habozott: értesítette a határőrséget arról, hogy gyanúsan viselkedő egyén van a községben. Határőreink el is fogták a kémet és megakadályozták kártevő munkáját, ilyen esetet számosat lehetne felhoz, ni, amelyek mind délszláv dolgozóink megnövekedőt* haíoosságárők forró hazaszeretetétől tesznek tanúságot Az eredmények me'ilutt anonben még igen sok hiányosság tapasztalható munkánkban. Pártunk Szervező Bi_ zottftága május elején megvizsgálta a megyei pártbizottság munkáját és ha. bározatával Ismét jelentős segítséget adott, hogy délszláv dolgozóink körében végzett munkánkat megjavíthassuk. ' _______i sz akoznák ránk azt az átkos múl tat. amelyről mostanában gyakran megfeledkezünk. A Szervező Bizottság megállapította, hogy a hibák Oka elsősorban az, hogy a Politikai Bizottság határozatát nem hajtottuk következetesen végre, hogy túlértékeltük ed-dig elért kezdeti eredményeinket és nem eléggé tanítót tűk, nem .neveltük szívó* kitartással dolgozó népünket, Előidézte a fenti hiányosságokat az in, hogy nem a pártszervezeteik kiépítése és megszilárdítása alapján, a pártmunka színvonalának megjavításával törekedtünk tartós eredményekre, hanem gyors eredményeket akartunk eCémi. Emiaitt azután állandó kapkodás jellemezte munkánkat. A meglévő hibák harmadik gyöke re a sztálini nemzetiségi politika hatalmas erejének meg nem értése, illetve *z ahhoz való helytelen viszonyunk. Még ma is elhanyagoljuk a délsztáv kőzségeimklkel, azok pártszervezet eivo! való foglalkozást. A tané. esők munkája is gyakran megalkuvó: mem reagálnak étéig gyorsan az ellenséges jelenségekre és ettünk, hogy az ellenség szabadom garázdálkodjék. így például Pogány községiben egy tanító bottal verte a nyolcadikos lányokat és csak a megyei pártbizottság közvetlen beavatkozása nyomán hajlott a tanács arra, hogy a szadista tanítót leváltsa. A tanács nem figyelt fel arra és » pártszervezet som vette észre, hogy az etenséges beállítottságú tanító munkájának ,köszönhető“, hogy az iskolából felsőbb iskolatípusokba, továbbtanulásra nem jelentkeztek a fiatalok. A nemzetiségi kérdés meg nem értéséből ered az is, hogy a tö- megszervezetek megyei vezetői — el. sósomban az MNDSZ és a DISZ — eltűrték, hogy éppen a délszláv községekben legyenek tegikevésbbé kiépítve szervezeteink. Nem láttuk eddig eléggé, hogy az ellenség jól érti a nemzetiségi kérdés jelentőségét és megketlőzve dolgozik a délszláv anyanyelvűek között és ez bennünket is kettőzött erejű munkára kell, hogy késztessen. A hiányosságok együk legdöntőbb oka az, hogy nem eléggé tudatosítottuk pártunk szerepét népi demokráciánk fejlődésében. Azt már látják délszlávajku dolgozóink, hogy a Szovjetuniónak köszönhetjük feäsz abadild- sonkai és az* is, hogy a felszabaduló* óta a Szovjetunió segítsége állandóan érezhető volt. Hiszem emélküí nem építhetnénk ötéves tervünk gyönyörű alkotásait, nem t.vrme alkalmunk békés ép i tőm unk ár a. Azt azonban nem látják még délszláv dolgozómik elég tisztán, hogy pártunk, Rákost elvtárs bölcs vezetése nélkül mi Is, akár csak a jugoszláv nép, mellékvágányra juthattunk volna. Pártunk Központi Vezetősége ismét segítségünkre sietett. Van fejlődés a megyében, de ez elmarad az ország általános fejlődésétől. 'K, elmaradás okra a®, — mondotta lenére még feltalálható * délszláv Hankó elvtárs, __ hogy nem tettünk dolgozók között a délszláv egység gon~ te ug mdndfffit a Politikai Bizottság ha- Szózatának végrehajtásáért. így m«g teŰTvitg legnagyobb hiányosság r-z agi_ ®ctós és politikai febrilágositó mun. ** terén tapasztalható. Ajfítációnk még mindig gyakran 'védekező jellegű és nincs szoros kapcsolatban a napi munkával, Bem tudatosítja, bogy ellenség el. leni karcunk alapja a napi feladatok eredményes végrehajtása. Hem magyarázzuk meg céggé, hogy Például Andrejevics Radó somberek! "étholdas dolgozó paraszt begyűjtési kőteloBottHégéncik túlteljesítésével (ser. .