Dunántúli Napló, 1952. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1952-03-23 / 70. szám
t»*2 MÁRCIUS 23 5 * A P L O KÉPEK DÉLSZLÁV DOLGOZÓINK BOLDOG ÉLETÉRŐL A kulák kizárása után jó az egyetértés Magyarbólyon A magyarbólyi Tartó* Béke terme! Szövetkezetben magyar, német és d'ílsz'áv anyanyelvű dolgozó pa- raszbók vannak. A tenne’-őszövetke zet tagjai egyetértésben dolgoznak, nem tesznek egymás között különb séget. szeretik, megbecsültük egymást. így munkájuknak meg Is \ran az eredménye: Eddig már elvetettek 30 hód tavaszi búzát, 40 hold zabot, 40 hóid zabosbükkönyt, a tavasziárpát és a borsót. A gyapot és a kukorica alá is előkészítették a földet, csak a vetés van vissza A termelószövet kezet 250 hold őszi búzáját és 105 hold őszi árpáját lehengerelték. Megszervezték a brigádokat és munkacsapatokat. Minden csoport tag brigádban dolgozik A brigádok jegyzőkönyvileg megkapták a terüle tűket és azt is, hogy azon mit termei• nCfí és hány holdon. Veszprémi István e vtárs, a Rákosi brigád veze-,0 je. tudja, hogy brigádja 400 hold földjén mit kell termelnie. Minden bugádtng tudja, milyen terméseredményeket kell elémiök: bújából a muH övi 10 mázsával szemben 12, ósziárpábó! 18, kukoricából 50 mázsás hndankéntí termést A kukori tát négyzetesen vetik el, három, négyszer megkapálják ás a pótbepor. zást is alkalmazzák, hogy minél nagyobb terméseredményt érjenek el. Nem volt azonban mindig ilyen megértén a termelőszövetkezetben a tagok között, mert a kulakok akik mindenféle fondorlattal beférkőztek a csoportba, bomlasztották be ülrői a munkát A kulákok látták, hogy a szövetkiízet tagjai lelkesen dolgoznak, munkájuk eredményes, napról napra szebb lesz azoknak a do go zóknak az élete, aikik azelőtt nekik dolgozlak egv köcsög tejért vagy pár fillérért A ku ákoknak nem tetszett az. Kucsáncsánin Milán 26 hol das kotlák a csoportba beférkőzve ezért uezította a szövetkezet tagjait egymás eitlen. De a szövetkezetiek látták, hogy a kulákok akadályoz, zék munkájukat, ezért kizárták őket a csoportból. Kucsáncsánin Milán ezután a becsületes délsz áv dolgozó, kát igyekezett félrevezetni. Azt han goztatta: „Most én rám jár a szekér rúdja, de utánam a többi délszláv következik, azokat is kizárják a csoportból, azután meg a németekeUs!*' A kulák uszításának az lett az eredménye, hogy a szövetkezet tag jai között ellentétek keletkeztek, nem jártak rendszeresen dolgozni, így ko moly kára le# a csoportnak. De pártunk minit mindig, most is «leplezte a kulákokat, azok aljas mesterkedéseit. A kommunisták megmagyarázták, hogy a harc nem a délszláv és németajkú dolgozók ellen folyik, hanem a kulákok, a kizsákmányolok ei len, akik egyaránt kihasználták a délszláv, magyar és német anyanyel. vO do gozókat nép államában minden becsületes dolgozónak egyen, lő jogai vannak, akár német, délszláv vagy magyar az anyanyelve. Tudják ezt már a magyarbólyi né miét és délszláv anyanyelvű dolgozó parasztok is és most jó munkájukkal hálálják meg a párt segítségét, úgy do goznak az idén, hogy olyan termésük legyen, amilyen még nem volt a magyarbólyi határban. Szokolovics Boáké 18 éves déí- szláv fiatal a legjobban dolgozó cső- porttagok közé tartozik. Az idén már 300 munkaegysége van, de év végé. ig hatszázat akar elérni, A termeié, szövetkezet komoly feladatta, bízta meg ezelőtt egy évvel. Azzal, hogy a csoport tenyészbikáit gondozza, nevelje. Nem is bánták meg a csoport tagjai, hogy őt bízták meg ezzel a munkával, mert a rábízott állatokat minden nap rendesen eteti, itatja, gondozza, az istállót is példásan rendben tartja. A 17 hónapos bikák, nál 710—720 triogranrmos átiagsúlyt ért el. A tőle átvett bikák mindig L osztályúak, így a csoportnak szép jövedelmet hoz. Ez csak egy példa a sok közük x különböző nemzetiségű ceoporttagok szívesen dolgoznak, hiszen tudják: maguknak dolgoznak, saját szabadságukat, egyenjogúságukat védik jó munkájukkal. Szeretjük hazánkat, szeretjük szabadságunkat és rajongva szeretjük pártunkat, Rákosi elvtársunkat. kinek egyenjogúságunkat köszönhetjük! — ezeket a gondolatokat foglalták be leveleikbe megyénk délszáv doL ffozói, melyeket díszes albumba kötve Rákosi elvtárs születésnapjára küldtek. Néhány levelet kiragadtunk a sok közül és csokorba kötve, itt . mutatjuk be azokat. Simonovicsné Rákosi elvtárssal beszélgetett özvegy Simonovics Antalné délszláv do gozó parasztasszony Mohácson, az Ady Endre ulcában lakik. A felszaba. dulés előtt nem volt földje. Ha a mu.tról beszél, semmi jói, semmi örömet sem tud mondani, mert neki csak a nyomorúság jutott. Napszámba járt a kulákokhoz, apja pedig a teg.agyár. ban dolgozott. A felszabadulás, a Szovjet Hadar reg hozta meg számukra a szabadságot, örömet és bo dogságot. Nem dől. gozott már másnak Simonovicsoé, saját hét hold földjét műveli unokájával és igyekszik mindig többet kihozni a földiből. Beadási kötelezettségét még soha sem mulasztotta dl. Ezért van tekintélye a mohácsi dolgozók előtt. Március kilencediké »lőtt pár nap. pal nagy öröm érte Sknonovicsnét. öl bízták meg azzal, hogy felvigye Rá kosi elvtársnak az albumot, amelyet a bárányamegyei délszláv dolgozók küldtek a délszláv dolgozók nagy barátjának. A seben robogd vonalban már aztate maga előtt látta Rákosi e vtársat, ahogy barátságosan mosolyog és beszélgetnek együtt. Nehezen várta azt a pillanatot, mikor kezetszorfthat vele. Es elérkezett ez a pillanat. Ott volt Rákosi elvtárs melléét, beszélgetett vele. Elmondta Rákosi elvtársnak, bogy milyen jól élnek a délszláv dolgozók Mohácson in és megígérte, bogy még johb munkát végez majd a begyűjtés meggyorsítása érdekében. Snnonovlc»- né már Rákosi elvtárs szú elésnapja előtt száz százalékra teljesítette baromfi és tojásbeadási kötelezettségét és igyekszik minden dolgozd parasztot meggyőzni a beadás fontosságáról. Tudja — és ezt elmondja mindenkinek — hogy az adott szó, a kötelesség teljesítése a h§La legszebb, legméltóbb jele. Rákosi ulvtárs megtekinti az albumot, melyet a bárány amegyei délszláv dolgozók küldöttsége adott át Budapesten. »En, kflencholdas parasztassaony témapján tiszteletet és dicsőséget kivagyok .aki 1944 előtt egyik puszta- állóik felcjet Köszönöm neki szebb tói a másik kutékig napszámoskod | ételemet Születésnapjára első nótáim beleg férjemmel, kél kiskorú ^yódévá beszoógájiaiiáaj kötelezőtisee- gyermekemmel együtt A napi ke. k egérében eleget wt nyáréi megisem tudtuk megkeresni ,u ^ ^ Sokat küzdöttem. Most, a dolgozó nép ■iem- t harcosainak. Ráikosj elvtársnak szüle.) Bázstr mé. MoavoródT. JERANT LÁSZLÓ MEGVÁLTOZOTT SORSA Az album címlapja Kásád község alig két kilométerre san Tito Jugoszláviájától. A község lot gozó parasztjainak nagy része délszláv, de magyar és németaikuakat is aláihatunk, akik valamennyien egyet btésben dolgoznak. Nem mindig volt íz igy A felszabadulás előtt más étet 'árta érrel Jeránt László még nem volt 16 éves mikor már cselédként dolgozott Her {enrőder Ede 40 holdas kutaknál, a izomszéd községben. A kulák nem volt 'ekintcttel korára, vele müveltette meg ’öldjr nagy részét a kis Laci egye {ül gondozta a kulák 15 •szarvosmar \iáját és lovait Még szombaton sem :udott hazamenni' édesanyjához, mert különben éhen maradtak volna a jár tzágok A többi dolgozónak is ilyen flete volt. Akinek volt is pár hold ’öldje, úgy élt, mint ma Jugoszlávia ban a dolgozók Ugyanis arról írnak i kásádi dolgozó parasztoknak hozz& ’.artozóik, ismerőseik „odaátrót" hogy síig van idejük a saját kis földjük megművelésére, a kulákok földjére hajtják őket az UDBÁsok dolgozni. • De jött a felszabadulás 1944 ben Egyre könnyebbé vált az életük Már nem ment Jeránt László sem a kutakhoz csak a saját földjén dolgozott, jmelyet a felosztáskor kapott Mégis, továbbra is a föld rabja volt. A fold megművelése minden idejét lekötötte. A múlt évben csoport alakun Ká iádon Míg azelőtt csak a hulákok földjét szántotta traktor, most a tszcs többszáz holdját a traktorál’omás n tépi erő segítségével művelik meg. Az emberek élete is megváltozott Úgy megszerették a cső por ban a munkát mint ezt az egész új, szabad életet. Jut már idejük olvasásra, szórakozásra Jeránt László, a kulákok volt cselédje, egyik legjobb dolgozója a csoportnak és egyik legjobban táncoló daloló tagja a kultúr gárdának Mert a csoport megalakulása után megalakult a kultúr gárda isi me’ynek tagjai az új életre éledi, felszabadult emberek. A régi népdalok életrekelnek és fürgeséggel járja a táncokat. Szeretik is valamennyien a faluban a kultúr gárdát és táncait, dalait elnéznék nap estig. A legutóbbi kultúrversenyen is első lett a kásádi csoport. • Kásádon most tavaszi talaj előkészítési, vetési munkái befejezéséhez kör leiednek. A gépállomás Irak orosai tárcsázzák a csoport földjét közvetlenül a határ mellett. Odaát más világ van. Még a tavalyi kukoricaszár t* kint van „túl” a földeken — mondja nem egyszer Klempinger Marian Ott nyomor itt bőség Ott szolgaság, Itt szabadság.. Persze, ezt a szabadságit meg is kell védeni. a bőséget tovább kell lokozni. Ezért vállalták a kásádi dolgozó parasztok felszabadulásunk ünnepére, hogy negyedikével megkezdik a kukorica vetését, de ezért kell a sertésbegyüjlésben is jobban előretörniük Mu ássák meg 0 ká- sádiak ezzel is, hogy menny re szeretik a hazájukat, melyről dalaikban énekelnek, s melynek véde’méért ott a léi' hniár-.-. — áldozat-- bó*--k. „Te ákl bennünket a haza és a Szovjetunió szere telére tanítasz, segítései bennünk« abban -ls,‘ hogy anyanyelvűnkön tanulhassunk Valamennyien azt kiáltjuk feléül Elóél soká! Irta ezt Olaszlban Sajnovlcs Anna Vm. osztállyá tanuló." „Odv Rákosi elvtársinak 1 Ml, bar». nyai délszlávok Tito é* bandája ellen ügy harcounk, hogy tol jenitjük a terv érdekében beadási kötelezettségiünket. ígérjük hogy most i* el«1 get teszünk ezAzszázailékban beadásunknak, hogy az ötéves terv határidő előtt megvalósuljon és a szocializmus minél előbb felépüljön. Vieles Anne Versend"« vidáman folytatják anyanyetvükó énekelve új dalokkal a régieke' .,Könnyű a szivünk “ ez a kedven nótájuk * az a t bbszázcídos aal „.A sam majkó cura Hna" (Csinos kislán vagyok én anyám ...) És táncaikba is feléled a már feledésbe ment kól kukunyestye. jabulkc todore, hopp- slb, amelyeket az idősebbek ‘.anitan- be a kultúrgárda fogja nak Jeránt László és felesége. Horvot Márk, de Marjanics Márk délszláv dolgozó paraszt is korát megcáfoló Az album első oldalán n kép es a felirat ■ magyar és délszláv dolgos*» a munkások és parasztok, a határőrök és a határmmtl lakosság "-----r fo gásáról és szoros szövetségéről beszél. „Szeretetteljes üdvöz’etemet kül-] Mindé» a mi drága Rákosi eTvtfts- óm Rákosi eviársr.ak a mi i‘^a|sunknak kenhetjük. Ezért tettem >zetőnkm;ik és hosszú éjetet kivé 1 ■Yuaotli «él iáv flplJ-lok néjivuciviuJibe Öltözve ■k neki. hogy őrködhessék továbbra felettünk és gyermekeink fö'ött. múltban szegények vo'/.unk. ma ónban már a mj gyermekeink is aagasabb iskolába járhatnak, én ké* gyermekem-Budapesten délszláv iskolába jár. art a felajánlást, hogy tojás és t» romfibeadási köte ezettségumet 25» százmlékna te'jesítern Wtlnlimm nafc már eleget Is tettem. Torján ár Adámné AlsószentmártoA."
