Dunántúli Napló, 1952. április (9. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-29 / 99. szám

1*12 APBTLTS » n Húss notórius bumlisót ítélt el a pécsi járásbÍróság WBPT.Ó A szentdénesi tszcs vezetősége használja fel a munka megjavítására a minisztertanács határozatát Egy hónapja, hogy * * szentd.én>e«i Szabad Élet hármas típusú csoport tagjai elnöknek választották meg Oro­sz! István elvtársat. Bizony egy hónap nem elég ahhoz, hogy Oros-zi elv társ teljesen tisztában legyen egv 670 hol­das gazdaság irányításával, hiszen amig egyénileg dolgozott, csak 0 hold földnek volt a gazdája. Egyedül dol­gozott, nem kérdezte tőle senki, miért nem ért el magasabb átlagtermést, vagy miért nem tett szert nagyobb jövedelemre. Most azonban több, mint száz doloozó tömörült egy nagy családba, hogy a boldogabb élet útján halmdja• nők. Ezen az úton Oroszi elvtársnak kelü vezetnie a dolgozókat, hisz Oroszi elvtárs személyileg felelős azért, hogy * csoportlapok jövedelme állandóan emelkedjék. Hatalmas feladat ez és nem ki« fe­lelősséggel jár. Oroszi elvtárs bizo­nyára képes megoldani ezt a nagy jfeladatot. Követ el természetesen hi- Fákat is, de a hibák kijavításához uagy segítséget ad Oroszi elvtársnak * miniszlertanácsnak április 51 én •»«gjelent határozata. Ez a határozat többek között elő­írja, hogy az elnök, in brigád verető megkerülésével nem adhat ki utaeitiusokat n brlgud tagjai nak 6i köteles a brigádvozctökkel Időben Az István-aknal DISZ.fiatalok is látképén készülnek május 1-re — írja levelében Huínágcl Konrád. — A tér •»elés fokozásában a csapat vezetője Horváth György mutat példát és lel­kesíti a fiatalokat, hogy a május 1-e tiszteletére folyó versenyben ők Is ez »Bői; közé kerüljenek. Példamutatóun tejesíti a vállalását Tier Ferenc Is, •ki naponta egy csille szenet termel tá lalásán felül. * Már csak két nap választ el ben­nünket 4 világ dolgozóinak nagy Nemzetközi ünnepétől és az orszá<; le­letén hatalma a munka verseny bon­takozott ki május 1 e tiszteletére. — ^Yen versenyszellem bontakozott ki • Kossuth akna üzemének hatos ^patán is, mert mi a hatos csapat dolgozói U kötelességünknek érezzük. Fogy terme ékenységünket állandóan •Wcljilk és mielőbb imgszüntessük a Kvxisuth-akna lemaradását. Csapolunk °*onba.n a legtöbb cselben még a ter- rét sem tudja teljesíteni és ennek e9Yik legtöbb oka, hogy nem kapunk *'ogendö ürcscsldét. Nap-nap után I***®! a panasszal fordulunk Fonyódi *rontroester elvtárshoz, hogy bizto­ssá számunkra az ürescsüléket, mert Stukán Mihály sztahánovista komlót *ójár egyike (ttoknak, akik kft társa­dalmi formát megértek. Mott négyén 3! esztendőt töltött a kapHallz- anisban, munkában is munka nélkül, lóllokottim it iheien felváltva. A szó- eiattzznus miy nuíci itt, csak a tzl •áed alapjai állnak már, de a múltban • hant harmincszor öt pengős műszakot teljesítő Szakács Mihály most egy hó- ^eipban huszonhétszer 74 forintot kt- r#*. <z Kelettienger melletti Hering- darfbon volt üdülni, két és félmillió ikehnreossal együtt, 6 is ott tüntet Gertin utcáin ,ritztvesz a parlament­ben a fogadáson, a párt is