Dunántúli Napló, 1952. április (9. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-22 / 93. szám

4982 ÁPRILIS 22 W A ? t ö 8 A békéért folyó harc jegyében tarfolfák meg küldöiíválaszfó értekezletüket a baranyai MNDSZ asszonyok Lelkeshangulatú megyei MNDSZ küldöttválasztó gyűlés volt vasárnap c városi tanács tanácstermében. Körülbelül kétszáz városi, üzemi és falusi dolgozó asszony, a megye legjobb, legharcosabb MNDSZ aktívái ■— vet­tek részt ezen az értekezleten, melynek az volt a célja, hogy megválasz- szák a megyei MNDSZ választmányt és küldötteiket a 111. nőkongresszus, ra, azonkívül beszámoljanak eddigi munkájukról, eredményeiről és javas­lataikkal, bírálatukkal segítsék a megyei vezetőségei hibáik kijavításá­ban, eredményeik további tokozásában. Rabb Antalné elvtársnő beszámolója Rein elvtársnő köszöntötte a meg. jelentőket, majd megkérte Rabb An- tainé elvtáMmőt, az MNDSZ megyei titkárát, tartsa meg a beszámolóját. Rabb elvtársit« részletesen beszá­molt a nemzetközi helyzetről, az ame­rikai imperialisták háborús készülődé­séről, majd összehasonlította a ma. gyár nők helyzetét a jugoszláv asszo­nyokéval, akik éheznek nyomorog­nák s a gyange táplálkozás miatt sor­ra temetik el gyermekeiket. A mi asszonyaink élnek azokkal a lehetőségekkel, amelyeket a nagy Szovjetunió felszabadítása nyújt ne­kik. Példának kell megemlíteni Fe­hér Aranka Szóchenyi-aknai csillést, aki egyetlen műszakot sem mulaszt és állandóan túlteljesíti tervét, vagy Zdrajovics Jánosné, a kátolyi tszcs növény te rmesztő brigád vese tő jéne k munkáját, aki a szovjet agrotechni. ka alkalmazásával 57 mázsás kukori­catermést ért el. Az értelmiségiek so­rában is találhatunk hasonlókat- Dr. Mérő Klára bőrgyógyászorvos nem­csak munkájában ér el jó eredmé­nyeket, hanem az MNDSZ szervezet­ben is harcos munkát fejt ki. Rabb elvtársnő beszámolt a béke. aláírásgyűjtésnél elért eredményekről, amelyben .'1000 MNDSZ-asszony vett részt. A koreai asszonyok és gyerme­kek miegsegdtésére 494.695 forint ér­tékű bélyeget adtak el a szervezetek tagjai. A feladatokra kitérve hangsúlyozta. hogry a bar anyamegyei asszonyoknak az eddiginél sokkal harcosabban kell dolgozatok, hogy végrehajthassák ayo. kat a célkitűzéseket, amelyeket a kongresszussal kapcsolatban maguk állítottak. A baranyai MNDSZ. asszonyoknak a május 24—25-i nő­kor.,gr e^szusig 10 ezer új tagot kell bevonni ok a szervezetükbe. Olyan asszonyokat, akik becsületesek,helyt­állnak a munkában és megérdemlik, hogy az MNDSZ tagjai lehessenek. Ezenkívül minden szervezetnek leg­alább egv munkaerőt kell toboroznia ®pociaii.iia városunk, Komló építésé hez. A termelőcsoportokban is változ. tatní kell a nők munkához való ví- Wonyán Meg kell értetni a tszcsk.ben dolgozó asszonyokkal, hogy a jobb eredmények eléréséhez nagy szükség Wj munkájukra. Ennek érdekében verseny mozgalmat kell indítani a ter- melőcsoportok MNDSZ-asszonyat kö­zött az évi 200 munkaegység elérésé, ért. A bányaterületeken lakó asszo­nyok feladata hogy harcoljanak a humliiaók, műszakmulasztók ellen, hogy rövid időn belül nagymérték. sokon felvilágosító munkát. Rabb elvtársnő végül hangsúlyozta, hogy mindezek a feladatok végrehajt, hatók, ha az asszonyok kéményen harcolnak megvalósításukért bátran harcolnak az ellenség ellen, s lelep­lezik azokat, akik békés építésünk ellen támadnak. A beszámoló után magyarruhás ap­róságok, a mecsefcaljai óvodából, lép. tek a terembe és köszöntötték az ér­tekezletet, majd a pedagógus gyakor­ló iskola úttörői léptek karjukon a szebbnél-szebb virágokkal a terembe. A pécsi ipari tanulók fekete egyen, ruhájukban léptek az emelvény elé, Még többet fogok tenni a békéért, még jobban fogok dolgozni" elmondták, hogy milyen jól foglal­koznak velük tanáraik, milyen az éle. tűk a tanutó-ottíhonokban. Végül kér­ték a jt-Hen lévő MNDSZ-asszony okát, hogy engedjék minél többen leányai, kát ipari tanulónak. A7 ipari tanulók után a mohácsi járásbeld délszláv asz- szonyok léptek népviseletben a te. romba. Végetmemérő taps fogadta őket. ígéretet tettek arra, hogy to­vábbra is új tagokkal becsületes dél­szláv dolgozó asszonyokkal erősítik szervezetüket és a begyűjtésben is példát mutatnak. A népviseletbe öl­tözött dunaszekcsöi asszonyok leül. döttségo után a péosváradi járás asz- szonyai azt kérték az értekezlettől, hogy oiyan küldötteket válasszanak a budapesti kongresszusra, akik mél­tóképpen megállják a helyüket és akik méltóképpen .képviselik a bara­nyai asszonyokat A területi bányász- asszonvok, a Sopiana Gépgyár, Bőr­gyár, Rendőrség, Egyebem, Szigeti külváros, Gyárváros, Komló, Me. csekalja és Pécsbányatelep asszonyai köszöntötték még a7 értekezletet Munkájukról, harcos, boldog életükről számolnak be az MNDSZ asszonyok Nagy Jánosné, a' pöcsváradi Dózsa tszcs tagja vo’.t az első hozzászóló. Elmondta, hogy milyen óriási különb­ség van a múlt és a je!en kozott, kü­lönösen a nők szempontjából. Nekik kemény harcot kellett folytatniök azért, hogy a tennelőcso port ban meg­érhessék: a nők ma egyenjogúak a férfiakkal. Nem akarlak bevenni őket a tszcs vezetőségébe, de mun­kájukon keresztül bebizonyították, hogy érdemesek a vezetésbe. Leleplez­ték az ellenséges tszrs-elnököt, utána pedig Nagy elvtársnőt választotta meg elnöknek a tagság. Azóta ko­moly eredményeket értek el. különö­sen a sertésnevelésben. Fuller" Fe- rencné elvtársnő számolt bo sírról, hogy a csoportban már befejezték a lrukorica, burgonya és gyapot veié. sét. Walcz Józsefi! é, a Megyei Szülői Munkaközösség elnöke a III. Nökon- gresszusra vállalást tett. hogy egy. maga 500 új tagot szervez. Ebből sz­íriéig 390 nőt vont be az MNDSZ-be és a küldöttértekezleten elhatározta, hogy az ötszázon felül még százat győz meg. A délutáni hozzászólásokat Gon do? Gyuláné, szalúntai dolgozó asszony nyitotta meg. Elmondta, hogy a köz­ségbeli szervezetnek 1948-tól ellensé­ges elem volt az ügyvezetője, aki mindig azt hangoztatta, hogy nem le. bet délszláv asszonyokat szerveim az MNDSZ-be. Amióta eltávolították a szervezet éléről, szorossá vált a kap­csolat a magyar és délszláv nemzeti­ségű asszonyok között, s azóta Uz becsületes délszláv dolgozó asszony- nyal bővült a szalántui MNDSZ-szcr- vezet. Most együtt harcolnak azért, ihogy soraikat május 1-ig öt. a nö­hon Lecsótokenhessen a számuk. Vé-1kongresszusig pedig tíz taggal erősít ^^azteoiels: az asszonyok & férfiszálLá- sék. Pintér Antalné a mohácsi Járási MNDSZ-táikár arról a lelkes miunká. ról számolt be, amelyet az asszonyok és leányok fejtenek k; járásában a többtermelés érdekében* Szajkón 48, Duna székesen 15 tagú nőbrigádot ala. látottak. A dunaszekcsőiek 166 szó. zalékot értek el facsemete ültetésben. De a járásbeli asszonyok nemcsak a munkában, hanem a tam/lásban is /ó eredményeket érnek el. 26-ról har. míncra emelték áz olvasókörök szá. mát és a Kongresszus tisztejetére 50 újabb olvasókört indítanak. A délutáni hozzászólások után Papp Mária, a jelölőbizottság elnöke fe’olvasla a megyei választmány tag­jaira és a III. nőkongresszus küldőt teire tett javaslataikat. A választ­mány és a küldöttség tagjait egyhan­gúlag fogadták el a jelenlévők. Bognár Katalin elvtársnő, megyei oktatási felelős zászló és könyvjutal­makat osztott ki az oktatásban ki. tűnt nőszervezeteknek. Kom’ó város is a mohácsi járás szervezete piros selyemzászlót, a kásádi és,a szabolcs- b anya telepi MNDSZ könyvet özvegy Papp Istvánná (Villány) és Kárász ír. mn a pécsi járás MNDSZ-titkára könyvjutalmat kaptak. Az értekezlet megmutatta a bara­nyai dolgozó nők egységét és össze­fogását a többtermelésért, az ötéves terv teljesítéséért és a békéért. Ezt bizonyította Rabb elvtársnő beszámo­lója, a felemlített példák és mind. azok a hozzászólások és ígéretek, amelyek ezen az értekezleten elhang­zottak. De a baranyai asszonyoknak most az a feladatuk, hogy az érte- kéziét után mutassák meg azt is, hogy képesek arra a harcra, amelyre ígéretet tettek. Filmankétot tartanak a mohácsi filmszínházban. A Becsületbíróságot játsszák. Utána elszavalják Csohány Gabriella ..Baktériumháború“ című versét. Feldübörög a taps, majd hogy egymáshoz nem érnek a tapsoló ke­zek. Olyan sokan vannak ,.. Békegyűlés Victor Hugo és Gogol halálának évfordulója alkalmából. Üj. ra feketém embertömeg előtt beszél a szónok. Hányán lehetnek? ötszázan? Hatszázan? Nem, még többen. Úgy sem tudjuk megszámolni őket Ki tu­dott ennyi embert mozgósítani? Szántó elvtárs mozgósítja a békebizottságokat A békebizottságok az üzemekből, a tszcs-kből és a legkülönbözőbb he­lyekről. A békebizoftságokat pedig Szántó Lajos elvtárs, városi békefele­lős mozgósította, a mohácsi külvárosi általános iskola igazgatója. Tanítási idő után, délután két órakor meg- nyergeli a kerékpárt és elindul a se­lyemgyárba, a szövetkezetekbe és i többi helyekre. Mindenhova, ahol bé keharcosok vannak. Azok pedig min­denütt vannak, Szántó elvlárs is el megy mindenhova. Van úgy, hogy út­közben hideg szél fuj, esik az eső, vagy a hó. „De hát ez nem Cehet aka­dály“ — mondja Szántó elvtárs, és megy tovább. Április 5-án este Szántó elvtárs is ott állt a felsorakozott, indulásra kész iömeg között. Lobogtak a fáklyák, bevilágították az arcokat. Közvetlen indulás előtt egyszer csak odaszalad hozzá az egyik tanító elvtársa, izga­tottan és liheave gratulál majd át­nyújt egy díszes kartonlapot. -— „Dísztávirat az Országos Békelanács titkárságától“ — olvassa Szántó elv­társ meglepetten -és hitetlenkedve. De mégis csak az van odaírva, hogy kitüntették és uz< Országos Béke­tanács meleg üdvözletét küldi. Ezután Dráb elvtárs, a városi pártbi­zottság titkára is megerősíti a hírt. „Most már tényleg így van!“ — kiál­tott fel Szántó elvtárs, majd megin­dul a tömeggel. Azok énekelnek, ö még nem tud. Sok minden eszébe jut. Fordítson nagyobb gondot a JWESZH ART pártbizottsága és vezetősége az új munkások nevelésére ötéves tervünk' 'döntő évének tel­ifrisuese hatalmas feladatok elé állítja •gész országunk és így megyénk dol­gozóit is. Különösen nagy feladat vár a bányászainkra, mert a széntermelés iparunk alapja. A MESZHART szén- bányavállalat sikeresen teljesítette az első negyedévi tervét, de a második Negyedévi terv teljesítés.© során már *P riíisban komoly elmaradás mutat­kozik. Ez a lemaradás részben abból adódik, hogy a MESZHAUT bányák­nál is lazult a munkafegyelem, meg- növekedett az igazolatlanul mulasztók száma. Az igazolatlan mulasztások •mellett ebben a hónapbar egyre niireksxik n ntunhaeru hullámzás, ** új munkások közül többen el- tagyjak a munkahelyüket. Meszesen a „Jószerencsét“ legény­otthonból 18-án tizenkét új munkás távozott el azok közül, akik február *2.én léptek először munkába. A le­ányotthon jelenlegi lakói között is •ossz a hangulat, többen ugyancsak *1 akarják hagyni a munkahelyüket. E* azonban nem véletlenül törté­nik. Á legényotthon lakói nagyrészben csa- ‘údlak a hányában, mert a falun járó |>anyászloborzíik olyat is Ígértek ne- **k, ami nem felel meg a valóságnak. Eucsner Gyula csillés élmondja, hogy ® is február 22-én jött a Cegényoti- Itooba, de még senki sem kérdezte brig tőle. hogy iuegszoktn-e már a bá­bját. A párt, vagy szakszervezet részé­ről még senki som látogatta meg őket, pedig nagyon sok problémá­juk van, amit sürgősen meg kel­lene oldani. Politikai előadások, kulturális meg­mozdulások is csak az otthon munka­tervében, papíron szerepelnek. A meg­valósításuk azonban elmarad. Dávid Antal csillés az elmúlt két hónap alatt becsületes bányászként végezte el a feladatát és az is maradt volna, de senki sem foglalkozik vole. A toborzáskor azt ígérte neki Kovács Ferenc vájár, hogy ha eljön bányász­nak, okkor itt mindent megkap. Dávid Antail családos ember és Így lakást is ígértek neki, nem beszélve a többi Ígé­retről. Azóta hárinu hónap elmúlt, ax ígéretek még nem telJesüUek és Dávid Antal otthagyta a bányát. Nem volt senki, aki Dávid Antalnak megmagyarázta volna, hogy a meszesi bányászházak a bányászoknak épül nek és becsületes munkája után ő éppúgy kaphat lakást, mint a többi bányásztársa. Természetesen ez nem megy máról holnapra. A másik hiányosság az, bogy a szerződéses munkásoknak járó 480 forint jutalmat a vállalat nem fizette ki. * Erről panaszkodnak Kucsner és Pes- talics Sándor csillések is. De talán nem is ezek a legnagyobb hibák. — Mint új munkások m in azért jöttünk ide — mondja el Losonczy István — hogy ne dolgozzunk. Mun­kakedvünket azonban nagyon, elveszi az, hogy idősebb vájárok — a nevü­ket nem merték megmondani, félve attól, hogy akkor máshova osztják be őket — úgy bánnak velünk, mintha nem ts dolgozók lennénk. Ha valami hibát látunk és szólunk miatta, azt felelik vissza: ne beszél­jünk annyit, mert ők régi bányászok, mi meg alig egy hónapja vagyunk itt. Az új munkások egy része erre elke­seredik és elhagyja a munkahelyéi. Ki a felelős ezért? Felelős először is a pártszervezet, mert az új bányá­szokkal nem foglalkozott. A népneve­lők nem látogattak e] a szállásokra, hogy elbeszélgessenek a dolgozókkal problémákról és clhunyuttoítáh a politikai nerelömunhnt. De nem kis részben felelős maga u MESZHAUT vezetősége, mert nem úgy foglalkozik az új munkásokkal, ho^jy azok megszeressék a bányát, hogy jó bányászokká váljanak. Komoly feladni vár a pártbizottság­ra és az üzemvezetőre, hogy ezt az állapotot megszüntessék. Foglalkozzon a pártszervezet a dolgozókkal, beszél­gessen el egyéni problémájukról) és az otthonban lévő párllagokal bízza meg feladatokkal. Tartsanak felolvasásokat, kultúresléket, hogy az otthon lakói mielőbb megszeressék a liányászélclel. Fcszilett tervünk végrehajtása ezi megkövetel). Tanítóskodás, a felszabadulás előtti idők, a második világháború, s a hadi­fogsága. A szovjetuniói sok emlék kö­zül pedig különösen egy friss Szántó elvtárs emlékezetében: Vánja komszo- molec szavai: „Levertük a legveszedel­mesebb ellenséget, felszabadítottunk benneteket. De még mindig maradt belőlük. Ezek akarják folytatni Hitler mun. kaját, ezek akarnak újra háborút. Mondd el ezt otthon is és hurcolj a háború ellen.“ Szántó elvtárs betartotta szavát. Áp­rilis 11-én már a megyei béketitkár ságon hallgatta Kelemen elvtársnő, az Országos Béketanács kiküldöttének szavait. Engem is nagy megtiszteltetés ért, hogy a megye területén az egyedül békedijjal kitüntetett Szántó elvtárs­nak én adhatom át a békedíjat... Ezen­nel átnyújtom Szántó elvtársnak az Országos Béketanács nevében a Ma­gyar Népköztársasági Érdemérem ezüst fokozatát...“ Szántó elvtárs válaszolt — Életem egyik legboldogabb pil­lanata ez, — mondta. — Ilyen meg. becsülést még nem értem meg. Ez a kitüntetés még harcosabb munkára fog serkenteni Még többet fogok tenni a békéért, még jobban fogok dolgozni, hogy még több munkás- és parasztfiatal mehessen * mi iskolánkból is továbbtanulni. Most az iskolában vagyunk. Vége tett a vidám gyermekzsivajnak. A* okos fejek Szántó elvtársat figyelik. Az aikotmanytant tanítja most. Boldogan nézi u lángragynlt sm fiatalokat és kezük szapora emel­kedését. Jól tanulnak. Kuti Imre Vili. osztá­lyos úttörő mindjárt el is mondja, hogy miben látja életszínvonalunk emelkedését. Szántó elvtárs kiegészíti: — Az életszínvonalunk emelkedését a legjobban az iparosításban láthatjuk meg. A termelőszövetkezetekben. Vagy abban, hogy mindtöbb munkás- és pa­rasztfiatal tanulhat, mint ahogy a mi iskolánkban is láthatjátok. Ez is a mi Hirtelen lepereg előtte egész élete, békeharcunk eredményességét dicsérv A kormányrendeletek következetes végrehajtásával harcoljunk az üzemi balesetek ellen Rákost elvtárs 1952 január 12- én a gazdasági vezetők értekezletén meg­tartott beszédében nem utolsósorban foglalkozott a dolgozók biztonságos munkájának a megteremtésével. Hoz­zászólásában nyomatékosan rámutat tott arra, hogy a vállalatok nem tel­jes egészében hajtották végre a mun. kavóaelem terén kiadott kormányren­deleteket és határozatokat. Ezzel egy­idejűleg az iparunkban a faluról fel­tömörült fiataloknak, akik a munka, védelem terén teljesen tapasztalatla­nok., — nem kapták meg azt a köte­lező elméleti, illetve gyakorlati ok­tatást, amelyet a rendelet értelmében meg kellett volna kapniok. Ennek kö­vetkeztében a balesetek száma — ki­váltképpen az új, tapasztalatlan dől. gazdiknál — emelkedett. Ugyanakkor Rákosi elvtárs világo­san rámutatott arra, hogy a szakszer.' vezetek, amelyeknek egyik legneme­sebb feladata éppen az lett volna, hogy a vállalatokat ezen a téren el­lenőrizze, ezt nem igen tették meg. Nem egyszer egy-egy ilyen üzemünk, ben, illetve építkezésünkön előfordult baleset jó időre megnehezíti a fiata­lok vagy az új munkaerők toborzá­sát is. Gerő elvtárs a beszámolóban felhívta a figyelmünket arra, hogy a szakszervezeteink most annál követ, kezetesebben és szigorúbban őrköd jenek a munkavédelmi és baleseti rendszabályok betartása felett. Ezért, vált szükségessé az, hogy a 73. számú Építőipari Tiüakűn bélül április 21 és 26 között a párt, a szakszervezet és a trösrt rendezésé, ben munkavédelmi hetet tartsunk. Célja: a munkavédelmi hét első föladatként tűzte ki azt, hogy ma guk a dolgozók foglalkozzanak és érezzék szívügyüknek a dolgozó tár­saik testi épségének megvédését. Magrak a műszakiak a műszaki munkán belül politikai munkának ta. kintsék a feladatok végrehajtását. A tröszt elsó negyedévben tortán« balesetek 0.35 százalékát, melv mun­kaórában 4.816 munkaóra kiesést je­lentett, ez 101.136 forintot tesz ká, melyből négy családi házat építettünk volna. Ezt a 035 százalékot a in ásó. dik negyedévre 0.20 százalékra csök­kentjük. Az építőipar baleseti statisz­tikájának legnagyobb százaléka a szegbelépés és a rendetlenségből adó. dott, mely megtalálható a 73. számú Építőipari Trösztön belül is. Ezt úgy akarjuk kiküszöbölni, hogy megszer­vezzük az ötperces rendcsinálási moz­galmat, melynek célja az épületen é* az üzemben a rendetlenség megszűri, tetőse mely eiősegtiü az arvyagtakará- ko&ságot s biztonságos munkaterüle­tet és a balesetek csökkentését, me. 'vek mind a tervte’jesítést segtlilc elő. Minden bizalmi brigádvezető vé­gezzen olyan politikai tömegnevelő munkát a dolgozók közölt, hogy va­lóban tömegmozgalommá váljék a dolgozók biztonságos munkájának megteremtése. mielv megadja az e’ő. fekete.dk el a balesetek csökkentésé- re, ezen keresztül az ötéves terv teL jesiléséhez illetve túlteljesítéséhez Tíz dolgozónak adom áf munkamódszeremet Az ország dolgozói most valameny. nyien május elsejére, a munka ün­nepére készülnek. Én tudom mit jelent, számomra a nyolcadik szabod május elseje. Már 28 éve dolgozom a bányában. Szegény családból szárma­zom és így a múltban nem bírtam tunulni, mert akkor egv szegény csa­ládnak nem volt pénze a taníttatásra. Így leltem 12 éves koromban bá­nyász. A felszabadulás óta azonban na­gyobb munkakedvvel dolgoztam, aminek meg is lett az eredménye. Munkámat megbecsülik> és komolyan értékelik.. l'JöO-ben sztahánovisla munkamódszerátadó lettem, ezenkívül kitüntetésben és jutalomban is része­sültem. Március 9-én és április 4-én is túlteljesítettem vállalásomat. Május elsejére mint »zfahdnovisfa vájár felajánlom, hogv 10 munkatár­samnak adom rif munkamódszeremet és ez az egész évre vonatkozik Egész éven át foglalkozom, tanítom és ne­veiéin munkatársaimat, munkamód. szerein átadásával segítem af új dot. gozókat SÁRA GYULA sztahánovisla vá/u., saÍ Vasai 11

Next

/
Thumbnails
Contents