Dunántúli Napló, 1952. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1952-03-02 / 52. szám

K n p i * o m2 MAIN TUS (folytatás az első oldalról.) meg kell nőve'ni a taglétszámán és sorai közé hozni az ifjúság színeja. vát, meg keli javítani a DISZ belső életét. Meg kell erősíteni a vezető ségeket, ki kell építeni a széles aktí­vát. A mezőgazdaság" szocialista átala­kítása a pártépítés feladatainak meg­oldásához meg kel szilárdítanunk az alapszervezeti vezetőségeket, elsösor ban a járási pártbizottságokat és emelnünk kell a pártvezetés színvo­nalát. A járási PB egyik legfontosabb szerve pártunknak. Kü önösen most, e mezőgazdaság szocialista átalakító sa idején jelsntösen megnőtt a JB nek, mint a járás politikai vezetőjé­nek, s a járási párttitkároknak sze­repe és feladata. Az MB, a JB munkáját olymódon kell megszervezni, hogy a PB mun katársai idejük legnagyobb részéi nem az ülésezéssel, a határozatgyár fással, hanem a határozatok végre­hajtásának a helyszínen történő el tenőrzésével, az alsóbb pártszérvek. nek, az talapszervézett titkároknak és vezetőségi tagoknak megismeré­sével nevelésével és' segítésével tölt. sók. A muhka sii'lyát tehát a végrehaj­tás ellenőrzésére kell* helyezni. A pártbizottságok jobban támasz. kódjának az alapszervezeteikre mun. fcájukban. Nagy feladatok várnak a Járási pártbizottságokra, a fa us; pártveze- tőségekre ez évben és a következő években. De nincs semmi kétségünk afelől, hogy a megyei és járási párt bizottságok, falusi titkárok és falusi párt-vezetőségek megértik feladatai­kat és egyre inkább megerősítik és alkalmassá teszik a fatusi pártszer­vezeteket arra, hogy pártunk Köz­ponti Vezetősége és szeretett vezé. Tünk Rákosi elv iá;:, vezetése alatt sikeresen megoldjuk a párt előtt álló döntő stratégiai fe adatot, a falu szo­cialista átalakítását. Porcelángyár VERSENYBEN A VÁLLALÁSOK TELJESÍTÉSÉÉRT Az üzemek dolgozói teljesítik Rákosi elvtárs születésnapjára tett felajánlásaikat százalékos eredményét 126 százalékra emelte. Nem akar lemaradni a fiatalok mögött. „Örömmel tettein meg a felajánlá­somat hisz el sem tudom mondani mi mitdent köszönhetek Rákosi elvtárs­nak. Még világosan emlékezem rá, amikor a rádióban mondta Rákosi ehiáre; „A mi véleményünk ezerint eljött az ideje, hogy megszüntessük a jegyrendszert.“ Nagyon örültünk ennek. És ezt az ígéretét is, mint minden esetben valóra váltotta Rá­kosi elv társ. A kisebbik lányom vá­gya mindig a tanulás volt. Textil- mérnök akar lenni. Jelenleg Buda­pesten tanul, — jövőre egyetemre megy. Bizony én te szerettem volna ta­nulni atomba® nem volt miből. — Azért űe'gozoK most jobban, mert ez a magam javát is szolgálja. Napi ter­vem 255 darab lánc készítése, de igyekszem ezt az előirányzatot túl­teljesíteni. Van amikor 290 sőt 300 darabot is megcsinálok. — Januárban még 6 százaiéit volt a selejtünk — mondja Sandmann Rezső DISZ vezetőségi tag. Ma mér csak négy cs fél százalék. De ez még mindig sok, hisz Rákosi elvtárs szü- le.ésnapjára legalább négy százalék­ra akarjuk leszorítani. Jobban oda­figyelünk a munkára, nehogy „csiga“ legyen a szigetelőben. A ragasztósnál pedig lehúzzuk a kissé gipszporos ragasztási felületet, így vem kelt fél­nünk, hogy megrepedezik es selejt lesz belőle. Xomcsak ez az egyedüli felajánlá­sa Sandmann elvtársinak és tárnának. Baksa Józsefnek, Január ©lején fel­ajánlották ketten, hogy március 9-ro elérik a 160 százalékot. Amik'// megtudtuk, hogy már­cius 0-én lesz Rákosi elvtárs 60. szü­letésnapja, mindjárt eszünkbe jutott, hogy valamivel örömet szoktak okoz­ni a születésnapokra. Leginkább ajándékokkal. Vájjon milyen ajándé­kokkal okozhatunk mi Rákosi elv- társnak igazán örömet? — Csakis a legnagyobb ajándékkal — mondtuk és mindjárt megszületett bennünk a felajánlás gondolata, amikor meg- haliot nk, hogy jó munkánk a leg­nagyobb ajándék. Akkor jöttünk rá, hogy elérhetjük mi még a 160 szá­zalékot. is, csak nem kell annyit sé­tálni, nem kell a munkát félórával előbb ablxthagyni, mint azelőtt tet­tük. Igaz, hogy a masszaelhordásra idő kell, de nem félóra­így is voHt. Jó kéthótfcl ezelőtt el is érték Sandman nék a 100 százalé­kot. Akkor újra gondolkozni kezd­tek. fozükbejutott: DISZ fiatalok ők, nem maradhatnak le. „Le kell húznunk az öregeket“ — mond iák és megszületett az új fel­ajánlás: 190 százalékot érünk ed március 9-re. — Gondoltuk ha 160 százalékot el­értünk, altkor sikerülni fog a 160 is — mondja Bafcsa József. — Azóta már ezt is elhagytuk és tegnap 190 százalékot teljesítettünk. Ha így ha- ladunli, hamarosan elérjük a kétszá­zat. Pontosan ki kell azt számítani — mondja Sandmann elvtárs, majd hu­nyorít egyet. — Egyik nap egy szi­getelővel, a másik nap két szigetelő­vel csinálunle többet. Mezőgazdasági Szerárugyár A Mezőgazdasági Szerárugyár dolgozói lelkesen harcolnak Rákosi elvtáns születésnapjára tett vállalá­sok tel jesítéséért. Szeretet ükét nem­csak a termelés vonalán mutatják ír; a dolgozóik, hanem albumot is készítenek. A munkába® különösen Jtáldát mutatnak a sztahánovifiták. Nagy József sztahánovtieta meJeg- sajtoló 150 százalékos termelési ered­ménye mellett azzal is megmutatja szeretőiét Rákosi elvtárs iránt, hogy fáradhatatlanul tanítja a gyengébb dolgozókat. Kriszti« Márk a hideg sajtoló dolgozója addig amíg Nagy elvtárs nem foglalkozott vele, alig teljesített ÍM százalékot. Ma már örömmel mondja, hogy 103 százalé­kot ért, el. Nagy elvtárs nem sajnálja a munkaidejét mindenbe® segít, meg­mutatja, hogyan helyesebb a mun­kát elvégezni. De nemcsak Krisztié« elvtársnak segít, hanem Bartos Jó­zsef melegítőnek is, akinek telje­sítménye már 180 százalékra emel­kedett. Igen sok az új munkás a S.zerárn- gvárban. Ezelőtt problémát okozott az, ha valaki beteg lett, mart nem volt aki pótolja. „A* munkát már úgy szervezem meg — mondja Németh elvtársnő, — hogy az új munkásokat a kéthónapos képzésük alatt meg. tanítom hegeszteni, megmutatom, mennyi áram szükséges a hegesztés­hez.“ Takács Magdolna fiatal DISZ tag szívesen hallgatja az idősebb dolgo­zók tanítását. Jelenleg 119 százalé­kos eredményt ér el. Az üzemben a jó szervezési mun­kának meg is van az eredménye, mert a lánc-műhelyben minden dol­gozó teljesíti Rákosi' elvtárs születés­napjára tett felajánlását. A belső munkapadnál dolgozik Zsirmann Istvánná 52 éves asszony. Rákosi elvtárs születésnapjára 1Í6 Pécsi Bőrgyár A Pécsi Bőrgyárban Rákosi elvtárs születésnapjára tett felajánlások szé­pen haladnak a megvalósítás felé. Uj dolgozók kerülnek nap. mint nap az élenjárók közé. Uj eredmények szü­letnek március 9. tiszteletére. Az üzem átlaga a 22-i értékelésikor 133 százalék volt. A boxosműheJy 151 százalék, a talpas 11© százalék, a meszes 116 százalék. Az eredmények azt mutatják, hogy a bőrgyári dol­gozók a tervüket nemcsak teljesítik, de túl is fogják teljesítem. Február 22-én még 1© dolgozó volt aki szitz százalékon alul teljesített. Ezé® a területen még van javítani való. A versenytábla nap mint nap új eredményekkel telik meg, a han­ti (»híradóban nótát kap az a dolgozó, aki a teljesítményét fokozza. Ez ser­kentőleg hat a többi dolgozókra és ösztönzi őket termelésük emelésére. Azok a dolgozók, akik kiemelkedő eredményeket értele el és van család­juk, kis csomagokat kapnak. Ezeket u. csomagokat az iskolában fogják megkapná a jól dolgozó apának a gyermekei. Ezzel is édesapjukat ösz­tönzik a jó eredményeik elérésére. Harvnn József Pécsi Bőigvár. A köikedi tsz törekvése a boldogabb jövő felé Kölk-ed alatt húzódik a magyar- jugoszláv határ. De ha nem állnának ott Titoék janicsárjai, ha nem cirkál na minduntalan a jugoszláv járőr ak­kor is határt látna a szemünk. Azo kon z. részeken, amelyeken tavaly ve tettek a jugoszláv dolgozó parasztok, még mindig ott fekszik, ott rothad a tavalyi kukoricaszár és a silány búza meg árpa__ tarlója. Tito fizetett pribék­jei géppisztollyal állnak a dolgozók mögött, azzal tuszkolják őket sűrű „hajde hajde" közepette, hogy legalább némileg ..kiköszörülhess :k a csorbát“ A munka mégsem megy. Mégsem ve­tettek az ősszel a jugoszláv dolgozó parasztok. Mégsem készítették elő a földet az idei vetésnek. Titonak nem adnak kenyeret a jugoszláv dolgo zók... A Duna ága mellett húzódik a kői- kedi erdő. Az erdő és az országút kö­zött a termelőszövetkezet hatalmas iöldtáhlája terül el. A környéken, amerre a szemünk ellát, mindenütt gondosan művelt földeket látunk, amelyek csak arra várnak, hogy meg­enyhüljön az idő és tulajdonosaik, a dolgozók bevessenek nrnden talp­alatnyit. A megyében kevesen tudják, milyen lelkesedéssel készülnek a kői kedi tsz tagok és az egyénileg dolgozó parasztok a tavaszi munkákra. A tsz ben kijavítva várnak az összes gépek. A tagok jól kihasználták a tél) nőnapokat* Idejüket a gépek megja­vításával, a vetőmagvak tisztításával es előkészítésével. az állatállomány fokozottabb gondozásával töltötték, hzerkivül bőven jutott idejük szórako­zásra, filmlátogatásra, táncra, mulat­ságra a község gyönyörű kultúrottho- nában. A kultúrház előtt most is so­kan állnak. Egy kiváló cseh filmet, a „Kis partizánok'’-at fogják pörgetni Kiilked község kultúrotthon», ahol én non „ ír­szlovák fl.metPmü,a«ák bePart,Zánrik“ C,mfl Ifjú Kovácska Gyula elvtárs egyike a csoport legfiatalabb tagjainak. Még csak tizennyolc éves, de komoly része van abba®, hogy a termelőszövetkezet tagjai az elmúlt évben bőséges termést takarítottak be. ö a növénytermesztési brigád vezetője. — Néhány hónapja dolgoztam a szö­vetkezetben amikor elérkezett az el számolás ideje. Szüleimmel együtt 450 munkaegységet szereztünk. Alig tud tűk hazacipelni a sok járandóságot; amelyen kívül 2700 forint készpénzt is kaptunk. Válóban, Kovácekáéknál bőségesen megtelt az éléskamra, meg a padlás. Munkaegységeik után kaptak 16 má zsa búzát, 30 mázsa kukoricát, hat mázsa árpát, 140 kiló cukrot, 18 kiló mákot, 14 mázsa szénát, 14 mázsa burgonyát, 13 mázsa takarmányrépát. Ezenkívül egész éven át, naponta más­fél liter tejet, vágáskor húst, több al­kalommal bort és még 25 mázsa ku koricát a háztáji gazdaságukba.' — Idén még jobb eredményeink lesznek — mondja büszkén Kovácska elvtárs, — mert most már mi is fel­használjuk a szovjet elvtársak tapasz­talatait és átvesszük a fejesben, a mesterséges borjúnevelésbcn, a munka- szervezésben és a gyapot művelésében is módszereiket. A szovjet fejési módszert máris meg­honosították az állattenyésztésnél és ha megfelelő edényeket ‘ kapnak a mesterséges borjúnevelést is rövidesen bevezetik. A fejősnél értek már el si­kereket. Azelőtt három és fél aérfy liter volt az egy tehénre eső ’ fejési átlag a termelőszövetkezetben. Amióta te'ést Z3k a t®S>ymas«zást, a csepeg a nan' aí-e^yedi takarmányozást, es M ,??’ hor°mszori fejtést, kilenc és emelkedik“ d<? 62 minden nuP ntt ?'****&««* megszilárdításá­nál,iáik afplSZl>M.et laPasztalatokat hasz- termelj elkészítették az ide. ra ervet’ felbontották brigádok­Idős KoJ^-kaat°rra i egyénekre. Például i j- G>'u!a állatgondozó mit kell r í"- h°^ ehben az évben elvégzi — 'ÍU végrehajtani cs ha jói ségefszereah^fd4-1, munJtae^y' úiímiTj, Idos Kovácska elvtár» ben "a légti'hb a°Z>ki nPkÍ Van a lsZ" 136. é b “«hegysége, eddig Előre az élenjáró szovjet agrotechnikával tavaszi vetéseink teljesítéséért Mpvőqazdaságnnk s^ooializállása ha , mas ütemben fejlődik. Ál* ami gazdaságaink és termelőszövetkezete., ink területi gyarapodása is mutatja e fejlődés mértékét. ötéves tervünk teljesítése érdeké­ben az ipari termelés emelkedéséhez hasonlóan a mezőgazdaságban is mindent ©1 ke® követnünk a termés- eredmények fokozása érdekében, mert különben mezőgazdaságunk el. maradása fékezi iparunk további fej­lődését. Ebben a munkánkban, mint minden másban, a nagy Szovjetunió sietett segítségünkre és átadta lei- próbált és nagy eredményeket bizto. sí tó fejlett agrotechnikai módszereit. Ilyen termésfokozó módszer a téli nedvesség megőrzése helyes talaj­előkészítéssel. A régebben alkalmazott tavaszi se. kéiyszántóa, tárcsázás, és boronáé« helyett, a talaj művelés új eszközei a Wiljamsz féle simító és a kuHivátor. Mindkettő a talaj legfelsőbb rétegé, nek fordítás nélküli megmunkálásá­val crjv záró fe ütefet képez a talaj felületén így a téli nedvességet tel. jes egészében megőrzi a növények számára. A múltbeli szántás és tár. csázás talaj fordítást végez és szárí­tó hatása kétségtelen, a borona pe­dig egyedül alkalmazva talajegven- gető hatását tekintve elmarad a Wi'. jamsz-félc simító tökéletes munkája mellett Hogv a talajok téli vízkész­letének megőrzése mit jelent a nö­vények nyári fejlődésére, azt különö­sen az aszályos években tapasztal­hattuk. A fentiek szerint állami gazdasó gaink az idei évben a talajelőkészí. test a vetés alá a következőképpen végzik. Amint a talaj úgy megszik­kadt, hogy arra a talajszerkezet ron. tása nélkül rá lehet menni, megkez­dik az őszi szántások elsimítását. Ezt Wiljamsz simitóval végzik rézsútos irányban. Azért így, mert a talaj el- egyengetésénejc ez a legsikeresebb módja. Akár keresztben, akár hosz- szában végezzük a simitőzást nem végzünk jó munkát, mert a talaj egyenetlenségeit ezzel a móddal tö kötetesen nem szüntethetjük meg. A Wiljamsz simitónak a közönséges simltóval szemben az első léce foga. zott, amely megbontja a barázdaor- niok tetejét s az így fellázított talaj- részeket az utána következő tagolt simító részek könnyebben besodor, ják a barázda mé yodóseibe, így a m<«-jmunkált terület asztal-simaságé lesz. • Lehetőleg minden őszi szántást el­simítanak. még a késői vetésű növé­nyek földjét is. Ezután a kürti váto-rt állítják mun kába közvetlenül a vetés előtt olyan méysógben járatva amilyen mélyre, a vetésre kerülő magot verni akar.! iuk. Utána azonnal borona, majd a * vetőgép halad, utána pedig magta­karót vagy hengert adnak aszerint, hogy a mag vagy a talaj mit kíván meg. Igv elérkeztünk a vetéshez, amit az idén ugyancsak új módszerrel az élenjáró szovjet agrotechnikától át­vett hossz-keresztirányú vetéssel vé. geznek nagyrészt az állami gazdasá­gok és termelőszövetkezetek. Ez úgy történik, hogy a vetést hossz és átlós irányban kell elvé­gezni. Az átlós vetés végrehajtásé, hoz az előirt votömagmennyiséget 15 százalékkal kell növelni és az így kiszámított vetőmagszükséglet 50 százalékának kivetésére kell beálí- tani a vetőgépet. Például 80 kiló ta­vasziárpa helyett egy holdra 92 ki­ló lesz a vetőmagmennyiség, így a gépet 46 kilóra állítjuk be. A tapasztaltok szerint a legked. vezöbb eredmények akkor érhetők el, ha a sorok nem derékszögben keresztezik egymást, hanem átlós- irányban (rézsútosan). Enné! az átlós vetésiéi különösen ügyelnek arra a gazdaságok, hogy elég mély magágy legyen, különben sok mag a talaj felületén maradna. Vigyáznak arra hogy a kétirányú vetési munkává1’ a talaj ne tömődjön össze, ezért a keresztirányú vetés megkezdésével a talaj kellő szikka dósát meg ke® várni. Ez ugyan kétszeres munkát jelent, mert gyakorlatilag a bevetendő terű let megkétszereződik. Úgy szervezik tehát me<j a mupkát, hogv idejében késés nélkül befejezhető legyen a , vetés. A vetőmagtöbblet és a kétszeres munka értéke az e őálló terméstöbb­letben bőségesen megtérül. Ezzel a módszerrel a sűrű, sorkö '• növények egyenletesebb beállót* ságúak, egyenletesebb a fejlődésük a tenyészterületet és napfényt j0h' ban kihasználják, ezért nehezebben dőlnek meg, gazmentesebbek lesvnel- cgyentetesebben, gyorsabban érnek be és így 'ényegesen nagyobb és biz tosabb termést adnak a múlt módsze reivel szemben. Ezt a7i uj módszert örömmel és bo-dogan alkalmazzák sok he’ven mert tudják azt. hogy munkájuk eredmenve nyomán a dolgozók étet színvonala emelkedik és mindenki nek nagyobb darab kenyér jut. SzénbánváfzaW 0105 százaitkra iel!ese'!e leluuári tervét Bányászaink áldozatos harcának eredményeként szénbányászatunk evő zeknesen zárta a februári munkál A hónap utolsó 'napján, 29 ón szénbányák országos viszonylatba! 117..! százalékra teljesítették a n. ' tervet , ezzel szénbányászat» k 100.05 százalékra hajtotta végre“? felwuári tervét. A havi tervei a közéivrT„r, tröszí kivételével valamennyi bánta' tröszt 100 százalék fo'ctt teljesítette! Idős Kovácsit., r... .. t'Tnielíí^i,, ‘ ’;ta,a “iMRondnzA. * ,*'* *«S*öbb munkaegy* Ség<1 dolSoa*ja. SZ*P az %!atavík^etÜnkrLck ™£yon dik. - Sz6rm nya ~ büszkéiké­bériünk. 32 >e' mine kocánk hs*“* ~?er. tésünk, bar malacunk vmi ' n s“ldönk és számos társaimmal U8y “break dolgozni állománya ’ mó ° szövrtkezet állat' a tsz ünk minél 1<:8yoibra nőj jön is gazdagabb legyen! . A jugoszláv f,afá_ '° '"unkát vétfp, 4 «^«^dságában ««vetkezet. Ezv.í -3 koÍ£p<J' termel»- beinek a ta f • ' 0san hüsziké'ked­dol«ozó paraszti az egyénilei m^y«koL A k 'S ^meri ered­au léptek l_ l^u^'OOi hónapban í>3- n,ím k^Íamlsz.t>e- Az új belépők tan'- Jó munkáhtuí<1 Csoport«t abkí' v&t erősítr^’^.l ők ■« a megl* d°lgozni, á’tv ak^-V»4^ Uáy akarnak parsak élen iá-ft k'?Vak a szovjet elv K°áy a dúmn Ä?il a (culmazni, kukor -atp^’"0 kalá8z°k1 a bő rodo állatál!omá^c1’ az cáyre szapo­mjrS° jufioszl^^ ,be8Zíí't'n ** nV°­s() nelcik hftdv Y°ííoi6knak: hi fefezafeadulian .“V*, ®a4yar dolgozók Szovjetunió ' “Idogan ólünk hogy» fáit bennünket K';!Í'l°r hata!nias őre ^ feoldo-aJ'^

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents