Dunántúli Napló, 1952. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-27 / 22. szám

1952 JANUÁR 27 NAPLÓ Ötéves tervünk — a kulturális fejlődés terve Felavatták megyénk századik kultúrotthonát Aranyosgadány község dolgozói az •Jmúlt évben elhatároznák, hogy kö­tés munkával kultúrotthcnt építenek. Az elhatározást tett követte: megszer­veznék és megindították a munkálato. ■®t- A munkában a DlSZ-íiatalok jár­jak élen, példát mutattak még az idősebbeknek is. A napszámosmunkát úgy oldották ®t®g. hogy mindennap más és más oáz vállalta a napszámot. Kétszer ke. Vült minden házra sor az építkezés befejezéséig, de egyszer sem fordult •lő, hogy a soron következő ne jelent Volna meg a munkán. A végzett munka értéke mintegy 25-000 forint. A felépült kultúrházat december 21- *>! Sztálin elvtárs születése napján •vatták fel. ugyanezen a napon nyílt fceá a 150 kötetes könyvtár is. A köny. vek iránt olyan nagy már az érdek- "Kjós, hogy a könyvállományt növelni úrbázavatás lesz Szigetváron •A szigetvári Cipőgyár dolgozói nagy eseményre készülnek. Február máser dikán akarják megnyitni és felavatni üzemi kultúrotthonukat. Az 50.000 ío- pitfos költséggé1 épülő kultúrotthon nyitására különösen nagy gonddal *® szorgalommal készülnek a Cipő­gyár kultúrcsoportjának tagjai, akik *IlnvonaIasi szép kultúrműsorral te. szik majd lelejthetetlenné a kultúrott- "Onavatásl. 6000 forintot kaptak a hiricsi k nitár osok A hiricsí dogozó parasztok, első­V'ybam a fiatalok áldozatos társadal­jnnnikávail építették fel kultúrottho. _ufeat. Az új kuLhirotthont azonban 7® |s kellett rendezni. Ehhe, nyújtott j^fKtséget népművelési kormányza­.k, mile or a megyei tanács nép­művelési osztályán keresztül 6000 tö­rj*''’0! utalt ki a hiricsi éknek a kul- ”“"á* berendezésére és felszerelésére. Kn'tá csopcttjaink készü nek a járási au túrversenyre ^^ultűrcsoportjaink nagyrésze ko- y~y gonddal készül a járási kultúr- Vvrsenyre. Dióspusztának apraja-nagy- ,®1a kullúrcsoport tagja, így az egész készül a szereplésre. Komolyan , y^ő'ődnek a somberekiek, a hegy- Waróciak, a birjániak és még sokan ■ s<jk. A felsőszentmártoni délszláv •Wlúrcsoport zenészekkel is szeretne a kultúr versenyen büszkélkedni. A ze­nészek már meglennének, de hangsze. rük nincsen. Az oktatási osztály a fel- sőszentmártoniak hangszer iránti ké­relmét párlolóan terjesztette a mi­nisztérium felé és így remélhető, hogy va’óraválik a felsőszentmárto-niak kí­vánsága: saját népi zenekaruk kíséri majd szép délszláv népi táncaikat, gyö­nyörű dalaikat. Jutalma' kap'ak a megye legjobb beske ny-ii i mssíntaása i Hétfőn osztották ki a megye tíz legjobb mozija között a megyei tanács jutalmait. A legjobb tíz keskenyiilm. színház gyönyörű, bordó plüss füg. gönyanyagot kapott, a legjobb kis­körzeti és a legjobb fix mozi pedig elnyerte a tanács vörös v&ndorzászla- ját. Három alaémocsotádt áttörő még az elmúlt év végén levelet Irt Rákösd Mátyás elvtársnak. A pajtá­sok a leveliben elmondották, hogy az ő csapatuk milyen jó munkát végez és leérték, hogy jutalmul Rákosii paj­tás küldjön nekik egy hármas futballt. Ugylátscaik. hogy az átsómocsoládi út­törők valóban jó munkát végeztek, mert a futbaJjabdát az elmúlt héten megkapták Rákosi elvtársitól. Az alsó- mocsoládi úttörők körében természe­tesem nagy örömet keltett a labda, nem is annyira maga az ajándék, ha­nem az, hogy maga Rákosi elvtárs küldte nekik. Körzeti bemutató Magyarszéken Lelkes munkával készültek a kultúr, csoport tagjai Magyarszéken a kör­zeti kul'.úrbemutalóra. Ehhez a mun­kájukhoz nagy segítséget nyújtottak a fiataloknak a helyi tanács tagíaí. A jó munka eredménye az volt, hogy a több, mint 400 főnyi közönség zsúfo. lásig megtöltődé a termet. A bemuta­tón részivettek a magyarszéki, mán­iái és a mecsekjánosi kultúrcsoportok. A benevezek közül egyedül a mecsek. falusiak maradtak távol. A jólsikerült műsor után a zsűri Magyarszéket az »Orosz jellem“, Mán­iát pedig „Halad a szekér“ c. jelenet­tel küldte a járási döntőbe. A jó munka jutalmául értéke» könyv- ajándékkal jutalmazták s csoportokat. Ezek után a lelkes fiatalok vállalták, hogy a környék dolgozóinak bemutat­ják műsorukat és ezzel is lelkesítik őket jobb munkára és kötelességük tel­jesítésére. Pécsi írók a Rádióban A jól működő pécsi írócsoportot nagy megtiszteltetés érte. A Magyar Rádió február 29-én félórás műsort ad, a pécsi és baranyai írók és költők műveiből. A műsort a Petőfi Rádió közvetíti, este 21 óra harminc perc­től. Megnyílt Péci bányatelepen a köriét! rendelő Pénteken reggel ünnepélyesem meg­nyitották Pécsbányateliepen a bánya­vidéki új körzetj orvosi rendelőt, öt­éves tervünk újabb eredménye bá­li yászdolgozó ink jobb betegéi Látását és egészségvédelmét biztosítja. Az új rendelőintézet átalakítása 60.000 fo­rintba került. Pécsett állítják fel Hunyadi János szobrát Pátzay Pál, Kossuth-díjas művész néhány hónappal ezelőtt kapta a meg­bízást, hogy a pályázaton első helye­zést elért terve alapján, Hunyadi Já. nos szobrát e'készítse. Hunyadi Já­nos életnagyságánál nagyobb, bronzból öntött lovasalakja magas talapzaton áll majd, alacsony, kőből készült emelvényen, amelyre négy oldalról lépcsők vezetnek. A szobormű alkotója, Pátzay Pál, nemrégiben Pécsre utazott, és itt a vá­ros egyik legszebb terén kerül felállt, tásra Hunyadi János szobra, a ma­gyar nép hazaszeretetének, lángoló hő­siességének bronzba öntött jelképe. Hírek a mohácsi tátáii hu’tű'o ikonból Több, mint egynegyed milliós költ. séggel alakították át a mohácsi járá­si kultúrotthont. Az új kultúrházban kényelmes olvasóterem, sakk és egyéb társasjáték várja a tanulni és szóra­kozni vágyó dolgozókat. Működik már a tánckör és megindult a mezőgazda- sági szakkör a dolgozó parasztság szaktudásának továbbfejlesztésére. Az 1952. évre 30.000 forintot Irá­nyoztak elő népkönyvtáruk kibővíté­sére. A könyvtár dolgozói vállalták, hogy az üzemi dolgozók között ismer­tetik a könyv segítő erejét a terme­lés tokozásában. A kultúrotthon munkatervében sze­repel egy bábszínház is, ame'yet tel­jes egészében társadalmi munkával valósítanak meg. A Szovjet Film Ünnepe elé Hatalmas erő rejtőzik a kicsiny cellirHmlszaltagokban, a szovjet fil­mekben. Szovjet filmekből merítenek erőt nehéz harcukba* Korea, Maláj­föld, Indonézia népet és az imperialista világ összes elnyomott dolgozót. Szovjet filmek nyomán látták meg az igazi szabadság világát a felsza­badult magyar dolgozók. Hatalmas fegyver a békeharcban, a szocializmus építésében, mezőgazdaságunk átszervezéséhez, az ötéves terv harmadik évé­nek teljesítéséhez és túlteljesítéséhez. „Szovjet filmmel a békéért, a szocializmus építéséért!