Dunántúli Napló, 1951. december (8. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-21 / 297. szám

1951 ölÖCtíMBEn 21 MÄPLd így készültek a baranyai falvak dolgozói SZTÁLIN ELVTÁRS SZÜLETÉSNAPJÁNAK MEGÜNNEPLÉSÉRE Az állami gazdaságok versenyében első helyre a csobokapusziai gazdaság dolgozói kerültek Dec-ambej- 21-re, .Sztálin edriárs ”2. születésnapjára megyénk állami gaz rtaságui kiváló eredményeket értek el vállalásaik teljesítésében. A gazdasá­gok versenyében első kehre kerültek a esobokajnisztai állami gazdaság dol­gozói, akik a vállalt 45.311 forint értékű m unka felajánlásukat 300 szá­zalékra beljcsítiaflék. Ezenkívül még 134.803 forint megtakarítással is büsz­kélkedhetnek. Különösein jó ered­ményt értek el a gazdaság leheaiészei. akik az eddigi 0.5 literes fejest át­lagot a szovjet fejé.si módszerrel 12 literes napi állagra emelték, ami 14.120 forinít értékű tejlöbhleltel nö­veli dolgozóink tejellátását. Második helyre került a verseny­ben a szenlmártonpusz-ai gazdaság ahol a december 21-re lett vállalá­soknak 200 százalékban leltek elegei •a gazdaság dolgozói. A vállal; G7.000 forintos megtakarítás helyett 125.312 forintos megtakarítást érlek el és je­lentős mennyiségű többterm ekéssel gazdagí'.oti.ák népgazdaságunkat. A versenyben élenjártak a gazdaság Iraki'orosai, élükön ifj. Szubotics Im­re traktorossal, aki állandó 167 szá­zalékos erdményével elnyer'e a nie­gye legjobb traktorosa címet. De nem soklka! marad el versenytársa, ifj. Szabó József sem. aki 165 száza lékos teljesítményével! a második he­lyet ér'e el a megye legjobb trakto­rosai között. Kiemelkedők azok az eredmények is, melyeket a nemerőpuszrlal állami gaz­daságok dolgozói értek el a 27.132 forintos megtakarítással. A gazdaság dolgozói vállalták, hogy december 21- ig társadalmi munkával beszerelik a gazdaságban a villanyvilágítást. Ezt a vállalásukat a gazdaság dolgozói 7 nappal a határidő előtt teljesítenék s ezáltal újabb 10.0U0 forint megtaka­rítással növelték a korábban elírt 27.132 forintos eredményeiket. A habard állami gazdaság baromfi- telepének dolgozói is magasan túltel­jesítették vállalásaikat. A baromfite­lep dolgozói november 24 én vállal­ták, hogy Sztálin elvtárs születésnap­jáig az 512 darabos napi tojáshoza- mukat 12 százalékkal emelik. Szak­szerű és jó munkájuk eredményekép­pen december 20-ig napi 1052 darab­ra emelték a napi tójáshozamot. Az ormánypusztai állami gazdaság­ban a gépműhely dolgozói végezték a legjobb munkát Sztálin elvbirs szü­letésnapjának tiszteletére. A vállalt gépek kijavításának elvégzésén kívül még 15 újítás eikészitésévol járultak hozzá mezőgazdaságunk termelésének gyorsabbá és olcsóbbá tételéhez. Béliés megye nyerle a megyénkkel folyó begyűjtési verseny első szakaszát Megyénk versenytársától — Békés megyétől —, három küldött érkezett ■‘(tegnap a baranyamegyei tanácshoz,- 'hogy kiértékeljék a két megye kö­zött fo yó begyűjtési verseny állását, és a december 21-re tett vállalások teljesítését. Ahogyan a7 eredmények mutatják, megyénk dolgozói nem tettek meg mindent aimak érdekében, hogy a de­cember 21-i vállalások száz százalék­ra teljesítve legyenek, nem folytattak jön élre a Békés megyével folytatott versenyben. így továbbra is Békés megye tart­ja az elsőséget, mert kukoricá­ból 112.8 százalékra, burgonyából 103.4, szénából 195, tejből 94 száza­lékra teljesítették begyűjtési tervüket tís száz vagon gabona. 25 vagon nap­raforgó begyűjtési vállalásukat telje­sítették. Baranya megye vállalásai közül csak öt tételt teljesített. Burgonyából olyan felvi ágo-sító munkát, amely j 115.5 százalék, tojásból 112, vágó- biztosítottá volna, hogy megyénk tör-1 marhából 101, élősertésből 109.3 és Levél Ligetpusztáról: „A gazdaság tfo'oozói itontn’y erfdménysket étiek el a Sztálin elvlárs születésnapiéra leti vállalások teljesítésében“ ,Mi, a Liget-pusztai állami gazda­ság Margit-majori üzemegységének tehenészei sem akarunk elmaradni a többi állami gazdaságok do'gozói mö­gött, ezérí elhatároztuk, hogy Sztálin ejvtárs születésnapjára beteg tehén­állományunkkal is, a napi hét és tél literes fejésl átlagot kilenc és tél li­terre fokozzuk a szovjet iejési mód­ezer segítségével. • CZIFRA JANOS i brigádvezető, I NEMETH ISTVÁN tehenész, MÁRKUS ISTVÁN segédagronömus.'1 m Ezt a levelet a napokban kapta szerkesztőségünk., Czifra János, Né­meth István és Márkus István leve­lét most egy másik követte, amelyben Kelemen Berta, elv társnő pártáik ár, Szűcs Gyula növénytermesztési bri­gádvezető és Barna László agronó- mus, az á'lami gazdaság dolgozóinak Sztálin elvtárs születésnapjára tett vállalásainak teljesítéséről számol be: „Gazdaságunk minden dolgozóin lelkesen vett részt Sztálin elvlárs szü­letésnapjára indítóit munkaverseny- bcri. Tehenészeink felajánlották, hogy hét és tél literről kilenc és félre eme­lik isi a iejés[ át’agot. Ezt az ered­ményt lelkes munkával sikerült is elérni, a felajánlás megtétele óta már kilenc és fél liter a napi tejtermelési átlag. A növendékállatgondozók is teljesítették vállalásukat, mert most már nem 6.8 kiló a havi súlygyara­podás, mint azelőtt vo't, hanem 8.8 kilogramm. Ezt az eredményt az állat- állomány gondos kezelésével és az etetés; idő pontos betartásával, jó ta­karmányozásával érték el. 'A sertésgondozók, sem maradtak el a többiek mögött, mert azt a vasalá­sukat; hogy a havi négy kilós súly- gyaraoodást 5.2 kilóra emelik, telje­sítették. A kocsis-brigád nem téliesítetté fel­ajánlását. Ugvanis azt vállalták, hogy azokon a helyeken ahol traktor nem tud járni, fogatokkal végzik el az őszi mélyszántást relaiánlásukat mintegy S0 százalékra teljesítették, s ugyan­akkor gazdaságunk is csak S0—82 ssázalélcban végezte cl a mélyszán­tást. Az építöbrigád azért nem teljesít­hette vállalását mert Császár János és Császár István bognárok nem vé­gezték el időben a kovács és gép. szin bognármunkáit. Emiatt, az épületet december 21 he­lyett, csak december 31-rc. fejezhetik he. Ennek ellenére megállapíthat luk, hogy a gazdaság dolgozói komoly eredményeket értek el Sztálin elvtárs születésnapjára tett vállalások teljesí­tésében. ígéretet tettek arra, hogy ezentúl még lendületesebben dolgoz­nak, magasabbra emelik a tejhoza­mot, és az állatok sú/ygynrapodósi átlagát.“ V UI »M tejből 94 százalékra teljesítette be­gyűjtési vállalását. ígéretet tettünk, de szavunkat nem váltottuk be teljes egészében, mert tanácsaink nem érezték eléggé szív­ügyüknek a •cá.lia'ások teljesítését- a lehetőség pedig megvan arra. hogy megyénk élre törjön a begyűjtési ver­senyben amit bizonyít az is, hogv a tej beadásnál a két megye, Jej-fej me'lett küzd egymással az elsőségért. Megyénk kommunistáinak és nép­nevelőinek mindent el kell követniük annak érdekében, hogy ne legyen egy do-lgozó paraszt sem, aki késlekedik a kötelezettség teljesítésével, hát­ráltatja megyénket a begyűjtési terv teljesítésében. Járási tanácsainknak szigorú ellenőrzést kell aűkaltmazniok. hogy a községi tanácsok kivetették-e minde-n kötelességmulasztó dolgozó parasztnak a bírságot, felemelték-e tíz százalékkal a beadásban mutat­kozó hátralékát. A jól teljesítő dol­gozó parasztok pedig crégvenítsék meg a' törvény megszegőit hívjak, fel a figye'műket, a beadási kötelezettség gyors teljesítésére. A földművesszövetkezetek megyei küldöttgyűlése elé lieceniber 2 2-én iil össze a bura M> umegv ci í ()I(1-mi vess 7. öv ('’kezetek küldötteinek értekezlete, mélyen a december 12-én megCaríot! SZÖVÜSZ igazgatósági és íelügyelőbizo-ósági ülés hatáiozu.út tárgyalják meg. Megyénk földmuvesszövctkczelein ek vezetői és dolgozói, a földműves- szőve! közeink tagjai általában elvégezték azokat a feladati -kát, melyeket pártunk és kormányunk állítoiit eléjük, mind a begyűjtésben, mind az áruellátás területén. A feladatok megoldásához hatalmas segítséget nyújtot­tak azok a gazdasági tapasztalatok, melyet a Szovjetunió fejlett szövet­kezeti rendszerét tanulmányozó küldöttség merített a Szovjetunióban lélt látogatása során. A földmíívesszüvctkezetck feladatai azonban igen megnövekedtek és az erőknek még nagyobb összefogását kívánják meg. Éppen ezért a küldött­gyűlés feladata sein egyszerűen az tesz, bogy a II. országos küldöttgyűlés álla! megszabott feladatok továbbfej 1 osztásét tárgyalja meg, amelyek el­indítják a szövetkezeti kereskedelem új fejlődési szakaszát és az áj- lípusú feladatok végrehajtására mozgósítják az összes rendelkezésünkre álló erőforrásokat. Azt kell «megtűr gyalulok, hogy a földniüvesszövctke- zeti .szervezeteinket, hogyan tudjuk szoclalinta építésünk meggyorsításá­nak tevékeny részeseivé tenni. El kell érnünk, hogy szövetkezeteink a falu és város közötti gazdasági kapcsolatok kiszélesítésének egyik leg­döntőbb tényezőjévé váljanak, szocialista kereskedelmünk olyan tényleges szervezetei legyenek, amelyek egyben a munkás-paraszt szövetség meg­szilárdításának, a dolgozó paraszti tömegek pártunk politikája mögé való felsorakoztatásának fontos eszközei. Az új feladatok jelentőségét meg sokszorozza a munkás-paraszt szövet­ség erősítésének új, nagy vívmánya, pártunk és kormányunk határozata a jegy-rendszer megszüntetéséről és inezőgnzdasági termékek felszabadítá­sáról. Kívánunk a küldöttgyűlésnek eredményes munkát. Tartsanak ma minden községben beg/iijtési napot Kiértékelték a Békés megyével fo-’gyűjtési napot. A mai napon minden lyó verseny első szakaszát. A kiérté- még hátralékban lévő dolgozó telje­kelés azt mutatja, hogy megyénk sítse beadása kötelezettségét, hogy alul maradt a versenyben annak eile- megyénk első legyen a Békés megyé- nére, hogy értünk el szép eredmé- vei folyó begyűjtési versenyben.' nyékét. Nem sok Békés megye elő- | ünnepelje minden békeszerető dől­hagyhatjuknkáVa' beh°Zhatjuk & e,‘' gozó paraszt a begyűjtési terv túl- Ezért dolgozó parasztjaink ünnepel- teljesítésével a világ dolgozói nagy jék úgy Sztálin elvtárs születésnapját. I vezérének, Sztálin elvtársnak szüle- hogy a máj napon tartsanak be-1 tésmapját. Megszűnt a szalámi jegy A megyei tanács és a városi tanács VB kereskedelmi osztályainak hatá­rozata alapján Baranya megyében a mai naptól kezdődően a tö’telékáru szelvények érvényüket vesztik. Ennek folytán a boltokban lévő je­gyes töltelékáru készleteik az eddig érvényben lévő árakon szabadon áru­síthatók. Közöljük továbbá a dolgozókkal, hogy az ünnepekre való tekintettel a december 17-től 23-ig érvényes hús- jegyek folyó hó 23-ig válthatók be. továbbá 24-én beváltható a 24-tól 30- ig érvényben lévő húsjegy is. Az üzemi konyhán étkező dolgozók december 24-től 30-i<j terjedő időszak­ra húsjegyüket leadni nem kötelesek. Az üzemi konyhák azonban elmúlt heti húskeretük 50 százalékát vehetik át, elismervény ellenében a kiszolgá­ló helyektől a fenti időszakra. A kát napin tarrá eső sártengerré változ­tatta a földeket. Védő állásainkban a lövészgödrök és futóárkok fala alaposan megrongálódott. Min­denütt sár és sár. Sárosak a köpengek, a csizmák, az emberek. A hátunk mögött vékony erdősáv hú­zódik. Ide szállingóznak a harcosok — egyesé­vel, kettesével a védőállásokból. Néhány perce csak, hogy megtudtuk: taggyűlés lesz. mégis mire odaérek, már húszán, huszonötén vannak a kis tisztáson. Alkonyodik. A felhőktől még nappal is félhomály volt, most pedig csak körvonalakban látni a fákat, az elvtársakat. Néhányan egy ki­dőlt fa törzsén ülnek, a többiek állnak, vagy kö­nyökükre dőlve fekszenek. — Jöjjön ide Kaszás elvtárs — szól felém egy hang — még jut egy kis hely.- A főhadnagy elvtárs — egységünk politikai tisztje — szorít nekem helyet. Áz esőcseppek ko­pognak a száraz faleveleken. A párttitkár elvtárs halkan beszél. Katonás tömörséggel ismerteti az előttünk álló feladatokat. — A gyakoriul, utolsó napjához érkeztünk. Egész egységünk és az összes harcosok külön-kü- lön is jó munkát végeztek. Most még egy nehéz feladat áll előttünk, de est is a néphadsereg har­cosaihoz méltóan kell megoldanunk. Az éjjel eről­tetett menetben a községtől északra fekvő dom­bokra megyünk. Felváltjuk az ott lévő egységet, majd hajnalban „megrohamozzuk“ a községet. Fel­adatunk: a község elfoglalása. A községben je­lentős „ellenséges“ erők vannak, így nehéz utcai harcokkal kell számolnunk. Nekünk, kommunis­táknak külön feladatunk, hogy a gyakorlatnak ebben a részében — épp úgy, mint eddig — elsők legyünk a nehézségek leküzdésében, elsők legyünk a rohamban és a harc minden szakaszában. A főhadnagy elvtárs felemelkedik mellőlem, a. csoport közepére megy. Csak halkan lehet be­szélni. így — középről — jobban hallják. • I6i olvasták a mai uisnirol, láthatták: Az imperialisták nem nyugszanak. Megint újabb határsértés történt. Várnai:, lesnek az alkalomra, hogy a torkunknak ugorjának. Elküldik ügynö­keiket. hazánkba is, hogy ahol lehat romboljanak, gyilkoljanak. Nem tudunk olyan aljas eszközt el­képzelni, amitől visszariadnának. Nekünk minden­kor készen kell állnunk határaink, népünk védel­mére, ezért hajtsák végre kiválóan a feladatokat, ezért ne kíméljék erejüket, ezért, vigyék sikerre e ma éjjeli mennie! és a holnapi, „támadási“! A taggyűlés végén egész halkan — szinte zümmögve — de elénekeltük az Internacionálét. Éppen indulni akarok vissza a. védőállásba, mikor a főhadnagy elvtárs megszólít'. — Kaszás élvtárs! Miért nem megy el a se­gélyhelyre? Éreztem, hogy elpirulok. Most rajtakaptak. Két nappal ezelőtt eg?/- árok álugrásánál tnegrán- ditnttam n bokámat. Azóta megdagadt, sántikálva tudok csak járni. — Főhadnagy elvtárs jelentem, nem olyun veszélyes ez a rándulás. Nagyon jól tudok vele gyalogolni. — Csak azért kérdezem, mert tatom, hogy KI Cl/TIMI/ kilKIhCMI/PlD KOxben többen odajönnek. Semmivel se INCInUINix |Vj|lNL/L.lai\k_/r\ törődve-rohanok a zöld ház felé. A kapu nyitva. l/éCTCkl i/ri I í I I Ml IMI/" dl veranda, majd egy ugrás és a szobában ve­KtbZ.tN KtLL ÁLLNUNK gyök. A sarokban egy 40—15 éves férfi húzódik ***** I* ~~. — Ez lőtt? — robbant ki belőlem, a kérdés. — ám legyen. Minden szavából a harcosokról való gondos­kodása árad. Ezért szereti mindenki. — Nem lesz semmi baj, főhadnagy elvtárs! — No, jó. Most menjünk. Még másfél óra van az inditlásig, addig pihenjünk, * Hajnali félháruntkar értünk a kijelölt hely­— Ez, — válaszolta a hadnagy élvtárs. Hirtelen nem tudtam mit csinálok. Minden el­vörösödött előttem. — Mit csinál? — a hadnagy elvtárs hangja térített magamhoz. Géppisztolyomat ütésre len­dítve emeltem a fejem fölé. Ha a hadnagy elv­_ _ . _ társ nem szól, azóta már egy rettenetes ütéssel re. Az éjszaka elállt az eső. A szél szétkergette lecsaptam volna a férfi fejére. — Nem ez az el­et felhőket. A hold kerek tányérja kékes fénnyel járás. Igen, a hadnagy elvtársnak igaza van. Nem ez világította be a kopasz dombokat és az alatta fekvő községet. Három órára megtörtént a váltás. Elfoglaltuk helyünket a védőállásokban. Közben befutott a konyha is. Forró fekete, jó darab sza­lonna volt a hajnali reggeli. A „tüzérségi előkészítés“ fél ötkor kezdődött, ötven percig tartott a robbanások sorozata. Ek­kor erős motorzúgást hozott felénk a szél. Né­hány perc múlva feltűntek a rohamlövegek és harckocsik nyikorgó lánctalpaikon. Pontosan fél hatkor felröppent a piros rakéta, Roham! Fürge- leges hajrával tört előre az egész arcvonal. Az „ellenség" árkaiban már jóformán senkit sem ta­láltunk, Visszahúzódtak a községbe. Hajrá! To­vább! Előre! Az első házból egy géppuska éktelen kelepe­lése hallatszik, kénytelenek vagyunk lefeküdni. Halról egy géppisstolyos raj megkerüli a házat. Egy-két perc és a géppuska elhallgat. Tovább! Élőre! Már bent vagyunk a községben. A házak ablakából, a padlásokról „tüzel“ ránk az „ellen­ség“. Mi még erősebb „tűzzel“ viszonozzuk. Las­san haladunk előre. Az egyik -pince-ablakából egy golyószóró ontja tüzet. A ház mellett az ablak­hoz kúszol:. Hirtelen benyúlok és csövénél fogva kiemelem a golyószórót. — Jó munka volt — hallom K. főhadnagy elvtárs hangját. Hátranézek. Ott van a hátam mö­gött, mosolyog. Ebben a pillanatban vállához kap, a mosoly eltorzul az arcán. Odaugrok. Lá­tom, vér üti át a zubbonyát. — Ott, ott a zöld .házban — mutat élőre, Köztük a iöldön egy Mauser-puska az eljárás. Van nekünk olyan szervünk, amelyik eljár az ilyen banditákkal szemben. Az indulat lassan elszáll belőlem. Már világosabban tudok gondolkodni. Az indulat helyébe valami hideg gyű­lölet lép. Közben többen jönnek a szobába. — Hadnagy elvtárs, hogy került ide ilyen hamar? — Pont az ablak előtt mentem, amikor meg­hallottam a lövést. A hangról azonnal megismer­tem: nem a mi fegyverünkből származik és főleg nem vaktöltény. Berohantam, és ez az ember ~ ha ugyan embernek lehet nevezni az ilyet — pont akkor próbálta a fegyvert elrejteni. — Kicsoda maga, — szóltam a banditához. — Deőry Gábor gazdálkodó — szólt az min­den izében remegve. — Kidák? — kérdezte a hadnagy elvtárs. — Maguk annak neveznek! — Hogy volt bátorsága ilyet tenni? — Itt ma össze-vissza lövöldöztek. Azt hit­tem, ez az egy lövés elveszik a többi között. — Honnan van fegyvere? — Tegnap... izé... még a front alatt itt nlaradt. Mi voll tegnap? — Különben mit tagadjam. Tegnap hozta egy férfi. Azt mondta, „odaát“ számítanák ránk és hogy ki kell használni az alkalmat, — Hol van az az odaát? — Hát .. JTiloéknál. — No jó. A többit majd később — fejezte óe a hadnagy élvtárs a rövid kihallgatást. Messziről kürt liannlát hozta a sí él. Lefúj­ták a gyakorlatot. Támolyogva megyei: ki a szo­bából. Hirtelen — egész élesen — a tegnap esti taggyűlés képe vetődik elém. A félhomályban hal­kan beszél a főhadnagy elvtárs. „Várnak, lesnek az alkalomra, hogy a torkunknak ugorjának. El küldik ügynökeiket hazánkba is. hogy ahol lehet raboljanak, gyilkoljanak.“ Most látom csak teljesen, mennyire igaza volt, Erősebben markolom meg géppisztolyomat. Hogy is mondta a főhadnagy elvlárs? ..Nekünk inbulenkor készen kel’ állnunk haláraink, népünk védelmére!“ TOLNAI GÉZA növendék.

Next

/
Thumbnails
Contents