Dunántúli Napló, 1951. december (8. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-20 / 296. szám

N AP t O

IMI 'DECEMBER 5®

Hí 1952. évi költségvetés megvalósításával hazánk újabb hata'mas lépésekkel jut előbbre a szocializmus építése, békénk megvédése terén

130 egy- és kétszobás lakás épült liftjük *--'-,,Nastettbar».TV * .J>órkp*lUt

hogy csak a jelen.ősebbeket emiít- J sz á.invarosi és má.ravidéki erőltet. sem. építését és megkezdjük egy úf.'erdifcJ

— Kultúrtermek, könyvtárak, or- ! építését is.

Ás országgyűlés szerdai ülésén folytatta 3 költségvetés részletes vitáját.

Elsőnek a kohó- és gépipari tárca költségvetését tárgyalták. Vig Pál, a költségvetés előadója foglalkozott a párt és a kormány legutóbbi határozatával és hangsúlyozta, hogy a Magyar Dolgozók Pártja vezetésének köszönhetjük ötéves tervünk eddigi sikerei;, eredményeinkéi. Kimondotta,

hogy

1952-ben a kohó- és gépipar fejlesztésére több, mint kétmilliárd

forintot irányoz elő a költségvetés és ennek nagy részét vaskohászatunk további fejlesztésére fordítjuk.

Szükség van erre azért, hogy például nyersvasból az ideinél 27.3 százalékkal, tehergépkocsiból 23.9 százalékkal, autóbuszból 117.7 százalékkal termelhessünk többet. Jelentősen emelkedik gépgyártásunk termelésű is. Lánctalpas traktorból például 66.7, kombájnból 150 százalékkal gyártunk az ideinél többet.

Mekis elvtársi a gépgyártás beruházásának 25 millió forinttal vnló emelését javasulln

Mekis József elvtárs, a Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy feladatainkat csak úgy tudjuk maradéktalanul végrehajtani, ha üzemeinkben következetesen megvalósítjuk az cgysz >me- lyi felelős vezetést.

■ — Nehéziparunk fejlesztésének egyik legfontosabb követelménye a nehézipar gépi beruházásainak növelése. Bár a költségvetési előirányzatban ilyen célokra jelentős összegek szerepelnek, mégis indokoltnak tartom, hogy kohászatunk gépesítését tovább fokozzuk. Ezért szállítóberendezésekre és egyéb kohászati gépekre tíz- ' millió forinttal javaslom az előirányzat megemelését.

A gépipar fejlesztését gyorsabb ütemű gépesítéssel ‘lehet elérni. A leö t- ségvetésben erre a célra is jelentős összegeket irányoztunk elő, de a mi- nőségi termékek előállítású megköveteli, hogy több vas- és fémmegmunkáló gépet bocsássunk gépiparunk

rendelkezésére, ezért

esztergagépekre, fúrógépekre, marógépekre 15 millió forinttal tavaslom az eredeti előirányzat megemelését,

A költségvetést elfogadta.

Ezután megkezdték a bánya- és energiaügyi tárca költségvetésének tárgyalását, amelynek előadója Pothomyik József, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke voit.

Rámutatott, hogy a sztahánovista, újító, inunkamódszerátadó mozgalom, az egyre jobban kiszélesedő szocialista munkaverseny eredményeként

25.7 százalékkal nőtt tiz hónap alatt, az elmúlt évihez viszonyítva, a bánya- és energiaügyi minisztériumhoz tartozó iparágak termelése.

Hangsúlyozta, hogy a felemelt beruházási összegek lehetővé, teszik elsősorban a szénbányászat fokozottabb gépesítését és erőmüvi hálózatunk ki- szélesítését.

líányásTilakáMok épíléféi-a pót lóin«r 2-i'3 millió forint«! java*oil Orosz! János

’ Qroszi János, a salgótarjáni—zagyvái szénbányák igazgatója szólt hozzá a bánya- és energiaügyi tárca költségvetéséhez.

■— 1952. évi tervünk — mondotta, — a szénbányászat területén 21 százalékos emelkedést irányoz elő. A termelés ilyen nagyarányú emelését részben a dolgozók létszámának emelésével, főleg azonban a termelékenység növelésével érhetjük el.

Az 1952. évi terv szerint a bányaipari dolgozók létszáma 1951- bez viszonyítva mintegy 7000 fővel emelkedik.

Véleményem szerint a 7000 dolgozó beállításának kérdésével egyidejűleg már most gondoskodni kel! arról, hogy megfelelő lakás álljon rendelkezésükre, amelyekben végleges otthont nyerhetnek családiukikal együtt.

Javaslom ezért, hogy a bánya- és energiaügyi minisztérium részére a bányavidékeken építendő lakások költségeire pótlólag 24.3 millió íorint beruházási hitelt bocsássanak rendelkezésre.

A költségvetést elfogadta. .

A jövő érben a bányár/at álfa'ános gcpesílése mellett irányt vcs?ünk egyes bányák teljes gépesítésére

Czottner elvtárs beszéde

Ezután Czottner Sándor bánya- és energiaügyi miniszter mondott beszéd el

A Magyar Dolgozók Pártja II. kongresszusának határozata — mondotta —, rámutatott iparunk hiányosságaira is: köztük az alapauyagterroe- lő iparágaink elmaradottságára, mely lassan iparunk egész fejlődésének gátjává válhat.

— A megnövelt feladatok alapján vállalataink az 1951-es költségvetési évben termelésüket mintegy 25 százalékkal növelték az 1950-es termeléshez viszonyítva, mialatt vállalataink összes dolgozóinak a létszáma több, mint 20

ezer fővel növekedett.

— Iparunk nagyméretű fejlődése és népünk életszínvonalának növekedése nyomán jelentősen megnövekedett víllaniosenergiaszükségletünk. E növekedés közel 20 százalékos, amelyet új erőmű építése, a meglévő erőművek bővítése, valamint a hálózati veszteség csökkentése tett 'ehetővé.

. A folyó cvben létesült 120 és 60 kilovoltos országos jelentőségű távvezeték hossza összesen 253 kilométer.

Az egyéb nagyfeszültségű távvezetékek és kisfeszültségű’ elosztók hossza pedig körülbelül 13 százalékkal bővült az év folyamán. Ez évben eddig már 98 községet vilamosítottunk. szem előtt tartva, hpgy villanyt kapjanak szocialista községeink.

Egyes iparágaink eredményeiket természetesen csak dolgozóink és műszaki értelmiségünk lelkes munkája nyomán érhették cl. Élenjáró üzemeink közül, melyeik évi tervüket már teljesítették, ki kell emelnünk a dorogi, zagyvái, kislercnyei szénbányákat, az ipari robbanóanyaggyárat, a Hungária vegyiműveket és íz aikai erőmüvét, ahol a siker egyik legdöntőbb forrása a műszakiak és a fizikai dolgozók példás együttműködése.

Az öntudatos dolgozóik erőfeszítéseinek eredményekén! már az év első ti hónapjában egy sor fontos gyártmányunknál teljesíte'tiik 'úl az éves •' tervet. Így például a csapágy- ü'-mnél. - páfvasércnél, foszforulíilrá

■ 'utó' lőszétiká ránynál, a penicillinnél 124.4 százalékos tervteljes Lést értünk el.

— A beruházások és átszervezések mellett a termelés növekedésének egyik döntő eszköze volt munkásaink szakképzettségének növelése. Ennék érdekében

az év folyamán október végéig 1030 tanfolyamon több, mint

44.000 dolgozót részesítettünk •szakképzésben, akik közül közel 7000 női munkavállaló voit.

~ Népi demokráciánk fejlődésével mind nagyobb összegeket fordítunk szociális célokra, dolgozóink jóié i, kulturális és sportolási helyzetének javí ására, hogy a munka után felfrissülve, vidámabban és érd menye sebben végezzék e! az előttük álló feladatokat.

Az év folyamán (ezekre a célokra mintegy 25 millió forintot fordítottunk.

' — Fentieken kívül fokozol!abb juttatásokat folyósítottunk bányászaink lakáshelyzetének megjaví'ására. Wölben vállalataink dolgozói, elsősorban bányászaink részére 1990 lakást és 2050 férőhelyes legényszállót létesítettünk.

így Komlón 410, Tatubányan 400, Oroszlányon 250, I’etőfibá- nyún 170, Pécsett 120, Dorogon

vosí rendelők, csecsemőgondozók, napközio.tlionok, kulturális és szociális intézmények létesültek olyan helyeken, ahol ezelőtt a tbc ombolt és a be.egek iömeglakásokban együtt éltek egészséges dolgozókkal, köztük apró gyermekekkel, orvosi gondozás és felügyelet nélkül.

Ezután a munkaverseny, a Sztaha uov- és újítómozgalom fejlődéséről szólt. Hangsúlyoz.a, hogy a benyújtott javaslatok közül megvalósítottunk már közel tízezret, amely újí ásóknak az elérhető évi megtakarítása több, mint. 17U millió forint.

A jövő évben a bányászat általános gépesítése mellett irányt veszünk egyes bányák leljcs gépesítésére, bogy ezzet is biztosítsuk n bányászaink rendelkezésére bocsátott gépek teljes mértékű kihasználását.

— A szén- és olajbányászat nagymérvű tenneléseme 11cedósé az 1952. évben és a további években megkö- ve'eli, hogy’ az ezen iparágakra for- dí'aiidó beruházásokat tovább növeljük.

Javaslom a gépesítés fokozására az 1952. évi beruházásokat felemelni az alábbi tételekkel:

— A szénbányászat gépesítésének meggyorsítására, a gépesítések emelésére 10.5 millió, az olajbányászat gépi beruházásainak meggyorsítására 7.8 millió, a népligeti, albertfalvai és angyalföldi alállomások 1952 évben való megválóit ására pedig 21.1 millió forinttal.

— Ere- és vegyesbánvászatunk 1 érmeiévé mintegy 46 százalékkal eme! kedik az ez évi várha'ó termeléshez viszonyítva. Ezirányú beruházásaink jelentős része a gyöngyösoroszi érc bánya fejlesztésére és a velencei ércbánya feltárására irányul. Emellett Budapesten és Mádon 1—1 ör’őműv? létesítünk. Fokozol! gépesítés! valósi- ‘unk meg a már termelő érc- és ve- gycsbánváinknál is és mind nagyobb mértékben (érünk rá a nagyüzemi munkamódszerek széleskörű bevezetésére.

— Tovább folytatjuk színesfémiparunk fejlesztéséi. Ezen a léren eiső rendű feladatkén! bauxitbányászatunknak a lehetőségek szerint gépesítése, valamint timföldgyáraink kapacitásának kibővítése jelentkezik. Mindezek következtében

bauxittcrmcléstink 51 százalékkal,

hutaalu,minium termelésünk pedig

17 százalékkal növekedik 1952-ben.

— Villamosenergiatermelésünk az ipar zavartalan energiaellátása és a falu kulturális színvonalának emelése érdekében 18.5 százalékkal növeke dik. Sor kerül további 158 falu, 74 állami gazdaság, -10 gépállomás és 98 termelőszövetkezet, illetve termelőszövetkezeti csoport villamosítására. A szükséglet biztosítása érdekében foly— Jövő évi felada'aink maradéktalan . teljesí.éséhez man elég ^zo,nhqn csak a műszaki feltételekét biztosi á- ni, hanem ’

elsőrendű fontosságú iparunknak megfelelő káderekkel való eUálásá.'

Ennek érdekében .továbbfolytatjuk szakmunkásképzést és fokozott mértékben foglalkozunk ‘iparunk ,ykö/.ép- kádersziikségle.ének biztosftéiÁvai-''

—; A következő évben tovább névéi; jük a szociális juttatásokat ts. .Érré a célra mintegy- 29 millió- ■■ fnriu ót irányoztunk elő a köttSégveítSíbén, amely összegből többek közö t . ú jatbb bölcsődéket, kultúrotthonpka1, kffoyy- tárakal és sportlétesítményeket bjiesá tunk majd dolgozóink rendelkezésévé. Emclle.t fokozott mértékben .-folytat juk a munkáslakások és bányászszá! lók építését. ......

— 1952 évi költségvetésünk megvalósításával — mondotta végül —^hazánk újabb hatalmas lépésekké!'' jut előbbre a szocializmus építése, Ilikénk megvédése terén. Költsjtoeté- sünk -- szemben a nyugá.i kapitalista országok háborús költségvetésével

a bókét szólgálja, a béke kő -ség ve'ése, a szocializmus • építésének költségvetése. . i •_

Eftüemyös amerikai tfiverzánssk ügyében hozott Ítéletiéi a Szovjetunió Legfelső Birósiga

diverzió és terrór megszervezéséből cs kémkedésből. /’• : "tTvö...

Moszkva ITASZSZ) A Szovjetunió Legfelső Bírósagának katonai kollégiuma a napokban tárgyalta A. I. Oszuianov és F.‘ K. Szaraneev mieri- kai divrrzáu.s ügyét.

Oszmanovot és Szarancevet, mint a vizsgálat során és a tárgyaláson kiderült, ez év augusztusában éjszaka ejtőernyővel dobták le amerikai repülőgépről a Szovjetunió terűidére, a Moldvai Szovjet Szocialista Köztársaság térségében.

A szovjet nllnmbizton.sngi szervek letartóztatták a bűnösöket, akiknél motozásuk során hamis okmányokat, fegyvert, mérget és diverziós, valamint terrorista tevékenység kifejtésére szolgáló egyéb eszközt, továbbá nagy pénzösszegeket találtak. Azon a környéken, ahol Oszmanovot cs Szarancevet letartóztatták, megtalálták és lefoglalták azokat az ejtőernyőket, amelyeken őket ledobták.

Oszmanov és Szaraneev beismerte, hogy Nyugal-Németországban, ahol az „elhurcolt személyek“ táborában voltak, az amerikai kémszolválat szervezte be őket kémkedési, diverziós cs terrorista tevékenységüknek a Szov- jeluniöbau való kifejtésére. Oszmanov és Szaraneev vallomásában elmondta, hogy az amerikai kémszolgálat tisztjeinek vezetésével különleges kiképzésben részesüllek tereprajzi ismeretekből, katonai lőfegyverrel való lövésből, cjlőcmyőiiffráshól, valamint

A vizsgálat során és a tárgyaláson megállapítást nyert, hogy Oszmanovot és Szarancevet, a felforgató tevékenység kifejtésére történt t kiképzésének bcféjrztével átszállítottál* Görögországba, onnan pedig amerikai repülő gépen és amerikai tisztek kíséreté ben szállították ahhoz a Szovjetunió területén lévő helyhez, ahol, ledobták őket. Oszmanov és Szaraneev - a bíró ságon bcvalotta, hogy a rájuk,bízott, bűnös feladatok teljesítése ntán, a törökországi Kars városába keltett - vöt na menniük, hogy találkozzanak, az amerikai kéniszolgálat lisztjeivel.

Oszmnno v és Szaraneev vádlott! * tárgyaláson beismerte bűnösségét, *

A Szovjetunió Legfelső Bíróságának ka'onul kollégiuma Oszmanov 6$ ' Sea ranccv ellen az OSzSzSzK bijntétőtör vényköuyvének 58-1 „B‘‘ cikkelye alapján emelt vádat teljes mértékben be- bizonyítottnak ismerte cl. A Szovjet unió Legfelső Bíróságának katonai kollégiuma — figyelembevévea szó» jel állam ellen általuk elkövetett, bűn- cselekmények súlyosságát — s Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének 1950 január 12-én kelt ama’, reo • delete értelmében, amely halálbüntetés kiszabását írja , elő hazaárulókkal, kémekkel, aknamunkát kifejtő diver- zánsokkal szemben, golyóáltali' halálra ítélte őket. Az ítéletet végrehajtották

Amikor a római San fíiovannl-téren hullámzó néptenger felett leszállt az alkony, fáklyák gyűltük ki a tüntetői; kezében. Lobogó, vörös fényük megvilágította a, magasra emelt, képet, amely a fáklyafény villódzásában olyan volt, mintha élne. Jóságos tekintete szinte simogatta a hatalmas teret, megtöltő tömeget, amely összesereglett, hogy kifejezze legmélyebb érzését: a békeakaratéi. És egyszerre százezer emberből hursunt. fel a lelkes kiáltás:

— Evviva Sztálin!

Erő és szeretet, lelkesedés és ragaszkodás, bizalom és remény volt ebben a kiáltásban, amely úgy zúgott az olasz ég alatt, mint tisztító vihar szele.

Ez a kiáltás azoknak u hajléktalanoknak hangja volt^ akik ott húzódtak meg Róma ókori vizvfíze.té.kh/úózatának labirintusában, mert a csil- logó, pompában élő Rómában nem jutott fedél a fejük fölé Ez a szegény mezőgazdasági cseléde!;, a földnélkiüi parasztok, hangja volt. akik mindig másokért hullajtottal; verejtéküket. Azoknak a gyermekeknek hangja volt, akiknek aifyja rendőr- golyótól találva abban a harcban esett el, nme lyei magáért, gyermekeiért, „s élet jogáért vívott. A munkás hangja volt, akit egy szombati napon kilöktek az utcára, s azóta munkátlanul tengődik. Az ifjú hangja volt, aki előtt döngve becsapódtak az egyetemek kapui.

Harci f (Ahí vas. a bit alom sugárzása és a remény hangja volt a név. amely újra és újra vé glgzúgott a római tízezrek atkán. És, amikor meg pillantották a szovjet küldöttséget., odasereg- leUe-k. körülvettek bennünket és áradlak a kiáltások:

— 1 igyál; el köszöntésünket Sztálinnak.'

— Olaszország dolgozó népe. üdvözli Sztálint!

És ekkor eszünkbe jutottal; azok az ével;.

miékor hazánk- felett szörnyű -vihar zúgott vé.

gíg ■ ■ ■

Ellenség hada hőn pölygoU, rakéták röppentek az égre, fasiszta tankok fekete tömege kúszott az utakon, de minden harcos szívében bizakodás volt. mert tudtál;, nincsenek egyedül, velük -van Sztálin, és mutatja a győzelem felé vezető utat.

I árosakban, amelyekben a megszállók rekedt parancsszava üvöltött, remein/ gyűlt ki a szívükben, amikor kézről-kézre adták a repülőgépekről leszúrt röpirntot. amelynek szöveg:' Így kezdődött:

..T est vér ifink ez ellenség álfát ideiglenesen megszállt területen .

Vanda Vasziljevs~’ka ja:

ÜDV SZTÁLINNAK

Az Ő üzenete volt.

A partizán, amikor'uttalan utakon lopakodott az erdő mélyén, hogy az ellenség hátába kerüljön, biztosan haladt célja felé a legsötétebb éjszakában is. Amikor robbanóanyagot rejlett, a fasiszták raktárainak tövéhez, vagy vasúti sínekre, amelyeken rövidesen az ellenség csapat- vagy hadianyag szállító vonata robog keresztül, nem remegett a keze. És túl a messzi líraion, ahol negyvenfokos hidegben gyárak nőttek ki. a földből és a 'megmentett gépek felett új termelésre lendültek, az erős munkáskezek, ez a munka gyors Volt és - eredményes, mert az ő szavaira gondoltak. '

Amikor egy harcos ajkán Sztálin nevével halt meg, a halál előtti utolsó pillanat nem a kétA köszöntés visszhangzik a föld minden táján. A Szajna és a Po mellől elszáll a Jang-cc és a Ganges partjára, mindenünnen hallatszik:

— Üdv Sztálinnal;I

Emberek, akármerre végzik munkájukat, akármilyen nyelven beszélnek, tud jaki mit jelent szó- múltra ez a név. ...

0 volt, aki, a gyűlölettől megmérgezett világban a népek barátságát hirdette és megmutatta, hogy tucatnyi nemzetiség élhet együtt egységes akaratban, boldogságban és fejlődésben. Megmutatta az utat, amelyen az emberek a nqpfény felé haladhatnak. Megmutatta, hogy vart élet válságok és katasztrófák, kizsákmányolás és elnj/cé más nélkül, sőt csak ezek nélkül van szép ás boldog élet. Új világ tárult jel, amelyben nincsenek írástudatlanok, olvasni nem tudók, nincsenek munkanélküliek és hajléktalanok.

A szörnyű években, amikor megsemmisülés fenyegette, egész Európát., amikor városok és falvak rombadőltek, felégették a vetéseket,- felrobségbeesésc. hanem a boldogságé és a remenye bántották a gyárakat, emberek milliói haltak meg ' ........ "’“'J és szenvedtek idegen elnyomás alatt, koncentráci

ós táborokban, millió és millió szív akaratát egyetlen nagy akarattá, millió és millió ember gyűlöletét egyetlen hatalmas gyűlöletté tudta: kovácsolni cs megmentette az emberiséget a pusztulástól, győzedelmeskedett a sötétség felett.

A név ekkor a vaíórafváU reménységet jelentette. *

És ma, amikor -yy emberiség egén újra sötét felhők gyülekeznek, amikor a háborús gyujtoga. tők, a hadianyaggyárosok és a mások életévéi és vérével spekulálók \ újra ármányaikat szövik,, s \a- háború tűzcsóvájdt akarják a világra vetni.' — újra ö jelenti az erőt, a reményt és a bizakodást,.

Megmondta, hogy a nemzetek között ne.mflehelnek olyan összeütközések, amelyeket' ne - lehetne békés úton megoldani. Megmondta, hogy' tí háború elkerülhető, meg akadály ózható, - •mert -a népek erősebbel;, mint az emberiséget halálgs 'sza- kadékba hajszoló bűnözők maroltpyi luida.''

Mindig a békét, hirdeti és a világ eddigi legnagyobb tömegmozgalmának, a száz és -százmii-olt. Az ö neve adott erőt Zója Koszmogyemjan szitájának, amikor agyonfagyott cs megkínzott testtel, törékenyen és meggyötörtén egy nagy nép erejének jelképévé tudott emelkedni, ö vezette új és úi hőstettekre Alekszandr Matroszovot és 0 acélozta meg Sztálingrád, Ogyesssa és a körülzárt Leningrad védőinek szívét.

Amikor vészes fellegek gomolyogtak felettünk, Sztálin neve jelentette, a napot, amely diadalmasan áttört a sötét felhőkön...

#

Az elnyomottak és üldözöttek mindenütt reménnyel és szeretettel gondolnak a szovjet föld. a szovjet, ember felé. Afrika homoksivatagjainak teherhordói, a gyapotföldek munkásai, a brazil gumiültetvényck kizsákmányoltjai. az indiai teaföldel; kulijai, a görög gyermekek, akiknek apja a szabadságért vívott küzdelemben esett el és spanyol partizánok, akik már másfél évtizede■ vívják harcukat Asturia hegyei között. Sztálin nevéből merítenek erőt és reményt.

Sztálin neve ott van mindenütt, ahol az emKína zászlaját, neve ott zeng egy varsói Iraktor- gyár gépeinek munlcaritmusában és a francia bányák mélyén, a szénportól feketearcú bányászok mély ragaszkodással és szeretettel mondják:

— 0(hi Sztálinnak!

ragaszkodással és szeretettel ejtik ki,

Retvenketiedik születésnapjának tiszteletére a. dolgozók szeretető és reménye • áramlik a.Kreml felé. ahol az emberisén nagy zászlóvivője él, ■ ak> egyben maga a zászló is... - -