Dunántúli Napló, 1952. április (9. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-20 / 92. szám

2M2 ÁPRILIS 20

NAPLÓ

ma

(<

Már a növényápolási munkákat végzik a habard állami gazdaságban

A babarc! állami gazdaság db'go- ték el Liehtmesz Ernő, Bayer János, trösztjének vámdorzászlaját, melynek íói az országos versenyben e sö hely. Hohner Adám, aki a talajelökészltési átvételekor a gazdaság dolgozóinak re kerül tele a április negyedikéi ér- munkákban állandóan 130 százalék nevében ígéretet tett Vimi Joachim tékelésnél ’Mikor meghallották, alig felett teljesítettek. De nem volt olyan elvtárs, a gazdaság igazgatója: „Nem akartak hinni a fülüknek. Igaz, jól dolgozó egy sem, aki ne teljesítette adjuk ki kezünkből a zászlót tartjuk megfogták a munka végét és nem volna a normát. Aki lemaradt, ahhoz az elsőséget továbbra is!“ lehetett olyat találni, aki hiányzott küldöttségük mentek, a faliújságon

írtak róla hogy milyen szégyen: ő miatta marad le az egész gazdaság.

EGY TRAKTOROS A SOK KÖZÜL

voina a munkából. Sőt, még

családtagjaikat is magukkal vitték

a gazdaságba dolgozni De jó eredMikor a talajt a vetés a'á megfelelővé tették, két traktoros vető. géppel és tizenöt fogatos géppel megIgérctüket meg is tartották, még jobban kialakult a verseny a gazdaságon belüL A versenyben é’enjár- nak a párttagok. Naponta kétszer

ményük leginkább annak köszönhető kezdték a vetést és azt teljese^ beértékelik a verseny eredményeit.

hogy alaposan felkészültek a munkák- fejezték március 25 én. Ez annyit je- Minden délben ebédidő alatt kiírják ra. Február 10 én már munkára ké. ient, hogy országosan elsők lettek a versenytáblára az eredményeket, szén várták az alkalmas percet. A p<jr napra a vetés befejezése után Már a növény ápolási munkákat gépek kijavítva (a javításnál a gép- értekezletre gyűlitek össze a gazda, végzik. 15-én kezdték meg a borsó csoport hulladékanyagot használt fel, ság dolgozói. Itt vették át a Dunán sarabolását. Kimérték egyénekre az' ez 9.600 forint megtakarítást ered- túli Gyapottermelő A'laanl gazdaságok elvégzendő területet és kialakult a

ményaziott). Időben helyszínre szó íí- tották az elvetésre kerülő magvakat, valamint a kiszórásra kerülő műtrá. gyát. a terveket felbontották üzemegységekre, az üzemegységek brigádokra, a brigádok munkacsapatokra, úgy, hogy minden dolgozó idő- ben tisztában volt ieladatával.

Amikor az időjárás lehetővé tette, azonnal megkezdték a vetések alá a talajelőkészítést Itt is az volt a jelszavuk, hogy „Előre minden perc kihasználásával a tavaszi munkák gyors elvégzéséért!“ így kezdődött meg a gazdaságban a verseny az üa megysegek, brigádok, munkacsa patak és egyének között. Ekkor a versenyben legjobb eredményt érverseny az elsőségért.

— Munka után nem hogy el lennénk fáradva, inkább még frisebbek vagyunk..." — szokta mondani a munka után odahaza Dénes György, né, a hármas számú munkacsapat ve zetője. Az ő munkacsapatuk most a második a versenyben. Valamermyi- I en átlag 170 százalékra teljesítik a tervet naponta. De Dónesnié, mint jó munkacsaipatvezetőhöz illik, 180 százalékot teljesít és elólhalad »munkában. Csapatának tagjai igyekeznek utána, mert szilárdan elhatározták, hogy elsők lesznek a versenyben és lehagyják május elsejéig Bekkor Tle- réz munkacsapatát, amelyik most az első helyen áll. H. L

/

KÉT TAVASZ BORjADON

Dénes Györgyné III. számú monks- csapata

LeCkesen versenyeznek a traktero sok azért, hogy melyik nyeri el a „Megyénk legjobb traktorosa“ elmet. ßlen halad ebben a versenyben a pa'otabozsoki gépállomás traktorosa, Tamás Emma.

Nemrég Jött meg a traktorosaké- lAról, ahol a hallgatók között'a legjobban tanult Mielőtt elment volna a-r iskolára odahaza a faluban azzal biztatták, hogy „majd meglátod, nem

nőnek va’ó munka, belebetegjgef*,

meg „Micsoda dolog, egy fiaN lány. traktorra ül?!“ De Tamás Emma aöt mondta:

— Majd meglátom! Én szeretnék

traktoros lenni és kihasználom a« s lehetőséget hogy tanulhatok.

így került az iskolára, ahol meg ismerkedett és közeli barátságba került a gépekkel. Nem is bánta meg, hogy olyan bátran az új útra lépett. Az iskola végeztével elhatározta, élenjár majd a munkában és bebizonyítja: nőnek is való a traktorveze- tés.

Csak 25 nap telt el azóta, hogy végétért az iskola és 6 megkezdte a munkát, de bizony büszkék rá a gép. állomás dolgozói valamennyien, hiszen ez alatt a pár nap alatt edső lett a versenyben. E rövid idő alatt tavaszi idénytervét 96 százalékra teljesítette. Müszaknormáját pedig a legutóbbi tsz napban 104 százalékra teljes!tette. így tíz nap alatt 20 munkaegységet szerzett a csoportnál. Jó eredményét úgy érte M, hogy nagy gondot fordít a gépre. „A“-müszakoa vezetője már régi traktoros, de ta. nuk Tamás Emmától aki a műszak befejeztével alaposan letisztítja a gépet és átnézi, rendben vannak« a csavarok. A munkaidőt pedig jól kihasználja.

Május elsejére váSalta., hogy túlteljesíti a tavasad idémytervét. ^

Borjád községben már 1949-ben megalakult a Győzelem tsz.

— Nehéz idők voltak ezek — mondja Berkovics József elvtárs a tsz elnöke. Tavasszal alakultak, a ve. tés máj a nyakukon volt és ha a gépál omás nincs, egy szem magot nem tudtak volna a földbe tenni. Tapasztalatlanok voltak, nem látták a térsasgazdálkodás jelentőségét és bizonytalanul dolgoztait, így történhetett meg, hogv 120 hold földjük volt ebben oj időben, de még májusban is vetetlek.

Most már a nogyedik tavaszt érte meg a Győzelem tsz. Nem is olyan hosszú idő ez, de annál nagyobb változás követld^ett be a szövetke. zetben. Van máT 23 lovuk, 46 szarvas- marhájuk és most vettek 90 darab •értést. Példájuk nyomán már egy

új csoport is alakult Borjúdon. Állandóan versenyben dolgoznak. A tavaszi munkák gyors elvégzésére, a későbben aakult Béke csoport hívta versenyre a Győzelem tsz-t. a Béke csoport versenykihívása úgy szólt, hogy május 1-ig mindent elvetnek, de a Győzi lem tsz vezetősége, — ahogy a tagok lelkesedését értékel- te , javasolta a szövetkezet tagjainak, hogy ók április 24.re 100 százalékra befejezik a vetést.

Idáig már elvetettek 40 hold zabot, 15 hold bükkönyös zabot, 30 hold kait, öt hold tavaszi borsót, 30 hold tavaszi árpát, *8 hold burgonyát. A gyapot vetése most van folyamatban, már abból is 15 hold kész, még 25 hold van vissza és 140 hold kukorica.

Mikor a versenykihívást elfogadták, akkor javasolta Berkovics elv. társ hogy négyzetesen vessék el a kukoricát, de ©okán idegenkedtek tőle. Kiss Majci István is azt mondta: „Nagy munkát vesz igénybe... Sokáig tart a vetés.“ Ekkor Czimmer Ferenc elvtárs szó’aít fel, az egyik csoporttag:

— Én már próbáltam ezt egy táblán az Erdőföld-dűlőben. Azelőtt is kukorica volt abban a földben és 20—30 mázsa termést értem el... ML kor pedig négyzetesen vetettem, 35 mázsa, termést takarítottam be...Hát ha a mi 140 holdunkon 12 mázsával fenem több holdanként, akkor is 1680 mázsa terméssel többet takaríthatunk be.

így hát megegyeztek: megpróbálják... négyzetesen vetnek.

Ahol jól dolgozik a tanács és az állandó bizottság •..

KÉT DOLGOZÓ PARASZT VÉLEMÉNYE A KORAI VETÉSRŐL

Zádor és Szörény községben már csak néhány hold kukorica van visz sza a tavaszi vetésből. Az elmúlt hét első napjaiban még olyan volt a határ, mint a hangyaboly, kevés olyan tábla voCt, ahol nem dolgoztak a dolgozó parasztok, azonban mindig ke-' vesebb dolgozót lehetett látni a földeken. Ma már csak iH-ott veti egv.egy dolgozó paraszt a kukoricát,

nem hagynak vetetlenül egy darab földet sem.

Nem hagyták parlagon a község 35 hold földjét sem. ifjú Vörös Gábor elvtárs, a tanács elnöke sokat gondol.

fl ergics János dráva- sztárul délszláv dolgozó paraszt, minden év bon inár áprilisban befejezte a tavasziak vetését. Eleinte sokan azt beszélték a községben, hogy -.abból a korai vetésből bizony semmi sem lesz, ,., kár ilyen korán földbe tenni a magot, csak kárba vész“.

Azonban Gergies elvtárs nem hallgatott az ilyen beszédekre, rég meggyőzte öt a magas terméseredmény a korai vetés előnyéről. Tavaly ugyan volt árvízkára, ami rontott a termésen, de Gergies elvtárs megelége- delien és örömmel beszél arról, milyen termésered ■lényeket ért el n tavaly elölt! években:

— Április 80—25 között már végeztéin a vetéssell Ahogy rá lehetett menni a földre, mindjárt megkezdtem a tavaszi talajelőkészitésl munkákat, de meg is lett az eredménye.., Tavasziárpából 400 négyszögölről 7 mázsa termést arattam, a 3 hold kukorieaföidről pedig 140 miül termést takarítottam be!

Az őszi vetéssel sem késlekedett soha Gergies János és búzából is szép átlagtermést aratott te. Három bold bázavetésén 50 mázsás termést ért el.

— De nem elég ám csak korán földbe tenni a magot ~ mondja Gergies János. — Szükséges oda a jó talaj- előkészítés Is. En már ősszel jó mélyen megszántuttum a földet, tavaszkor pedig elvégczlem a idinítózást, mindig gyomtalanitottum a földet, hogy tiszta, porhanyó® főidbe kerüljön a mag... Az idén is elvégeztem ezeket a munkálatokat, de már be Is fejeztem minden vetést!

Gergies elvtár» kötelességének tartja, hogy pcJda- mutató munkát végezzen, mert párttag, 1 avaly vették fel a pártba és akkor megfogadta: olyan munkát végez, hogy méltó legyen a párt bizalmára.

Gergies elvtárs élenjár a beadásban, a tavaszi munkákban la példáját küvetl a többi dolgozó paraszt Ls. A legutóbbi tanácsülésen kihívták versenyre n sellyel Járé* összes községét, hogy május 1 re minden magoi a földbe tesznek.

— A versenyt nekünk kell megnyerni, mert koráé Künkben csak néhány hold kukorica vun vissza, amit el kell vetni — mondta Gergies János clvlárs. Azzal megnézte. ki van még vissza a munkával, és befogta tovatt, dry ment ségitenl, hogy szégyenben ne maradjon a közeZAJK KÖZSÉGBEN ^ nemigen lehet olyan dolgozót találni, aki ne készülne jó munkával a munka ünnepére. Hiszen tudjuk, hogy jó munkánkkal magunknak használunk, mert ha töb bet termelünk, több lesz nekünk és a családnak, mindenből. Nem úgy, mint ezelőtt nyolc-tíz év vei, amikor nem volt kedvünk a munkához és nem igyekeztünk, hogy többet termeljünk. Akkor úgy végeztük a munkát, ahogy apánk, nagyapánk is csinálta Meri abban az időben , mind egy volt, hogy több te. rem-e vagy kevesebb.

mindenképpen mi húztuk a rövidebbet és csak a kulá- kok éltek jól azoknak gyűlt a vagyonuk ami munkánk, bői. Ezért készül községünkben mindenki olyan lelkesen május elsejére, mert valamennyien érezzük azt, hogy milyen jó most, amikor végre magunk gazdái vagyunk és magunknak dolgozunk, így van az, hogy a nagy napra azzal készülünk hogy valamennyien elvégezzük a tavaszt munkákat. Mert bizony most már felhagyunk a dédapáinktól örökölt ősrégi rossz szokásokkal és több termésért az új módszereket használjuk. Tapasztaltuk már az e'múlt esztendőkben is, hogy érdemes követni a szovjet elvtársak tanácsait Ezért én is korán végzek a vetéssel, úgy készülök május elsejére. Követem a szovjet emberek példáját, akikről saját példájával be- szélt nekünk Hauszbek István, az állandó mezőgazda, sági bizottság egyik tagja. Ugyanis ö már befejezte a tavaszi munkákat. De én is végzek egy-két napon belül.

Úgy tervezem, hogy a kukoricánál alkalmazom

maid a pótbenorzást. mert tavaly annak alkalmazásával értek el nagy termést a csoportban, no meg persze a korai veié* is sokat tett. Ha csak két mázsával számolok több termést, a korai vetés és két mázsával többet a pótbeporzás és ötszöri kapálás eredményeképpen, biztos vagyok abban, hogy holdanként négy mázsával több termésem lesz, mint tavaly volt. Így volt ez a tszcs, nél is

Ha ezt a három holdnál számítom, már 12 mázsá.

val több termést jelent. Ennyiből jóval túl 1* tudom teljesíteni a kötelezettségemet és még sok marad a sza- badpiacra.

SZÓCS JÓZSEF

egyénileg dolgozó paraszt, Szajk.

Nem vetettek Ám ezekben a községekben minden évben ilyen korán Azon a véleményen voltak, hogy leg jobb „áSdozóhéten“ elkezdeni a vetést. Most azonban a mezőgazdasági állandó bizottság tagjai minden dolgozó parasztot meglátogatnak és felvilágosítják a maradiakat a korai vetés előnyéről. Abból indulnak ki legtöbbször, bogy az elmúlt évben több dolgozó paraszt nem valami korán kezdte s zab aratását és elhuflott a szem. Kint volt a mag egész télen a földben és nem lett sémi baja és amikor elkezdték a tavasziak vetését, mér szépen zöldéit az a tábla, ahol tavaly zabot arattak. Ez meggyőzte a község dolgozó parasztjait, hogy tényleg «okkal jövedeCmezőbb a korai vetés.

A mezőgazdasági állandó bizottság tagjai azonban nemcsak arra ügyelnek, hogy minden mag idejében a földbe kerüljön. Naponta járnak a földeken és figyelik: melyik földön nem dolgozik senki*

Minden héten értekezletet tartanak

is ott felvetik, hogy van-e gazdája a földnek éa miért nem dolgoznak rajta? Utána néznek és ha nincs gazdája, közösen veti el a község, ahogy ezt a mezőgazdasági állandó bizottság

Ifjú Vörös Gábor, Szörény éa Zádor község tanácselnöke

kozott a mezőgazdasági állandó bizottság tagjaival együtt, hogy mit vessenek ezen a területen.

— Vetetlenül nem hagyhatunk egy talpalatnyi földet sem és gyorsan kell tatarozni, mert a vetés ideje már itt vag^ nyakunkon — mondta Vörös elvfars.

Végül Is úgy döntöttek, hogy tavaszi búzát vetnek a 35 holdon. Ehhez kaptak is szovjet exportvetövnagot és ezt március közepe felé a község dolgozóinak segítségével főidbe tették. Mindenki azt mondta: Ebből bizony nem lesz semmi.., Kár a vetőmagért meg a munkáért, amit ráfordítunk. Patkó Sándor, a mezőgazdasági állandó bizottság elnöke azonban bízott, hogy meghozza gyümölcsét a 3ő hold föld. Most senki nem tud elmenni a tábla mellett szó nélkül, olyan szép lett a község tavaszi búzája. Már egy jó araszra felnyúloti

Patkó Sándor, a mezőgazdasági álla» dó bizottság elnök«

megszervezte. így érték «1, hogy tn* már befejezéshez közelednek a tavaszi vetéssel és május elsejére nem les* olyan föld, ahol ne vetették volna ni a magok