Dunántúli Napló, 1952. április (9. évfolyam, 77-100. szám)
1952-04-17 / 89. szám
1958 ÁPRTUS 17 NAPLÓ & PÁRT ÉS PÁRThPll ÉS « Rendszeres párlellenőrzéssel segíti István-akna pártbizottsága a tery teljesítését Kedden délután az István-aknai pártbizottság üCést tartott. Ez a pártbizottsági ülés lényegesen különbözik az eddig megtartottaktól. Eddig a pártbizottsági üléseket rendszertelenül, vagy egyáltalán nem tartották meg. Eddig a pártbizottság nem számoltatta be az üzemvezetőséget, most azonban meghívták Szilas László elvtársat, a Szabolcs-kerüCet üzemvezetőjét erre az ülésre. Eddig talán nem volt szükség az üzemvezetőség beszámolójára? Szilas elvtárs beszámolója azonban más mutat. A hiányosságok, amelyeket feltárt ezen az ülésen, azt mutatják, hogy , az iizemvezelőségnek szüksége lett volna a pártbizottság nagyobb segítségére. Már igen gyakorivá vált István-ak- nán, hogy különféle üzemzavarok miatt több fejtési csapat leállt műszak közben. Vagy a rázócsúzda motorja okozta a leállást, vagy nem volt elegendő faanyag, de lehelne így tovább sorolni a hiányosságokat. Hogyan adódhattak ezek a hibák? A pártbizottság nem ellenőrizte rendszereseit a vezetőséget és nem számoltatta be az üzemvezetőt, így természetesen az alapszervezetek vezetői sein eClenőrizték a körzelak- nászok, műszaki vezetők munkáját. Ugyanígy volt a párlcsoporloknál is. A pártcsoportbizalmiak nem ellenőrizték a csapatvezetők munkáját. Laza , Ság uralkodott a pártellenőrzés terén. Szilas elvtárs beszámolt arról, hogy ezl a lazaságot az aknászok közül né_ hányán ki is használták. A naplójukba például be sem vezetlek az üzemzavarokat, hogy kibúvót találjanak az esetleges felelősségrevonás alóL Ezek után nem csoda az sem, bogy mindinkább elterjedt a szabolcsi kerületben a fegyelmezetlenség, a nemtörődömség a műszaki vezetésben. A hónap közepe felé mindig az történt, hogy amikor' az üzemvezető- *eg a pártbizottság kereste a havi teryleljesítésben miilatkozó lemaradás okát, „csille hiányra“ hivatkozott a műszaki vezetők jelentős része. Ugyan “r a fejtésekben két-három órát síiták a dolgozók az'>rt is, mert n»m volt biztosítva elegendő famennyiség, sőt nem egy esetben szerszámhiány is előfordult. A pártbizottság és az üzemvezetőség azonban megtalálta a legnagyobb hibát. Nem volt a muuka- idő jól kihasználva. Hogy mennyire nem a csillehiány okozza a tervteljesítést, arra példa a múlt hét utolsó két napjának eredmé. nyei. Mint legtöbb hónap közepén, úgy most is lemaradás mutatkozik a havi lervteljesítés terén. A pártbizottság megbeszélve az üzemvezetőséggel!, mozgósította az alapszervezeteket a lemaradás behozására. Az alapszervezelek a feladatot ismertették a pártcsoporlokkal. Az akna dolgozóinak az üzemvezetőség tartott röpgyűlést. A jó politikai munka ered menyeként megindult, a harc a havi tervteljesítésért. Alig volt ekkor olyan csapat, amely 100 százalékra teljesítette volna a napi tervét. A legtöbb csapat 80—90 százalékra állt. Most azonban hatalmas változás történt. Mind a két nap alatt a csapatok 100, de még ennél is magasabbra emelték a napi tervteljesítésüket. Miért? Talán azért, mert most több csillét állítottak be? Erről szó sem voll, hanem az történt, hogy mozgósították a kommunistákat, és a műszaki vezetőséget és rajtuk keresztül az akna dolgozóit. Ez a pártbizottsági ülés alaposan megtárgyalta a még fennálló hiányos, súgókat, .Sokat tanult a pártbizottság is ebből a vezetőségi ülésbő1!. A legnagyobb eredménye a pártbizottság! ülésnek, hogy határozatot hoztak arra vonatkozólag, hogy ezuián rendszeressé teszik a párteüenörzö munkát nemcsak a pártbizottság, de az alapszervezetek vezetőségének a munkája ban is. Megszervezik azt, hogy minden munkacsapatnál a műszak végén a csapatvezetővel együtt a pártcsoport bizalmi is ellenőrzi a csapat dolgozóinak a munkáját. Azokkal a dolgozókkal, akik nem teljesítik napi előirányzatukat, a párlcsoport tagjai foglalkoznak ás segítik őket munkájukban. A munkaidő jó kihasználása érdekében pedig széles körben bevezetik a melegcsákányváltást. Azokat a notórius nmszakmulaszlókat pedig, akiknél a politikai felvilágosító munka nem használ, a dolgozók kiközösítik soraikból. Ezen a pártbizottsági ülésen egész sor újabb javaslatot tettek a' műszaki vezetőségnek és azok végrehajtásában úgy a pártbizottság, mint az alapszervezetek vezetői, pártcsoportbizalmiak ellenőrzik majd az üzemvezetőség munkáját. Az itt hozott határozat végrehajtásával eléri István-akna és az egész Szabolcs kerület pártbizott. saga, hogy a dolgozók május elseje tiszteletére behozzák még fennálló egy napi Cemaradásukat és nem csak teljesítik, hanem túl is teljesítik április havi tervüket a. b. Érdemes volt küzdeni, érdemes volt harcolni11 KI A FELELŐS?-A pécsi állami gazdasághoz tartozó Szigeti tanyáról levelet küldött szerkesztőségünkbe Nichter József mezőgazdasági munkás, melyben Panaszolta, hogy három hete kéri már a februári hónapról elmaradt húsz napi fizetését, amit azonban még a mai napig sem kapott meg, mert egymáshoz küldözgették a gazdaság vezetői. „Amikor elmentem a pénztárhoz reklamálni az e'. maradt fizetésemet, akkor a pénztáros, Bíró Béla igazgatóhoz küldött, aki fizetési kérésemre kijelentette, hogy neki nem áll módjában az ilyen ügyeket elintézni, menjek a bérelszámolóhoz. A bérelszámoló a brigádvezetőhöz küldött, aki viszont a műhe'yvezetőhöz utasított A műhelyvezető kijelentette, hogy ez nem az ő dolga, menjek az írnokhoz, az majd elintézi. Most arra vagyok kíváncsi, vájjon ki a tele- lös, vagy kire tartozik a tedolgo. 7-°ii munkabérem kifizetése'1 Irta levelében Nichter József. Valóban jogos Nichter Józsel kérdése, mert a Szigeti tanyán nem törődnek a dolgozók kéréseivel. Ha az igazgatóhoz mennek a dolgozók, va’amilyen ügyben, az „nem rám tartozik'1 szóval küldi egyik helyről a másikra őket, vagy a személyzeti felelőshöz. így történt az most is annyi különbséggel, hogy most a személyzeti felelős sem intézte el Nichter József kérelmét, mert amikor e’őször kérte bérét, akkor Libers Sándor személyzeti felelős kivizsgálta az ügyet és megállapította, hogy igaza van, jogos a sérelem. „Csak kicsit iszákos és és veszekedős természetű, de azért Mujd megkapja a pénzét*■ volt a