Dunántúli Napló, 1951. december (8. évfolyam, 280-304. szám)
1951-12-22 / 298. szám
2 NAPLÓ 1951 DECEMBER 39 ki országgyűlés pénteki ülése megtárgyalta és elfogadta a népművelési és a földművelési tárca költségvetését pénteken déleiéit ünnepi fényárban gagyogott as országgyűlés ülésterme, zsúfolásig, megteltek a képviselői padsorok, a .karzatok. Le'Ices taps kö- Baöntötte a terembe lépésükkor Rákosi Mátyás elvtársat, a dolgozó magyar nép szeretett vezérét, Rónai Sándor elvtársat, Dobi Istvánt s a kormány többi tagját Méltóságteljes, ünnepi csendben emelkedett szólásra Dögéi Imre, az orscsággyűlés elnöke. — Tisztelt Országgyűlés — mondotta. — Ma ünnepeljük és velünk ünnep’ik a világ dolgozói a már felszabadult és a még elnyomásban élő dolgozó emberek száz és százmilliói 72. születésnapját annak, aki ma a halhatatlan emlékű Lenin mellett a világtörténe'em legnagyobb alakja, aki az emberiség történetének új korszakát indította el, akit ma úgy ismernek szerte a világon, hogy a nagy Sztálin! (Hosszantartó, fergeteges taps, az országgyűlés tagjai a karzatok közönsége felállva, perceken át tartó viharos lelkesedéssel, ütemes tapssal fejezi ki a magyar nép forró, lángoló azeretetét a nagy Sztálin iránt.) A, továbbiakban hangsúlyozta Dögéi elvtárs, hogy Lenin óta senki nem tett többet az elnyomottak, kizsákmányoltak a szenvedők érdeke- ben, mint Sztálin. Sztálin elvtárs számtalan esetben tettekkel mutatta meg, hogy a ^magyar népnek igazi nagy barátja. Sztálin e'vldrsnak köszönhetjük, hogy szabad, függetle,-, ország lettünk, hogv hazánk az ellenség minden próbálkozása ellenére nem vált újra az imperialisták véres kalandiának színterévé, hogy megvertük belső ellenségeinket és megteremtettük a munkások ás do’gozó parasztok szabad államát: a Magyar Népköztársaságot. — Ma tehát amikor Sztálin elvtárs 72. születésnapját ünnepeljük, meg. logadjúk, hogy minden körülmények között hűek leszünk a szocializmus, a béke ügyéhez, hűek leszünk a nagy, a legyőzheteile,. Szovjetunióhoz, annak bölcs vezéréhez a magyar *nép legjobb barátjához, a világbéke legtöbb őréhez, a nagy Sztálinhoz! Dögej Imre szavait percekig tartó dübörgő taps fogadta. Ezután az országgyűlés megkezdte a népművelési tárca költségvetésének tárgyalásét. Barcs Sándor előadói beszédében hangsúlyozta, hogy a tömegkultúra kiszélesítése terén 1951-ben jelentős előrehaladás történt. Ez kü'önösen á kul tűrversenyek nagv mozgósító erejében és komoly eredményedben, a ícultúrotthonok létesítésében és a népkönyvtárhálózat kiterjesztésében jelentkezik. 1,951-ben a népművelési tárca 800 úi kultúrotthon felállítását tervezte, ezt a tervet azonban jelentősen túlteljesítette, úgy, bogy az ez évben megszervezett kultúrott- honok száma csaknem ezer lesz, A jő vő esztendőben a minisztérium ezt a számot újabb ezerre! kivárna emelni. Népkönyvtárhálózatunk idén 1013 falusi, tíz körzeti és 27 városi könyvtárral bővült. 