Dunántúli Napló, 1952. április (9. évfolyam, 77-100. szám)
1952-04-10 / 84. szám
1S52 Apr it.is 10 wr n P L 6 3 tPÄRT és PÁRTÉPITÉS % Jói barcoi a nagy ár padi Űj Alkotmány tszcs pártszervezete a tavaszi munkák elvégzéséért és a begyűjtés sikeréért Kicsiny, de erős .pártszervezete van a nagyárpádi Uj Alkotmány tszcs- nek. Különösen két területen mutatkozik ez meg: a jó politikai nevelő- munkában és az ezzel összekötőit személyes példamutatásban. 8 Víüüminislák élenjárnak a munkában A jó politikai neve'Cmunkát sohasem választják el a termelőmunkától. A tszcs két brigádjában, a két brigád három munkacsapatában mindenütt megtalálhatjuk a kommunistákat., a jó pártonkfviili népnevelőket Leginkább ők a vezetők, vagy ők az élenjárók. Röpgyűlésekct tartanak, munkakörben is nevetik a dolgozókat, de a legjobban a személyes példamutatásban válnak ki. Barics elvtárs, a [»árititkár fűkaszálói, vagy aratás idején például az első kaszások között van. Szilv György elvtárs pedig a kocsis munkacsapat vezetője, valóban az első kocsis: előfordul hogy esős időben valami sürgős munkát kellene elvégez- niök. Ha eső van, ha nem, Szily elv- társ kimondja: menjünk! És a munkacsapat utána megy. így itt e kis pártszervezetben is érvényesül az. ami az egész országban: a párt vezet, a párt együtt ét » tömegekkel. Meg is látszik ez az eredményeken-. Az Uj Alkotmány tszcs valóban magáért agitál, mint ahogy azt Rákosi elvtárs mondotta. A múlt évben a pécsi járás első tszcs je megtisztelő nevel vívta ki magának. Küldöttségek keresték fel őket, vándorzászlót, Hitül) forint értékű könyvtárat kaptak és egv hatalmas rádiót. De ha így megy mint most. akkor az idén is könnyen e'sök lehclr.el:. Minden! c’vétellek már egy kevés kukorica kivételével, azt keddig fogják elvetni. Szinte mindent az élenjáró szovjet agrotechnika szerint végeznek el: sámli tói ás, keresztsoros és négyzetes vetés; fgy sorolhatnánk tovább a többit is. erősítik a pártszervezetet A tszcs párttagjai és tagjai nem bízzák el magukat. Tudják, hogy ez még mindig nem elég, hogy őket figyeli a falu, de még a falu öt ku- tákja is — a ku’.ák.klküekkel egyetem ben. Persze ők már más célért teszik ezt. A tszcs pártszervezete ezért elsősorban saját sorait akarja megerősíteni. Magukévá teszik a járási titkárok országos értekezletén elhangzottakat. A tói taggyűlésen lagjeCöltségre terjesztik elő Acsádi .tózsefné dolgozó parasztasszonyból lett könyvelő kérelmét, pártcsoportot alakítanak, a párttagok párímegbizatásokat fognak kapni. Szily György elvtárs pártcso. portbizalminak van jelölve. Párlmegbi. zalása többek között például sr lesz. hogy a munkában élenjáró Baratos Ferencből, Erdős: Antalból és Balogh Istvánból neveljen párttagokat. Bevonják őket az alapfokú szemináriumokba, hogy az elméleti képzettség területén is megfelelhessenek a párttagság színvonalának. Barics elvtárs párttitkár a taggyűlés beszámolójára készül. Pontosan vázolja a tavaszi mezőgazdasági munkák menetét és konkrét, kidolgozott tervezetet terjeszt a tagság elé elfogadásra: Május 1-ig végezzenek el minden tavaszi munkát a tszcs tagjai. Beszél május l-ről, a nemzetközi munkásosztályról nagy ünnepéről, Beloiannisz elvtárs aljas és gyáva meggyilkolásáról, emlékezteti a tagságot a Tanácsköztársaság bukása után: fasiszta terrorra, amitől mi már megszabadultunk. Barics elvtárs ezzel igen tanulságosan összehasonlítja a mi múltúnkat a jelenünkkel és az elnyomott görög nép jelenével, éber. ségre 'nt<’e ezzel a tszcs tagjait is. Nem véletlenül tud ilyen jó beszámolói készíleni Bari« elvtársi szorgalmasan tanul és ebben is példát mutat a többieknek. Jó népnevelő munkával nevelik az ceyőnileg dolgozóul De a tszcs