Dunántúli Napló, 1951. december (8. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-09 / 287. szám

ft W Ä PL O 1951 DECEMBER? LÁTOGATÁS Á MOHÁCSI MEZŐGAZDASÁGI TECHNIKUM DIÁKOTTHONÁBAN MíJbot a rácsos fcapim keresztül be- fcémleltem a mohácsi mezőgazdasági technikum diákotthonába, még nem is eejtettem, hogy milyen mintaszerű közösségbe, valóságos kis köztársa­ságba kerülök. Az udvar sötétségbe borult és, csak néhány ablakból áradt kifelé a világosság. így első látásra feicsit, komornak, barátságtalannak tetszett a.z egész kép. Azonban ahogy becsengettem, megváltoztak benyo­másaim. A csengő rikoltására egy pillanaton beiül előkerült a kapu mel­letti, eddig észre sem vett kia szobá­ból .egy piroskarszalagos fiú és ba­rátságosan kérdezett:- — Kit keres az elvtárs? — Az igazgatót! — feleltem rövi. 4en és vártam a., ajtónyitást. De az csak nem akart-, kitárulni előttem. Ehelyett a pdroökarszal-agos tovább érdeklődött: — Milyen ügyben? ' — Milyen ügyben, milyen ügyben 4— kerestem a szavakat. Hát írni aka­rok rólatok! — Ja, az más! — enyhült meg a gyerek és kinyitotta a kaput. — Érre tessék.-.. Az igazgatónő a tanulóban van. A tanuló egyike volt azoknak a szobáknak, ahonnan világosság áradt. Az ajtó előtt megálltam és megkér­deztem kis kísérőmet: — Talán nincsenek is benn... o'ya-n csend va^ itt?! —- Hát tanulnak! — válaszolt az olyan hangon, mint aki természetes liefe tartja, hogy ahol vagy hatvan fiú tanul, ott csendnek kell lenni. Mikor beléptem, azt hittem, hogy megtaláltam a ,.csodálatos“ csend és rend magyarázatát: — Áhá gondoltam magamban — persze, hogy itt csend van, hiszen ftt az igazgatónő meg még két tanár... Hát ezért... Azután meg is kérdeztem az igaz­gatónőt, Németh Arpádné elvtársnőt: .Ilyen rend van a leánytanuló­ban is? — Nézzük meg! — nevette av elv. társnő a bizalmatlanságomat. — Meg­győződhet róla saját szemével.. A leánytanulóba^ ha lehet, még nagyobb volt a rend, mint a fiukr.ái. A .sarokban barátságosa^ duruzsolt a kályha, a lányok könyveik és füzeteik főé hajolva készültek a másnapra. Mikor már az ablakon át alaposan' kitanulmányoztam a .,terepet", rátet­tem a kezem a kilincsre. Mielőtt azon­ban bementem, megkérdeztem: Vacsoráztak már a gyerekek? — Tgen, bablevest és almát! — jött a -'Válasz. — De miért kérdezi? Nem akartam megzavarni a ta­nulást, gondoltam inkább vacsoraszü­netben ..., de ha már túl vannak rajt, hát mindegy. .Belépve egy pirosképű, ncvetösarcú kislányt, József Máriát kezdtem kér. dezgetju errni-arról a diákotthon éle­téről : — Mindig ilyen csendben vannak? — lettem fel az első kérdést és vár­tam a dicsekvő, büszke választ: Igen! De nem így történt, József Mária őszintén, mint egy tagjelölthöz mél­tó'. ’ elmondta: .— Hét bizony, ebéd közben még van. itt-ott, hangoskodó*;. De lénye_ ge?on megcs'ökkent a hangoskodók száma, mióta a fiúk a lányokkal ver senyben vannak. Senki nem akarja szégyenbehozni azóta társait.,, Németh elvtársnőrenéztem, aki mo- sovogva bólintott: — Igaz! Tovább firtattam a versenyt: ~r Csak ezen az egy téren folyik versengés? ,4 kérdésre az egész tanuló nevet­ni kezdett, József Máriánál is eltar­tott egy darabig, míg kinevette ma­gát és csak azután válaszolt: — Dehogyis csak ezen a téren! Ep_ pen. az elmúlt héten hívta ki a Zója hátó a Braun Éva hálót tisztasági versenyre. \ verseny pontjai: hol Melyik háló tisztább, rendesebb hagynak kinn kevesebb holmit. Egyik kislány közbekotyogoit: De már nemcsak ez a két háló versenyez, egymással! — Igen, a verseny kiterjedt, — folytatta József Mária. — A fiúk meg­tud fák. hogy harc folyik a két háló kötött és kíváncsiak voltak az ered­ményre. Meghívtuk őket: „Gyertek el. nézzétek' meg!“ — mondtuk nekik. A fiúk el iá mentek, meg is nézték a Hója és Braun Éva hálót azután kijelentették: — Ezt mi nem tudjuk megcsinálni! Marton István, az egyik harmad­hallgató gyűlésen is felvetette: — Persze szép-szép, amit a lányok csinálnak, de vegyük tekintetbe a hálók adottságait is! Nekünk ugye emeletes ágyaink vannak... A lá­nyoknak pedig nem... Hát ez is szá­mít! , — Persze a fiúk nem tudták, hogy mi mire készülünk! — folytatta dia. d almasan József Mária. — Egyik nap, mikor a fiúk nem voltak otthon, fel­ment a hálóba Szabó Margit, Pántya Gizi, Sizta Ilona Varga Vera ... és ki is még? ... — A Sfcaliczki Kata! — segítették ki kórusban. — Úgy van, a Sknliiczki Kata is felment és rendbehozták a fiúk szo­báját. Éppen a harmadévesekét! Akik „más adottságú" hálókban laktak... Tíz perc alatt gyönyörűen megcsinál­tak egy-egy ágyat, nem volt azokon a takarókon egyetlenegy ránc sem! — És mit csináltak a fiúk? — Hát először Fehér Ferenc és Tor­ma József tartottak „terepszemlét". Zsebreváoott kézzel járták végig a szobát, látszott,; hogy legalább egy hajszálnyi hibái keresnek. De nem találtak! ......... ,"j; — Mes kell hagyni, nagvon rendes! — ismerte be végül Fehér Ferenc, és Torma József még kontrázott is hoz­zá: — Hiába, ezek a lányok,,, ezek a lányok! Ezentúl mi is így csináljuk meg az ágyainkat! Miután elbúcsúztunk , a lányoktól és végignéztük a hálótermeket, lát. tűk, hogy dekorációs verseny is folyik a hálók között. Igazi otthonná varázsolja a sok dekoráció, ízléses, szép feladatokra mozgósító felirat és tökéletes rend a. technikum diákott­honát. A gyapotszedéaben jS-versengtek a technikusok és ami a legfontosabb, komoly tanulmányi verseny is folyik. A reggeli alatti beszámolónál- azután kitűnnek a tanulmányi verseny ered­ményei. . — Akikor olvassák fel — magya­rázza el Németh elvtársik), —hogy ki milyen osztályzatra felelt az iskolá­ban.. Aki rossz jegyet hoz haza. azt kérdőre vonjuk: mi okozta az elma­radást? Aki jól felelt, " azt is megkérdezzük: kogyán érte el jó eredményét, mi­lyen munkamódszerrel tanult? Komoly, szép munka folyik a mo. bácsi mezőgazdasági technikum diák­otthonában. Szükség ’ is van erre a komoly munkára. Itt nevelődnek a jövcy technikusai, segédagronómusai, itt készülnek elő a jövő agronómusai a további tanulásra. Itt sajátítják el a tanulók az élenjáró szovjet mező­gazdaság munkamódszereit, melyeket majd alkalmadnak az állami gazdasá­gokban, .termelőcsoportoknál -melyek. nek segítségével megsokszorozzák a magyar föld termőerejét. Éppen ezért a technikum nagy gon­dot fordít a hallgatók gyakorlati képzésére. A harmadévesek már pél­dául irányító feladatkört töltenek be gazdaságainknál néhány napig, azután ugyanahhoz a feladatkörhöz tartozó fizikai munkát végzik — ekkor már más hallgató irányítása alatt. 22 leány és 80 fiú lakik a diákott. honban. Több, mint 100 fiatalt irá­nyít. vedet tehát a diákotthon igazga­tónője, Németh Árpádné elvlársnő. Nem kis részben az ő lelkes, odaadó munkájának köszönhető, hogy a di­ákotthon mintaképe lehet a jól veze­tett, jól dolgozó, értékes embereket nevelő intézményeinikwik. A jó veze­tés hatása alatt alakult ki az a jó közösségi szellem a nevelők és diá­kok, valamint technikai alkalmazótok között', mely a jó munkának elsőren. dű alapfeltétele. Erre csak egy példa: Katj nénit a diákotthon öreg mosó­nőjét nevenapjára valósággal elhal­mozták a gyerekek és nevelők virág­gá:. A kollégium vezetői pedig tovább mélyítik ezt a jó elvtársias viszonyt A párt irányvonalát, a pártosság szel. lemét honosította meg Németh elv- társnő a diákotthonban és ezért megy a mohácsi mezőgazdasági technikum_ ban jól a munka, ezért születnek jó eredmények, ezért tanulnak, dolgoz­nak jól ott a fiatalok, nevelők egy­aránt. ROMAN KIM: Szungcsongi titkos füzet Most jelent meg az Uj Magyar Könyvkiadónál' Romot'.. Kim „Szuttg- csongi titkos füzet'! c. nagyjelentőségű kötete. Römern Kim....könyvének magját és döntő részét egy napló teszi ki,' amelyet a7 .1, amétikáí'hadtest vezérkara kémelháritó osztálya és titkos szolgálata helyiségeibentaláltak a Szungcsongot elfoglaló koreai partizánok. A naplójegyzellek:egy: japán alezredestől származnak, aki a fasiszta japán vezérkarnál teljesi'teti.íülön- leges szolgálatot a második világháorú alatt A napló első fejezeteiben a második világháború utolsó időszaka bontakozik ki Az az időszak, ‘ami. kor a legfelső japán katonai körök a teljes összeomlás előtt azt tervezték, hogy az amerikaiakkal megegyezve, közösen vonulnak a7 ,JsziháraH-terv szerint, a Szovjetunió ellen. A továbbiakban arra derül fény,' hogy,aiytámo­gatták az amerikaiak már a megszállás legelső l apjaitól kezdve, a. i mán fasizmust. A napló írója, egy vérengző fenevad, veszedelmes háborús: bű­nös is. az amerikai titkos szolgálat kegyeltje lett s mint „tapasztalt rriún- kaerőt‘‘, Korába küldték hogy segítsen a Korea elleni aprejsszlfavégéő.Ja­kon a 'harmadik világháború kirobbantásában.. .... .. A könyvnek hatalmas érdeme — s egyben jelentősége — az, hogy nyíltan, hitelesen mutat rá az imperialisták aljasságaira, háborúratörő, vad kardesörtetésére. Á kötet nagyszerű, befejezése egyértelmű szimbó­lum: A hírhedt „A—B—C"-terv alapján végrehajtott Korea elleni.: agtasz- sziv támadás megfeneklett s Korea hős népe elszántan vívja harcát a bé­kéért a szabad, emberi életért, — a szocializmusért. * -1­Az itt következő részlet a hábo­rú után Japánban játszódik le. Az egyik filmgyárban a kommu­nisták vezetésével sztrájk indult. Ezt akarják a japán tőkésekkel szövetkező amerikai imperialisták „vörösökkel való leszámolásra“ felhasználni. vagy húsz ti-szt gyűlt össze Ii irodájában. • Köztük volt Hidaka Kora reggel és Szudzu-ki is. Teherautókon Kinuta murába mentünk. A filmgyár hatalmas parkban volt. Dombok, sűrű fenyő- és. bambuszl-ige. tek váltogatták egymást. Stúdióépüle­tek és európai villákhoz hasonló há­zikók látszottak közöttük. Az autóbuszmegálló közelében ki­szálltunk és a filmgyár főkapujához indultunk. A sztrájkolok valóban drót- akadá-lyokat állítottak és a figyelmez­tető feliratokból ítélve, már villany, áramot bocsátottak beléjük. A vasrács mögött barrikádok 'átszottak. Őrsze­meik álltak mellettük. Fegyverük nem vol-t. .Külsejük sem volt éppenséggel harcias: fehér sportinget és rövid nadrágot viseltek. A lányokon frissen vasalt, hosszú, bő nadrág volt. A fák mögül felüvö'tött a hangszóró: mintha felvételre készültek volna. ” Elvtársak, fejezzétek he mielőbb a reggelit és foglaljátok el helyete­ket. Váltsátok fel az .ügyeleteseket a színészszámy mögötti töltésen. A hangstúdióbelj elvtársakat a harma­dik pavillonba kérik! Ez a töltés egy folyócska partján húzódott. Csoportunk egy része a fo­lyócskához indult, hogy az oldalk-a­Sikondán színjátszó- és rendezőtanfolyam indult A sikondai gyermeküdülő most, té­len sem kihalt. Ebben az üdülőben ta. Iáit otthonra a megyei tanács által cletrehívott színjátszó és rendező tan­folyam. A tanfolyam hallgatói szor­galmasan tanulnak, jegyzetelnek. Az egyes előadások után egész sor hoz­zászóló jelentkezik. Az itt összegyűli munkások és dolgozó parasztok ala­posan lelkészültek rá. hogy a tanul­takat, majd az életben, a munkahelyen ki is használják. Gobi elvtárs például, akj a duua- szekcsői téglagyárból jött a tanfo­lyamra, nem egyszer kijelenti: — Sok újat hallok itt! Győzöm majd felhasználni, amit tanulok a kul_ túrcsoportbanl Ugyanígy Kada Ilona is, aki a Pé­csi Villanyszerelő Vállalóitól jött, elmondta már jónéhányszor: — Nálunk a kuliúrgárda működött ugyan, de sok volt a hiba. Mikor egy színdarab vagy jelenet betanulására készültünk, a legtöbb időt a vita ra­bolta el: ki mit játsszon. Itt megta­nultam, hogv a gondolat és érzés, cselekedet és beszéd összhangja fel­tétlenül szükséges. Várady elvtárs, a Pécsi Nemzeti Színház főrendezője azt is elmondotta, hogy fel kelt mér­ni a kultúrcsoport erejét, művészi ké. pességét és csak azután szabad mű­sort vá7asztanunk. Az elvtársak azonban felvetik az iskola hiányosságait is. Így elsősorban azt, hogy a szervezés hiányosságai miatt mindössze tizennyolc hallgatója van az előadásoknaks. Pedig több hall­gatóra lenne szükségük egy ilyen is­kolán, melynek elvégzése után igen nagy fejlődésre számítunk az egyes kultúrcsopor toknál. adám károly levelező pu környékén helyezkedjék el' -a 'töb­biek pedig a főkaputól n.em messze a fák között ütöttek tábort. Nemsokára, három repülőgép' je. lent meg. Néhány kört irt lé a. film­gyár fölött, azután elrepült: Kisvár­tatva jeepek ős teherautók Tűntek fel messze az országúton. A Saibüj, állomás felől jötték. . Amikor • azon­ban közelebb értek, kiderült, hogy nem a mi rendőrségünk. Amerikai katonai rendőrök szálltak ki ál.kocsi­ból, teljes harci felszereléssel.' Xzuta^ jó félszázadnyi g-épnisztolyos " ame­rikai katona érkézéit, őket páncélau­tók követték. Kis idő múlva három harckocái jé. lent meg. Mögöttük amerikaj--tisztek­kel megrakott autók haladtak éá -egy fi’.moperatöröket szállító kocsi. Az utolsó kocsiban egy-{ábornok' üftl o Végül megjöttek á ;mi rencigréíRk is, amerikai katonai teherautókon., A rendőrök egy része kiszállít a kbcsik- ból, gyorsan oszlopba sorakozott és megindult az országúton. ...1 Egy perc a másikai koxet-te, ; Váz amerikaiak azonban nem adtak, éjeit a támadásra. Tieztán lehetett..- .érteni a hangszóró szavát: „IJdindcrtki a:--má- sodik színpadra! Szedjétek rendbe magatokat!“ A fák mögött megint, fe­hér alakocskák bukkantak ’fel,^kiál­toztak egymásnak. Mi szorosan felso­rakoztunk az ' amerikai fánkok . mö­gött, kezünket a zsebünkben táirto-t- tuk. Lövés helyett azonban énék ha1- játszott a fák mögött. A hang közele­dett a kapuhoz. A rendőrségi' tehet- autók lánca mögött vörös zászlók tűntek fel. A sztrájkolok elsőnek in­dultak támadásra. A kapu előtt. a'Jó amerikaiak és a mj rendőreink azon­ban valamiért hátrahőköltek és széf. váltak. Előbukkantak a sztrájkolok első sorai: hosszú bambusznyelű zász­lókat vittek. Mögöttük négyes sótok­ban vonult a sokaság, zászlók . nél­kül. Egymás kezét fogták; . fegyye'r nem volt náluk. Érthetetlen volt, ágii történt. A vörösök oszlopai az.Infér- nacionálé hangjai mellett elvonultak a harckocsik, páncélautók és teher­autók mellett amelyeken az ameri­kaiak voltak. A vörösök közül felkiáltott, ya'ákí: „Hadihajókat is felvonultathattak volna! Csak ez hiányzik!" Az: egész oszlop kacagásban tört ki : ; A XIX. század elejére Magyaroszágon is kibontakozott a társadalmi átalakulás új képe. Az elbukott rendiség helyére a feltörő polgárság nyomult s a társadalom képe vertikálisan átala­kult. A magyar Viszonyokra Széchenyitől megáMa- pf'.ott „Nagy parlag“ gazdasági állapot még sokáig nyomasztó valóság volt s maradt még a szabad sagbare után is, de egy téren mégis nagy fejlő­dés indult meg. A polgárság itthon is kiépítette jogi. gazdasági, ipari és kulturális fellegvárai- a városokat. Pécs lakosainak száma az 1800—1850. évek közötti polgári félszázad alatt nyolcezerről tizen­hatezerre emelkedett. Vagyis, számban pontosan megkétszereződött. Ekkor alakul! ki — a meg Uö röskörü! fcntállolt, Belvárosi szegélyező városfa' lak körül, —- az új városrész: a Buda' és Szigeti külváros. A város középkori települési drzse a Mecsek lejtőjén legyezöszeriíen szétterült. Az eddig szőlőkul:iirán élő. céhrendszerbe szűkített polgár­ság ipara is fejlődésnek indult. A polgárság jó­módú rétege, fölébe kerekedve a vidéki nemesség mindinkább elmaradó, mozdulatlan, tespedő kul­túrájának, a városépítés lendületében megépítette korszerű kultúrintézményeit. Építészeiében csat­lakozott a középeurópai polgársfílushoz, az úgvne vezeti palatínus vagy klasszicista stílushoz. Ennek legszebb pécsi emléke a mai egyetemi könyvtár és a XIX. századi Pécs azóta lebontott városhá­zája, melynek helyébe 1007. évben a mostani vá­rosháza ízléstelen épülotinonstrúma került. A klasszicista kor egyik legérdekesebb jellem­zője a színházi kultúra gyors kifejlődése volt. A XVIII. század első felében Pécsett többiz- ben történt kísérlet színjátszásra, a tanács azon­ban az. este hét órakor otthonába zárkózó és szí gorú erkölcsi szabályokkal övezett pécsi polgár ságot féltette a színjátszás „káros“ hatásától. Ér dekes, hogy ugyanakkor a pajzánkodásra alkalma­sabb álarcosbálokat engedélyezték, mellyel egész AMIKOR MÉG DÉRYNÉ PÉCSETT JÁTSZOTT Európát a francia rokokó ízlés „ajándékozta meg* Égv-egy ilyen pécsi álarcosbálról kiinduló történe­teit hetekig izgalomban tartották az egvébkénl kisváros életét. Annyira, végül mégis fejlődtek a viszonyok, hogy a század végén egy két német ván dorszíntársulat játszhatott Pécsett. Az 1800. évben megjelent az első nagyobb német szín ársulat é« közel két évtizeden át egyed­uralkodója volt a pécsi közönségnek. A felsőbb hiva'alos világ dédelgette a német színészetet, egyáltalán nem a művészetért, hanem, mert ez in tézménvben is császári hatalmat szolgáló némele- sílö eszközt láttak. E titkolt cél ellensúlyozására a pécsiek 'legbecsületesebb népi ösztönükből állan­dó magyar színészete! akarlak teremteni. Talán szintén nem is annyira a művészetért, mint tuda­tos ellenállásként, amit egy pécsi szenátor így jel­lemezett: „Nekünk csak Mátyás hollója van a csá­szár kétfejű sasmadara helyett“. A magyar színé­szeiéi sürgető legkomolyabb akció egyik ékesítve - vű felterjesztésére a Helvtarló'anács azonban egyetlen latin mondattal sírkövet tett. Mégis az 1818. évben történelme folyamán elsőízben magyar színtársulat jelent meg Pécsett s a magyar szó erejével állott a közönség elé- Pásztortűz volt ez, mely köré német és horvát a magyarral egyaránt gyűlt. Olyan közönség volt ez. amely a színjátszásban a forradalmakat meg előző évtizedek alatt többel megérzett és látott a puszta színjátszásnál. A huszas években aztán fe - gyúltak a pécsi Tha’.iának azóta is legfényesebb üzei, akkor, amikor Déryné .Széppataki Búza jál szolt Pécsett. Nincs újat hozzátennünk városunkban nem ré­gen lejátszott Déryné c. filmhez, amikor Déryné pécsi emlékeit tanulmányozzuk.. Ezt a filmet ke­reken negyvenötezer pécsi néz!e végig. Déryné életét megismerve, most már könnyen megérthet« jiik, hogy játéka, hangja, személye mit jelenthe­tett a Helytartótanács politikai iránya szerint né­met színháztól agyontámogatott Pécsnek', ä császá­ri beszállástól, külön óriási hadiadóktól sanyst-gá- tott városnak. Az olajlámpák, karostyertyák ÍFényé~ hen ragyogni látszott Déryné arca, amikor a pé­csiek tapsorkánnal, virágözönnel fogadták művé­szetéi. gyalogos léptél halkra.fogta, kocsi az utcát elkerii.te, ha „ö‘‘ magyarul énekelt, amikor a köz- igazgatásban, az országvezetcsben már teljesen el­halkult a magyar szó és a magyar széliért). A pécsi forró esték ünnepeinek Déryné is em­léket állított, híres Naplójában, amikor ezeket ír'a: ..­„Pécs kedvelt, hely volt a magyar színészek számára, mert műértő közönsége szívesen \átp galta az előadásokat“. •-Városunk jelentékeny állomása volt Déryné életében. Ezért írja róla Rexa Dezső: „Kassa~Pécsí és Pozsony—Brassó között ismerték...“ Pécsi szereplése szervesen kapcsolódik Dé­rynének filmben látott küldetéséhez, melynek szép- védésekén át is vállalt egyetlen célja volt, a főúri világtól lenézett, a polgári világtól közöhnvel fo­gadott, elárvult magyar színészet feltámasztása. A „Nagy Magyar Parlag" országulain, fé.szelekben és istállókban töltött éjszakákon ál — a nemzet hálájáig tartott Déryné küzdelmes útja. Déryné 1872-ben hall meg. Négy év múlva. 187ß-ban a renitens és az 1807. évi kiegyezést sem tisztelő pécsi tanács egy végleges határozatot hozott, mely nem adott okol Becsben örömre: töb­bé a városban nem játszhat nénié; színtársulat. E döntés a hálás és emlékezni tudó Pécs én»: lékmüve volt Déryné miskolci sírja fölé. Vörös Márton

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents