Dunántúli Napló, 1952. április (9. évfolyam, 77-100. szám)
1952-04-29 / 99. szám
2 W Ä P L O 1952 APTHT.TS 29 Az ENSZ leszerelési bizottsága 2. számú munkabizottságának április 25-i ülése Newyock (TASZSZj Az ENSZ l«**e- relési bizottságának 2. számú munkabizottsága április 25-én üléjt tartott. Ez a murk »bizottság foglalkozik a fegyverzetről és fegyveres örökről nyújtandó adatok „feltárásáról és vizs gálatárói“ szóló hírhedt amerikai ja. vasiatokkal, Brazília, Hoflandis és a Kuomintang képviselői támogatták az amerikai javasatokat. J. A. Maliik, a Szovjetunió képviselője konkrét példákkal bizonyította az USA küldöttségének n fegyverzetre és a fegyveres erőkre vonatkozó adatok „feltárásáról és vizsgálatáról“ szó- kő javaslata agresszív lényegét, lelep leite az amerikai küldöttség és az amerikai küldöttséget támogató angol és francia küldött álszentesiedö kijelentéseit. Malik rámutatott, hogy a javaslat, ban szó som esik az atomfegyver eltiltásáról és a fegyverzet csökkentéséről. Az Egyesült Államok aa atomfegyver birtokában máris az agrc.se •ztó és az áj világháború előkészületének politikáját folytatja, nem a béke. Iiancm az erőszak politikáját tette hivatalon poBtl kajává. Az Egyesült' Államok e politikának megfelelően — mondotta Malik — érőit fegyverkezési versenyt, mindc- oekeöőlt atorlifegyverkezési, ralamint a többi törne ggyilkoló fegyver torén őzött fegyverkezési ha jszát folytat. Az USA fő katonai elve az atomfegyver én a többi lőnieggyi'lkoló fegyver nagy arányokban való alkalmazása. Ezt amerikai hivatalos személyek hivatalos nyilatkozataikban hivatalosan beismerték. E katonai eCvnok megfelelően az USA máris gyalázatos twk tériumháborút folytat Korea és Kina •ilen. A szovjet javaslatokkal foglalkozva Malik rámutatott, hogy a Szovjetunió a fegyverzet csők kenlésével és az atomfegyver el fi Kásával valunn-nnyi kérdés egyidejű és haladéktalan megoldását követeli, nevezetesen az atomfegyver eltiltását, szigorú nemzetközi ellenőrzés megteremtését. a fegyverzet és a fegyveres erőre vonatkozó adatszolgáltatást és ennek az adatszolgáltatásnak vizsgála. tát. Az Egyesült Államok ellenzi ezt. libben rejlik ellentéteink lényege. Ezután Conen, az USA képviselője «ólait fel. Megpróbálta elhárítani az Egyesült Államokról a felelőseidet a mostani feszült helyzetért és azt él- Htotta, hogy az Egyesült Államok vé_ de'mi célokra készítik elő a „tudományos fegyvert“, azaz az atom és baki ér iumf egy vert. MnT.ik, az USA kA]»viselőjének válaszolva, rámutatott: a szovjet küldöttség nem látja okát annak, hogy elhallgassa: az amerikai fegyveres érők Korában éa Kínában a gva'áza tos bakióriirnifegyvert alkalmazzák. Az egész világ tusija ént és nincs értelme, bogy itt, az ENSZ leszcrrlési bizottságában seembokötősdit ját. szunk. Az Egyesült Államok képviselője — mondotta Maiik — idézett Sztálin general nsnm úsznak és VWinszkij kill-. ügvnviniszter az atombombára vonatkozó kijelentéseiből. Igen. a Szovjetnnlösiak van atombombája, gvórt atombombát A .Szovjetunió azonban az atomfegyver eltiltását javasolta akkor, midőn az amerikai megbízottak égy vélték, hogy a Szovjetuniónak nfPc.s atom bombája. Az atomfegyver eltilt ónét javasolja moot is, midőn mindenki tudja már, hogy a Szovjetuniónak van atombombája. A Szovjetunió az atomfegyver eltiltását, a tilalom végrehaj. fása feletti azigorú nemzetközi ellenőrré« megteremtését javasolta és javft- aolja. Az Egyesült Államok ellenezte ezt, midőn úgy hitte, hogy az atomfegyver leriUetón monopólheCvzelben van. Ellenie van most », midőn — amint ezt mindenki tudja — már rég elvesztette atombomba „monopóliumát.“ A Szovjetunió politikája elvi és következetes politika. Tudiuk, ml az atombomba, van atombombánk, gyártunk atom bombát, de javasoljuk éa javasol ni bt fogjuk, eltiltását fli*ök elutasítják ezt a javaslatot. Eh lie.n rejlik a nézete Mérése ink lényege e kérdésben. A Szovjetunió az ntom fegyver eltiltása mellett van, az Egyesült Államok — ellene. Az amerikai küldött — folytatta Malik — felszólalása végén sajnálkozását fejelte ki a bonyolult nemzetközi helyzet miatt. Do vájjon ki idézi elő ezt a helyzetet? Az Egyesült A Ham ok dsiiVke és külügyminisztere hivatalosan be jelentette, hogy az önök országé nak politikája nem békepoUUka. hanem az erő politikája. Az Egyesült Államok politikája a parancsolgatás, az agresszió, az alom bombával való fenyegetőzés, az atomzsarolás politikája. Ez a politika az oka a bonyolult nemzetköz.! helyzet. nek. Ha önök beteegvemefc, — jelentette ki Malik, — hogy az ENSZ lesarrelési bizottsága konkrét javaslatokat dolgozzon ki és konkrét határozatokat hozzon az atomfegyver élt Másáról. a fegyverzet csökkentéséről, a tilalom végrehajtása feletti szigorít nemzet, közi ellenőrzés megteremtéséről, a minden fegyverzetre vonatként hivatalos adatszolgáltatásról, akkor a bizottság komolyan hozzájárulhat a béke és a nemzetiközi biztonság raeg- sziTiáirótl ásónak ügyéhez. Onők, az Egyénük Államok kép viselői azonban nem egyeznek bele eh tie és llymódou lehetetlen né teszik n fegyverkezés csökkentését, a* átírni fegyver eltiltását és a nemzetközt kapcsolatok megjavít árvát. A monk a bizottság ülése ezre' bezá.. mit. A következő ütés Időpontját nem határozták meg. Japán népe harcol a háborús előkészületek és a terror ellen l.c kell niouduni a japán Szénipari Munkások Ornzágos Szövetűébe jobboldali vezctőűégének Tokio (TASZSZj: Április 23 cin megnyílt a Japán Szénipari Munkások Ói-izayos Szövetségének rendkívüli kongresszusa E szakszervezet jobboldali vezetősége eíenezto, hogy a bányászok részt- vegyenek az április '2 1 általános sztrájkban, amelynek jelszava a „fel. forgató tevékenység"-ről g/óló reakciós törvényjavaslat elleni titlakozás vo.t. A kongre-sszu* április 25-i ülésén a Szövetség vezetősége nem kapta meg a bizalmat és az. egész köz. ponti bizottságnak — élén Mutoval, — le kellett mondania. Mutti kijelentette. hogy távozik a szakszervezeti főtanács elnöki tisztségéből is. A üzentei Szimbun elmii lap április 17-én megírta, hogy .fibb iobbol- dali szakszervezeti vezető, köztük Műin, továbbá Kotaki. „A munkajog uiódobiöisáért harcoló bizottság“ titkára, Szidzata, e bizottság elnökbe. Ivettes«, Hoszika ée Kató az államvasúti munkások szakszervezetének Jobboldali vezetői április 11-én 30 millió Jent kaptak a kormánytól és a Micui-kc/mzemtöl azakadár tevékeny, aégük dijaként A japán hajóipari munkálok az újrafelfrgverzcs ellen A Japán hajóipari munkások szak laz ország üjrafelfegyvérzésével, tnoz- szervezetének kongresszusa elhatároz.| galmat lndil a Japán hajóipar védelta, hogy a szakszervezet szembeszál | méhen és harcol a béremelésért. Sztrájkoltak a japán kAzlekedéai magánvállalatok dolgozói A .«trájko'ók béremelést követelnek Április 26-án sor került a japán közlekedési magánvállalatok munkásainak e havi harmadik sztrájkjára. A sztrájkban hét vasút és hat autó- busztársaság munkásai vettek részt. és harcolnak a „felforgató tevékeny, ségről" szóló reakciós törvénytervezet ellen. Az amerikai agre«szorok szándékosan megszegik a hadilo Jyokkal való bán rmodról runde kezo genfi konvenciót Keszon: Az Uj Kína hírügynökség tudósítója írja: Az amerikai agreruzorok arcátlanul azt állítják, hogv szigorúan betartják a hadifoglyokkal va’ó bánásmódról rendelkező genfi konvenciót Ezzel akarják eplezni az „önkéntes hazatelepülésre“ vonatkozó képtelen köve telesüket, valamint azt, hogy sanyar. gutják és lemészárolják az őrizetükben tartott koreai és kínai hadifoglyokat. A genfi konvenció megtiltja, hogy hadifoglyokat a fegyverszünet létrejötte után visszatartsanak. Az „önkéntes hazatelepülés“ « ve, amelyhez az Amerikaiak makacsul kötik magukat, nyilvánvalóan ellentmond ennek » rendelkezésnek. A genfi konvenció 13. cikkelye ki. mondja: „A hadifoglyokkal mindenkor emberségesen kell bánni.“ Az az embertelen bánásmód tehát, amelyben az agresszorok a kínai és a koreai hadiloglyokat részesítik, durván sérti az Egyesük Államok által Is aláirt genfi konvenciót Számtalan tény All .rendelkezésre arról, hogy az amerikai agreeszorok koreai és kínai hadifoglyokat kinő« nak és mészáro nak le. 1951 ben csak. nem 17 000 koreai és kinai hadifoglyot gyilkoltak meg. 1952 bon cmioán Kocsedo szigetén 252 koreai és kínai hadifoglyot pusztítottak »1 az amerikaiak. Az amerikai agresszorok baktérto- lógiai kísérletekre használlak lel ha. difoglyokat. E kísérletek eredménye ként 1400 hadifogoly súlyosan megbetegedett és a többiek 80 száza'éka különböző járványos megbetegedések kel fertőződött. Az amerikai agrasazorok utasították Csang Kai Sek és Li Szin Man titkos ügynökeit: tetoválják a koreai és a kínai hadiloglyokat. kényszerítsék őket, hogy vérükkel aláírt péti. dókat nyújtsanak be ás csatlakozna nak az úgynevezett ,,kommunistáidé, lies dandárhoz". valamint más bandákhoz. Az amerikai agresszorok ilyen brutális eszközökkel Igyekeznek meg valósítani a hadifoglyok visszatartását. Még Joy aftengemagy, az amerikai küUlöttflég vezetője *em fúdta leplez. ni a genfi konvenció megszegését. Mindebből látható, hogy az am» riakaiak kínzásokkal, kegyetlenkedésekkel. tömeggyiOkosságokkal és a hadifoglyok erósz.akos visszatartásé ra irányuló mesteredésekke. „tartják be szigorúan" a genfi konvenciót. Ezzel elleniéiben a koreai néphadsereg és a kinai népi önkéntesek nagylelkűen bánnak uz összes hadi• foglyokkal, senkit meg nem vernek, meg nem aláznak meg nem gyilkol nak. A hadifoglyok még a legsú'yo- sabb utánpótlási viszonyok esetén is ugyanolyan ellátást kapnak, mint a koreai és kínai harcosok, a sebesüli és a beteg hadilogjyok pedig gyógy, kezelésben részesülnek. A koreai kínai küldöttség a feg-y verszüneti tárgyalásokon szünet né - Írül a két fél őrizetében lévő össze« hadifoglyok huzaté!építésének ész. szerű ébrét követeli: biztosítsák a hadviselő telek, hogv * hazateiepíté* után az összes hadifoglyok visszatérjen de családjukhoz és folytassák bé kés életüket. A koreai kínai küldöttség a kővetkező észszerű javaslatot tette: a koreai néphadsereg azon fogságba esett harcosait, akiknek otthona DélKoreá. bon van és a tiszinmanlsta csapatok azon fogságba esett katonáit, akiknek otthona Észak-Kureában van, nem kelt hazatelepíteni, ha szülőföldjükön akarnak maradni és ott békében szándékoznak élni. A fegyverszüneti tárgya'ások 4. napirendi pontját csak úgy lehet ren. deznl, ha az amerikaiak haladéktalanul elállnak az „önkéntes hazateUrpü lésre“ Irányuló képtelen követelésüktől és e'fogadják a koreai kinai küldöttség becsületes 6s észszerű java?, latait Ellenkező esetben viselniük kall a teljes felelősséget a fegyverszüneti tárgy vlások akadályozásáért, Sőt eset eges meghiúsításáért. Illetékes helyről ko/.lik: Május 2 a é* májua 3.« e* évben I« remim munkanap, « munkaidő a szokásnak megfelelő. Május 4 r, s* sál-nap rendes munkaszüneti nap. Az USA európai haderőinek parancsnoka számít a náci katonákra Heldclbelg (ADN) Thomas Handy tábornok, az USA európai haderőinek parancsnoka, néhány amerikai újságíró előtt azt a neüaMvatnloa nyibnt- kozatot trtte, hogy az Egyesült Államok egy jövőbeni háhoni «étén elsősorban a német katonáikra számit. „Az rtBVspai hadseregnél, az a főcélja, hogy a msnot hadsereget az Atlanti Tömb szolgálatába állítsa’ — jelem.ette ki a tábornok. Európai háború esetén — folytatta Handy —- az Egyesült Allamoik terűié- srétesen erősíteni fogja európai csapatait. Ezek a csapatok azonban jelentéktelen kisebbséget jelentenek a* európai orszttgok hudAeregébez viseo* nyitva. GARAMI LÁSZLÓ: JUGOSZLÁVIÁBAN TÖRTÉNT 12) JUJA a mandat második felét mát * nem is hallotta. A* első szó sztár, irtózva húzódott el a két em- bértől. Kommunisták Olyanok, mint Átsző Niko les Zsagubicáról, vagy mini Györgye gazda, vagy olyanok, mint az a rettenetes Sztevo Glazár, Kavna lleka ialu’avácsának elnöke A két ember nem tudta mire vélni e gyerek határtalan rémületét. Talán attól fél — gondolta Matko —, hogy messze kerül innen Talán szereti ezt a tájat, van itt valaki akihez ragaszkodik. De kérdezzük meg .., — MHói Ijedté] meg fiijai A gyerek válasz helyett kérdezett: — Maguk kommunistákt Olyanok, mint Sztevo Glazár? ~ Ki az a Sztevo Gfazár? — Hát a ialuUmács elnöke... 'A gazdám bátyja.-- Afui, az, aki nem akart r:en- gedni'.’l Igazi — Markt» agyában most már világosság gyulladt. N«m, mj nem olyan „kommunisták'4 ra gyünk! Ml o/yanok vagyunk, mint az apáti voUl — Ah, az nem volt kommunista, az nem volt bizonyI —, Hát akkor olyanok .. olyanok, mint... Mondd, Híttál te szovjet katonát? — Szovjet k&tonát? Hát persze.! Ili ja csodálkozott, hát hogyan is lehet itven szamárságot kéwtezni? Hát persze, hogy láttám. Még beszél. ti’rn iz velük sokai/ Nem állta meg. hogy hozzá ne tegye: Azt mondták, hogy majd Iskolába járhalokl • — Hát látott, ily-en. kommunisták vagyunk mii Mi is azt akarjuk, hogy ezabad légy, hogy Iskolába járhass! Ezért főttünk érted! Most pedig gyerünk/ Megindultak iámét Azonban a ig fentek egy-két lépést, Híjának eszébe jutott valami Szomorú sovány kis arca felderüli és valósaggal vldá- man szólt kísérőihez: — Várjatok csak egy leicsitl Va. lamit ben:: fel ej tel lem! Visszaszaladt, de bizony eltelt már néhány perc U és llija nem tért vissza. Danilo aggódni kezdett: Hátha valami kárt tesz magában az a gyerekI Marko azonban biztos volt a dolgában: Nem a! Nem tesz az olyat! Nem abból a Iából van faragva I — Ne menjünk utónál — Nem lantos I Még megsértődne, hogy kémkedünk utána... Jön majd, ha elintézte a dolgát! Es még be sem lejezle szavát, Híja már jött is Kabátja e'ői furcsán kipúposodvtt, mintha rejlege'ett volna valamit alatta. De nem rejtegette szétnyitotta u kabát szárnyakat és meg mutálta, mi van alalla: egy géppisz. folyt — Begombolkozom, hogy meg ne ázzon ez a tzrrszAm! Akkor kutattam lel, mikor Sztevo Glazár nem akart elengedni... Van már vagy négy éve... Elhatároztam, hogy megölöm. Azonban nem volt hozzá metszem, így hát a fegyvert eáslam. Most gondolom, hasznunkra leheti hasznunkra lehet? megui. * * »zom azll ~ örüfí meg a váratlan ajándéknak Marko és Danllo Í3 ugyanarra gondolhatott, amire .>, mert megkérdezte: Szóval, kerülünk egyeli XII. ITT VOLT A Ü7MÍZSON BOR. fft ^ a sarokban, a zászló mögött. Nagy drmizson, tlzliterssl Az öcsém Oyergye hozta, tudta, hogy a gazdája majd idejön érte... Jött Is, 6r a nagylejü Arszo, perne megint disz. Hókért... Megmondta, hogy Jön, czf is, hogy mikor, meg azt is, hogy addigra készítsünk neki Hz lilái jó ru- kiját .. Hát itt it volt a pálinka a demttsonbán... — No, igyunk/ — javasolta valaki a hosszú asztal IQ*Ibevesző végén és a poharak felemelkedtek, maid Sztevo Glazár folytatta: — Mondom, egyszer csuk bejön az az Arszo és persze első látásra leL fidezte a dcmizsont. „Mi van benne?" — kérdezte nagyvUUman, mert az olyan ember, hogy lelvirul már csak az üveg láttára, mint a: esőszagra a virág. Mondom neki: raklja! „Kóstoljuk meg/“ — javasolta az árva Mondom: rendben van, kóstol juk... De mit szól maid a garda jai Elszomorodott az ón emberem. Azt kérdezi/ „Ki a gazdája?" Mondom: akinek hozták... Hat persze errt aztán elfogta már <‘z asshtl körül ülőket, a röhögés Hogy mur az a gazdája akinek hozták! Na. jól megkapta a magáét ez a lyíjlejű Arszo! Kire inni ke//. £s amire inai kell. arra inni keilt Ismét öl pohár koccant össze és mos* mdr Ovorgye gazda hangja harsogta túl a többit: ~~ Va zdravtye! — Akinek hozták, mondtam Arszo nak — lo/y/attu Szívta Glazár tL dkt dalma*an körülnézett, várta az éli», meró nevetést a nevetés azonban elmaradt. Ezt mdr ha'loltuk folytasd/ — vezényelte Jovanln Györgye gazda hájas /efeióge. ~ Arszo elgondolkozott, maid ha• 'orozott: egy pohárkával mrgkósto lók belőle, az meg sem látszik! Meg is kóstolta, de nagyon ízlett és rög. tón újrázta Valósággal ezopogatla a rákiját. Mondom neki: megkósto hatok ón is egy pohárkával? Hát persze — telelte az mit sem sejtve — kóstold csak, majd le!töltjük egy kis vízzel vagy sligovlcávall A gazdája úgy sem tudja, hogy milyen is az igazi ló rakifa, nem igazfl Nem ért ehhez minden bildö* paraszt.' Mint a förgeteg, tőrt ki a nevetés• A gazdája úgy sem tudja... Nugyon jó... Nem ért ehhez minden paraszt. Hál ez nem mindennapos tréfa! UAT ÍGY IDDOGAl TUNK vagy egy félóráig Akkorra már belőtt a kisebbik Pánictlcs, a sánta Trázics meg még néhányon Ok is megkérdezték Arstot: Ihatunk ml t*? Persic az csak bólogatott: Igyatok, csak igyatok! Kár valami hozzánem értó parasztba ez a pálinka! Végűt azután «em kotyogott már több a demízsonban, mint egy jó liter lé. Nlkollcs persze már tökriszeg volt. Kérdeztem fő e: Mit c*i..d/juug most, hé? As pedig csak flegmán odamond. ja: „Kérdezzétek majd meg a gazdá ját! Én Almos vagyok/“ Ej, mondtam neki, hát hiszen azért kérdezem főied/ .Sztevo Glazár megint kenyteten volt abbahagyni. A részeg banda szmtv gurult a nevetéstől. Györgye Glazár síelés mozdulattal leverte maga »ől a poharakat, üvegeket és kurjáru bo. rulva luldoklott u röhögéstől, fcfesé. ge témülten rázta a vattái: — Györgye! Györgye, le álfát! Térj már észhez! Összetöröd Sztevo egész ktSMktét! És Györgyé észhez n fér/ Strfw* »ztnte rdfnpddt az ajtóra Lelhedl ajkait némán mozgatta és védön-lil- fón tdría kJ maga elé a kezét: Ne ne, ne... A többiek is az u/tó felé /r>rd>rl- fűk. Ott állt gi/zpiyztoliyal a kezében llija Szteráe é* mögötte Marko, a .Store-öiit«k/e olvasztárja és Daniin, a Crna Gorg lakó fa. QDAKONN NAGYÚT VILLÁM. LŐTT, utana hosszan, haragosan ztmgeil az ég. A laJutanócs ah táján három alak sirtett ki. aondo. sa„ eloltották maguk mögött a v.l lányt, kulcsra zárták a.- áltól. Az előbb még oly hangos hidyen átvet, te a halaimat a nyuga'imt. A három árnyék átvágott a tandoház előtti la- pályán Rátértek o kis hegyi ösvény- ze és megindullak a hegyek ólé (VÉGE)
