Dunántúli Napló, 1951. december (8. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-21 / 297. szám

2, ♦ N ü Pl O 1951 DECEMBER 2Í Az orsíággyű’és csütörtöki ülésén megtárgyalta és elfogadta az igazság- és közoktatásügyi tárca költségvetését Át országgyűlés csütörtökön foly­tába az 1952. évi állami költségvetés részletes tárgyalását. Elsőnek az igaz ságügvi tárca költségvetését tárgyal­ták. Spáczel István 'előadói beszédében igazságszolgáltatásunknak a felszaba­dulás ó-a bekövetkezett fejlődésevei foglalkozott, majd így folytatta: — Nem szabad azonban mega ltunk a fejlődésben. Megvalósítandó feladat még sok van. Az 1952 évre további új járásbíróságok létesítése van tervbe véve. A sürgős feladatok közül hadd említsem meg az új polgári perrendtarlási törvény eíőkészí ősét és a népi ü'lnökség rendszerének beveze­tését a polgári bíráskodásivá is, a bí­rói eljárások meggyorsítását. Igazságszolgáltatásunkra komoly feladatuk várnak a dolgozó nép ellenségeinek megbüntetésénél, az állampolgári fegyelem biztosításá­nál, a társadalmi tulajdon meg­védésénél, szocialista építésünk fettételeinek biztosításánál. Ezután Németi József szólalt fel. Hangsúlyosa, bogy a hazug jelszava­kat hirdető imperialista államok „igazságszolgáltatása“ elsősorban a békéért harcoló demokra’ikus erők ellen irányul. -V tőkés országokban évről-évre emelkedik a közönséges bűncselekmények száma. Az Egyesült Államokban például 1949-ben 80.000- rel több közönséges bűncselekmény miatt emeltek az ügyészségek vádat, mini az előző évben. A továbbiakban beszámo l arról, hogy hazánkban jelentősen csökkent a közönséges bűncselekmények száma. 1951 első bárom évnegyedében 52 százalékkal kevesebb embert ítéllek el csalás miatt, mint 1938 megfe elő időszakában. Ez az eredmény i.s mutatja po­litikai, kulturáil.s és gazdasági fejlődésünk egészséges hatását, ügyészségeink, bíróságaink munka ja — mondolta befejezésül — ered­ményessé, következetesebbé, haszno­sabbá vált. igazságszolgáltatásunk közelebb került a dolgozókhoz. Igaz­ságügyi szerveink munkájának továb bi fej ödésc érdekében azonban szük­ség van arra, hogy bfráink és ügyé szeink fokozottabb mér.ékben ve­gyenek részt a közösség életében, a társadalmi munkában, aktív közremű­ködéssel támogassák a tanácsokat és a különböző társadalmi szerveket fel­adataik teljesí. ősében. Tó'h Endre felszólalásában hang­súlyozta, hogy az igazságügyi appa­rátus átszervezése és demokratizálása terén már jelentős eredményeket ér­tünk el. A népi ülnökök bevonása a büntető igazságszolgál.atásba, azt is jeleni!, hogy hasznosítani tudják a bíróságok működésében azokat a szé lesköríi gyakorlati tapasztalatokat, is méreteket, amelyeket saját munka c rületükről hoztak magukkal. Kívána­tos lenne, hogy ezen az úton tovább haladva, a népi ülnökök rendszeré a polgári eljárásban is kiépítsék Hangsúlyozta végül, hogy igazság­ügyi szerveinknek fokozottabban kell ‘anulmányozniok a Szovjetunió igaz­ságügyi szervezetét és igazságszolga!- ta'áisát. Az országgyűlés ezután az igazság­ügyi tárca költségvetését általánosság­ban és részleteiben elfogadta, majd megkezdte a közok’atásügvi miivsz é rium költségvetésének tárgyalását. A közoktatási tárca előadója Kerek Gábor volt. Beszámolt közoktatásunk fejlődéséről és ennek során rámu- •ato.t, hogy míg az 1950/5»l es tanév- fben It féle ipari és négy féle mező­gazdasági technikum működő11, ebben a tanévben már 47 féle ipa­ri és 8 féle mezőgazdasági tech nikum képezi az ipar és mező- gaz, dicséig számára a szálkádé reket. Ma hazánkban az általános iskolákba, a kö^piskolákba, az egyetemekre mintegy egymí'.liónégvszázezer tanuló jár. A