1952-re úiabb ezer népkönyvtár és hatszáz üzemi könyvtár felállítását tervezi a minisztérium, ■ Ezután Horváth Márton elvtárs emelkedett szólásra. Horváth Mwrton elvtárs beszéde Hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy megszületett és rohamosan fejlődik a felszabadult magyar nép kultúrája. Ezután Így folytatta: Hétéves népi demokráciánk természetesen csak elején tarthat kulturális fejlődésének. De ez a kezdet máris átfogóbb, nagyobb jövőjű mindannál, ami Magyarországon valaha is tehetett.-- Művészeti életünk nemzeti jellege soha nem volt oly egyeduralkodó, mint napjainkban. Soha. történelmünk folyamán népünk milliói nem voltak olyan aktiv részvevői, egyszerre nézői és alkotói művészeti életünknek, mint ma. Rámutatott, hogy a múltban üldözött vagy elferdített magyar népművészet otthont lelt a népi demokráciában. Méltatta az Állami Népi Együttes és á hozzá hasonló többi hivatásos müvé',zeti együttes munkáját, melyeknek működése a magyar népművészet legdöntőbb győzelmét jelenti. — Folyik vita arról, hogy a magyar népművészet, mely az elnyomott nép művészete volt évszázadokon keresztül, vájjon a felszabadult nép érzelmeit, céljait ki tudja-e fejezni. Amíg ez a vita 'folyik, az élet eb dönti ezt a kérdést. Aki látta ezeket az együtteseket, aki látta az Állami Népi Együttes legjobb számait, vagy akár az olyan együttesekét, amilyen a tápéi volt, amely itt mutatkozott be a kultúrver- seny utóján —, azok tudják, hogy népünk táncaiba, dalaiba bele lehel vinni a felszabadult dolgozók optimizmusát. — A magyar népmű^2«' kivirágzása mellett új kultúránk nemzeti jelegének másik lényeges vonása icg jobb hagyományaink új élelrekel'é- se, a magyar klasszikusok hatalmas térhódítása a tömegek között. Ki más lehetne ebben a zászlóvivő, mini Peőfi, akinek írásai a felszabadulás óta egynegyed milliós példányban jelentek meg és hozzá kell fennem, ez is kevés. — A tánc és a zene, az irodalom és a festészet s újabban az építésze is, nem támaszthatta volna új éle r? népművészetünket és nagy nemzeti hagyományainkat, nem vált volna so ha ennyire nemzetivé, ha nem válna lépésről-lépésre, évről-évre egyre jobban szociális'.« eszméink hordozójává Művészeti életünk nemzeti vonásainak gyors Uivirágzását r.em utolsó sorban a szovjet kultúra megtermékenyítő hatásának is köszönhetjük. A szovjet kultúra ha'ására művésze'i életünk még nemzetibb, demokratikusabb, szó szerint milliókhoz szól. A szovjet regényt, a szovjet filmet, festészetet úgy vallja magáénak népünk, min: ahogy a szovjet olvasó magáénak vallja Petőfit. A Nagy Honvédő Háború könyvei, filmjei, képei, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom magávalragadó ábrázolása, a nagy épílő munka lelkesítő pátosza neveljen nálunk is ifjút és öreget, férfi-, és nőt egyaránt, neveljen tovább mindenkit, hogy hozzánőjünk saját életünk nagyságához. Ma a szovjet kultúra ugyanúgy segítő kézzel nyúl felélik, mint néhány évvel ezelőtt a fasizmust legyőző katonák keze, mint a népgazdaságunk ültjét egyengető szovjet tudósok, sztahánovisták, kolliozparaszlok keze. — íróink és művészeink efismerés- reméltó erőfeszítéseket tesznek, hogy méltóan kielégítsék népünk igényeit. Ez évben zajlottak le az írók, zené szék, színészek és épí.észek kongresz- szusai és konferenciái, melyeken a legjobbak megvitatták művészetünk feladatait. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy művészeink csak akkor fogják tudni elmondani népünk tetteit, ha eggyé válnak népünk eszméivel is, ha megszabadnálak a mun.kájukait gá.ló polgári előítéle'ek'öl. Vázolta az ismeret- terjesztő munka eredményeit, majd hangsúlyozta, hogy a népművelési minisztérium jövőévi tervéből kultu rális életünk további nagyarányú fejlődése fog kibontakozni. A népművelési tárca költségvetését a Magyar Dolgozók Pártja névében elfogadta. Ezután Veres Péter szólt hozzá a népművelési tárca költségvetéséhez. A iöídmüvelcsiigyi Isírva köitségveféhének tárgyalás» Ezután az országgyűlés a népművelési tárca kölíségve'ésé! általánosságban és részleteiben elfogadta, majd megkezdte a földművelési tárca költség v e t ésén ek tárgya'ásá t. Császár Balázs előadó hangsúlyozta, hogy a fölífművelésüayí minisztérium 1952 évi állami költségvetése több, mint 400 millió forinttal, azaz több, mint száz százalékkal nagyobb az 1951. évi költségvetési keretnél!. A jövő költségvetési évben öntözéses gazdálkodásunk területé: mintegy 55 százalékkal emelik. Az álla'állomány ban még gyakran pusztító járványok megelőzése érdekében kiterjesztik a védőoltás-akciókat, erre a célra a tavalyi összegnek közel kétszeresét irányozza elő a költségvetés. Nagy gon- do' fordítanak a szakemberképzésre is. A felsőoktatásban résztvevők száma 47.1 százalékkal emelkedik a jövő költségvetési évben. Nagy gondo* fordítanak a kísérleti gazdaságok és tudományos intézetek eredménves munkájának biztosí’ására, az élenjáró szovjet tudomány mind nagvobb mérvű alkalmazására. Erre a célra a tárca költségvetésében a tavalyi ősz- szeg kétszeresét fordítják. A mezőgazdaság fejlesztésére a földművelési tárca keretében e.iö irányzott összeg az állami mezőgazdasági gépiizem köli'ségvetéséve! együtt több, mint másfélmilliárd forintot tesz ki \r. előifányzaton ÍVlsi* fovábl»» tÍ7imllió forintot fordítunk mczognzdweaíggunk fokozott Képesítésére Dávid Ferenc beszédében megállapította, hogy ebben az esztendőnél) színe mindenütt erősödjek és gazdagodtak terme öszöve'.keze.eink. Heves megyében a szövetkezeti alap egv év alatt'823.000 forintról 4,780.000 fo rintra i nőtt. Szabolcs megyében 2,400.000 ről 10,200.000 forintra, Szolnok megyében 3.000.000-ról 17.600.000 forintra emelkedett. Az elmúlt évben szövetkezeteink hatalmas építkezéseket hajtottak végre. 70.000 szarvas- marha számára építettek korszerű is'állót; több, mint százezer darab sertés számára hizla'dát, több, mint százezer juh számúra juh-hodályt, több mint 750.000 baromfi számára barom fiolát és 162.000 köbméter betonsiíót építettek. Ezu'án a párt és a kormány legutóbbi nagyjelentőségű határozatról beszélt és hangsúlyozta: dolgozó parasztságunk felismerte, hogy a rendelet a becsületes dolgozó paraszttok érdekelt szolgálja. Hangoztatta, hogy a jövő évi mezőgazdasági feladatok megoldására alaposan fel kell készü'niök elsősorban teTmelöszövetkezeteiniknek és gépállomásainknak. Dávid Ferenc ezután a jövő évi feladatokról beszélt, maid így folytatta: — Mezőgazdaságunk szocialista fejlődését segíti elő költségvetésünk számos kiadási tételével, a mezőgazdasági