Dunántúli Napló, 1952. április (9. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-24 / 95. szám

mss Arnrr.is 24

N Ä P T, 6

i

*

(Polytatás a 2. oldalrő!)

Q Annak a teimelőszövetkezet- '-*• nek, amely beadási köteleiéit ■égét azért nem teljesítette, mert a •ifikséges termékeket a tagok között kiosztotta vagy szabad piacon értékesítette, beadási kötelezettségét a hátra' ékos mennyiség öt százalékával, 15 napnál hosszabb késedelem esetén tíz százalékával fel kell emelni és a tel jesitésre újabb határidőt kell adni. Ha az úiabb batáridőn belül sem te'jesili kötelezettségét, készpénzben kártérítést kell rá kivetni. A kártérítés mér. lékét ugyanúgy kell megállapítani, mint a dolgozó parasztoknál (a hátralékos termékek szabadpiaci ára, plnsz 20 száza'ék). A kártérítést a ta gok munkaegység részesedésének pénzbeli részéből kell fedezni. Ezen a címen azonban egy évben a munkaegységek szerint kiosztható kész. Pénzjövedeleranek legfeljebb 25 százalékát lehet igénybevenni. Ha ez az ósszeg a kártérítés! nem fedezné, a hátralékot a következő évre kell át. ▼inni A kártérítés mellett még teljesíteni kell a hátralékos termékek beadását is.

A Abban az esetben, ha a tér *'• melőszövetkezet beadási kötelezettségét gazdasági lehetetlenülés, elemi kár, (pL n vetés elpusztulása, Vagy állatelhullás) miatt nem tudta teljesíteni és ugyanezen okból földadómérséklést is kapott, e mér. •éklés arányában csökkenteni kell a beadási kötelezettséget is. Ha iő'd adómérséklés nem történt, a beadási kötelezet ségböl fennmaradt hátráló, kot a következő évre kell átvinni.

^ Begyűjtési jutalomban csak az a termelőszövetkezet részesülhet, amely előző havi, il'etőled negyedévi beadási kötelezettségét min

den terményből és termékből maradéktalanul teljesítette. Azt a te~me- lőszövetkezetet, amely beadási bS.e lezett&égét nem iebesítette, továbbá a szövetkezet vezetőit sem jutalmazni, sem kitüntetésre előterjeszteni nem lehet, kivéve, ha «« beadási kötele, zetlség hátralékos részét gazdasági lehetetlenülés vagy elemi kar címén elengedlek.

fi A termelőszövetkezetek beadó, sé kötelezettségének teljesítését az a'látni szerveknek fokozottabban kell elősegíteniük és ellenőrizniük. Ezért a várost és községi tiinársok a határidő előtt kellő Időben közöljék a termelőszövetkezettel, milyen termékek és termények beadása mikor válik esedékessé, szorgalmazzák a hátralékok beadását, segítsék elő, hogy a termelőszövetkezet közös állatállománya a tervnek és a beadást kötele zettségnek megfelelően fejlődjék. A járási tanácselnökök személyesen is ellenőrizzék, hogy a terinclőszövctke retek hogyan tesznek eleget a beadási kötelezettségnek. Azoknak a termelőszövetkezeteknek elnökeit, amelyek n beadást kötelezettség teljesítésében elmaradtuk, egyenként vonják kérdőre, beszéljék meg velük a hátralékok teljesítésének módját, szükség esetén a járási tanács végrehajtóbtzottságának ülésén vonják felelősségre őket.

VI.

A Minisztertanács vándorzászla ja elnyerésének feltételei:

1 A minisztertanács n példásan gazdálkodó, magas terméseredményeket elérő, valamint a beadási

kötelezettséget pontosan teljesítő és

túlteljesítő legjobb három termelőszövetkezetet vándorzászlóval és „Az ország élenjáró termelőszövetkezeti gaz dasá"a“ címmel tünteti ki. A vándor- zászlóval együtt a legjobb termelőszövetkezet százezer forint, a második ötvenezer forint és a harmadik huszonötezer forint pénzjutalomban részesül.

9 A vándorzászló, „Az ország “* élenjáró termelőszövetkezeti gazdaság«“ cím és a pénzjutalom elnyerésének feltételei:

Az alapszabály és a kormányrendeletek betartása, a szövetkezeti demokrácia érvényesítése, szilárd munkafegyelem és a gazdaság területén való példás rend.

l,\ A növénytermelési és állatié *"v nyészlési tervek teljesítése, illetve túlteljesítése, a mezőgazdasági munkák határidőre való elvégzése.

p \ Az állami kötelezettségek pon. W tos, határidői-e való teljesítése

Q A vándorzászló „Az ország * * élenjáró terme'őszövet kezeli gazdasága“ cím és a pénzjutalom adó mányozására termelőszövetkezeti tanács elnöke és a földművelésügyi miniszter együttesen tesz javaslatot minden év december 31 ig a termelőszövetkezetek egész évi tevékenységének értékelése alapján. A vándorzászlót és a pénzjutalmat a termelőszövetkezeti tanács adja át a következő esz tendő januárjának első felében.

A vándorzászlót, „Az ország élen. járó termelőszövetkezeti gazdasága“ címet és a pénzjutalmai egyazon tér. melószövetkezet több egymást követő évben is elnyerheti. A pénzjutalom felhasználásáról a termelőszövetkezet közgyűlése dönt.

Széchenyi ■« Un a műszaki vezetősége fokozottan segítse a muszakmnlasztők elleni harcot

A péeshányatclcpi legényotthon- Wn hónapról-hónapra nő n bumli- *ók száma. Ezt a súlyos hibát az olyan dolgozok okozzák, mint Nagy József, aki rendszeresen mulaszt, -»agy Tóth Lajos és Bischof József, «kik hazamentek szabadságra és az üdülés lejártával nem tértek visz- *za munkahelyeikre. Természeteseden a pécsbánvateleui legényotthon- bau sem lehet úgy neszélni ezekről az embereikről, mint javíthatatlanokról, mert megvan a mód és lehetőség arra, hogy ezek is olyan becsületes és szorgalmas dolgozókká váljanak, akikről szívesen beszél az otthon vezetője, Loren- esics Kálmán elvtárs.

Példát mutat a többieknek

Inhoff Ferenc, aki már két éve dolgozik a bányán, de még egvszer sem mulasztott műszakot. Alföldi

J

ózsef egy év alatt egyszer sem 'Umlizott. Mayer Józsefnek sincs Mulasztása, mióta az otthon lakója. Rendszeresen jár műszakra és nemcsak teljesíti, hanem túl is teljesíti tervét. Gyurics László és Imre, becsek« inéiról jöttek P£cs- bányatelepre dolgozni. Szorgalmúnak, igen jól dolgoznak és még soha nem mulasztottak. De sorolhatnánk még tovább a neveket, ifjú Sánta Istvánét, Kecskés Jenőét, Soós Fe- vencét és a többiekét, akik szorgalmukkal, munkaszeretetükkel Példaként állnak az otthou vaja* mennyi lakója előtt.

A pérsbáiivatelepS legényott- honbnn gyenge harc fo’yik a műszak mulasztások megszűnte- v,, tótéért

r.bben a nehéz, munkában nem “yujt segítséget l.orencslcs elv- Wrsnak, az akna műszaki vezetősége, pedig a tervteljesítés a bum lírások növekedésétől. illetve cs.ik kémiáétól fügy. Loreucsics elv- torsnak nem nyújtanak segítséget óbban, hogy sokrétűen hnreolhas- •on » műszakmulasztások eKen. A bumlizók megszégyenítésére csupán n „fekete táblát*’ használ jók fel. Ide kerülnek azok nevei, akik nem szállnak le műszakra. Itt sűrűn lehet olvasni Sípos Gyula, Szabó László, Juhos Mihály és Morvái Károly nevét, akik rend. •deresen hiányoznak n munkáról. Nem elég az, hogy a műszak- mu'as/tók nevét egyszerűen csak kiírjuk a fa'itáblára, mert csak ezzel nem lehet nevelni r . őket

£gv időben jó szokás volt az ott- honbun, hogy kiírták a faliújságra azokat akik mulasztottak, s cikkeiken keresztül bemutatták; u bnmli/ők hogyan segftik Trumanék háború* terveit, hogyan akadályozzák a béke védelmét. De a fa- liujsag-eikkok Írásához fel kell használni a példamutató dolgozókat. Fizok kisérjék figyelemmel társaik munkáját és «merített, lmgv megdicsérik a jó eredményt elérő •ct, bírálják a hanyagokat, a munkakerülőket lógósukul. Ne tűrjék meg maguk között azokat akik állandóan veszélyeztetik tervünk végrehajtását.

Igen hnsz.nosnnk tartanánk, ha az otthonban lakók egy-egy m tisztik mulasztás alku mával röpgvülést tartaminak.

Ezen elmondhatnák véleményüket s egy általános képet is nyerhetnének arról a dolgozók, milyen kárt okoznak egy-egy műszakmulasztús- sal. •'‘,l

A jövőben sokkal erélyesebben kell fellépni a raüszakmulasztók ellen, nemcsak Loreucsics clvtárs- nuk, hunéin az otthon becsületes dolgozóinak is.

Nagyobb segítségei kell adni az akna vezetÖHé«ének.

Meg kell érteniük, hogy addigi amíg nem fordítanak fokozott gondot a utüszakmulasztók nevelésére, nem várhatják a bumlizások számának csökkenézét sem, nem várhatják. hogy az akna rendszeresen teljesítse tevét. Ila pedig nem teljesítik, az szégyen az _aknn mindenegyes műszaki vezetőjére, mert dolgozó népünk nem azért állította oda őket, hogy ne hajtsák végre a rájukbízott feladatokat, hanem

azért, hogy jól dolgozzanak.

Az akna műszaki vezetői lát«>- gassák meg az otthon lakóit, beszélgessenek velük munkájukról, nehézségeikről, fog'nlkozzn- nnk egyéni problémáikkal is és szerettessék meg velük a bányái

Bányásznak lenni nagyon komoly és szép feladat, kétszeresen azok számára, ukik a mezőgazdaságból, vagy a munka más területeiről kerültek oda, s nem értik még, milyen megtisztelő feladat húrul rájuk az ipar „táplálása" szempont* Js; lúd.'

Ne várják a péesbánvatelepi üzem vezetőt, amíg a bányamunkások ezt maguktól értik meg, hanem

a pártbizottság segítségével végezzenek ők is fokozott munkát az új dolgozók megnyer«;sérc

“s a műszakmulasztások megszüntetése érdekében. Nyújtsanak foko. zott segítséget Loreucsics elvtársnak, hogy feladatát megoldhassa!

Építőipari munkavédelmi ankét Pécsett

A 73. sz Építőipari Tröszt — megszívlelve Rákosi eJvtársnnk a gazda sági vezetők értekezletén a dolgozók biztonságos munkájának megszervezésére felhívó figyelmeztetését, a párt és a szak.szerv«ízet támogatásával április 21 és 26 között az építőipar vo na'.An elsőnek az egész országban, munkavédelmi hetet tart. A munka- védelmi hét megkezdése előtt kedden értekezletre ültek össze a tröszt vállalatainak dolgozói és a pécsi üzemük képviselői. Az értekezlet előadója Tóvárosi László elvtárs, az építők szakszervezete munkaügyi osztályának vezetője volt.

Tóvárosi elvtárs beszédében kiemelte, hogy a balesetek csökkenté• se egyike a tel m’m tárt tartalékoknak. Baranyában az egyre szebb és tisztább munkahelyek bizonyítják, hogy a munkavédelemmel törődtek, bár a statisztika arról beszél, hogy egyenetlen a védekezés. A 73/1. vállalatnál például három hónap adatai alapján öt, hét, illetve az utolsó hónapban a 15 baleset arra mutat, hogy a kezdeti fel lángol ást visszaesés követte Külön kiemelte viszont a Sopran« építkezést, ahol «z elmúlt három hónap alatt egyetlen baleset sem történt. Hasonló Jó a helyzet a Máj. láth-utcal és a Játszótéri építkezések, nél

A referátumot horzásaólúsok követték. Ezek között konkrét vállalások

is voltak. így például Kőműves István, a mcszeste’epi építkezés vezetője vállalta, hogy minden hónap el. tő hetét balesetmentes hétként dolgozzák végig és az építkezés, minden brigádja elvégzi a rendcsinálást.

A hozzászólások után a7 ankét elé Seregéiyi Aladár, a tröszt igazgatója határozati javaslatot terjesztett. Eb ben a tröszt vezetősége v&l'aHa, hogy az elmúlt negyedévben előfordult 7C balesetet a felére csökkenti és a biztonságos munka megteremtésével 1152 ben egymillió forintot takarítanak meg. A dolgozók felvilágosítása érdekében a száz munkásnál többet logalkoztató építkezéseken munkavé delmi kiállítással egybekapcsolva, oktatószobát állítanak lel, a nyolc legnagyobb építkezésen esti munkavé- delmi tanlolyamot Indítanak, a tröszt minden változatánál megszervezik az ötperces rendcslnálási mozgalmat, ötlet ládák at rendszeresítenek n dolqo1- zók kezdeményezésének a felkaroláséra, végül Munkavédelmi Híradót indítanak és azt havonta kiadják. A 73. ez. Építőipari Tröszt a munkavédelem közüggyé tétele érdekében ver- senyre hívja ki a 63. sz. Ál am« Építőipari Trösztöt, a munkavédelem térülőién elérendő eredmények alapján.

Az ankét részvevői egyhangúlag elfogadták a határozaté javaslatot és vállalták a benne loglaltak mogva’.é. adását.

NÉPI DEMOKRÁCIÁNK ŰTJA

Kedden délután a Doktor Sándor Kultúrházban Janza Károly elvtárs, miniszterhelyettes előadást tartott Rákosi etvlárs „Népi demokráciánk útja“ c. müvének tudományos és gyakorlati jelentőségéről.

gztálin elvtárs „Az Októberi Forradalom és az orosz kommunisták taktikája“ c. művében, az Októberi Forradalom győzelmének feltételeit vizsgálva sorra veszi azokat a külső és belső körülményeket, amelyek ért a győzel met lehetővé tették. A forradalom győzelmét elősegítő külső körülmények közé sorolja Sztálin elvtárs azt, hogy a forradalom az első világháború idején kezdődött, amikor a két fő imperialista csoport — az angol-francia és a német- osztrák csoport — az egymás elleni halálos küzdelemmel elfoglalva nem fordulhatott az Októberi Forradalom ellen. Ugyanakkor a háború gyötrelmeiből a dolgozó tömegek számúra a proletárforrada- lora mutatta az egyetlen kivezető utat A kedvező külső körülmények közé sorolja továbbá Sztálin elvtérs az érlelődő európai forradalmi válságot, amely megbecsülhetetlen jelentőségű szövetségest szerzett a világimperializmus fiién küzdő oroszországi forradalomnak. De megemlíti Sztálin elvtárs mint gátló körülményt azt, hogy az Októberi Forradalom 1917-ben egyedül állott, hogy nem volt mellette egy szovjet ország, amelyre támaszkodhatott volna, amely segíthette volna.

Ez a segítség — mntat rá Sztálin elvtárs — egy más ország eljövendő forradalmának külső körülményei között már fontos szerepet fog játszani, a Szovjetunió létezése, segítsége meg fogja könv nyíteni a forradalom győzelmét abban az országban.

Rákosi elvtárs két példán, a Tanácsköztársaság és a népi demokráciák példáján is megmutatja ennek a megállapításnak az érvényesülését.

Az intervenció ellen küzdő Szovjetország segítsége 1919-ben még nem tudott érvényesülni. Ezért volt az, hogy a Tanácsköztársaság bukásának okai között döntő szerepe volt a külső ellenforradalmi erőknek. Mint Rákosi elvtúrs írja: „Saját hibáink és a magyar szociálde- mokratúk árulása^ mellett a döntő tényező az imperialisták fegyveres beavatkozása volt, mely végiig is elnyomta a Untat Magyar Tanács- köztársaságot.“

Más volt a helyzet a felszabadulás ntán. Ekkor már a fejlődésünk számára kedvező kiitülmények között a Szovjetunió létezése és segítsége volt a «löntő, azt mondbat- jsik: ezek a kedvező külső köriil- métiyek a Szovjetunióban testesültek meg. A Szovjetuniónak _ a fa si/mus felett aratott ragyogó győzelmi. nmelv megnyitotta az utat a fejlődésünk előtt, ezt követően pedig állami«) önzetlen támogatása és searítsége voltak azok a döntő előfeltételek, amelyek nélkül nem jöhetett volna létre népi demokráciánk.

Rákosi olvtárs. előadásában ösz- s/egezi ennek a segítségnek sokrétű formáit. A Szovjetunió támogatása egyaránt lehetetlenné tette a belső ellenforradalmi erők fegyveres kísérleteit és a nvugati imperializmus intervencióját, Sztálin elvtérs bölcs útmutatása, a Szovjetunió gazdag lanas/talatai felbersülhetet- len «'Ttékű támogatást jelentettek fejlődésünkben. Rákosi elvtárs az imperialisták rágalmait po/dorjá- vá zúzva állítja szembe a Szovjet „beavatkozásokat“ a ióvát<‘t«tl felének elengedését» hadifoglyaink határidő előtti haza engedését, nyersanyagban és élelemben nyújtott scgí'udgét azokkal a hírhedt ,.se- gélyékicel“, amelyekkel az amerikai és angol kormány fojtogatja áldozatait. A Szovjetuniónak ezt a hafalmus és döntő szerepét népi demokráciánk létrejöttében és fej- lődésében mindannyian éreztük é« megértettük. „Ez a tudat — írja Rákosi elvtárs — ma mar a magyar dolgozó nép közkincse és soha el nPm múló hálójának forrása.'*

|T cvesobb figvelm«'t fordítót* tünk azotibau n/.okra a belső feltételekre, amelyek m'-lkiil a Szovjetunió nyújtotta lehetőségit nem lehetett volna valósággá változtatni. Rákosi elvtárs erre már „Rolseviznms hatalmas ügye” c. cikkí^bcn ráirányította a figyelmet. A Szovjetunió támogatása n«>in mcntrajthel lumnünkiM attól, luiyv kémény és áldozatos munkával nyerjük meg a dolgozó nép többségét a szocializmus nagy ügyének é* Így teremtjük mrg ■, proletár- diktatúra meg« al«i<ítasauttk Ihüső feltételeit és Rákosi elvtúrs „Népi

demokráciánk útjá“-ban éppen ezekért a belső feltételekért folytatott harcot elemzi.

A kérdés két oldala szoros dialektikus kapcsolatban áll egymással és ha ezt a szoros kapcsolatot nem látjuk, ha bármelyik oldal jelentőségét lebecsüljük, elkerülhetetlenül helytelen, sőt ellenséges álláspontra jutunk. Helytelen és ellenséges nézet az, amelyik alábecsüli a Szovjetunió segítségét, amelyik nem látja meg, hogy az elengedhetetlen feltétel volt, ami nélkül nem jöhetett volna létre népi demokráciánk. De ugyanígy helytelen és ellenséges álláspontra helyezkedik az is, aki mindent a külső segítségnek tulajdonít, aki nem érti meg pártunk hatalmas szerepét népi demokráciánk fejlődésében, nem látja meg, hogy államunk a dolgozó nép többségének akaratát fejezi ki, egyre nagyobb részének aktív támogatását élvezi, A lehetőséget ki is kell használni és ebben óriási szerepet játszik a párt tudatos tevékenysége. A pro!«* tárforradalom véghezviteléhez

proletárdiktatúra megvalósításához szükség van a párt helyes politikájára. Rákosi elvtárs művéből ép- oen ezt tanulhatjuk meg. hogyan kell a marxizmus-leninizmus elméletét konkrét viszonyokra alkalmazni. hogyan kell mindem helyzetben figyelembe venni a nemzetközi helyzet és a lu'lső visz.onvok sajátosságait, a munkásmo/jgalom fejlettségét és az osztályok mozgását

17 z a mű az alkotó marxizmus ragyogó példája. Példája annak, hogy az elmélet nem dogma, hanem a cselekvés vezérvonala. Azt tanulhatjuk meg. a „Népi demokráciánk útja“ című múliőL hogvau dolgozta ki Rákosi elvtárs a lenini- sztálini tanítások alapján pártunknak a sajátos, magvar viszonyokra érvénvM stratégiáját és taktikáját. A lenini-sztálini tanítás szerint a proletárdiktatúra megteremtésének első és legfontosabb főtétele az, hogy a munkásosztály többsége a part mögött álljon. Ehhez azonban döntő győzelmet keP aratni az opportunizmus felett, fel kell számolni az opportunizmust a munkásmozgalmon belül. Rákosi flvtárs tudományos pontossággal és tárgyilagossággal elemzi ennek a harcnak a nchéz-ségcit. A munkásosztály megnyeréséért folytatott harcban olyan ellenféllel kellett megküzdeni, mint a szoeiáídcwno- krata párt, amelyet nagyrészt rendőrsniclik és angol kémek vezettek és amely kifelé — a tüme- g«-k felé — megjátszotta ngyan n szövetségest, de titokban n munkásegység ellen dolgozott. Rákosi elv- társ megírja, hogy n szociáldemokrata pártnak ez a kettős játéka gyakran m«*gt«'‘veszthet bennünket. Ez annál is inkább megtörténhetett, mert a szociáldemokrata vezetők egy része valóban baloldali volt. A szociáldemokrata párt e manővereinek a telep!ez«lse rendkívül nagy nemzetközi jelenrőstr-ggel ig lür. Ez a kettőss«'g a szó-radikalizmus és a műeUenzékieskedés nem új ie- lenség a szooiáldcmokratizmus tör- ténetélien. De soha és sehol n« m leple/ődöft még le ilyen mértékben a jobbszácnv és n ..balszárny" váltogatott felhasználása.

ÍLTásik döntő előfeltétel a nem proletár dolgozók megnveré. se. Itt az ellenség útja kezdettől fogva világos volt pártunk előtt. A‘ ..Nagyatúdi-út“ történelmi tapasztalata már jól előre figyelmeztetett, hogv a régi uralkodó osztályok ezúttal is „a kisgazda párt cégére alatt kUérli.k meg újjászervezni erőiket és visszaszerezni a hatalmat.“ De pártunk. Rákosi elvtár» bölcsessége mutatott utat ennek a veszélynek leküzdésében. A kisgazdapárt szegényparasztjaival való kapcsolat megteremtése és különösen a nemzeti parasztpárt támogatása a felszabadulás utáni id««k első napjaitól kezdve taktika mester- műve volt. Pártunk ezzel megtörte a kisgazda párt monopóliumát, é* előkészítette a baloldali blokk megteremtését «^s ar,t a „szalámi taktikát“, ami később az ellenség te’je* szétforgácsolásához vezetett. Rákosi elvtárs mindenekelőtt arra mutat rí. hogy bár pártunknak a felszabadulás pillanatában jóformán alig voltak szervezetei, «le ugyanakkor mely gyökerei voltak a munkások és a dolgozó parasztok sorúiban, fc* éppen a legdöntőbb kérdéw-k felre- lésében, a megoldásukban tanúsított példamutatás-mi biztosította partunk a munkál tő inegek támogatáséi' (Folytatjuk.)