tanulók löbb, mint hatvan szá­zaléka munkás és dolgozó parnsz- szülők gyermeke. A továbbiakban elmondila, hogy a tárra költségvetésében 91.9 mil­liót irányzóit elő diákjóléti intéz­ményekre. Ez az ezévivel szem- ■ ben, mintegy negyven milliós emelkedést jelent. "pfejezésiil hangsúlyozta, hogy a népi demokrácia álltai megbecsül! pe­dagógus kar döntő többsége szfvvel- lélekkel végzi nevelő-oktató munká­ját. Höve'iiik ha’mill oval a termeszei- ludománvi kar éoífVpzísfiFnek beruházási előirányzatát millió forint szerepel. Igen nagy ér­dekünk fűződik ahhoz, hogy ezek az építkezések mielőbb létrejöjjenek, hi­szen ettől a kibővítéstől függ, hogy fizikusaink, vegyészeink és természet­tudományos szakos tanáraink korsze­rűbb kiképzést kapjanak és ezeken a területeken a udományos kutatóimul ka is, az eddiginél is gyorsabb ütem­ben fejlődjék. Ezért javaslom, hogy a természettudo­mányi kar építkezésére előiráuy- zotit hatmilliós összeget száz szá­zalékkal, 12 miliióra emeljük, ami lehetővé teszi, hogy az épí kezes a tervezettnél lényegesen gyorsabban valósuljon meg. A költségvetést pár­tom és magam nevében elfogadom. Javaslat a közoktatásügyi tárca beruházásainak felemelésére Tóth Lajosné felszólalásában rá- inu'atott, hogy a közoktatásügyi tár ca 1952 évi költségvetési előirányzata az elmúlt évivel szemben 53.3 száza­lékos emelkedés: jelent. Még jelentő­sebb ez az emelkedés, ha tekintetbe vesszük, hogy az óvodai, általános és középiskolai kiadások a helyi la- nácsok köl tségvetésében szerepelnek. — Költségvetésünk — mondotta a továbbiakban —gondoskodik közokta­tásügyünk fejlesztéséről. Különféle közoktatási intézményeink működé­sükhöz megkapják államunktól a szükséges fedezetet. De a költségvetés számainak megvizs­gálásakor úgy látom, hogy néhány tétellel Indokolt lenne megemelni a kiadásokat. így a középiskolások számának gyors növekedése, különösen ipari váro­sainkban, a diákotthonok fokozott fejlesztésé! teszi indokolt’á. Ezért ja­vas om, hogy a diósgyőri és az ózdi diákotthonok megépítésére már 1952 ben biztost Isiink fedezetet a költség- vetésben, összesen népv millió forint erejéig. Javaslom ‘ovábbá. hogv n> óvodák és a napköziot'honok költség- előirányzatáé emeljük meg ötmillió fo­rinttá' és ezzel az összeggel újabb óvodák és napköziotthonok építését biztosfisuk. Ezzé, is kifejezésre jut'a1- juk azt a gondoskodást, amellyel né pi demokráciánk az anyóka' és gyer­mekeket körülveszi. Bár kormányunk már a költségvetésben szereplő jelen­tős összegekkel is igen nagyméfték- ben fejleszti 1952-ben az iskolai test­nevelést és a tömegsportot, úgy gon­dolom, helyes lenne erőfeszítéseinket e '.éren fokozni és újabb iskolai tor­natermek létesítésére, sportfelszere­lések beszerzésére tQvábbi öt millió forintot biztosítani. Végül a múltnak e-gv mulasztását kell sürgősen orvosolnunk. Az állam által a.vetít egyházi iskolák az átvé télkor igen rossz állapotban voitak. Szükséges, hogy ezek helyreáll!'ásá- nak ütemét meggyorsítsuk. Javas om ezért, hogy e célra a költségvetést«» ovábbi 15 millió forintot állí sunk be. Kérem az országgyűlést, hogy a javasolt emelésekhez járuljon hozzá. Az elnöklő Nagyistók József ez­után javasolta, hogy az országgyű­lés Rusznyák Istvánnak és Tóth La­josáénak a közok'atási beruházások emelésére vonatkozó javaslatait utal­ja a gazdasági és pénzügyi bizot'ság elé, hogy az e javaslatéit tekinte­tében indítványát a népgazdaság fej­lesztése című fejezet tárgyalásánál te­gye meg. Az országgyűlés ehhez a javaslat­hoz hozzájárult, majd a közok alás- iigvi tárca köTségvefését általános­ságban és részletéiben elfogadta SZT1MM' írtm JEVGESYU D0LM410VSZKIJ Nevével léptük át az elrabolt határt, tüdőnkbe a rokon föld lélegzete szállít, s baráti jel gyanánt a neve fogadott: ‘ hogy szabadok vagyunk, mindnyájan szabadok. S e név a harcba is eljött veiled s vetem, ,s mi nem tudtuk soha, mi az a félelem, inindcmink benne volt, mi drága lehetett, baráti, fiúi hűség és szeretet. Előre! Rajta hát! Hazánkért! Sztálinért! És nagy hadjáratunk viharzott s véget ért. Moszkvában van, tudom, (út a Kreml falán, de én már láttam őt, — 'agy álmodtam talán .. mert mikor bolsevik seregünk hadra kelt, ő halhatatlanul az élen menetelt. Távol határokig marsolt velünk kemény léptekkel, — köpenye: akárcsak az enyém, Üt éjjel néni »Indít, mindig előre menti, s derűsen feldalolt, amikor megpihent. És elfoglalltuk a várost. Hajnalodon. Egy aprócska fiú Sztálin-portrét hozott. Gyermek, a ceruzád még félszegen dadog, hogy ábrázolhatod az óriás Napol? S azt mondtuk Tá: No jó, a pillantása hív... A portré rossz talán ... de tisztán lát a szív ... A kabát, a pipa .. . igen, igen, ez ő, nyomában jár a főid, — bölcs, bátor vezető, megy, s véle mennek a Kreml bű fiai a szolga Mértéket felszabadítani. , •S 'mi róla dalolunk, s a dal kacagva száll A szovjet kosten a egyedül sose jár, mert Sztálin vezeti és Sztálin véle lép. És ezért győzhetetlen ez a nép! (Kardon László fordítása) Denver firtakozás az BSZ-né! és a Nemzetközi MenekiWov Szervezetnél a Nyugaf-Nérre orsz^gban elíszalksl visszalarlott magyar gyermekek iiqyéíien Rusznyák István Kossulh-rlfjas egyetemi tanár a felsőoktatás kérdd sérül ítészéi'.. Beszámolt az ezen a téren mutat­kozó eredményekről. Köszönetét mon doit a hazánkban tartózkodó szovjet tudósoknak és tanároknak értékes ;á- mógatásukért, majd így folytatta. ■v Tudományos beruházásaink kö­zött a budapcVi természpltudnmáiiv' '•ír építkezéseire az 1952 évre hat A külügyminisztérium tájékoztatá­si főosztálya közli: A Magyar Vöröskereszt többízben fordult a Nemzetközi Menekültügyi Szervezet nyugatném&tországi ki­rendeltségeihez a fasiszták által Né­metországba’ hurcolt magyar gyerme­kek hazahozatala ügyében. Olyan magyar gyermekek sorsáról van szó akiket immár hat esztendeje hozzá­tartozóiktól. hazáiuktól elszakítva Nyugat-Németországba„ tartanak vi-sz- sza. Annak ellenére, hogy a Magyar országon élő szülők, vagy hozzátar­tozók a gyermekek hazahozatalát ké rik, a Nemzetközi Menekültügyi Szer­vezet átlátszó ürügvekke] és .mester­kedésekké’, a nyugati zónák meg­szálló hatóságainak nyomárára, aka­dályokat gördít hazahozataluk elé. A Mag var Vöröskereszt legutóbb a Nemzetközi Menekültügyi Szervezet igazgatójához tiltakozó levelet inté­zett. amelyben többek között megál- taoítia hogy .,.4 Nemzetköz; Mene- kültügyi Szervezet nyugatnémetorszá- gi szervei nemcsak, hogy nem tettek meg minden lehelét a gyermeket'< ha­zatérésének érdekében, hanem elősegí­tették. hogy e serdülő, idegen kör­nyezetben élő gyermekeket megté­vesztő befolyásolással, hamis ígére­tekkel és erőszakkal hazájuktól való távolnlaradásra. sőt az Egyesült Álla- mokbu va’ó kivándorlásra bírják rá.“ A Magyar Vöröskereszt levelének másolatát Szántó Zoltán a Magvar Nénköztársaság párisi követe jegy­zék kíséretében mwküldte Luis Padil­la Nervonak, a„ Egyesült Nemzetek közgyűlése elnökének. „A magyar kormány — hangsúlyozza a jegyzék — a leghatározottabban támogatja c serdülő korban lévő gyermekek hoz zátartozóinak. kérését, követe'i azon gyermekek hazatérésének lehetővé tételét ts, akiknek szülei elpusztultak és kategorikusa,n tiltakozik az ellen. hogv magyar állampolgárok sorsáról önkényesen döntsenek erre illetéktelen szervek.“ A Magyar Népköztársaság követe kormánya megbízásából kéri az Egye­sült Nemzetek közgyűlésének elnö­két hogv érvényesítse befolyását a Nyugat-Némelországban lévő ma­gyar gyermekek mielőbbi hazatérése érdekében. (MTI) Ncvemlier Um\sm Üli, mint 35.000 tflwém katonát srnimisitei!^ nrpp a rpi erők Koreában A koreai néphadsereg és a kínai népi önkéntesek november hónapban 35.151 ellenséges katonát — köztük 10.206 amerikait — semmisítettek meq. Lelőttek 155. megrongáltak 12Ó repii- lögéoet, megsemmisítettek 92 és meg­rongálta’- 39 harckocsit. Az ellenség veszteségei nemzetisé­gük szerint, .a kővetkezőkének oszla­nak meg: amerikai 10.206, angol 2.047 kanadai 247, thaifö'di 327. tö­rök 128, llszinmanlSta 22.196. A néni erők nagymennyiségű hadi- zsákmányt ejtettek, a többi között 42 tüzérségi löveget és 368 géppuskát. A Telepress ie'entése szerint Jav alletneraty szigorú iiiasilást kanon, hogy a tenvversziineti tárgyalásokat húzza el 1952 tavaszáig Prága (TASZSZ): A Telepress lon­doni különtudósitó jónak jelentése sze­rint, Bridgeford altábornagy, a koreai és japán! brit csapatok főparancsno­ka az angol hadügyminisztériumnak tett jelentésében hangsúlyozza, hogy Joy a!tengernagy, az ENSZ-csapatok küldöttségének vezetője a koreai tár­gyalásokon, szigorú utasílásokat ka­pott az amerikai hadügyminisztérium tói hogy a fegyverszüneti tárgyalásé kát 1952. tavaszáig húzza ei. Jugoszláv hazafiak újabb hőstettei á Tito-kÜbk eifeni harcban Szófia (BTA): A Bolgár Népköztár­saságban élő jugoszláv forradalmi emigránsok 1 úja, a Napred, újabb jelentésokei közöl arról a hősies harc­ról, amelyet a jugoszláv 'Mgozók a Tito-k ikk ellen vívnak. Jugoszláv hazafiak október 14-én Belátódban felgyúitották a „V P. 1144“ jelzésű katonai raktárt. Néqy nappal később, ugvanrsak Belgrad • ban, a Primorszlta-utcában romboltak le egv katona; üzemet, Mindkét, eset­ben nagymennyiségű amerikai erede­tű hadianyag és benzin semmisült meg, Macedón hazafiak egy kicsevoi fa­telepen elpusztították az új körfűrész­be rendezés eket és ezzel , megakadá­lyozták, hogy a Tito-kükk háromml1- lió dinár értékű fát ki 'állíthasson az imperialista országokba. Háko.si Mátyás elvtárs távirata Sztálin elvtárshoz ,-Ioszif Visszarionovics Sztálin elvtársnak, Moszkva, Kremli Kedves Sztálin elvtárs! A Magyar Dolgozók Pártja és az egész magyar nép nevében szívből jövő jókívánságainkat s forró üdvözleteinket küldjük önnek 72. születésnapja alkalmából. A magyar dolgozó nép évről-évre hálásabban értékeli azt a fel­becsülhetetlen segítséget, melyet Ön, Sztálin elvtárs, hazánk felvi- rágozásához és boldogulásához nyújtott és tiszta szívből kíván ön­nek, a 800 milliós béketábor és az egész haladó emberiség nagy vezé­rének jó egészséget, hogy teremtő erejének teljében még sok hosszú esztendőkön át folytassa mindnyájunk javára sikeres munkáját. Budapest, 1951. december 20, RÁKOSI MÁTYÁS, a Magyar Dolgozók Pártja főtitkára." ■—naww—moBtntmmmmmwww» »um — n i—mt wii frr * • -uignii Ufse»—gggB3auBaa—»ta—qgzea Ez airemai „Kö csön s biztonságról szóló törvény" lábba! tiporja a nemzetközi jog e oltásait I isinszliij elrtárs beszéde az ENSZ-ben Páris (TASZSZ) Az ENSZ közgyű­lésének politikai bizottsága december 19.