beruházásokkal, a mezőgazdaság fejlődésére fordított különféle összegekkel. A magam részéről indokoltnak tartanám, hogv a mezőgazdaság fokozott gépesítésére, a már előirányzott összegen felül további tízmilliót fordítsunk, hogy ebből úiabb traktorok, aratógépek és betakarító gépek áll'anak mezőgazdaságunk rendelkezésére. A költségvetést elfogadta. Az elnök ezután javasolta az országgyűlésnek, hogy Dávid Ferenc módosító indítvánvút, amellyel a mezőgazdaság- beruházások összegének tíz mi'lió forinttal való felemelését javasolta, ad’ák ki a gazdasági és pénzügyi bizottsáfm.ak azzal, hogy javaslatát a népgazdaság fe-lesztése című költségvetési fejezet tárgyalásánál tegye meg Az országgyűlés a javaslatot elfogadta. Ezután. Kókai Jánosné szólalt fel a fö’dművelesügyi tárca költségvetési vitájában. — Az 1952-es évi állami költségvetés 13 százalékát mezőgazdaságunk fejlesztésére fordítjuk — mondotta — és ez a hatalmas összeg dolgozó parasztságunk felemelkedését szolgálja Alkotmányunk biztosítja számunkra az egyeniogúságot — folvtatta, — s a dolgozó nők mind a munkában, mind az ország vezetésében ott vannak. Jelentős számban vannak, akik mező- gazdasági akadémián, vagy az Agrár- tudományi Egyetemen tanulnak. Kókai Jánosné ezután arról beszélt, hogy a földművelésügyi tárca költségvetése 1952-ben még fokozottabb gondot fordít mezőgazdasági szakiskolák és felsöísko'ák fejlesztésére. A költségvetést elfogadja. Szabó Ferenc felszólalásában rámutatott, milyen sokrétű és hatalmas segítséget kaoott a dolgozó parasztság a nép államától. — Csak ebben az esztendőben 1672 millió forintot ruháztak be a mezőgazdaságba. Több. mint 3.000 traktort, 1.250 kévekötő-aratógépet, 850 cséplőgépet, 850 kazalrakót, 900 íogatos fűkaszát és egvéb gépek ezreit kaptuk. 31.000 kát. holdon létesítettek öntözőműveket, 2,600.000 mázsa műtrágyát is kapott a falu. Kaptunk bekötőutakat, jó ivóvizet, telefont, -orvosi rendelőket, gyógyszertárakat, szülőotthonokat, bölcsődéket, általános és középiskolákat, könyvtárakat, mozikat, kul- túrotthónokat. Igen nagv segítséget kaptunk a gépállomásoktól. A dolgozó parasztnak ma már nem kell köl- csönfogatért könyörögnie a kuláknaik Nincs rákényszerítve arra, .hogy robotban kínlódjék a kulák szolgálatában, viselje az iga-uzsora embertelen terheit. Az elmúlt évben több, mint 1,650 000 kft. holdon végeztek a gépállomások traktorai ta'aúnun- kát egyéni gazdák számára. Az országgyűlés ezután a fö'J.r.űve- lásügyi tárca költségvetését részleteiben és általánosságban elfogadta. Az 1951. évi neuzelközi Sztálin-dijak odaítélése Moszkva (TASZSZ) „A népek közötti béke megszilárdításáért“ elnevezésű nemzetközi Sztáíin-dlj odaítélésével foglalkozó bizottság D. V. Szkobelcin akadémikus elnökletével december 18-án és december 20-án tartotta üléséi Moszkvában. A bizottság „A népek közötti béke megszilárdításáért“ elnevezésű nemzetközi Szia! in-dijak 1951. évi odaítéléséről a következő határozatot hozta: A béke fenntartásáért és megszilárdításáért vívott harcban szerzett kimagasló érdemeikért „A népek közöM béke megszilárdításáért“ elnevezésű nemzetközi Sztálin-(l íjjal kell kitűntél ni a világ különböző országaiban a demokratikus erők következő képviselőit: t. JKuo Mo-Zso, a Kínai Tudoina nyos Akadémia elnöke, 2. Pietro Menni parlamenti képviselő (Olaszország) 3. Ikuo Ojama tanár, parlamenti képviselő (Japán) 4. Monica Felton közéleti személyiség (Anglia) 5. Anna Seghers írónő (Németország) 6. Jorge Amado író (Brazília) Dís?e'őadós a nagy Sztálin 72. születésnapja alkalmából A világ dolgozóinak szeretett tanítója, a magyar nép nagy barátja, Sztálin elvtárs 72. születésnapja alkalmából a Magyar-Szovjet Társaság és az Országos Béketanács díszelőadást rendezett Budapesten az Uránia filmszínházban, jy díszelőadáson megjelent Dobi István, a minisztertanács e.nöke, a magyar politikád, kulturális és gazdasági élet sok más kiválósága. Ott voltak: Bobrfeev, a szovjet nagykövetség tanácsosa, Huan Cen a Kínai Népköztársaság budapesti nagvkövete és a többi baráti ország kv’képviseleteinek vezetői. Ünnepi beszédet Máté György elvtárs, a Magyar írók Szővetségémek párttitkára mondott. Belföldi hírek A sztá'ánvárO'Si kikötő építői Sztálin elvtárs születésnapja tiszteletére megfogadták, hogy december 21-ig teljesítik évi tervüket. A vállalás teljesítésével nem teszik ölbe a kezüket a kikötőépítkezés dolgozói hanem újabb harcba indulnak az egész partfal fe.töltéséért. A dolgozók fogadalmat tettek, hogy március 31-re befejezik a partfal építését. * Csütörtökön este avatták lel Sztá- linváros dolgozói a nagv Sztálin születésnapjának tiszteletére indított munkaversenv során elkészült filmszínházat, a7 ország legkorszerűbb mozipalotáját. * Sztálin születésnapja tiszteletére 516 vasúti kocsit javítottak ki terven felül a Rákosi-fűtőház dolgozói. * A Szikra Könyvkiadó Sztáli„ 72. születésnapjára adta ki Vorosllov: „Sztálin és a Szovjetunió fegyveres erői'• című gyűjteményes kötetet Vo- rosilov a kötetben szereplő cikkeket Sztálin elvtárs 50., 60. és 70. születésnapja alkalmából írta. Súlyos lakáskrízis Jugoszláviába*» 4 ilolgosók tísexrsi hajléktalanok Moszkva: A jugoszláv politikai emigránsok „A szocialista Jugoszláviáért" című lapja a jugoszláv lakásviszonyokról a többi között a következőket írja: A belgrádi hatalombitorlók a háború befejezése óta nemcsak hogy nem törődtek új lakások építésével, de még a háborúokoztá romokat sem takarították el. A sérült Lakóházaknak mindössze tíz százalékát hozták rendbe. így tehát nem csoda, ha súlyos lakásínség ■ mutatkozik országszerte. A kő tségvetés háromnegyed részét háborús előkészületekre fordítják, lakásépítésire viszont semmit sem költenek. Maga a fasiszta ..Politika" ;s megjegyezte, hogy „egyetlen épület sem készült el ebben az évben, a tervbevett 1400-ból.“ A lakásokat a lakosság túlnyomó része képtelen rendbehozni, mert nagyon kevesen tudnak kétezerötszáz és háromezer dinárt fizetni egy szoba festéséért Hasonló a helyzet a többi városban is. A dolgozók tízezreinek egyáltalában nincs lakása.. „A lakásviszonyok rendkívül nehezeik nálunk — panaszkodik a Politika" — Belgrádban 41.289, Nisbem 6807. Borban *003 lakásra volna szükség" — ismeri el maga a fasiszta lap. A lakásügyeket intéző szervekhaz ezrévei futnak be a dolgozók lakás- kérelmei. Belgrád Vili. kerületé .k lakáshivatalában 14.000 kérvény hever régóta elintézetlenül. Szkopijében hasonlóa- kétezerhétszáz kérvény txi- rosodik már hónapok óta. Ezek a tények mutatják, hogy a Tito-klikknek szándékában sincs megoldani a dol- . gőzök lakás-kérdését. * A munkás’akások kérdésének megoldását teljesen a vállalatok igazgatóira bízták. A dolgozók tű’—ba- rakokba^ laknak, amelyek Főárnak és a legelemibb egészségi feltételeket la né külözik. S_c:bia építőipari munkásainak 90 százaléka és Bosznia erdő- ipari munkásainak túlnyomó része ilven körülmények között él. BESZÉLGETÉS Részlet NYIKOLÁJ TYIHONOV: Pakisztáni elbeszélések e. könyvéből Nyomorúságos agyag, viskó. Nyáron folyton száraz agyagrögök po. tyognak a lakók fejére és vállára Esős időben piszkos patakok csörgedeznek a falon, végülis a vi. tyiló rászakad lakóira és az egész odúból egy nyirkos. súlyos agyagrakas marad és semmi más. , A telő mutalja, hogy ideje volna megújítani a szalmát. A kunyhó beise. jében két időtől fakult, rozoga fekvőhely terpesz_ kedik. Gondosan kimosott. különböző nagyságú konzervdobozok sorakoz. tak a földön. Ezek he. lyettesitik a fazekat, bögrét. tányért, poharat. A kicsiny tűzhely ke. serü, kíkes.zöld füstöl okádott, mert ebéd készült más tüzelő hiányában, száraz trágya tüzér. Két agyonfollozott laka. ró hevert a sarokban Ilyen égbek:áltó szegénységet elképzelni, is nehéz. Az asszony hosz. szú évek óta lakik ebben a vityilóban. Egy életet élt le a csupasz agyag, falak között, a javulás minden reménye nélkül. Ezt az életet csak a ha Iái tudja megváltoztatni. Akkor a takarás konzerv, dobozok tulajdonosát be. leteszik egy. még szőkébb agyagcellába és ezzel az ügy be is fejeződik. A házigazda gyermekei nagy kíváncsisággal néz lek bennünket. Ezeknek a gyermekeknek látogató, sunk helyet.esítette a tűn dérmesét vagy az utca) fakirok varázslatait. A kunyhó belsejébe lép ve, a falon egy arcképet pillantottam meg. Nem ismertem fel, mert a sa rokban tökéletes sötétség volt. Gyufát gyújtottam Előttem fűtött a vakolat, lan falon Sztálinnak, valamelyik újságból kivá. goit arcképe. Ez annyira meglepő és váratlan voll, hogy mrg- kérdezlem a házigazdái, honnan került hozzá a kép. Az idős, félmeztelen pakisztáni férfi arca előtt üdvözlő, szertartásos moz dulatot irt le kézével, megérintelte durva szakái. Iát és lassan mondta: — Ez Sztálin képe. Az Imroz folyóiratból vágtam ki. Ari tudom, hogy kinek a képe. De mondd csak, te folyóiratot olva. sol, írástudó vagy?, — Nem, — felelte — írástudatlan vagyok. Nem tudom elo'vasni, ami az újságban írva van. El mondják nekem. De azt tudom, hogy kicsoda Sztálin. beszélgetni is szoktam vele... — Hogyan beszélsz véle? — Ha nagyon nehéz a sorsom, azt kérdezem tőle: „Látod, hogyan élünk? Hát lehet így embernek élni?” f) válaszol: „Látom és tudom. Küzdlelek, minden jóra fordul". Én pedig ezt válaszolom: ,.Bi zom ebben! Hiszen, ha nem bíznék, már 'égen végeztem volna ezzel a szörnyű élettel De hi. szem hogy ezek itt — és rámutatott a gyermekeire — máskép fognak ein- ó egészen másképpenl" Forrijtolfa: TÓTH KALMÁK
