Dunántúli Napló, 1952. május (9. évfolyam, 101-126. szám)
1952-05-11 / 109. szám
DUNÁNTÚLI NAPLÓ VILÁG PROLETÁRJAt EGY£SUUtTEK! A MAI SZÁMBANi A német kérdés békés megoldásának előmozdítására irá. nyaló nemzetközi értekezlet előkészítő bizottságának fel- hÍTása. (3. o.) — Sztálin elrtárs lávirata Zépotocky elv. társhoz. (3. o.) — A jiigoszláT kikötök dolgozói nem rakják ki az amerikai hadianyagok«!-. (3. o.) - - Épül P. kom. mtmizmus. (4. o.) — Átadták a megyei pártbizottság ván- dorzászlaját a Petőfi aknai bányászoknak. (5. o ) — A leMismecetj szabadság ellen, a begyűjtés ellen tör s bó. lyí káplán. (6. o ) AZ M DP B ÁR A N YAMIGY El PÁRTBI 2 OTT J Á CÄNkÄ K L APJ A IX- ÉVFOLYAM, 109. SZÁM ARA 50 FILLÉR VA.SAtI.NAP, 1952 MÁJUS 11 Szilárdítsuk meg a munkafegyelmet A GÉPEK JOBB KIHASZNÁLÁSÁÉRT A széntermelés fokozásáért folyó harcban bányászaink nagyrésze becsületesen megállja helyét, igyekszik elért eredményét nap, mint nap túlszárnyalni. Bozsér János csapatának dolgozói István- aknán már hónapok óta az elsők között harcolnak a versenyben és nem ritkaság náluk a 120—130 százalékos tervteljesítés, ök csütörtökön is 121.9 százalékos eredményt értek el. De elmondhatjuk ugyanezt a vasasi Nimsz, a hidasi Rédinger-csapat dolgozóiról is. Annak ellenére, hogy fejtési csapataink dolgozóinak nagy többsége becsületesen teljesíti . napi tervét, megyénk szénbányaüze- tneiben mégis csak százszázalékon aluli eredményekről adhatnak számot. A komlói szénbánya 64.4, a MESZHART szénbányák 91.9 százalékos átlagteljesítményt ért el « hónap első nyolc napjában. En- nek a lemaradásnak nagyrészben 8 fegyelem meglazulása az oka. Az utóbbi időben bányaüzemeinknél megint nőtt az igazolatlanul mulasztók, az álbetegek, a lógósok száma. A múlt év októberében amikor országos bányásztanácskozást tartottak Tatabányán, — hasonló volt a helyzet. Akkor Is le voltunk maradva a széntermelési terv teljesítésében és a munka megjavítását a fegyelembontók akadályozták. Rákosi elvtárs akkor megmutatta a helyes utat és bányászaink erős kézzel fogtak hoz- Z8 a fegyelem megszilárdításához, melynek jelentős eredménye is ott, Rákosi elvtárs a tanácskozá- s°b megállapította: „A mi elvtársink, pártfunkcionáriusaink a bányákon belül és a bányákon kívül eddig nagyon kesztyűs kéz- Zel és kényszeredetten nyúltak ohhez a kérdéshez, ha egyáltalán hozzányúltak." A tanácskozás "tán megváltozott a helyzet. Bányaüzemeink vezetői, párt és szak- tervezeti vezetők bátrabban harcoltak a fegyelem megszilárdításá ®ft, bányászaink a javíthatatlanodat kiközösítették maguk közül s erélyes rendszabályokat is alkalmazták. A becsületes bányátok követelésére több lógóst bírság elé is állítottak, akiket többhó napos javító-nevelőmunkára 'téltek. A fegyelmezetlenek látták, ha nem javulnak meg, nem sokáig 'artózkodhatnak a becsületes bányászok között s nagyrészük a javulás útiára lépett. A kezdeti sikerek azonban megtévesztették pártszervezeteink, szakszeryezete- '."k és üzemvezetőink egy részét s h"1' gondolták, hogy most már Minden rendben van. A munkafegyelem megszilárdításáért folyó harc mindinkább adminisztratív intézkedéssé fajult, s rendeletek- f6!, büntetésekkel igyekeztek a .C^elmet szilárdítani. A MESZ- v*ARt bányaüzemeknél már hónaik óta nem tartottak népnevelő ertekezleteket s így természetesen ham is mozgósították a munkafegyelem megszilárdítására az aktívákat. Pedig Rákosi elvtárs Tataanyán nemcsak a fegyelmi rend- zabályok betartásáról beszélt. "Mindjárt hozzátehetem — h'ondotta, — hogy mi a fegyelmi andszabálynál hasonlíthatatlanul nutosabbnak tartjuk, hogy a bányászok között— é# hozzátehetem, jjlész dolgozó népünkben — kifej- °djék, megerősödjék az öntudat- .hk, a fegyelemnek az a légköre, l>ly * hanyagokat, a lustákat, a ■fosokat magától megbélyegzi, Jheh'- nem elnéző és nem türel- [ hs, nem passzív a munkafegye* t^n megsértőivel és az országépí- * Zavaróival szemben." „.önnek megvalósításáról azonban feledkeztek pártszervezeteink s utolsósorban szakszervezeti lzottságaink. Szakszervezeti hiúságaink is elhanyagolták a A pécsi vasutasok as 500 kilométeres mozgalomért Pénteken délután négy érakor értekezletet tartottak a pécsi vasutas dolgozók a sportcsarnokban, az ötszázas mozgalom kiszélesítése érdekében. Az ötszázas mozgalom jelentősége abban áll, hogy huszonnégy óra leforgása alatt túlsúllyal terhelt vonatokkal 500 kilométert kell megtenniük a vasutasoknak. Ä pécsi^ vasút területén is megindult lyte.ben ez a mozgalom, de nem ápolták, nem fejlesztették tovább és emiatt teljesen ellanyhult. Erről számolt be az értekezleten Ét terer elvtárs, a fűtőház főnöke. Az ötszázas mozgalom száleskö rfi alkalmazásához szükséges, a szakszolgálati ágak szoros együttműködése. Ennek az együttműködésnek ^oda kel! vezetnie, hogy a meglévő gépparkot és kocsiparkot teljes egészében kihasználhassuk. Benkoyits Dez.ső elvtárs, a vasul politikai osztályának vezetője is a vasutas dolgozók előtt álló óriási feladatokkal foglalkozott. Felhívta a vasutas dolgozók figyelmét, hogy minden meglévő erejüket mozgósítani kell már most is, az őszi forgalom sikeres lebonyolításáért. Ezért csatlakozzanak ők is a DI- MÁVAG-gépgyár felhívásához. Értékes hozzászólások hangzottak el ezután. Anhalt László áriomásfőnök, a főnökség dolgozóinak jnevében tett vállalást, a következőkben: A vonatterhelést 118-ról 125 százalékra a tehervonatindítást 94-ről 95-re, a fajlagos kocsim ózdi fást 114-ről 120.. ra, a koositartőzkodási. egvségidőt 106-ről 120-ra, az utazási sebességei 108-ról líO-re, a cőztartási egységidőt pedig 120 százalékról 140-re fokozzák. Sorra szó'altak fel a pécsi vasát legjobb sBtahánovlstáL Győri Kis István, maj<j Szutywr Béla sztahanovista kccsimestier. Szutyor elvtórs bri. gádja nevében vállalta, hogy a ko- csitariózkodást egységtd&t 110 szótő. lékről 112 százalékra és a fajlagos kocsimozditást 120 százalékról 122 re teljesítik. Munkájukhoz felhasználjak a hős szovjet vasutasoktól átvett tapasztalatokat is. Számtalan hozzászólás hangzott el ezen m értekezuetfin és valamennyi fetaBóMás aat bizonyltja hogy a pé. esi vasuitasdotgozók kezdik megérteni az ötszázas mozgalom jeentöségát, kezdik megérteni, hogy mit jetent ha. záruk szocialista építésében többszáz tonna, megtakarítortt ácsén, «melyet vasutasaink, áldozat»«, JelteHemerete« munkává} visszaadhatnak iparunknak. Közel harminc hozzászólás közül azon ban, csak kettő foglalkozott a nun. Italegyelem kérdésével, ametf tudvalévő, igen gyenge pontjuk a vasuta. soknak. Az értekéül«ten megjelent dolgozók zöme is fél órát l?