Dunántúli Napló, 1952. április (9. évfolyam, 77-100. szám)
1952-04-20 / 92. szám
4 NAPLÓ 1962 APTUILTS 2* ÉPÜL AKOMMUNIZMUS EJNM MHW: AZ ÁBRÁND MEGVALÓSUL Tél van. Vékony hőréteg fehér takarója borítja a sztyeppét, az utak fa Syosak. és amikor az ember kiszáll az Wutőból, hogy szertenézzen, a jégkéreg nt'-grcppan (i lába alatt. Valamikor varokon á' járhattuk ezt a vidéket, ::am akadt t jf rival ó.- semmi érdekesség sivár puizic.f.i'j és unalom mutálta m>eát n v-i-ijj kiváncs' tükrébe. Most? Akármerre járunk ezen a vidéken. á nagyszerű építkezések egy egy részlete tárul elénk. Hiába jelez a naptár téli hónapot, az. itteni hatalmas építkezések számára megszűnt az év rz'ikokra tagoltsága — télen éppé olyan lendülettel folyik a munka, mint a zsendüiö tavaszban, a virágzó nyárban. vagy a hervadó ősibe*. A nagy építkezések üteme nem ismer megái lás*, n: építkezési technika korszerű fejlődése legyőzte az időjárás minden v y.ontr gr gát. fJtitc saink között van Alekszandr Pelrovics Atekszandrav n Volga Don csatorna építkezésének egyik mérnöke. Nemerak utltársunk hanem vezetőnk isrnkér'ö ismertetője azoknak a rend l'V’Hi o'kotáeoknak, amelyek most a k eilen sztyeppékén ‘-ölelnek. Egyszer eihanizik ez a kérdés: M-ndja csak, Alekszandr Petro' vies, a múltban senkt nem gondolt arra, hogy a Volga és a Don vizét összekösse? — Dehogynem — feleli a mérnök— gondoltak rá mások is. sőt Nagy Péter idejében meg is kezdték az ásatási munkálatokat. Nem itt, a csatorna mostani vonalán hanem jóval feljebb. Karnisén körül. Ott van n Kamisenka folyó, amely a Volgába ömlik. A Kamisenka egyhelyütt igen közel kerül az Havijához, amely viszont a Don egyik mellékfolyója. Ennek a vízrendszernek egyesítése lebeghetett Nagy Péter előtt, amikor itt akarta megalkotni a két nagy lolyó ,a Volga és a Don összeköttetését. A munkát megkezdték, de aztán abbamaradt az egész. Túlságos nehéznek bizonyult, tál hosszúnak Ígérkezett (i megvalósítása, vagy Péter figyelmét közben más alkotás kötötte le, — a munka abba mar adásának pontos okát nem tudjuk, csak a tényt, hogy megvolt a kísérlet, s aztán megfeneklett és ma már csak a földmunkák nyomai emlékeztetnek az egykori próbálkozásra. Izgalmas beszélgetés kerekedik a muH körül. A kis társaság arról vitatkozik, mi volt az ok. ami a két folyó összekapcsolását már több, mint két és fél évszázad előtt megpendítette. Alek- szandrov mérnök erre a kérdésre is szakszerűen felel: — A Volga a Kaspi tengerbe ömlik, ahonnan — mint tudjuk — nincs kijárás az óceánra, a Volga tehát kizárólag belső jelentőségű viziútvonal. összeköttetése a Donnal azt jelentette volna, hogy a Donon keresztül megnyílik az út. az Azovi, onnan a Fekete- tengerbe, s tovább a Földközi tengeren keresztül a világ bármelyik kikötőjébe. Mindez óriási lehetőségeket biztosított volna a kereskedelem számára. — Hát csak a kereskedelemre gondoltak? — Mi másra gondolhattak volna? — A népre... A Volga és a Don vizének kivezetésére a földekre, amely a sztyeppék újjászületését és termékenységét jelenti. Alekszandr Petrovics arcán mosoly jelenik meg: — A szovjet hatalom előtt gondolt valaki a képre? Csak a szovjet hatalomnak és a mi pártunknak tulajdonsága, hogy ábrándjai egyek a nép ábrándjaival... Es most elérkeztünk a nagyszerű pillanathoz, amikor minden, ami a nép érdekeit szolgálja, valóra válik. Az ábránd is megvalósul. Az új szovjet szénlcombájn 1951 l>«n a szovjet banya^ép:ervezc(< #6 szerkesztők alkotó munkája újabb győzelmét, hozott: legelsőnek alkották meg cs vették használatba azt a szén- kombájnt. mely a meredek dőlésű, vé kony .szénrétegek szénkitermelését teljes méilékben gépétül. • Tervezőit, szerkesztőit, valamint a gyártásban résztvevő 1öbb dolgozót első osztályú Sztálin díjjal jutalmazta a szovjet kormány. Sztálin-dijat kapott: Ali-kszej Topcsijev bányamérnök, a tervezés vezetője, aki a szénbányászati gépek állami tervező-, szerkesztő- és kísérleti intézetének igazgatója, továbbá Vlagyimir Ballkov, Alekszandr. Pí- csugin .Nyikolaj Kszenofontov mérnök, ugyanennek az intézetnek a szerkesztőt, Szemjon Osztrovszkij, az „Artyo- mugoT-szénkombinát (Donyec medence) főmómökc, Nyikolaj Grebcov bányamérnök, a Szovjetunió szénbányászati minisztériumának mérnöke, Alekszandr Csicskan ,az egyik donyec- medencei szénbánya mechanikusa, valamint az új kombájn gépészei: Viktor Szuganyj&ko, Jefim Sztarodubcev és Mihail Halimoskm. A kitüntetett dol- kozók névsora szemléltetően tükrözi a szovjet társadalom jellegzetes vonásul: a szellemi és testi munkát végző dolgozók, a mérnökök és munkások alkotó együttműködését. Az új ízéiAonibájn eredeti konstrukciója teljesen megfelel azoknak a bonyolult, s a munkahely szűkös méreteivel korlátozott munkaviszonyoknak, melyek a meredek dőlésű szénrétegek kitermelését jellemzik. Merőben új az általános elrendezése, s működése újabb haladást jelentő elven alapszik. A gép működése közben nagy színdarabokat hasit le a rétegből s ennek következtében kicsiny az energiaszükséglete. A szénkotnbájn előnye; kis méretei, csekély súlya, egyszerű kezelése és üzembiztossága. A gépet sűrített levegővel hajtják s így nem okozhat robbanást. Egy egy ilyen kombájn mintegy 20 fejtővájárt szabadit meg a nehéz testi munkától. Azok, akik tegnap még fejlőváj átok voltak, az ingyenes és az állam költségén fenntartott különleges tanfolyamok elvégzése «tán szakképzett gépkezelőkké: szénkombájn kezelőkké, rakodógépek és más gépek kezelőivé válnak. Természetesen újonnan szerzett szakképzettségüknek megfelelő munkát kapnak. A szovjet bányászat, amely is gépesítés írsdotéortképpsa roham osan fejlődik, évről évre a szakképzett bányászok újabb. és újabb csapatait kapja. Az új czénkombáj'n alkalmazása gyökeresen megváltoztatja a szénkitermelés technológiáját, jelentősen javítja a munkaviszonyokat, csökkenti a fejtésben a szénporképződést, fokozza a munkatermelékenységet és csekken ti a termelési költséget. Kísérleti példányait már ki is próbálták, # ezidőszerint • Donyec-medence bányáiba« dolgoznak velük. Az új kombájn kiváló gépészei: V. Szugonyko, J. Sztarodubcev és M. Haltmoskin minden tudásukat, minden bányásztapasztalatukat latbavetettéfc, hogy minél előbb elsajátítsák az új gép kezelését. Alkotó munkájukkal nagyban hozzájárultak a kombájn eredményes alkalmazásához. Eddig máris számos értékes javaslatot tettek a gép szerkezetének javítása céljából, 6k javasolták például & kombájn vezetésének javítását. A. Csicskan mechanikus, N. Grebcov mérnök, valamint Sz. Osz- trovszkij mérnök a kombájnnal végzett kísérletek vezetői szintén értékes javaslatokat tettek az új szénkombájn üzembiztossága fokozása érdekében. Az alkotó együttműködés eredményeképpen jelentősen javították a sz énkombájn konstrukcióját, s a sorozatgyártásnál már figyelembe vették a kísérletek során szerzett tapasztalatokat, valamint a munkások és mérnökök által tett javaslatokat. Új gépek a kommunizmus épí'kezéseimrl A VETES ABLAKAI Nagyon csalóka a tavasz erre Kubányban. Egykét napig jó idő járja, aztán újból esik, vagy ha. vazik. sőt visszatérnek az enyhe fagyok is. De amikor e kaukázusi hegyovmok felől érkező szürke felhők mögül kikandikál a kék ég és felvillannak a nap sárga sugarai, hirtelen megélénkül az egész föld. A szeszélyes időjárás kavargásában ezek a tavaszi na. pok jelentik „a vetés ablakait“, amikor meg kell ragadni « dolog végét és jó felkészülés után, tétovázás nélkül, gyors ütemben elvégezni a tavaszi vetési munkaiatokat, mert a „vetés ablakai" rövidesen megint elhomályosulnak. Ilyen idő jár most is, amikor a rodnvikovszkajai „forradalom Világítótornya" elnevezésű kolhoz vezetőségi szobájában Ultink. Künn fehéren kavarog a hóvihar, de Szergei Fjodorovies Páljakor, a kolhoz agronomusa nyugodtan ül a jólfűtött szoba barátságos mejegeben és megelégedetten mondja: , — tombolhat a hóvihár, mi már elvetettük a korai kalászosokat... Ebben a kolhozban ügyesen és eredményesen ki. használták a „vetés ablakait", — azt a két-három napos koratavaszi, napfényes időszakot, ami a fa. gyos, esős. havas hetek közé ékelődött A vetési időt mindég izgalmas, idegfeszítő várakozás előzi meg a kolhozokban. A brigádvezetők ravasz közeledtére nap-nap ntán végigjárják a ha. tart e, vizsgálhatják, mennyire engedett fel a föld. * gépállomásokon ilyenkor már készenlétben álla. nak a traktorosbrigádok. A vetés ablakaidnak feltűnését lesi a kolhozban mindenki. A múlt esendőben jó tapasztalatokat szerezetek, az élenjáró kubányi brigádoknak három nap alatt sikerült elvégezniük a vetési munkálatokat, l'j/.ck azonban csak egyes brigádok voltok, itt viszont kolhozról van szó, mégpedig micsoda kolhozról? tizenháromezer hektár földje van, 16 szántóföldi bri. gád_ dolgozik rajta... Hogyan lehet ilyen mennyi- ségű munkát ilyen rövid idő alatt elvégezni? .. , ^os,7;or*t®n>yság. Az eredményesség titka: a jo felkészülés, a jó felkészülés pedig a hagyomn. iryos tavaszi szemlében áll, amelyet ebben a kolhoz. Kati idén már februárban megtartottak. Amint egy kicsit kitisztult nz ég és felengedett a föld. tehát amikor „a vetés ablakai" feltárultak, szinte az enész falu összegyűlt a nagyréten. Mintha díszszemle ‘lett volna, úgy sorakoztak fel a kolhoz igásfogatjai, a vetőgépek, traktorok és egyéb mezőgazdasági gépek. Megmutatták a felvonuláson, hogyan javították meg és helyezték jókarba a gépeket télen, hogyan ké. szültek fel a tavaszi munkákra. Amikor pedig meg. történt az ellenőrzés, emberek, gépek, fogatok meg. indultak a földekre és megkezdődött a vetés, • Harmadik nap alkonyattájban újból sűrűsödni kezdtek az égen a felhők, a háromnapos tavaszt megint havazás váltotta fel. — Ekkor már megvoltunk a vetéssel — magva, rázza Poljakov agroiiómus, — sőt néhány egyéb „apró.cseprő” munkát is elvégeztünk... így például megfogasoltunk 3.630 hektár őszi szántást. — .Mennyit? — hallatszik az amuló kérdés. —■ Mások is csodálkoztak — nevet az agronómus. — Pedig nincs min csodálkozni. Gondoljanak csak gépeinkre... Nem akarom most elsorolni valamennyi gépiinket, elég csak annyit említeni, hogy földjein, ken 39 traktor dolgozik, a tavaszi szántóföldi munkát már 100 százalékban gépesítettük cs idén „Sz—7“. típusú traktorokkal végeztük a tavaszi trágyázást is. Amikor gépeink künn zakatolnak a földeken, jót nevetek, mert mindig eszembe jut, amit az ENSz valamelyik bizottságában makogtak, hogy a Szovjet, unió mezőgazdasága még nem eléggé gépesített. Hát nézzék meg bármelyik kolhozunkat, alapos cáfolatot kapnak mindenütt. Forgószél kavarja a havat, végigszáguld az utcán. A hó egyre hull, mintha nem is a tavaszt mutatná a naptár. Az embert az a gondolat foglalkoztatja, hogy ez a szeszélyes időjárás nem hnt.e károsan a vetésre. Poljakov nyugodtan válaszod érdeklődésünkre: — Ugyan, mi ártana? A magot melengeti a föld, a jarovizálús meghozza az eredményt. Ez a rodnyikovszkajai kolhozparaszt biztos a dolgában, ami nem meglepő. Elvégezte a „Tyimir. fuzev’ Mezőgazdasági Akadémiát, kolhozában első. nek vezette be a füves vetésforgót, amelynek ered. ményeképen hektáronkint közel 50 mázsás búzater. rnést takarított be. Ilyenek a társai is: képzett, ki. tűnő mezőgazdák. Jól kihasználták « „vetés abla. kait“, amelyeken keresztül már most jó és bőséges termésre nyílik kilátásuk. ___ ÍV # 'j ' A Szovjetunióban folyó nagyarányú vizierőmő.építkezéseA nemcsak szolgálják, hanem ösztönz.ik is a technikai haladást Az éfdfkezés ha. talmas arányai modern szállítási tehnikát tesznek szükségessé. A képen a jaroszlavli gépkocsigyár nemrégiben üzembe állított új billenő tehergépkocsiját láthatjuk, amely nagyszerűen bevált a knjbisevi vízieromíí zárógátjának építkezésén folyó szállítási munkálatoknál. Sztálin-díjas pásztor Zootechnikusok és kolhozparasztok egy csoportja SztáLin-dijat kapott a „Dagesztáni hegyi“ középfinomgvapias jnhfnjta kitenyésztéséért Ennek a fajtának kiváló gazdasági tulajdonságai vannak. Az nj fajtn kitenyésztésében tevékeny részt vett Omar Pakalov, a dagesztáni „Sztál in“-kolhoz vezető pásztora. Omar Pakalov, a fajéllattenyésztő telepen a gazda szereidével és figyelmével ápolja a gondjaira bízott fiatal állatokat. A képen Omar Pa kalov Sztálin-díjas pásztort Iák hatjuk. Nemzetközi gazdasági értekezlet Moszkvában Április 12-én végétért Moszkvában a nemzetközi gazdasági értekezlet, melyen 49 ország 471 küldötte vett részt Az értekezlet részvevői min. den oldalról megvizsgálták a világkcreskedelm mostani állapotát és megtárgyalták az országok közti gazdasági kapcsolatok helyreállításának és fej'esztésének lehetőségeit. A moszkvai tanácskozás megmutatta, hogy a gazdasági és szociális rendszerek különbözősége nem akadályozza a nemzetközi gazdasági kapcsolatok kiszélesítését A népi demokratikus országok és a nyugati üzleti körök küldöttei számos fontos javaslatot^ tettek a cnztlasági együttműködés fejlesztésére. A képen a moszkvai nemzetközi gazdasági értekezleten részvevő ma- gyár küldöttség tagjait láthatjuk (balról jobbra): Szilágyi Béla, Háy László és Dégen Imre. A gépek és szerszámok szocialista megőrzése a szovjet építőiparban Nazarova kezdeményezése nyomán a szovjet építőiparban is egyre jobban terjed a gépek és a szer. számok szocialista megőrzésére irányuló mozgalom. Mihail Sisiinorov és Alekszandr Zavjalov, a „Mosz. zsilsztroj“ (Moszkvai lakásépítő) kőművesei versenyt indítottak az építkezési munkák költségeinek csökkentéséért. A stukalurozó brigád tagjai elhatározták, hogy szer- számaikat^ átveszik szocialista meg. őrzésre. Ezzel jelentős megtakarítást érnek el. Egy jellemző példa: a stukaturozó-láda élettartama azelőtt egy év volt. A brigád a láda használhatóságát két évre emelte. Egv-egy láda ára 135 rubel, a bri. garlban pedig 16 van belőle. Sikerült meghosszabbítani a kalapácsok és a vakolókanalak használ hatósági Idejét is. A brigád csupán a szerszámok megőrzésével évente többezer rubelt takarít meg. De nemcsak a szerszámoknál érnek el a szovjet építömunkások jelentős megtakarítást, hanem az anyagfelhasználás terén is. Az építők állandóan arra törekednek, hogy semmit sem pocsékoljanak eL A „Mo.szzsilsztroj” építkezéseinél . sikerült 10—15 százalék alabéstrom gipszet, cementet és szárazgipsz- stukaturát megtakarítani. Kimagas. ló eredményeket értek e! az ácsok is, akik a szögek, a gerendák és más anyagok pazarlását gátolják meg. A „Moszzsílsztroj“ kőműveseinek kezdeményezései már hatalmas mé. retekben elterjedtek a szovjet építőmunkások körében.