Dunántúli Napló, 1951. december (8. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-09 / 287. szám

NAPLÓ 11551 DECEMBER 9 ÉPÜL A KOMMUNIZMUS I") Csernov: Fiatal bánváNxok közös otthona A Donyec-medence Vorosi-iov tárnájában a ■ legény- szállás kétemeletes épületében ragyogó tisztaság van. A folyosók és szobák padlóját szőnyegek borítják, az . asztalokon hófehér térítők, az ablakokon tü I- és selyem- függönyök, társolgóban szól a rádió. Hangszórók to­vábbítják a műsort valamennyi szobába. A kandallókban vlga-n ropog a tűz. Meghitten barátságos és otthonos itt, mintha npm is legényszállás lenne... A két barát, tvan Maksaimisin és Pjolr Medvegy vájár egy szobában laikia, nesznyics faluból vaók, együtt jöttek ide a Donyec-medencébe és együtt utaz­nak haza szabadságra hozzátartozóikhoz Velük együtt lakott Nyikita Szl'vka fiat«1 bányász is, aki nemrég ..ön­állósította“ magát és azóta külön fakása van, ugyanis megnövü; . —. Köz,ülünk csak akkor megy el valaki, ha meg­nőj (i — mondja tmásan az egyik bányász. \ Ieoénvszál!óba.n étkezde is van. Mindenki kap reggelit, ebédet é- vp''«o-á> A fiatal bányászok a la­kásért, kosztért és kiszolgálásért járó összeg kifizetése u -iit Ktreseiuknei; meg jelentős részét" költhetik ruház­kodásra és szórakozásra. Igen közkedvelt a Vörös Sarok. A fiatalok szívesen töltik itt szabad idejüket, sakkoznak, dominóztnak, vagy olvasnak, a komszomo’.-tagok megszervezték a kultúr- gárdát és jólsikerült előadásokat rendeztek. A legényszállásnak sporttelepe is van. Estefelé — ameddig jobb idő van — vidám játéktól hangos a pálya környék«. Pattog a labda, hangos szurkolósereg veszi körül a kosár- és röplabdázókat. Télen sokan keresik fel a jégpályát, amelyet késő estik hatalmas reflektorok világítanak meg. A legény.-szálló egyben a kollektív nevelés sajátos iskolája. Jó pé'da erre L. Stál esete. A húszéves fiatal­ember szépein keresett és egyszer csak kártyázni kezdett. Társai figyemezlették. de hiába. A legényzsálló taná. . csosa összeült és megidézték Stált. Viselkedéséért szigo­rúan megrótták és közölték vele, ha nem hagyja abba a kártyajátékot, kizárják a közös otthonból. Stál nagyon elszógyelte magát és megígérte, hogy megváltozik. Rövi­desen beiratkozott a bányamesterek tanfolyamára és most már egyike a legjobb bányászoknak. Nemrég fejeződött be a tárnához tartozó két újabb legényszálló építése. A kényelmes, barátságos otthonok biztosítják a fiatal bányászok számára a munka után a megérdemelt kellemes pihenést. /Vv'lr» Iá i St-re / kő: leijesen villamosították az ,,Aranycsillag Lovagja“ kerületét A kolhozparasztok élete vidám é- boldog. Ifiről győződhetik meg .minden néző, aki megtekinti az „Aranycsillag lovagja“ című játék­filmet. Amikor a Sz.tálin-díjas Sz. Babajevszki j hasonló című regé­nyéi megfilmesítették, nem volt szükség kulisszákra. Miért is leit volna erre szükség, amikor mindaz, amiről a regény szól, ma már való­ság. sitiiden liollio/JiHti kijjjMiíliuilnk már „Itjic* Tempósai" A filinfelvételek a sztavropoli ha­tárvidék zelencsuki kerületében készültek, ahol már minden kol- hoz.fahibnn kigyulladtak „lljies lámpásai“. Az első vizierőművet 1 ‘>4>. elején kezdték építeni, ami­kor még javában folytak a har­cok. Az. elsőt mások követték, s ma már több közös vizierőmű szolgál­tat áramot a kolhozfalvaknak. Hatalmas segítséget nyújtott a szovjet állam a falvak villamosítá­sában: hiteleket adott, s biztosí­totta a kolhozok számára nemcsak az építőanyagot, de a legkorsze­rűbb felszerelést is. A szovjet em­berek, akiket már megtanított a párt távlatokban gondolkozni, fel­ismerték az állam segítségének óriási jelentőségét, s éppen ezért hősies, önfeláldozó munkával segí­tették a vízierőművek építését. Nemcsak a szakemberek