é«ett. Pedig az ötszázas mozgalmait nem tej,j,e_ sí théták csupán azoknak a, {©Ládátok- inak végrehajtásával, amelyet ezen az értekezleten maguk eCé tűztek. Aj ötszázas mozgalom sikeréhez fe! tétlenül szükséges, hogy a vasút dolgozói fegyelmezett, pontos munkát vé. gezzionek. Nem ©Legiendő az, hogy Ka. lócz Ferenc, a kereskedelmi szolgálat dolgozója megígérte, hogy fegyeiem- nérté« az ő munkatóerüiletén nem lesz, Pé'dáját követni kell az egész vasút területén! Csak úgy vájhat valóra a határozati javaslat minden pontja, amelyet az értekezlet elfogadott, csalt úgy működhetnek együtt a /ütőház, a forgalmi szolgálat, a pályáienntartás és a kereskedelmi részleg dolgozói, ha elsősorban megszilárdítják a mun. kajegyetmet. Enélkül nem lesz sake- res együttműködés és nem vihetik sL keire az ötszázas mozgalmait, a gépek jobb kihasználását sémi Az értekezleten elhangzott lelke« hozzászólások, a hatArozat* javasltai elfogadása és a. a hangulat arne y a pécsi veautiaadolgoxók közt van, azt bizonyítja, hogy a fegyelem megszilárdításával képesek lesznek végre, hajtaná vállalásadkait, • a magük területen kiszélesíteni az ötszázas mos. gahnai. Gondos növényápolással — a magasabb terméseredményekért A kistamási dolgozó parasztok versenyfelhívása a megyei béketalálkosó tiszteletére Régi szokás Kistamásiban, hogy a gyűlések előtt már megbeszélik a problémákat. Most is így történt. Arról beszélgettek a dolgozó parasztok, hogy valamiképpen meg kellene gyorsítani a növényápolást munkákat, mert különben megérz a növénv a szárazságot. „Egy ió kapálás felér egy esővel, csak nem szabad halogatnunk azt a kapálást!" — mondta Árbók János, a párttitkár elvtárs. — f""n, igen. De, amíg eső nem lesz, nehezen megy a kapálás, — mondtak ellent a többiek. — Hát végezzük versenyben a munkát! — javasolta Somogyi István dolgozó paraszt és aztán ajánlotta, beszéljék meg ezt a kérdési is a gyűlésen. Alig fejezte he Varga József elvtárs^ _ tanácselnök a beszámolóját, máris megindult a vita a tavaszi munkákról, a növényápolásról. — A gyűlés előtt éppen arról beszéltünk — mondotta Bagoly János, a mezőgazdasági állandó bizottság elnöke, ,— hogy jobb lenne, ha versenyben végeznénk a munkát. Ezért én javasolom, hogy a magasabb termésátlag elérése érdekében május 31 -re végezzük el a cukorrépa sarabolását és kapálását. Én az elmúlt évben meggyőződtem arról, liosrv többszöri kapálással jóvaj több termést lehet elérni. Vitári József azt javasolta, hov- a kukoricát is négyszer kanálják meg és alkalmazzák a pótbeporzást is. „Én tavaly sokszor kapál tnm, elvégeztem a pótbeporzást, ezért egyetlen foghíjas kukorica, cső sem termett a földemen. Ebből megtanultam, hogv nem az i<V a gazda, hanem az. ember. Ha nem esik az eső. de többször kapálunk, altkor a föld megőrzi nedvességét.“ — Én meg javasolom — emelkedett szólásra Dolor József — hívjuk versenyre a járást, hogy az élőállatbeadásunkat, meg az itt elmondott munkáikat határidő előtt tel jesitjük. Én a vágóimarhabe. adási kötelezettségemet 120, sertésbeadási kötél ez-ettségemet 100 szá- százalékra teljesítem. — De miért csak a járást hívjuk ki?! Felvehetjük mi a versenyt megyénk minden községével is — mondta Végvári József. F. Hegedűs József azonban megfogta a karját: „Az azért túl nagy vállalás lenne!“ — mondta. De a többiek helyeselték: „Miért ne! Nem maradtunk le mi azelőtt sem a munkában, most meg még Jobban nekffo* — hallatszott innen is, om. gunk." nan is. Úgyhogy F. Hegedűs Józsefnek is megváltozott a véleménye'és ígéretet tett, hogy egész évi sertésbeadási kötelezettségét batáridő előtt teljesíti, azonkívül, mint tűzoltóparancsnok jó előre meg. szervezi a tűz elleni védekezést a* aratás idejére. A gyűlésen a hozzászólásoknak egész sora hangzott el és ezekből a javaslatokból azületett meg a* alábbi felhívás »Mt, Kistamási község dolgozó parasztjai versenyre hívjuk megyénk ver lamennui községét és vállaljuk június 1-re, a béketalálkozó tiszteletére, a* alábbiak elvégzését: 1 A magasabb terméshozam »térése érdekében női latjuk • cukorrépa-*-• sarabolásónak is négyszeri kapálásának elvégzését. Ezen belül « ser rabolás és egy elés, valamint első kapálás május 31-re Daló befejezését. O A burgonya megkapálása után háromszor töltögetünk és havonta kétszer biurgonyabogár kereső napot szervezünk, A kapálást ét első töltögetist május 30 ig elvégezzük. Q A napraforgót háromszor m egkapátjuk is kacsolfuk. Az első kapdL,‘ last május 30-ig befejezzük. A A kukoricából az 50 mázsás átlagtermés elérése érdekében négg- szer kapálunk és a pótbeporzást elvégezzük a vetésterület 50 százalékán. C A lucerna ét lóhere vetéseket május 30-ig lekatzdlfuk és befakarltjuk, a szántóföldi szénabeadásunkat pedig teljesítjük, fs A fűkaszálást és szénabetakaritá.ft, valamint a rétiszéna beadást június 15-ig teljesítjük. Első félévi sertésbeadási tervünket 100 százalékon felüt, vágómarha- beadásunkat május Sóig 120 százalékra teljesítjük. Flaroi / hó! június 1-ig 165, tojásból szintén június 1-ig 180 százalékra teljesítjük az első félévi tervet. A május havi tefbegyüjtési tervet pedig 105 százalékra teljesítjük. % Ó Idegszerve--ük a tűzrendésze H előkészületet, az aratás, csépiét **' idejére. () A kenyérgabona aratását viaszérésben végezzük, hogy máséi kéve- sebb szemveszteség legyen. Az aratást, megkezdésétől számított hat napon betűi befejezzük. A rendelkezésünkre álló fűkaszálógépeket kenyér- gabona aratásra állítjuk és megszervezzélle a kölcsönös segítést az aratás időszakában. Kötelezettségűnket fűltél jesitjük, egyenest -a cséplőgéptől visz- szűk n begyüjtőlielyre a gabonát. Megszervezzük és kiszélesítjük községünk dolgozó parasztjai közölt a párosverseny-mozgalmat. A: eredményeket rendszeresen kiértékeljük, versenytáblán és dobszó útján küzzétesszük, valamint a növényápolást, beadási és adófizetési munkában legjobb eredményt elért dolgozó parasztot versenyzászlóval jutalmazzuk. KISTAMÁSI KÖZSÉG DOLGOZÓ PARASZTJAI" 7. 10. politikai munkát, pedig ez elengedhetetlen feltétele a munkafegyelem megszilárdításáért folyó harcnak. Ennek következtében emelkedett közel kilencvenre a MESZHART-teknákon a műszak- mulasztók saáma s ez okozta azt is, hogy a meszesi legényotthonból egyik nap tizenegy dolgozó távozott el önkényesen. Az új munkások nagy többsége Is azért válik fegyelmezetlenné, mert nincs, aki foglalkozzon velük, aki nevelje őket a bánya szeretetére, mert kevés a szórakozási és tanulási lehetőségük. Ehhez még hoz- cájárul az is, hogy a toborzáskor sokszor felelőtlen ígéreteket tesznek a toborzók s mikor ezeknek az ígéreteknek a megvalósulását egykét hét múlva nem látják az új munkások, elkeserednek s nem egy közülük vagy igazolatlanul mulaszt, vagy önkényesen elhagyja a bányát. Ezeknek a hibáknak a kijavításában nagy szerepe van a szak- szervezeti bizottságoknak. Elsősorban az ő feladatuk, hogy a le- gényotthonok dolgozóival foglalkozzanak, hogy a kulturális és szórakozási lehetőségeket biztosítsák a számukra. Emellett azonban sokkal fokozottabb mértékben ki kell szélesíteni a politikai nevelőmunkát. A szakszervezeti bizottságok is bizalmigyűléseken és taggyűléseken mozgósítsák az aktívákat, bízzák meg őket feladatokkal a munkafegyelem megszilárdítása terén, hogy a szakszervezett aktívák a munkahelyen, de a legényszállásokon is állandóan foglalkozzanak a fegyelmezetlenekkel és új munkásokkal, neveljék őket a munka szeretetére, magyarázzák meg nekik a széntermelés jelentőségét. Az igazolatlan mulasztások és fegyelmezetlenségek már nagyon sok kárt okoztak népgazdaságunknak. A becsületes bányászok ezt látják — hisz őket is károsítják a fegyelmezetlenek. Rájuk mindenkor szilárdan lehet támaszkodni a fegyelem megjavításáért folyó munkában. Számos példa is bizonyítja ezt. Komlón Kucser elvtárs tanácsait felhasználva harmadon- ként több fegyelmi bizottságot alakítottak. Egy-egy ilyen bizottság 50 bányászdolgozónak a munkáját kíséri figyelemmel és elsősorban meggyőző úton, nevelő szóval téríti jó útra a fegyelmezetleneket. De ha szükséges, a társadalmi bíróságot is igénybeveszik. így érték el, hogy a korábbi 80—100-zal szemben áprilisban átlag naponta 40-en mulasztottak műszakot, május első hetében pedig 15—20-ra csökkent az igazolatlanul mulasztók száma. A komlói bányászok ezért az eredményért komoly harcot vívtak. Április közepe táján már minden béketürésböl kijöttek, amikor látták azt, hogy azért nem tudják fokozni a széntermelést mert a műszakmulasztók akadályozzák őket. Elhatározták, hogy Talált János sztahánovista vájárt és Kelemen József alapszervezeti titkár elvtársat megbízzák, hogy nézzék meg, miért van ennyi lógós. A bányászok küldöttei a lakásukon keresték fel a fegyelmezetleneket. Szászváron Ébert Jánost — a 20-as csapat lógósát — egy lakásépítésnél találták. Munkakönyv nélkül alkalmazta a kisipari szövetkezet s ezért maradt ki a munkából. Meglátogatták a betegeket is. Neuhembauer Imre „betegségét" szőlőkapálással gyógyította. Felháborító visszaéléseket lepleztek le a bányászok Mecsekná- dasdon is. Gungl Jakabot, a táppénzes „beteget", — nem találták otthon. A táppénzcsaló krumplit ültetett kint a földjén. A hosz- szú hetek óta igazolatlanul hiányzó Czéman Antalról, Anreim Antalról kiderült, hogy mind a kettő az állami erdőgazdaságban dolgozik. Egyikük sem számolt le s bűnös felelőtlenséggel mégis alkalmazták őket. Az öntudatos komlói dolgozók maguk láttak hozzá, hogy leleplezzék a táppénzcsalókat, a lóqő- sokat, mert megelégelték már azt, hogy ezek akadályozzák munkájukat. Szakszervezeti bizottságainknak és műszaki vezetőinknek is a pártszervezet irányításával arra kell nevelniök a bányaüzemek dolgozóit, hogy továbbra az eddiginél sokkal fokozottabban neveljék a fegyelmezetleneket, foglalkozzanak velük s ha kell, keményen járjanak el velük szemben. Ezt megköveteli a jelenlegi lemaradás megszüntetése, de megköveteli ötéves tervünk sikeres megvalósítása is.