•^•beadását 167, vágómarha beadását *580, baromfi beadását 190 százalékra tette), közvet lenül hozzá (áruk "■aeáTik erősítéséhez, Így a Tito-ban- et'eni harchoz is. A som berek i •épnovefök ezt a példát nem használ, "k M srm. hogy a község többi dolgozója felé agitáljanak vele, hogy *®iOTidják: a békéért folyó harcban ^Bdrejéviw Radóhoz hasonlóan kél •ft'enmie minden becnü etes dolgozó P*r««ztnalí részét. *l?en kevés délszláv ssszonvt von- tttek be eddig ar. MNDSZ vezetőségé. “*■ "öt délszláv községeink egyhuimia- uábnn minre t» MNDSZ szervezet. fttUzláv rlvtársatuk rgy része •Bég ma h azt a helytelen némtet vallja, hogy a* asszonyok n"k a fűzőkanál melleit a lielyé. f^vott, hogy nrveCÖ murikéval igye ^eBnének, asszonyaik érdekló.lésél, a , "'Igyrk, a politikai kérdések felé ^“"yilani. A társadalmi muukálól Így *V<Ü tmrbott asszonyok Így igen gvalk. r»n * kb-rikáTis renikció táhoráliot ^JJPódnnk é* az az oka. hogy számot •yszláv elvtársitoknak. a fejlődért j""Klen egves lépéséért, odahaza a sa- esaládjával kell megkiizdenlo. A n _ rikáJi* reakció látja, mlven hJá- kA°* ** ni' P°lttSkaJ muiikúriik a ttök >őtt é» tudatosan arra törekszik, .°*y " pirttllkár, vagy tanácsi-'nők saját férjével szeuVIie/iinikva, lantsa a munka színvonalát, j.5 -Azervezó Bizottság helyesen átls P*tt>Ma meg, hogy az elért fejlődés yk dolata. Igen sok délszláv községet az osztálybéke hangulata jellemez. Nem megy mindenütt a ikulákolk «Keni leleplező harc, nő azoknak a dolgozó parasztoknak a szúrna, akik elfelejtik a múltat, akik elfelejtik, hogy a k illáik nem mi miig ült le velük borozni, nem mindig köszönt nekik előre, hanem hajnaltól késő estig hajszolta őket éhbérért és a dolgozó parasztok verejtéke* munkája érán hizlalta pocakját kövérre, Sokan felejtették Így el a múltat és azért van az. hogy számosán hallgatnak még « kulákra, hamis érvelésére. Ezért van, hogy egyesek elodázzák az állampolgári kö. teíezeittség teljesítését, vagy nem lépnek he a term el őcso portba, vagy ha belépnek is, levágják, iJCeföleg eladják jószágukat, ezzel a termelőszövetkezet fejlődését, saját sorsukat nehezítik. Ezért van az, hogy hazánkban egyedül Baranyában nem fejlődik kel- lők égipen az ári at állomány és kiilö nősképpen a termelőszövetkezetek álla* tenyésztése maradt le. A hibák és hiányosságok okai. Azért nlem lépnek fe# a becsületes dolgozó parasztok minden esetben az ellenséget szolgáló tevékenységgel szemben, azért nem veszik észre a kulák beépülését a termelőszövetkezeteikbe, a tanácsokba, azért nein veszik észre aknamunkájukat, mert nem ismerik az ellenség megváltozott taktikáját. Ä felszabadulás előtt a falusi osztályharc területén nyilvámvaCóak voltuk a frontok. A földbirtokos, a kulák, n csendőr, a horhlysta jegyző, a pap állt az egyik oldalon, a másik oldalon pedig a dolgozó nép. Még a felszabadulás után is egyidcig élesen látható volt a két front. Akkor, amikor a kulákok és a nép között még nem dőlt el a haTC. mikor még nem dőlt el, ki lesz az uralmon, a kulák Nagy Ferenc, vagy a munkásosztály szövetségben a dolgozó parasztsággal. Nyilvánvaló volt ékkor még a két front, mert a kulákok bízva Nagy Farcncben és amerikai szövetségeseik, ben, valamint a Tito-bandában, nyíltan megmutatták foguk fehérét. Azóta azonban történt egy és más. Mikor 1918 ban egy-egy kulák osaládra 30—80 hold föld jutott, addig jelenleg 12 hohl az átlag fö.dállományuk, mutatva, hogy a magyar nép hogyan korlátozta őket. Míg azelőtt ritkán fordult cM, hogy a kulákot megbüntették, — liisv.cn a csendőr elsősorban a kulák cselédjét lrfintette — ma keményen magtoro1 JtA a kuták szabotázst. Ä klerikális reakciónál hasonló a helyzet. 1918 elölt Mindszenrtyék inCg voltak győződve róla, hogy a Tito- banda segítségével újra jármot rakhatnak a magyar dolgozók nyakára. Ebben az időben a papok 'nyíltan uszítottak még népi demokráciánk, pártunk és a Szovjetunió ellem A Mindszenity-per után azonban letört szarvuk, majd a Grősz<per kapcsán tovább halkult hangjuk és már nem mutathatták ki olyan nyíltan foguk fehérét. Ma máskép támadnak. Gyakori, hogy civilben találkozunk egyes reakciós papokkal, amint házról házra járnak „agitálni“, a nők és ifjúság körében. Nem restéinek egy gépállomás vezető, vagy vezető funkcionárius feleségének meggyőzésére akár négy teljes hetet la rászánni, hogy ezáltal szembeállítsák őket férjük kel és tűrhetetlenné tegyék családi helyzetüket. Folyik trillát a bare a kurták, a kié rus részéről a dolgozó nép eredményei ellen, Nagy Ferenc, Kovács Imre, Kovács Béta, Mindszenrty és Grösz cél. jaiért, a régi népelnyomó rendszernek, a esendő ni rolómnak visszatéréséért, a földesurak földjeinek és a kulák- kizsáikmányolásnak visszaállításáért — csak más eszközökkel, mint régen. Vfaiza akarják venni ezek nz. el lenségea eleinek, a dolgozó paraszt tói n földet, mint az* a fasiszta Tito banda title Jugoszláviában, meg akarják fosztani a nőket jogaiktól, mint ahogy Jogoszláviá. ban megfő«irtották Bet és vb/ Ä Szervező Bizottság határozata hí zonyttéka Központi Vezotőségünk is mételit se.gítségének, mellyel megmutatta teendőnket, a hibák kijavttáeának útját. LEGFŐBB FELADATUNK A TOMEG- AGITÁCIÓS MUNKA MEGJAVÍTÁSAAz eddiginél erőteljesebben meg kell mutatnunk népi demokratikus rendszerünk erőfölényét, a Szovjetunió legyőzhetetlen erejét, a béketábor ál- lamdő növekedését, izmosodását. így keli délsizláv dolgozóinkat az eddiginél jobban mozgósítanunk a békéért folyó harcra, az ellenség elleni küz delemre. MEG KELL SOKSZOROZNUNK BílKEBlZOTTSÁGAINK SZÁMÁT, be kell vennünk hékebitottságaimkba az álüapolgári kötelezettségüket példásain teljesítő délszláv dolgozókat, esz. szonyokait, és munkánk megjavításával kell készülni a június elsejei nagy békelalálkozóra. A június elsejei béketalálkozóra kdll irányítani dolgozóink figyelmét és el kell érni, hogy minél több délszláv dolgozónk Ítészül jön lelkes ver.sertymunkával a nagy napra. Ismertesse minden ÓAsziláv dolgozó paraszt azokat a levelekért, melyeket Jugoszláviában élő elnyomott istnerö seitöl, rokonaitól kap. Ismerte»sAU ml. néf töM>en ennek nyomán H jugoszláv helyzetet, a Tito-banda terrorját! Hadd tudják meg azok is a valót, aikik nem látják, saját szemükkel, mint nyomorítják meg « határon túl a dolgozó népet. KEMÉNYEN KELL HARC,ÖLNÜNK MINDENKI ELLEN, AKI MEG AKARJA SÉRTENI PARTUNK NEMZETISÉGI POLITIKÁJÁT. Nem szobád visszariadnunk a legkeményebb megtorlástól sem és Így kell elősegítenünk az egyes helyeken még meglévő bizonytalanság, elszigeteltség felszámolását. Szívós, kitartó politikai munkával ki kelj széllé sít énünk azoknak * déb szláv-anyanyelvü dolgozóknak a táho. rárt, akik már az eddigiek során eredményesen résztvettek ütő irt a ügynökök leCeplezésében és elfogásában. Re kelj mutatnunk az eddiginél jobban, milyen szoros kapcsolatban állnak « Tito-banda és a haza.i klerikális reakció és kulák törekvései. BE KELI, MUTATNUNK ÉS KI KELL HANGSÚLYOZNUNK DÉLSZLÁV DOLGOZÓINK TELJES EGYENJOGÚSÁGÁT Meg kell mutatnunk, hogy * délsrfáv dolgozóink gyermekei előtt nvitva áll minden pálya. Munkánk megjavítása érdekében a következőket kell biztosítanunk: Pártbizottságainknak el kell émiök, folyó kultúrmunkát és ennek aJcpján „,,, Ail _»Z-. T.