Dunántúli Napló, 1952. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1952-03-02 / 52. szám
DUNÁNTÚLI ViLÁO PROLETÁRJAI EGYESÜL JETEK! r~--------------------------------------------------------------------------------—> •V MAI SZAMBÁN» Versenyben a vállalások teljesítéséért. (2, o.j — A Wöl* kedí tsz törekvése a boldogabb jövő J*lé. (2. o.) — A német nép kikényszeríti a békeszerződést. (3. o.) — Épül a kommunizmus, (4. o.) — Fiúk, lányok! Gyertek ipari tanulónak) (5. o.) — Az Aranycsillag lovagja bemutatója. (5. o.) — Uj küzdelem indult. (6. o.) — Ezt láttuk a Pécsi Vízműnél. (7. o.) V__________________________________________________________________________/ AI MDP BAR ANYA MEGYEI PÄRTB » 2 O TTI ÁGÁN A K LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 52. SZÁM AKA £Q FIM .EH_____________________________________VASÁRNAP, 1952 MÁKC1LS 2 A járási bizottságok és falusi pártszervezetek 1952* évi pártépítési feladatairól tárgyalt az MDP járási titkárainak országos értekezlete Szombaton délután a parlamentben megkezdődött a» MDP járási titkárai i*ak országos értekezlete. Áz érteke* télén Kovács István elvtárs. a Központi Vezetőség titkára tartott beszá- mólót. Beszéde elején ismertette az MDP IT. kongresszusa határozatainak vég. i (hajtásában elért eredményeket, majd fgy folytatta: Elvtársak! A megnöveScedett 1©52. évi mezőgazdasági feladatok végrehajtása parancsohMmg szükségessé teszi, hogy megerősítsük küőönöecn a mezőgazdaság szocialista szektorában és annak segítségével minden faluban a párt vezető szerepét, hogy fokozzuk ‘falun is a pártpolitikai, a pértépHő munkát Ennek érdekében a következő alapvető feladatokat kell megoldani. 1. A megyei és járási pártbizottságok és falust aiapszeí'veawteU vedelő séget sajátítsák el a gazdaság vezetésének kommunista módszerét. 2. Javítsak a párté pit ő mimika mi Hőségét, építsük ki a rwMtewesen működő pártaMivát. 3. Erősítsük a párt kapcsolatát a pártánk ivüfi tömegekkel. Építsük ki * párt vezetésével a pártonkirüli la- luM aktívát A Biztosítsuk a tömegsTwrvezetek pártvezetéséi s mindeufiek érdeitiében; 6. Stabilizáljuk a párt-zeneket, emeljük a pirtvczietri» saánvoitalát. I. Pártunk ízervezeH szabályzata a termelésben tévő pártszon-ezeteinkei á termelés ellenőrzésével bízza meg. Ezért a járási pártbizottságok, a köz. ségi páirtvezelőségek és párttitkárok feladata, a gazdasági vezetés, az állami gazdaságok, gépállomások, termelőszövetkezetek, a községek termelési vezetésének állandó segítése és ellenőrzése, Ennek érdekében a járási pártbizottságnak, a községi párt. vezetőségnek rendszeresen fogíalkoz, niok keiül a községek, a szocialista szektor életének minden részletével és ebhez *1. kell sajátítani a gazdaság vezetésének (kommunista módszerét. A szociaTjzmus. építése, a Termelés ellenőrzése falun nagyobb politikai és szakmai tudást (követel meg párt- funkcionáriusainktól. Megyei, járást funkcionáriusainknak, a falusi kommunistáknak jobban öl ke'.] sajátítani pártunk pa. rasztpolitikáját, Lenin—Sztálin erről szóló tanítását. Meg toll érteni, nép- • szerűsíieni és helyesen kell alkalmazni ezeket a tanításokat. Eme leti : konkrétan ismerni kell a gazdasági termelő munka legfontosabb kérdé, aeit, az állami termelési és begyüjté. sl tervekeit, a termelőszövetkezetek alapszabályát, a munkaszervezés, a munkaegységszámítás kérdéseit. A falusi kommunistáknak el kell sajátítani ás a kalmazni kell a mezőgazdaság szocialista fejlesztésének új módszereit a szovjet agrotechnika, a fejlett talajművelés legújabb vív. Hiányait. A falust kommunisták a falu szó. etatista átalakítása közben neveljék, formálják át a dolgozó parasztokat. A megyei és járási bizottságok és a falusi kommunisták e'őtt az a történelmi feladat áll, hogy a falun is kineveljék a szocializmus hősies épí. lésének szellemében az újtípusú, öntudatos, szocialista embereket. A gazdasági vezetés kommunista termelési kérdésekkel való fog'alko- zás körül pártunkban még sok a zavar. Funkcionáriusaink, aktivista, ink közül sokan nem értik még sem ennek, sem a pártépítésnek a lényegét és a terme’ési feladatok mecol- dását szembeáKitiák a pártépítési fel. adatok megoldásával. E téren két véglet, két hiba tapaeztídhsfó. Az eo-dk. amikor a terme’ést elbtnvacroDák és az élettől, a termeléstől elszakad* öncóYj „pártépítő“ munkát végeznek. ‘A másik, hogy a megyei járási pártbizottságok és a falus; pártszervezetek a pártpolitikai, a pártépL tő munkát háttérbe szorítják, nemcsak segítik és ellenőrzik a mező- gazdaMgi szerveket, az ÁGI, ÁMG, a tszcsk vezetését és a tanácsokat, hanem gyámkodnak a szakvezetés fe. lett, isméteken megsértik az egyszemélyi felelős vezetést, átnyúlnak a vezetők feje lelett, maguk hajtják végre a szakvezetés fe adatait, he lyettesítik a gazdasági és állami szerveket. Emiatt gyakran elmosódnak a határok az állami, gazdasági és pártmunka közölt. Ha a pártszervek a tanácsok, a helyi mezőgazda- sági szervek a tszcs vezetőségek helyett maguk hajtják végre az opera, tiv gazdasági feladatokat, akkor ott elkerülhetetlenül visszaesik, másod, rendű feladattá válik a pártpolitikai munka. Az egyik végletnél a termeléstől, a másiknál a pártpolitikai munkától szakadnak el a pártszerve, zetek és ezért mind a kettő helytelen. nA gazdasági sikerek, azok tartóssága és maradandó-ága teljesen a pártszervezeti és pártpolitikai munka sikereitől függnek, enékül a feltétel nélkül a gazdasági sikerek homokra építetteknek bizonyulhatnak — mondotta Sztálin eVlárs, Amikor párt beli elvtársaink, belofelejtkeztek a gazdasági sikerekbe, eltávolodtak a politikától ez szélsőség volt, amelyért drága árat fizettünk. Ha most egyes elvtársaink hozzáfogva a pártmunka fokozásához, azt képzelik, hogy eltávolodhatnak a gazdaságtól, ez másik szélsőség desz, amely nem kevesebb áldozatot fog követelni. Nem szabad csapongani a szélsőségek között. A politikát nem lehet elválasztani a gazdaságtól. Nem távolodhatunk el a gazdaságtól, mint ahogy nem távolodhatunk el a politikától sem... Az életben, a gyakor. latban a po’itika és a gazdaság elválaszthatatlan. Együtt élnek és együtt halnak. És aki gyakorlati munkánk, ban el akarja választani a gazdaságot a politikától, aki a gazdasági munkát a politikai munka csökkentése árán akarja fokozni, vagy for. dítva, a politikai munkát a gazdaság; munka ceökkentése árén — az feltétlenül zsákutcába kerül... Következésképpen el kell sajátítani a gazdasági szervek bolsevik vezetésének módszerét, ez pedig abban áll, hogy rendszerese^ segítjük ezeket a szerveket, rendszeresen erősítjük őket és nem e szervek megkerülésé, vei, hanem rajtuk keresztül vezetjük u gazdaságot.“ Megyei, járási pártfunkcioriáriusa. ink közül még sokan nem értik Sztá ljn elvtársnak ezt a rendkívül fon. tos tanítását. Úgy állítják be: vagy a termeléssel, vagy a pártépítéssel foglalkoznak, mert a kettő együtt nem megy. Ez a nézet helytelen és veszélyes. A pártépítés már nevében foglalja tartamát. Szakadatlanul éoiteni, erősíteni a pártot s mind jobban alkalmassá tenni a döntő feladat, a szocializmus építésének megoldására. A pártépítés nem öncél, hanem fontos evzköz, biztosíték a szocializ. mus építésében a párt előtt álló gazdasági, politikai és kulturális feladatok sikeresebb és gyorsabb vég. rehajtására. Nem szabad kettává’asz. tani a termelési feladatok és a pártépítést feladatok megoldását, mert ez a kettő egységet képez. A gazdaság; szervek pártvezetésének színvonalát emelni azt jelenti, hogy elsősorban megjavítjuk a párt. épdtő munkát, a pártonbelüH életet. A pártépttő munka erősítésével és .javításával erősítjük párlszervazaVein- ket, növeljük szerepüket a tenme'ési feladatok végrehajtásáért és lú'le-'je. sitéséért folytatott harcban. A párt- építő, a pártpolitikai munka szaka dalian javítás* teszi csak igazán le belőve, hogy a pártszervezel, a párttagság jobban megát'jn a bel vét a termelésben. A párlépftő munka teszi igazán lehetővé, libgv a pártszervezet, a párttagság minden napja a párt politikájának, a párt éa a kormány batározaiainak következetes végrehajtásáért folyó harcban teljen eL Ménné« jobb lesz a falusi pártépítő munka, annál erősebb lesz a mezőgazdaság szocialista szektora, annál jobb lesz az állampolgári fegyelem, a ajmukafegyele®, annál több élelem, több mezőgazdaságú ipa. ri nyersanyag lesz, annál gyorsabban halad előre a falu szocialista átalakítása.-Sok párttítkárt inkább a tanácsnál lehet megtalálni. Horváth elvtárs, a fülöpszállási függetlenített párttitkár a helytelen munkamódszer következtében elveszi a tanác* önállóságát, az idejének túlnyomó részét a tanácsnál tölti és a tanács előtt álló feladatok végrehajtására az esetek többségében ő mozgósít, 6 Intézkedik, emellett elhanyagolja a pártmunkát, nem foglalkozik megfelelően a pártszerve zei vezetőségi tagjainak nevelésével, a tagság aktivizálásával. De tapasztalható ennek a fordítottja is. Bár egyre ritkábban, de előfordul még, hogy a falusi tanács, a függőt, lenftett elnök és tanácstitkár egyesíteni akarja a kezében nemcsak a tanács, hanem a pártszervezet vezetését is, amikor a függetlenített tanácséi, nők és tanácstitkár háttérbe szorítja a nem függet’enített párttrtkárt, átveszi a pártszervezet vezetését és a pártszervezetet a tanács segédsrervóvé, a párttagokat a tanács ki-segftőjévé, végrehajtójává teszi. Rossz pártfunkcionáTÍrts az, aki mindent maga akar csinálni és nem tudja jó; foglalkoztatni a területéhez tartozó funkcionáriusokat. A tanács, a mezőgazdasági szervek munkáját a vezető káderek döntik el. Az MB, a JB és a falusi pártvezetés fontos feladata, hogy segítsen kiválogatni a mezőgazdasági szerveket és a tszcs-t, az ÁGI-t, az AMG-t és a tanácsokat vezetni, feladataikat jól megoldani képes kádereket. Erősfteni ké l az egyszemélyi felelős vezetést. Segíteni, türelmesen nevelni és ellenőriz, ni kell őket, hagyni belejönni a munkába. hogy önállóan, felelősen tudják megoldani a feladatokat. II. Ezeket a feladatokat csakis a párt építő munka minőségének javítása val oldhatjuk meg. Sokan még a párikáderek között is nagyon eszű. kítik a pártépítós fogalmát. Nemrég megkérdeztem az egyik járási párttitkárt, mit ért pártépítés alatt? „Azt, hogy minél több tagjelöltet és pár- tagot beszervezzenek“ — felelte. A tag- és tagjeiö'.tfelvétel valóban iqen fontos részét, képezi a pártépú tő munkának, de csak egy részét. Nem kisebb feladat ennél a káderek, a tagok és tagje öltek kommunista nevelése, eszmei-politikai színvonaluk emelése a tagság aktivizálása, a pártmunkába való bevonása, a törne, gek közötti politikai népnevelőmun- ka. A pártépítés további fontos feladata a pártcsoportok, a választott pártszervek munkájának tervszerű javítása, a pártaktíva építése és foglalkoztatása, a vezetés stílusának, módszerének tökéletesítése, a szer. vezeti szabályzat következetes betar tusa, a pártonbelülj demokrácia betartása, a kritika.önkriüka elmélyítése, a kezdeményezés kifejlesztése, az élcsapat öntudatos fegyelmének megszilárdítása, egyszóval a belső partéiét rendszeres javítása, a párttagság és a pártonkívüli tömegek mozgósí. tása, a párt előtt ál ó feladatok végrehajtása. mindez alapjában véve me, ríti csak ki a pártépítés fogalmát, ezért nem helyes azt csak a tag. és tag jelölt-felvételre leszűkíteni. A PB e héten fogla kozott'pártunk növekedésével*,'-.-; megállapította, hogy sok pártszervezetben nem elég gondosan válogatják ki a jelölteket, főleg csak a mennyiségre mennek és elhanyagolják a minőséget. Pártunk taglétszáma köze’eűik n miliőhöz, ezért a PH n párt tovább: fejlődés-.' szempontjából azt a rendkívül fontos határozatot hozta. hogy a párt élcsapat jellegének fejlesztése érdekében a jövőben a főfigycCmet neon a párttagok túlzott mennyiségi növelésére, hanem a párttagok és tagjelöltek eszmei színvonalának emeléséra, marxista-leninista harcos szellemű nevelésére, aktivizálására és a párimunkáha való bevonására kell hegyezni, s a párt erejét ezen keresztül kell megsokszorozni. Felszínre keH hozni a párttagságban lévő óriási belső tartalékokat, eszmeileg és szervezetileg egységeseb bé, fejlettebbé kell tenni pártunkat. A PB továbbá úgy határozott, hogy jobb módszerekkel, gondosabb kiválogatással pártunk fejlődése számára továbbra is biztosítani kell az egészséges tagjelölt-utánpótlást, de szigorúbb, magasabb követelményeket kell szabni a felvétel e.lé. Az irányt arra keÜ venni, hogy a 14—24 év (közötti fiatalok a párt se- gédcsapatálban, a DISZ bcn legyenek Énért a PB úgy határozott, hogy a jövőben 24 éven alul a pártiba tagjelöltet lehetőleg ne vegyünk fel. A soraink közé bérből és fizetésből ölöket, elsősorban az ipari termelésben dolgozó, termelésben és társadalmi munkában példásan helytálló, öntudatos, elsősorban ,24 éven felüli fiatal munkásokat, a szocializmus építésének v tisztikarából a legjobb értelmiségieket, műszakiakat, tanítókat, valamint a dolgozó párásítóik leg- jobójáiból, tszes-.tagck és olyan egyénileg dolgozó parasztok közül kell tagjelöltet felvenni, akik a termelésben, beadásban, adófizetésben, ed öl - járnak, helyeslik a párt szövetkezeti politikáját, és hosszabb-rövidehb távon e kérdésben is készek * pártot követni. Magasabbra kelt emelnünk a párttagság megtisztelő fogalmát. El fcefl érnünk, bogy a párt sorai közé most már csak a legjobbak kerülhessenek, akik kitüntetésnek ve. szik a ta g j el öl t f e"ivét élt. A pártszervezet tagjai munkakörben jól megismerik, kiválasztják és politikailag nevelik a legjobb pártonkfvülleket, bevonják őket, mint pártonkívüli aktívákat a társadalmi munkába és később a párt sorai közé. Alapszervezeteinkben sok helyen az a helyzet, hogy amíg egyes tagok túl vannak terhelve pártmunkával, addig a tagság jelentékeny része ma még nem végez semmiféle pártamukát, ezzel elmulasztja a szervezeti szabályzatban előírt kötelességének teljesítését. A PB úgy határozott, hogy a párttagokkal és a tagjelöltekkel szemben a fegyelem, öptud-at, tanulás, párt. munka és a kommunista helytállás betartása terén fokozatosan magasabb követelményeket kell állítani. Ugv kell tehát a jövőben végezni a tagjeöltfelvétélt hogy az ne legyen külön feladat, külön probléma, hogy azt a folyó pártmunkától ne elvonatkoztatva, hanem azzal szóró, san összekapcsolva végezzük. A pártbizottságoknak, alapszerve- ze-li vezetőségeknek arra kel, tehát törekedni, hogy fokozatosan a tagság túlnyomó nagy többsége * végül minden párttag feCjessítse a párttal szembeni kötelességét éj méltóan kivegye részét a közösség érdekében kifejtett pártmunkából. A pártépítés egyik legdöntőbb feladata a párttagok és tagjelöltek rendszeres eszmei, politikai képzés". Bár az oktatási munkánknak ko, moly eredményei vaunak, a falusi káderok, a falusi párttagság politikai, eszmei szinvona’a még nem kielégítő. Tagjainknak még egy része nem ismeri és nem érti eléggé pártunk politikáját s nem harcol elég követ, kőzete-en unnak végrehajtásáért. A jövőben minden falusi pártszer- vezpt vezetősége nagyobb figyelmet szenteljen a tagság politikai képzésére és javítsa meq az esti párts/e- mináriumok színvonalé*. Igyekezni kell arra, hogy a párttagság mind nagyobb részét részesít, sük politikai nevelésben. Különös gonddal törődjünk a leg. tehetségesebb elvtársak továbbképu zésével. A párttagokkal való rendszeres tfi. ródés, a párttagok mogismeréso, nevelése ellenőrzése és aktivizálása la. rén döntő szerepe van a pártcsoportok és pártbizalmiak munkájának. Sok helyen még nem is működnek a pártcsoportok, ezen gyorsan váL toz-tatni kell és mindenütt meg kell szervezni és meg kell javítani a párt. csoportok munkáját. Á most folyó pártbizalmi választásoknál biztosítani kell, hogy a legfejlettebb, Vég. aktívabb párttagokat jelöljék és válasszák meg pártbizalminak. A pártcsoportok munkájának ja. vulájsával nőni fog minden pártszervezetben az aktivisták száma. A pártaktivisták állandó politikai ne. velő és szervező munkájában van a pártszervezetek ereje, sikereinek titka. Pártszervezeteinkben vannak már szép számban aktivisták. A baj csak az, hogy nincsenek egységesen összefogva. Vannak vezetőségi tagok, népnevelők, pártbizalmiak, gaz. dasági. tömegszervezeti és kultúrák, tivák. Ezeket főleg külön hívják ösz- sze, egyik sem ismeri és ezért nem is segíti eléggé a másik munkáját. A pár-tvezetöségék mellett működő pártaktívát minden pártszervezetben — ahol csak lehet. — ki kell építe ni. A különféle területen dolgozó pártaktivistáikat egv-két havonként.™ néha sűrűbben — rendszeresen össze kell hívni, ahol a pártvezetőség be azámoj a munkáról, a feladatokról és kikéri az aktivisták véleményét s az. után közös erővel biztosítják a feladatok végrehajtását. III. Ä falusi pártszervezetek ereje * dolgozó parasztokkal való szóró* kapcsolatban, azok aktív támogatásában rejlik. A falusi pártszervezetek, pártáktívisták csak úgy tudják feladatukat megoldani, csaik úgy tudják kapcsolatukat szorosabbra zárni a falusi dolgozók minden rété*, gével, felnőttekkel, fiatalokkal, nőkkel, értelmiségiekkel, csak úgy tudják megnyerni támogatásukat ha a pártszervezet körül kiépítik elsősor. ban a pártonkívüli dolgozó parasztok, hói álló, jóhnüködö aktívát. A kislétszámú pártszervezetek erejüknek megsokszorozását a párton- kívüli aktívák létesítésével érik el. Ahol nincs pártszervezetük, ott csak. is a pártonkívüli aktívákra támaszkodva oldhatjuk meg a feladatúnJz A pártonkívüli falusi aktíva Írt- építésében, a párt és a tömegek kap. csolatának szélesítésében, valamint a falu előtt álló közvetlen feladatok- megoldásában komoly szerepük van a tömeg szervezetiknek, elsősorban a DISZ-nek, a Mező- és Erdőgazdasági Szakszervezetnek, az MNDSZ.nek. valamint a földművesszövetkezeteknek. Bár már jobban törődnek pártszervezeteink a párt első számú segéd, csapatával, a Dl Sikszel, ez még mindig nem kielégítő, a DISZ-nek igen komoly szerepe van a íalun Rákosi alvtárs ismételten felhívta a figyel-, mer arra, hogy jobban és többet Ifi. rődjünk az ifjúsággal, a DISZ-szeL A pártbizottságok, falusi pártveze- tőségek sokkal nagyobb szeretettel foglalkozzanak és konkrétebb segítséget nyújtsanak legközvetlenebb se. gédcsapatuknak a DISZ-nek. A pártbizottságoknak 24~26 éves jó kommunista káderek és tagok átadásával erősíteni kell a DISZ ve. zetését és a DISZ-sze] együtt minden városban, üzemben és faluban szer. vezeíi’.cq meg kell szilárdítani a DISZ-t és állandóan segíteni kell feladataik megoldásában. Sokáig raáT nem tartható fenn az az állapot sem, hogv az élcsapatnak, a pártnak nagyobb a taglétszáma, punt a seoéd csapatának, a DISZ-nek. Ezért ebben az évben a DISZ-nek jelentősen (folytatása a második oldalon).