párttagjai, népnevelőt és tagsága nen: szigetel: el magát az egyénileg gazdálkodó parasztoktól. Barics elvtárs. a tszcs párttitkára, Kiss elv-társnő, a falusi pártszervezet titkára minden lényegesebb dolgot megbeszélnek, összehangolt munkalcrv szerint dolgoznak. A két pártszervezetnek egységes népnevelő gárdája van. A népnevelő- értekezleteket a tanácsival yiségben szokták megtartani: 3 párttitkárok is. mertetik a tavaszi mimikákra vagy a begyűjtésre való agitálás politika: érveit, Tíbacs Her-enc tanácselnök elv- társ pedig a tavaszi munkák, vagy a begyűjtés konkrét eredményeit vagy hiányosságait: számokban. így elérik azt, hogy a népnevelő munka nem fullad bele az általánosságokba, nem unalmas hanem konkrét és céltudatos. A dolgozó parasztok fgy helyesen meg tudják látni az ö munkájuk és a nemzetközi békeharc közötti ösz- szefüggéseket. Ezután elmegy népnevein; a népnevelőkön kívül még a párttitkár, a tanácselnök és a tanács- titkár is. Ar ilyen népnevelő munkának persze újra csak megvan az eredménye, nem is szólva arról, hogy újra példamutatássá! párosul az egész úgy a párttitkárok, mint a tanácselnök és a népnevelők részéről is. lgv érték el azokat a szép begyűjtési eredményeket, amelyre nemcsak Nagyárpád község, hu nem egész megyénk is büszke lehet: a «crtésbe- gvüjtésben 191 százalékra, a vágómar habeadásban 192 százalékra állanak, a tojás- és baromfifoeadást pedig szintén túlteljesítették. Harcoljanak következetesebben a kulákok ellen De még ezek a szép eredmények láttán sem bízhatják el magukat az Uj Alkotmány tszcs párttagjai, népnevelői. A falu elmaradt » cukor- és takarmányrépa vetésben, a dolgozó parasztok egy része közölt pedig olyan hangulat van elterjedve, hogy „nincs is kulák a faluban“. Mjr.dez, de különösen az utóbbi bizonyítja, hogv a népnevelő munkában vannak még hibák is. és hogy különösen a kutak ellent harcot hanyagolták el. Nem szabad, hogy megtévessze őket az, hogy egynémelyik kukák felajánlotta a földjét. Mutassanak rá a népnevelők. hogy a kulák, mint Kovács Károlvné kulák, még mindig mással dolgoztat, ő- még mindig nem dolgozik. Ha az Uj Alkólmány tszcs párttagjai* és népnevelői — karöltve a falusi ailapszervezet párttagjaival és népnevelőivel — kijavítják ezeket a hibákat is, még jobban bebizonyítják, hogy magukévá tették a ts*es párttagok egyik fő feladatát: nemcsak a termelő munkában mutatnak a fa. lu egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztjainak példát, hanem politikai- tag is a holnap helyes útjára, a termelőszövetkezet útjára vezetik őket. M L Munkaérdemrenddel tüntették ki Szoknia Ferenc, András-aknai bányamestert j A Népköz társa« ág Elnötoi Tanácsa április 4-én sok dolgozót kitüntetett kiváló munkájukért. Ez a nap Szó. kóla Ferenc bányamesber elvtársinak js nagy őrömet hozott: Magyar Mun kaérdeméremmel tüntették ki. Boldog örömmel vettem tudomásul a kitüntetést. Mikor megkaptam, azt éreztem hogy ez nemcsak az én érdemem, hanem a többi bányász társaimé is, — mondja Szoko’.a elviére., artán beszél arról is hogy mivel ér. demeiiO ki ezt a nagy kitüntetést, melyben NépköztArsaságunk részesítette. — AtnäkoT nap, mint nap leszálltak a bányába, a többi dolgozóval együtt, érzem, hogy újabb feladatok s újabb problémák állnak előttem, amelyek megoldásra várnak. Előzőleg tájékoztatom a hozzám tartozó csapatok vezetőit a munkahelyek állásáról, majd ellátom őket tanácsokkal. Ha egy.egy dolgossó kiváló, szép eredményt ér eh art külön is megdicsérem jó munkájáért. Abban az esetben pedig, ha nem úgy végzi mun. teáját, ahogy keltene, megmagyarázom neki, hogyan lenne helyesebb, hogyan, milyen módszerek segítségével lehetséges tervének teljesítés«, túlteljesítése. A műszakmulasztóiáca! is nap, mint nap beszélek — családi körűimé nyeikről is— és elmagyarázom ne. kick mil ven kárt okoznak mépgazöe Ságunknak, saját maguknak és családjuknak. Szokoía elvtáxs nemcsak a műszaki kérdésekkel törődik, hanem elsőrendű feladatának tekinti az új dolgo zók nevelésének kérdését js. Egy szóvá.» komoly népnevelő munkát, is végez és ennek eredményeiként a múlt év utolsó negyedévének tervót And- rár^akna 117 százalékra teljesítetté. Ezért tüntették ki Szokola olvtársat. Do nem elégszik meg étert eredményeivel. A nagy kitüntetést azzsn akarja meghálálni, hogy a közeledő nem zetközi munkásosztály nagy ünnep« tiszteletére, még jobban biztosítja a fizikai dolgotok részére a műszaki feltételeket, hogy még az eddigiek, női is sokkal szebb eredményeket; érhessenek el Andrásiak na bányászai. A gyapotvetőmagnak napon történő felmelegítése Az élenjáró szovjet agrobiológiai tudomány újabb és újabb haladó agrotechnikai eljárásokkal legyverzi lel a gyapottenne'őket, amelyek segítsé. gével a gyapot termelőképességének továblfi növelését érik el. Az új agro- technikai eljárások egvilce a gyapot- vetőmag napon történő íelmelegltése. A vesetőség önkényeskedése akadályossa a tavaszi munkákat a'boldogasszony fai tszcs-hen Boldogasszonyfán már 1949-ben i csoportértekezleten és nein kéri ki alakult egy hármastípusú termelő-! a tagok véleményét, csoport, amelyet Vörös Október-j Reich Tstván például, az állatnék neveztek pl. A szigetvári járás | tenyésztési-brigád vezetője önkétermelőcsoportjai közül egyik sem kapott több segítséget a járási tanácstól, mint a Vörös Október, de mondhatnánk úgy. hogy ők kaptuk legnagyobb segítséget, mégis akadt éppen elég hiányosság a csoport munkájában. De sem a vezetőség, sem a tagok nem harcoltak a hiányosságok ellen és ebből az következett, hogy tavaly is pasz- szívan zárták az évet. Kaptak ugyan egy-egy munkaegységre két és fél kiló búzát, 1.42 kiló árpát, 2.90 kiló kukoricát, egy kiló szénát, 1.32 kiló burgonyát, egy kiló takarmányrépát és p deka cukrot. Készpénzben 2.2S forintot, sőt az aratás ideje alatt még szalonnát és zsírt is osztottak ki munkaegység arányában. A. vezetőség nem számol l»e a csoporttagoknak Most, ti tavaszi munkák idején, mikor minden tennelőosoport és egyénileg dolgozó paraszt igyekszik minél előbb földbe tenni a magot, a bolHognsszonvfni csoportúitok kerékpározni tanulnak, vagy kiülnek a napra és napraforgót esz- \ aj jón miért? Nincs munkájuk? A csoportban volna éppen elég munka, hiszen még a /.ab velősével sem végeztek és kapálat- lan n dugványrépa is. János elvtárs, a csoport cl- n”ite ezt azzal magyarázza, hogy „nem kaptak elég részesedést a csoporttá gok és azért nem jönnek doWni“. Arról * aria? azonban hallgat tac-n'-" ,t<írs- hogy a csoport- . - - * üiunkakedvét magú a vezo- , Ve,te el. Az alapszabály elő- JA-Jogy rendszeresen be kell száűnu,káréri>tH0rttaS0k-nf,k M- VÍ>ÍÍZCtt t-M-K i ’ 0/ iuindétidig nem n\ ,,le". Még máig sem tudja 8enki, hoirv nyi volt ÍV az olmnlt évben menyit csoport jövedelme. A vezetőség semmit sein tárgyal meg n vesén elhatározta, hogy havonta 13 munkaegységet ír magának csak azért, mert brigádvezető, 15-öt pedig azért, mert este és reggel kiadja az abrakot. Tehát havonta megvan a harminc munkaegységé, amivel ő meg is elégedett, mert mást egyáltalán nem dolgozik, mint brigádvezető még azt sem nézi meg, hogyan és mit dolgoznak a brigád tagjai. A pártszervezetnek kellene rámutatnia, hogy elsősorban a tagok munkájától függ, milyen termést takarítanak be ebben az esztendőben. Népszerűsíteni kellene, a becsületesen dolgozó csoporttagokut. De hogyan? Nem mutatnak példát a párttagok és maga a párttitkár sem. Vasvári Sándor elvtárs. az üzemi pártszervezet titkára is egyedül dolgozik n csoportban, a felesége sehol, a lánva pedig az állami gazdaságban. Hu szólnak neki a cső poríiagok, miért egyedül dolgozik a tszcs-hen. a család többi tagja hol van. azt mondja: — Ha nem tetszik, tegyetek ellene, amit tudtok! Nyilván az ilyen válasz után nem csoda, ha elkedvetlenednek a csoporttagok. Súlyosan gátolja a tavaszi munkák gyors menetét az is. hogy nem tart iák he a termelési tervet, de még fel sem bontották ecvé- nekre. meg sem mutatták u csoport tagjainak Súlyos mulasztások ezek a vezetőségtől és még súlyosbítja az. hogy mun is igyekeznék rajta vál- loztetni. Parlag elvtárs. a Vörös Október fermelöcsoport elnöke még nein ment el egv taghoz sem, hogy beszélgessen vele, miért nem megy dolgozni. Szerinte ilyenre nincs ideje. És arra sincs ideje, hogs csoportgyiilésen megvitassák a hiányosságokat. Volna idő erre, csakhogy Parlag elvtárs hanyagságból nem intézkedik. A becsületesen dolgozó tagok ioga és kötelessége, hog'v vezetőiktől jó munkát követeljenek meg. bátran bírálják a csoport vezetőségét, ha hibákat vesznek észre. Nem fordulhattak volna elő ilyen súlyos hiányosságok, ha a csoport tagjai bátran bírálják a vezetőséget, bátran szetnbeszállnak a hibák elkövetőivel. A Vörös Október tszcs tnég behozhatja a lemaradást, még leltet erős, gazdag fermelöcsoport. ha kijavítják sürgősen ezeket a hibákat és ha minden tag magáénak érzi a csoportot és nem tűr meg semmilyen lazaságot. Lipóezk: József melegítését ajánlatos a vetés előtt 10—15 nappal megkezdeni. A felme- Isgitésre száraz, napos helyet váj as t.- szunk ki a magtár körül. Alátétnek ponyvát, használt, zsákokat, furnlrle. mezeket, deszkákat és más hasonló, alátétnek alkalmas anyagokat használjunk. A vetőmag felmelegítését a a -■ i < napos időben délelőtt 10—11 órakot * k‘S,t fí 'á kezdeni, 4~5 órán keresztül loly. járás alkalmazása bebizonyították. \ .... ... * _, ... 7 ho gy a napsugár által telmelegítetl ltat’uk' *élutánf ^ -t ' gvalotvétömag egyenletesen csírázik1 * ^tőmagot 5 0 cm-es vékony (kei) és nagyobb termést ad. Ennek reietfet teüt*uk és 20-30 peroka az. hon a nap sugarának ereje s„,™dMín1 /orpaWuk meg. A emeli a gyapotmag hőmérsékletét, \ vetőmagnak a gyakori meg orgatnsa a amelynek Következtében sokkal gyor.\ ^f^fYenlatos átmentését ered. sabban megy át a fiziológiai érés ^Í^.A vetámagot éjszakára ÓZ* tapotába. így a vetőmagnak a vetési ^apátoijuk és a mag tarba visszük, értéke megjavul, ami a vetőmag esi- A gyopotvelomag napon történő át sxsx&^sns1 e/éíY,í'i nem jár és mégts h-afnlmar eredményt Az eljárás növeli a kicsírázó ma-' ad Minden állami gazdaság, terme- gok számát és ellenállóvá teszi a lőszövetkezet és egyénileg dolgozó csírákat a betegségekkel szemben. A | parasrJ különleges munkaráfordítás napon való felmelegítés sietteti a gyapot beérését és növeli termését. A vetőmagnak a napon való fel nélkül elvégezheti a napon történő lelmclegítést és ennek eredményeképpen nagyobb termést érhet el. Pnmutám szövésére tér át a Mohácsi Seiyemgyár A Mohácsi Selyem gyár április közepétől új feladatot kap: áttér a pamutáru szövésére is, s a jövőbe,, fő. leg ilyen cikkeket gyárt. Av átállás nagy föladatok elé áíVítja a tlc gozó- kat és a műszaki vezetőket is, mivel két hót múlva valamennyi gépen meg kel] kezdeni a szövést. A lónál megielelő előkészítése érdekében egész sor kísérletet végeztek. Miután a gyár régi irelőgépe alkalmasnak bi zonyult a, pamut fonalak szakítása ezá- lárdságáwak növelésére is, megíetelő keveréket kerestük, a fonál beázta tására. Kikísérletezték, hogy pectin- nel. illetve a jövőben úgynevezett lábliszttel keverve a keményítőt, megnövelik a szálak tartósságát, s a bolyhok egymáshoz ragadása lévén könnyebb lesz a szövés is. Ugyanekkor a keverék lényegesen o-lcsóbb is, és jelentős megtakarítás érhető el általa. A legalább 35 százalékba* elsőrendű minőségi áru éterése ér. cinkében va «mennyi szövőgépet fel kell szerelni konztento torral, amely a láncszakadást jelző elektromos temettek szikrázását tecsökkeiwák és ezzel a szálak gyulékanyBági veszélyét a minimumra csökkentik 1«. A dolgozók még nem ismerik, hogyan viselkedik■' a gyártás alatt a lónak Ezért művezetőkből, szövőnőkből, tűzönökből egy csoport tapasz- talatszerzés végett, tanulmányozza a helyes eljárást, hogy az új szövés technológiájának ’ minden részletét elsajátítsa. A művezető továbbképző tanfolyamoikon szántén folyik az ok tatás, s megkezdődött húsz ú) dől go eó szakmunkássá kiképzése is akik. re szükség lesz. hogy a Sólyemgyá/r új profiljából következő feladatukat sikeresen meg tudják oüdanl. filii*zmsllió forintos beruházásai tovább épül Meszes Pécs szociális te városnegyede, a Meszostolep 1952-hen újabb húszmilliós beruházással a már elkészült három és építés, «tett álló két háztömb ukigöt; velük párhiwamosan még a Május 1-re készülnek \ sztal osárugyár dolgozói gszer- es A Hangszer és Asztaloxárugyár dolgozói lelkesen készülnek és úiabb felajánlásokat tesznek a második ne gyedévi terv sikeres teljesítésére. Becsületes munkájává’ különösen kiemelkedik Süli Bornál gépmester. Azelőtt Süli elvtárs más munkán dolgozott, és most nem olyan régen lett a gépműhely vezetője 4 műhely azelőtt arról volt nevezetes, hogy 0 sok piszoktó', lomtól lépni étig lehetett, hogy a gépeken nem volt védőberendezés a termelésben pedig mindig a legutolsó volt. Süli elvtárs ma már boldogan mondja, hogy övék az üzemi vándor- zászló, de az egyéni is! Sok munkájába került ez Süli elvtársnak. Amikor már mindenki hazament az üzembő!, ő még akkor ys dolgozott, a. gépekre a védőberendezéseket szerelte fel. De nem minden dolgozó harcol azért cy Asztalosárugyárnál, hogy a terveket maradéktalanul teljesítsék, sőt akadnak olyanok is. akik akadó- lyoz7.ák u munkát, l.égrádi Jenő és Gázler Nándor asztalosok azt gon. dolják, mivel ők jó szakemberek, nekik mindent „elnéznek“. Nem kapcsolódnak bele a munkavertenvbe. nem tesznek vállalást és csak 40—50 százalékot teljesítettek Az. ilyenekre figyeljen tel a vállalat vezetősége, de különösen a szak- szervezet. Mint a verseny gazdája logialkozzon a dolgozókkal. Győzze meg őket a szocialista verseny fontosságáról, hogyané legyen egv dolgozó sem. aki ne versenyezne ő.r a tervét ne teljesittnó. négy:, egyenként kétemeletes. két lépcsőházas tömbhöz építésére kerül sor. Az észak dóin irányban húzódé házak mögött épüli meg az óvó da. iskola és napköziotthon. Az építkezés még ezóvi program, jába tartozik, Szabolcs felé a meg épült háztömbök«; meröfteges írAnv- ban éoülö további öt tiimbház tetÁ- a-lá húzása, úgyhogy még ebben ai évben elfoglalhassák a bennük ké. szülő összkomfortom lakásokat a bá nyá&j dolgozóik. Ugyancsak 1952 be* építik meg a téglalap aiakú térség, nek Pécs irányában vaíó lezárása ként. a reszten hárem emeletes L «lakú. hatalmas üzietházat. Ennek a földszinti he-tyiségeiben helyezik e! a különféle üzleteket, a Vcicdépiitó Vállalatot, a gyógyszertárt, * ki* iparos szövetkezetét és err, &enistízr kereékodéseket. Eme eleit íaSiAsoíi számára építik ki. Az üzSetbóz foly. tatásaként Pécs fee a telepet az 19'jÁ- as beruházásokból fejlesztik tovább. A szociális és .zuLturéüb intóarr-é- nyok, valamir.t az üzlethelyl-ségck idei mo<;é-pitésén kívül 0. töm<-jj»a zakban 1952 ben I, örüTl>eiHü ujitob 739 lakásra! gyarapszte fees ezocte várorincg yede.
