Dunántúli Napló, 1952. április (9. évfolyam, 77-100. szám)
1952-04-24 / 95. szám
2 MRPIO im Apr ms m A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának 1.009/1952/IY. 24. számú határozata a termelőszövetkezetek gazda sags megszüárditásárŐB és munkafegyelmének megerősítéséről lermelőszövelkezeteink és termelő szövetkezeti csoportjaink (továbbiak, ban: tcrmelöszövetkez»') fontos fel adata, hogy a helyes munkaszervezés megvalósitásavaj és a munkafegyelem megszilárdításával pcidimulctóan gaz déikcdjanak, továbbá, hogy élenjárja. n«k az állami fegyelem betartásában, a beadási kötelezettség teljes» esében. Ezért a Minisztertanács a következőket határozza: á I. A vetés megszilárdítására: A termelőszövetkezet elnöke » közgyűlés és igazgatóság (íni’ézöbizott ság) határozatai alapján egyéni felelős, séggel irányítja a termelőszövetkezet gazdálkodását, E működése során be kell tartania az alapszabályt, a fennálló törvényeket és rende'eteket, a közgyűlés (csoportérlekezlet) az igaz getóság (intézőbizottság) határozatait és a jóváhagyott termelési terveket. Az elnök felelős azért, hogy a termelőszövetkezetben állandóan emelkedjek a terméshozam és ezzel kap. csolalban a jövedelem. Ennek érdeké ben az elnöknek gondoskodnia kell • termelés élenjáró tapasztalatainak elterjesztéséről, továbbá arról, hogy a termelési terveket és a iőbb műn- kaszakaszok terveit időben elkészítsék és a gazdálkodást a tér? előírásai szerint irányítsák. Az elnöknek meg kell szerveznie a brigádokat, élükre megfelelő brigádvezetőket kell á'litania. A brígádvezetökkel idő ben közölnie keli az egyes brigádok munkájára vonatkozó utasításait. Az elnök a brigádveze’ök megkerülésé, vei nem adhat ki utasítást a brigád tegjai részére. Gondolkodnia kell ar rőt is, hogy a brigádok állandó je'le. güek legyenek, hogy ezek részére jegyzőkönyvileg adiák át területüket és felszerelésüket, hogy ezek készit. sék el és haüsák végre a munkájuk alapjául szolgáló brigádterveket Az elnök személyében felelős azért, hogy a termelőszövetkezet eleget tegyen valamennyi kötelezettségének (ezek között beadási kötelezettségé neki az állommal szemben. Az elnök felelős a munkafegyelem megszilárdításáért a terme’öszö vet kezet ben. Gondoskodnia kell arról, hogy a ta. gok és munkaképes, mezőgazdasággal foglalkozó családtagjaik a közös mun kában rendszeresen résztvegyenek és hogy munkáinkat a IIL típusú terme, löszövekeze tökben a munkaegvség- könyv előírásai alapján értékeljék, s ennek megiele'ően n természe'beni és pénzben: jövedelemben megszerzett munkaegységeik arányában részesedje, aek. Egyébként az elnök föladatait részletesen megállapítja az 1031/1951/XI. 11/sz, minisztertanácsi határozat. II. A növénytermelés fejlesztése érdekében , 1 A szövetkezeti vagvon állandó -*■' növelése, a tagok életszínvonalé nck emelése és a beadási kötelezett, ség teljesítése érdekében a terme'ő azövetkezetek alkalmazzák a fejlett termelési eljárásokat, amelyek a me. zőgazdasági munkál megkönnyítik és a terméshozamot növelik A kukori cát, a napraforgót ültessék négyzetesen, hogy a sorok között keresztben és hosszában is el tudlak végezni a ló vagy traktorvontatásn ekével a kapálás!. A kaimazzák kukoricánál, napraforgónál, pillangós takarmánynő vényeknél, rozsnál a pólbeporzást, a cukorrépa, burgonya, kukorica, gya. pót, len megművelésénél a négyszeri, de legkevesebb háromszori kapálást és védekezzenek a rovarok kártevé aei ellen. A járási