ki. vizsgálás eredménye. Megnyugtatják Nichter Józsefet, hogy majd Megkapja a pénzét, csak várjon. Azóta három hét telt el és a Pénz, a munkabér csak várat masára. Ez a példa világosan megmutatta a pécsi ál'ami gazdaság ve. fölnek bürokratikus mutikáját. Tűrhetetlen, hogy egyesek Ilyen felelőtlenül kezeljék a dolgozók mun. babérét és ezzel elégedetlenséget szítsanak és csökkentsék a munka- kedvet. ^ dolgozók lépjenek te javábbra is keményen az ilyen hí■ y!i; ellen és ne tűrjék, hogy egyesek nemtörődömsége miatt hetekig np kapják meg a jogos bérűket. Két hét választ csak el bennünket a nyolcadik szabad május í megünnep. lésétől. De ahogy közelednek a na. pok, úgy törnek fel bennem is a régi május elsejék emlékei. Régen az István-akna alatt, lévő Gát-völgyben jöttünk össze, hogy megvitassuk a politikai helyzetet. De ez n&m sikerült minden május i-en, hiszen olyan szigorú csendőri felügyelet alatt voltunk, hogy ha nem vigyáztunk kellően, bizony „megjár, hattuk!“ Engem is elfogtak 1943-ban és a hadiüzemi parat , mok jól meg- poloztatott pribékjeivel. A felszabadulás előtti években ilyenkor már kezdtek gyülekezni a gumibotos, szuronyos csendőrök a bányate.epek körül, hogy megakadályozzák a csoportos kirándulásokat és megbeszéléseket. Azt gondolták, a munkásokat megfélemlíthetik az utcákon felállított gépfegyverek és az erdőkben sétáló kakastollas csendőr, pribékek. Ezek a jelenségek azt mu. tatták, hogyr féltek tófűnk, féltek a dolgozók összefogásától. Amikor az első szabad május elsejét ünnepeltük, úqv éreztem, hogy érdemes volt küzdeni, érdemes volt karcolni. Én most aknászképzőre '■járok, ahol ugyancsak kiveszem részemet a tanulásból, ahogy a termelő munkában is megáldom a helvemet, mielőtt az iskolába mentem. A mi csapatunk mindig jó teljesítő volt -s mindig kitermelte az előirányzatát, sőt még annál is többet. Én most itt a tanulásban is meg akarom állni a helyemet, hogy innét kikerülve, én is minél több munkást taníthassak a szakmunka jó elvégzésére. Az idei május elsejét az iskola hallgatói együtt ünnepük és utána együtt fo. gunk dolgozni és tanulni, hogy a következő május elsejéket még szebbé és boldogabbá tegyük. VERTIKE ISTVÁN vájár, Komló. Felkészültek a Pannónia Sörgyár dolgozói a nyári termelésre alatt. így például gépesítették a legnehezebb munkák egyikét, a malat* gyártását. A komló, a sörgyártás egyik, alapanyaga tökéletesebb kihasználó, sóira új el! járásit dolgoztak ki ezt új kísérletekkel foCiytcm javítják, úgy hogy nagy összegeket takarítanak meg vele. Ugyanakkor a főzőházban is új módszert vezettek be, amelynek segítségével ugyanannyi aitapanyag- bó! több sört tudnak előáŰMfáini, minit amennyit eddig sikerült 8 így jelentős mértékben fokozzák a termelést. A Pannónia Sörgyár dolgozói az április 4-i verseny során 370 ezer forint értékkel termeltek többet. Május elsejei felajánlásukban arra vállalkoztak, hogy az országos sőrszab- vány előírásait maximálisam, megvalósítják. Az erjesztő és a tároló pince dolgozói megindították az üzemek közti versenyt is a biológiai utez. teeág és a legjobb mánóeég elérés® érdekében. A pécsi Pannónia Sörgyár, amely a fefaabaduftás előtt tőén 20—25-ször kevesebb sört gyártott, mint »menynyi a legrosszabb nyári hónap szükséglete volit, mia már ott tart, hogy a nyári termelés mindössze tízszerese a téli fogyasztásnak. Annak a. jele ez, hogy a sör lassan megszűnik idényital lenni, s állandó fogyasztást cikke lesz a dolgozóknak. A „folyékony kenyér“ gyártási mértékszámált mutate görbe meredeken ível felfelé. Tavaly az 1945 40- os gyártási évnek tízszeresét állították elő, s elérték az 1954-re tervezett szintet. Számítanak arra — és fél is készültek rá, — hogy az idén a fo, gyasatés még Inkább megnövekszik, ezért nemcsak a mennyiség emelését, de a minőség javítását is célul tűzték ki. Erre meg is van a tehetőség, mert az utolsó két esztendőben több műszaki fejlesztéssel javították a gyár. tási folyamatot, minit azelőtt 25 év „Megtartjuk 200 százalékos átlagtel jesítmény un két64 Levetet kapó» Pintér Mihályitól — SztáSinvárosból, Pintér elvfárs Mohácsom született és inniem Baranyából mozit a Sztálini Vasműhöz dolgozná. Pintér elvtárs nem feledkezik meg Baranyáról — többször felkeresi szerkesztőségünket le- veteivéf, Ezt a tevéiét 3« a „födiei- vel“ kapcsoltabban írta azokról, akik Mohácson születtek, sokáig ott éltek és akik jelenleg a Vasmű építkezésén dolgoznak. Mint a. Sztahánov Otthon goradno. ka örömmel vetítem tudomásul, — írja Pintér, Mihály, — hogy otthonunkba kerül Török József eztahéno- vfeta. Török József, a Mélyépítő Vállalóit 12 tagú kőműves brigádjának vezetője. A brigád, az 5ss2el szeptemberben alakult meg — főrészt mohácsi kőművesekből. A brigád fia. tal, de eredményei — annál nagyobbak. Egyik ■ taMrozánauik eücaimával megkérdeztem Jóskát: — Miilyen eredményeket ért cí brl. gádod az utóbbi időben? ö büszkén f etette; — Rákosi elv társ születésnapjára tett vállalásunkat 200 százalékra teljesítettük, az április 4-te tett felajánlásunkban pedig 239 százalékot ér. tünk el. Május elsejére azt a leiajánlást tettük, hogy a 200 százalékos át'agteljesitményünket megtartjuk, sőt május elseje után ezt az ered- ményt még tovább fokozzuk. Alig fejezte be Jóska kérdésemre szerkesztőségünk _ adott válaszát, miire újiböl mást kérdeztem tőle, -hogy milyen módszerekkel, hogyan értek el a jó eredményeket Török Jóska mosolyogva fete! kéz. désemre és elmondja, hogy nagyon egyszerűen, de lelkes és kitartó munkával. — A brigád tagjai úgy élnek, mint egv család, segítik egymást, szeretik a szakmájukat. Ha esetleg valame. lyik nehézségekkel küzd, nyomban ott terem egy másik elvtárt, akt szívesen segít. Szeretik családjukat, tudják azt, hogy több termelésükkel a békéért, saját családjukért, gyere, keikért harcolnak. Ha nem #s va. gyünk a párt tagjai, de becsülettel helytáüunk a termelésben és büszkén haladunk azon az úton amelyen a párt és Rákosi elvtárs vezet bennünket — mondja befejezésül Török József. Aztán. eüfoduDbunk — ki ki a saobá. ja felé, hiszen rsáir későre járt ez idő, — ideje volt lefeküdni. De az ajtóból még visszaszólt hozzám Jó»- ka — egy piläauaitra szülővárosára, — Mohácsra gondolva. — Aztán n« feledkezzél meg Mihály a jó mohácsa „saofcáaról“. Ha egyszer, legközelebb Mohácson jéxsa, látogass el hozzánk jó baflipeiprikásra. Jó munka után — jóitesák majd a finom hazai halpaprikás 1*. Pintér Mihály SatálMnváros, (3) rJA HAZAVISZEL, első dől g0m lesz meglátogatni Ni. kieseti Szépen köszönök majd neki: „Guten Tag!“', hogy egy kicsit örül jCn is szegény.. Csuk nem tudom, beeresztenek-e majd hozzá a börtönbe? — a gyerek az apjára nézett és várta a hatást. Az öreg azonban csak nyögött egyet, azután megveregette fia hátát: — No, készülj! Indulnunk kell, ha haza akarsz jönni... — Az öreg csendesn figyelte, ahogy a gyerek összeszedi cókmókját, ostorát, füty. tyent a kutyájának, azután megszólalt: — Ha pedig meg akarod látogatni goszpodin Nikicset. akkor ne a börtönben keresd, hanem a falutanács- ndl... ö a Narodni Odbor (Nemzeti Bizottság) elnöke! IV. — Egészségedre! — Na zdravlye! — Jó pálinka járja felétek! — Áh, ez semmi, ezt a parasztok- nak tartom itt az irodában... Azt kóstold majd meg, amit vacsorakor kapsz! Az aztán rákijai — Jó, jó, de azért ez sem kutyának való, azt meg kell hagyni1 — De nem ám, mert berúgna tőle és rabénak nézné még a gazdáját is! No, akkor még eggyel! — Na zdravlye! — Na zdravlye! — A disznókkal pedig rendbenvol- nánk? — Rendben! A héten még összesze. dem, amit lehet, azután elhajtom hoz- zád a íalkát!- Azám, most jut eszembe... Nem csak én jöttem át hozzátok: 7sagubL cából, tudod-e? — Nem egyedül jöttél?! — Sztevo Glazár arcán szaladgálni kezdtek a ráncok. Krskenyre húzta szemét, mint. mindig, mikor kíváncsi vagy haragos volt. — Hát kit hoztál magaddal? Garami Lá&ztó: JUGOSZLÁVIÁBAN TÖRTÉNT Az öreg Niko Szterácot! 4 fiáért jött. A íalutanács elnökének az arcán ismét változtak a ráncok. Legszívesebben nagyot ütött volna az asztal másik felén ülő Nikolics lejére Hát hogyne! Már vagy három órája be. szélgetnek és csak most jut eszébe, hogy szó! inni Egy ilyen háj fejű! lehet, hogy az öreg mar ott üt Györgyénél, az pedig amilyen mamlasz, még elengedi a gyereket! Mert nem hasonlít rá az öccse sem testben, sem lélekben! Az a kövér mamlasz csak a harácsoláshoz ért, de a finomabb módszereket nem ismeri! A vége az lesz, hogy majd nézhetnek új cseléd után, akj őrzi a két nyájat, méghozzá nem js ingyen! Arszo Nikolics nem vett észre semmi változást Gl azúron. Nem látta, hogy a másik legszívesebben a sistergő istennyilává csiklandozná meg ott, ahol legérzékenyebb. Így hát csak fecsegett tovább: A GYEREKET AKARJA hazavin- ni, pedig nem tudom, mit csinál majd vele otthon... Hiszen az úton is tőlem akart kölcsönkérni pénzt valami szögre, meg csizmát is kol. dúlt! Tőlem!!! Hát mondd, nem bo. land ez a Szterác? Bolond, esküszöm! Meg kell hagyni, színbolond! No, de gyerünk már, kíváncsi vagyok arra a híres rákijára! Mindig mondtam, hogy pálinkát, igazi pálinkát csakis Ravna-Rékáhan tudnak íőznil Nikolics nagyot csettintett és várakozva nézett a házigazdám. Az azonban nem is figyelt rá Tollszárával a tintásüveg mélyében kotorászott. Lassan, türelmesen dörzsölte le a beszámolt piros vegytintát a kerek, hasas üveg fenekéről és faláról, mintha ez lenne a legsürgősebb és legfontosabb teendője, Nikolics azonban íelkecmergctt, magáracibátta bekecsét és leakasztotta a latbavert szögről báránybőrkucsmáját is. — No, indujunk már, Sztevo! Lejárt a hivatalos óra! A MÁSIK nem is hallotta. Pe- dig Nikolics úgy vágyott már egy pékárkára. Hát ha nem akarsz jönni, jó lesz ez is -.. — motyogta és kucsmáját felakasztotta egy nagypotrohú, talon melegedő légyre. A légy persze elrepült, a kucsma le. esett... — ördög vigye! — szitkozódott Nikolics. — Melléráktam! — A kapatos ember bizonytalanságával kotort a sapka után, azután a szöget kereste Boszorkányság! A szög nem volt se. hol! A falban még csak lyuk sincs. Olyan síma az, mint a fiatalasszonyok bőre... VarázslatI — hü'ede. zeit a részeg ember és kiabálva hívta a másikat: — Sztevo! Hallod Sztevo! És nem maradok itt egy percig sem! Hol a szög?! A másik felriadt gondolataiból. Vén szamara! Minek iszik, ha már néhány kupicától berúg! — Mit akarsz?! Hagyj engem békén azokkal a szögekkel! Mit érdé. kel engem, hogy lesz-e szöge Niko Szféráénak vagy nemi — Milyen szögről beszélsz te? Mi van azzal a Szteráccttf?! Art kérdezem én, hova tűnt a falból, a szög! Még a helye sincs meg! Boszorkányság! Meg kell hagyni, boszorkány-- ságl Ez bohmd! — dühöngött most már a másik. — Bolond vagy, hél Azt sem tudod, miről beszélszI Hazaviszek, azután kialszod magad... Hát í<? mit keresel itt? A kérdés már nem Nikolicsnak szólt. A veszekedés közben egy paraszt, idősebb, kopottruhás ember, óvakodott be az ajtón és elnyűtt ka. tonasapleáját forgatva várakozott„ hogy elüljön a vihar. Most a barát, ságtalan megszólításra egy kissé elő- rébbjött, köszönt és úgy mondta: — A beszolgáltatás miatt jöttem... — Haladóké1 akarsz kérni, mi? Erre már. Nikolics it abbahagyta o szög keresését és bamba vigyorral ismételte: Haladékot--. Haladékot... Nálunk is minden rongyos haladékot kér! Meg kell hagyni, jól adják... Haladékot... A paraszt ügyet sem vetett a részeg handabandázásra. Még közelebb jött Glazárhoz és inkább fenyegetően, mint kérve válaszolt: — Igen, haladékot kérek! Azaz nem Is haladékot, hanem törlést. Miből adjak én két holdam után tíz má. zsa gabonát és 12 mázsa kukoricát1 És a két disznó ... — Te vagy a disznó! Ismered a törvényt?! Beadod, vagy elvisszükl — Elvisszük, elvisszük.— énekelte a részeg. — Elvisszük a disznókat Zsagubicába ... De Sztevo, pontos légy! Várom a szállítmányt... — Eh, fogd be a szádat! Te pedig menj a pokolba! Menj, amíg mehetsz, ha nem akarod, hogy vigyenek ... Hal'od.e?l — a talutanáes elnöke szükrehúzott szemrésén keresztül úgy nézett az öreg parasztra, hogy az önkéntelenül is hátrált lépéssel T/ EZT AZONBAN széles bőröve v felé kotorászott. Arra, amerre n cSonfnyelű kés rejtőzködőit. De nem ... Nem teheti meg! Hiszen otthon van ez asszony meg a belep menye... Ha neki haja esne, ők ott- maradnónak egyedül, egy falat kenyér nélkül... Az öregnek lehajtvat lőtt a karja. Felemelte lejét és meg. akadt a szeme Glazár feje fölött egy képen. Tito képén. Az. egyenruhás. rendjelekkel dúsan teleaggatoft mar. saK gúnyosan mosolygott. (Folytatjuk.)
