Dunántúli Napló, 1952. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-23 / 18. szám

1362 JANUÁR 23

NAPLÓ

Oéüáüetnások és tszcs-k megyei értekezletén elhangzott telszólalásoK nagy segítséget adnak a soronlévő feladatok jó végrehajtásához

A vasárnap tartott megyei gépállomás és tszcs értekezlet beszámolója után (amelyet lapunk tegnapi számában közötünk), széleskörű vita indult. A hozzászólások nagy többsége nagy segítséget adott a gépállomások és tszcsk soronlévő feladatainak jó elvégzéséhez, feltárta azokat a fogyatékosságokat, amelyek még gátolják a jobb eredmények elérését. Az elhangzott hozzászólásokból közö jük az alábbiakat:

■\ gépállomás és 1s?es együttműködéséről — a mnnkafearyelem megszilárdításáról

Heg-e dús elvtárs a bólyd Haladás | Engem az a nagy megttsatelltetés iermelőcsoport elnöke feSszólailásában ért, hogy a súsdd járásbó' küldöttként fa 1S52. évi termelési terv elkészítésé, résztve'hettem az országos érbekezle

r&., á gépállomás és termeüőcsoport kapcsolatáról beszólt:

Mikor az üzemtervet készítjük, a terv készítésében be kell vonni a

ten. Mikor hazatértem, csoportértakez- leten ismertettem az ott elhangzottakat. Határozatot hoztunk, hogy azokat a tagokat, akik munkahelyüket igtagépállomást is és össze kell hangolni zoliatlanul elhagyják, munkaegységet

n két ütemtervet, a terv elkészítése után szerződést kötünk a gépállomás t>al, amit mind a két fél számára kötelezővé teszünk. Ha a gépállomás nem tártja be a szerződésbe foglaltakat, nem határidőre végzi el a munkáltat, akkor ő fizet tíz százalékot, ha mi nem időben takarítjuk le. a tőidet, amelyen szántani akarnak, akkor mi fizetünk a gépállomásnak tíz százalékkal többet.

Hogy jó legyen a kapcsolat, elmegyünk mi is a gépállomási tanácsgyü_ lésekre, ahol kiértékeljük az elvégzett munkát és feltárjuk a hibákat, hog}> azokat kijavíthassuk.

sir

FereKcs Lajos elviéi* a kővetkezőképpen szólt hozzá:

vonunk le tóle, aki pedig önkényesen elhagyja a csoportot, azzal büntetjük, hogy egy munkaegységére sem adunk ki semmit.

A jövőben termelési tervünket úgy ámítjuk össze, hogy azt végre is tudjuk hajtani. Az egyéni felelősség ki szélesítése érdekében élő és holt felszerelésünket jegyzőkönyvileg átadjuk a brigádoknak, és azért felelőssé tesszük a brigádvezetőt.

*

A vita során felszóliailit Nagy Gyű la elvtárs. a földművelésügyi minisztérium tervosztályának küldötte is:

A* t952. évi terv jó e'őkeszitése a* egyik legdöntőbb feladat

Az értekezleten úgy Novics elv-1 munkaegység ráfordítását Másik, társ, mint több! jelszó aló anyagából hogy az állam iránti kötelezettségek

kiderült, hogy a tervnek, a terv el készítésének az elvtársak is döntő jelentőséget tanúsítanak — kezdte beszédet Nagy elvtárs.

Tervszerű vezetés nélkül a gazdaságok elpusztulnak, széthullanak. Az 1951-os tapasztalatok bebizonyították, hogy valóban így is van. Itt több elvtárs foglalkozott ezzel a kérdéssel, melyben összegezhetjük az 1951. évi tervezés hibáit, hogy 1951-ben a tér melőszövetícezeteknek és gépá'lomá- soknak nem volt olyan termelési terleljesítését is 1952. évi tervben meg kell tervezni. Az elvtársak igen helyesen vetették fel az á lám iránti kötelezettség teljesítésének fontosságát. Azonban a hozzászólók nem beHJ RÍ ÉS P A l< l ÉP 11É S

lyeknek a visszalizetése éppen olyan tontos feladat, mint a beadás, az adó megfizetése, vagv a gépállomás mun. kájának kifizetése.

A jót elkészített éves termelési terv még nem minden, még nem biztosíték arra hogy az 1951'es állapotokon valóban változtatni tudjunle. A terv végrehajtásának akkor van meg a biztosítéka, ha minden egyes termelőszövetkezeti tag, minden gépállomási dolgozó tudja, hogy mi esik rá a terv teljesítésében, mi az ő feladata. Éppen ezért a terv elkészítése után döntő a terv brigádokra, munkacsapatokra és egyénekre való felbontása. *

Többen említették, hogy a szerződtető válMiaíok agyonzsúfolják az egyes termelősziövetbszetóket és elaprózzák a területei. Világos hogy az ország iparának nyersanyagát nekünk kell megtermelni és világos az is, hogy a termelőszövetkezetek a mezőgazdáság szocialista átszervezésé, nél döntő módon keli, hogy hozzájáruljon az ipari nyersanyag ellátásához. Itt arról van szó, hogy a járási tanács ne úgy bontsa fel a termelési feladatokat, mint 1951-ben, hogy minden csoportra egy-egy negyed holdat szab ki. Ki kein választani azokat a termelőszövetkezeteket, ahol egy-egy növény termelése a legjobban megy és úgy szabni ki a feladatokat, hogy ne aprózzák szét a vetésterületeket, ne zsúfolják agyon az egyes területeket munkáintenzív növényekkel.

— Elvtársak, — folytatta Nagy elvtárs, — a-z 1952. évi tervek elkészítése nem fog sikerülni, ha az elvtársak a pártszervezetnek segítségét, támogatását nem veszik igénybe. A következő másfél hónap a jó terv készítésének az deje lesz ás nagy erőfesziíéseszéltek arról, hogy nemcsak a be-1 ^et követel. Én ehhez a munkához ki. adás, adó, de vannak hitelek is me- Ivánok sok sikert..

Szélesítsek ki ax ag«»technikai eljárások alkalmazását

Ezután lépett a mikrofon elé Vastag Miklós, a villányi járási tavuk — nem volt brigádokra, munka- nács agronómusa és felszólalásában a csapatokra, egyénekre lelbontva, —, következőket mondta: amely a szövetkezet vezetőségének, I Az 1951-es évben mezőgazdaságunk a gépállomás vezetésének alapját ké-. terén szép eredményeket értünk el. pezte volna. 4 növényápolási, arató i Az eredmények azonban nem állíthat 5i, betakarítási munkákban egyes ter.fnak meg bennünket. Éppen ezért rá melőszövetkezetelc lemaradtak. Van kívánok mutatni egy jónéhdny hiá. o'yan termelőszövetkezet, ahol a ten- nyosságra a növénytermelés vonalán, geriszárat még most takarítják be. Még mindig sokan nem látják ü,

Hogy ez így történi, nagymértek- ,íu(t^növény^nfc a gyapot, a kökben annak tulajdoni ható, hogy nem . csuinísz baranyamegyeí vívott ,61 megalapozott terv, ameynek J m vafá-útiási jknlöségét és alapján a termelőszövetkezet elnöke, - húzód07naK h termelés; tervükbe gépállomás vezetője brrgadvezetok és százalékba beállítsák. Nem

tagok, előre láthattok vöt na feladatai- kai.

Éppen ezért az 1952. évi tervezésnél az a feladatunk, hogy a termelőszövetkezetek olyan tervfeladatokat szabjanak, amelynek végrehajtását biztosi. tani tudják. Véget kell vetni annak a gyakorlatnak, ami 1951-ben is bekövetkezett, hogy a termelőszövetkezeti elnök megkérdezése nélkül, sokszor akarata ellenére — sza lei a tervie'adatokat. Az elnökök bevonásával, meghallgatásával kell az 1952. évi tervfeladátokat elkészíteni

A termelőszövetkezeti vezetők, elnökök, brigádvézetök, akik itt felszó.

Iáitok, _ világosan látják, hogy a terv agv olyan dolog. amit teljesíteni kell, hogy a. terv törvény, amelynek végrehajtásáért a termelőszövetkezet elnöke, a gépállomás vezetője felelős.

A jól elkészített terv a termelőszövetkezet jó vezetésének, de a munkafegyelem megszilárdításának Is hatalmas fegyvere.

Az 1952. évi éves termelési ten.' néhány fontos kérdésben különbözik az 1951. évi tervtől. Az egyik ilyen fontos do'og, hogy a munkákra most előre, egész esztendőre megtervezik a

használják ki teljesen a gépállomá sok gépparkját, amit bizonyít az, hogy a villányi gépállomás az ősz folyamán négy traktorát kénytelen volt az állami gazdaságoknál üzemeltetni mert a termelőcsoportok nem tudtak folyamatos munkát biztosítani. És ami a legsú’yosabb, hogy nem alkalmazzák eléggé széles körben, a fejlett, "l>, ,T7 élenjáró szovjet mezőgazdaságtól ka. szabtak agrotechnikai eljárásokat, pedig ezek bátor alkalmazásával terme_ löszövetkezeteink csodálatos eredményeket érlek el. Példa erre a sárold Micsurin, a kis’ippói Béke és még egy sor más tszcs, ahol a gyapot nyolc mázsán felüli termést hozott. Vezessük be kivétel nélkül minden tszcs- ben a talajmunkák terén az őszi szán. tások százszázalékos simítózását, gondoskodjunk az istállótrágya fokozásáról, biztosítsuk a vetésnél a határidők pontos betartását, alkamázzuk minden területen a keresztbe-hosszába való vetést és a tavaszi, vetést, érjük el, hogy1 a tavaszi árpát minden tszcs iarovizálja.

Fontos, hogy a kukoricát és napraforgót négyzetesen vessük el. Tér.

melésünk emlését segíti elő a pólber porzás alkalmazása, és a burgonya szelektálása.

Azt szokták mondani az elvtársak, hogy jót tudjuk mi ezt csak nehéz megvalósítani a gyakorlatban. Ez nem is kétséges, hisz, ha könnyű volna, már az eredmények is nagyobbak lennének Én azt. hiszem azonban, csak akarat kell, harci kérdésnek kell tar. taní és már meg is valósítható! Felemelt ötéves tervünket a mezőgazdaság vonalán csak akkor tudjuk százszázalékban teljesíteni, ha terme’őszö- vetkezeteink és szakembereink egy- másra találva gyakorlatban is valóra váltják a tudományosan megalapozott' módszereket.

(Az értekezleten elhangz-o-tt hozzászólások ismertetésért! lapunk leg-lcö. zelebbi számaiban még visszatérünk.)

A Porcé]lángyár pártbizottsága ismerje meg és ismertesse a 3. számú alapszervezel heyrs módszereit, segítse a pártcsoportok muukáját

tflkggy ülés

Hírek a levelezőktől

„Németi község dolgozói örömmel várták a káposzta begyűjtési napokat“ — írja levelében Iveszics Márk, németi község sajtöfrlelöse. A káposztára tárolási szerződésit kellett kőiül, iveszles elvtárs elhatározta, hogy úgy fog ebben a munkáltán is dolgozni, bogi szép eredményeket érjenek el.

Először nem ment könnyen a munka, de Iveszics elvtárs népnevelő mun_ kaján keresztül négy nap alatt 2S8 mázsára kötött tárolási szerződést.

Továbbiakban arról számol be levelében, hogy három nap aíaiH nyolc- százötven mázsa káposztái vásárolt fel, amit már útnak l.s indítottak a város felé.

*

„Valamennyien tegyetek felajánCás' Rákosi elvtárs 60. születésnapja tiszt életére“ — üzeni levelében munka .ársainak Buklovácz Lajos elvtára, a Pécsi Bőrgyár dolgozója,

aki most hathetes SZOT iskolán van Budapest en.

Bukováez elv ársal jó munkájáért küldték iskolára és az iskola után mint írja, „még jobb munkával veszi ki részé: a szocializmus építéséből'.'1

*

Meszes József né egyházaskozári levelező. az országos levelező konferencia küldötte, a megyei konferencián szerzőit tapasztalatokról írt levelében és egyben bejelentette, hogy férjét és Gyorsán Demeterué egyhn-.-.'..>:.;..,á:'! dolgozót is beszervezte levelezőnek. S mint írja, „jó levelezőkké, bátor bar fosokká“ névéül őket *:

„Három levelezőt beszervezek Ráko. si elv.árs születésnapjára“ — Írja levedben VáziSonyi elv.árs, komtól levelezőnk, Vázsonyi elvtárs megírta levelében, hogy brigádjában á'adta a megyei levelező konferencián szerzett a|>asztatatokai is.

A Pécsi Poreellángyá-r pártbizottságához öt alapszervezet tíir.nzik. Ezek irányítása, ellenőrzése, állandó segítése a pártbizottság feladata.

Az l.es számú aűtpszervezet kommunistái a vezelőségváliasztó taggyűlésen ha'áToza'ot hoztak a pár csoportok újjászervezésére. A korongos üzemrész -komnvunnstái Fáb-ri Gyula elvtársat választották meg a pártcso poort vezetőjének.

a korongos mühflyben szép termelési eredmény szüleien

Fábri elvára, mint sztanánovis-'a korongos dolgozik az üzemiben. Már a veze'őségválasztás előtt is pártcsoportvezető volt. Azt, hogy ismét megválasztották a koroueos üzem kominu nistái, a jól végzett munkájával érdemelte ki. Már a muCt év novemberében ‘teljesítette az 1952-es év első negyedévi tervét. Élenjáró példáját ismerik a dolgozók és követik is.

A termelőmunka igazolja — ebben az üzemrészben — a kommunisták példamuta'.'ásút, a termelésben való étenjárását. Ezért vau az, hogy a korongos üzemrészben a január első dekád já-nak eredménye, amely 115 szá »allék, feKüimulita a mull év december havi 104.6—112 között teljesítői' deká- dok eredményeit.

Az alapszervezet vezetősége azonban a termelés állandó növelésének segítése mellett, megfeledkezett a pár: építés többi feladatairól. Miu'án a pár!csoportok kiépítése, átszervezése meg ör.ént, nem fordítottak gondol arra, hogy- azok szervezetten dolgozzanak. Ezt mutatják a következő példák is.

Nem top feladatot a pártcsoportvezető

Szinte megszokottá vált ebben az üzemrészben, hogy Takács Imre élv- társ, az alapszervezet ágit. prop. felelőse, naponta többször is felkeresi az ott dolgozó kommunivtáikíit, pártonkt- viiti dolgozókat. Hogy mikor mfyen ügyben jár ott, azt természetes nem tudják meg azonnal, mert Takács clv- "árs egyben minőségi ellenőr is az üzemben. Látogatásainak célját, csak akkor tudják meg, amikor elbeszélget a komim un i s Iáikkal, népnevelőkké!, pártoiikívüli dolgozókkal. Ez történt január 21-én is.

Takács elvtftrs gyors léptekké! ment Fábri efvlárshoz, ezeket mondta:

— Te Fábri elvtárs, csütörtökön taggyűlés lesz. Te, mint a pár'csopori vezetője, Cégyszíves jegyezd fel magad- mik: két napirendi pont lesz — és elmondta azokat Fábri elvtársiak.

Ezu;án a rövid beszélgetés után Takács elvíárs már sietett is tovább, hogy minden párttagnak és tagjelöltnek elmondja: csütörtökön lesz,

Fábri eWárs tudomásul vette ezt a jóindulatú értesítést, de már feladatot nem kapott. így a pártcsoport tagjaival! már nem kell tudatost »™ a taggyűlést, mert helyette — és a többi pártcsoportvezető helyett — elvégzi azt Takács elvtárs.

Rövid idő múlva Takács elv'árs visszament Fábri elvtárshoz ds így szólt:

— Annyi a dolgom, hogy alig győ zöm elvégezni. Már bele is fárad ~,ra a sok futásiba.

Takács elvtársinak lényfieg van mun. kéja. Helyes az, lia elbeszélget a párttagokkal. pártoiikívüli dolgozókká’, népnevelőkkel, de nem helyes az, hogy a pártcsoportvezefök és a népnevelők munkáját is Takács elv'árs és a -ffibbi atéipszervezetek vezetői végzik el. Helyesebb lenne, ha ehelyett irányítanák, feladatokkal bíznák meg a pártcsoportvezetőket, ezen keresztül a kommunistákat, népnevelőket. A feladat végrehajtását pedig elten* * őriznék.

A hármas számú alapszervezetn/; jó kezdeményezés indult. Miután a pártcsoportvezetőket meghízták felada- 'Okkal, meghív'ak egy e'"7 pártcsoport- veze'űt az ailaipszervezet vezetőségi ülésére, olt beszámoltatták a végzett munkájukról. A pártvezetőség pedig etbeszélge'01 a pártcsoport ■tagjaival és a pártortkívüli dolgozókkal és így ellenőrizte a pártcsoportvezető rounká. jót.

Ezt a jó kezdeményezést a porcel- ’ángyári pártbizottság nem tudatost'0'- ta a többi aLapszervezetek vezetőségével. Nem fordított kellő gondot . a már megindul; módszerre sem. Ebből adódott, hogy a hármas számú alap- szervezetnél is csak rövid ideig végezték így a munkát.

Alkalmazni keli a 3-as alapszervezel módszerét

A porcé lián gyári pártbizottságnak tudatosítani keltene a párlcsoportok vezetőinek feladatát minden alapszer- veze' vezetőjével. Ha ezt így tenné a pártbizottság, akkor az alap szervezetek vezetői összehívnák a pártcsoport, vezetőket, megbíznák feladatokkal, ezáltal megszűnnék az. ami még most is van, hogs- a vezetőség végez el minden feladatot. Ha köveitik a hármas számú alapszervezet helyes módszerét, akkor nem fog elfáradni 8 munkában Takács cüvtárs és az alap- szervezetek többi vezetőségi tagjai som.

Ambrus Dezső

tötáiki Jlajos Vn&suiU-díias U&nuucsssl & U (üntái éyuiU&.zísekon

Mosolyogna ment a hóhivásban. A földszintes házakon átcsapott a porhó. Oda igyekezett éppen, a legnagyobb építkezésre, Altáróra. Nem ment ez olyan köny- nyen. Kétházanként szembetalálkozott egy-egy régi baráttal. Nevető lányok és indám fiák rázták a kezét. „Hát hazajöttél?’1 Ezt kérdezték először. ,,Meddig maradsz?" Mind reménykedett egy kicsit abban, hogy ezt oála szolja rá Márki Lajos, Kossutfrdijas kőműves: „Maradok, beállók a brigádba". — Ha mindjárt csak pár napra is, mint a nyáron. De most nem mondott ilyesmit.. Sietni kell vissza Budapestre, kezdődik a gazdasági vezetőket képző főiskola második étre,

„Mit ir az Anei?" Ez a kérdés sem maradi el. Szá- montartják itt a dolgozók azokat, akik elindullak közű liik. Cukor Anci mérnökséget tanul Moszkvában és cSu pa jót ir. Jót ir neki Márki Lajos is. de itt apránként, élőszóban mondja el mindezt.

Kinek arról beszél, hogyan szerette meg az algebrát. kinek arról, hogyan lett hű barátja a szépirodalom. Azután szó kerül a Sztálin Vasműről, Sztálinvárosról, itt és a Béke-uti építkezéseken dolgozott, miután Komlóról elkerült.

— Szervusz Annus! Nem mentél még férjhez? nevei

a sportpálya oldalánál egy szembe jövő lányra.

— Nem bizony. Rád vártam — kacag vissza a lány. — Hogy tetszik a mi városunk?

Tetszik Márki Lajosnak az új Komló. A fehér hó sem takarhatja el előle az új épületeket. Bizony még most is sajog néha a szive a kőműveskanál után.

Jó egy éve annak, hogy odajöti hozzá a munka helyen egy elvtársnő a minisztériumból és azt mondta: ,.Elmégy iskolára1“ — hangja paranesolóan csengett, de 5 sem válaszolt kevésbé határozottan: „Nem megyekT' — De mész!" — ..De nemi" — Addig addig feleseltek egy másnak, míg ch’társnő nagy mérgesen elviharzat'. csak még előbb odamondta: „Nyugodj meg, azért megvalósít juk az ötéves tervet!" Márki azt felelte rá: „De meg ám! Még a békét is megvéd jük attól ha én nem is megyek iskolára!"

De mégis elment, mert nemsokára egy elvtárs jött a minisztériumból, aki már másként kezdte a beszédei: Ugye te segíteni oknrod a párlat a harcában?" Hogy 1ehet ilyent tőle kérdezni, gondolta — hát persze, hogy segí'eni akar. .Igen!" — válaszolta fennhangon. .Hogyan segíthetsz jobban, ha sokat tudsz, vagy ha kr

oeaebbet7" Márki Lajos, mikor erre válaszolt, tudta már, hogy elmegy az iskolára.

Nem is bánta meg. Kitárult előtte a világ. Most, amt- kor az építkezéseket járja, nemcsak a jó kőműves, de már-már a jó gazdasági vezető szemével nézi a dolgokat.

Kökönyös, Szénosztályozó, Körbuktaió, Bányászfürdő építkezése, mind végigjárta Márki elvíárs. Beszélt Ju listai, aki a fürdőnél immel-ámmal rakta a téglákat a transzportőr szalagjára- Beszélt Józsival, aki tanácsot kért, hogy milyen munkátelajánlással ünnepelheti meg a közeledő nagy születésnapot Aztán amerre járt, sok mindenről beszélt ő maga is.

Úgy látta, hogy egyes vezetők, akik nemrég még nur guk is a fal mellett dolgoztak, most elszakadlak a többiektől. Látta azt is, hogy nincs meg minden munkaterületnek az egyéni felelőse, nem becsülik meg eléggé a munkavezetőket, pedig minden jó százalékos eredményben azoknak is részük van. Ő bizony elismeri, hogy Reisch Gáspár munkavezető nélkül nem lett volna Kossath-dijas a brigádjuk.

Aztán látott más hibát is. Nem fejlődött komolyan az építkezésen a kultúr és spbrtélet, a munkásszállások csak lakásai, de nem otthonai a dolgozóknak, pedig Gerő clotárs, amikor arról beszélt, hogyan szüntessük meg a munkaerők vándorlását, megmutatta ennek a helyes útja* is.

A DISZ Központi Vezetőségének ülésén — ennek Márki Lajos is tagja — szintén szó volt erről. Rákosi elvtárs és Vas elvtárs jelenlétében arról beszéltek, hogy a dolgozók szabad ide jé' is meg kell szépíteni.

— Ilyen törekvést nem láttam itt — mondta Marki rlntárs. — Pedig könnyű ezeken a kibábon segíteni. Meg kell fogadnunk a párt tanácsát. Tudnám most nur én is, hogyan kell hozzálátni, hol az a fonál, hol kel, ^ húzni előre, hogy beinduljon és jól járjon n termelés gépezete.

Még egy év van hátra az akadémián és Márki Lajos elfoglalja a helyét a termelés parancsnoki karában.

Maga mondta, felfelé haladtában Kökönyösre.

Boldog ember vagyok, olyan boldog, hogy soha nem is reméltem ilyent és a legszebb az, hogy bárki elérheti ezt a boldogságot, aki becsületesen dolgozik oki a győzelmes ú> mellé áll, mert, most már a ml hazánkban is minden ember a saját szerencséjének a kovácsa.- SiT