Ä..X---l-l- -------- ’ ............................. ho gy délszláv községeink pártszerve. zetei legyenek járásainkban a legerősebbek. Július 1-ig biztosítani kell délszláv községeink tanácsainak meg. felelő helyiséget a pártszervezetek szá_ mára. A pártbizottságok egészítsék ki megfelelő arányban a délszlávajkú clvtársakkal pártvezetőségeinket. — Minden párttagot és tagjelöltet bízzanak meg részfeladat elvégzésével, o pártonkívüll dolgozók legjobbjai mint aktívák, népnevelők vagy társadalom- bizottsági tagok kapjanak beosztási és így fejlődjenek majd tagjelöltekké, pártlagokká. Állandó népnevelő, gárdát kell létrehozni mellyel a tit. kár elvtárs rendszeresen foglalkozzék. A népnevelőgárdákba a leg harcosabb párttagokat vonják be a dolgozó parasztok közül és ügyei ni kell, hogy ne a különböző alkalmazotti elemekből verbuválódjanak a népne velők. A legjobb délszláv népnevelők részére időnként tapasztalatcsere-érte. kezletet keli szervezni. Munkánkat meg kell javítanunk a kultúra területén is. Biztosítani kell, hogy az előadásra kerülő müsorszá- mok harcosak, politikusak legyenek- Fel kell lépni minden ellenséges megnyilvánulás ellen. Tudatosítani kell, hogy az ellenséget letepaző kultúr, munka a magyar és délszláv dolgozók közös érdeke. Közös érdek, hogy a dolgozók testvéri baráti összefogása lépjen teljes egészében az ellenség á'. túl hirdetett ,.délszláv egység‘‘ he. lyébt El kell érnünk, hogy a kullúr- gárdákban még teljesebb egyetértésben dolgozzanak, tanuljanak, szóra, kozzanak együtt magyar, délszláv és más nemzetiségű iiata’ok — természetesen a kulákokat kivéve- A járási pártbizottságnak és a járási tanács népművelési ügyvezetőjének szerve. zeti/vg biztositaniok kell a fentitket, mtg kell vtzsgálnlok a községekben kell határozatot hozniok szervezeti, politikai és kádervonatk-ozásokban. A megyei tanács népművelési osztálya biztosítson fokozottabb támogatást és Irányítást a járási tanácsokon keresztül. Dolgozzon ki részletes műsortervet az egyes szakaszokra, ti. gyelembevéve a döntő napi fel-adato. kát: A DISZ megyebizottság és aT MN DSZ tegyék meg a szükséges intézkedéseket. Rendszeres és tzívós munkával, a kutúkasszonyok kizárásával meg kell javítani a délszláv közsé. gek MNDSZ munkáját. Főfeladatimk a délszláv dolgozók hazafias érzésének elmélyítése ét az álfami fegyelem megszilárdítása. A minisztertanács határozatának vég, rehajtásávai szilárdítsuk meg termelő szövetkezeteinket. Az egyénileg dolgozó parasztságnál el kell érni, hogy időben és jó minőségben végezze »I a növényápolási munkát. Ennek érdekében mutassanak példát délszlár községeink vezetői, Végezetül pedig — fejezte be refe. rátumát Hankó elvtárs — tudatosítsuk minél széieselfh körben pártunk szerepét. Ez feladataink jó elvégzésé_ nek előfeltétele- El kell érnünk, hogy pártszervezeteink minden délszláv dolgozó btznl-mát bírják és pártvezetőségi tagjaink élvezzék a délszláv dől gozók megbecsülését. Meg kell mulatnunk a jugoszláv nép szomorú példáján keresztül, mit Jelent az. ha a dolgozók pártjába beépül az ellen, ség és ezzel szembeállítva meg kell mutatnunk a rni szerencsés helyre- lünket, hogy minket olyan hazafi vezet, mint Rákosi elvtúrs, ki szóró, son Sztálin elvtárs oldalán, az ő se. gítségévei biztosította minden eddigi sikerünket. (A hozzászóló sokra toqiköze! inunkban visszatérünk.) ízA
