Dunántúli Napló, 1952. április (9. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-17 / 89. szám

2 1952 ÁPRILIS 17 iw flP T. 6 Imre nyilatkozata a moszkvai nemzetközi gazdasági értekezletről Moszkva (MTI) A moszkvai rádió hétfő esti adásában hangszalagról közvetítette Dégen Imrének, a mosz­kvai nemzetközi gazdasági értekezle­ten résziveit magyar küldöttség veze­tőjének nyilatkozatát. „A. nemzektítzi gazdasági értekez­let teljes mértékben beváltotta n hozzáfűzött várakozásokat, A konferencián .vállalkozók, iparosok, kereskedők, tudósok, szakszervezeti és szövetkezeti funkcionáriusok vetlek részt. Ez a puszta tény is meggyőző, en. bizonyítja, hogy a gazdasági kon­ferencia összehívásának és célkitűzé­seinek gondolata a világ minden ré­szén széleskörű visszhangra talált. A konferencia tárgyalásai során a gya­korlatban bizonyosodott be, hogy a különböző társadalmi és gazdasági rendszerű országok közötti árucsere kiszélesítésére irányuló egészséges tö rekvések jelentős réseket képesek ütni a fegyverkezési versenyben érdekelt monopolkapitalista körök által a vi­lágkereskedelem normális fejlődése elé emelt mesterséges akadályokon. A konferencián létrejött kereske dclmi megállapodások az értekez­let jóformán minden résztvevője e'őtt világossá tették, hogy a mes­terséges válaszfalak ledöntése ese­tén a nemzetközi kereskedelem je­lenlegi méreteinek többszörösére ' fokozható. Ä nemzetközi kereskedelmi kapcsola­tok normalizálódását feltételezve a Szovjetunió, Kína, az európai népi demokráciák és a Német Demokrat! kus Köztársaság a következő két- három év folyamán a nyugati, tenge­rentúli, a középkeleti és délkelet, ázsiai országokkal folytatott külke­reskedelmi forgalmukat a jelenleginek köze! háromszorosáfa, tehát körülbe­lül százmilliárd • rubelre emelhetnék. Az értekezlet résztvevői, a tőkés országokból jelenlevő üzletemberek, közgazdászok beszámolóiból képet al­kothattak arról, hogy a nemzetközi kereskedelemben fennálló korlátozá­sok milyen károsan hatnak ki ezen országok gazdasági éleiére. Franciaor szágban például csupán a legutóbbi hónapokban, 1951 októberétől 1952 márciusiig ,a, teljes munkanélküliek •száma ötven százalékkal, a félig fog­lalkoztatottaké még ennél is nagyobb mértékben emelkedett. A dolgozók életszínvonala állandóan csökkeifW a munkások .többségének, reálórabén^a háborúelőttinek felére süllyedt. Az egyik indiai küldött elmondotta, hogy az indiai parasztok többsége adós «ággal születik, adóssággal él és adóssággoi hagy örökségül uiódaira. A dolgozó tömegek az éhín­ség állandó állapotában vannak, át­lagos táplálkozásuk a szükséges kaló­riamennyiség egyharmadát sem ér; el. A lakáshiány olyan nagy, hogy egye­dül Bombayban 300.000 otthontalan ember az utcákon alszik. Chiliében, ahonnan az USA a legértékesebb nyersanyagokat kiszállítja, a rézfeldol gozó üzemek csak kapacitásuk húsz százalékáig kihasználva, a saiétromfel­dolgozó művek többsége pedig üzemen kívül áll. Nem kétséges, hogy a világkeres­kedelem olyan hatalmas méretű fejlesztése, amilyenre a tervgaz- dálkodú országok népgazdaságá­nak fejlődése és a népek közötti nnrmálU árucscreforgalom helyre- állítására irányuló őszinte törek­vésük lehetőséget ad, nagymérték­ben hozzájárulhatna a dollár­zónától függő országok egyre vál­ságosabb méreteket öltő külkeres­kedelmi deficitjének csökkentésé­hez, nemzeti iparuk fellendülésé­hez, a dolgozók foglalkoztatott­ságának növeléséhez, a gazdasá­gilag elmaradott országok terme­lőerőinek fejlesztéséhez. Mindezek alapján érthető, hogy a konferencia résztvevői politikai felfo­gásra, szociális helyzetükre, foglalko­zási kategóriára való tekintet nélkül egyöntetűen állást foglaltak az USA áital diktált korlátozó rendszabályok ellen. A tőkés országok túlnyomó ré­széből jelenlevő küldöttek — köztük különösképpen a gyarmati és félgyar­mati országok gazdasági köreinek képviselői — a nemzetközi kereskede­lem kiszélesítésére irányuló törekvé­sükről számos kezdeményezésseC, hasz­nos javaslattal tettek tanúságot. Az az egyöntetű lelkesedés, amely a moszkvai gazdasági értekezlet iránt a magyar nép legszélesebb rétegeiben megnyilvánult, feljogosította a konfe rencián résztvevő delegációnkat arra. hogy az egész dolgozó magyar nép szilárd meggyőződésének adjon han­got ,amikor a konferencián állást foglalt a népek közötti békés együtt­működés mellett és országunknak ezt az őszinte szándékát a nyugati or. szágokkál folytatott kereskedelmi kap­csolataink kiszélesítésére vonatkozó konkrét javaslatokkal is alátámasztot­ta. *. A tervgazdálkodást folytató ás a tőké.s országok közötti árucsere- forgalom növelése terén nem cse- liély tényező az a két éts fél ni 11- fiárd svájci frank értékű forga­lom, amelyet országunk, az egyen­rangúságon és a kölcsönös előnyö­kön alapuló gazdasági kapcsola­tok esetén, a nyugati, a tengeren­túlt és más országokkal mind a kivitel, mind a behozatal vonalán a következő három évben lebo­nyolíthatna. A magyar delegáció tevékenyen ki­vette részét a moszkvai gazdasági ér­tekezlet munkájából. A különböző gaz­dasági és társadalmi rendszerű orszá­gok közötti gazdasági kapcsolatok fejlesztésére vonatkozó álláspontját kifejezésre juttatta a konferencia so­rán létesült mindhárom munkabizott­ságban. Delegációnk számot adott or­szágunk eredményeiről, lehetőségeink­ről a nemzetközi kereskedelem kiszé­lesítésében és népgazdaságunk fejlesz­tése érdekében szükségessé váló be­hozatali igényeinkről. A magyar dele­gáció és a konferencián résztvevő szá. mos más ország — Így Ausztria, Nyu- gat-Németország, Svájc, Olaszország, Irán, Indonézia. Burma, Mexiko, Bra­zília — gazdasági köreinek képviselői között létrejött közvetlen tárgyalások megmutatták, hogy milyen széles le­hetőségek állnak fenn külkereskedelmi kapcsolataink kiszélesítésére. A konferencia során nemcsak a tőkés országokkal folytatott keres­kedelem kiszélesítésére nyílt lehe­tőségünk, liánom a baráti orszá­gokkal, elsősorban a Szovjetunió, val fennálló, népgazdaságunk fej­lesztésének egyik alapvető pillérét alkotó, gazdasági kapcsolataink Is tovább mélyültek. A konferencia időtartama alatt Ma­gyarország a baráti országokkal je­lentős értékű áruk kivitelében és be­hozatalában állapodott meg. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztése szempontjából kiemelkedő jelentőségű moszkvai gazdasági érte kéziét nem a befejezése, hanem csak egyik fontos állomása annak a világ­szerte kibontakozó, egyre növekvő és mind szélesebb rétegeket átfogó törek­vésnek amely — a tőkések közül is csak egy szűk rétegnek hasznot hajtó f-'gyvcrkfrzési hajsza és az ezzel együtt járó gazdasági elzárkózás politikája helyett — a népek közötti békés, al­kotó együttműködést tűzte ki céljául. A moszkvai nemzetközi gazda­sági értékértet jó és e-edinéuyes munkát végzett. Eredményei súlyos csapást jelentenek mindazokra, akik minden eszközzel meg akarják akadályozni a világke­reskedelem egészséges alakulását. A konferencia sikere bebizonyította, hogy a moszkvai értekezlet méltónak bizonyult arra a várakozásra, amely, lyel munkáját mindazok lelkesen tá­mogatták, akik számára drága az em beriség haladásának és békéjének ügye. Egységgyűiés Nyugcű-Némefrországban Ostorodé (ADN): „Fogjunk össze akcióegységben az újráfolfegyverzés és a háború eien!“ — ennek a jel­szónak jegyébon zajlott te Osterode ban egy nagygyűlés, az elhangzott beszéd eic mindegyikében kiemelték, me.nn yire . szükséges a munkásosztály ajtcióegy stégének niegtciremíése. A gyűlésien akcióbizottságot válasz, tortáik, amelynek feladata, hogy az akcióegység liétbehozásávai küzdjön Németország egyesi bkjáért és a bé. k©szerződés mielőbbi aláírásáért. A H2ir.e! DemoVratiVus Hőszövetség (elhívása Boriin ■ (ADN): A Német Demokratikus Nőszovet- ség IV. szövetségi értekezlete alkal­mából.. felhívást igteaeét a dómokra tíkus közvéleményhez, mindin német asszonyhoz és anyához.- “ A Szovjetunió német békesrer- tődcs.javaslata hozzásegít bennünket tthhoz. hogy megtarthassuk hazánkat, hogy hét év után végre elnyerjük a békét — mondja a leihívás. — Min. den német asszony és anya, minden német leány hozzájárulhat a béke megtartásához, ha öntudatos, ha minden erejét ennek a célnak szen­téi. A felhívás hangoztatja erzutän, hogy 1052 május 16 és 19-e között rendezi meg a Német Demokratikus Nőszö­vetség TV. szövetségi értekezletét Berlinben. Az értekezlet középpontjában azok a tanácskozások áltatnak majd, ame­lyek elősegítik a német' nők békehar- cának fokozását. fl volt fcuclisnwaldi fonlvol; weimari találkozójának felhívása Weimar (ADN): A buchonwaldi koncentrációs tábor vo’it foglyainak weimari nemzetközi találkozója fel. hívást fogadott amely követeli, hogy a nvugatj hatalmakhoz intézett szovjet jegyzéknek megfelelően kös- seiiviy békeszerződést a demokratikus, ixfloesjjerető és független Németor­szággal. Egy határozatban pedig erélyesen tlllakóznak a fasiszta F ranco-lpanyo1 országban és a monarchotaoUy.ta Gö- rögországban lévő koncén! rációstábo. rok ellen. A találkozón részijeit nyugaTémet- orsnági küldöttek nyi'aikozatot ad tele ki a Német Demokratikus Köztársa­ságban szerzett tapaszte’-aiia'król. Rá­mutatnak: meggyőződtök árról, hogy a nyuoiatnémotorslági reakciós »ártó és rádió hazug híreket közök a Né­met Demokratikus Köztársaság vi. szárnyairól. A nyiiatikozat ezután üdvözli a szoviet kormánynak a nyuoai'i hatal­maikhoz intézett újabb jegyzékét. \ vietnami níphadfioreg iíjahb sik<‘r<*i Sanghaj (TASZSZ) A Vietnami Tá­jékoztató Iroda közli, hogy a viet­nami népi csapatok új sikereket arat tak a francia gyarmatosítók ellen ví vott harcban A vietnami néphadsereg főparancsnokságának képviselőié saj tóértekezleton közölte, hogy a vietna­mi népi csapatok március 2K-tól áp rills íí.ig Tai-Binb tartományban (Ha nnitól körülbelül 80 km re délkeletre) több, mint 250» ellenséges katonát és tisztet semmisítettek meg. Újabb aníidemokratikuH intézkedések Ciprus szigeten London (TASZSZ): A oicosiaa bí­róság súlyos ítéleteket hozott a Be- loi«nn'-!z és társai kivégzése miatt március 31 én Nicosiába*, történt tűn. tetés 22 részvevője öli on. A bíróság péiztbirsággia! sújtotta a oerbetogoKukat. Ha nem tudják ki. j fizetni, együttvéve 104 havi börtön­büntetést kelti kitöltendők. Nicosiában, Limasnoban és Lar- naoúban hasonló „bűncseőclkmónyek“ miatt még 50 embert áliMtanak bíró­ság elé. I flteuer még n szövetségi gvőiés jóváhagyása elüti jogerőre akarja emelteti a keretszerződést Bonn (ADN) A nyugati hatalmak nyugatnémelországi főbiztosai és Ade­nauer között megállapodás jött létre abban, hogy Adenauer a keretszerző­dést — aláírása után — azonnaC jog erőre emeli, anélkül, hogy bevárná, míg a szövetségi gyűlés ratifikálja azt — jelentette az Übernational Service amerikai hírügynökség. Közvetlenül a szerződés aláírása után megkezdik a sorozást az Atlanti Tömb nyugatnémet katonai kontingen­sébe. Ellenkező esetben az amerikai sze­nátus nem 'ludná a keretszerződési júniusban —• mostani ülésszakának befejezése elölt elfogadni és a vég. leges ratifikálás akkor csak 1953 ta­vaszán történhetne meg. A hírt Hays amerikai tábornok, volt helyettes főbiztos is alátámasz­totta. ________________ Rö vid külpolitikai bírok Hága (TASZSZ): A Holland Kom­munista Párt Központi Bizottsága má­jus elseje ve: kapcsojatban fe hívással fordu'jt a dolgozókhoz. A felhívás hangsúlyozza, hogy május 1 ét an­nas a harcnak jegyében ünnepük Hoítend dban. amely a fasiszta ele. mek eliten a nemzeti erők összefogásé, ért, a nagy Szovjetunióvá való barátságáért, a holland fegyveres erőik Koreából, valamint Indonéziá­ból való kivonáséért, a, amerikaiak Hollandiából vajó kiűzéséért, a Ke- le'.ite: vtu.ó kereskedelmi kapcsolatok fejlesztéséért folyik. Tokio (TASZSZ): Április 28-in és május 1-éu ;i japán diákok általános zirájkkal iii-takoanruk a kormány re. akciós törvényjavaslata, az úgyneve. aeitt „fo-forgaitó tevékenység meg- id; adá.vozásáró szóló törvényjavas­lat" dien. A sztrájkban 180 ezer egyetemi hallgató vesz részt Moszkva (TASZSZ): Szovjet jo- g'iszkü.döttség utazott Bécsbe, hogy résztvegyen a Demokratikus Joga szók NemwdköZi Szövetségi tanácsá­nak ülésszakán.---------------— — ——-------------------------— Él jen as örök magyar-csehszlovák barátság;! Kiss Károly és Villám S roky elyiársak fáTÍratvíl(á»a a m»ju>yar*cseh«ziovák baratsá<;i szerződés aláírásának évfordulója alkalmából Kiss Károly elvtárs, a Magyar külügyminiszteréhez, a magyar-csehe Népköztársaság külügyminisztere az a ábbi táviratot intézte Viliam Siroky elvtárshoz, a Csehszlovák Köztársa, súg miniszterelnökhelyetteséhez, s szlovák barátsági szerződés aláírásá­nak harmadik évfordulója alkalmá­ból. „V1LIAM SIROKY elvtársiak. a Csehszlovák Köztársaság ndniszterelnokhelyetlese, kUIUgymiulsztere • Prága Engedje meg, Miniszter elvtárs, bogy a magyar-csehszlovák barátsági, együttműködést és kölcsönös segélynyújtást szerződés aláírásának harma­dik évfordulója alkalmából forró szcrencsckívánataimut tolmácsoljam ön­nek és a baráti csehszlovák népnek. A szerződéskötés óta eltelt három esztendő a két baráti nép életében az ötéves tervek hatalmas alkotásainak, a szocializmus eredményekben gazdag építésének időszaka volt. Barátsági, együttműködési és kölcsönös se­gélynyújtási szerződésünk jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy meg­hiúsítsuk az országaink függetlensége ellen irányuló Imperialista provoká­ciókat és a háborús gyújtogatok szolgálatában álló árulók aknamunkáját és hogy egyre fokozódó erővel vehessünk részt a Szovjetunió vezetésével az egész világ békéjéért folytatott harcban. Szilárd meggyőződésem, hogy a testvéri csehszlovák és magyar nép meg­bonthatatlan szöve4sége és szoros barátsága a Jövőben még Inkább elmélyül és még jonbban előmozdítja a két baráti nép szabadságának, függetlenségé­nek és békéjének védelmét. Kívánok a testvéti csehszlovák népnek további nagy eredményeket a szőri alt zni ns építésében és a béke megvédéséért vívott harcban. KISS KÁROLY, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere.** Viliam S’roky elvtárs a* évforduló »lhnlniából a kővpikező táviratot küldte Kiss Károly clvtársnak: KISS KÁROLY elvtársnak, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere . Budapest Tisztelt Miniszter Elvtárs! Engedje meg, hogy a magyar népnek és önnek őszinte szerencsekívá- Hatalmai fejezzem ki a magyar-csehszlovák barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtást szerződés aláírásának harmadik évfordulója alkalmából. Ez a szerződés népeink történelmében a kölcsönös baráti kap. e.solatok fejlődése szempontjából jelentős határkővé lett. Népeink büszkén vonhatják meg a hároméves szoros és önzetlen együttműködés mérlegét a gazdasági, politikai és kulturális élet minden területén. Szilárdan meg vagyok győződve, hogy barátságunk és együttműködé­sünk a jövőben még jobban erősödni és fejlődni fog országaink és az egész béketábor javára, amelyet közös felszabadítónk, tanítónk és segítőnk, a nagy Szovjetunió vezet. A magyar népnek további nagy sikerét kívánoir a szocializmusért A» a világ tartós békéjéért folyó harcban. VILIAM SIROKY a Csehszlovák Köztársaság miniszter elnökhelyettese, külügyminiszter. Megsemmisítjük azokat, akik e barátság szétrombotására törnek Három évvel eaeóőtít írták alá a magyar-csehszlovák barátsági, együtt­működési és segélynyújtási szerző­dést. Három évvel ezeőtt döntöttük le azokat a válaszfalakat, amelyeket a volt uraJkodóoszlályok emeltek kö­zénk, hogy no tudjon keaetfogni a magyar és a csehszlovák nép, hogy a nacionalizmus és a sovinizmus mér. gével bénítsák meg a két nép sza. hódságra törő erejét. De a felszaba­dulás és a magyar és csehszlovák munkásosztály hősi harca lerombolta ezeket a falaikat, megsemmisítene a belső méregkeverök uralmát, elhozta a győzelmes fordulat évét és a győ- ze mes februárt, a két nép örök ba­rátságának szerződését. Nincs most már óóyan erő, ami a mi bairétisá- gunkat szét tudná tépni, mert ezt a barátságot a szovjet hősök vére, a protetárintemacioniálizmus, a közös célért folytatott harc kovácsolja egybe. De nemcsak politikai szövetségiről van szó. E szövetség alapja az a mind szorosabbá és eredményesebbé váló gazdasági és kulturális együtt, működte, amire még sohasem volt jíélda népeink Történőmében. Mn a cseh sző vak és magyar munkások együtt építők a November 7 Erőmű, vet, mert tudják, hogy a felépült erő­mű már nem az cúnyomóknak, ha­nem nekünk adja fényét. Mugyar és csehszlovák dolgozók bizonyítják be ott is, hogy a munka, a béke min­den nyelven egyet jelent A cseh­szlovákiai magyarok és a magyar, országi szlovákok saját anyanyelvű iskolákban tanúd halnak saját anya. nye vű főiskolát járhatnak, saját anyanyelvű könyveket és újságokat olvashatnak. Soha nem láthattunk annyi csehszlovák filmet, mint most, soha nem nyaralhatott a magyar dol­gozó a Tátrában, a csehszlovák dol­gozó pedig a Badatomnál. Ma vendé gúl láthatják egymást a magyar és csehszlovák do gőzök, mert mi va­gyunk a gazdák és nem a vofit urak, mart mi hívjuk meg vendégeinket és nem a régi elnyomók. Legyőzhetetlen ez az örök barát, ság, mert md tartjuk a kezünkben és végikép meg sem: u isii j ü k azokat, akik a 6.zétrombod'ásra törnek. Legyőzhetet­len ez a barátság, mert a szocializ­mus épfté-ével egyre erősödik és a Szitádén-vezette győzelmes béke ügyót szolgálja. A Krasznaja Zvjczda szemléje a koreai hadműveletekről Moszkva (TASZSZ): A Krasznaja Zvjezda szemlét közöl a koreai had. műveletek«) . A szemle írói beszámol, naik arról, hogy a márciusi és az áp­rilisi harcok során az arcvonaton nem történ1*, különösebb változás. A csapatok lényegében ugyanazon a vonalon maradtak, mint januárban és februárban vatták. A szemleírók hangsúlyozzák, hogy uz amerikai parancsnokság továbbra is tokozott mértékben használja légi. orejét A beavatkozók műveleteit pi- dálián kíméletlenség, embertelenség jellemzi. Az amerikai repülőerődök olyan helységeket is bombáznak és géppuskáznak, amelyek semmiféle ka. tonal objektummal nem rendelkeznek. Mindezek e lértére — emelik ki a szemleírók — nem sikerüli dvágniok a koreai néphadsereg és a kínai öru kémesek utánpótlási vonalait. Az Egyesült Államokban több hivatalos személy kénytelen volt beismerni az amerikai légimüvclctek kudarcát és eredménytelenségét. „Félrevezettük magunkat — írta á New York Times, — azzal, hogy túlbecsültük a légi. erők szerepét." A mutt év decemberében az amert kai légserők naponta átlag két repü. -őrepat vesztettek. Ezek a vesztesé- g>ek eg év márciusában már megkét- szói ezndtok. Az amerikai légi mű ved etek kudar­ca mindenekfeiett a koreai nephad- sereg katonáinak és a kínai önkén' teseknetc nagyobb harci tapasztalatai' val magyarázhatók. A koreai nép­hadsereg katonái és a kínait önkénte­sek bámulatos vaségre tettek teert minder r:pi‘: a repü­löerödök és a lökhajtásos vadászgé­pek ieiövésében is, A beavatkozó csapatok minden erőfeszítésük ellenére a legutóbbi hó* napok alatt a szárazföldi harcokban semmiféle sikert r.em tudtak elérni. Nem te1/elítélték' az amerikai pa­rancsnokság terveit a légierők sem A fronton elszenvedett katonai bal' sikerektől felb&seü'it amerikai urai- kodókörök baktérium, és vegyi fegy­verek hez foyamodtak. Az amerkiaí beavatkozók barbár hadviselési mód­szerei azonban nem törtéit meg a koj rear nép harci széfemét A koré»* nép eltökélt szándéka, hogy kivívj» a győzelmet.

Next

/
Thumbnails
Contents