-i délutáni ülésén megkezdte az amerikai Egyesült Államok agresszív cselekményeinek és más országok bei- ügyeibe való beavu.hozásának tárgya­lásai. Ezek az agresszív cselekmé­nyek és a beavatkozás abban jutnak kifejezésre, hogy az USA-ban százmil­lió dollárt irányoz.ak elő avégett, hogy egyes személyek toborzását és fegyveres csoportok szervezését pén­zeljék a Szovjetunióban, Lengyelor­szágban, Csehszlovákiában, Magyar- országon, Romániában, Bulgáriában, Albániában és még néhány más de mokratikus országban, valamint ez országok területén kívül. Ezt a kérdést a. Szovjetunió kül- döt.ségének indítványára vették fel a közgyűlés napirendjére. A fenti kérdésben elsőnek Visin- szkij elvtárs, a Szovjetunió küldött­ségének vezetője szólalt fel. Visinszkij elvtárs nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a hírhed! „kölcsö­nös biztonságról szóló 1951 évi tör­vény“, az Amerikai Egyesül; Államok durva beavatkozását jelenti más or­szágok belügyeibe, hallatlan módon lábbal tiporja a nemzetközi jog elő­írásait és összcegyezlethetc'.len az ál­lamok közli normális kapcsolatok­kal, s az állami szuverénitás tisztelcl- beittartásával. „Ezt a törvényt — mondotta Visin­szkij elvtárs, — nem lehet másként értékelni, mint agresszív lépésként, mely arra irányúf, hogy tovább ront­sa a viszonyt az Egyesült Államok és a Szovjetunió között és kió'ezze a nemzetközi helyzetet. Visáns'Zikij elv­társ emlékeztetett a Szovjetunió és az USA között 1933-ban megkötött egyezményre, melyben a két kor­mány kölcsönösen kötelezte magát, hogy nem alakít, nem segélyez és nem támogat vagy nem enged terü­letére olyan katonai szervezeteket, vagy csoportokat, melyeknek célja fegyveres harc a másiik fél elten. Visinszkij elvtárs ezután az ENSZ- ben elhangzott amerikai felszólalások­ra utalva így folytatta beszédét: Minden lehelő módon arról igye­keztek meggyőzni bennünket, hogy az Egyesült Államoknak a legkevésb- bé sem érdeke a nemzetközi helyzet kiélezése, sőt éppen ellenkezőleg, ar­ra törekszik, hogy kiküszöböljön min­dent, ami a helyzet kiélezéséhez hoz­zájárulhat. . . Az USA-ban hozott-október 10-i tör­vény halározottan megcáfolja gz ilye „ ámításokat, leleplezi hazug és képmu­tató voltukat. A szovjet kormány ragaszkodik ah­hoz: A ,,kölcsönös biztonsági“ tör­vényt, az ENSZ-ben ítéljék el, mini agresszív lépést, mint más országok belügyeibe való beavatkozást, a köz­gyűlés ajánlja az USA kormányának: tegye meg a szükséges intézkedése­ket ennek a törvénynek hatályon kí­vül helyezésére. A Szovjetunió küldöttsége az alábbi határozattervezetet terjesztette e’ő: „A közgyűlés az Amerikai Egye­sült Államokban elfogadott „kölcsö­nös biztonságról szóló 1951. évi tör­vényt. mely anyagi eszközöket irá­nyoz elő, egész sor állam elleni fe’for- gató tevékenység folytatására., elitéli, mint agresszív lépést és más államok; belügyeibe való beavatkozást, ami összeegyeztethetetlen az Egyesül- Nemzetek Szervezete alapokmányá­nak elveivel és a nemzetközi jog ál­talánosan elíogadott szabályaival. A közgyűlés ajánlja a7 Amerikai Egyesült Államok kormányának te­gye meg a szükséges intézkedéseket e törvény hatályon kívül helyezé­sére.“ Ezután Mansfield, az USA' képvi­selője, mivel nem tudta indokolni a más országok belügyeibe történő pél­dátlan beavatkozást, durva, szovjet- ellenes rágalmakhoz folyamodott. Ezután Visinszkij elvtárs a szovjet küldöttség vezetője mondott nagv és mélységesen meggyőző beszédet Be­széde több, miint másfél óráig tartott és azt a bizottság, valamint' az ülés­termet megtöltő népes közönség nagy figyelemmel hallgatta. Visinszkij elvtárs nagyszámú tény felsorolásával kipellengérezte Mans­field felszólalását, mint olyan térek vés1, ahielvnck célja: kitérni a. Szov­jetunió küldöttsége által az USA kor­mánya ellen emelt jogos vádakra adandó válasz elől. Visinszkij e’vtárs az USA vezető állam férfin inak nyi­latkozataiból idézve ha'almas. meg győző erővel bizonyította be, hogy e törvény meghoz.a'ata az amerikai kor' niánv agresszív politikájának /egyem*» következménye.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents