Dunántúli Napló, 1952. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-23 / 18. szám

v n p i 6 1952 JANUAR 23 Ünnepi gyászülés a moszkvai Nagyszínházban Lenin halálának 28. évfordulóján Moszkva (TASZSZ): Hétfőn este a felett aratott történelmi győzelme lehe-1 Midéin az if jő Szovjet Köztársaság moszkvai Nagyszínházban ünnepi tővé tette egész sor európai és ázsiai! megszületett és megszilárdult, 1918 ja, gyássűlésen emlékeztek meg Lenin ország népének, hogy kezébe vegye nuárjábar, a Szovjetek III. összorosz- baúUának 28. évfordulójáról. sorsát, megkönnyítette a népi derno A. Nagysednbáz ünnepélyes külsőbe kratikua rendszer gyözemét egész sor öltözött. A színpad hátterében lobo- köz,f; és délkeleteurópai országban, aókto! és virágokkal övezve állt Via- megkönnyítette a nagv nepforradatom gyimir iijács Lenin arcképe. A szín pad felett bíbor-bársonyon felirat: „Lénán zászlaja alatt, Sztálin vezetésé* wei előre a kommunizmus felé!“ győzelmét Kínában. Gyökeres módon megváltozott az egész nemzetközi helyzet. Kialakult a béke, a szocializ­mus és a demokrácia hatalmas tábo­ra. IS SO órakor az elnökség páholyé- . ban megjeleni: J. V. Sztálin. V M. Megváltozott a kapitalista és szocia. Molotov, G. M. Ma'enkov, L. P. Béri. Ufta tábor közti erőviszony. A szov- la, K. J. Vorosilov, A. I. MikojánA& nép és az egész haladó emberi N. A Bulganyin, L. M. Kaganovics, A. I s?9 örökké há’ás lesz Sztálin etv A. Andrejev, N. Sz. Hruscsov. N. M. valtmennyi diadalunk nagy Svernyik, N. A, Szuszlov, P. K. Ponor ihletőlenek és szervezőiének, akinek aiarenko, M. P. Skirjatov elvtársak. Az ünnepség résztvevői lelkesen ün_ Uerpelték J, V. Sztálin elvtársat, Lenln ügyének lángeszű folytatóját, a szov­jet nép diadal sónak szervezőiét és ih­lető jé*. Az tanöklö N. M. Svernyik elvtárs, * Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnök­ségének elnöke rövid megnyitó be­széde után Pjotr Poszpjelov elvtárs, a Marx—Engels—Lenin Intézet Igazga­tója mondott emCékbeszédet Elöljáróban Lenin és Sztáli„ harcát méltatta az újtipusú forradalmi man. i felezésének és a kommunizmusba ve­tet® párt megteremtéséért, majd igy zető fokozatos átmenetnek nagy srfá- folytatta: Midőn kitört az első virágháború, politikai, szervező és stratégiai láng­elméje megmentette az emberiség jő. vő/ét. A történelem egész menete meg­erősítette és megerősíti Lenin szavait hogy a bolsevizmus igaz utat muta­tott a háború és az imperializmus bor za'jnainak leküzdésére. A testvéri kommunista pártokat, amelyek a szo­cializmus útján építik az új világot, Lenin—Sztá'ín pártjának nagv törté­nelmi tapasztalatai vezetik. A szocialista társadalom építése ber­lini korszakába® élőnk. Lenin rámutatott, hogy a kommn- esak a Bolsevik Párt, az újtipusú tor- nizmusba vezető fokozatos átmenet- rodaírni marxista párt mentette meg hez a következő alapfeltételek szüksé- o munkások nemzetközi szolidaritásé jgesek: nak zászlaját, szállott síkra az Impe­tlallsta kormányok megdöntéséért, az a' A munka magasabb termeié- imperialista háborúból való forradalmi k’nvségének elérése uj, magasabb kiutérf * tt>rh nl.lrn n'nnlnft mta Lenin az irttogrifeteban ezt írta a bolsevikok pártjáról: „Benne hiszünk, benne látjuk korszakunk eszét, becsü­letét és lelkiismeretét.“ Az imperializmus korszakában Leniig a Kommunista Pártban látta azt a hatalmas erőt, amely megmutathatja a népeknek az utat, hogyan vessenek véget az imperialista háborúknak. A Kommunáitd Pártban látta azt az erőt, %me y a népeket erre a harcra Ic-lke- •i thetá. Lenin a Kommunista Pártban látta a korszak megvesztegethetetlen lelkesedését, a népek életét, becsüle­tét és szabadságát megmentő hatalmas erőt. Lenin, Sztálin pártja meghódította a nép többségének bizalmát és ezért jutott hatalomra mert valóban egyet­len földbirtokoselenos, tőkései] enes pártként lépett fel, egyetlen párt volt, amely véget tudott vetni az imperia­lista háborúnak, a kapitalisták és nagybirtokosok uralmának, biztosíta­ná tudta a valóban népi hatalmat. Ezért „Mi, a bolsevikok párttá, meggyőztük Oroszország népét. E'hó- tíítotluk Oroszországot a gazdagoktól a szegények számára, a kizsdkmányo- lóktól a dolgozók számára“ — irta Le. »In 1918 elején. A Lenin lángelméje által megterem­tett szovjet állam egész története azt mutatja, hogy ezf az államot a szo­cialista hazájukat a legnagyobb szí­vóssággal védelmező tömegek öntuda­ta teszi erőssé. A polgárháború, melyet a focreda- k«n által szétvert földbirtokos és ka­pitalista osztályok és az imperialista államok kényszerftettek ránk. a szov­jet nép győzelmével végződött A szovjet nép elűzte földiéről a külföldi megszállókat, akik súlyos szenvedő »eket és óriási ahyagi kárt okoztak ■népünknek. A szovjet állam már fennállásának «á«ő éveiben megmutatta óriási erkől esi-po’itikal erejét Szilárdságát és szívósságát, noha technikai-gazdasági szempontból országunk akkoriban «1. maradott .és gyenge volt az erősebb kdpit»14&ta, államokhoz viszonyi'va. Lenin, a Párt és a szovjet állam él­tei megtett út eredményeit összegezve * XI. Pártkongresszuson ezt mondotta­,»-az, amit az orosz lorradclom kivívott, megingathatatlan. EemmilSle erő ezt el nem veheti, mint ahogy nincs a vi'ágon az az erő. amely el tudná venni tőlünk azt, amit. a szovjet állam alkotott. Ez — világtörténelmi győzelem.“ Lenin utolsó beszédében, a mosz­kvai szovjet teljes ülésén a legna­gyobb bizonyossággal beszélt arró', hogy ,,a szocializmus ma már vem a távoli lövő kérdésp“ és hogy pártunk a szocializmus győzelmére tudja ve­tetni népünket. 'Lenin előrelátása valóra vált és lei jesíteOtük a szocialista tárhatta,om fééDÍtiésére vonatkozó útmutatásait. A Kommunista Pá‘t Sztálin clytárs bölcs vezetésével megvédclmezte Le­nin hagyatékát a leninizmus ellensc- geinek minden támadásával szem­ben. A Szovjetuniónak a fasiszta Né­metország ós az imperialista Japán technika aJaplán, mind az iparban, mind a mezőgazdaságban, a termelő­erők szakadatlan növekedése, alapján­b) A kommunista öntudat nevelé­se. Olyan úI ember nevelése, akinek a munka „első életszükségletévé“ vá tik. Sztálin elvtárs továbbfejlesztette a szocializmus egy országban történő felépítése lehetöséaének lenini e’mé- letét. Arra a zseniális elméleti követ­keztetésre jutott, hogy a kommuniz­mus felépítése országunkban akkor is lehetséges, ha megmarad a kapitalista környezet. Ez a következtetés hatal­mas perspektívákat adott a pártnak és a szovjet népnek a kommunizmus diadaláért vívott harcban. Az egész szovjet nép óriási alkotó e’kesedéssel dolgozik a kommuniz­mus hatalmas sztálini építményeinek, a hatalmas vizierőtelepeknek hatal­mas méretű öntczöcsatornáknak építé­sén. A kommunizmus nagy építményei — a sikeres végrehajtás alatt álló tér mészetátalakítisi tervvel együtt — egyik legfontosabb láncszemét alkot, ják a kommunizmus anyagi és technl. kai alapja megteremtésének. A dolgozók kommunista nevelése döntő fontosságú feladat a kommu­nista társadalom felépítéséért vívott harcban Minden egyes szovjet em­bernek képessége szerint végzett, lel­kiismeretes munkája egyike a kom­munista társadalomba vezető fokoza. tos átmenet legfontosabb feltételeinek- Mikor a kommunista társadalomban a munka a társadalom minden tagja számára elsőrendű é'etszükségletté vá­lik. a mecnővekedett öntudat és az életet szolgáló favak teljes bősége alapján át lehet majd térni a szükség­letek szerinti elosztásra. A szoviet nép Lenin—Sztálin párt­ja Irányításával sikeresen építi a kommunista társadalmat. A kommu­nizmus anyagi és technikai alapjainak megteremtése útján fontos lépés volt a háború utáni első ötéves terv ha­táridőelőtti teljesítése. Ennek hatal­mas nemzetközi jelentősége yolt. A szocialista rendszer már megmu­tatta vitathatatlan felsőbbrendűségét a kapitalista rendszerrel szemben. An­nál inkább szemmeélátható és nyil­vánvaló a szocializmusból fokozato­san kinövő kommunista társadalom felsőbbrendűsége a kapitalista renddel szemben országi Kongresszusán Lenin azt mon­dotta: ,.Szocialista Szovjet Köztársasá gunk szíárdan fog állani, mert a nem­zetközi szocializmus fáklyája és mini példa minden dolgozó előtt. Amott elvódás, háború, vérontás, embermil­liók esnek áldozatul, tőkés kizsák­mányolás folyik, itt igazi békepoliti­ka, Szocialista Szovjetköztársaság.“ A kaipitalizmus táborában örült fegyverkezési verseny folvik, a ter­melőerőket esztelenül pocsékolják, új háborút hirdető kannibáM jelszavak hangzanak. A szocializmus és a demokrácia tá­borában igazi békepolitikát, békéért vívott harcot látunk, nincsenek olyan emberek és embercsoportok, amelyek­nek érdeke a háború. A fejlődés szo­cialista útjának hatalmas előnyeit most már nemcsak a Szovjetuniónak a történelmi példája, hanem a népi demokráciák példáié is bizonyltja­1926 ban, amikor a nemzetközi bur­zsoázia már készülődött a második világháborúra, Sztálin elvtárs előre­látóan figyelmeztetett arra, hogy a vi­lág úirafelosztására 1-ránvuló máso­dik kísérletért ,,a vi’ágkapitalizmus sokkal drágább árat fizet, mint az elsőért.“ A történelem igazolta Sztálin ehr­társ lánoelméiű előrelátását. „A béke fennmarad és tartós lesz — mend’s Sztálin eh-társ, — ha a né­pek kezükbe veszik a béke megőrzé­sének ügYét és végig kitartanak mel­lette.“ Sztálin elvtáTs bölcs szavai a né­peket még tevékenyebb harcra lelke- sítették a béke mevürzéséért. Az öt nagyhatalom békeeoverménvének megkötését követelő felhívásra össze, rrvűlt 600 millió aláírás a nérvűr egv- hangú békeakaratát luttetia kifelezés, re és komoly flgvemeiztetés a hábo­rús gvultocratók felé. A kapitalizmus általános v.Vsáéra a második v Pácba borit eredményekép­pen úi szakaszába lépett és kétségte­lenül mé<r iobbflr, kléleződ’k és elmé- Ivftl. Növekednek az e'Jentéíek az imneriartisták táborában. A mostani szakaszban kü’őri.eces erővel kiélező­dött az imperializmus egész gyarmati rendszerének válsága Az ázsiai né­pek százmilliói kapcsolódtak be a tevékeny politikai életbe és kotok harcra. Ázsia népeinek ébredése az alkotó manri-rrnus győzelméről a szorfnlivta forradalom lenini-sztálini elméletének győzelméről tanúskodik. Az ázsiai országokban oioantikus feudál'ise'lienes és imperialistaellenes forradalom bontakozik kt. amely ha­tomra dönti az amerikai-angol impe­rialista főkolomposok torveáf és szá­mításait. Még a, amerikai uralkodókörök eqves képviselői is kénytelenek beis meml. bony az imperializmus nem tud la ú jból az imperialista kizsákmá- nvo’ás járma »'á hajtani Ázsia fel­serkent népeit és, hogy ezeket a né­peket már semmiféle eró sem tudja feltarlóztatni. Ha az. amerlkai-anaol imperialisták harmadik viláahábonít merészelnek kirobbantani, ezért a háborúért a vi- táakanitalizmus méa drágább árat fi ref. mint o Írét meoelóző vilóahnhnrú- ért Ez a háború csak meggyorsítja a világkapitalizmus pusztulását A szovjet nép magabiztosan építi a kommunista társadalmat mert alkotó és serény tevékenységét a leninizmus halhatatlan tanításainak ragyogó fé­nye világítja meg. A leninizmus eszméi jelentik az alapját annak, hogy a szoviet embe­rek a kommunizmus szellemében, a hazájuk és Lenin Sztálin pártja iránti határtalan szeretet szellemében ne­velődjenek. Ez a párt vezeti népünket a kommunizmus gyöze'méhez. Lenin és Sztálin nagy eszméi a föld­kerekség legtávolabbi részeiben is el. jutnak a dolgozókhoz. Semmiféle aka­dály és tilalom sem tudja megakadá­lyozni korunk élenjáró eszméinek, a leninizmus eszméinek diadalmas e’ő­nyomulását az égés, világon. \ népi demográfiát’ diplomáciai képviselői mcfikoszoríizfák Lenin-niau/ólfuinól Moszkva (TASZSZ): Hétfőn a Kínai Népköztársaság. Bulgária, Lengye'or szág, Csehszlovákia. Magyarország. Románia, a Mongol Népköztársaság, a Koreaj Népi Demokratikus Köztár­saság, A'bánia és a Német Demokra. tikus Köztársaság nagykövetségének, illetőleg követségének vezetője és munkatársai felkeresték és megkoszo­rúzták V. I. Lenin mauzóleumát Ko­szorút he'yeztek el a Kínai Kommu­nista Párt Központi Bizottsága, a Mon­gol Népi Forradalmi Párt Központi Bi­zottsága és a Román Munkáspárt Köz. ponti Bizottsága nevében Is. Leveleink nyomában fi vihnyi járisi oírílnoltsáí aljon \úm'\ú) sioíiséiel a mm Vörös M)ios iszcs msgerősittséiez, lejtödáséiez A Dunántúli Napló január 18-i azá. mában „Levelezőink harcoljanak a munkafegye'em megszilárdí ásáért“ c. cikkben idéz.ük Greiner Márton elv­árának, a villányi tanács végrehajtó bizottsága elnökének levelét, amely­be® arról számol be, hogy a virágos: Vörös Május te rm e 1 öcs opo r I ban meg­lazul; a munkafegyelem és sem a párttiikár, sem a csopor'elnök nem mutatnak pé'dál. Ugyanazon a napon, amikor ez‘. a levelet közöltük, újabb levél érkezett a szerkesztőségünkbe Virágosról. Ezt a levelet Csajághy La­josáé, a községbelf MNDSZ ügyveze- 6 írta és ugyanazokat a hiányossá gokat tárja fel, amelyekről Gry.ncr elvtárs levelében beszámolt. Elnézlek a csoportban a munkafegyeiem lazítását A azerkesz'őség megvizsgálta a vi. rágosi tszcs-ben előforduló hibákat és a következőket tapasztalta: A világosi Vörös Május termelőcso­port a múlt gazdasági évben ért ei komoly eredményeket is a termelés 'erén. Például százhúsz mázsa bur­gonyát termeltek holdanként, kukori­cából is jó termést takarítottak be. Az éwégi elszámolásnál pedig 15 fo­rint húsz fillér; fizettek ki munkaegy- ségenkint a termény-részesedésen kí­vül. Elérhetlek volna jobb eredményeket is a csoportban, ha az ötven csoport­tag közül nem huszonöt dolgozott volna és ha a lógósoka', a fegye me- zetlenkedőket időben felelősségre von­ja a csoport vezetősége. A csopor vezetői Liberálisuk voltak ebben a Kér­désben, mert az ő házuk táján is akadt seperni való. Példa erre Ardai Miklós és Csordás Ferenc esete. Ar­dai Miklósban megbízott a csoport- tagság, és úgy vél.ék, megérdemli, hogy e'küldjók tszcs elnökképző tan­folyamra. Ardai Miklós ahelyet , hogy az iskola végeztével segített vol­na a csopor' nak, egy klikket verbu­vált össze és azon a címen, hogy ,,máshol pénzért dolgozunk“1, a leg­nagyobb munkaidőben elhagyták a csopor'ot. Ugyanakkor vele larto't Csordás Ferenc, aki csalássá1, a fele­sége párttagsági könyvével, „párttit károskodo't“ hosszú időn keresztül. Ardai Miklós távozása élőt', úgy vélte, hogy „mindenkinek legyen magához való esze“. Ezért a neki kijelöl! “erű­idről letörte a kukoricát és minden­kit megelőzve, a szabadpiaci íorga om felszabadítása előtt, eladta Villány ham, de elő.te Csajághynénak kínálta „disznócserére“. Csordás Ferenc sem volt különb nála. Mint a csopor'elnök veje. előjogokat tartott fenn magának. Magával szemben megbocsátha'ónak la álla, hogy az aratás ideje alatt bér- csalás1 kövessen el. Ugyanis álló ga­bonát dőltnek íratott be, hogy több legyen a munkaegysége. Szerinte az sem. volt kirfvó, amikor nem szedte feü a cukorrépát (néhány nappal ez előtt ásták ki a fagyok földből a cso- portlagok) és az érte járó’ cukormeny- nviséget mégis felvette a munkaegy- ségelszaittoásní 1, mert az egyenlő>di- ség „elvén“ osztották el. Az egyenlő* disdg eClen nem lépett fel keményen, sem Parragh Lajos párttitkár, sem Vécsei, a csoport elnök, akik elsősor­ban felelősek a csoport dolgaiért. Fő. leg az egven ősdi elosz'ás miatt hagy­ta el a csoportot Kiss Menyhértné, a csoport egyik legszorgalmasabb dol­gozója. A hányáé, liberális vezetés károkat okozott n csoportnak A csoportelnök általában elnézte a tagok mulasztásait. így történt meg az, hogy a tehenüket derékig érő fűbe hajtották „legelni““ és azok ötven ko csira való szénát letapos ak. Emi«'*' nincs mcgfe'eiő takarmánytajta'éka most a csoportnak. Nem sokkal ké­sőbb a tehenek ki'tördel1 ék a ré szé­lére ültetett fiatall nyárfacsemel éket, amelyre a község dolgozói jelentős összeget ruháztak be. A csoport veze. ői elnézték azt is, hogy- nem törik le időben a kukoricát, nem szedik ki a cukorrépát, és a gyapot szedése is von ta oitan megy. Nem gondosked ak az állatoknak megfelelő takamiányró' és a disznókkal konkolyt etettek, ezzel megmérgezték őket és tizenha' darab gyönyörű sertés elpusztult. Kritikáttan léékor a csoporton belül A hibák okai között döntő szereper játszik a pártti.kár, Parragh Lajos elvtárs magatartása. Amikor még ál­la.gondozó volt, a reábizot't áíaokpt elhanyagolta és a család kukoricaré. szél ®em törték le, csak most, január­ban került rá a sor, amikor az ege­rek és az időjárás jelentős kárt tett már ben®«. „Többet részeg, mint jó­zan“ — ez: írta Csajághy Lajosné le­velében és ez igaz is. Szívesen és sű­rűn néz a pohár fenekére. Ezt a ,jó szokását“ tizennyolc éves korá ól őr­zi, amikor Ferenc József hadseregé­ben zászlósként szolgál1, de szívesen ivoga'ott akkor is, amikor a Horthy hadseregben .alhadnagy úr“ volt. Ezekután nem csoda, hogy a pár'szer. veze.ben nem folyt ok.atás. A tények arra mutu.nak, hogy Parragh Lajos­nak nem célja arra nevelni a dolgotó parasztokat, hogy szeressék a hazát, a mely ben élnek, szeressék a pártot, Kákosi elvtársa! és tanulják meg be­csülni szabadságunkat. Parragh Lajos nak nem ez volt a célja, hanem az. hogy a pártszervezeten és a csopor o-o be ül elfőj sa a bírálatot és általában kritikáttan állapotot teremtsen. Maga sem bírja a kritikát, mert amióta Greiner eCv.árs bíráló levele megje lent az újságban, „megbetegedett a szíve“ és állandóan fekszik. Fejé* Gá bor elvtársa', aki mindig bátran búr coilt a csoportban lévő hibák ellen, töb ben „ki akarták irtani““, és ennek a szellemnek egyik kialakítója maga a pártti.kár voíl. Parragh Lajos a tör­vényt sem tartja be. Legutóbb önké­nyesen bekölitöztat'e vejét egy olyan Csukásba, amelyet a községi lakásügyi bizottság más részére u.alt ki. A csoport tag iái megkezdték a hibák kiiavitását Komoly fe’elősség terheli a villányi járási pártbizottságot, mert Virágoson kifejlődhe ett ez az állapot. Látszik- hogv a JB keveset, vagy felüle esen foglalkozik a virágost pár titkárokká'!, különben nem fordulhatott volna elő. hogy hosszú időn keresz'ül, a párton, kívül Csordás legyen a „párttiikár" és utána pedig olyan ember, aki hű­ségesen kiszolgálta Ferenc Józsefet, Horthy-i és aki ma is igyekszik a rendszerhez „alkalmazkodni“. A sok hiba ellenére, a csoporttá gok. Fejes Gábor elvtárssal az élükön, hozzáfogtak a hibák kijavításához és igyekeznek helyrehozni azokat a mu- lasz'ásokat, amelyeket az eddigi veze- ők gyengeségéből elkövettek. Jó jel erre az, hogy már kollek (van dolgoz nak, letörték a kukoricát, bon'ják a gyapotot és nemsokára megkezdik az építkezéseket is. A járási pártbizottság fordí'son több gondot a virágost III. ipusú csoportra, elsősorban adjon segítséget ahhoz, hogy meg'isztullion a csoport az ellenség'ől és nyújtson se­gítséget abban, hogy a csoport egész séges fejlődésnek indulhasson. _______ Harsány! M.—Vigh D Munkrís-paruszt levelezőink írják A megyei levelező konferencia óta mind sűrűbben írnak levelezőink, sőt, tok új levelező is jelentkezik írásai­val. Újabb és újabb problémákat vet, nők fel levelikben, megírják, hogyan hasznosítják munkájukban az értekez­let tapasztalatait. Illés Gábor selíyei levelezőnk is arról ír, hogy az érte­kezlet óta milyen munkát végzett a leve'e-’és torén. —- Január 17-én a párt székhazá­ban beszélgettem E/mar Ferenc, Gáli János, Merezi László. Ráth Tibor és Szabolcsi Sándor, sellyei dolgozók­kal, a munkás-paraszt levelezés fon­tosságáról. Arra kértek, hogy este jőj. jünk össze és bővebben beszélges­sünk. Munka után összejöttünk és el­mondtam az e’vtársaknak, hogy mi lyen szép és nagy feladat a mdgvar sajtó levelezőjének lenni. Beszéltem a konferencián hallottakról és elmond­tam, milyen hiányosságok vannak még a levelezés terén. Végül e’határozta mind az öt elv- társ, hogy állandó levelezője lesz 9 Dunántúli Naplónak — fejezte be le­velét Illés elvtá-rs. Papp János, komlói kubikos is a megyei Welező értekezletről ír leve­lében. Leírja, hogy a múltban nem részesülhetett iiyen kitüntetésben — ,.Sőt, ha olvasni akartam az újságot, akkor az intéző úr rám kiabált: „tegye h azt az újságol, mert ha mégegyszer meglátom, hogy újságot olvas, akkor mehet, amerre a szeme Iát.“ így til­tottál,- meg a múltban még az újság olvasást is“ __ írta Papp János. Má rkovics Márk, a 1 sószent m á r to ni dé'ezláv levelezőnk is örömmel szár mól be arról, hogy két haitármentii délszláv levelezőt szervezett be leve­lezőnek. akik ígéretet tettek, hogy rendszeresen írnak a sajtónak.

Next

/
Thumbnails
Contents