Dunántúli Napló, 1952. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-27 / 22. szám

6 NAPLÓ 1*82 JATT AT? 27 TANULJUNK A SZOVJET EMBEREKTŐL szovjet példa, nyomán harcoljanak bányászaink. Rákosi és Gerő elvtársaktól megjelölt feladatok üzemei tik do 1 gőz ói megvalósításáért így harcolnak a donyeci bányászok a tartalékok feltárásáért JU első kérdés: a rendelkezés­re éllé termelőeszközök, ipari fel- sxcreiés, gépek, berendezések, épületek, nyersanyag jobb kihasz­nálása és persze ezzel együtt a munkaerő helyesebb, rendszere­sebb, tervszerűbb felhasználása," (Gerő elvtársinak az országos »le íva értekezleten mondóit beszé­déből.) vényeket vontatok majd fak<w»tt gyor­sasággal. Vlég tzámoH javaslat hangzott el, amelyek mind a munka megjavítását célozták. A lelkeshangú hozzászólá­sok végén határozatban foglalták ösz- sze a bánya dolgozóinak szocialista köteliszettségváli laiásairt, A határozat: szerint az Annyeraszkaja bánya 1952- ben tízezer tonna terven felüli szenet termel az összes fejtési frontokon, be. vezetik a napi egy ciklusos munka­rendszert, a szénkombájnok termeié­foenységét havi tíz-tizenegy-ezer ton­nára fokozzák az elmúlt évi nyolc­ezerrel szemben, a munkatermelé­kenységi tervet 105 százalékra telje­sítik, a szabvánnyal szemben 0 5 százalékkal csökkentik a szén hamu­tartalmát., 105 százalékra teljesítik az. előkészítő munkálatok tervét és végül 1952-ben legalább 500 ezer rubel tér. venfe’üli megtakarítást érnek el. A MŰVEZETŐ A GYÁRTÁS SZERVEZŐJE HÍREK a népi DEMOKRÁCIÁKBÓL Lengyelország Va-rsó sokat kapott az 1951en éy* tői. A sokezer új lakáson, ipari épü­leten, középületen kívül november li­re, a Nagy Októberi Szocialista For­radalom évfordulójára elkészült „az ország egyik büszkesége: a vársói személygépkocsigyár. Az elmék esz­tendőben fejezték be az Egyesült Lengyel Munkáspárt Központi.. Háza építését. Ugyancsak tavalv épült fel a Központi Állami Áruház üveg-pá- lotója is. Uj csarnokkal bővült . a Swierczewski tábornokról elnevezett Lengyel Szó Háza. Az Annyenszücaja szénbánya dolgo. tői a bánya klubjában gyűltek össze, hogy megtárgyalják aiz 1952es év feladatait. Az új feladatok nagyok. A terv szerint aT 1951-es évhez viszo­nyítva 12 százalékkal keli emelni a széntermelést. Négy új fej-rés frontot kel üzembe állítani. A fejtósfrontokat havon ^ 33 méterrel foelil előrehajta- íii, ami 6.2 méterrel több, mint az tóműit évi élőirányzat volt. Havi ezer tonnával kell fokozni a szénkombájn termelékenységét Mindezek me Ciett lé. nyögésén csökkenteni kelj az önkölt­séget és javítaná ft szén minőségét A feladatokait Morozov bánya-vezető temertette. Mindenek előtt a meglévő gazdag műszaki felszerelés jobb ki- bAizr«álására hívta fel a dolgozók fi­gyelmét. Az elmúlt évi munkát bírák vn, megállapította: míg a negyedik részleg 125 százalékra teljesítette tor. vét, az első részleg mindössze 81 százalékban tett eleget köteliezettségé- nelt Ennek oka: a munka megszerve­zése a negyedik részlegben sokkal jobb volt mint az elsőben. — A mérnököknek és technikusoknak mtuvleffít meg kell toTvníök a munka- igény-» folyamatok további gépesíté­sére — mondta. — A bányában már eBak egyetlen művelet van. amelyet még nem gépest bet tünk: a jöveszíéses rakodás. Ez a művelet eddig 54 szá­zalékban volt gépesítve. Idén ennek a műveletnek ft gépesítése 80 százalé­kot keli’-, hogy elérjen. — Fontos feladatunk, hogy áttér­jünk a bányamunkajatok új rendsze­rére — felárba tto.. .— Eculig az akná­tól a számmezők határai irányában fejtettük le a teleprétegeket. Ezután megfordítjuk a<z irányt. A szénmezök baltárától az akna felé fejtünk, ami a szén termelési önköltségét teteme­sen csökkenti majd. Az előfejtő ak­nává járóknak a feladat sikeres meg­oldására vágatokat kell kihajtaniuk. Az ő kötelességük, hogy az elsőren­dű műszaki félsz erei óseel két-három- «Borosára fokozzák a vágat kihajlás gyorsaságát. Ezután a szén minőségének javításáról besaéSt az előadó. \ kitermelt szén hamutartalmának csak 0.5 százalékos csökkentése is azt jelenti, hogy ha­vonta legelőbb három vonatszerel­vénnyel kevesebb meddő kőzetet szál­ltunk a szénnel együtt ‘ Morozov elvtárs végül a szocialista munkavarseny jelentőségéről beszélt majd új tartalékok feltárására szólí­totta fel a bányászokat. A beszámolót hozzászólások követték. Pjotr Galocska, a szénkombájn leg- • jobb gépésze szólalt fel elsőnek — Kombájnunk 200 méter hosszú íejfcésfronten dolgozik. Egy ciklus aáíbt 450 tonna szenet lehet kibá­nyászni, mi azonban csak 300—350 tormát fejtünk ki, ami azt mutatja, hogy a ciklus 70—80 százalékát dol­gozzuk le. Pedig a kombájn munkájá­nak javítására már több újítást ve­zettünk be s így lényegesen emeltük teljesítőképességét. Még tóső sebes­ségre beállítva is egész ciklust vé­gezhetnénk egy műszak alaitt. — Kiszámítottuk: ha a kombájn pajzsát J.5 méterről 2 méterre meg­hosszabbítjuk, a fejtósfront egy cik­lus alatt nem 450, hanem 600 tonna szenet ad. Mindezt már megbeszéltük kombájnvezető társaimmal s vállal­juk hogy naponta egy ciklust vég­zünk s a kombájn havi termelékeny­ségét 12—14.000 tonnára emeljük. Ja- yaölom: vezessük be a napi egycik- liusós munkarendet ebben az évben a bánva összes fejtési frontjain. • A bányászok lelkesen támogatták ; p Galocska javaslatát a napi egycik- Jni~-:os munkarend bevezetésével kap. eső latba n.-- Az új munka rend-zcTrel véle­ményem szerint sikerült 30—35 szá­zalékkal emelnünk a termelést — mondta a sztahanovista Rasztovarov. Popova elvtársnő, villonymozdony- gtpész kije'entette: __ Egyéni tervet állítottam össze a. villanvmozdonvök, termelékenységé­nek tokozására. Nagyterhelésü szere'. Irta: IVAN TURTANOV, a „Sarló és Kalapács“-gyár hengerműhelyének főművezetője ,A vezetés színvonalúnak emelé­se természetesen ugyanakkor na­gyobb hozzáértést, több szakisme­retet, magasabb műszaki és általá­ban szaktudást és kultúrát követel. Megköveteli, hogy új és régi gaz­dasági és műszaki vezető káde­reink, felső-, közép- és ateókáde- rehik egyaránt, tovább gyarapítsák tudásukat, szorgalmasain tanul ia- nak, lépést tartsanak a technika és ludomány fejlődésével ■ ezt munkájukban alkalmazzák.“ (Gerő elvtársnak az országos ak­tíva értek ezelteo mondott beszédé­ből.) Több, mint 35 r-szt«ideje doígozon, a hengermű helyben. A párt belőlem, az egyszerű munkásból nemcsak fő- művezelőt, hanem államférfit is ne­velt. Háromszor választoltak meg a moszkvai területi szovjet küldöttjévé és tagja vagyok a Szovjetunió Leg­felső Bíróságának. Hazánkban a munka emberét nagy megbecsülés övezi. Soha nem felejtem el & Kremlben ren dezett fogadást, amelyre engem is meghívtak. A fogadáson Sztá in elv- társ olyan szívélyesen és barátságosan üdvözölt bennünket, hogy zavarunk és elfogódottságunk hamarosan eltűnt. Meglepett, hogy bölcs tanítónk min­den résrietoére kiterjedően ismeri a vezetők mimikáját. Lélekzetvisazafojl- va hallgattuk szavait. Ettől a nap ól kezdve új módon fogtam fel munká­mat és igyekeztem olyanná válni, mint amilyennek a nagy Sztálin raj­zolta elénk a jó művezetőt. A művezetők, a termelés parancs­nokai, irányító szerepet töltenek be a termelésben. Nélkülük nem hoznak és nem hajta­nak végre a részlegeknél semmilyen intézkedést. A művezetők töbsége mű­szaki főiskolát vagy középiskolát vég. zefcl, amellett állandóan tovább tanul­nak és tökéletesítik szaktudásukat. Én magam elvégeztem a műveze­tők tanfolyamát, rendszeresen járok technikai előadásokra és szakikönyve­ket olvasok. A művezetők fontos kö- ' élessége, hogy tudásukat továbbad­ják a dolgozóknak, mint ahogyan Szemjon Csesznokov Sztálin-díjas mű­vezető, Ivan Romanov, Vaszilij Luhov- cev, Nvikita Drontiykikov, a legmaga­sabb állami érdemrendekkel kitünte­tett művezetők (eszük. A művezetőnek elsősorban jó szakembernek kell lennie, aki fo­gékony az új Iránt. A technika ugyanis szüntelenül fej­lődik ás nekünk nemcsak, hogy' nem szabad elmaradni ettől a fejlődéstől. 1 ki nem «lleiikezőleg: fokoznunk kell iramátl „A holnapi napnak feltétlenül jobbnak kell lennie a maimái“, — szokták mondani nálunk a műhely­ben. A kollek'fva nevetése szempont jából elsősorban minden területen példát kell mutatnunk. ■ „A művezető részlegénél egysze­mélyiben technikus, agitátor és pro­pagandista" — mondotta Ivan Roma­nov művezető a legutóbbi taggyűlésen. Teljesen egyetértek vele. A sokesztendőis tapasztalai lehetővé teszi, hogy a hengermű bármely mun. kahelyén előforduló hibát vagy pon­tatlanságot azonnal észrevegvesm. Igaz, hogy szigorú vagyok, de senki nem neheztel rám. Munkatársaim látják, hogy magammal szemben is igényes vagyok. Tudom, hogy az a művezető látja el jól feladatát, akinek részle­ge kollektív sztahánovista munkát végez és csakis kiváló minőségű gyári mányokat áClít elő. Az újoncoknak magam mutatom meg az élenjáró munkamódszere­ket és ahol nehézségek mntatkoz nak, olt azonnali segítséget uynj- tok. Felelős egyszemélyi vezetőként irányi tóm a hengermű munkáját, de nem dolgozom egyedül. Minden kérdésről jelentést teszek a pártszervezetnek, meghallgatom a kollektíva vélemé­nyét vagy javaslatai': és csak azután döntök. Kétségtelenül a jó kollektív munká­nak tulajdonítható, hogy az állatom vezetett hengermű teljesi'.ökepess^ge “ a háború előttihez viszonyítva — kétszeresére nőtt és állandóan egyen­letesen továbbfejlődik. Az igazgató és a pártszervezet viszonya a szovjet vállalatnál „...a gazdasági vezetésnek jó együttműködése a párt szervezet­téi, vagy ennek act együttműködés, nek a hiánya pontosam visszatük­röződik a termelés jó, vagy rossz eredményeiben." (Rákosi Mátyás elvtársnak a gazdasági vezetők országos érte­kezletén elhangzott felszólalásá­ból.) A Szovjetunióban a föld, a gyárak, az üzemek, a vasútvonalak, a bankok a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom óta a dolgozó nép tulajdonát ké­pezik. A gyárakat és az üzemeket a nép soraiból kikerült igazgatók irá­nyítják, akik őszinte odaadást érez­nek a kommunizmus építésének nagy ügye iránt. A szovjet állam hozzásegí­tette ezeket a vezetőket, hogy kép­zettséget szerezzenek és odaállította őket a termelés irányításának koT- mányrúdja me'te. Nézzük meg például a moszkvai Sarló és Kalapács-gyár igazgatóját, Grigorij Iljimit. A múlt­ban egyszerű kohómunkás volt, ké­sőbb javítómesteT lett a Martin-ke­mencéknél, Közben fáradhaiaitilanul tanult emelte szakképzettségét. így tett a gyái igazgatója. Ebben a mun­kakörében sem hagyta abba, Sőt fo. kozta a tanulást mind műszaki, mind politikád vonalon. Az igazgató irányítja a, üzem egész gazdasági tevékenysé­gét, ő felel az állom előtt a termelési terv teljesítéséért. Az igazgató felelős üzemében mindenért. Minden ren­delkezése és parancsa kötelező az üzem valamennyi dolgozójára. Tevé­kenységében a pártszervezet minden eszközzel támogatja, növeli tekinté­lyéit, mivel szilárd, felelős egyszemé­lyi vezetés nélkül nincs rend és fe­gyelem a vállalatnál. Amikor pé'dául a már említett gyár igazgatója parancsot adott: az egyik hengersor munkájának megja­vítására a hengerműhely pártszerve­zete ellenőrizte az igazoló rendelke­zésének végrehajtását és a szakszer­vezettel, valamint a komseomolszer- vezettel együtt harcra mozgósította a hengersor munkásait a termelési terv teljesítésére. A jó igazgató természetesen a legmesszebbmenő fi­gyelmet szenteli a bírálatoknak és tá­maszkodik a dolgozók, a válla’nt leg­kiválóbbjainak véleményére. Figye­lembe veszi az újítási javaslatokat, ta­nulmányozza az értekezletek anyagát, mert tudja, hogy ezzel saját munká­ját könnyíti meg. /y különböző bírá­latok, javaslatok és értekezleteken elhangzott megjegyzések sok olyan jelenségre vezetik rá a váTlatatveze- tőség figyelmét amelyet azéőtt nem vett őszre. Az igazgató ezután is to­vább kíséri a javallatok és az újítá­sok megvalósításának útját. Külön rendeletben kötelezi az osztály- és műhelyvezetőket a jó javaslatok ha- ladéktala„ bevezetésére, alkalmazá­sára. A Bolsevik Párt szervezeti szabály, zaita kötelezi a pártszervezeteket; hogy tevékenyen rész tv egy ének a vál­lalat termelési életében. A Sarló és Kalapács kohómüvek pártbizottsága gyakran m-eghalllgaitja ülései*, a gaz­„Egyes területeken, egyes ipar­ágakban nem elégedhetünk meg már most sem a dekád tervek szerinti egyenletesen emelkedő tér. meléssel, hanem az egyes ipar­ágakban nekünk naponta meg kel] határoznunk a termelést és na­ponta, sőt vannak területek, ahol óránként is tudnunk kell ezt kö­vetni." (Gerő elvtársnaik az országos aktíváért ekezleten mondott be­szédéből.) Négy esztendővel ezelőtt a mosz­kvai villanylámpagyárban Vatontyina Hriszanova művezetönő brigádjának tagjai felvetették az óraütemterv be­vezetésének fontosságát. Ezt a javas­latot a párt, a Komszomol és a szak­szervezet mindenben támogatta. Az óraütemterv bevezetését igen nagy munka előzte meg. Meg kellett teremteni a termelés valamennyi lánc. szemének pontos együttműködését, az operatív számvitelt és sokhelyütt fe­lül kellett vizsgálni a rendelkezésre álló technikai berendezést. A munkát minden vonalon úgy szervezték meg, hogy biztosítsák a brigádok tömeges áttérését a* óraütemterv szerinti tér melésre. Bevezették a szigorú terve­zést, továbbá a diszpécser-rendszert, az önálló elszámolást ugyanakkor megjavitották a kisegítő és előkészítő műhelyek munkáját is. Létrehozták az összeszerelt munkadarabok központi raktárát és megállapították a műszak előtt szükséges alkatrészek és anya­gok kiadásúnak szigorú rendjét. A gyár egész kollektívája teljes energiájával látott hozzá e feladatok m ego Másához. Az eredmények hama­rosan meg is mutatkoztak. ^ műhely termelése egy hónapi óraütemterv s«e­daság.v vezetők beszámolóit, olyan in­tézkedéseket javasol, amelyek meg­javítják a termelőmunkát. A pártszer. vezet vezetősége gyakran roegkriii- zálja a gyár vezetőségét. A pártszervezet a legtöbbször úgy fog hozzá a terme­lési kérdések megoldásához, hogy fog­lalkozik az egyes dolgozókkal, emeli a munkások és tisztviselők öntudatát, öntevékenységét és javítja a politikai nevelés színvonalát. A pártbizottság a műhelyek pártszervezetei s állta­iéban minden kommunista állandóan nagyarányú politikai tömegmunkát vé. géz a pártonkívüliek között, a párt- szervezet legfőbb feladatának tekinti, hogy a dolgozókat a szocialista haza iránti önzetlen odaadás szelleméiben riniti munka után 10—12 százalékkal növekedett Hriszanova brigádja ek­kor mér műszakonként 200 rádiócső­vel termelt többe*. Egy év után pe­dig a brigád munkájának termeié kenysége 25 százalékkal eme lkedett s ugyanakkor az önköltség 15 száza­lékkal csökkent. A brigádot az óra- ütemterv bevezetésének első évfor­dulója alkalmával nagy kitüntetés ér­te: örökös megőrzésre megkapta a Lenini Komszomól moszkvai városi bi­zottságának vörös váratórzászlajáL Hriszanova kezdeményezése óta négy esztendő telt ék Ezeknek az éveknek a tapasztalatai bebizonyítot­ták a munka új, tökéletesebb szerve­zésének műiden előnyét A termelés hómpról-hónapra, dekádró-dekádra egyenletesen emelkedik. A múlt hó­nap első tíz napjába^ Hriszanova bri­gádja havi feladatát 39.2 százalék­ra, a második tíz napban 40.1 száza­lékra, a harmadik tíz napban pedig 40.2 százalékra teljesítette. Az egy műszakra eső átlagos teljesítmény« lé­nyegesen emelkedett: nz óraütemterv bevezetése előtt 915 rádiócsövet ké­szítettek, most azon;ban már 1680 da­rabot gyártanak. A brigád a régi létszám mellett há. borútáni ötéves tervét egyedül a mun. katermetokenysóg egyenletes fokozá­sával 3 év, 11 hónap és 12 nap alatt teljesítette. Hriszanova brigádja ma már az 1953-ik évi tervén dolgozik, de élre került az egész műhely éss el­nyerte a Sztahánovista műhely ki­tüntető címet. Az óraütemtervet egyre nagyobb si. kerrel alkalmazzák nemcsak az Ipái­ban és a közlekedésben, hanem a mezőgazdaságban is. nevelj«. Ahol az időt másodpercekben számolják Az 1951. évi sikereit biztosítják az alapot az 1952-es év eredményes mun­kájához. Varró, amely 1945-ben még a pusztulás képét mutatta, újjáépült és megerősödve sokszorosa^ megszé­pülve, várakozásteljesen köszöntötte az új esztendőt. Csehszlovák in Kossá, a hajdani vidéki gócpont ipa­ri nagyvárossá fejlődik és lakosainak száma megnégyszereződik. ■ Hasonló­képpen átalakul az egész vidék. Min. den falut villamosítanak. Uj utak,,új vasutak épülnek. Trolleybusz köti össze a dolgozók lakótelepeit a mun- kahe'yekkel. Az ipar fejlettsége és közelsége fellendíti az elhanyagolt mezőgazdaságot is. A környező vidék nagyon termékeny, de a kombinát dolgozódnak ellátására meg kell há­romszoroznia hozamát. \ HUKO ter­vezői erre is gondoltak, Uj termelő- szövetkezetek és állami gazdaságok létesültek itt. Traktorok százai dol­goznak majd a földeken. Biztosították a munkások üdülését és pihenését is. Az új szocialista, vá­rosok és lakónegyedek melleit kór­házak épülnek, a. legfestóibb hegyvi­dékeken pedig új üdülök, sportte’e- pek és kultúrházalk létesülnek. Mocsa­rakat csapolnak le és patakoknak új irányt új medret adnak. A dolgozók hangulata, munkalendületo emlékez­tet Azsajev ismert nagy regén vére. A HUKO építőit is ugyanaz .az alkotó muxuka'óz fűti, mint a ..Távol Mcujz- kvától" hőseit. Albánia Albánjában az iskolák számának növelésével párhuzamosan a párt és a népi hatalom nagy gondot fordított az írástudatlanság felszámolására. A* Albán Népköztársaság vaiamenny' 12—40 éves polgárát törvény kötc’czi á betűvetés megtanulására. Mxmymvd az esti elemi »kólák s: 113.7 százalékkal, az esti héroszt, iskolák száma 165 százatokkal, az középiskolák száma pedig 133 <?: .'ékkai emelkedett. Uj iskolák építésére a megl- felszereíésémek korszerűsítésére' ' ben a közoktatási minisztérium segvetése 84 millió leket irányzót Az albán közoktatásnak hata rsnduletet adott 1946-ban a közok újjászervezése, amely gyökeres tojásokat eredményezett az ok módszerében, a tananyag megvá lasában, valamint a tanulók neve ben_ egyaránt. A közoktatás újjá ^zie&ené-l a legszélesebb mértél fetaasmálták a szovjet pedagógia tettes tapasztalatait i<3Wó^?^B,As átS2®rvezésével kiesen a do’gozó nép sz< Lek A *Z "I 08 bolá<*T étet ép,- Sf?,?alizimus építésének gákrtaba álMtották. Kína tkéoikfn*iÍ- .V,r7nÍTly a sztálini ne iség. poh<ika elveit «követve, mi támogatást megad a Kínában nemzetiségeknek. leto/o 8J:aha<lu'S'' 6ta 9300 iftkolá ‘™tkv a szán t^ul>£ AbTr je.Ienle« egymillió mii ni a -k nai kormány 1951-be, mMnl r •J"a" tájn°ga'-ást nvujto nemzetiségi .skolák létesítésére. A nemzetiségi dolgozók nagy s: ián vettek részt a poKlikai oíst; an is. SokezeT nemzeti égi káder utt ki a míaok. ujgurok, mandi t*e*,ek és a többi - közel szá nemzetiség soraiból. A ji-nemzeliségü gyermekek í lángban £s OCuncsungban saját ; nyelvükön tanulhatnak. Sok ki J enik meg a nemzetiségek nyel - nemzetiségek támogatására j í*mző a koreai kisebbség pé!< Szakkelet-Kínában. Itt 200.0M ko nemzeliáégü gyermek tanul 1306 ■ab.m. Ez az iskoláköte'es evei kf“k 98 százaléka.

Next

/
Thumbnails
Contents