Dunántúli Napló, 1952. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-16 / 12. szám

WH P t * o 1952 JAVTTÍR 16 A Szovjetunió az imperialisták agresszív politikájával a maga békepoJitikáját állítja szembe Visinszkij eivtárs beszéde az ENSZ közgj illés politikai bizottságának január J2-i ütésén Párt«. (TASZSZ): Az ENSZ közgyü-1 kudarcaival kapcsolatban Visínszk!l I valósítása feltétlenül, caökentené lés politikai bizottságának január 12-i elvtárs kijelentette, hogy azok „e ég-1 nemzetközi he yzet feszültségét és elő- üjésén Visinszkij elvtárs nagy be- ségesek annak megértéséhez, hogy az!mozdítaná az új világháború veszélyé­sísédet mondott „Az új világháború elkövetkező években milyen jövő vár veszélyének elhárítására, va amint a a világra — Európára, Közép- és Tá­déké és a népek közti barátság meg- vol-Keletre — és magára az Egyesült tkUardltására irányuló intézkedések“ Államokra, ha az USA az amerikai című napirendi ponttal kapcsolatban, monopolisták önző érdekeitől vezettet, amelyet a Szovjetunió küldöttsége ja- ve, továbbra is folytatja ezt a7 utat: vasolt. Bevezetőben megállapította, hogy az ENSZ 5. ülésszaka óta a nemzet­közi helyzet rosszabbodott. ■ Meg kell mondani — jelentette ki, az agresszív tervek előkészítésének és megva’ósításának útját. — Az elmondottak elégségesek ah­hoz — hangsúlyozta Visinszkij elv­társ. — hogy semminemű kétely ne hogy az egyre jobban és jobban maradjon abban az irányban, hogy bonyolódó nemzetközi helyzetnek oka sürgősen meg kell tenni at lnté2ke- az USA-vezette Atlanti Tömb és egY déseket ennek a helyzetnek a meg­sóz más ország agresszív politikája, változtatására. Ki kell küszöbölni az Részletesen kifejtette, hogy az USA 1 új háború veszélyét és biztosítani kell által diktált eszeveszett fegyverkezési a békét és a népek biztonságát. A hajsza nyomorba dönti nemcsak az Szovjetunió — mondotta a továbbiak. USA-csatlósállamokat, hanem még az ban, — következetesen és változatta- USA dolgozó népét is. Idézte Wilson- nul harcol azért, hogy baráti viszonyt nair., az USA ú. n. „véde m!" mozgó- teremtsen minden békeszerető or sitásl hivatala vezetőjének nemrégi- [ szaggal és ezt a viszonyt megszílár­ben közzétett jelentését, melyből ki derül, hogy az Egyesült Államok ha­ditermelése jelenleg háromszor annyi. dltsa. A továbbiakban leszögezte, hogy az agresszív Atlanti Tömbhöz való tar­mint 1950-ben és ez a haditermelés az tozás teljesen összeférhetetlen az elkövetkezőkben jelentősen eme kedik ENSZ tagságával, majd hangsú yozta, még. A katonai program következté- hogy a koreai hadműveletek gyors be. ben az amerikai népnek még foko- fejezése a béke és a népek bíztonsá- tottabban fognak hiányozni a köz- ga megerősítésének egyik legfonto­szükségleti cikkek, mint az elmúlt év ben, de ugyanakkor ez a helyzet rend­kívül előnyös a haditermelés terüle­tén dolgozó monopóliumok számára. Az USA vezetői az amerikai nép­sn.bb: feltétele. A panmindzáoni fegyverszüneti tár­gyalásokon eddig semilyen haladás nem történi és az ENSZ- nek. kötelessége, hogy a megrekedt oek gazdasági felvirágzást ígértek tárgyalásokat segítsen i'-nozdítan5 a de ehelyett a gazdasági romlás útjá- holtpontról. A koreai tűzszünet meq­ta vezetik az országot Wilson jelentése és Truman elnök­nek a jelentéssel kapcsolatos üzenete világossá teszik, hogy az Egyesült Államok egész gazdasági életét az út háború előkészítésének vágányaira ál­lították át Ezt bizonyltja, hogy a Wilson je­lentésében és a Truman elnök üzene­tében felvázolt célok elérésére a kon. gresszus több, mint 91 milliárd dol­lárt szavazott meg, és ebből az ösz- szegből több, mint 77 milliárd dollárt közvetlenül katonai célokra szántak. Ebben az összegben benne van az a 100 millió dollár is, amelyből a Szov­jetunió és a népi demokratikus or­szágok elleni kártevő tevékenysége­ket pénzelik. — Minden nap új ténye­ket hoz, amelyek leleplezik a világ­uralom örült eszméjére épült ameri­kai tervek agresszív céljait Visinszkij elvtárs példákkal iga­zolta, hogy teljes mértékben csődbe jutott a, imperialisták hírhedt „erő­helyzet" doktrínája. A többi között megemlítette, hogy a csődöt mondott Marshal'-terv Franciaországban a gaz­dasági helyzet megingásához és a kormány bukásához vezetett Még az imperialista politikusokat is aggasztják azok a gazdasági problé­mák, amelyek Európában „sötét ár­nyékként" rajzolódnak ki. Churchill maga bevallotta, hogy Anglia pénz­ügyi helyzete a csőd küszöbén áll. Tagadhatatlan, hogv e komoly gazda­sági és pénzügyi nehézségek egyenes következményei a Schuman-tervnek és a Pleven-tervnek. Visinszkij elvtárs rámutatott hogy « Közel- és Közép-KeJeten csődöt mon­dott az ú. n. középkeleti katonai pa­rancsnokság amerikai terve és most az USA yezetö politikusai arról be­szélnek, hogy „felelősséget kívánnak vá lalnl ezeken a területeken“, mint tudjuk — mondotta Visinszkij elv­társ , aT USA-nak a távol keleti te­rület iránti ilyen „felelőssége“ idézte elő a koreai hadieseményeket. Az imperialisták koreai terveivel és kötése azt je'enti, hogy megakadá­lyozzák egy úf háborús tűzfészek ke­letkezésének veszélyét, valamely más helyen. — Ajánljuk a Biztonsági Tanácsnak — jelentette ki Visinszkij elvtárs, — gyakoroljon befolyást a koreai har­coló telekre, hogy a jelen’eg foIYó tárgyalások eredményeképpen egyez­zenek meg a hadműveletek mielőbbi megszüntetése érdekében. — Mi meghagytuk javaslatunkban a Koreára vonatkozó pontot és azt tartjuk: kötelességünk újból meggon dőlni, hogy valóban nemcsak a Szovjet­unió, nemcsak nagy államunk, nagy népünket képviselő küldöttségünk szavára kell hallgatnunk, hanem an­nak az 596 millió embernek a szavá­ra is, aki aláírta a Béke Világtanács legutóbbi felhívását és követeli, hogy mi ezen a helyen szívós energiával és ügyünk teljes Igazságába vetett meg­győződéssel védelmezzük azt. — Értsék meg uraim, hogy a ko­reai háború problémáiénak legsürgő­sebb mego'dása nélkül hiábavaló az önök kollektiv intézkedésekről szóló programjának és a fegyverzet foko­zatos csökkentési programjának meg­tárgyalása Is. Ezután Visinszkij elvtárs arról be­szélt, hogy az USA más országok megsegítése ürügyével saját támasz­pontjait épitl és bővíti ki a Szovjet­unió ellen és agresszív cselekedeteit a Szovjetunió támadó szándékairól szóló koho mányaival kendőzi. A Szovjetunió ezzel az agresszív politikával a maga békepolitikáját állítja szembe. Ahhoz, hogy az öt nagyhatalom a megfe'elő határozat el­fogadása után egy éven belül egy- hannadával csökkentse fegyverzetét és fegyveres erőit, szükséges hogy va amennyi állam teljes és hivatalos adatokat szolgáltasson idegen terüle­ten lévő katonai támaszpontjairól, szintúgy fegyverzete és fegyveres erői helyzetéről, az atomfegyverre vonat­kozó adatokat is beleértve. Ezek olyan fontos intézkedések, amelyeknek üteg­nek kiküszöbölését, a béke s a népek közti barátság megszilárdítását. — Az új háborús veszély kiküszö­bölése és a béke megszilárdítása leg­fontosabb garanciájaként, mint a múltban, úgy ma is, az őt nagyhata­lom békeegyezményének megkötését javasoljuk. Egyben, mint korábban ügy most is javasoljuk, hogy hívjuk össze a világkonferenciát, a legköze­lebbi jövőben. Rendkívül fontos kérdés az atom­fegyver betiltásának és a nemzetközi ellenőrzés létesítésének kérdése — mutatott rá a továbbiakban Visinszkij elvtárs és hozzátette, hogv a Szoviet- unió az atomlegYver feltétlen eltiltá­sára és az eltiltás végrehajtása feletti nemzetközi eVenőrzés létesítésére vo­natkozó javaslata feltétlenül utat nyit a megegyezés felé. Befejezésül hangsúlyozta, hooy „az új világháború veszélyének elhárításá­ra, valamint a béke és a népek közti barátság megszilárdítására irányuló intézkedésekre^'“ szóló szovjet javas­lattervezet elfogadása rendkívül fon­tos lépés az ENSZ előtt álló feladatok megoldása terén . a svéd pedaoőcus kii'diÜWo hazatér! a Szovis'üniáhö! Síre!hóimba Stockholm (TASZSZ). A Szovjet unióban járt svéd pedagógus küldött ség január 13-án visszatért Stockholm­ba. A küldöttség tagjai sajtóéxtekez létén számoltak be benyomásaikról. A küldöttség tagjai kijelentették: Valamennyiünknek az a kívánsága, hogy a jövőben is történjék tapaszta latosere közoktatásügyi vonalon Svéd­ország és a Szovjetunió között. RÖVID KI LVÖLDI HÍREK Athén (TASZSZ). A görög lapok je­lentéseket közölnek a görög török ten geri hstárincidensckrő!. Január 13-án jelentették, hogy a törökök ismét el­fogtak két görög halászhajót, amelye­ket legénységével együtt tőrök kikö­tőbe szállítottak. Paris (MTI). A párisi bíróság szom baton újabb egyhavi fogházra itelte Leo Figuerast, az Avant Garde fö szerkesztőjét, a lapot pedig 200.000 bank pénzbüntetéssel sújtotta a iap indokínai háboníellenes kampánya miatt. Szófia (BTA). A Jeni Szabah című török lap jelentette: az a szakértők bői álló amerikai bizottság, mely nyolc hónapon át tanulmányozta a tőrök rendőrség munkáját, jelentést készí tett a rendőrség és az állambiztonság- szervek amerikai mintára történő át­szervezéséről .If A „Reader's Digest' a jugoszláv nép nyomorúságáról Páris: A Reader's Digest című amerikai folyóirat 1951 decemberi száma részleteket közöl egy Jugoszláviában járt amerikai újságíró tudósításából. Az amerikai újságíró a jugoszláv ipari üzemekben tett látogatásáról így számol be: „A textil-, óra-, ruha- és é'elmiszeriparban, valamint az optika területén pontosan olyan rossz a helyzet, mint a vas- és acélipar­ban. 4 propaganda érdekeben mükőd'k ugyan néhány nagyüzem de ezek is deficitesek. A különböző városokban ezrek és ezrek sétálnak munka nélkül. A mezőgazdaságban is igen súlyos a helyset. Jugoszlávia, amely­nek valaha komo’y élelmiszer exportja volt, ma rászorul nemcsak az ipari cikkek, de a mezőgazdasági termékek behozatalára is A kirakatok üresen tátonganak és ami csekélyke áru látható Itt-ott, az mind gyalázatosán ross7 minőségű és minden képzeletet felülmúlóan drá­ga. Az üzletekben csak az alábbiakat lehet vásárolni: szemüveg tokot, haj­ós ruhakefét, háztartási cikkeket. — ruhát és cipőt már egyáltalán nem.“ A cikk írója ezzel fejezi be Jugoszláviáról szóló tudósítását: „össze szorul az ember szive, amint elnézi ezeket a nyomorúságosán tengődő fá­radt embereket/' Amerikai légikalózok ismét megsértették Kína légi határát Peking (TASZSZ): Az Uj Kína hír- ügynökség jelenti Mukdenböl: Január 13-án 12 óra 27 perckor 16 amerikai repülőgép benyomult Kína légiterébe és elrepült Mukden kül­városa fölött. Ugyanezek a gépek elrepültek a Liaotung tartományban fekvő Benszi, Fusun, Cin-Juan és Szinpin városa felett is. Előzőleg négy amerikai repü'őgép- csoport — ezeknek egyike négy gép. lőtt, — 12 óra 07 perc és 12 óra 16 perc között egymásután megsértette Kína légi határát és elrepüli a Liao- tunk tartományban fekvő Huancsen Csian, Tunhua és Kuantiang városa felett. Az utóbbi időben az amerikai légi­kalózok több ízben követtek ed ag­resszív provokációkat. December 26- án és 31-én, valamint január 6-4n összesen tíz amerikai repü'őgép séf­ből, a többi három 16—16 gépből ál- tette meg Éazakkelet-Kína légi határát. Az amerikaiak én Li Szl-Han-ék újabb lömeggyilkosságáea derült fény Phenjan (TASZSZ): Ismeretessé vált, hogy az amerikaiak és Li Szin- Man-ék katonái újabb barbár tömeg­gyilkosságot követtek el a puszani hadifogolytáborban. Az elmúlt év augusztus 15-én. Ko­rea felszabadításának ünnepén az összegyűlt hadifoglyok felvonták a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság lobogóját és hangosan kiáltották: „É jen a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság! Éljen Kim Ir-Szen tá­bornok!" Az amerikai és liszinmanista kato­nák ütlegelni kezdték a hadifoglyo­kat, majd tüzeltek rájuk és több mint hetven fegyvertelen embert megöltek vagy megsebesítettek. Az amerikai imper;ali«fák halogatják a hadifogolycserét mert félnek a hazatérő hadifoglyoktól Peking (Uj Kína): A, Uj Kfna hír- ügynökség jelentése a hadifogoly- kérdéssel kapcsolatban rámutat: az amerikai imperialisták félnek, hogy mé'y benyomást gyakorol majd a vi­lág közvéleményére, ha a szabadon- bocsátott hadifoglyok hazatérve el­mondják milyen jó bánásmódban volt részük a koreai néphadsereg és a kínai népi önkéntesek részéről. A United Press amerikai hírügynök­ség január 2-án hírt adott arról, hogy Irving Levinge. a National Broad­casting Company tudósítója kijelen­tette: „Több tucat külön kiválasztott és kioktatott tiszt áll készenlétben, hogy kiváltássá a szabadonbocsátott haditoglyokát“. Mielőtt egy volt ame. rikai hadifoglyot hazaengednének Koreából, Írásbeli Ígéretet kell tennie arra, hogy senkivel sem beszél „bizo­nyos tapasztaltairól". A háború folyamán a, amerikai imperialisták nem tudták megakadá­lyozni. hogy a világ meghallja a ha­difoglyok szavát Nem tudták leta gadni az igazságot. Most remélik, meg tudják akadályozni, hogy a haza­térő hadifoglyok otthonukban az igazságot mondják el. Lehetséges, hogy az imperialisták — az egész á;_ lamhatalom felhasználásával el tud­nak egyeseket hallgattatni egyidőre, d<( az igazság napvilágra kerül, mint ahogy eddig is kiderült — ál apítja meg az Uj Kína jelentése. JannSr végén vizsgáznak a dolgaié) általános isko'áikan Az ország különböző részeiben, 436 osztá'yban, több, mint 10.000 tanuló tanul a dolgozók általános iskolái­ban. Ezek túlnyomó része túl van az V-ik osztályon és a dolgozók öl- hónapos iskolájában a VI.. VII. és VIII. osztály tananyagát tanulják Az oktatás január végén fejeződik be. A tanulmányi színvonal magas, így pél­dául a Vácí-út 61. számú dolgozók is­kolájában a múlt év júliusában 110 dolgozó közül mindössze kettő bukott javítóvizsgára. A végzettek közül igen sokán munkahelyükön magasabb beosztásba kerültek. Az új tanfolyamokra január 15-től február végéig lehet jelentkezni 4 jugoszláv népet nem vezetik félre a TUo-banda meséi Imperialista gonosztevők Egyiptomban Angol tankok és ejtőernyős csap »tok a Szuezi csatom« Övezetében e-mAzután döntik le uz árul) lukn-éV nvomoruságos viskóit, Gaynaeti »cyiploiul tuluiiun. Ai ENSZ párizsi ülésén az imperialista agresszív blokk vezetői mellett fel­szólaltak a jugoszláv hábo­rús uszítok is. Az ENSZ szószékéi felhasználták ar­ra, hogy különféle vádakaf és rágalmakat szórjanak a Szovjetunió és a népi de mokratikus országokra A titoista szónokok a Szov jelunió ég a népi demokra likus országok részéről Ju guszláviára gyakorolt nyo­másról papoltak. Eközben azonban egy szót sem ej­tetek arról, hogy hány dollárt kapnak, amiért n jugoszláv népgazdaságai háborús termelésre állítják ál. Nem beszéltek azokról a Washingtonban kovácsolt tervekről sem. melyeket ne kik kellene végrehajtani és mely tervek a Szovjetunió és a népi demokratikus országok megtámadásom irányulnak. Nem szóllak egy szót st-m az Egyesült A’lomok és Jugoszlávia között fennálló támadó ka ton"i szerződésről sem. 1948-ban Titoék még azt mondták, hogy békés célo­kat szolgáló ipart teremte­nek hogv rnodrrnizáíják a mezögardaságot és újjáépí­tik a háború által tönkre tett jugoszláv gazdasági életet. Ötéves tervet is ké szitettek és azt mondták hogy a népi demokráciák­nak tőlük kell „szocializ­must1' tanulni. Ma már ezt a mesét nem mondhatják cl, hiszen te leplezték magukat és min denki tudja, hogy nem be kés célokat szolgáló ivart, hcr.em stratégiai utakat, hadiüzemeket, repülőtere­ket, stb. építenek és ezek­hez az építkezésekhez ezer számra hurcolják el rab szolgának a jugoszláv dol­gozókat. Ma már mindenki tudja hogy í millió iljút bujtattak mundérba, hogy lélektelen, engedelmes gyilkosokat neveljenek be­lőlük. Most új mesél találtak ki. Azt hogy mindezekre az építkezésekre a Szovjet­unió és a népi demokráciák részéről fenyegető támadás miatt van szükség. De ha ez így van. akkor miért építik ki az Adrai tenger­partot katonai bázissá, mi ért építenek Szp'itben ha- d-'finjók nefn«adására alkal­mas kikötőt? A tenger alattjáró bázisok, a tenger­parton létesített hadiipar, a repülőterek és kikötök mind arra kellenek, hogy itt szállhassanak partra és vonulhassanak lel az impe rial ist a támadók seregei. Emellett azonban a tf- toisták a bo’gár, román és magyar határ mentén is egymásután építik a kato­nai objektumokat. Jugo­szlávia katonai táborrá vál­tozott, amelynek vezetését az amerikaiak vették at. Jugoszláviában nagylétszá mű amerikai katonai misr szió működik, amely a fvr goszláu hadsereg kiképző- sét irányítja és megtanília a jugoszláv hadsereg tag jait az amerikai fegyverek használatára. Ugyanakkor pedig n Gyilasz féle propagandagé­pezet éjjel-nappal azt han goztatja, hogy Jugoszlávia mindezt függetlensége meg­védése céljából teszi. A jugoszláv dolgozók azonban tudlak hogy mi az igazság. Tudják, hogy a Tito klikk az imperialisták balkáni rokamcsapota. És mivel tudják ezt. egvre “rő­téijesebben küzdenek is Tt toék ellen. Ezért sül ívest' tették el a Jgarlizanka" tengeri hajót, ezért robban­tották fel a Koszovszka Mitrovica városban évült hadianyaggyárat, ezért re­pítették levegőbe a nisi her dianyagraktárat, ezért gyúj­tották fel a brodt benzin­tartályokat, ezért siklatják ki a stratégiailag fontos ércküldeményekkel megra­kott vonatokat ezért nem rakják ki Szplitben az amerikai fegyvereket, A nr gosztáv nép ezekkel az ak­ciókkal is megmutatja, hogy a Szovjetunió és a népi de­mokratikus országok né­peivel együtt akar haladni a szocializmus útján, hogy meg akar szabadulni Tito- éktől, a jugoszláv nép. a szabadság és a béke ellen­ségeitől. Bármit is szóno­kol icnak Tito küldöttségéi az Egyesült Nemzetek Szer­vezetében, mindez nem tud­ja leleplezni azt a tényt, hogy Jugoszlávia népei gyűlölik Titot és kapitalista gazdáit és egyre erőlelfe" sebben küzdenek az ellen, hogy Jugoszláviát hadilá- maszponttá alakítsák át a Szovjetunió és a népi de­mokráciák ellen.

Next

/
Thumbnails
Contents