Dunántúli Napló, 1952. április (9. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-10 / 84. szám

2 Wfl P T. A 1952 ÁPRILIS 10 A moszkvai nemzetközi gazdasági értekezleten a magyar küldöttség több nyugateuróoai és tengerentúli küldöttséggel folytat kereskedelmi megbeszéléseket A moszkvai nemzetközi gazdasági értekezlet résztvevői az ülések szüne. tében év az ülések után a külön c célra létesített kapcsolatok irodáján keresztül vagy közvetlenül érintkezés­be tépnek egymással, hogy konkrét tormában megegyezhessenek kereske­'A moszkvai nemzetközi gazdasági értekezleten április 8án. tovább foly­tak a szekciók ülései. A 2. számú szekcióban, amelynek feladata a gaz­dasági együttműködés előmozdítása h szociális problémák megoldására, kedden felszólalt Bozsóki Ferenc ma. gyár küldött. Bozsóki Ferenc, a Szakszervezeti Világszövetség vegyipari tagozatának titkára felszólalásában rámutatott, bogy a magyar nép sokat szenvedett a második világháború következtében. Országunk a pusztulás szélén állt. A végpusztuláslél népünk élnlnka­rú.sa, munkaszeretete és n Szov­jetunió önzetlen, baráti .segítsége mentett meg bennünket. — A háború után bárom évig dol­goztunk azon. hogy újra felépítsük azt, amit a háború lerombolt. Meg­tanultuk a mi nagv liiaráfunktót, a nagy. Szovjetuniótól hogyan kell or szagunk természeti kiheseit okosan felhasználni s iparunk, mezőgazdasá­gunk fejlesztésével azokat a dolgozó nép szolga a lába állítani. Sorra épí­tettük és építjük az új, nagyteíjesít- méhvíi gyárakat, amelyekben nagy mennyiségben gyártunk különböző cikkeket. A gyárakban sok új munkásra van szükség. Az utolsó három év folyamán lobit, mint 300.000 új munkást foglalkoz­tattunk aZ ipar különböző ágaiban, a. nagyiparban a munkások száma r*áknem megkétszereződött. Fellen­dült építőiparunk. lííáO-lten megszűnt a ráírok« nélküliség söl külön intéz mányi .keltett' felállítani. amelynek feladata munkaerőt biztosítani az ipar számára. — Iparunk erőteljesen fejlődik. Egyes iparágaink már nemcsak a ha­zai szükségleteket elégítik ki, hanem más országúnk is tudnak juttatni iparcikkeket. delmi kapcsolataik fejlesztésében. A magyar küldöttséget az osztrá­kok után most több más országból köztük Olaszországból és Mexikóból -7- érkezett küldöttek keresik fel ebből a célból. Ezután ismertette, országunk ho. gyan biztosítja a dolgozók számára az alkotmányunkban előirt jogokat az egészségvédelem, betegségi, rok­kantsági' és öregségi biztosítás terén. Hazánkban a dolgozók száz- és száz­ezrei 12—14 napig terjedő fizetett szabadságukat az ország legszebb üdülőhelyein tölthetik. — Nálunk — folytatta Bozsóki Ferenc — törvény biztosítja a művelődéshez való jogot. Ha az általános iskola 8 osztályát el végzett fiataloknak kedvük és tehet­ségük van a továbbtanuláshoz, erre megvan a lehetőségük is. Az elmúlt évben négy új egyetem nyílt meg. — Országunk agrárországból ipari országgá lett, de mezőgazdaságunk is sokat fejlődött az utóbbi évek folya­mán. A fokozódó gépesítés lehetővé tytte a nagyobb termelési eredmények elérését. Igv ipari exportunk mellett mezőgazdasági (ermeivényt is fokozó dó mértékben tudunk külföldi piacok­nak juttatni. Ismertette, milyen mezőgazdasági termei vény ebet tudnánk hasonló ér. tekü ipari berendezés és nyersanyag ellenében exportálni. Befejezésül a következőket mondotta: —7 Meg vagyunk győződve arról, hogy az országok közötti keres­kedelem kiszélesítése nagyban hoz­zájárulna a dolgozók életszínvo­nalának emeléséhez, szociális és kulturális problémáik megoldásá­hoz. * Szilágyi Béla a gazdaságilag ke vésbbé fejlett országok kérdéseivel foglalkozó szekcióban a következők­ben világította meg a magyar kül­döttség véleményét: A