Dunántúli Napló, 1952. február (9. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-24 / 46. szám

NAPLÓ 1952 FEBRUAR 24 NYUGATI ÖVEZET Victor Hugo-kióllítás az Egyetemi Könyvtárbart Victor Hugo születésének löO. évfordulóján 3 haladó világ és a béketábor nemcsak a nagy írót. hanem a békemozgalom törtéuelnri e!6- harcosát is ünnepli. ' Victor Hugónak, a szabad franciának, szívügye volt a magvar szabad­ságharc is. A magyar szabadságharcról írta ezeket a sorokat: ..Minden kívánságunk odairányul, hogy minél hamarabb végleges diadalt arasson eg a hősi és lovagig* nép, amely Tt&liáért és Lengyelországért ha redt“ '(t.jnéd mindé® francia eszméért ott, keleten, a szabadságért, a civilizációért." 1 És a kis népek ügyének a szolgálata is beleolvadt Victor Hugo áltaá. nos célkitűzéseibe, amely célkitűzés :k minden művének alapgondolatát megadják és ezzel egyúttal a béke nagy ügyét szolgálják. Ezért gyűli?'fl* izzón a háborút és követelte lángoló szavakkal a békét: »(lsek egy jött ment vagyok, ki hozzátok beszél. I>e nézzetek reám fenséges szemetekkel Vápa, cézár, királyt Itt vagyok én, az esnber, S azt kiáltom megint: — békét követelek! Békét nekünk, s fajunk minden ükéinek! Ezért, ennek a nagy békeakarat nak következményekén! álmodta iiyeél tick a XX. századot : • ” Nézd! oszlik már az éjnek árnya, S a felszabadított világra, — feledve Cézárt és Cape bet ti a felnőtté le+t nemzetekre fényt — moccanatlan fenn lebegve — a béke roppant szárnya vet. Az égnek egy mély sarka villog, nézzetek, egyre nőve csillog, s roppant ragyogássá dagad. , Köztársaságok Szövetsége ma még csak szikra fény az éjbe — holnapra te teszel a nap! Victor Hugónak, a békeharc elő harcosának állít méltó emlékét a* Egyetemi Könyvtár, amikor Szepesi 11. 3. számú épületének előcsarnoká­ban Victor Hugo kiállítást rendezett. A kiállítás nyitva reggel 8.tál este 7-ig. a könyvtár nyitvatartásinak ideje alatt. A dióspusztai kultúrosok Vásárosbécen ~ A szovjet film ünnepe alkalmával új magyar filmet is műsorratűzött a pérsi Petőfi filmszínház. Nem vélet en az, hogy a legszebb, legjobb szovjet filmek seregszemléjekor a legújabb ■magyar film, a Nyugati övezet is el- i&eriilt hozzánk. A e/ovjet filmek mulatta harcosságúbót. szenvedélyességéből, gyözniakarásbó! merítettek a fi ni ké­szítői, amikor megírták, játszották és forgattak az első antumperialista, kozmopoiitaellenes. értelmiségünk problémáit bemutató magyar filmet. \ magyar filmgyártás útján a fej­lődés égy új állomását jelenti a Nyu. gáti övezet. A nagy tudós munkája, egyszerű élete, apró bogarai, a mun káscsalád vacsorája a halászlé főzés szertartása, az esztergályos és a ^pro­fesszor asszisztensnőjének éledező sze­relme. — mincl-mind a mi szép és egy­re tovább szépülő életünk mozzana­tait. eseményeit tárják lel. Es ha nem is ilyen hűen, ha nem is ilyen erőtel. iesen, de megmutatja a film a hábo­rú* terveikért minden gyalázatra, em­berrab ásra is képes imperialisták al­jasságát is. Megmutatja a film, mire gondolnak az amerikai imperialisták és bérenceik, mikor a tudomány sza­badságáról, nemzetköziségéről szaval, nak, mikor a t,szenvedő emberiség érdekében“ az atombomba nyersanya­ga. az uránium után vetik magukat. A haladó tudomány — a békeharc egyik hatalmas fegyvere. Ezt magya­rázza a íikn és ugyanakkor mint fe­ketét a fehér mellett, megmutatja azt is, hogy a tudomány árulói a hábo­rút, az emberiség ellenségeinek ügyét, a háborús uszítok gazdagodásának ügyét szolgálják. A magyar filmgyártás, amely csak néhánv éve indult meg a szovjeffiim mutattál úton, nagy fejlődést tett meg ezalatt a néhány év alatt. Természe­tesen még messze vagyunk* attól, hogy filmjeink törés nélküli, minden ízé­ben realista módon, optimistán ábrá­zolják étetünket, fejlődésünket és ugyanakkor a maguk undorító mivol- tábon mutassák be ellenségeinket, a béke ellenségeit. A Nyugat; - övezet című filmnek egyik hibája, hogy az ellenség ábrázolása nem egYszer se­matikus, egy kivételével durvának, á'latiasnak mutatja be a másik tábor tagjait, akik pedig a durvaságnál, a gorombaságnál finomabb eszközökkel is dolgoznak! Nem egyszer gengszter, filmre emlékeztető módon, oldanak meg egyes problémákat, így például a nyu­gat; övezetben fogvatartott magyarok szökését, és üldözését, vagy a pro­fesszor csapdábaesésének történetét. Az írók és rendezők — Várkonyí Zoltán és Bacsó Péter — a film néhány gyengesége el'enére is jó munkát végeztek. Jó munkát vé­geztek, mert bátran nyúllak új, friss kérdéshez, bátraa nyúltak a békeharc. a hazáját szerető értelmiség egyilc ton­los problémájához: a kozmopolitizmus elleni küzdelemhez. Jó szolgálatot tesz a film íómondanivalója mellek az is, hogy az írók nem egyszer görbe tükröt tartanak fogyatékosságaink elé. igv segítenek azokat megszüntet, ni. Ilyen kritika az. mikor a tudós a sok értekezletről „nyilatkozik”, vagy mikor dagályos, frázisoktól cse­pegő felszólaló (a később árulóvá lett kutató) „kritikát . és önkritikát gya­korol.'’ A film szereplői közül toronymaga­san kiemelkedik Som lay Arlnr, Kossuth díjas művészünk, nemrég el­hunyt nagy békeharcosunk. „Mindig hagyunk valamit ma­gunk után a löidön. Mindenki any. nyit, ahogyan élt. ahogyan dolgo­zott. Ez ád értelmet a? életemnek Ha meghalok, mindig meg lógják találni életem és munkám eredmé­nyeit és bennünk engem is“’. — Som'oy Artur—Ákos Lóránt profesz- szor mondja a Nyugati övezet-ben özeket a szavakat. „Somiay . Artur meghalt, de életének és munkájának eredményeit és bennük őt magát is, újra meg újra megtaláljuk ebben ti filmben“ — állapítja meg Boldizsár Iván a Színház és Filmművészet című lapban írt cikkében. Igen, Somiay Artur művészete, élete, szavai, még élőbbé, még művészibbé, még -hitele­sebbé teszik ezt a filmet! És amikor meghatódva hallgatjuk a nagy mű­vész, a béke egy igaz harcosának sza­vait, a fiim apró hibái széttöredeznek, elolvadnak Somiay zsenijének újat- formáló kohójában, A film többi szereplője:, Gpbbi Hil- dg, Benkő Gyula Uray Tivadar, Szir­tes Adám és még sokan mások mind­mind hozzájáru'tak ahhoz,, hogy a Nyugati övezet nagy film"'left; hogy' H Nyugati övezet soká emlékezetes marad mindenki számára, aki csak látta. Szombaton délelőtt n községi hiva­talsegéd dobdlására figyeltek fel a vásárosbéciekt Értesítjük a község dolgozóit, hogy vasárnap este a dióspusztai kui- túrcsoport előadást tart a községben, melyre mindenkit szeretettel meghív, nak! A falu népe kíváncsian várta a műit évben első díjat nyert kultúr- csoport előadását. Az előadóterem már jóval a hirdetett idő előtt zsú­folásig megtelt, még az ajtót is le­vették, hogy aki már nem fér! a te remhe. az legalább a lépcsőkrö’ lia'i- hassa az előadást. TüreíméticnüC várta a közönség a függöny felhördülését. Végre! Nagy taps és éljenzés fogadta a diószpusz- tai csoport bemutatkozását. Nfegkez. (lődött a műsor. Bevezetőül vidám, tréfás jelenetet mutattak be a pórul­járt kúláktányrói. Utána néhány nép-1 daj következett három szólamban' és kánonban. A dalok meglepően szé­pek voltak. Majd egymásután csen­dült fel a sok régLrégi népdal, e$v más után táncolták szebbnél szebb' nép: táncaikat, igv a pintes-táneót, kisszéktáncot, seprütáncot, oaéptáo- cot, bokorláncot, és susztertáncot, Az előadás meghallgatása után 'el­határozták n vásáros-bériek, hogy megalakítják ők is kir'.túrcsoportju kát, újjáélesztik már.már feledésbe merült régi dalaikat, táncaikat, szo­kásaikat, hogy versenyre kelhessenek a dióspusztai csoporttá!. A DÍSZ szer­vezet a kuífúrcsoport megalakításáig is szórakoztatni, tanítani akarja a község dolgozóit. Ezért készülnék va fiatalok Monere: Fösvény című vígjá■ tékával a farsang vég érv. A fegyelme­zett próbák, a szorgalmas fiatalok munkája nyomán minden bizonnyá' sikeres lesz.az előadás. Graf fits Lajos népművelési ügyvezető- Cj­* A Gyiunölcsérlelő őszön jött a 17 éves Bokor Mátyás Komlóra, Szűr­ről. Az első komlói, akivel talál- koztak, szép dinnyét vitt. „Hot vettey" — „A piacon“ Igen ám, de hol u piac? Ezt hármójuk közül egy rom tudta, pedig a két himesházai. Schnell Ferene\ és Müller József járt már egyszer Komlón, akkor, amikor felvették őket a vájár iskolába. Mind­járt Szév ruhába öltöztek és úgy mentek haza. Csoda-e, hogy a h>mes- házai táncmulatságra átrándalt Bokor Mátyásnak kedve támadt az útra, különösen, akkor amikor a két ko­moly vájár-jelölt mesélni kezdeti, .Bokor Mátyás kedve töretlen volt, tyig Eráösnieeskctg gyalogoltak, ma­gasan lobogott-, milcor ott vonatra ültek és fiösszúheiényig zakakoltak, de fokról-fokra lohadt, amint onnét kegy.völgyön keresztül jöttek, egyre jöttek. Sem tudták még akkor, hogy Sze. bényt-öl Pécsre vonattal, onnan pedig busszal Is utazhatnak. . A két ,.világot járt" már csak azért • is sietett, hoar/ mutassák: ők ismerik az utat. Matyi mer, loholt utánuk. Érthetetlen álmosság kör- nyékezte. életében nem álmos-adott el uélelitt, most ha tehette volna, még állóhelyében is aludna. \ agyon elnehezedtek a cipők is, egy-kct'öre leráncigúlta mindkettőt és „ fűzőjüknél fogva rohant a fiúk trión. As erdő h«l elsötétedett, hol meg rí, Uhuit, esek vége nem szakadt, égést addig, amíg egy furcsa kun ragályi kérdett. Erre <7 hangra min. déri komlói tudja, hogy dél van. táj az erőmű . éik meg csak azt tudták, hogy ki- ériek az erdőszélre. Bokor Mátyás 'Kígyót nézett. Odalent valóságos kis város"sütkérezett a napfényben. befele latrabb-n mint fel Az álmosság elrepült, nem kérdezte mar többé, hogy . Mikor érünk oda?“ Oe- annál többet kérdezett mást, I kőbányánál: Mi húzza, ezeket 0» apró csilléket ■> Válaszul berobogott egy kis mozdony. Anitái a drótkerítésnél, vhol nagy épületekben gépek duruzsoltok és óriás fahordókból gőz <■túllőtt fel: Mi ez? A fiúk a szertefutó drótokra tnu- \tttnk és úgy mondták: Az erőmű. Mire felka/itatlak a hegyre, a fe­hér palotához, a vájáriskolához, csuk - kérdezte: Vurasabbra nem tud- ' ■ volna építeni? BOKOR MÁTYÁS MEGVÁLTOZÁSA 4* nc-j-ajto maalenáGlt cs tük­rében egy percre elmozdult minden, a. várost melengető hegyek, a piros­pozsgás új hazák és ők beléptek az. isk olába.. Bokor Mátyás mezítláb, a kezében lóbálódzó cipőkkel. Csak akkor vette ezt észre, amikor érezte, hogy wi lycn jó a kalácsok utón. a hűvös, sírna kőpadtón jápú. A jó ebéd végeztével ismét, vissza­téri az álmosság, de most már jókor, mert fehér le,Kdön, pokrócos ágyon feküdt, de valahogyan mégsem. tudott elaludni. 'A nagy lötás-f irtásban elmaradt gondolatok most egyre jöttek. Eszé­be jutott egy másik út, akkor május volt és ,945. holmijuk a szekéren és öl: Bán­fái ól Szűrre mentek. „Ilonfoglalni" — mondta valaki, csak vem tudja ki A niuestelenségbői a tíztagú csa­ládnak -juttatott 14 holdra. De jó kedve is volt akkor! Mindig leugrott a bakról ép előreszaladt, úgy szánta, hogy elsőnek ér az új faluba. Az apja is rigait pöfékelt az üs­töt tövében (nem a: ö ostoruk colt. mert a kocsit úgy fogadták). Néki azonban néfw előbúji-aJ: homlokén a régi ráncok. Csak. egy tehén ballagott n kocsi után. nem előtte, mert vnn Colt jár mos. Bizony az lett ebből.. boga szán­tás helyett kézzel kapáltak, Kém fölt. akkoriban még Pnlotabozsokop trak­torállomás és Szűrben téeszcsé. Most van és az egykori kapások, ' lei-hordói: meg vizhordók, sőt azok is. akik akkoriban még g fa alatt a ruhákat vigyázták, manapság egyre inkább nekiindulnak a város felé. Vég a téeszcsé elnök fia is. ifjú Hiliczn József is elment Horváth ! endeUet Sztálinvdrósbn. ..Hu már híd. akkor legyen körér“ gondolták és mind hírt. ott kezdtet;, ahol g leg­fontosabb. Bokor Mátyás már csukott szem­mel gondolkodott és Így mosolyo­don cl áron, hogy azért ó sem ment kevesbbé fontos helyre. Épp az előbb mondta az igazgató, hogy ól: adják a szenet. Sztálin városba, a Vasmű­höz. (Hlicza meg Horváth mozi ár­iái/ föle füganei;.. Elaludt. Piciében először idegen­ben, mert bízón'/ idegeit volt a- a fényes, áj otilton és a- emeletes ágú­Még soká nem tudott eligazodni az épületben, mindig o -portástól kér­dezte, merre is keresse, amit kéré­séit. Még a bányában hamarabb meg­szokta a járást. Azt egy-kettőre meg. szén te. Először volt benne egy kis- szorongás, de amikor látta, hogy a többiek is jönnek, már nem félt. A légaknán szálltak le az ötös szintre,. .1 kasban nem kapott levegőt., mint­ha •' gyomra jött volna ki. Akkor még nem tudta, hogy az indulásnál mély lélegzetet kell venni. Hat népiéi ismerkedett a bányával cs mindig külön örült a felszállásnál 0. ió melegvíznek a. fürdőben. Három nap elméleti és hárem nap gyakorlati oktatás roll egy héten. Bokor Mátyás, aki odahaza a szemi­náriumon mélyeket hallgatott, most már azért feszeng a székén, hogy kérdezzék. Akár bányaműeelésianból, akár számtanból. Dolgozik elő válásban, szénben, ga­rt leit hajtanok felfele, aztán ilyenkor nemcsak a szén kerül elő. hanem egy pút őskori ember is, -mint az olyan, aki azt mondta: „Belőletek úgy sem lesz váiár!" A másik meg t>t vetett: ..Kicsikék, törpék tárnak itt:' .1 két lé kedé nem roll öreg ember, nem fejtettek ki még jófor­mán annyi szenet sem. amennyit. el­égettek ót. hon. de azért ijesztgetésre volt eszük. í.«kA-/i»«v Hittek a rendes I -inná szol: is. Ha géphiba volt, vagy cala- niert állt a munka, melléjük tele. petitek es szeretet'W szóltak, taní­tották őket. Matyi csak -vasárnap kívánkozott haza, mert különben már felmérte, mennyivel -jobb ez az élet, mint ami­kor háromkor kelt és tizenegykor fe­küdt. .1 munkásnál megvan a nyolc óm munka, nyolc óra pihenés és közben „ nyolc óra szórakozás és sport. Ez az igazi! Csakhogy city nap, amikor bené­zett a szekrényéin. a holmi legalján nem találta off a tiszta új nadrágját. Ellopták. Még rajta sem volt. Zsákba tette a holmit és lement az igazgatóhoz, előhalászta a zsebé­ből réz iratnaksamétát. letet'e az asz­talra. kiválasztotta, amelyik társzóit, egy hónapja krfy _ égyten a felvétele. Hí jelen'rfte. hogy elmegy és meg. mondta miért. Az igazgató nem próbálta meg­győzni, csal: azt felelte: — Én nem számoltatlak le. — Kern? — Nem! — .thiior majd le»xamollalnah as aknán. — Ezzel összeszedte a pa- pírokat, (elvette a cőkmókot és el­indult az erdőn át. Az apja is így hagyta oda a szö­vetkezetét, ahol kertész léiére nem hallgattak rá és nem hordták <1. trá­gyát a melegágyba. Elment Mo­hácsra. Igaz, hogy vissza is tért új­ból a. téeszcsébe. De ő nem megy vissza. Kern. Csakhogy egyre ' nehezebb lett a zsák. álcái ha szén lenne benne, meg rvselögep is, úgy húzta lefele, mint a kas és úgy érezte, hogy az öreg Kinder Lajos tanvájár is rajta ül a zsákján, mintha bizony ő is el akar­na jönni Szűrbe. Bedig csak r. szive volt nehéz és nem a zsák. Egyszeresed: megtorpant. „Az igaz­gató asztalán hagyta a tagjelölt iga­zolványát,!“ Lerepítette a csopwjot és a. zsebéihez kapott. Otí pirostott a kis könyv! Nem veszett el! Bokor Mátyás.' 1950. Leült, egy tönkre, (a cigányok vág­hatták ki róla a fát) magnyálazta az okt.óbcr[ bélyeget, mert az csak félig ragadt, pedig vigyázni kell rá., az apja is hogy vigyázott. . . Tavaly is elmesélte az öreg. Mi­kor hat és fél év után hazajött Szó vfeioroszországből, ahol vörös- kai» m volt; 25 éves korára éri Kis- zomborba, elkezdte szervezni a pa­rasztokai, eolt egy, aki beárvlta. Jöttek a csendőrök, felpofozták, haj­szolták. Naponta jöttek érte. kísér­tek, ütői tél:- verték. A tagkönyvét ke­resték. Egyszer egy vagy pártakti- váról jött. haza. -mássz ind. — amikor it folyó Idájánál várták, az akkor még fiatal „öreg“ átúszta a folyót, de otthon is csak csendőrök voltak. Átkutatták a házat a tagkönyv illán, mindent feljártak, de hiába. Mikor elmentek, apja megsimogatta a sub­lóton a icrűőt, alatta volt a régi tag könyv. Most párt titkár a faluban. Mit szól majd, ha beállít azzal, hogy mór is ki- lelett- a két év. Visszatette a tagkönyvet, hátára kerítette a zsákot és elindult. Nem áz akna, hanem a etijáriskola felé. P>okor Mátyás nemsokára raj- paretnesnok, a szoba vezetője lelt. Tiglntaun Pál helyébe került, aki elaludt a bányában, akkor fel-, is küldték. Tiglmaim, . aki egy j>esM volt vaskereskedö fia, meglepően ügyesen ropja a jampeetápcot, de rajparancsnok meglehet enélkül is­iiékor Mátyás nem a legjobb raj- jKirancsnok, mert nem fart elég, fe­gyelmet. Hiába mondja egyesékmjf. hogy ne dohányozzanak az ágyakoft, azok csak füstölnek, pedig ő maga példát mutat. Sohasem dohányzik, nem éppen a példaadás kedvéért, ha­nem két 1xtfonért. Két jiofont kapott eddig az apjá­tól, de mindkettőt, a dohány miatt. Az egyiket még 1941-ben, amikor óé öreg hazaküldözte a bakáknak járó „Honvéd"-et, ő rneg a bátyjával, a/ci most katonatiszt, szorgalmasan el­szívta. Mikor hazajön az apjuk, ke­resi a cigarettát, hát persze, hony kijútotl a poion. A másikat meg ak­kor kapta, amikor lapofyogor-; a mál­lásról g dohány. Ezért, aztán nem­igen vágyik a füstjére. Pedig r, pokrócok környékén gyak ran felfelé kacskaringózik a füst.' Bokor Mátyás már tud szenet fej- t-cni, tanulni hozzászól komoly kér­désekhez, kiismeri magád Komló 'vá­rosában, könyveket olvas, de még rum tud fegyelmet tartani. Majd megtanulja- ezt is. Mint rajparancs­nok, tizen négynaponkéni rákerül - a sor és ilyenkor ö lesz az egész, ha­talmas iskola parapesnoka,, a kar- szalagos. napos tiszt. Máskor meg as a kitüntetés éri, hogy ö mondja a jelszómagyarázatot. Heggel háromnegyed hét van. Kürt­szó harson, A kultúrteremben vi- gyázzba mereveditek a szakaszok. A zászló meglebbert, majd lassan fel­felé indul... Vezényszó nélkül felcsendül az ének: „Egy a jelszó ... a béke . ■ -.* Parancshirdetés. Az egyik rajt megdicsérik, két. tanulótól megvon­ják egy hónapra ad egyenruha viselés jogú!, A mai nap a jelszó: „Éljen a munkás-paraszt' szövetség!" Bokor Mátyás lép elő. kék bányász- egyenruhában, kezében -papírlapot szorongat. Megkezdődik - a jelszó, magyarázat. — Hlriársah ’ Nékiiük. munkások­nak kötelességünk erősíteni azt a testvéri szövetséget... A nagy termet bejárják a szárúk, a város felöli ablakokon bezúduló napsugarat is megiáncolUttják. - • Bokor Mátyás jól megmagyarázta a munkás-paraszt szövetség lényegét, SZÁNTÓ TIBOR K 4 *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents