Dunántúli Napló, 1952. május (9. évfolyam, 101-126. szám)
1952-05-04 / 103. szám
m2 május 4 NAPLÓ 5 Jobb munkával, tervük túlteljesítésével készülnek dolgozóink a megyei béketalálkozóra Búzás Rezső Széchenyi-aknai vájár X Steédbepyf-aSnán dolgozik Búzás tezsö olvtára. munkáin ódisze r á ta d ó, Igazi szakembere a b ány á.szmes t e r s ég - *vet Főleg a 100 százalékon alul teljesítőknek adja át munkamódsze- tet. A legtöbbször eredményesen. Kult István vájár (3) például nemrég Bég 87 százalékot teljesített. Búzás divtára odamenrt Kult elvtársboz, Wegfigyelto munkamódszerét. É stare- *ótte, hogy Kult elvtárs nem jól ré- mert nem a puha részt réseii alá. ^uzás elvtárs okikor megmagyarázta fs megmutatta Kuk elvtársinak a hegyes réselésí módot. Azóta Kult elvtárs 130 százalékot teljesít. így sorolhatnánk még több ilyen bányászt Például Róth Istvánt, aki 99 számlákról 103 százalékra emelte teljesítményét. Búzás elvtárs a június 1-1 béketa- <4tkozóra készül. Eddig 17—IS dolgozónak adta át munkamódszerét ha- vonta. Ezentúl 21 dolgozónak adja ” Ezt vállalja a Június 1 i béketa- ‘ólkozó tiszteletére. ~~ Három emberrel többen lesznek A meszest dombon szinte szemráto- nőnek ki a Házak a földből. Egyik brigád még a befejező' munkákat végzi, a másik már új alapo- kezd. Mindenfelé kipirult arcú ^nyakat és fiúkat látni. A négyes számú épületre már rá sem lehet ts- áierni. Néhány nappal ezelőtt még á leimenő falakat építették a Forces brigád DlSZ-fiataljai, most pe- % már az ácsok a tetőszerkezetet óstnálják. Az épület tetején dolgozik. Baksa vertdel kőműves. Szorgalmasán rakn iárrl/i Tsrrf- t>rr\rmn.at mo\.\£ Rmi.rlpl- a téglákat egymás mellé, Bändel jTO?ía segédmunkás alig győz elegen. ®° téglát hordani. Da gyorsan dolgozol máma, Bak *® elvtárs — jegyzi meg Bändel Májó •— mintha most is békemüszal: Olno, mint szerdán. Nekem mindig békeműszakom és nemcsak nekem, hanem jnin- aen DISZ-tagnak a% kell, hogy leayen. majd azok — mondja Búzás elvtára. — akik túlteljesítik normájukat. Még több szén jön majd fel bányánkból. Még többet kap az ipar, még erősebb lesz országunk és a béfketábo-r. • Búzás elvtárs még mást is gondol, mással is készül június 1 re. Korszerűsíteni akarja a légiúTót. Dupla fúrófej beiktatására gondol. Ha így halad, hamarosan újítás lesz belőle. Igaz, nem nagyon akar róla még beszélni. Annyit azonban elárul: — Megrövidítjük majd a fúrási időt vele — mondja. — Újabb drága per- ceket nyerünk, hogy még több szenet adhassunk, hogy még jobban megerősíthessük hazánkat. Kötelességünk ez. Gondoljunk csak a múltra: a két világháborúra. Nekem is kijutott belőle, pedig még fiatal vagyok. És ma újra háborút akarnak kirobbantani. Azt akarják, hogy én is úgy éljek, mint az apám, állandó üldözésben, nyomorban. De mi nem en' gedjük. Ezután is harcolná fogok a békéért, amely új élmunkásházat, rá diót, új bútort adott nekem, A Forgács DISZ-brigád Kedden röpgyűlést tartottak, amelyen elhatározták hogy szerdán békeműszakot tartanak. A négyes számú építkezésen másnap reggel a Hálálok különösen pontosan jelentek meg a munkán, hisz a békéről volt szó. Békére van szükség, hogy a me. szesi dombgrt még sokkal több lakás épüljön a bányászoknak, hogy a munkából íáradtan jött bányászok a szép lakásban nyugodtan pihenjenek Békére van szükség, hogy tanulhassanak és boldogan élhessenek liatalja- ink. Ezért harcoltak a brigád tagjai szerdán minden erejükkel a termelés fokozásáért. Munkájukat, igyekezetüket siker koronázta — 154 százalékot értek el ezen a napon A brigád tag. jaí tudják, nem elég, ha elmondják: mi békét akarunk, a békéért harcol ni, dolgozni kell mindig szebb eredményeket kell elérni. Es nem elég, ha csak egyszer, egy nap érünk el szép eredményeket, a békéért szünBúzás elvtárs elhallgat. Úgy érzi, felesleges itt a sok beszéd- Maguk a tények beszélnek. Száz és s7ázmil. Hók őrzik a békát. Száz és százmillióval többen, mint 10—15 évvel ezelőtt. Köztük a német nép is, akiknek most is gzt a szerepet szánják az imperialista gyujtogatók, mint már a két világháborúban, Azt hiszik, most is be tudják csapni a német népet, mint azelőtt. Pedig nem így van. Soha sem harcolt még a német nép úgy a békéért, mint ma. Ezeket látja Búzás éhrtárs és még többet akar tanulni, hogy necsak a bányászmesterségnek, hanem a politi kai képzettségnek is szakembere lehessen, hogy politikai tudását is át adhassa munkatársainak. — Sokat várok a június 1-1 béke. találkozótól — mondja. — Mi munká. sok és parasztok együtt fogunk tüntetni a békéért... Megláthatják majd, milyen solcan vagyunk és mennyi erőnk van és még több erőnk lesz majd a további munkához. télén és egyre jobban kelj harcolni. Ezért vállalták, hogy a négyes számú épületet a megyei béke találkozó tiszteletére, május harmincadikéra teljesen elkészítik. Nem lesz könnyű ezt a vállalást teljesíteni, mert a rossz idők miatt lemaradás is mutatkozott tervük teljesítésében, de ha minden fiatal úgy dolgozik, mint Baksa elvtárs, akkor valóra tudják váltani ígéretüket. Baksa elvtárs példát mutat a fiataloknak. Munkája mellett sokat foglalkozik a munkatársaival és serkenti őket még szebb eredmények elérésére. Most a jú. nius elsejei országos béketalálkozóról beszél ahol az ország legjobb bé. keharcosai fognak egyemberként leisorakozni és tüntetni a béke mellett. Erre a nagy napra készülnek a For- gács-brigád fiataljai Is és ezt a napot még az eddigieknél fs sokkal szebb eredményekkel akarják megünnepelni. , A Pécsi Bőrgyár blanhos műhelye , Ä Pécsi Bőrgyár blankos mühelyé- g teljesítmény emelése mellett , btiftósiégi munkára is nagy gondot Vadítanak. Amikor a „Termelj ma -frobef, mint tegnap“-mozgfl'ocn híre ,CSre is eljutott, a blankaä műhely ö'üveze!ője, Gergely György elvtárs fokát töprengett azon, hogy ezt a ‘uzcjeményezést hogyan tudná műn- fajában hasznosítani. Később üzem- sztahanovistáival is meghcszél- ®zt a kérdést éa közös eihatározá- j'1* alapján átváltoztatták a „Termelj többet, mint tegnap" jelszót „Ter- ma jobbat, mint tegnap“ jelszóvá **, az éj jelszóval harcba indulták a *Ünőség megjavításáért, Má/us 1-e tiszteletére is nagy len. ’jreftef szervezték a versenyt és se- yAtették egymást a vállalások megva Jutásában. Nincs is olyan dolgozó teühe/yükben, aki ne teljesítette f0,na vállalását. beszél: A művezető erről .. Az üzemben nem nagyon dicsé J* ü mi eredményeinket, de én azért Taszké vagyok rá. Lehet, hogy elterveztek rólunk, de nekem úgy unik mintha a vá’.lalatvezetőség nem S akarná észrevenni eredményeinket, rjtek néha kapunk egy két dicsérő z®61 * *. «mikor a raktárba lemegyek a fue&jegyzik: „Látom Gergely elvtárs, *** dolgoznak.“ — Tudom, hogy ez az őszinte dicsé- ** nemcsak engem illet, hanem mind. a*°feíií a dolgozókat, akik munkámban *eintenek. A Mankos műhely dolgozói ® munkaidő minden percét- a termelő “Jankára használják fel, kísőnjövői jlfü keresve sem lehetne találni kö- “O'lÜk. Na de, ez nem Is lenne össze ^Vezfethető azzal a versenyszellera- amelyet a „Termelj ma jobbat, rpú tegnapi-mozgalom kiváltott. _ öönye van ennek a mozgalom- Állandóan a minőség magjavitá- ,ará ösztönöz — és mi közösen min- ragig«*] megbeszéljük a teendőket 'ey javítjuk a munkánkat. — Most, hogy május elseje elmúlt, mi továbbra is fokozni fogjuk terme, lésünkét, ugyanúgy, mint eddig, sőt még sokkal jobban, —, így készülünk a megyoi béketalálkozóra. Sokszor szoktam arra gondolni, ha va1 * aki megkérdezné tőlem, hogy megtettem e ma minden tőlem telhetőt a békéért — vájjon mint felelnék ’ neki. Úgy érzem, hogy a béke megvédése az eddiginél még sokkal jobb és több munkát követel tőlem és üzemrészem valamennyi dolgozójától is. Mert bizony az első negyedévben volt nekünk is lemaradásunk — igaz, nem a mi hibánkból, A blankos műhely dolgozói ezt a lemaradást még április hónapban sem tudták teljes egészében megszűntetni és most május elseje után újabb vállalásban fogadták meg, hogy le maradásukat a második negyedévi terv teljesítése folyamán behozzák és túlteljesítik a második negyedévi tervet Ehhez nagy segítséget nyújt a dolgosoknak művezetőjük Gergely elvtára is. Figyelemmel kíséri « dolgozókat munkájuk közben és ha valami hibát vesz észre igyekszik a helyszínen segítséget nyújtani a hiba kijavításához. Nincs olyan feladat amelyet ne beszélne meg a dolgozókkal, a sztahánovistákkal, hogy kéz deményeáéseikdt hasznosítani tudja. Nem «gy esetiben előfordult az is, hogy maga sem tudtam azonnal rájönni egyes munkák jó megszervezésére, — mondja Gergely elvtárs. — De nem akartam rosszul megoldani ® feladatomat és estért kikértem Harvan e vtárs tanácsát. Az ilyen tanácskozásoknak nem egyszer az lett az eredménye, hogy a teljesítmény 200 szó. zalék fölé emelkedett, Gergely elvt&rs 30 éve dolgozik mar a Bőrgyárban, de csak most tudja igazán értékelni, mit jelent szabadon többet és jobbat termelni. Ez lelkesíti még jobb munkára s még fokozottabb békeharera. A Mohácsi Selyemgyár i A mohácsi Selyemgyárban április, ah S2 új dolgozót kellett felvenni, G?9Y állandó fejlődésének arányában ővpkvö feladatait meg tudja oldani. , számára azonnal szakmunkás' tanfolyamat szerveztek 8 ennek fedményeként elérték, hogy kilenc etl százalékuk már gépen dolgozik.-.A gyár szövőnői a minőség inegja’uiását állították május elsője; ver^Uyük középpontjába. Az április 41 áfsgnygzakaazban először a kalma négy óránkénti értékelést tovább- u te megtartották s így az elsőrendű áru termelését sikerült május elsejéig 80 százalékra emelni. A 10 százalékos javulást elsősorban az élenjáró dolgozók példamutatása se gítségével érték el. Schön Mihályné, Bolgár Ferencné, Gerti Erzsébet 140 százalékos m'eny- pylségl és nyolcvan felett jáoó minőségi teljesítményükkel és munkálnod ezerük átadásával nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a felajánlásokat e> dolgozók teljesítették 6« « négy órás értékeléssel napközben is folyton janehézvítva munkájúkat, legyőzték ségeket. Hathetes szakmunkásképző tanfolyam befejezése után a gyár vezető- sége, körülbelül 15—20 főnyi részvétéire számítva, sztahanovista, iskolát indít. Ezzel és a június elseje tiszteletére a dolgozók által már kezdeményezett békemüsz.ak okkal har colnak tovább a minőség újabb javításáért „Legyünk méltók példaképeinkhez, a szovjet asszonyokhoz!“ Körülöttünk új életre keit • természet. Édes madárcsicsergéssel fogadnak az erdők, virágzanak a mezők és a szépen ápolt virágoskertek. Az emberek jókedvűen végzik munkájukat, gépeik vagy íróasztalaik mellett. A földeken lázas munka folyik, hogy biztosítsák a jövő évi kenyeret. Ta vasz van. Milyen jó is bél;étien élvezni az újjászülető természet szépségeit. Mi lyen öröm hallgatni a gyermekek vidám kacagását, látni amint széles jó kedvvel játsszanak, haraeurozmak. Milyen jó édesanyának lenni nálunk, ahol a gyermekek számára minden esztendő szebb tavaszt hoz. Az ő jövőjük olyan ragyogó, napsugara«, mint tavasszal a mezők, az ő életüket úgy óvják, vigyázzák, mint a jó kertész a palántáit. De vannak a világon őiyan vadállatok, akik azt szeretnék, hogy az emlieriségnek sose legye tavasza. A napsugaras kék eget halálthozó gépek százaival akarják elhomályosítani. Azt akarják, hogy a parasztok riadtan hagyják ott bevetésre váró földjeiket és. a munkások ragyogóan világos műhelyek helyeit pincék sötétjében töltsék napjaikat. Azt akarják, hogy a gyerekek arcocskájának -mosolyát a halál dermedtsége váltsa fel. A világon mindlen becsületes ember mélységes felháborodással és gyűlölettel bélyegzi meg a gyilkosok irtózatos cselekedeteit. Olyan embereket, akik különbőzé országokban élnek, különböző nyelven beszélnek, különböző nézeteket valla nak, összehoz, egy táborba tömörít az elhatározottság, hogy nem engedik elpusztítani a gyermekek százezreit, gátat vetnek a háborút akarók gonosz, szándékainak. A békeharc világszerte fokozódik. Az imperialista háborús gyujtogatók egyre lepi eze tl«nebbül készítik elé a világ lunghaborítását. A folyton növekvő hatalmas béketábor azonban résen éli, leleplezi őket, visszaveri gaz terveiket a megingathatatlan egységbe kovácsolja a földkerekség minden békeszerető népét. Nekünk, vőkányi asszonyoknak is csat. lakoznunk kell ehhez az erős táborhoz. Azt hiszem, hogy egy anya sem akarja a gyermekét, egy feleség sem a férjét ágyúiéi teliknek odadobni. / Községünkön belül az MNDSZbe való belépésünkkel már egy ezem vagyunk a nagy láncban. Belépésünk kel igazoljuk, hogy bókét, nyugodt életet akarunk. Részt kérünk a közösségi munkákból. A tszcsn belül harcolunk a munkafegyelem megszllár- dftásé/rt. Magasabb terméseredménye két igyekszünk eV mi. Mutassuk meg, hogy méltók akarunk és tudunk lenni pé.ldaképeinkhoz, a szovjet assz© nyokhoz. Mi, akik békében, nyugalomban kéezü'h etünk a munkásosztály legnagyobb ünnepéire, május elsejére, gondoljur% apókra a testileg elcsigázott éhes, rongyos, de ieljd.eg szilárd Ivoreai-kínai gyermekekre —• nőkre, férfiakra, akik oroszlán bátorsággal küzdenek . hazájuk függetlenségéért. Nem rettenve meg bombától, kolerát és pestist terjesztő rovarokról. Hogy mi ne jussunk erre a sorsra, jó munkánkban kell kitük- röződni erős békeakiaratuntalak. Az imperialista háborús gyujtogatók európai provokációjának egyik színtere, Nyugat Németország. Nyu gat-Németország lakossága ózonban utálattal fordul el a háborús uszítok caekszovéseüőí és békét akar. Mainz háziasszonyaj. t-öjnngíe!vonuláson tüntettek a háborús készülődés ellen. A lakosság feUviborodáöát fejezik ki azok a röpcéduláik is, amelyeket ezerszámra szórtak ki a schweinfiirti városháza ablakán. Az USA háború* terveinek máit 1c bázisa Európában Tito bandájának rémuralma alatt nyögő Jugoszlávia. Tito most már szemérmetlen nyíltsággal' fegyverkezik « béketábor népei ellen. A veszély elsősorban a legközvetlenebbül minket fenyeget. A magyar dolgozó nép acéW ktanény összefogására a béketóbor erőinek tömörítésére van szükség, hogy e gyűl a vész kalandorok számításait keresztülhúzhassuk. A bóketábor a földkerekség minden pontján még fokozottabban harool a háborús gyujtogatók mind dühödt Óbb erőfeszítéseivel szemben, hogy meg- akadályozBa a világ lángra lobljantását. A béketábor élén haladó Szovjetunióban a közelmúltban nyújtották át a Sztálín-díjat Monica Fel tonnák, a neves angol bókeharcosnak, A béke erői ar, egész világon támadásba lendültek a háborús gyujtogatók elvetemült terveinek meghiúsítására. A békefronion helytállni a magyar nőknek is szent kötelességük. A‘ magyar nép s vele együtt a magyar nők is tudják, hogy a békéért hir- " colul, azt jelenti, legjobb tudásunkkal, minden képességükkel, forró hazaszeretetükkel küzdeni azért, hogy a szabad Offazágunk még erősebb legyen. Azt jeleníti: erősíteni nó- pü-nikbun a nemzetközi szolidaritás érzését, erősíteni kapcsolatainkat a béketáborral, mindenekelőtt nagy barátunkkal, a Szovjetunióval. Mfull en magyar asszony és leány ismerje fel helyét és kötelességét a békéért vívott küzdelembe», munkájával és szavával is tegyem hitet a béka nagy ügye, a béketábor mellett. Pástunk és annak bölcs vezére, az el«ű magyar békeharco*, Rákosi Mátyás elvtárs minden támogatást és segítóe* get megad a dolgozó magyar népnek, hogy a béke ügyét győzelemre vigyük. Éljen a vilálffbókéért Vüs* dő Szovjetunió és annak lángeszű ve- zére, a világbéke őre, Sztálin elvtáas, MJ, Éra Istvánná MNDSZ-ütkámő, .Vők dny. A FELVONULÁSON T ATT AM a május chefet fehromt *-J já.vt és ha behunyom a szemem, jól rágottdolok —' látom most is. Az emberiség nagyobb éis jobbik fele megindult ezen a import As megmutatta erejét. Soha nem gondoltam, hogy ccmgten lakunk Pécsett. Nem oltárom itt elismételni mindazt, amit egy nap alatt fa annyian elújságo-ttuk: a kerekeken gördülő házakat,"a táncoló katonákat és mimkáslányokat, a fejtés részletét. Egy pár apróságról szeretnék beszélni. A felvonulás színeiről, nem I* én láttam meg ezeket, mert mellettem egy kiváló festőművész állt és 6 ragadta meg gyakran a karom: „Nézd! Ezeket nézd!“ t Nem tudom mit log megfesteni a millió képből es témából, melyet ott kapott. Az elbocsátott és a tál Mm idő, iMNjy « tribünre repülő ynUunbo- Icatt A tengerré vált virágn.s mezőket? .1 most csendesen gördülő új traktorokat és mögöttük szinte beúszó kombájnt, ezt a piros, szeiid gépálidftf —r Azért megváltoztattuk az országait — mondta előttünk egy férfi, jo- yas örömmel és vidáman csengett rá a válassz „Meg. Bizony meg!“ Könnyű volt ezt felismerni. Ezernyi bizonyítékát kaptuk. A csinos vasutas- nők széles sójából egyszerre emelkedett magasba talán száz indltótánosa. Ügy éreztem, hogy megértettem, azt jelzik: Svábod a pálya! Viszont — szánom-bánom — nem jöttem rá arra, hogy ml a különbség a vágány rendezés egyik autón bomuter tolt százéves és a másikon hozott új módszere között. Azt azonban már megfigyeltem, hm,vj az új módszernél mosolygás lányok fa dolgoztak. Náluk néni volt tárcsa, de Ok is azt példázták: Szabad a pályát Mindig szerettem a gyereket, de most valam/ egész különös mádon vártam őket és örültem