háború előtti exportunk nagyobb része mezőgazdasági termékekből ke­rült ki s a magyar mezőgazdasági cikkek igen ismertek voltak Európá­ban. A mezőgazdasági cikkek export. ja természetesen ma is rendkívül fon­tos, noha az ipavi termelés fejlesz­tése tehetővé teszi az iparcikkek na- gyobhinérvű exportját is. Kivitelünkben mind nagyobb sze­repe van a szerszámgépek, egyéb ipari termelvények. és fogyasztási cikkek exportjának. Egyéb kiviteleink közül megemlíthet­jük még a villanyégőexportot, amety iparcikkünket minden országban meg lehet találni. — Magyarországnak már sok kö­zel és távolt;elet,i piaca van és ka,p. csoiatai vannak már lalinamerikai országokkal is. Exportálunk például szerszámgépeket Indiába, Pakisztán­ba, Diesel-vonatokat Argentínába és Egyiptomba, mezőgazdasági gépeket és traktorokat Indiába, Egyiptomba, Libanonba és Uruguavba. Elsősorban gépeket exportálunk a gazdaságilag kevésbbé fejlett államokba és ezzel is segítjük ipari fejlődésüket. — Szívesen felvesszük a keres­kedelmi kapcsolatokat olyan terü­letekkel, amelyekkel eddig nem volt kapcsolatunk. — Vannak olyan áruik, amelyeket azonnal vagy rövid időn belül is tudunk szállítani. A kevésbbé fejlő 11 államo-k részére ajánlhatunk szerszám gépeket, hűtőberendezéseket, transz formátort és egyéb elektromos gépe­ket, orvosi röntgenkészülékeket, autó. buszt, rádiót, motorkerékpárt, kerék­párt, varrógépet, orvosságot, gyógy­szeralapanyagot, pamut- és selyem- darabárut stb. Másfelől készek va­gyunk vásárolni nyersanyagokat, fél­kész árukat, gépeket, és műszereket. Nyersanyagokban többek között ér­dekel bennünket a gumi, a gyapjú, a pamut és sok egyéb áru Szeretnénk rámutatni arra, bogy a kevésbbé fejlett országokba — Ázsiá­ba és Latin-Amerikába — exportál­hatunk mezőgazdasági termékeket, gépeket, berendezést és közlekedési eszközöket, híradástechnikái eszközö­ket és egyéb termékeket Ennek eile bében könnyűiparunk számára alap- és nyersanyagokat kívánunk behozni. Kétoldalú kereskedelmet kívánunk folytatni, amelyben a kevésbbé fejlett államok előnyös üzleteket kelhetnének velünk. Hajlandók vagyunk eladott áru ink éri a vevő ország valutáját elfogadni, ha aát ugyanott nyersanyag vagy félkész, termékek vásárlására tölthetjük« Bozsóhi Ferenc és Szilágyi Béla magyar küldött felszólalása a moszkvai nemzetközi gazdasági értekezlet két szekciójának ülésén Adenauer tovább árusítja Nyugat-Németorszáqot Bérlte (MTI) A B. Z. am Abend rámutat azokra a népelienes enged­ményekre, amelyeket Adenauer az úgynevezett keretszerződés mielőbbi megkötése érdekében a nyugati meg, seá tó hatalmaknak: tett. Adenauer „megállapodásai" a következők: | A nyugatnémet rendőrség a -*-• nyugati hatalmak fennhatósága alá kerül. „Megahadályosszuk — a freies Düsseldorf (ADN). A Freies Volk, a Német Kommunista Párt központi lapja keddi vezércikkében „Megaika dá iyozzuk a keretszerződésit“ címmel állást foglal Adenauer ama kísérleté­vel kapcsoIatban, hogy a keretszer- ződés gyors aláírásával megakadá­lyozza a német egység helyreállító. sát és a békeszerződés megkötését. A cikk többek között ezeket írja: Adenauer a német népet az 1953- ban megtartásra kerüö szövetségi gyűlés} választások előtt kész tények elé akarja é Hí tani. 2 A nyugati hatalmak korláttá “* „rekvirálási jogá gai rendelkez nek Nyugat-Németországban, leíog. la hatnak katonai célokra szántótöL deket, erdőt, teret és lakásokat . O A nyugati intervenciós csa- *-*• patok létszámát ielemelik. a nyuaat német otszági angol.'imeríkai gyarmati hadsereg eltartási költségei a lakosságot terhelik. n keret user xődést“ Volk cikke Miért ellenzi a németek többsége Adenauer politikáját? Mert tudják vagy érzik, hogy ez a politika hazá­jukat hadszíntérré változtatja. A háború sízömyű veszélyére mu­tatott rá a német Szocialista Egység- párt Központi Vezetőségének a Né­met Szociáldemokrata Párt vezető­ségéhez intézett levele. Max Reimann So", in gén ben tartott értekezleten ki. emelte a levélnek következő szavait: létérdekünk, hogy Adenauer poíiíi- kájának ellenfelei egyesüljenek. Nnsehke: ..Élni kell a szovjet Jegyzék nyújtotta lehetőségekkel“ Berte (MTI). Otto Nus eh ke a Né. met Demokratikus Köztársaság mi. nisztere'.nök'he tyettese., a Keresztény Demokrata Unió elnöke, atz Unió tar­tományi ülésén beszámolt a politikai helyzetről. Azt a szilárd meggyőző­dését lejezte ki, hogy Nyugat-Német, ország népe a bonni kormányt vé­delmező amerikai szuronyok ellené. re elűzi helyéről az áruló Adenauert és cinkosait. A német kérdésit a vtlágbéke ér­dekében meg kell oldatni, hangsúlyoz ta a továbbiakban és kijelentette: ölni kell azokkal a nagyszerű Iehet- tösógekkej, amelyeket a Szovjetunió kormányának március HU jegyzéke és a békeszerződés-tervezete nyújt. Még mindig nem alakult meg a tuniszi kormány Paris (MTH Baldkus kijelölt tűni. szí miniszterelnök újból felkereste - bejt majd Hautecjoque francia fő- helytartóval tanácskozott ■ Ce Soir értesülése szerint a bej megtagadta a benyújtott korúvá nytésta jóváha­gyását. Bakkusnak sikerült ugyan különböző mesterkedések segítségé­vel hat-hét „miniszterjelöltet“ tatái nia, de nem tudta egészíteni az úgy­nevezett ,,vegyes bizottság‘‘ tuniszi tagjainak listáját. Ennek a bizott­ságnak kellene kidolgozná a főhely toitó álltai javaséit „reformok“ tnó dozatait. A biaotóaAgbd j eltölt tuniszi személyek már tartottak egv megbe­szélést Bakkusr.ál, de a javasolt „re. forme Icai“ még megtárgyalni sem vol­taik hajlandók. A tuniszi bíróság hét tuniszit bör­tönbüntetésre ítélt „a tuniszi villa, mosközlekedés akadályozása miatt. Kedden Tuniszban egy villa előtt há­ta'tmas robbanás történt, amely nagy anyagi károkat okozott. A francia nemzetgyűlés jobboldali többsége sorozatosan bizalmat szavaz a Pinay-kormánynak Hemzetkpzi gyermekvédelmi értekezlet a békeharc szolgálatában A nemzetközi gyermekvédelmi érte- ltecle. előkészületei azt mutatják, hogy az értekezlet harc. amely a nyomor és háború ellen a gyermekek éüefcéórt írt boldogságáért harcol, nagy lépéssel előre viszi majd a béke ügyét is. Világszerte folyik az előkészület a bécsj értekezletre. A "Szovjetunióban és a népi demokratikus országokban gr ár megalakultak az országos gyer­mekvédelmi bizottságok. Kínából 15 tagú küldöttség utazott a bécsi ér­tekezletre. A küldöttség tagjai eluta­zásuk előtt hangsúlyozták, hogy az értekezelen a kínai anyák és apák névében vádat emelnek az amerikai .agresszorok oJlen, akik baktenioló göari fegyverekkel kegyetlerukcdnt'k Kínában és Koreában. Olaszországban is nagy az érdek, lődés az ’értekezlet iránt. A nápolyi országos gyermekvédelmi értekezleten 300 tagú országos gyermekvédelmi tanácsot választottak meg. A tanács tagjai között neves tudósok, tanárok •és ismert közéleti személyiségek van. nah. Amerikák'"' "volc l.eletamerikai ál­lam szakszervezeti. iíjúsági és női szervezetei tartottak gyermekvédelmi értekezletet. Az értekezleten Moor- hoarl asszony ázz®) a felhívással for dúlt az amerikai néphez, harcolja, nak a békéért, a háború ellen és azért. hoqv az adófizetők filléreit a nép szükségleteire és ne fegyverke. zésre fordítsák. Brazília haladóczcllcmű társadalma is telkesen készül a nemzetközi gyer­mekvédelmi értekezletre. Az előké­szítő bizottság a tudomány ős a mű. vészét több neves braePlaj képvise­lőjét meghívta, hogv vegyen részi a gyermekvédelmi értekezleten és ilyen módon fejezze ki a brazil nép bélié akaratát. Budapestre érkezett a bécsi nemzetközi gyermekvédelmi értekezletre utazéj kínai, koreai, mongol és vietnami küldöttség . A kínra , küldöttség vezetője, lián He.Csín elvtárnnő, a Kínai Demokra­tikus Nőszövetség gyermekvédelmi Osztályának vezetője, Csu Te elv társ felesége. A koreai küldöttség vezető­je: Li ln-Szo elvtársim, a Koreai Nő sfőyelség alelnöki: . \ két küldöttség vezetője felszólal 9i MNDSZ szerdán délután öt órakor Vrdődő nagyaitíva értekezletén az í'FEpOSZ (sóit Mímelsz) székházban. Ugyancsak felszólal Pák Csnn Vol • elvtársnö, az április 4-cre hazánkba érkezett koreai kormányküldöttség tagja, éjmupkás mozdony vezetőnő. Kél magyar filmet, gyermek- rajzalhnmot küldtünk a nemzetközi gyermekvédelmi konferenciára Az április 12.én kezdődő nemzet­közi gyermekvédelmi konferenciára a magyar delegáció beszámolójának illusztrálására már elküldték Bécsbe a magyar gyermekek életét bemutató „Legdrágább kincsünk a gyermek“ ríruü dokumentfIlimet és egy últürő- híradót s az Országos Békét« oács és az MNDSZ által összeállított y gyer- mekrajzalbumot. A -konferencia részt vevői számára francia nyelvre fordí­tották a budapesti gyermekvédelmi konferencia anyagát. —........ ..................................... I Kitüntetése k * A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a helyi tanácsok munkájában, a köz- rendészet megszilárdítása erdőkében, valamint a tűzrendészet terén vég zeit kiváló munkájuk elismeréséül: Fehér Lajos -r. hadnagynak (Mo. bécs). Znntíú Károly 1. főhadp*'CM'nak (Tobm megye), a Magyar Népköz­társasági Érdemérem arany fokozatát, Borsos ísiván r. törzsőrmesternek (Tonna megye), a Magyar Népköz társasági Érdemérem ezüst fokozatát, Jantyik István r. őrmesternek (Bá- taszék), Wirth Aladár vb. személy­zeti vezetőnek (Baranya megye), és Dukál István községé parancsnoknak (Máriakéinénd), a Magyar Népköz, társasági Érdemérem bron, fokozatát adományozta Franci?,országi amerikai megszálló katonák megtámadták a Francia Kommunista Párt bordeauxi székhazát Paris (MTK Az Humanité jelenti: A Bordeaux mellett lévő Mériguacban állomásozó amerikai repülők mintegy húsz főnyi csoportja megkísérelte, hogy Itehatoljon a Francia Kommu. a ist 3 Párt bordeauxi székházába. Az amerikai repülőket a pártmunkások elszántsága visszavonulásra kénysze­rt tét te. Páris (MTI).. A francia nemzetgyű­lés jobboldali többsége a bizalmi kér. désokben megtartott efcő szavazásai során bizalmat szavazott a Pinay- kormánynak. Felhatalmazta arra, hogy 95 milliárd frankot zároljon a beruházási és újjáépítési programúira előirányzott hiteleikből. Délután folyamán a nemzetgyűlés jobboldali többsége hatszor szava­zott különböző kérdésekben bizalmat a kormánynak. A jobboldali szocia­lista párt a bizalmi szavazások során két Ízben támogatta a kormányt, a többi esetbon e llene szavazott. Mául us Patteaud, a Francia Kom­munista Párt szónoka élesen bírálta a kormány pénzügyi programmját. — Pinay miniszterelnök kísérlete — mondotta — az adócsalóknak köz. kegyelmet, a trösztöknek pedig újabb kiváltságokat jelent. Ezzel egvidőben megtagadnak minden béremelést a dolgozóktól és megtagadják a kiöre­gedett dolgozók nyomorúságos nyug­díjának felemelését is. A PinayJd sérlet egyrészt a katonai kiadások leiemelését jelenti, másrészt az újjá. építés és az építkezés brutális meg. fékezését. Tito Jugoszláviája as agresssorok Az imperialista háborús gyújtó- gatók úgy tekintik Jugoszláviái, mint kisajátított hídtőállásukat. A titoisták nemrégen katonai egyez­ményt kötöttek az Egyesült Ál­lamokkal. mely szerint a jugoszláv hadsereg teljesen az amerikai im­perialisták szolgálatára áll. Egész Jugoszláviát átlagja az imperialista országok katonai, gazdasági és kereskedelmi képvi­seleteinek hálózata. Csak egyedül az Egyesült Államok belgrádi kö. vétségén több, mini ' négyszáz munkatárs van A iorradatmár jugoszláv emi­gránsok sajtója számos példát hoz lel. amelyek múld az ország ve­szett militarizálására mitta'nak. A be grádi fasiszták nagy sietséggel szerelik lel Bar. Mefkovics, Split, /.adar, Sibenik, Rioka. és Pola ki­kötőjét, hogy ezek be tudjanak fogadni nagv hadiha’ókat is. A belgrádi kormány Ura’ még 1949-ben szerződést kötöttek ar­ra vonatkozólag, hogy az amerikai­nk használhatják a jugoszláv légi kikötőket és légi közlekedési vo. nalakat Jugoszlávia minden stra légiói ag fontos vidéke az ame­rikai militaristák kezében van. Az imperialisták most már nem leplezik Jugoszláviával és a ju­goszláv hadsereggel kapcsolatos terveiket. Midőn Truman a kon­gresszushoz fordult azzal a. javas­lat fai. hogy hagyják jóvá egy kiilön'eg cs alap megteremtését, amely majd Jugoszlávia. Spanyol- ország és Nyugat.Némelország tá mogatására szolgál, kijelentette, hogy az Egyesült Államok részé­ről „sürgősen, szükséges a jugo­szláv fegyveres erő megerősítése". A jugoszláv hadseregből kiűzték a nép iránt odaadással viseltető tiszteket Több, mint húszezrei közülük börtönbe és koncentrációs táborba vetettek. A parancsnoki pozícióra c volt királyi hadsereg tisztjeit, csetnikeket és úsztasd- kát fettek. A titoisták fura (szám­ra alapították a tisztek, kémek és diverzánsok kiképzésére szolgáló iskolákat. A „káderek" kiképzése amerikai oktatók vezetése mellett folyik. Rankovics nemrégen kije. lentelte, hogy Nyugat-Németor- szagból és Ausztriából visszatért 15.000 csetnik és usztasa. A tito­isták arra számítanak, hogy az ö segítségükkel megszilárdítják had­seregük agresszív magját. Tito klikkje kiszolgálja az im­perialistákat és politikájának alapjává a háborúin, való telkészu. lést tette meg a szocia. ista tábor ellen. Jugoszláviát. pedig a népi demokratikus országok eilen in. tézett provokációk tűzhelyévé alakította át. Erről cinikus nyüt- súggal számol Jbt* ctz Egyesült A- lantok sajtója. Az amerikai ..Bu­siness Week" című hetilap a kö vetkezőket írta: ,.Tito az Egyesült Államok legolcsóbb fegyvere a Kelet-Európa ellen viseit hideghá borúban“ Tito bandái csak a "tuff eszten­dő folyamán sokszáz fegyveres provokációt hajtottak végre Bul- gária, Magyarország, Románia és katonai hídfője Albánia határán. [A jugoszláv ttt kos rendőrség (VDB) ezeknek az országoknak a határa mentén kü­lönleges központokat teremtett, ahonnan a népi demokráciákba kémeket, diverzánsokat és gyilko. sokat dob át, Azoknak a milliók­nak je’entékeny része, amelyeket az Egyesült Államok kormánya a szabad népek elten folytatandó bomlasztó tevékenységére utal ki, a titolstákhoz kerül adományként lakájt szolgálataikért, A háborús hisztéria szitása a belgrádi provokátorok kedvenc, foglalkozása lett, A titcAsta újsá­gok íele vannak a kémbanda fő­nökeinek kijelentéseivel, amelyek, ben arcátlanul rágalmakat szór. nak a Szovjetunióra és a népi de­mokráciák országaira. Tito lep lezeilen, dühvei lépett icl a béke- paktum megkötését követe’ő fel­hívás ellen. A jugoszláv hadsereg egyik vezetője. Lapcsevícs kije­lentette, az amerikai tudósoknak tíclgrádban, hogy c titoisták na­gyon örülnének ha az Egyesült Államoktól kaphatnának bizonyos számú atombombái, amelyeket ».nagyon hasznosan" tudnának al­kalmazni. Jellemző, hogy a tiloistáknak az ENSZ-ben véghezvitt provoká­ciós mesterkedéséről, mint aho­gyan azt az olasz „Avanti“ című napilap közölte, az Egyesült Ál­lamok külügyminisztériuma mór nemcsak jóval előbb értesü’t, mint azt a közgyűlés elé vitték, hanem ismerte azt minden részle. tében.

Next

/
Thumbnails
Contents