és szak­munkások vettek részt ebben a munkában, hanem a kolhozparasz- tok is, hogy mennél hamarabb megvalósuljon álmaik álma, a fej­lődés újabb energiaforrása: az áramszolgáltató telepek hálózata. A közös erőfeszítésnek meg is van az eredménye: a zelencsuki kerü­let teljesen villamosítva van! Hét .vizierőmű termeli az áramot. Könnyebb lelt a paraszti munka Szinte egyik napról a másikra változott meg az élet ebben a ke­rületben. A villanyáram hallatlan mértékben megkönnyítette a pa­raszti munkát, s jelentősen emel le a munka termelékenységét. Vil­lanytraktor húzza az ekét, villany- traktorok vontatják a kombájno­kat, villanyerő hajtja a cséplő­gépeket, a szérűk és magtisztító állomások gépeit.. Régen veszen­dőbe ment a vizienergin, most azon­ban az emberi munka rnegzab > lázta a természet erőit és arra kényszerítette, hogy az embert szol­gálják. Olcsóbb lett a gépi munka, minőségileg is sokat javult a talaj­művelés, a gondosabban megmű­velt föld pedig jobban fizet. A kol­hozrendszer előtt gabonából fele annyi volt a termésátlag, mint az idei aratáskor. A kis kolhozok egyesítésével még kedvezőbb lehetőségek nyíltak a kolhozfalvak villamosítására. Az egyepíteü kolhozokban már az el ;ő évben teljesen gépesíthették a szé­rűket. A „I.eiiiii“-kolhozb<in «három oszfályozóból álló gépi söpört mű ködik. A villamosítás előtt 24 em­ber dolgozott cgy-egy gépcsoport mellett, most két ember elegendőn ' gépcsoport kezeléséhez. A „Roham- ! tnukás“-kollioz.ban régebben 50 kol­hozparaszt öt osztőlyozón nyáron körülbelül 45 ezer pnd gabonát osztályozott. A munka elvégzésé­hez 855 munkaegységre volt szük­ség. Amióta villanyerő hajtja az osztályozó gépeket, nyolc emb -r két osztályozóvnl 70 ezer púd ga­bonát tisztít, illetve osztályoz a nyári hónapokban, a szükséges munkaegységek száma pedig már csa k 472. Bevezették ebben a kerületben az áramot a majorokba is, így pél dóul a ..Kommunizmus útja“-kolhoz. tehénistállóiban, de a többi helyi­ségekben is mindenütt villany vi­lágít. villanyerővel végzik a fejest, villánycrővcl hajtott különleges ko­csikban szállítják az. istállókba n takarmányt. Hasonlóképpen villa­mosítják a többi kolhoz állat­tenyésztő telepeit is. A vili jiniosiíús liatií«» a kultúrára és »z élet­színvonalra A kolhozok villamosítása meg­gyorsította a mezőgazdaság kiegé­szítő ágazatainak a fejlődését is. A „Molotov“-kolhoz.ban például már téglagyár működik, amely évente egy millió darab tégla és cserép gyártásával tökéletesen fedezi a kolhozépítkezés szükségleteit. A műhelyekben villanyerő hajtja a fa- és fémmegmunkáló eszterga­padokat és a fűrészeket. A „Sztá- lin“-kolhozban cz.időszerint már 24 villanymotor segíti a kolhozparasz- tok .munkáját. Ugyanilyen gépi fel­szerelést lehet mar találni a kerü­let többi kolhozaiban is. A villamosítás elősegíti a falu kulturális színvonalának további emelkedését. Egyre jobban kibővül a mozi és rádióállomások hálózata. A kerületben jelenleg már hét rá­dióköz vetítő állomás és több mozi működik, a háztartásban pedig rá­diót, villanyfőzőt és villany vasalót lehet találni. Zelenc&ukszkajaban, a körzeti központban a Röntgen-ren­delőn kívül van már fizikotherapiai rendelő is. A villamosítás eredményeképen természetesen tovább erősödik a közös gazdaság és tovább emelke­dik a kolhozparasztok életszín­vonala. A „Sztálin“-kolhozban pél­dául egy-egy munkaegység után 5 kiló gabonát. 5 kiló burgonyát és tekintélyes pénzösszeget kapnak a kolhozparasztok a zöldségféléken, a tejen, tejtermékeken, valamint a húson kívül. Elért eredményeikkel a kolhozok azonban nem eléged­nek meg. A kolhozparasztok most az állam óriási segítségének ki­használásával azért harcolnak, hogy a villanyerőt még szélesebb körben alkalmazzák a kolhozter- melésbcn. A Donyeomctience világító csillagai Aki látta a „Donyeci bányászok" című 1 csodálatos filmet , soha­sem felejti el annak a nyugdíjas bányászniuk az arcát, aki hosszú évek után újra leszállt a bányába. Az öreg ^unokájával együtt tágra- nyílt szemmel nézi a földalatti gyárat. Igen, '• ma már a szovjet bá­nyák egyre inkább gyárjellegéivé válnak, a nehéz, fizikai munkát egyre nagvobl) mértékben gépek végzik el. AÍ fejtésekben bányakom­bájnok réselik alá a szénrétegeket. A szállítóvágatokba kaparószala­gokat szereltek és ezek továbbítják a szenet »a csillékbe. Villanymoz­donyok vontatják a szénnel teli csilléket az ni kunhoz, ahol hatalmas billenő puttonyok szállítják -t fekete gyémántot a föld felszínére. Ujtípusú szénkombájn dolgozik a Donyec-ntedenceí Vörös Csillag bá­nyában. Az újfajta technikához természetesen olyan szakemberekre van szükség, akik az új technikát is alaposan ismerik. li Szovjetunióban a bányaipari iskolák széles hálózatát teremtették meg, melyek sok­oldalúan képezik ki a földalatti gyárak dolgozóit. Asz iskolákban a tanulók megismerkednek a bányászmesterség minden, fortélyával és elsa játítják a legmodernebb bányagépek kezelését is. Elméleti cs gya­korlati oktatáson keresztül válnak a széntermelés knvóló szakembe­reivé, Sztahanov méltó utódaivá. A dúc-olásokról tanulnak a Donyec-mcdencei 4-es számú bányaipar­iskola tanulói. A szovjet bányászok fegyelmezett, tervszerű munkájukkal biz­tosítják a Szovjetunió ipara és kereskedelme számára a szeiiet. Régi kedves baruyúszszokás a Donyec-medencében, hogy a tervüket telje­sítő bányák tárnájának tetejére vörös csillagot állítanak. Mikor le- szál az alkonyat, a Donyec-medencében felemelő látványt1 nyújt a világító vörös csillagok erdeje, mely messze sugározza, hogy;, a Do- nyec-medence bányászai is megteszik kötelességüket. Komszomol-ifjak munkahőstettei a kommunizmus építkezésem Sztálingrádtól Kalácsig a Volga—doni csalorua egész útvonalán éjjel-nappal végzik öntelcjldozá munkájukat a szovjet emberek. Hatalmas exkaválo. rok, földgyaluk .talajnyesők és iszupszivattyuk se­gítségével építik u főcsatorna medrét, a zsilipeket és víztárolókat. Különösen lelkes munkát . végez az ifjúság. Élenjárnak a Komszomol-lagok. akik a legfelelös- ségteljesebb beosztásbun dolgoznak. — A Komszomol-ifjak minden feladatot úgy hajtanak végre, mint a legmegtisztelőbb pártmegbi- zást mondotta Alrkszej Cserkaszov. a cimljansz. kajai vizicrőközpont, párftitkára.-I* első ötéves terv idején — és most A csatorna építkezésein folyó lázas munka eszünkbe juttatja az első ötéves terv építkezéseit. Az ifjak akkor a Volga-mcntés. az Uraiban. Szibé­riában és Távol-Keleten építették a gyárakat. Ek­kor létesült Magnitogorszk. Kuznyeck, Dnyepropet- rovszk és a messzi őserdőben felépült a fiatalok városa, az Amur-menti Kcmszomolszk. Azóta hatalmas méretekben fejlődött, a techni­ka. A csatorna építkezésénél például már n legtö­kéletesebb gépek dolgoznak. A lépő exkavátorok páratlan helyet foglalnak el a világ gépei között. Több kilométer távolságba ellátszik a lépő exkavá­tor 65 méteres gémje A markolóba 14 köbméter föld fér. — A technikái alárendeltük akaratunknak — mondotta AnatoUj Bilinkin. komszomol-mérnök. — A ..Magnilosztroj“ építői számára .akik közön olt volt apám is, a mi nwnkaütrmünk mesebelinek Hin­ne. Őrömmel veszek részt r nagyszerű csatorna épi tés°ben. amely termékennyé teszi a hatalmas sztyep- nek övezetét és öl tengert közös hajózási rendszer be egyesit. 4 rsalornnőftílltmá*' hiísvl Végiglátogattunk a részlegeken és megismer, kedtiink az építkezés ifin hőseire!. Viktor Mohot) és Stiglec a 106 os száma Ialairvsöl vezeti. Télén 30 tokos kemény lágyban, majdnem kétszeres nor­mál teljesítettek és fennakadás nélkül készítették elő talajnycsöikkel az utat az exkavátorok számára. Teljesítményük havi 15 ezer köbméter lóid voll. Ivan Szeliversztov komszonol-tag ,,Uralec" gyárt­mányú exkavátort, kezel. Ciklikus, gyors ütemterv szerint dolgozik, összevonja a műveleteket. Az időt pillanatokban számolja. A fiatal gépész a tala/k.’- emelés havi tervleladatát rendszerint 15 nap alatt végzi el. Iván és Pjolr Ponarin. a két testvér, kiváló munkájúról ismeretes. Exkavátoruk soha egy percig sem áll. — Elhatároztuk, hogy az építkezés egész ideje alatt megőrizzük gépünkön a vörös vándorzász/ól, amelyet a versenyben elért sikereinkért kaptunk — mondják a Ponarin testvérek. — Megtanultak a lakatos és villanyszer elő szakmái is. hogy magunk tudjuk elvégezni a gép kisebb javításait. Megtekintettük az önműködő betongyárat is. A bejáratnál a következő feliratú plakátot pillantot­tuk meg: ,.Ma újból Atekszej Vcrhovszkij részlege vívta ki az első helyet.“ Vcrhovszkij brigádjában két komszonol.lag dol­gozik. .1 technika elsajátításával a gépek termeié kenységél 40 százalékkal emelték. Az ifjak tiszte­letére a betongyárat ..Komszomol“-gyárnak nevez­ték el. 4 szakiskolák elvégzése után Állandóan nő az építkezésen dolgozó ifjúmon kásák száma. A fiatalok képzésére a technikai is­kolák. tanfolyamok, körök és esti iskolák széles hú. lózalái szervezték meg. A Itűlönléle szakiskolákon az utolsó négy hónap folyamán mintegy 4 »jzer iff a munkás vizsgázott és kapta meg a földkotró és egyéb gépek kezelésének jogát. Hasonlóképpen szá­mos szakembert képeztek ki a betongyárak szamá­ra. sok földmérőt, 1 érképezöl. művezetőt, csoport­vezetőt és épílömunhást nevellek. Az eredmény nem is maradi el. Mintegy 90 komszomol-géokocsivczrtö leit meg 100 ezer kiló- méteres utal bácsiján főjavítás nélkül. Büszkén ne­vezik őket .,100 ezer kilométereseknek.' Az épilők már 1 millió rubelt takarítottak meg Atekszandr Koritin, az iszapszivatlyúnál dolgozó itj úmester és Marija Kovaljova motorvczelönő ds:_ szerűsilési javaslatainak széleskörű alkalmazásával. Sztyepan Prorokov, fiatal exkavátorkezclö együtt dolgozik apjával, a volt kolhozparaszllat — ketten három brigád normáját teljesítik. 4 gyáruk munkásai a sztálini építkezések sikeréért A kommunizmus nagy építkezéseit ellátó gyárak ifjúmunkása! megfogadták, hogy határidő előtt szál­lítják a szükséges gépeket. A „Dinamó"-gyárban dolgozó AnatoUj Jcrgu- ■,aov komszomol-tag a gyártási folyamat meggyorsí­tásával a gépek munkaidejének helyes kihasználó- si'val az exkavátor motorok pólusainak megmunká- fását 10 nap helyett nyolc óra alatt végezte le. A gyár többi fiatal sztahanovistája is naponta 3—5 normát teljesít. Az uráli gépgyár komszomolistái minden mű­helyben és részlegben társadalmi ellenőröket átü­töttek be. akik ügyelnek arra, hogy az egyes műhe­lyek betartsák a gépalkatrészek megmunkálásának ütem'érvéi <*A Szlálin nevét viselő magnitogorszki kohómű­vek a-ZiU olvaszt árai gyorsítót! módszerekkel a leiven lelül végeznek olvasztást. Az ifjú Kilgyuskin az előirányzottnál egy óm 10 perccel rövidebb idő alatt végzi az olvasztást és igv egy műszakban több. mint TV tonna acélt ad terven felül. De .hasonló eredményeket láthatunk a le.ningrá. di „Etelédro-anparat-nát. a szvcrdlovszki „Uráli Gép- gvár“nálr a leningrádi ..Elektroszila“nál ahol az ifjúság írt indent elkövet, hogy mennél hamarabb és mennél hőbb minőségű gépeket szállítson a halat, más építkezeseknek. A suyict ifjúság a Komszomol irányításával a munka minden területén: az építkezéseken és a gyá­rakban egyaránt, teljes munkaerejét. tudósát és len­dületét latbvveti. hogy a Volga—doni rsaforan ént1, krzér.ét a megállapított határidőre, 1952 loihuzára befejezzék

Next

/
Thumbnails
Contents