Dunántúli Napló, 1951. december (8. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-09 / 287. szám

1851 DECEMBER 9 N Ä P L 6 ti /jy» hioyszimtmAiktoii az új 1932-bon három kis község: Hegyszentmárton. Alsó- egersreg cs Monyorósd egy községgé: Hegyszentmártonná egyesültek. Ez az egyesülés azonban nem oldott meg sem­mit. A szegények szegények maradtak, a gazdagok továbbra is a cselédek zsírján éltek. A változás csak 1945-ben jött meg, mikor 52 mezőgazdasági nincstelen földhöz jutott. 52 dolgozó összesen 364 katasztrális hold földet kapott. Az elhanyagolt, rossz földekből a szorgalmas mun­ka nyomán jóminöségű termelőföldek lettek és az új- gazdákból hozzáértő dolgozó parasztok váltak. 195/ február 28-án megalakítottuk a község harmadik egyes típusú termelöcsoportját. Kemény harcba, végtelenül sok felvilágosító munkába került, mire megindult a közöst munka é« a tavaszi szántás-vetés és trágyázás már az alapszabály szerint, közösen történt. A tagosítás során 305 katasztrális hold szántót és 5 hold rétet kaptunk. A falu kulákjai természetesen meg akarták akadá­lyozni ezt a gyönyörű fejlődést, amely a csoport etől.f állott. El akarták tántorítani a csoporttagokat a szocia­lista mezőgazdálkodástól, a táblás szántástól, vetéstől, így történt meg, hogy nem időben, hanem valamivel ké­sőbb kezdtünk munkához. Mikor elkezdtük a közös szán. tás-vetést. a Rónaföld tszcs egyes brigádja, Gyenis Jenő brigádvezető vezetésével komolyan hozzáfogott az elmara­dás behozásához. Felosztották egymás között a területet és úgy indították meg a 41 holdon a a szántást, nem hosz- szában, hanem keresztben. Ezen a területen ezelőtt búza, árpa, bükköny, napra­forgó, kukorica, répa, burgonya, kender cs míg többféle növiny volt elvetve. Ezért mo6l úgy osztottuk cl a terü­letet, hogy minden tagnak egyforma legyen a vetése, sen­ki ne kerüljön hátrányos helyzetbe. Amikor a 94 katasztrális hold búzavetés elkészült, a fejlettebb dolgozó parasztok, úgy mint Gyenis Jenő, ifjú Cserdi József, Batt Jenő, Kovács Jenő, Szabó Ist­ván Gamus József és Magosi Ferenc büszkén mondták a közeli, szomszédos községek dolgozó parasztjainak: — Nézzétek meg a mi munkánkat, nincs már nálunk nadrágszij par cella. nincs már a Barázda-dűlőben 130 ba­rázda! Minden föld egyben van! Kis is számogatták: —— — A 305 holdas területen régen volt nagy ötszáz harminc-negyven, sőt rosszabb gazdánál még nyolcvan centiméter széles barázda is és ezeknek felszántása ilyen kis csoportnál is több holdat jelent a népgazdaság lo­vára! A több termést, a boldogabb jövőt csak ezen az úton lehet elérni. Hiszen nem is kell vitatkozni azon, mennyire, helytelen volt az, hogy például Gomus József öt holdja 12 tagban feküdt! Volt 150 négyszögöles föld­je is és mindenki tudja, hogy az ilyen, széttagolt földet milyen nehezen lehet megmunkálni. Most öröm megnézni tö djcinket. Egyben vetet­tünk és a kulákok sugdosása már senkit 6em tud éltén­ek mArr-zx, <?<, MAtp /ryusrul <ufa. fcrxst%&s J-&yu4~ c4/U>lA^yt. , cünoJé a J&n&Pc Oc /yy>v Döglött kecskehúst evett és meghalt egy kisfiú Pécs, június 5. Hegyszentmárton község lakossága tudvalevőleg nun a legrózsásabb vi­szonyok között él. De a legnagyobb nyomor- Kin mégis a Dudás famili.i tengődik. Ezt a Sze­rencsétlen családot a napokban nagy tragédia érte: egyetlen, feherszörü tejelő kecskéjük, rmtly az egész családot eltartotta, váratlanul óteves Jóska nevű kisfia is jóízűen falatozott a kccskc-pccsenycböl. de néhány óra múlva rosz- szul lett és rövid szenvedés után. mielőtt orvosi segítség érkezett volna, meghalt. , A gyanús körülmények közt elhunyt kisfiú boncolását elrendelte a kir. ügyészség. Ma dél. azott a helyszínre a vizsgálat - . . József dr.. tőrvénys/éká hogy ebben a háborús világban meg egy dög- i tanácselnök, vizsgálóbíró, valamint íE n t z Béla lőtt kecskét sem szabad elpazarolni hiába ; dr.. orvos-professzor, törvényszéki orvos a k>s­Föltrancsirozta a frissen elhullott kecske» fiú felboneolására. a halálok megállapítása cél* és hatalmas lakomát csapott belőle. Dudásék.' jából. megdöglött A szegény* család ott állt az éh. . után már ki is utazott ínség küszöbén, amikor Dudásnc rájött arra, t megejtésére Varga 7f i . A falu nyomora és a klerikális „Dunántúl“ Hegyszentmárton község csak egy falu a sok közül. Magyarország töb­bi községének dolgozói azonban ugyanolyan nyomorúságos sorban éltek n Horthy fasizmus idejében, mint a hegy szentmártoni dolgozók. Az 1936. ev decemberében megjelent ,,Dunántúl” című napilap egy cikkéből ideiünk néhány részletet annak bizonyításául, hogy Hegyszentmárton község példá­ja nem kivétel, hanem olyan példa, melyen keresztül nemcsak Baranya, hanem az egész úri Magyarország íal upolitikája kitűnően szemlélhető: /vrutsi ot „Földmunkáskgrdés, munkástelepítés, munkaalkalmak. Szabados Mihály földmunkásszövetkezeti központi titkár könyve. Pécs, Dunántúl rt. 1936. 243. oldal. A szerző tanuCmánya tárgyává a két kezük munkájára utalt munkás- milliókat leszi, akik az ország, a kö- ziile'.ek felbecsülhetetlen kárára mai helyzetükben emberhez nem méltó - gazdasági, egészségügyi és társadalmi viszonyok között tengődnek. Célja kettős: egyrészt teljes képe; ad a me­zőgazdasági munkáskérdésről, más­részt rámplat arra az útra, amely szerinte a kérdés megoldása tekinte­tében egvesegyedül járható. A gazdasági cselédek átlagos évi bére 1933-ban 434.36 pengő volt. Hely­zetük azonban - a többi nincstelenek élőt; irigylésre méltó, mert a törpe- és kisbirtokos napszámosok évi kere- ®ete(!) pénzben kifejezve, 65 százalé­kos évi foglalkoztatás mellett, ugyan­csak 1933-ban 251.68 pengő vo-ls. A kubikosok is csupán 300—350—450 pengő évi keresetre tudtak szert ten­ni, ebiről azonban a család féli szük­ségleteinek fedezésére alig maradt 150 pengő. Ezek után talán nem szabad csodálkoznunk a felelt, hogy a meZő­Soha annyián nem voltak a hegy- lik .azt az ajándékot, amit korma- Hiszen kedden leadtam harmincat, a gazdasági földmunkás nép láplálkozá- szentmártoni íőldmüves.szövetkezet nyűnktől kaptak: a jegyek eltörlését, múlt héten negyvenkettőt.. . Megyek, sa egyoldalú és minőségileg is, meny- irodájóban, mint akkor, milcor Rákos! a szabadpiacot és az árubőséget. A hozom is a vételi jegyeket! nyiségiíeg is igen fogyatékos. A fa elvtárs szavait közvetítette a rádió. tanács VB-litkárának asztalán csak Bizony kiderült, hogy neki volt lusi munkásházak az egészségügyi v - . „ ... úgy halmozódtak hétfőn és kedden igaza, a tanács még nem kapta meg követelményeknek csak a legritkább agy mIránon in í,n n i a bankók, a vöröslila százasok, kék a vételi jegyet. Azonban ha nem is esetekben felelnek meg. (115. oj A ügyelték a kis telepes rádió hangját, húszasok, zöld tízesei:. Siettek a dől_ 101, de 29 tojással tartozott F,isler csecsemőhalandóság az Alföld egyes /nuMKó /nzasi a, c 'f 3 0 /tvwvzziít ryn^yinA /XS-y-Cn-X /W<<j SóO do - if o .^■a/lydlcwt iJl é* 0 (Z '^X>bUx/Zjy3cKs S&ó JjPL '/CAmJo ÄJt-y -2-r-u -Á ta X<5 /C■ c/r'Afe-rr 4 A- oAA feni az új útról. A nadrágszíjparcrllák végleg halálra van­nak nálunk ítélve és a régen minden fejlődéstől elmarad: Hegyszentmárton község is feltartóztathatatlanul halad a szöcíailizmus útján. TIVANOVAC IMRE levelező ^Qúkosi dotám beszéde uhui öml a falu nehogy egyetlen szócskát, egyetlen 9pző parasztok^ eleget tenni adótize- Istvánná, betűt is elveszítsenek Rákosi elvtárs R‘.Sí kötelezettségüknek, hogy ezzet is beszédéből. Különösen a Draskovi- kUejezést adjanak hálájuknak. A ked- chok, Majláthok, a volt basaparasz- di nnP a beadásban is szép eredrné- tok egykori cselédei, ma már földhöz- nyékét hozott. Majd két mázsa ba- jutott újgazdák Ügyeltek. Ök tudták i°mfi gyűlt össze ezen a napon a legjobban hogy a párt intézkedései, felvásárlónál, a tanácsház kilincsét Rákosi elv társ szavat az ö javukat PecU9 egymás kezébe adták a dolgo- szolgálják. De a régi gazdák, a be- zó parasztok: jöttek érdeklődni, meny_ Csilletes Icözéppcirasztok is néma nyi még a tartozásuk mennyi a visz­csendben testek minden egyes han- szalévő^ beadási kötelezettségük. got. — Én még tartósom néhány — A hátralékot még ma beviitxem tanyarészeiben, az országos 17 száza­lékos csecsemőhalandósággal szemben 30 50. sőt néhol a 60 százalékot is el­éri. A , tuberkulózis 1924-től 1933;ig 264.729 magyar munkást ölt meg. (126. o.) A többi népbetegség hason­ló arányban tizedeli fajtánk sorai;. Ráadásul pedig a falun, tanyán élő magyar anyák és újszülött gyermekük élete a véletlen kezében van, mert az anj-ák csaknem a szülés napjáig kénytelenek nehéz munkát végezni s azonkívül is egészségtelen szülési vi­szonyok köz: kénytelenek a magyar jövő reménységeinek . ciciét adni (129. o.) De ha életben marad is a gyermek: egészségi állapota ijesztő hűséggel tükrözi vissza szülei szociális helyzetéi. Újságra, könyvre, s egyéb kulturális igények kielégítésére ho­gyan kerülne a szegény munkásnak, mikor betevő falatja is alig van. Pe­dig a n-oniorgó milliók „kullúrálat- lansága mögött óriási veszély lappang a polgári társadalom részére". Ezt a veszélyt ,,a munkásnép felvilágosításá­val, gazdasági megsegítésével legsür­gősebben ki kell küszöbölni." (147. o.) Szabados Mihály azonban nem éri be a diagnózissal; prognózist is ad. Munkája második részében a munkás- kérdés megoldásaként a munkás-tele­pítést mutatja be. Igazolja indokolt­ságát. lehetőségét s lefekteti keresz­tülvitelének általános elveit. Végül a mű harmadik részében a munkaalkal­makat sorolja fel. Ezeket a mező- gazdaság: termelés belterjesítése, a kislnkásépílés, vízerőmű telepek léte­sítése, népgazdaságunk viPamosftása. az úthálózat kiépítése, földjavító munkálatok,1 halastavak létesítése és rizstermelés meghonosítása révén lát­ja’ biztosítottnak.“ Csak a beszéd után kezdődött meg tolásnál a vita. Ifjú Cserdi József például így —- állított be Eisler. Istvánná is a beszélt: i nyilvántartóhoz. — Legyenek szíve­—■ Hát a szabadpiac megér mindent1 sek, megmondani pontosan, hogy Hiába teljesítettem én becsülettel, mennyivel, mégse vihettem azi eladni Siklósra, A válasz hamar megszületett: vagy Vajszlóra, amit akartam. Most — 101 tojás még az adósság! ■ majd összepakkol a teleségem és me- — Hál az bizony nem igaz. nincs örüljön ctz Irénbe, mint ahogy gint beviszi minden héten a 100—150 az 101! — kardoskodott Eislemé. — az egész lalu! tojást meq összeköti egy- , , „ A FALU UJ ES REGI GAZDAI — ígérte. — Így való ez! Persze nemcsak beadtak terményt, ki is vittek már héttőn a tahiból jócskán. Maga a tanácstitkár vagy öt dolgozó parasztról tud, aki dagadtra tömött zsákokkal vitt kukoricái, ár­pát és nem egy asszony igyekezett te­tézett kosárral Siklós vagy Vajszló leié. Ifjú Cserdi Józseiné is bejelen- tette már férjének: — A héten összecsomagolok vala­mit és eladózokl Nagykabátol kell venni a lánynak! Hát ha kell, csak vegyél — egye­zett bete Cserdi József. _ Van mit be vinni, kabát ís van bőven, hadd örül Vájjon miért ismertet! ilyen részletesen a klérus lapja ezt a könyvel? Vájjon miért tárja fel a könyv és a lap olyan részletesen a falu nincste­lenjeinek szörnyű nyomorát? Talán azért, mert őszintén segíteni akar a kizsákmányolt, borzalmas nélkülözések közepette vegetáló embereken? Nem, erről szó sincs! A klérus lapja, a könyv írója nem segíteni akarta czekel a dolgozókat! A könyv és a cikk csak azért jelent meg, mert a falu nincstelenjeinek sorsát leplezni úgysem lehetett, de kitűnő alkalom volt megjelenésük arra. hogy iiiegliróbálják elködösílcni a tényeket, hogy meg­próbálják elterelni a dolgozók figyelmét a munkanélküliség, a nyomor egyetlen lehetséges megoldásáról: a földreformról, a kizsákmányolás megszüntetéséről. Persze, hogy ködösíteni akart a klérus lapja! Hiszen mi lett volna, ha a hatalmas papi birtok«)k, püspöki latifundiumok cselédei előtt felvetik a földreform lehetőségét!? Mi lett volna, ha az író nem «ön­tözéses gazdálkodással, munkástelep)!ésscl. rizstermeléssel és más ehhez ha- s«>nló niídlébeszéléssel kívánta volna megoldani a felvételi problémákat? Nyilvánvalóan saját magáról, valamint vizet prédikáló és bori Ivó papi gazdáim! rántotta volna le a leplet. két baromfinak a lábát... Ha emel­kedett is a textil ára, de így majd egy-kettőre behozzuk! — Igaz! Így van! — helyeseltek a többiek. De ez még nem minden! — foly­tatta ifjú Cserdi. — Ha nyáron be­mentem Siklósra vagy akár Pécsre, csak érdeklődtem: ,.HoI lehet kartont kapni?“ „Hol van flanel?“ Hát meg­mondták. hogy itt. meg itt... Azután odamentem a megjelöli bolthoz és be­álltam a sorba... Néha ötvenen is álltak előttem, mire rámkerült volna a sor, kiszóltak: „Ellogyott minden, jöjjenek holnap!“ — azután mehettem haza üresen. — Az is baj volt — szó’t, hozzá az egyik gazda, — hogy az vásárolt, aki­nek nem volt szüksége rá, csak azért, mert „nem lehet kapni.“ A spekulán­soknál végszám állt az anyag, más­nak pedig' nem jutott egy centi sem. Most bizony van annyi, hogy speditőrkocsival lehetne vinni! — új­ságolta iíjú Cserdi, — de éppen ezért, mert van hát így c*nlf as ress, ahineh tényleg hell. A spekulánsok pedig ■.. — Azoknak belellegzelJ! — zárta !e a. mondatot az egyik gazda. * Rákosi elvtrfrs beszédét követő na­pokban azután kiderült, hogy a hegy- xtentmártoniak milyen sokra értéke­Néhány rövid hjr Az egyének életén keresztül lehet talán legjobban megfigyelni hogyan fejlődött a falu. hágván javait a a dolgozó nép sora. hogyan vesztik el mindjobban uralmukat a volt kizsákmányolok. íme néhány példa, néhány hegy szentmártoni ember múltbeli es jelenlegi élete. * T. Kis Péter hat évig volt a falu bírája. Hozzá száll1 a városból a főbíró, a főispán, az alispán — egyszóval mindenki, aki a liorlhy-urak közül a községbe csak hi­tette a lábál. T. Kis Péternek 26 hold földje és 3000 négyszögöl szőlője mellett két traktora, cséplőgépe, több harmadosa és állandó cselédje volt. Persze ő maga nem dolgozott. Cselédeit zsarolta, dolgozlaJa reggeliül nap szálltáig, de ő egy kapavágást sem lett. Mos;, hogy mar nem kap cselédet, mert a volt zsellérek a maguk gazdái lettek, fogy a mások verejtékén szerzett vagyon. A kulák még a szőlőjét sem műveli meg. A 3000 négyszögöl szőlő ott áll már a mull év óla teljesen gondozatlanul. Haraszti József kulák „első pénzes embere“, volt a falunak. Cselédei minden munkát elvégezlek helvetle. neki még hideg vízbe sem kellel: mártania a kezét. Min­den munkája az volt. hogy tarisznyát vele;! a vállára és elment Jcrmás Péterrel együtt ellenőrizni a bérese­ket, utána pedig a pincéket bújta. Sokai tud a kulák kegyetlenségéről, kapzsiságáról mesélni Tivanovác Imre elvlárs, a falu párt titkára is, aki évekig a kuláknél szol­gált, természetesen éhbérért. Ma már Haraszti József sem „ei’.ső embere“ a falunak. Az utolsók közö l van. ott, ahol megérdemli. Már nincs cseléd, aki verejtékez, zen a kulák helyett, Haraszti pedig nem szere'i a mun­kát. A földet csak immel-ámmnl művelte meg. inkább spekulált, kupcckcdctt, feketézőt!. Mos: azonban már -/ a kereseti forrás is bezárult Haraszti kulák és társai ejött, Különösen a hegyszentmártoni házi­asszonyok panaszolják, hogy a föld- művesszövetkezeti boll áruellátása, eléggé rendszertelen. Így például no­vemberben két teljes hétig nem vol-t élesztő a faluban és mo3t a disznó­,..... , , i.i. ... - - , . ii, ülések idejés kevés a só. Jobban ben az évben megalakult a községben a harmadik egyes ___ . J, , „___,, típ usú termelőcsoport is. A hároméves tervben megkapta a munkál a falu a lolcfont, az ötéves tervben pedig eljut a villany A felszabadulás után 52 újgazda kapott földet. Eh boltban dolgozó elvtársak a munkál és a FCTSZÉRT is rugalmasabban al„ Hegyszentmárton ha. Az egykori koldusfaluhan «el- kSa!mazkod%k a faIli^zükségleteihezl gedclyt ailolt ki a tanacs. tehát 1 múlt évben 302 vágási en '■Ü.v-egy családra egy és negyed-másfél serlés jutóit, ha a vágott mennyiségei arányosan elosztjuk. Tivanovac Imre. a község párttitkára egy ike a föld hözjutlahitlaknak. Tivanovac elvlárs 1936-ban kerüli a faluba. 19 pengő volt «‘kkor összes vagyona és ehhez a pénzhez ketten voltak: <ö és a felesége Keserves cseléd- «‘vek következtek ezután. Végre 1945'brn megjöttek a felszabadító szovjet csapatok. Tivanovaeék földel kap­lak. a takaros kis családi házba szép bútor kerüli, «II- liont talál! benne a jókedv A napokban elkezdik építeni az autóbusz garázsát. A lalu dolgozói ugyanis vállalták, hogv ha autóbusz­járatot kap a község, társadalmi mun­kával elkészítik n régvárt közlekedési eszköz pihenőhelyét. A kérést illeté­kes szervek teljesítenék és így egyik Februárban azután Tivano- évtizedes sérelme szűnik meg Hegy- var elvlárs megalakította a Ilónaföld egyes típusú tér- szentmartonnak. mvtőcsoporlot, a harmadik egyes típusú csoportot a falu- a ban. ^ Eisler István sem volt a maga gazdája a fclszaha- Hegyszentmártonban egy megoldat- dulás előtt. Nyomorúságos életet élt, kulákhnz. urasági lan kérdés foglalkoztatja a tanácsot: pusztára jár! dolgozni, soha non volt a maga ura. A árusíthat.o tejet a falu tejcsamoka felszabadulás neki is földel hozott, akárcsak Eisler Já szabadon vagy sem. Mivel a kérdés nosnak, (ívugyi Jenőnek. Itndn Jánosnak vagy Gyugyi eset’eg több falut is érdekel, itt kö- Islvánnnk A föld hozamúi)««!, a szorgalmas munka rre«l- zöljük. hogy a megyei tanács keres- ményekénl lassan házat, jószágot szereztek az egykori kedelmi osztályának véleménye sze esrlédek. Akii az urak «Vs kulákok kapearongykénl sem rint a falus) tejcsarnokok korlátoz*- becsüllek, azok jogos urai, igaz tulajdonosai Irtöck n nélkül árusíthatnak tejet az előírt ha- íöldnek, Hegyszentmártonnak, az egész hazának. rom forintos áron.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents