Dunántúli Napló, 1952. január (9. évfolyam, 1-25. szám)
1952-01-16 / 12. szám
DUNÁNTÚLI VtLÁO PROLETÁRJAI EGYESÜL3ETIH! A MAI SZAMBÁN. A Szovjetunió az imperialisták agresszív politikájával a maga békepotiUká'ít állítja szembe. (2. o.) — A jugoszláv népet nem vezetik léire a Tílo-banda m®séí. (2. o.) —- Amerikai légikalózok ismét megsértették Kína légi határát, (2. o.) — A Dohánygyár pártcsoportjainak munkája nyomán szép eredmények születnek. (3. 0.) — Vezetékes rádiót kapott két dó’szláv község. (4. o 1 — Uj vállalásokat tesznek megyénk dolgozó parzsztjai a begyűjtési terv teljesítésére. (4. o.) I AI M D P B ARANYAM ECYEI PA' RTBI ZCjTT.S ÁGÁNAK LAPJ A IX. ÉVFOLYAM, 12. SZÁM AHA 50 IILLLK SZERDA. (#52 JANUÁR IS A levelezők legyenek büszkék arra, hogy élharcosai annak a nagy ügynek, amelyet a mi drága Rákosi elvtársunk vezet Bankó János elrtárs beszámolója a magyar sajtó baranyamegyei levelezőinek konferenciáján segít — a levelezőnek új munkahelyekre való helyezése. Ezeket az intézkedéseket úgy hajtják végre, hogy a leve ezóket hallgatásra bírják. Ha pedig annyira öntudatos, hogy nem hallgat a jobb kereseti lehetőség kedvéért sem és nem hajlandó a levelezési tevékenységét beszüntetni, akkor igen gyakran azt tapasztalja, hogy az velező ténykedését, a termelés érdes keit gátló ténykedésnek ál ítják be. Az ilyen visszaélések ellen keményen fel kell venni minden pártfunkcioná. riusnsk a harcot. * Ezután Hankó elvtárs a teveiezö- mozgalom előtt álló feladatokról a hiányosságok kijavításáról tlt. 7 asámap a SZOT székházában tartotta értekezletét a magyar sa/tó baranyamegyei levelezőinek konferenciája. A bolsevik sajtó példáját követte a Szabad Nép szerkesztősége, amikor az MDP Baranyamegyei Pártbizottságával együtt összehívta értekezletre hazánk többi megyéjéhez hasonlóan az országos sajtó munkás paraszt levele zőit. Az értekezlet célja volt, hogy megbeszélje, hogyan fejlesszük, szervezzük és szélesítsük tovább a munkás-paraszt levelező mozgalmát, a kritika és önkritika kiterjesztésének p& tolhatatlan eszközét, sajtónk, szerkesztőségeink munkájának hatalmas erőtartalékét és támaszát, A szocialiymns építésében nagy szerepe ran a leveiezőmozgaiomnak í A konferencia elnökségének megválasztása után Hankó János elvtárs, az MDP Baranyamegyei Pártbizottság párt és tömegezervezeti osztály veze tője tartotta meg beszámolóját. Hankó elvtárs a konferencia jelentőséget hangsúlyozta bevezetőben, majd a beszámoló során többek között a kővetkezőket mondotta A szocializmus építésében nagy szerepe van a munkás-paraszt levelező mozgalomnak, amelynek lő célja, hogy segítséget nyújtson az ellenség elleni a béke védelméért folyó harcban, a szocializmus építésében, a hibák leifedésében és kiküszöbölésében, hogy felszínre hozza az új kezdeményezése kel, továbbadja, közkinccsé tegye a hasznos, másutt is alkalmazható la \pasztalatokal. Az egyre gyorsabb ütemben fejlődd levelező mozgalmunk c célokat jelentősen előrevitte. A dolgo zók leveleit a közösség, az ország ügye iránti ragaszkodás hatja ál, a levelezők kritikát gyakorolnak a hibák felett, nem kímélik ami bürokratikus, elmaradott, a haladás útjában álló- De saját hibáikat, mulasztásaikat, tévedéseiket is feltárják a levelezők, hogy mások is okuljanak azokból. Sz'álin elvtárs sokat ir munkáiban a munkás paraszt levelezőkről és a közvélemény parancsnokinak nevezi okét. Lenin és Sztálin elvlársak leg jobb magyar tanítványa, Rákosi elv- társ is nagy figyelmet tanúsít a dolgozók levelei iránt. A hozzáérkczelt evetek közül egy sem marad válaszo lattan, elintézetlen. A sajtó dolgozói történelmi jelentő ségű munkál végeznek, am kor segile nek népünknek felismerni igaz barátaink mellett halálos ellenségeinket, A ml sajtónk bemutatja, hogy Magyar ország a béketábor egyik országa a békés építkezés országa de ha keli a bátor honvedelem országa is. A műm kás- és parasztlevelezök mint a sajtó munkatársai a sajtó történelmi mun kajában jelentős szerepet töltenek be, erősítik a sajtó és a tömegek közötti kapcsolatot. A levelezők sajtóban közölt levelei mutat ják, hogy egy egy politikai, gaz dasagi, kulturális feladatot hogyan oldanak meg helyileg. Ezzel segítik felismerni a helyi tennivalókat másutt is. így tehát a tapasztalatcsere közvetítésével segít k a párt és a kormány- határozatok megvalósítását. A levelezők hírt adnak a tömegek között születő számtalan kezdeményezésről, az élenjárók tapasztalatairól. így a szó cializmus ópítésémk újabb és újabb tartalékait tárják fel. A levelezés a tömegek ellenőrzésének fontos meg nyilvánulása. amely segíti a tömegek ellenőrzésének kiszélesítését. A fülűiről jövő ellenőrzéssel együtt két tűz ' közé szorítja a fejlődés útjában álló bürokratákat, esetleg ellenséges elemeket. A levelező mozgalom nemcsak a párt polit (tájinak megvalósulásában nyújt segítséget de jelentősen hozzájárul ,i párt politikájának kialakításához is. A levelek felvethetnek olyan fontos kér dóseket, amelyekkel a megyei pártbi zottság, vagy énpen a párt országos vezető szervei foglalkoznak a levelek nyomán. • Az elmúlt évben a magyar sajtó és rádió sz -i kesztőségeit nagy számmal keresték tel leveleikkel a dobozok Megyénkben az országos állagnál tus dése. Mintegy három-négy hónappal ezelőtt még nem is leheteti levelező- mozgalomról beszélni. Kapott ugyan megyénkből a Szabad Nép, a Dunán túli Napló levelet, de ebben a munkában semmi tervszerűség nem volt. Több esetben előfordult, hogy a leve leket nem válaszolták meg, figyelmen kívül hagyták, nem értékelték azt a segítséget, amit a levélírók bírálata jelenléti az egyes hiányosságok feltárásában. A beküldött levelek színvonalában is komoly kívánnivalók voltak. Ma már közel 300 levelező van me gyénkben, akik rendszeresen írnak a sajtónak, úgy az országos, mint a helyi lapokban. A iejlődésre jellemző, hogy míg a Dunántúli Napló szerkesz tőségébe 1951 novemberében 174 levelet küldtek a dolgozók, decemberre amikor már szervezetten ■ foglalkozott a szerkesztőség a levelező-hálózat kifejlesztésével — 210-re emelkedett. * A levelezek döntő többsége a tér melés megjavítása érdekében írja le veiét. így ifj. Török István Petőfi-ak nai dolgozó megírta a Szabad Nép szerkesztőségének, hogy a MESZHAR! bányákban a tatabányai tanácskozás óta megszilárdult a munkafegyelem hogy a logos okait felelősségre vonta a társadalmi bizottság. Török István levelét a Szabad Nép leközölte, aki ez zel példát mutatott, segített a többi bányásznak is: hogyan harcoljanak a munkafegyelem megszilárdításáért, e szénbányászat tervének túlteljesítésé éri Levelezőink harcoljanak keményen a munkafegyelem megszilárdításáért A munkafegyelemmel kapcsolatos le velők nem eléggé hozzák felszínre azt a hangulatot, amely egyre szélesebb körben fejlődik a dolgozók közöri, hogy erélyes intézkedéseket követel nek a munkafegyelem megsértőivel szemben. Levelezőink nem harcolnak még elég keményen a müszakmulasz- tók, a selejtgyártók. az állami fegyelem megsértői a munkásvándorlók ellen. Igen kevés levélben kapott még hangot a dolgozó parasztság körében kialakult hangulat, amely az állam polgári kötelezettség teljesítése elmu Lászlóival szemben erélyes rendszaba lyozást követel. Még ritka az a levél, — mint Gyulai Istváné — amely fellép a munkafegyelem terén lévő ia zaságokat elnéző vezetőkkel szemben. Gyulai István a pécsi Belsped Válla lat dolgozója így írt: „Vállalóiunk vezetője nem jár el kellő eréllyel a későnjövőkkel szemben, azt akarja, hogy helyette más végezze el a „nép szerűtlen" feladatot. Ezért laza a munkafegyelem." A levél nyomán vizs gálát indult. Fény derült a vállalat vezetőjének tőkés, kizsákmányoló múltjára. Mindjárt meglett a magya rázata hogy miért nézte el a fegyei mezetlenséget, a hanyagságot, ami csak az ellen.sig.nek kedves. Azóta a vállalatvezetőt már eltávolították. Ki kell emelni Sárosi Gyula trakto ros levelét, amely a Dunántúli Napló december 15 i számában jelent meg amelyben arról ir. hogy itt, Baranya megyében, a Tito banda szomszédsága ban népünk iránti kötelességünk fokozottabb erővel dolgozni. . Szántás közben álnéztem a határon Tito Ju gcszláviájába. ahol az UDB-ok, Tito janicsárjai puskatussal kényszerűik munkára az éhes, nyomorgó dolgozókat. Majd szétnéztem a mi földünkön, ahol dolgozom és az erős gépzúgás mellett arra gondoltam: eljön az az idő, amikor Jugoszláviában i* felszabadulnak a dolgozók. Énhez járulok én is hozzá jobb munkámmal, ezerI dolgoznak ráég nagyobb lendülettel munkatársaim is" — írta Sárosi elvtárs levelében. • Levelezőink a külső ellenségeink igazi arcának megmutatása mellett felmérhetetlen segítséget nyújtanak pár tunknak a belső ellenségekkel vívott harcban is. Bokros Sándor elvtárs 1st ván-aknai csillés telhiv'a a figyelmet arra hogy Zóna István elvtárs helyettes üzemvezető kuláknak adott ia kast a meszesi új bányásznegyedben. A vizsgálat bebizonyította' hogy Bokros elvtársnak igaza volt, hogy Zóna e’tatár s eljárása teljesen indokolatlan, tgy segített Bokros Sándor elvlárs leleplezni egy olyan ellenséget, mint Hor váth János aki mnt huták furako- dott be a becsületes bányászok közé. De segített abban is, hogy Zóna elv- társ a jövőben nagyobb körültekintés sei végezze munkáját. De levelezőink írnak arról is, hogy m'lyen szép dolgozó népünk megváltozott élele. Fel lehetne sorolni Gabor Balázs, Várnai László Hárván József és a többi levelezők írását, amelyben az üdülésekről, a jó munka jutalmáról, a kitüntetésekről és más egyébről írnak. * A levelezőknek tudni kell. hogy nemcsak a laDban megjelenő levelek értékesek, értékes az is, amely a lap ban nem jelenk meg de eljut az i! letékes szervekhez, amelyek azt mun kájukban felhasználják. áthelyezést végrehajtó szervek a le- Többek között ezeket mondotta. A levele*őmozgalo*n hiányosságai és le adat-i megyénkben — Levelező-mozgalmunk egyik Wd. meg kell szilárdítanunk a begyüké*! nyossága, hogv nem fejlődött ki még kellően a levelezők politikai és szakmai nevelése, pedig világos, hogy munkájuk csak akkor lesz eredményesebb, ha állandóan fejlesztjük tudásukat, ha rendszeresen tanulnak. A levelezők jogosan elvárják hogy a párt funkcionáriusai, a lapok munka, társai az eddiginél sokkal többet foglalkozzanak velük. Levelező-moz- gamunk fejlődéséi akadályozta az is, hogy nem minden esetben kapták meg a párttitkár elvtársaktól azt a segítséget, ami munkájuk színvonalát, eredményességét tokozta volna, sőt egyes helyeken azt is tapasztaljuk, hogy nemtörődömséggel akadályozták a levelezés munkáját. Pártbizottságaink és pártvezetőségeink gyakran felesleges megterhelésnek, kényszerű feladatnak tekintik a do’gozók leveleikkel való toglalkozást éppúgy, mint a levelezők nevelését, munkájuk állandó segítését. * Az előttünk álló feladatok, a leve- velezési mozgalomban meglévő hiányosságok gyors kijavítását követelik. Az ötéves terv harmadik éve fokozott feladatokat állít elénk nemcsak országos, hanem megyei viszonylatban is. így például Komlónak legalább 75 száza ékkai kell növelnie termelését, a mezőgazdaságban egy traktor teljesítményét 950 holdra kell emelnünk, a termelőszövetkezeteket rendelet végrehajtásában az ál am- polgári kötelesség teljesítésével biztosítani kell a gyors ütemmel fejlődő iparunk nyersanyaggal, illetve ipari növénnyel, az ipari do gozók élelmiszerrel való ellátását. A feladatok végrehajtásáért szívós harcot kell folytatnunk, fokoznunk kell a munka termelékenységét, a munka- és állam, po gári fegyelmet, az új módszerek alkalmazását. * E feladatok végrehajtásában pártunk sokat vár az elvtársaktól és különösen azt várja, hogy harcos keménységgel lépjenek fel minden olyan körülménnyel szemben amely akadá lyoznd békés építömunkánkat, ame’y gyengíteni próbálná békénk védelmét. Hozzák felszínre a szocialista építésünk tapasztalatait és segítsék elő azok általánosításál leveleikben Levelezőink mutassanak példát a munka- és álampolgári tegyelem betartásában. a levelezők mélyítsék , el írásaikon keresztül is a Szovjetunió és Sztálin efvtárs iránti szeret ítél és legyenek büszkék arra, hogy élharcosai annak a nagy ügynek, a melyet a mi drága Rákosi elvtársunk vezetet Hankó elvtárs beszámolója után szé. ’eskörű vita indult a konferencián. A hozzászólásokra lapunk legközelebbi számaiban még visszatérünk Megyénk termelőszövei kezetei jobb munkával, haláridő előtt elvégzett épíikezésekkel készülnek a meirvei érlekezlelre A párt nem lűri a levelezők bírálójának elnyomását, a lev lazok el endizését Előfordul még mindig, hogy egyesek I támadástól megvédi őket. igyekeznek elfojtani a kritikát, amelyeket leveleikben a munkás-paraszt levelezők írnak. Bár Rákosi elvtárs 1950 február 10 i beszéde óta a bírálat alkalmazása terén jelentős fejlődés van még mindig előfordul, hogy egyes vezetők a munkájukat megbí- rá ó levelezők felé megtorlással élnek. A Dunántúli Napló egyik számában olvashattuk: „A párt tdamajorban sem tűrj, hogy elnyomják a pártsajtó levelezőinek hangját“ — című cikket, amelyben arról is szó van, hogy milyen súlyos hibát követ el az a vezető. aki a evelezés útjába áll aki ellenőrizni akarja, hogv a dolgozók m:t írnak a sajtóba. Ez az ellenőrzés a kritika a bátor bírálat durva, párt. ebenes elnyomását jelent; és az ilyen jelenség ellen minden kommunistának minden vezetőnek küzdeni kell. A levelezők, amikor igazságos ügyért szállnak síkra, mindig maguk mögött Helyenként a bírálat durva enyo- mása. a levelezők üldözése helyett ,,finomabb" módszereket alkalmaznak Igyekeznek lebeszélni a levelezőt levele ,meqirásáró’. „Miért kell ország-világ előtt kiteregetni a szeny- nyesünket“ — mondják a levelezőnek — „persze helyes a bírálat, de ezt megtehelea szóbelileg, vagy taggyűlésen, vagy termelési értekezleten, esetleg leírhatod levélben is de. küldd el hozzánk, végeredményben úgyis nekünk kell elintézni‘ Akik így beszélnek azok nem akarnak tudni arról hogy nem ők vannak egyedül a viláoon hogy a náluk felmerült neA termelőszövetkezetek és gépállomások vezetőinek és élenjáró dolgozóinak megyei tanácskozására, mely 19-én és 20-án lesz, lelkes munkafel. ajánlásokkal készülnek a tszcsk és gépá lomások dolgozói. A magyarmecskei Kossuth-lermelő- szövetkezet állattenyésztési brigádve. zetöje, Bárász Antal felajánlotta az értekezlet tiszteletére, hogy a tehén- állomány fejési átlagát 20 százalékkal növeli, amit úgy ér el, hogy bevezeti az egyedi takarmányozást és a tehenek háromszori fejését. A csoport tagjai pedig vállalták, hogy az eddig túlteljesített sertésbeadási kötelezettségüket még tíz százalékkal túlteljesítik. A sellyei Béke terme1 őszövetkezet- ben lelkes munka folyik a fiaztató építkezésén, amelynek felépítését a megyei értekezlet tiszteletére ígértek. Építkezési brigádot alapítottak, amely, nek vezetője Múzsái Károly, felajánlotta, az építkezési brigád nevében, hogy a fiaztatót bontási anyagból építik fel ami 35 ezer forint megtakarítást jelent a csoport részére Teklatalun a Vörös Őrség csoport tagjai egy 40 férőhelyes tehénistálló saját erőből való felépítését vállalták a tavaszi munkák beindfl ása alőtt. Az építkezést saját munkaerővel és bontási anyagok felhasználásával va_ lósítják meg. ami több, mint 60—-70 ezer forint megtakarítást Jelent. Kaposszekcsőn a Táncsics csoport állattenyésztési brigádja vállalta, hogy 19-ig tejbegyüjtési kötelezettségüket 200 százalékra teljesítik. A fe - ajánlás teljesítése érdekében bevezetik az egyedi takarmányozást a napi háromszori fejést, az istállókat fokozottan rendben tartják és a tehenek takarmányát gondosan készítik elő. A bárány aszentgyörgyi Vi Elet csoport tagjai hosszúlejáratú versenyre hívták a gödrei József Attila termelőszövetkezeti csoport tagjait az 1952-es termelési évre A versenyfelhívást a gödrei tsz csoport tagjai örömmel fogadták és a verseny már megkezdődött. A hetvehe'yi Sztálin termelőszövetkezeti csoport nagy munkába kezdett. Az értekezlet tiszteletére vállalta egv ötszáza* típusú baromfié! felépítését Azonkívül az országos értekezlet ha tározatánek szeli erűében a megyei értekezlet tiszteletére kiépítették a munkaszervezetet és a brigádokat. iüül-bffl a írezítgaztfasági munkálna: 61.7 százalékát végezték léppet a baranyai állami gazdaságok Baranya megye állami gazdaságai lakik az összes mezőgazdasági mun- 1951-ben a mezőgazdasági munkáknak kának körülbe ül 75 százalékát vé- 61.7 százalékát végezték géppel Legnagyobb mértékben a szántásvetést gépesítették a tavaszi talajelövégezték gépekkel. A Jó eredményhez a gazdaság dolgozói újításukkal ia hozzájárultak 524 holdas gyapottáb ájukat — kilenc egysoros lókapa készítést, tarlóhántást, .keverőszántást összekapcsolásával — csaknem tel- mélyszántást 87.4 százalékban már-jes egészében traktorral tudták megtraktorok hajtották végre. Az aratáshésségek hibák másut is felmerülhet-! csépi és megkönnyítésére az elmúlt nek és a híré a! széleskörű megisme- évben a baranyai ál ami gazdaságok rése nyomán másutt is kijavíthatják, sőt csírájában megelőzhetik ezeket a súbb volt a levelezési mozgalom fe/lö- érezhetik a párt erejét, amely minden hibákat. A levelezők elhallgattatásának har. madik módszere —^ßtenfuir már sem a durva erőszak, síífti leSos^élés nem nyolc kombájnt és számos aratógépet kaptak. így a kél legnehezebb mező- gazdasági munkát is csaknem 50 százalékban géppel végezték A gépi munka ki íaszná legkiválóbb eredményt a károlymajori j pedig 70 százalékát geppel végzik állam! gazdaság dolgozói érték el, I már megyénk állami gazdaságai. művelni Az ötéves terv sorén továbbgépesf. tik s gazdaságokat. A tervek szerint 1954-ben a szántás-vetésnek 93—95 száza ékát, a növényápolási munkáknak 55—60 százalékát, a? aratásnak
