Dunántúli Napló, 1952. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-05 / 3. szám

2 WBPIŐ IMS JANUAR 3 Sztálin elvtárs üzen éténél* további visszhangja a világsajtóban fTASZSZ)Japánban a dwnofcnati-1 Vaóaineimyf bukaresti lap részlete­kül közvélemény nagy lelkesedéssel I sen kommentálja Sztálin elvtársnak a fogadta Sztálin elv-társ japán nép bez intézett üzenetét. A japán lapok vezető helyen, nagy címekkel közöl. *ík az üzenet teljes szövegét. A la­pok többsége közi Sztálin elvtárs fényképét is. A kínai lapok január 3-án első oídaJon közölték a japán néphez in­tézett sztálini üzenetet, a Takungbao című lap megállapítja: „Ez az üzenet lelkesíti a japán népet, amely kétr ségtelenül a győze'mes befejezésig folytatja hősies harcát hazája szabad­ságáért és függetlenségéért.'“ Január 3-én & Rudé Právo és más csehszlovák lapok kiemelkedő helyen közölték Sztálin elvtárs újévi üzenetét a japán néphez. A lengyel Trybuna Lndu az üzenet­tel kapcsolatos vezércikkében a töb. bl között ezeket Írja: „Sztáltn szavat hatalmas jelentőségűek a japán és a többi nép szempontjából. Hatalmas Jelentőségűek, mert a világelső bé­keharcosa mondotta őket, aki vala­mennyi világrész sokszázmilHó embe­rének gondolatát fejezi ki.“ A lap a továbbiakban megállapít­ja, hogy Sztálin elvtáis újévi üzene­te megfelel a japán néptömegek leg­forróbb törekvéseinek és kívánságai­nak. Az üzenettel kapcsolatban Ludstül Sztojaraov, bolgár akadémikus, a Béke Vi’.ágtanács tagja a Rabotnicseszko Delo-bam többek között ezeket írja: „Sztálin nagylelkű és nemes szavai, ame'yeket a japán néphez intézett, kifejezik a Szovjetunió békeszerető po­litikájút és valamennyi nép szabadsá­gának és függetlenségének megbecsü­lését.“ A VinJta Capitale című román lap Sztálin elvátrs táviratát kommentál­va hangsúlyozza: ,,J. V. Sztálin üze­nete az imperialista elnyomás elleni határozott harcra lelkesíti a japán né­pet." japán néphez intézett üzenetét. A tiranai rádió Sztálin elvtárs üze­netéhez fűzött kommentárjában a töb­bi között ez* mondotta: „Sztálin e’v- társnak a japán néphez intézett új­évi üzenete a béke üzenete Újabb fényes kilejezése a sztálini békepoii- tikának. A békéért, az új háború elhárításáért küzdő népek Sztálin elv- társ üzenetét történelmi jelentőségű okmánynak tekintik.1' A kelstberlini Neues Deutschland vezércikkében többek között hangsú. lyozza: „Az amerikai imperialisták több országban belészke'ték magukat. Kegyetlenül kizsákmányolják ezek­nek am országoknak a népét és min­den! megtesznek, hogy bevonják őket kalandor háborús politikájukba. Kü­! lönösen világosan látható ez Japán példájában. „Ebben a helyzetben __ folytatja a la p, — lordul J. V. Sztálin a japán néphez üzenetével, biztosítja a japán népet a Szovjetunió népeinek mély együttérzéséről. J. V. Sztálinnak a ja­pán néphez intézett újévi üzenete megerősíti a békeszerelő emberek meg­győződését, hogv a béke győzni fog." A japán néphez intézett sztálini üzenet természetesen nem tetszett az amerikai megszállóknak. Egyetlen amerikai lap sem kommentálta még az üzenetet. A francia Humaiuté első oldalon kö­zölte az üzenetet Sztáltn é’vtárs arc. képével együtt. A finn, svéd és az uruguayi lapok január 2 án ugyancsak foglalkoztak az üzenettel. Az ENSZ közgyűlés politikai bizottságának január 3-i délutáni ülése Pária fTASZSZ): Az ENSZ-közgyú- lés politikai bizottságának január 3-i délutáni ülésén az ú. n. „kollektív Intézkedés ele“ bizottságának jelentésé­vel' kapcsolatban kialakult vitában felszólalt Uj-Zéland képviselője is. Ar. ra a kijelentésre vetemedett, hogy azok az államok, amelyek nem haj­landók résztvenni az amerikai-angol tömb által javasolt és az ENSZ a’ap- okmány elveinek ellentmondó „kol­lektív intézkedések“ végrehajtásában — nem tekinthetik magúkat az ENSZ téljesjogú tagjának. Ugyanakkor azonban azt is kijelentette, hogy or­szágának „hozzájárulása korlátozott“ és hogy Uj Zélandnak nincs szándé. kában a korlátokon tümenni. A január 3-i délutáni ülésen a kül. döítek: között szétosztották azt a ha­tározattervezetet, amelyet a Szovjet­unió küldöttsége előterjesztett. A ha­tározattervezet így hangzik: „A Közgyűlés, abból kiindulva, hogy az ENSZ főieladata biztosítani és megszilárdítani a nemzetközi békét és biztonságot és figyelembe véve, hogy az ai'apokmány értelmében a Biztonsági Tanácsra hárul a íőlelelös- ség a nemzetközi béke és biztonság fenntartásáért: 1, elhatározza, hogy megszünteti a kollektív intézkedések bizottságát, 2. ajánlja a Biztonsági Tanácsnak, hogy az alapokmány 28. cikkelyének megfelelően haladéktalanul hívjon össze periódlkus ü'ést az olyan in­tézkedések kérdésének megvitatásá­ra, amelyek biztosíthatnák a nemzet­közi kapcsolatokban most kialakult feszültség kiküszöbölését és az or szágok közötti baráti kapcsolatok megteremtését. A periódlkus ülésen meg kell tár­gyalni elsősorban azokat az intézke­déseket. amelyek meghozására a Biz­tonsági Tanács lenne -letékes. abból a célból, hogy elősegítse a hadműve. letek megszüntetéséről Koreában lolyó tárgyalások sikeres befejezését.'4 Az amerikai ,,demokrácia“ — és a tények „A kongresszus nem hoz olyan törvényt, amely korlátozza .. — így kezdődik az USA alkotmányé, nak az a pontja, amely az emberi jo­gokra vonatkozik. Az USA kongresz- szusa azonban már elfogadott és ha­tályba is léptetett olyan törvényeket, amelyek lábbal tiporják mind a Füg­getlenségi Nyilatkozatot, mind az em. bari jogok alaotörvényeit. A SMITH TÖRVÉNY megindította és „törvényes alapra“ helyezte a haj­tóvadászatot az USA valamennyi ha­ladó eleme, valamennyi békoharcosa ellen, akiket „összeesküvőknek“ bé.. lyegez és azzá..' vádol hogy „a !:jr tnányrendszer erőszakos megdöntésé­re“ törnék A ivIACCARREN TÖRVÉNY 1350- ben lépett érvénybe és hivatalosan ez az elnevezése: „Törvénycikk a rend­kívüli állapot fenntartásáról és körül­ményeiről." Mit jelenít ez valójában? Korlátlan hatalommal ruházza fel a rendőrséget, amely tekintet nélkül mindenre, házkutatásokat és letartóz­tatásokat foganatosíthat. A TAFT—HARTLEY TÖRVÉNY az amerikai munkásság másfé'évszázados harccal kivívott szakszervezeti egye­sülési jogát vonja meg, paragrafusai értelmében minden sztrájkot törvény. Jelennek nyilváníthatnak és módot adnak arra, hogy a szakszervezeti ve­zetőket, de á sztrájkolókat is törvény elé állítsák. Rabszolga-törvény! Es itt van még ezeknek a fasisz­ta jellegű rendkívüli törvényeknek méltó társa, az „Amerikáé'lenes Te­vékenységet Vizsgáló Bizottság“ for. májában, amely mint valami modern inkvizíció dühöng az USA egész te­rületén. Maga elé idéz mindenkit, aki haladó eszméket vall és jelentései alap ján az Egyesült Á lantok igazság­ügyminisztere az emberek tízezreit és az egyesületek százait helyezi fekete- , Ijstára, Nézzük meg közelebbről az USA alkotmányának egyes pontjait és ves­sük össze az alkotmány, a „BEJ o? Rights“ szavaival az élőiben mutatko­zó tényeket. join Líszenko, szovjet akadémikus munkásságának tanulmányozására hív­ta Jel az olvasókat. Dr. Lee Lorchot eltávolították kol. légiumi áfásából, mert tiltakozott az ellen, hogy egy newyorki bérházból kilakoltatták a néger családokat. Leman Bradleyt. a newyorki egye­tem tanárát elbocsátották, mert a spa_ nyolorszdgi Franco-terror áldozatai ér­dekében felszóla’t. James Bartitt professzornak meg kellett válnia a Georgia állam egye­temén betöltött tanszékétől, mert el­fogadta, hogy a haladó párt a válasz­tásokon az állam kormányzójául je. lölje. „A kongresszus nem hoz olynn tör­vényt, ninety a .sajtószabadságot korlátozza“. EZZEL SZEMBEN: 1951 július 26 án a kaliforniai ,,Peo_ p’e‘s World“ című újság szerkesztő­ségét titkosrendőrök rohanták meg Az újság szerkesztőjét, Al Riehmon- dot a szerkesztőségből egyenesen a börtönbe vitték. Vele együtt került a rács mögé Philipp Conai'y. az új­ság losangelesi kiadásának munka­társa is. Az újságírók ellen kiadott vádiratban ez a mondat szerepel: „A kaliforniai lap szerkesztői cikkeikben a Kommunista Párt nézeteit juttatták kifejezésre.“ / ,,A kongresszus nem hoz olyan tör vényt, amely korlátozza a nép bé­kés gyülekezési jogát“. ,,A kongresszus nem hoz olyan tör­vényt. »mely a szólásszabadságot korlátozza’’. EZZEL SZEMBEN t 1951 június 20 ára virradó éjjel szá­mos amerikai polgárt — fértíakat, nő­ket vegyesen — rángattak kj ágyuk­ból és vittek börtönbe. „Bűnük“ az volt, hogy éltek az USA alkotmányá­ban biztosított gyülekezési jogukkal. A letartóztatottak el’en kiadóit, vád­iratban — mint a New York Times 1951 június 21-i száma megírta, — ilyen indokolások szeretteitek: „Géor. ge Blake Cherny vádlott megjelent a gyűlésen“. Ennyi, semmi több nak ez a kedvenc kifejezése — a ten­gerészek és dokkmunkások között. —■ Legutóbb a hajózási trösztök 15 eizer munkát helyeztek feketelistára, megfosztva őket a munka lehetőségé­től. A „rostálást“ azzal az indoko­lással végmik, hogy ezek a munkások „a jelenlegi rendkívüli állapotban ve­szélyeztetik az USA biztonságát.“ „Senkit .sem lehet törvénye* bírót eljárás nélkül életétől, szabadságá­tól, vagy vagyonától megfosztani.“ EZZEL SZEMBEN: 1951 október 30-án a Michigan ál­lamban lévő High’and Park külváro­sában eQy rendőr hátulról lelőtte Wal. tér Washen, 18 éves néger so flórt, aki sebesülése következtében meghalt A rendőr a gyilkosságot azzal indokolta hogy a néger nem engedett sebesség­gel vezetett. Ifinois állam Cicero városában a Ku-Klux-Klan egyik bandája felgyúj­totta azt a házat, amelybe egy néger család akart költözködni és össze­rombolta a család minden ingóságát. A bíróság nem a íehércsuklyás bari. ditákat vonta felelősségre, hanem a városnak azokat a lakóit, akik a né­ger család pártjára á’Itak. A város­ban jelenleg tilos „égereknek letele­pedni. „Az USA polgárainak szavazati jo­gát a választásokon sem megvonni, sem korlátozni nem szabad“. EZZEL SZEMBEN: A Kommunista Párt tizenegy veze­tőjét öt-öt évi börtönre ítélték, mert ..titolcban szervező munkára és a marxizmus-'eninizmus tanainak tér esitésérc szövetkeztek." ftalph Spitzer professzort etbocsá- • iták Oregon állam egyeteméről, ■rí egy tudományos folyóirat hasáb­„Egyik állam sem hozhat, vagy liajihut végre olyan törvényt, amely a polgárok jogait, személyes sért­hetetlenségét korlátozza, vagy bár­mely személyt megfoszt a törvény egyenlő védelmétől.“ EZZEL SZEMBEN: A szövetségi kormány rendelkezé­sére az USA számos kikötőiében „ros­tálás“ folyik az amerikai sajtó EZZEL SZEMBEN: Három állam __ Mississippi Alaba­ma és Louisiana — mindössze 21.000 négert enged a választási urnákhoz a szavazásra jogosult másfé millió né­gerből. Emellett Alá barnában és Ar­kansas, Dél Karolina, Tennessee, Texas és Virginia ál Irmokban olyan választási rendeletit hoztak amely minden néger földbérlőt megtosztsza vazati jogaitól. 1951 november 18-án Louisiana ál­lam Opilusas nevű városában Len- cioss sheriff agyonlőtte John Mitchell 33 éves régért. Az „Associated Press" hírügynökség Jelentése szerint John Mitchell a szövetségi bírósághoz for- du’t szavazati joga megadásáért, ami a shervffet módfelett féháborította. Miután a négert nem sikerült rábír­nia arra, hogy fellebbezésétől elálljon összetűzésre került sor, amelvnek vé. gére a pisztolylövés tett halálos pon­tot. Ezek az esetek, ezek a tények bi- z’cmyüják. hogvjin érvényesülnek az em’ -■ jogok Trumanék Amerikájá­ban ... I Megjelent J. V. Sz?á in művei 13. kötele magyar nyelven A Szikra kiadásában megjelent ma­gyar nyelven Szlálin elv.ára műveinek 13. kötee. Ez a kőiét azokat a mű­veket tartalmazza, amelyeket Sz'álin elv-társ 1930 júliusa és 1934 januárja közötti időszakban írt. Sztálin elvtárs ezekben a munkák­ban továbbfejleszd a szocialista épí'és e meletét, koakrétizáCja az ország ipa rosításának, a mezőgazdaság kollek­tivizálásának eknéleléi, megszabja a szovjet kereskedelem fejlesztésével, a kizsákmányoló osztályok felszámolásá­val!, a szocialista állam erősítésével kapcsolatos feladatokat, kifejti a szo­cialista gazdaság bolsevik vezetésének elveit. A IS kötetben jelentős helyet fog lalnak el azok a munkák, amelyekben Sztálin a kapitalizmus ál'alános v.v ságának újabb jelenségeit elemzi. E munkáiban feltárta a gazdasági, poli­tikai és kulturális fejlődés két hom­lokegyenest ellenkező vonalát, ame­lyek két rendszer, két világ — a fel­felé ívelő szocializmus világának és a hanyatló kapitalizmus világának tör­vényszerűségeit tükrözik. A keleti országok előkészületei a moszkvai gazdasági világértekezletre Moszkva. Pakisztánban nagy figye­lemmel kísérik a Moszkvában ez év- áprilisában tartandó gazdasági világ- értekezlet előkészítő munkálatait. Ka- racsiban, valamint az ország más vá­rosaiban, előkészítő bizottságok ala­kultak. E hónap végén az ország egyes tartományainak, küldöttértekez- le.cin megválasztják a moszkvai gaz­dasági világér ekezleten résztvevő pa­kisztáni küldöttség tagjait. Kalkuttában és Bombayban, India kél legnagyobb kereskedelmi gócpont­jában a gazdasági élet jelen ős ténye­zői elismerik, hogy a moszkvai ér­tekezlet hatékony módon járulhat hoz­zá a különböző gazdasági és társa­dalmi rendszerek békés együttműkö­déséhez. Beiruti jelentések szerint sziriai és libanoni gazdasági körök együttes bi­zottságot alakítottak a moszkvai gaz dasági világértekezlef-el kapcsolatban. Az A1 Nahar című libanoni lap egy vezető gazdasági szakértő uyKatkoza- !át közli, amely szerint mindkét or­szág csak nyerhet, ha résztvesz a moszkvai értekezleten. Ez az ériek ez let — írja a lap — lehetővé fogja ten­ni a Szovjetunió élenjáró gazdasági eredményeinek megismeréséi. Az Észak-Koreában lévő 3-as számú hadifogolytábor állandó békebizoi faágának nyilatkozata Poking (Uj Kina): Thomas Bayes Jr., amerikai hadifogoly .— azonossá­gi száma R. A. 15,067.302, — a 3-as számú tábor 1.317 hadifoglyának ne­vében csütörtökön nyilatkozatot tett a pekingi rádióban; Úgy érezzük — mondotta a töb­bi közöd, — hogy a fegyverszüneti tárgyalások válságos szakaszhoz ét­keitek és ezért hangot akarunk adni ezze' kapcsolatos őszinte vélemé­nyünknek. — Határozottan az a véleményünk, hogy mihelyt létrejön a megállapo­dás a napirend 3 pontjában és alá­írták a tűzszüneti, valamint a fegy­verszüneti egyezményt, az összes ha­difoglyokat ki kell cserélni, tekintet nélkül rendfokozatukra és számukra. Minthogy éppen a hadilogo'ykérdés. sei foglalkozunk, megragadjuk az al­kalmat, hogy visszautasítsunk mindet olyan állítást, amely szerint rosszul bánnak vetünk. Attól a naptól kezd ve, hogy ebbe a táborba érkeztünk, mindenkor jó eVátásban részesültünk jó ruházatot kaptunk és nemcsak szükséges javakkal láttak el bennün két, hanem sok kis, fényüzésszámbtt menő cikkel is. Egyetlen egyszer sert fordult elő logságbaesésünk óta, hogy bántalmaztak volna. A pekingi rádióban felolvasott írás beli nyilatkozatot Thomas Bayes Jr. a 3-as számú hadifogolytábor állandó békebizottságának elnöke, valamint r béikebizottság tagjai Írták alá. A koreai néphadsereg főparancsnokságának tiadi^eitése Phenjan fTASZSZ) A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság főparancs­noksága január 3-án közölte, hogy n koreai néphadsereg a.lnkulatal, a kínai nép! önkéntesekkel együttműködve, valamennyi fronton továbbra is vé­delmi harcokat vívnak az ainerikai- angol intervenciósok és a U Szín Man-féle csapotok ellen, emberben ti hadianyagban veszteségeket okozv nekik. A középső és uyugatl fronton ne« volt különös változás. A keleti fronton a néphadsereg egy ségel a front egyes szakaszain to vábbrn te tűzharcokul átlak Vasárnap tíz megyében és kilenc kerületben tartanak konfererciát a magyar sajtó levelezői A Szabad Nép szerkesztősége és a megyei pártbizottságok vasárnapra hívták össze Pest, Szolnok, Békés, Csongrád, Fejér, To'na, Somogy, Zala, Szabolcs és Győr megyékben, továbbá Budapesten a VII—IX., XI--XXII., X —XVI—XVIÍ, IV—-XV. kerületekben a magyar sajtó levelezőinek megyei illetve összevont kerületi konferert ciáit. A konferenciákon megvitatják! levelezömozgalom kérdéseit, megvá­lasztják a küldötteket a magyar saj tó levelezőinek ©só országos kon ferenciájára. Jenkik garázdálkodnak az adriai kikötőkben Moszkva. A jugoszláv politikai emigránsok „A szocialista Jugoszláviá­ért" című, Moszkvában megjelenő lapjában M. Trnovc a többi között a kővetkezőket írja: A Tilo-banda lakájhoz illő szolgálat készséggel teljesíti a Wall Street pa roncsait. Jugoszláviát ka­tonai felvonuló tereppé változtatja és előkészíti az ország amerikai meg­szállását. Titoék már 1949 ben megkötötték az Egyesült Államokkal a légiforgalmi szerződést Ez a szerződés lehetővé tette az amerikai imperia­listák számára, hogy ka­tonai célokra igénybe vi­gyék az össze? jugoszláv légijáratokat és repülőte­reket, az amerikai katp- nui hatóságok a jugoszlá­viai repülőtereket arra használják fel. — amint a román és magyar kor­mány az Egyesült Álla­mokhoz intézett jegyzé­keiken feltárt tények is bizonyítják — hogy kém­es diverzáns csoportokat dobjanak ál a népi de­mokratikus országok terű leiére. Az amerikai impt'iahs fák azonban nem eléged­tek meg csupán n repülő­terekkel, hanem arra tö­rekednek, hogy az adriai tengerpart tényleges urai­vá váljanak. A belgrádi fasiszta vezetők minden ben támogatják az impe­rialistáknak ezt a törek­vését és már 1950-ben megengedték az amerikai és az angol hajóknak, hogy szabadon bejuthas­sanak jugoszláv kikötők be. Ezzel a Tito-baiida lényegében törvényesítette az amerikaiaknak azt a szándékát, hogy katonai bázisokat létesítsenek az •zdriai tengerparton. A Trieszt szabad terü­letre vonatkozóan múlt én júliusában megkötött egyezménnyel Titoék angol amerikai gazdáik kedvében járva — meg­nyitották az úgynevezett , mellékbejáralol" Jugo­szláviába és lehetővé tették a szabad átjárást Trieszt szabad terület jugoszláv katonai megszállás alatt álló „fí" övezetébe. A Messaggero című olasz lap megírta, hogy a Titorbanda át akarja adni az amerikai ko'onní hm tóségnok a pólói kikötőt és Pnlnből Óz osztrák ka tár felé verető országuta­kat. A ténvek azonban azt bizonvitják. hogy a Tito banda nemcsak a pá lai kikötőt, hanem egyel tengeri bázisokat is ótaa az amerikai agresszorok nak. így például Fiúmé ban már el is helyezke delt az amerikai „körzeti“ parancsnokság. Az elműt hetekben járt a liumc kikötőben a „Des Moines' nevű amerikai cirkáló Ezek a „hivatalos látogcr tások" és „egyezmények' Jugoszlávia amerikai meg szállását jelentik. így var ez Franciaroszágban Olaszországban, Görögor szagban és Törökország bún is. A Tito-banda még lit kolja a nép előtt bünd terveit és mialatt az nme rikai flotta megszállja a. ország legfontosabb len geri bázisait, az úgyneve­zett .amerikai segélyről' zengedez. A jugoszlct dolgozók azonban nagyot jól tadják, milyen „segít­ség" az. amit az amerikri gengszterek nyújtanál Jugoszláviának Az ame rikai imperialisták és bel grádi szolgáik megleled keztek árról, hogy Jago szláoia népei nem lógták eltűrni az amerikai ural mai és szétzúzzák rablárr cBikat. !

Next

/
Thumbnails
Contents