“ E jelszó jegyé­ben rendezzük meg a Magyar Szovjet Barátsági Hónap keretében a Magyar Szovjet Társasággal együtt a Szovjet Film Ünnepét február 15-től március 31-ig. Az alkotó munka művészetének igazi ünnepnapjai lesznek ezek a hetek. Ahogy megszerettük a szabadságot hozó szovjet népet, ugyanúgy megszerettük szocialista építésünk serkentőjét, tudásunk, Ismereteink egyik forrását: a szovjet filmet. KI tudná elsorolni azt a számtalan jőtanácsol, lelkesítő biztatást, irányítást, amit az elmúlt esztendőik során a szovjet film sokmiilió szocializmust építő magyar dolgozónak hozott. Ezért készül minden évben igazi ünnepre a magyar közönség, amikor a Szovjet Film Ünnepét várja Megtanultuk, hogy a szovjet filmek — akár a tegnapról, akár a máról szólnak — mindig nagyszerű tanulságokkal gazdagítanak bennünket Nagyon várjak az „Aranycsillag lovagját.“ Ez a színes, magyarul be. szélő film a Nagy Honvédő Háborúban dicsőséggel harcoló szovjet em­bert mutatja be. Bemutatjuk a komoly zene kedvelőinek a „Nagy koncert“, et, melyben részleteket látunk és hal lünk az Igor hercegből és a Rómeó és Júliából. A Szovjet Film Ünnepén bemutatásra kerül „Szempülád zizze- nése“ című film, amely Obrázcov egyik szatirikus bábjátékát viszi vászonra. A több alkalommal bemutatott „Bátor emberek'1 ismét műsorra kerül. A film hazájukat szerető hős szovjet partizánokról szól. Ez a néhány film csak egy része azoknak a filmeknek, melyeket a pécsi filmszínházak mű­sorra tűztek a Szovjet Film Ünnepén. Az alkotó munka szépsége, az új élet öröme, frisaesége, a hazaszere­tet és áldozatkészség hősi példái mutatnak új utat számunkra a szovjet filmeken. Ezért üdvözöljük örömmel valamennyien a Szovjet Film Cnn»’ pét ÁDÁM KÁROLY a MOKÉP dolgozója Televízió Magyarországon A kőzelj napokban jelenik meg az ötévé* tervünk: béketerv rtmá könyv. Minden dolgozó érdeklődéssel várja ennek a műnek a megjelené­sét, hiszen benne összefogva láthatjuk mindannak a munkának az ered­ményét, melyet nap, mint nap a terv teljesítéséért végzünk megláthat­juk benne, milyen lesz életünk az ötéves terv befejezésének évében, 1954. ben. , A könyv rész'efesen foglalkozik a kultúra fejlődésével te. Az alábbi részlet a magyar televízió — a távolbalátás születését írja le: Ez a készülék látszatra csak abban különbözik a többi közönséges rádió- készü'éktől, hogy a hangszórót taka­ró vászon helyéit domború szürke tejüveg foglalja el. Felkattintják. A tejüvegen vibráló szürke felt jelenik meg. A kép egyre tisztul és alakot ölt. Egy másodperc még és a mun­káslakásban végignézhetjük az Ope­raház előadását. Ez a csábító lehető­ség az ötéves terv során valósággá válik. A leadás és a vételi lehetőség tökéletes les®. A leadóállomások harminc kiiomé­ke-verte is a lapokat. Megpróbálta összeszúrni, de ren*énytelenül. Az öreg Tóth bajuszát pödörgetve jegyezte: ., 1— Nincs ennek már éle. fiam, ne kínozd. Sa- j“<n ez, öregeknek való vasárnap délutánra. He- yt'lte... ahogy nevetett fogni kisárgálnttak "ORf/es ajka előreugroft. Szeme derűsen csillogott * fáradt ráncos arcból. Harsai bácsi volt az első: ,, — Negyven... száz... ul'imó. — jelentette 'n hangosan, miközben úgy nézett a másik kettő- r*' mint eqy győztes hadvezér. Még ki is húzta ^Qát. Meg' is nyerte a partit, j — Ez mér igen! Jól kezdődik — derült fel QKcsi kéne. — Nó nó!... Első nyerés: kutyavesztés — ^■andotta Fi a réai igazságot Tóth bácsi. Majd Pacsira hunyorított: ~ Mété au n jó, hogy így játszunk pap- Harsai bátyád elnyerné n pénzünket. . ■ }tpitalista lenne... Kapitalista éjjeliőr... Ha- I®"®,. , Kapitalista balder. No ez jó. — Majd aPi1alista lenne ... Kapitalista éjjeliőr ... Ha- iJ ™... Kapitalista ba.kter. No ez jó. — *** Künet után: — Jó a bakternek, nappal is alszik, étjei is. Jfjeve'ett, de fogaival együtt ott sárgálott az ^ kis irigység is, ami az éjjeliőr választás óta e,tn?. maradt. Szeretett volna ü is az lenni. UtP, meg egyenesen: láttáink megismertelek az éjjel, az órát nézte aggódva. Korán szeretett menni. — Tolvaj vagy! Fát loptál az üzemtől. — De nem Aki este legény, napped is legyen az. szólt semmit, várt, majd kiböki az öreg, ha tud j-i valamit. . , . " ront féltésén dolgoztak. Hegyi csapat. , , Pf Harsai bácsi nem mondott többet. Nem is vezető, Jancsi meg egy másik munkahelyen se tudott volna, hisz mikor Jancsi mellett elment az gédvdjár voll. A munkahelyre érve előszedeget éJlf d gépházhoz. Behúzódott a biztos fe- \ék á azerszámolzat aztán nekiláttak... Jancsi del aia és onnan néze a cikázó villámokat és ol n kedvet ^zett a munkához, mint még talán hallgatta a pkddcton kopogó esőt, amely elnyelt sohfk v dolgozott, mintha széjjel akarná dön- minden más zajt. ieni a ^midt Még sokáig kártyáztak. Közben jött Varon A zör%öqyomrú éhes csuzda meg csak nyelte, Fér,, Kovács bácsi es masra terelődött a beszéd: Ug a szemt A csinések nem győzték az' üre. időre, poh ikara, asszonyokra, lányokra. A két „et hordanL mre látszott, hogy ma nagy telje öreg. jót nevetett olykor-olykor, de Jancsi neve- sitményt fognak elérni. Az öregek őrültek. Vágó tesn nagyon kurták, idegesek. erőszakoltak vol. ]ános odaszóU Hegyinek: — ügy dolgozik a fiad mint egy szarvas. — Ha nagy dolgot akart mondani, ntiiuHg a szarvasi használta hasonlatnak. Még ha a félesége mosott arra is azt mondta, hogy „úgy mos, mint egy szarvas". — Versenyeznek — dőrmőgte elégedetten Hegyi. Így ment egész nap. Jancsi és a fiatalok lendülete átragadt az öregekre is. öt csillével töb bet raktak, mint szombaton. A műszak végén fá tak. é!a *•*< lassan ereszkedett le a kis telepre. Helyesebben nem. is hogy leereszkedelt, hanem n bányából jött, fel. Lopakodva kúszott az árok ban egészen a telepig, megülte a mélyedésekéi a m, Véképületeket, a fák lombját, azután kibá'or kodott az udvarokra, az utcára, végül sötéten, komoran megvetet'e lábát a közön is"De itt nem r«*Aw» szálltak be a kasba. Jancsi tagjaiban^ ól. soká uralkodott. Egy kattanás és Cene bácsi a mossagot érzett, de a szívét, azt könnyűnek Harsai bácsi szemöldöke sértődötten rándult V­, ^ No hál. nem inén találták meg azt a bak. 'át alva egyszerse. Nem is lopták meg. . — Könnyű bakternek lenni, mikor nem. lop­y. az emberek — mondotta az öreg Tóth. a magunkét lopnánk. Jól néznénk ki... Mi a bakter. akár volna, akár nem. ír — Nem vau van az kontrázott Harsai bácsi. .tiy..-x„ ______-i. * í nF- még ellenség, vannak még reakciósok. ** * pártgyűlésen jegyezte meg az öreg és azóta szeretettel használta. — Újságban olvasha- megrongálják a gépeket, lopnak. Nem is a iJ'^Ph öl kell. védeni, Mén ha az öregebb-evei Ktie baj' g/{i n(,m tudta elfeledni a réai vilánot a„Jt akar emelni valamit, hát a fiatalok, az üye- /{.C' mint Jancsi ni, a körmükre koppintanak egy ■t. hogy nem úgy van az! Igaz.e Jancsi fiam? i, Fejük fölöt eqy kis száraz ág megreccseni tspo’iyant. Talán a tegnapi esőtől nehezedet/ bal Vff,n/ eay madár szállt rá. vagy talán a szellő ^°rálásától esett le, ki tudná azt megmondani. . Jnne»i megrexxent Mondani akart valamit szí n-ern Íótt hang a torkán. A szégyenérzet meg lóétól lassan elindult s fehér kihajtott ingqal élesen, vörösen bukkant plő aztán felfelé ^ódott és kiült tüzelve az arcára. a- Belli — törte meg a csendet Tóth bácsi. cJj' mintha enyhíteni akarná előbbi szavait édesen tovább fűzte. Cudar idő volt az éjjel. Szuroksetét. U, Rebetli!... azért a villámlásnál lehetett — Csattant Harsai bácsi szava. üj Jancsi megint úgy érezte, hony ez neki szól. * ttzon volt. hogy felkiált: miért nem monu, telepi éjjeliőr az ő ráncos, szikkadt kezével el kergette, felgyújtva az utcai világítást. A sötét­ség hátrált egy kicsit, az éjjeli bogarak meg elő. rajzoltak, és fáradhatatlanul rótták n köröket a lámpa körül, A sötét hegyoldalban egy ember kapaszko­dott felfelé valami, hosszú tárggyal „ vállán Egyenletesen haladt, vihenő nélkül, csak a léleq zeivé'ele volt szaporább a rendesnél A hegytetőn sem állt, meg, egyenesen az üzemnek tartott Harsai bácsi az iroda felé botorkált. Csende­sen szívta kialudt pipáját. Hirtelen elhallgatott. Tompa koppanásra lett figyelmes, olyanra, mint érezte. — Mikor feljöttek a napra. Hegyi az iroda felé indult. — Várj egy kicsit — szólt oda fiának. Mi kor kijött intett, hogy indulhatnak. — Hová megyünk? — hökkent meg Jancsi mert látta, hogy apja egyenesen a fatelep felé tart. ^ — A rabolt fákból kértem. Oszlopnak a ga lambdurhoz — hunyorított Hegyi. — A múlt hé­ten szóltam a mérnöknek mikor láttam, hogy mennnit tanakodsz. No ez éppen jó is lesz — hengergetett meg mikor két la öszeütődik. Kicsit"fülelt még. de egy fát, vizsnálgatva. - Ez a görcsös vége kerül mivel újabb hangokat nem hallod. Ügyeimét is- mVd a f..öldbe' JoJ. koruldöngöliűk és úgy all mét pipáin felé fordította, majd az irodánál a mint o rövék. Meqemelte a fát, hogy vállára lámpa alatt Jdpiszkálta. iái mei/szipogtatta. rá- d* Jancsi megfogta a kezej tömött, és elégedetten pöfékelve ballagot n gépház , Ugyan édesapám, majd én. Csak a lám. f-'J6. Mikor elhaladt, a faraktártól sötét árny vált Pasf v,r>ye. cl és a hegyen át eltűnt az éjben. M Ilyen leönnyü volt most a fa. Sokkal ® könnyebb, mint tegnap. Aztán mennyivel mdsebb Hegyi Jancsit kétszer is megrázta az anyja így világoson, fényes nappal, a jó sima utón vin reggel, min felébredt, n’< odaköszöngetni az embereknek, meg felelget — Kelj fel fiam! Apád már a bakancsát is ni a kérdésükre, mikor kérdezik, hogy „nehéz e"? felhúzta, azt mondja itthagy ha nem. sietsz! — Micsoda, ez a kis karó? — Tréfálkozott Hirtelen kiugród az ágúból. Szüleit hangosan és bizonyságul igyekezett még könnyebben lép. köszöntődé, öltözködés közben átgondolta az esti kedni. Ahogy a hídon átjöttek — nwst nem kel eseményeket. Inén . .. visszavitte a fát. Sikerült, lett patakot ugrani — odaszólt az apjának: Mikor felöltözött, anyját derékonkapva fel- — Édesapám ismeri azt a közmondást, ama emelte és meaforgada vagy háromszor. lyik így szól: Legkönnyebb, meg legjobb becsüle teres körzetben sugározzák a képei és a hangot. Hazánk minden részét be­hálózzák a leadóállomások. Égés, estét betöltő műsorokat köz­vetítünk. A műsor kezdetén a nagy fővárosi színházak híres művészei verseket mondanak, zongora- és ha. gedűmű vésze ink legjobb számaikat adják elő, az Operaház szólistái éne­kéinek, táncművészed táncolnak népj tánccsoportok lépnek fel. A műsor to, vábbi részében operaházi balett-estet és egy-egy nagysikerű színjáték tel­jés bemutatóját láthatjuk. A magyar televízió adása minden fontosabb politikai eseményt közvetít. A vidék dolgozói otthon, karosszék­ben ülve nézhetik végiig a szín pompás budapesti április 4-1 és május 1-i fel­vonulásokat. Távolbalátó közvetítések lesznek nagy létesítményeink építke­zéseiről és működéséről. A televízió« adások közönsége megismerkedik az ország népszerű sztahánovistáival, újítóival. Megismeri a legüciválóbb termelőcsoportok életét, leereszkedhet a bánya mélyére, megfigyelheti a «ztá- linvárosd nagyolvasztók csapolásét. Az első vevőkészülékeket az üzem! klubok, kultúra ttho nők és falusi kuV túrházak kapják meg. Még az ötéves terv során megkezdik gyáraink a te­levíziós f elvev ökésztilékek tömeges gyártását. A kereskedelembe bekeril. lő rádióteleviziós készülékeket mér- sókéit áron vásárolhatják meg a dol­gozók hogy ezzel otthonukba költöz­zék a színház, a mozi, a hangverse­nyek, a tömegigvfilésiek és a sporté««, ményak mozgóképe... Na nézd már... te bolondos... te gye­rek. te... mit csinálsz? — Majd mikor fia el engedte őt, nevetve tette hozzá: Tán szerelmes let'él? lesen élni. — Nem úgy van az fiam, hanem: Nehéz be. rsületesen élni. de jó. Aztán miért kérded? Csak úgy eszembe jutott. De az, ahogy — Na majd meglátom, milyen legény leszel édesapám mondja már régen volt. Most úgy van a bányában? — tréfált az öreg Hegyi, közben ahogy én mondom: könnyű is meg, jó is. Folynak a vizsgák a Pedagógiai Főiskolán t Főiskolánkon most folynak a vizs­gák. A tanulmányi eredmények álta­lában jónak mondhatók. A legutóbb! értékelés szerint 3.62 volt az általá­nos eredmény. Ez a szám reálisnak mondható, pedig lehetne jobb la, azonban most, az utolsó hajrában egy kis e’lanyhulis mutatkozott. Iskolánk vezetősége erre esoportve- zetógyűlésekon felhívta a csoportve­zetők figyelmét és azonnal ellátta őket tanácsokkal és utasításokkal, hogy a vizsga utolsó szakába,, az eredmé­nyeket fokozhassuk. Azok melóé a tanulók mellé, akik­nek nem sikerült valamely, tárgyból a vizsgájuk, banulópárakat szervez­tünk, akik előkészítik őket a pótvizs. gára. A tanszékek is belekapcsolód­nak majd ebbe a munkába. A diák­szálló vezetősége a jobb tanulás érde­kében tanulószobákat szervezett, hogy ott zavartalanul készülhessenek a diákok. Ennek eredménye máris meg­mutatkozik abban, hogy a diákszálló növendékeinek általános eredménye megjavult. A jó példával a párttagok és eJső. sorban a pártvezetőség ta- jai járnak elől. Az ö át'aguk 4.5 körül van. Ha- riontóan jó erdmenyt érték ei a Diák­vezetőség tagjai is. Erős János a Ped. Főisk halion tói*

Next

/
Thumbnails
Contents