n l ormány *'tetőivel beszélget, odahaza száz könyve van és három titt őr ö lánya. De 0 szocializmus még nincs Itt, most épit- I"*, hát hogyne élne Szakács elvtárs °^á*gys:er (uuryit a proletárhatalom °r*zá;/ában, megbecsülésben is jómód- ban, mint a kapitalizmus keserves ide­it» élt. Szobáét Mihály tOtthhen /Ott át Ro­mániából, ólt a Zsll-oölgyi Vulkán bá »Mattiepen dolgozott. Kik volt,ti; a barátait A román fs a magyar bártyá- ,;ak, proletárok. Kik voltak az el lejt- *ey*it A romát, fi a magyar tőkétek. • kapitalisták frdrke, hogy eggmór "*‘k ugrassa a II zsákmányolta tat, szá­ndékos alapién viszik fel a mm/yarn­**■ románokat fs később a fasiszta v<t»gdrd/*Wk még pogromokat I$ »karnak tzerverni, csakhogy nem megy • dolog. .4 Román Kommunista Párt- j Na/,- nincs Irodája, mint a vasgárdisták- ■ »nk, i018-ban még menengrdtfk a le­»'Uh szerveskrdfst. Szakács Mihály I* 'tlütntmkát len, dt apukor látják az kőzőtni a brigád munkájára vonatko­zó utasítást. Orosz clvlárs nem így csinálta eddig. Nemcsak elnök volt, hanem hriigádvezető és munkacsapat- vezető is. Mindent egvedül szeretne megoldani Oroszi clvlárs, ez termesze lesen nem sikerülhet, a következmé- nye pedig, hogy egyik fel adatbit sem tudja rendesen megoldani. Mennyivel könnyebb Lenne Oroszi elvtánsnak, ha nem ö szólna minden tagnak küCönkülőn, hogy milyen mun kához kezdjenek, hanem csak « bri. gádvezetőnek adná ki a munkára vo- nafckozö ulasitásoknt. Ezzel elérné Oro­szi elvtárs azt is. hogy Olártics György né — a tszcs brigádvezetője, jobban látná .feladatát. Otárticsné azt gondol, ja, hogy az ö feladata abban merül ki, hogy felmérje a földeket. De ha az elnök elvtárs komoly feladatokkal bízná meg, ha őrá bízná a brigád tag­jainak vezetését, érezni, hogy ő is felelős g magasabb terméseredmények eléréséért. Hiba, hogy Oroszi elvtárs lebe esüll a nők munkáját, nem bízik abban, hogy a nők is meg tudják oldani ugyanazt a feladatot, amit a férfiak! Pedig a nők már szám­talanszor bebizonyították ennek ellen­kezőjét. Például Szili Gy&rgvné, a nagyánpádi tszcs elnök* biztos, kemény kezű vezetésével a legjobb csoporlok közé került a nagyérpádi csoport, de lehetne ilyen példát mondani még töb­bet is. Otártica Gvörgyné W jó brigádvez.e­nem tudunk másként szenet termelni nem tudjuk a tervünket teljesíteni. Fonyódi eivtárs írja is a jelentése­ket gyakran, de miig mindig nem tör tént semmi a hiba kijavítása érdeké ben. Bányaüzemünknek ma mór v»n ele­gendő csilléje s ezért még azt a kifo­gást sem lehet elfogadni, hogy kevés az ürcscsllle a napszinten is. Ml úgv Mijük, hogy azért nem kapunk ele­gendő ürescsillét, mert a müe&iki ve­zetőink még szervezet lenül végzik a munkájukat, laza és hanyag irányí­tás, nem mindannyian érzik még fe. Idősnek magukat a terv teljesítéséért. Ezen kell sürgősen változtntniok. mórt ml, hatos csapat dolgozói, meg. követeljük, hogy az ötödik szintre is biztosítsanak megfelelő mennyiségű ürescsillét. Ha a műszaki vezetők biztosítják számunkra a műszaki feltételeket és a hatos csapatta mielőbb beszerelik a mozgócsúszdát, akkor mi is nem 30, hanem hatvan csille szenet termelünk egy műszak alatt — írta levelében Hosszú János vájár. * István-aknán Joó János fe|té3l csa­•«■■■njmMwaaaMPzaMaMia urak, hogy a kommunista párt minden mát pártnál erősebb lesz, akkor gyor­san betiltják, — így aztán nincs párt- helyiségük a kommunistáknak és nincs egyenruhájuk, de azért ott vannak mindenütt és ők azok, akik keresztül húzzák a soviniszta uszítok számítását Május elsejéken a zstlvölgyi szurdo- ki szorosban 80—100.000 dolgozó ün­nepit a kabát alól kibontott vörös lo­bogókkal a nemzetközi munkásosztály nagy naplát. Senki sem számolja, hogy hány ezer közülük a magyar, hány a román. A hegyiken kuksoló csendőrök sem tudják ezt megszámolni, egyforma gyűlölet árud féléjük minden arcról- Sem ok nélkül. 1919. őszén a 19 éves Szakács Miska jól hallotta a hegyeket megremegtető ,léptűiért. Rövidesen jöttek a szemta­nul. Vulkántól hat kilóméiért,yire. Ln- penghet, Itt halott feküdt a csendőr svrtüz után a földön. Százakat fogtak még össze a hegyek közi bujkálok kö­zül, még őt is Dévára vitték a bíróság elé, röpcédul nos riogatásért. Hiába mondta: „Ha lett volna munkáén, ak­kor nem értem volna rá röpcédulát osztogatni."" A sztrájk általános volt. de a Jobb­oldali szociáldemokraták is általánosan gazemberek voltak. Ott /, zni mi tg ók árulták el a dolgozók ügyét, ekkor is ez történt. Hazudósétól, ígérgetéssel rávették a többieket • munka felvéte­lére. Pár hónapra ré & Jhsmnntstn bá­nya” ti -ezer msu,kását küldték *1 « tő. Ami feladatot adott neki Oroszi elvtárs azt még valamennyit megol­dotta rendesen. Jónéhány dia-rabban van a termelőcsoport földje és Otár- tic&né munka után szívesen ment egyik darabból) a másikba, bogy pon­tosan inog iudlja mondani, mennyi munkái végeztek el egy nap alatt. Naov senitséoet nviiit Ornszi elvtársijuk a minisztertanács határozata, a te mi és eredmények növeléséiben, a csoport gazdagításában is. Mikor ar­ról fr, (Jiogy a termelőcsoport ok bátran ajkai mázzák a szovjet módszereket, ez azt is jelenti, hogy Oroszi eflviórs kövessen *1 mindent az új módszer alkalmazása érdekében, mert ezen ke rcaztüú tudja gazdaggá tenni a Szabad Élet tszcs -t. A lehetőség meg van most a kőko­rira vetésénél lj az új módszer alkal­mazására, csak élni kell ezzel a lehf- töséggel. 82 holdon szépen el tudnák vfge*. nl a négyaotea rétéért, amellyel holdanként legalább három már.*« termémiyel többet takarfthatnánnC be. Használja fel Oroszi eivtárs a mi­nisztertanács segítségét és e határo­zat alapján megjavítva munkáját, igyekezzék még «zebb eredményeket elérni, még gazdagabbá tenni a cso­portot. TERMELÉSRŐL patának dolgozói május 1 méltó meg­ünnepléséért folyó versenyben har- madonként nyolc csille szénnel töb. bet adnak, de ígéretet tettek arra, hogy ezt a te 1 jesi tményükét 1* tovább fokozzék. Lelkesen dolgozik S?alánkl Eszter csillés Is, aki vállalta, hogy két dolgozó munkáját végzi el egye­dül a készt eltolásnál és a palát fs ki­válogatta. Szalánki Eszter Jó munká­jával el akarja érni, hogy példáját a MESZHART valamennyi készlettolója kövess«. Az eredményeken kívül még na­gyon sok hiányosság akadályozz* a termelés fokozását István aknán 1». — Huszonharmadikán reggel a bányában több vonatot néztem meg és 6 —1 csillében csak néhány darab használt fa, vagy kéLhárom lapát pa­la vo't. Ez csillepocsékolás, amelyet nem szabad megengedni, különösen akkor, amikor ezen a napon több he lyen ürescsille hiányról panaszkod­tak. Az ilyen hibák gyors kijavítása feltétlenül szükséges, hogy tervünk túlteljesítésével köszönthessük má­jus 1 ét — írta levelében Böröcz Emil elvtárs. bánya román magyar urai, közlök Chorin Ferenc báró, Salgótarján tulaj­donosa, aki persze úgy gondolkozott, hogy a trl-rek sincs rosszabb szaga mijií a pengőnek. Jóformán bezárták azt a bányát, ahol 70—80 méteres telepek voltak és ink-ább külföldről hoztuk be szenet. így aztán éppen elég üres lakás volt ahhoz, hogy Szakács Mihály 1039-ben megnősülhessen és egy szoba konyhát vegyen birtokába feleségével együtt. Sőt, mi több.. még szeg is akadt, amire — szekrény hijján — fclakaszi- hatták a ruhákat. Komlón sem várta őket nuís világ. Segédvájár volt már akkor, de csak csillésnek akarták /elvenni, mert <uf mik kevesebb i>ott n bére. Ot pengős zuipibér jiirt volna, de a i.tO-cs alapbérbe sorolták be. Előme­netelre sem igen számíthatott, mert u motor is mindig azt mondta: ..ltot húsz ., a,a húsz .., Hat hús:.. " Ep jelentette „ felső határt. Arról nem duruzsolt a gép. hogy húsz pengőt kellett fizetniük egy há­ton,méteres földes szobáért­19i!i.ben kommunista lett n szén- csotábtsn vájár, o háromévi'» tervben pórt vezet őségi tag, az ötéi’-»ben szta­hanovista és a: 1.1. uiapszervezrt titkára. Kétszer . volt pírt Iskolám és most középfokú politikai Iskolán tanul, de tanít Is, mint párltitkár a: első nép­nevelő akar letud és mint csői átvezető az első munkamódszer óta dó Emlékszik még arra, ami kör 193 i­Vas Zeitéin rfártárs március 29-i be­szédében kétmilliárd forintra becsüli azt a termelési értéket, amit a mun­ka,fegyelem megszilárdításával nyer­hetünk. Éppen ezért követelik dolgo­zóiak, hogy ' * munkafegyelmet min­den eszközzel megszilárdítsuk, ha kell a törvény szigorát is igénybe vegyük. Ezért követelték a MESZHART és komlói bányáik dolgozói, hogy húsz notórius birmlizót bíróság elé állít­sanak. Az általuk okozott kár. ha csak a számokat tc.kintjük », igen jelentős. A MESZHART bányákból heten álltak a bíróság előtt, összesen 1S2 műsza­kot mulasztottak. Egy műszak alatt öt csilié *ze.n*t termel egy bányász, egy csille szén őt mássá. A veszteség tehát, «miit beten okoztak, S.400 má­zsa. Komlóról tizenhármán jelenitek meg a híróság előtt. Mulasztásuk 284 mű­szak. Az okozott «zénkiesés 7.100 máz»a. A kért azonban nem nézhetjük ennyár# elszigetelt«!. Példájukat má­sok i« követték. A whmnlizások“ okozta Lemaradást aztán a becsületes dolgozóknak kellőit behozmiok. Vasa­son pótműszakot szerveztek, ami 60.000 forintjába került a vállalatnak. A mhnlRztertnnács » munkaeTŐhtiCr lánuáis megakadályozása, továbbá az állatni fagyelem megszilárdítása terén az 1950—51 év folyamán az új típusú munkakönyv kibocsátásával, továbbá az önkényesen kilépett és fegyelmi úton elbocsátott munkavállalók kö­telező kiközvetítésének tárgyában ren­deletét hozott. Ennek érdekében a megyei *ao«cs vb. XII. munkaerőgazdálkodási osztó lya, a vállalatok munkaügyi előadói és srcmílyzeti vezetői részére kiokta­tó értekezletet tartott, mely*« ismer­tették az újtípusú nnmkakőnyvek he­lyes kezdéséről és nyilvántartásáról szóló rendelelet az önkényesen kilé­pett és fegyelmi úton elbocsátott mimika vállalók kötelező kiközvetítésé­ről szóúó reaideletet, A kiadott rendelet és a kioktató- értekezlet ellenére a vállalatok nem hogy azon lennének, hogy megakadá­lyozzák vagy részben caökkcotenék néi>gazdaságiinkra oly káros munkaerő hullámzást, lwirom a fennálló rende- letck, jogszabályok durva kijátszása mellett, azokat még elősegítik. A leifolytatott ellenőrzések során, a munkivkönvvek kezelésének szabály ta-ainsága miatt, a bíróságok március hó folyamán a munlrakőnyv-rendcl*. ttik durva megszegéséért az alábbi íté­leteket hozták: A pécsi BELSl’ED igazgatóját. Ma­ben őt is elküldték az első napon a „plutinkulcsért'" és még aznap etnyo' morltotta az új jót egy lehulló kő, mert nem mutatták meg, niiként fogja a esd lét. A: elmúlt évben tizenkét újonc ke­rült a csapatához, minden vájár foga­dott egyet egyet maga mellé, 6 a Zala megyéből idekerült Varga Lajost kezd­te tani tani. Legelőször is elbeszélgettek a hányó •zok régi fs új. megváltozott életéről, majd megmutatta, hogyan kell a tápár­tól megfogni Miért kísérletezzen vele a kezdő, amikor megvan annak a forté­lya. Könnyedén ív kiállni és nem ma­gasra tartan! a könyököt. Megtanította réseim, megmutatta melyik a fedő, a fekú, a beágyazás. Három hónapig minduntalan visszarvisszutért hozzál magyarázni, tanítani. i'urga Lajos már hét hónapja dol­gozik a bányaiam, esjy bumlt/n sem voll, már rései és most lesz segédvájár, neki nem kell négy évig várni erre, mint tanítójának. Szakáies elvtárs csapata, a hármas, most, május t. előtt kihívja versenyre persze nem május l-lg ~ or t es csapatot. Szitás \dolf eívtái ott. Lesz itt többféle versenypont. de az eredmény csak egy lehel: a több szén. Szakáies eivtárs járt már S-tálinváros- ban, a vasműnél, meyládta a jövőt és Rákosi ilvlúrs megmutatta neki Komló jövőjét A/irRi* 4-én mondta Rákosi eivtárs Szakács Mihálynak: De kihatással lehet « szénktesés egész tervgazdálkodásunkra és fékez, heti az ötéves terv megvalósításának ütemét. Ezt pedig a vádlottak nem akarják. Szinte valamennyien egy­két éve dolgoznak csak a bányában. Faluiról kerüttek Komlóra, Pécsre, szüleik cselédek, napszámosok voltak, ők is csak a felszabadulás után ju­tottak emberhez méltó élethez. Mégis mi volt „bum!Írásuk“ oka? Legtőtub- srör apró-cseprő családi perpatvar, képzelt betegség é* igen gyakran a kétMkiság. Pillanatnyi „érdekeiket" valódi érdekeik elé helyezték és e#- maradtak a termelőmunkából. A bíróság abban a reményben, hogy becsülete» bányászok, « termeié« jó harcosai lesznek, valamennyi vádlot­tá!) szemben nevelő jellegű ítéletet hozott: 3—6 hónapig terjedő 2ö—2i> százalékot fizetéscsökkentésisel össze, kapcsolt, az előző munkahelyen letöl­tendő munkára ítélte őlket. így Bandi Ernő, lalván.aknai csillést három hó­napi 15 százalék»* fizetéscsökkentés­sel, Sütő István, komlói csillést hal hónapi ló százalékos fizetéscsökken­téssel, Vogelsinger Józsefet hat hónapi 25 százalékos fizetéscsökkentéssel hűn tette a bíróság. tola Istvánt 608, a pécsi Útfenntartó Vállalat igazgatóját, Simon Imrét 1200, a Gyógyszertár V. vállalatvezr. tőjét, Szabó Pált 200t, a Baranyámé- gyei Tatarozó V. vállalatvezetőjét, Varga Mihályt 200, Marion József vál­lalati igazgatót 200, Rangoncsa Ven­del vállalatvezetőt 200, Aranyi Báliul, né kozármísléuyi vállalatvezetőt 200 forint pénzbüntetésre ítélte. A vállalatoknál egyéves szerződést kötött munkavállalók a felvett ruhá­zati 'munkaruha) és prémium elstk- kasztásának bűntettében az. alábbi munkavállalókat pénz- és bortónbán. tetésre jttédték: Kovács István görcsönydobokai la­kost, aki a MESZHART Szénbánya- vállalattal egyéves «zerződést kötött, a munkát pedig abbahagyta, tehát ön­kényesen kilépett és a felvett 400 fo. ránt prémiumot elsikkasztotta, négy- hónapi börtönbüntetésre ítélte. Hammer Klára belvárdgj ulai lakost, aki a MESZHART SíénbányavÍLlalat- tól önkényesen kilépett, « kiadott munkaruhát pedig elsikkasztotta, négy hónapi börtönbüntetésre ítélte. Szalai Teréz pécsi takóst, aki ugyau r*ak a MESZHART SzénbányaváJlalal- tól lépett ki önkényesen és a kiadott munkaruhát elsákasztotta, a bíróság három hónapi börtönbüntetésre és 300 forint pénzbüntetésre Ítélt*. „Komló ma még csak tizennégyezer lakosú, de rövid időn belül négyén- ezer lokoni lesz.“ Rákosi elvtárs ezámontartja a kom­lóiakat, számontartja az új város sor­sát, ezt elmondta Szakács Mihály a taggyűlésen is a csapat iának is, azóta elől,ajtósban 180—100 százalékot telje­sítenek. Eljön 1951 május elseje. Szakács Mi­hály elvtárs tudja, hogy a zsiloölgyt szurdok-bon most már ünneplő százez­rek gyűlnek össze, románok-magyorok testvéri egyetértésben. Ott is nafffiot fordult a világ a szovjet csapatok fel­szabadító tette nyomán. Május elseje szelleme, a nemzetközi proletariátus összefogáisának szelleme ivröl-fvte győzedelmesebb lesz. Iiuknrr»ti6l~ Itu- dapestig, Moszkvától—Pekmgig. Párté­tól—Varsóig és /síi völgytől—Komlóig. .4 huszonegynéhámytagú Szakács cső- pat együtt vonul fel Kökönyősre. Ok is lenéznek o ggönyörü völgybe, hot olt ál! a hatalmas szénosztályozó, as ünnep után feldübörögnek a gépei és tritt öl ti tnajd a kotláknak küldött i>a- gonokat. .4 Szakács-csapat feladata Is lesz az. hogy rttnek a szénosztályozónak a gamiszalagjárál soha. egy percre v* fogyjon ki a szén. A vöröslobogós május elseje haiios ünnep, bizonyos, hogy szerte a világ­ban megint megmutatja erejét a pro­letár ököl. .4 komlói hiinyás-okal ez a nap is figyelőn ztesse arra, hogy az ő harcuk a több szs'-n, Szakács Mihály elviért étele is azt példázza, hogyan változott meg a hare formája és maradt egy a cél. • SZÁNTÓ TIBOR HÍM ÍS/.l.11 ELE/.Ül\h íltJÁK A Szakács Jlliluthj. sztaháno tiisfa oá jár A munkakönyvrendelet megszegéséért súlyosan megbüntettek több vállalati igazgatót

Next

/
Thumbnails
Contents