tanácsok és V gépá'lomá- •nk agronómasai nyújtsanak segítséget a termelőszövetkezeteknek a mező- gazdasági munkák elvégzéséh"z és munkájukat elsősorban a termelöszö. vetkezelekben elért terméseredmé nyék alapján kell megítélni. V} A magas terméshozam biztosi “* tása érdekében növelni kell a termelőszövetkezeti tagok ie’elösség- érzctél. Ezért a növénytermelési bri gádokat több évre — lehetőleg egy vetésforgó idejére — kell megszer. vezni cs részükre erre az időre * te- vületet a szükséges gazdasági lelsz«, felessel, igás állatokkal együtt jegy aőkönyvileg át kell adni. A brigád köteles a termelési '.ervek alapján területét egész éven át megművelni s azon a vetéstől a termés betakarításáig minden munkát elvégezni, be leértve az aratást és csépié»; is. ‘í A brigád kapásnövényekkel be. vetett területét a kézi munkák fó elvégzése érdekében egész évre tel kell őrt tani » brigád munkacsapatai között éu a munkacsapatokon b). <1) belül is minden egyes tag részére ki kell jelölni azt a területet, amelyen a kézi munkák elvégzéséért felelős. 1 A brigádok és a munkacsapatok *’ munkáját az elért termésered. menyek (Japján kell értékelni. Ezért a brigádok fordítsanak nagy gondot a tejlet! termelési eljárások alkalmazása hoz szükséges munkaerő biztosítására és érjék el, hogy a brigádban lévő tagok feleségeikkel, családtagjaikkal együtt rendszeresen résztvegyenek a közös munkában. Azokat a növény- termelő brigádokat és munkacsapatokat. amelyek minden munkát rendé sen és haláridőre végeztek el s amelyek elérték vagy túlteljesítették a tervben megszabott termésátlagokat, az alábbi jutalomban kell részesíteni: „tHa i szántóföldi növénytermelő brigád a gabonaféléknek a tervben megszabott terméshozamát a részére kijelölt egész vetésterületen túl teljesíti, úgy jutalomképpen a terven leiül termelt gabonafélék egynegyed részét természetben lri kell adni a brigád tagjainak és azon a területen do'gozó traktoristáknak, *z illető ga bonaiéle területének megmunkálása, learatása és cséplése során teljesített munkaegységeik arányában. Ha a munkacsapat a kukorica, a burgonya, a mák. a napra forgó és zöldségfélék tervben meg szabc't terméshozamát a részére kije. löM egész területem túlteljesíti, juta- lomképpen kapja meg természetben a terven felüli termés egynegyed részét és azt ki kell osztani a munkacsapat (aó;ai között, az illető növény területének megmunkálása, betakarítása so rán teljesített munkaegységeik arányában. ,,i A cukorrépa, gyapo<t, rostlen, ' f ricinus és más ipari növények termelését végző munkacsapat tagjai között szét kell osztani a terven létül termelt és az államnak átadott tér menyekért kapott pénzösszeg 25 szá. zalékát, az illető növény megmunkálása és betakarítása során szerzett munkaegysegeik arányában. A kapásnövényeknél a tervben megszabott terméshozam túL teljesítése esetén juta'om illeti meg az illető terület gépi munkáit elvégző traktorístákat is abbén az esetben, ha ez általak megművelt területen az egész brigád, de legalább két munka csapat túlteljesítette a tervét Jutalmat azonban a traktorista csak azok. nak a munkegységeinek arányában kaphat, amelyeket a tervet túlteljesítő munkacsapat területének megmunká lása során szerzett Jutalmat a termelőszövetkezetek csak abból a terményiaj- tébót adhatnak a tervet túl'eljesítő brigádoknak, munkacsapatoknak és traktoristáknak, ome'yböl • termelőszövetkezet az állami kötelező tér mrnybeadást hiánytalanul teljesítene. Nem részesíthetők jnlcl.mban árok a tagok, akik az előirt kötelező munkaegységeket nem teljesítenék. “ A munka helyes megsrervezé. 'sére fordítsanak nagy gondot az I. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportok is. A tagok munkaerejének, igásál’atainak, fogatainak, egyéb fel szerelésének eredményesebb kihasználása érdekében szervezzenek brigádokat. A magasabb terméseredmények elérése végett törekedjenek a nö. vényápolási, aratási, cséplési mun kák közös erővel való elvégzésére. A gépállomások igazgatói, valamint ti járási, városi, községi tanácsok támogassák az I. é.s II. típusú termelőszövetkezeti csoportokat. Adjanak segítséget részükre a vezetés megszilárdításához éa nz alapszabály.szerű gaz. dálkodáa kialakításához. III. A közös állattenyésztés fejlesztése érdekében: 1 Minden termelőszövetkezet kö- " •teles állatállományát saját erejéből a népgazdaság) terv reá esd részenek megtelelő mértékben fejleszteni, hogy a kötelező állami beadás teljesítése mellett évről.évre növelni tud. ja a közön vagyont é.s a tagok élet. színvonalát Ennek érdekében minden termelőszövetkezet létesítsen legalább három állattenyésztő telepet. legyen mindenütt közön szarvasmarha, sertés és baromfitenyésztés Minden termelő szövetkezet foglalkozzék sertéshizlalásiul é.s ahol arra lehetőség van, szer vezzék meg a Juhtenyésztést, valamint a vizlszárnyasok tartását is. O A trrmelőszövelk eretek az ál lattrnyészlé* színvonalának emelés* érdekében a szarv ««marhalé- nyésrtésben vezessék be az egyedi ta karmányozást, a zöld éa sllótakanná ajnk etetései u előirt normák szerint. e) 1» A tehenészetben alkalmazzák a napi háromszori, négyszeri fejésl, a borjaknál u mesterséges borióne veléöt, a teheneknél és kocáknál egy Ivarzás alatt a kétszeri fedeztetést, a juhoknál az. évenként kétszeri ellést. *> Termelőszövetkezeteink gon. **• doskodjanuk növekvő átlatálio- manyunk számára elegendő szemes és szálas takarmány termeléséről. A zöld futószalag bevezetésével, m rétek és legelők gondozásával növeljék a takar mánynövények terméshozamát. Vessenek minél több ni ásod vetésű szemes és száUslakarinányféleséget. Minden állatfajta — szarv ns- marha, sertés, juh, baromfi, stb. tenyésztésére külön brigádot kell létesíteni. Cgynnfgy külön brigádot kell szervezni minden állatfajta híz. látására Is. A brigádok tagjaitól meg kell követelni, hogy a gondjaikra bi zott állatokat legjobb tudásuk szerint, a legnagyobb felelősséggel gondozzák és hogy magas termelékenységet érjenek eL Az állattenyésztésbirn a munkaszervezést és a magas eredményeket elérő dolgozók jutalmazását — amennyiben a termelőszövetkezet ah bői a termékből és terményből teljesítette az évi beadást — az alábbiak szerint kell végrehajtani: A szarv »«marhatenyésztő brt- gátlókban minden tiz tehénbe» “ív fejöuöt kell beosztani, akinek fel. udula a tehenek taku’-mányozáaa, gondozást és fejésc. Be kell osztani min den harmadik fejőnő mellé egy «ehe nés/S, aki az Istálló rrndbentartusáról, a trágya kezdéséről gondoskodik és a takarmányozásban segít, Eey b> t ' hoz általában száz tehénnél többet nem kell beosztani. Annak a fejőnőnek, akt a gondozd sára bízott teheneknél a tejhozamter- v< t az előírt takurmánynorina betar tusával túlteljesítette, természetesen ki kell adni a terven felül termelt lej 15 százalékút. A terven felül termelt tej további 10 százalékát az ugyanannál a toliénesoportnál dolgozó tehenészek, takarmáuynsok számára kell kiadni munkaegységeik arányiban. A borjúnevelő brigádokban, egy egy borjúnevelönőhöz 25 borjút kell beosztani és ha a reábí. zott növendckií’la'.ok a követeimé nyéknek megfelelően fejlődnek és az egész ér folyamin nincs vesztesége, jutalomképpen javára kell Imi az év folyamán elért munkaegységek tíz százalékát. pl A sertéstenyésztő brigádokban 1 /egv-egy sertéstenyésztőhöz 20— 25 anyakocát kell beosztani és a ma lacozási terv tó'tcgjesítéséért jutalom, képpen természetben ki kell adni ne ki a meghatározott terven felül két | hónapos korig felnevelt malacok hu zül minden ötödik malacot. LA hizlalásra átadott állatok át. '' lagos élősúlyára vonatkozó terv túlteljesítése esetén a szarvasmarha, illetve serlcshízlaló brigádok terven felül elért minden száz kg súlytöbb let szerződés szerinti átvételi árának egynegyed részét kapják meg. A juhtenyésztésben, a gyapjú, nyírási terv túlteljesítése esetén, a terven felül nyír! gyapjú átvételi ára tíz százalékának megjelelő pénz értékét adják a juhásznak, a báránynevelési terv túlteljesítése esetén pe. dig kapja meg a terven felül lelne, veit bárányok közül minden negyedi kel. A baromfitenyésztésben dolgo zóknak a tojásbozam tervének túlteljesítés« esetén munkaegységeik arányában természetben ki kell adni a Krven felül termelt tojás 15 száza, lékát, továbbá a terven felül tenyész lett növendékbaromii egynegyedét. )r ■ Létesítsenek a termelöszövetke. zetek méhtenyésztési és gondoskodjanak arróL bogy ezt hozzáér, tö méhész, illetve méhészek kezeljék. Az esetben, ha a viasz és méz- hezastra, valamint a méhcsaládok szá. mára megszabott tervet * méhészek túlteljesítenék, jut álomképen kaplák meg természetben a terven felül tér melt méz 15 százalékát. r Az 1. és II. típusú ‘ermelös/ö. *3* vetkezeti csoportok jövedel műk növelése érdekében létesítsenek közös állattartást, különösen sertést«, nyészetet és hizlalást. Ehhez a tagok természetben, elsősorban süldőkkel és takarmánnyal járuljanak hozzá. A kő zös jövedelemből a tagok a hoxzájá rnlásuk és az állattartással kapcsol« tos mániában való részvételük azé oyibM (ée’osadjvaek. A kőaóa áüaC e) f) tenyésztés jövedelmének lega'ább 20 százalékát (ordítsák közös beruházásokra. ■V. A munkafegyelem megszi Iá rditása érdekében: A termelőszövetkezetek feladatait csak akkor tudják végrehajtani, ha szilárd munkafegyelmet teremtenek. Ezért el kell érniök, hogy minden tag és minden mezőgazdasággal fog. latkozó munkaképes csa'ádtag, asz szony és fiatal egyaránt, kivegye ré szét a mezőgazdasági munkából. 1 A Minisztertanács figyelembe * véve b termelőszövetkezetek és gépállomások dolgozóinak második országos tanácskozásán hozott halé rovatot, a termelőszövetkezeti dolgozók széles körben megnyilvánuló követelését és 2 termelőszövetkezetek túlnyomó többségében kialakult gya. korlatot, a következőket rendeli: A termelőszövetkezet minden tag ja évenként legalább 120 munkaegységet kő'eJes teljesíteni. Ez a lagok munkaképes, mezőgazdasági munka, vzl élethivatásszerűen foglalkozó csa lád'agjaira is, férfiakra és nőkre egy. aránt vonatkozik. A kisgyermekes anyáknak évenként legalább 80 munkaegységet kell teljesítcniök A tér. melöszövelkezetek törekedjenek ar ra, hogy napközio'thonok. bölcsődék létesítésével s ’"ás szociális ínlezkedé- sekkel megkönnyítsék a kisgyermekes anyák részére a termelőszövetkezet munkájában való részvételt. A termelőszövetkezet minden tagfa akkor és ott tartozik a munkát elvégezni, amikor és ahol a termelőszövetkezet elnöke, illetve utasítására s brigád vezető vagy a munkzesapatvezető munkába állítja. A terme'őszövctkeze. íek meghatározott számú munkaegység teljesítését követeljék meg a növényápolási és a termeny be takarítási munkák idején. így a növényápolás idején mintegy 40, az aratás és csép lés idején mintegy 30, az őszi termés- betakarítás idején mintegy 30 man. knegység teljesítésére adianak ntasí tást, erre • helyi körülményeknek megfelelően a vezetőség hozzon határozatot. Anyagi hátránnyal kel sújtani azt a tagot, aki akár a növényápolás, akár az aratás és a cséplés, vagy az őszi térmésbetakari.as idején nem teljesíti a megszabott munkaegységeket. Az évvégi zárszámadás alkalmával, egész évben teljesített összes munka egységeinek annyi százalékát kell tőle tevonni, ahány százalék hiányzik a fenti munkaszakaszok™ összesen megszabott munkaegységek teljesítéséből. 2 A III. típusú termelöszövetke. “• zc'.ekben a tagok éa családtag julk végzett munkájuk arányaíain részesülhetnek a tenne lőazövetkeaet kll züs jövedelméből. A jegy rendszer megszüntetésével a fejadag la megszüli!, így a kenyérgabonának a kötelezettségek teljesítése után frnnmarudő részét U kizárólag a tagok és családtagjaik munkaegységeinek arányában lehet szétosztani. Előleget ts csak a már teljesített mankaegységek arányában lehet év közben folyósítani, de ennek felső határa nem haladhatja meg az egy munkaegységre terv szerint jutó részesedés ötven hatvan százalékát. Az Igazságos jövedelemelosztás megváló, silásn érdekében a brigád- és munka csapatvezetők naponként és egyénen ként mérjék meg a tagok végzett munkáját és a megszerzett munkaegységeiket naponta tartsak nyilván. A vezetőség gondoskodjék arróL hogy minden termelőszövetkezeti tag sajátítsa el a munkaegységgel való szá múlást. Harcolni kell az Iguzaágtalan egyenlósdLség nyílt és rejtett megnyilvánulásai ellen. *> Külön állapíts* meg a terme *'• lésl tervek alapján, minden egyes iniiiikaféleségnél a teljesíthető napi normát. A brigádvezetők és mun- karsapatvrzetók követeljék meg a nor mák teljrsiléaét. A munka sürgősségének megfelelően minden rendelkezésre álló munkaidőt teljesen ki krll használni, ahogyan az a mezőgazdaságban általában Is szn kéaos. Harcolni krll az olyan káros nézetek ellen, amelyek figyelmen kívül hagyják a ine/őgazdasagl munka sajáton Jellegét és Így sok esetbe« az ellenség hatása alatl legnagyobb dolog Uloten la nyolc órára ukarják kortá törni a munkaidőt és ezzel rálátják a termelő munkát K uirgrövlditik a ta. gokat. A tagitknak rendszeresen kell járniuk munkába Ennek elősegítése érdekében n munkacsapat»e rőtől. Időben értesíted a tagokat a munka kezdetén«! 4» hely erői Azoknak, a a munkaegységeiből, »kik ftgyehne» tetés ellenére sem járnak rendszeresen munkába, mulasztott munkanaponként egykét munkaegységet I« kell vonni, a termelőszövetkezet közgyűlésének határozata szerint. A termelőszövetkezet közgyűlése kizárhatja azt a tagot, uktt sem a fi gyelmcztelések, sem a büntetésből tör. lénő munkaegység levonások nem Ja- vítunak meg és továbbra Is súlyosan vét a munkafegyelem ellen. 4 A növényápolás!, nz aratási és • cséplési, az őszi termésbetak« rilásl és általában u sürgős műnké latok Idején a brigádvezetőknek a hozzá beosztott tagokon kívül a ta gok munkaképes és mezőgazdasági munkával élethivatásszerűen foglalko ró esaládlagjait Is be kell osztania a ■Ilonkára. E családoknak ux Ilyen munkaszakaszokban teljesíteniük kell a vezetőség által megszabott munkaegységeket, amint erről a határozat IV/1. pontjában már említés történt. Emellett a tagok többi családtagjai nak Is módot krll nyújtani arra, hogy tőlük telhető módon hozzájáruljanak a közös munka elvégzéséhez, n hogy légzett munkájuknak megfelelően munkaegységeket szerezzenek. 5 A termelőszövetkezet * 1952 május l, után, csak a termelőszövetkezetek rtnökének. Illetve Igkzgatóságának írásbeli engedélyé vei vállalhatnak a termelőszövetkezeten kívül más munkát. Az engedély nélkül más munkahelyen, de iuis állami üzemekben dolgozó termelőszövetkezeti tagokat fel krll szólítani a termelőszövetkezetbe való visszatérés rr. A közgyűlés csökkentben az llyeja tagokat megillető részesedést, Illetve jutalmat s végső esetben ki Is zárhatja őket a termelőszövetkezetből. Azokban a termelőszövetkezetekbe«, ahol az év bizonyon szakaszaiban elő. rrtáthatóan munkaerőfelesleg Jelent- kezlk, már jóelőrr meg kell szervezni e munkaerőnek a népgazdaság és a tagok érdekében történő felhasználásai. E célból a vezetőség megáltupo dúst létesíthet állami gazdaságokkal és más mezőgazdasági vagy Ipari üzemekkel W. , i V. Az állami fegyelem megszilárdítása érdekében: I A term előszőve tkezeleknefc pél- B * dát kell mutatniuk az állami fegyelem betartása terén. PosIimu és krtlő Időben kell eleget tennlök min den állami, elsősorban a beadási kötelezettségüknek, a gépállomással szemben fennálló tartozásuknak, * termelési szerződéseiknek, sth. Beadást kötéléreiUegUkct valamennyi termekből és terményből hiánytalanul kell teljesíteniük, a lialárldők betnriásávál A beadást kötelezettség teljesítéséért egyetemlegesen felelősek a termelőszövetkezet tagjai. Háztáji gazdaságuk ból vagy más forrásból kell teljesíteniük u beállási kötelerettségrt abban uz esetben, ha a szövetkezet saját hibájából nem tett eleget e kötelezettségének: például részben vágy égés« ben szétosztotta a tagok között a beadás teljesítéséhez szükséges termékeket, terményeket, helytelen gazdálkodás, vagy a munkafegyelem lazasága minit nem ért el megléteid termés eredményt, vagy azohadplaron értékesítette a beadáshoz szüksége« tenné nyékét, stb. A larmelözzővetkezrt elnöke szó. mélyében felelő« a termelőszövetkezet valamennyi állami kötelezettségi nek teljesítésé ért. A Ugzág elólt ha vönként be kell számolni arról, hogy a termelőszövetkezet elegei latte ál. Ismi kötelezeEségemek, illetve, hogy milyen intézkedéseket ke'J tenni ké sedelem esetén. 2 A termelőszövetkezet csak • abban az esetben oszt halja ki tagjai közöli természetben a termékek megielelő hányadát és csak abban át esetben értékesítheti a termékeit a szabad piacon, ha a járási begyűjtési miniszteri meghatalmazott igazolási áL Lt ki részére a szabad beadás telj» ütéséről. Ellenkező esetben vagyoni lag is iaUlósségra kell vonni a tar. melőszövetkezat nlnökét, a könyveiéi és a vezetőségnek azokat a tagjait >*, akiknek a termékek szabálytalan szél. osztásáról, illetve értékesítésére! ta döntésük volt * ez ellen nem tillakoz tok. ezt nem akadáiyozlák meg. Ha Ilyen szabálytalanság történik és emel lelt a lermelóazöve'kezat és a lagok háztáji gazdaságából vagy niA* »orrá« hói sem tesz eleget beadási kötelezett né gének, a járási tanács elnökének bűnvádi lel jelentest kell tennie a lar melöszövetkezet elnöke áa a mulass, tást elkövető tagjai alias. 0'uiftaUa a «. «Uakiaj.