nekik. Alighanem azért, mert ez az első május elseje, etmfleor fterm van. Persze még nem ekkora, mint az a gyors lábú kis apróság, aki a sportolók menetében megtermett apja mellett rzaporázta a lépést és bujkált a lábak erdejében, még akkora skies, mint az a csöppség, akit jáhnslxm lévő papája négykerekű kis szekéren húzott, — az én Péter fiam most lesz csak négy hónapos. kunét festőművész barátom ragadta meg a károm: „Oda nézi... AH a kislányt nézdr Első pillanatban nem- láttam, hogy mit mutat. Fdnötiek omultak a zászlók selymei alatt és talán a stázmUk Sztálin képet tartották a magasba. De valóban, óit egy asszony vállán pöttömnyi kislwvj alszik. A rózsaszín szatay ellenére szöszk* haja homloka előtt libben. Alszik, mhtt a tej. Zenekar harsog, hangszóró szól, taps csattan és felzúg az éljen, — « kislány alszik Vájjon tudja-e, vájjon ér- zi-e, hogy nem félelmes rajok ezek7 Édesdeden alszik, talán még álmodik Is. AMI FELRIASSZA, akár a magas párkányra telepedett fehér galambot. Körülötte anyák, apák, testvérek, barátok mennek, a béke hadserege vonul. Jelképe a fehér galamb, de jelképe az anyja vállán alvó kislány Is. Egy másik kép, vgy fénykép fut eszembe. Koréin anya karján hozta halott gyermekét. Cjmeprontása errdl beszélni! Néni, neun az! A valósággal szembe két! nér ni. Igenis vannak — és nem is kevesen — olyanok, akik ezt az aluó kis- lányi is le akarják tépni az anyja válláról és holtan nyomni a kezébe. A háborút keverő hn.'árd kártyások nem érzelgüsek. Számukra puszta helyzet je. leütés a koreai baktérium háborúról beszámoló vádirat, ceruzával a kézben ki Jegy zik a kolera és pestit baktériumoktól elpusztultak számát és örömmel ohtassák: Nttmpho városában „a fű sárgásbarna leit, a réztárgyak kékes töSdi váltak, «fir ezüst győritk megfeketedtek". Zsanszobri ás Vaner halni falukban (a!evetek behullottak, a kalászos vetések lalrt smnned- tek, a réztárgyak megfeketedtek", EnI olvasna vidáman recsegik be m diktafonba: gyártmány jé, rendeljenek belőle Mikor « febonaláe riött hűltem m helyemre, mindjárt észrevettem, hogg felettem a meggyilkolt Nikosz Bdaiazu ntsz képe van. „Milyen fiatal volt!" — gondoltam. Azután megindult a fel. vonulás. Amikor ftmeezt az en emesősig a vS- lázt alvó kisiáimyal, valahogy, ha nem is pom/osan, de az előző ette Hrloiaer uiszról és társairól olvasott menő pár tóm jutott at eszembe: JUopoa, éjjel tték őket, — meg ne látra senki. TH t nép — nüntha látta volttá, hogyan ölnek — gyilkosok nem felejti. Négy helyére miKiózxgt lép." Es itt jönnek, meg xrorte • adlige-* menetelnek a tízezrek ét százezrek, a milliók részei. Katonáink, mosolyogva, kart karba öltve, de tudom, hogp feygveriik is van és megtanultak vele bánni. Munkások, bányászok, virággal, zászlóval, de ismtrem őket 4» tudom, hogy hohutp már gépeket fejezetek be és szenet adnak. Erősítik hazánkat, Nikon BNobmniset sem értért vitte maglóhoz szorítva at anyja, hogy mozit fiatal, hő» fia sírjához térjen. Belő |n- nisz unyh mégsem saját fájdalmától van eltelve, hanem figyelmezteti az em kereket, akárcsak a halálba induló másik nagy hős, Jítliuz Fuc.rik a nácizmus idején: „Emberek legyetek ébt- rekl“ Julim Fucsil,- ma le exi mmehméj bizalommal és hitlel mert a béketóbor erős ét legyőzhetetlen, ha megfogadja nagy vezére szavát. M IN DEN KI E A FElElőjtFt*, fiává az anyja vállán atoő frislányt ne ébressze jel más csuk a napsugár.
