Dunántúli Napló, 1951. december (8. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-08 / 286. szám

DECEMBER 8 N Ä P L O PÁRT ÉS PÁRTÉP 17ÉS * A siklósi járási pártbizoííság ne hagyja, hogy megalkuvás uralkodjon a drávacsebi pártszervezet és a falu életében D rávacsehi község kommunistái a vezetfiségválaszió taggyűlés liatá részt megteremti az opportunizmus rozatl javaslatában az eddigi feladatoknál sokkal nagyobb és fcle- Hfségteljesebb munkát követelnek a pártszervezet" vezetőségétől. A határo­zati javaslatban foglalt feladatok maradéktalan megvalósításához az szűk séges, hogy olyan vezetőség legyen a pártszervezet élén, amely biztos kéz­zel irányítja a pártszervezet munkáját, liareosságra neveli a párttagságot, segítségét nyújt minden párttagnak, hogy a rájuk bízott feladatokat végre tudják hajtani. Az új vezetőség nem felei meg ezeknek a követelmények­nek. A pártszervezet titkára idős Mohá­csi Sándor. Mohácsi e-.vtőrs 53 éves, 1945, óta egyfolytában ő a titkára a pártszervezetnek. Ezidő óta alig fej­lődött, megmaradt a helyi apró fel­adatok intézésének maradi módszeré­nél.. Ezt bizonyítják azok a tények, amelyek nap-nap után történnek a községben. J94S óta ebben as évben vettek fel tagjelöltet A pártszervezet 1945 óta úgyszól­ván ' teljes mértékben ugyanazok­ból a tagokból áll. k tagság fele idősebb dolgozó paraszt, * tagság másik felét Mohácsi Sándor elvtárs családja teszi ki. Csak ebben az évben vett fel a taggyűlés néhány tagjelöiíet- Az ilyen pártszervezet ter­mészetesen nem lehet eléggé rugalmas, nem tud megfelelni a naprófl-napra fo­kozódó követelményeknek. A mostani követelmények: a be­gyűjtés és az őszi mezőgazdasági munkák sikeres befejezése. A köz­ség öntudatos dolgozó parasztsága teljesítet!«* begyűjtési tervéi. vErdekcs azonban, hogy a tanácselnök szerint ebben nem segített eléggé a pártszer­vezet. h párt'.ilkár szeri::', pedig több is lehetett volna az eredmény, ha a tnnácF jobban törődik a begyűjtéssel. E? azt mutatja, hogy a pártszervezet és a tanács között nincs meg a kellő összhang. Az összhang megteremtését aka­dályozza Kender Béla tanácstitkár, aki nem akarja elismerni a párt­szervezet vezető szerepét a falu­ban. — Itt a tanács dirigál, nem pedig a pártszervezet, ahogy az öreg Mohácsi elképzeli, — fakadt ki dühösen, ami­kor a pártszervezetről esett szó. Ennek köszönhető, hogy a mély­szántásban, még a mai napon is nagy a lemaradás. Az sem csoda, hogy még most sem működik termelőszövetke­zeti csoport a faluban. A tavasszal már megkezdődött a tszcs szervezése, akkor azonban már megindult a gazdasági év és az önként jelentkező 45 dolgozó paraszt nem ka­pott az l es típusú tszcs megalakítá­sára engedélyt. Most ősszel itt lenne az alkalom a tszcs meg­szervezésére, de sem a pártszerve­zet, sem a tanács nem segíti a dolgozó parasztokat, akik így elveszítik a csopor! megala­kításába vetett hitüket, bizalmukat. A pártszervezet lassú fejlődése az oka annak i.s. hogy a faluban nem eléggé éles az osztályharc. Mohácsi elvtárs megelégszik azzal hogy ű ma­ga harcol a kulákok ellen, de nem neveli harcra a tagságot. Ez a mód­szer egyrészt a saját munkájában ad alkalmai a hibák " " ■ —* részt megteremti melegágyát. A tanácstitkár ,,vit esek kel“ barát k ősi k A megalkuvás terjedésére jellemző, hogy a tanács-titkár kulákokkal és Horthy vitézekkel barátkozik. Egy hónapja, például részt vett „vitéz“ Mé­száros fiának a lakodalmán. Maga a tanácselnök sem harcol a kulákok el­len. Szerinte mindössze három kulak van a faluban, a többi kilenc „lénye­gében" dolgozó paraszt. Nem csoda ezek után. ha Bóhm János tanácselnök elvtárs azt is természetesnek tartja, hogy saját kilenc holdját napszámosok­kal nuivelteti meg. A vezetőségválaszló taggyűlés hatá­rozata többek között azt a feladatot állítja a vezetőség elé, hogy az ellen­séggel szembeni harcot élesebben vi­gye. Ezt a feladatot nem tudja meg­oldani a vezetőség, ha nem változta! rossz munkamódszerén. Ahhoz, hogy növekvő feladatait végre tudja hajta­ni, aktivizálni kell a párttagságot, he kell vonni a szocialista mezőgazdaság­ért folyó harcba a párlonkíviil: dolgo­zó parasztokat. Ezek a- komoly fel­adatok szükségessé teszik, hogy- Drá- vacsehí kommunistái és elsősorban -Mohácsi párttitkár elvtárs — fejlesz- szc tovább tudását, tanulja meg a! kalmazni a harc új módszereit. Végül feltétlenül szükséges, hogy a siklósi járási pártbizottság ne riadjon vissza Drávaosrhi sáros útjaitól, hanem fordítson több gondol erre a haiármenti községre, mert a hibákról nem elég tudni, segíteni is kel! a hi­bák kijavításában. A D.—M. r. A drávafoki tanács számolja fel a kesztyűs kéz politikáját és alkalmazza a törvény szigorát Drávafok község köze] a Drávához, közel az imperiali.s.ák bérencének. Titoéknak szomszédságában van. Eb­ben a községben a felszabadulás óta nagyot változott a dolgozó parasztok élete. A felszabadulás elölt p mi éle­tünk nagyon szomorú volt. Éppen, hogy tengődtünk, míg a knlákoknak mindenük volt. Ez így van a Uatárpn túl, Jugoszláviában most is. Ezt látva, mi minden felesleges terményünket átvittük a szövetkezeti magtárba, amivel azt kívánjuk elősegíteni, hogy Iparunk több gépét és más anyagot juttasson nekünk és azt a sok segítséget viszonozzuk, amit már eddig is kaptunk. De sokan vannak községünkben, akik miatt mi is szégyenkezünk, akik . még móst‘sem teljesítették kötelezett­ségüket, az ilyenek miatt maradt le Drávafok község a begyűjtésben. Kü­lönösen a kukorica, tojás és baromfi begyűjtésében, pedig tudnák teljesíte­ni a kötelezettségüket. Bőven termett és nincs olyan dolgozó paraszt köz ségnnkben. akinek ne szaladgálna ba­romfi az udvarán. A fegyelmet be nem tarlók, akik kötelezettségüké' nem teljesítették, úgy látszik nem akarják, hogy minél előbb villany le­gyen a községünkben, vagy ők nem akarnak hozzájárulni az ötvenezer fo­rintos vasúti átjáró építéséhez. Vagy talán azt akarják, hogy mi, a község válni Drnvacsepelynek, amivel méltó választ adunk Ti tónak és bandá jának. Papp József kiiencholtlas Bődls József hétholdas Dégi János nyolcholdas dolgozó parasztok Drávafok. KÉT LEVÉL • • • Még a tavasszal gyakorta kaptak idegen bélyeges, külföldről érkezett levelet Siposék. „Sípos Feréncné, Ud­var, Magyarország1' — így szólt a bo­rítékon a címzés, a bélyeg és a pecsét pedig azt is elárulta, hogy a levél csak „innen a szomszédból", Jugo. szláviéból érkezett. — Legszívesebben lel sem bonla- nám! — sóhajtotta egy-egy levél fö­lött Siposné, még mielőtt feltépte vol­na a borítékot. Hiszen tudta úgyis, mÍTŐ-1 lesz bemíe szó. Udvar község­ben elég végignézni a két sor ház között kígyózó úton és a végén, a korlát mögött már a két szemével lát­hatja akárki, hogy igiaz az, amit Si­posék rokonai írnak ,,odaátró!''. — Nézd csak! —- mondta nem egy­szer a Jugoszláviából jött levelek fel­bontása után Sipos-né a lányának. — Nézd csak! Már megint csomagolópa. pírra írlak! Volt úgy is, hogy kitépett, meg sárgult kalendáriumot használtak Si posék rokonai „levélpapírként*. És ezért nevezik Siposéknál a fieni-fecni papírokat egyszerűen „Ti>o Ievélpapír- já“- nak. Ezeknek a leveleknek a tartalma sem volt vigasztaló: ,,Küldietek tüt — írták a rokonok, — itt olyan drá­ga, hogy meg sem tudjuk venni. A szövetkezetben“ alig keresünk vala­mit. Alacsony a napszám. az árak pe­dig magasak. Itt nem úgy van, mint nálatok, Magyarországon, iti nem munkaegység után kapjuk a járandó­ságot. Mi még a lejadagol sem l:ercs- sük meg!“ A tavasa óta azonban egyszerre el­maradtak ezek a levelek. — Úgy látszik, hogy Tito nem en­gedi megírni az igazat és nem engedi dt a postát! — állapította meg Sípos­áé és most mór azt kívánta, hogy bárcsak jönne 'evél, még ha nyomo­rúságról beszél, akkor is de hozn^ hí­rül. hogy élnek a rokonai, nőm ke­rültek Tit0 kegyetlen, retteneteshirö udbás gépezetének kerekei közé. Siposné néha ceruzát fog és ir ro­konainak, hátha válaszolnak. ír az itteni életről, az udvar; termelőcso. portról, a falu fejlődéséről, egyszóval mindenről. Ahogy jónéhány hónapja megírta hogy 1Ö hold. juttatott földjé­vel belépett a csoportba, úgy most már arról ír, hogy megkapta a család a fejadagot, esen felül a munkaegysé­genként járó lerménymennyiséget is. Kukoricából például munkaegységen­ként három kiló hatvan dekát kap­tak. de a második részlet kindás-ako, ez félmegy munkaegységenként, hat kilóra. Persze arról is ir Siposné, hogy készülnek a zárszámadásra és onnan szép jövedelmet várnak a szorgalmas: csoporttagok. Azt viszont már szé- gyenl: megírni, hogy néki csupán hetwan, lányának pedig csak 139 mun. kaegysége jött össze. — Mit is szólnának azok odaát. — gondolta, miközben megállt kezében a ceruza, — ha megírnám, hogy én, aki magamnak dolgozom, csak ilyen keve set teljesítek? J így inkább arról ír, hogy mit csi­nál a gyerek, a Feri a városban. Pé­csett: „Feri a Villamos és Gépipari tech. nikumba jár Kollégiumban lakik, ha­vonta WO forintot fizetünk utána. Ez. zel a pénzzel persze még ü „kosztja'1 sincs megfizetve, a többit az ál!cm fizeti. Így hát neki, csak egy gondfa van, az, hogy tanuljon. Erre nem is lehet panasz. Tanul a gyerek, a leg­jobbak közül való.'“ Végre azután aláírja a levelet. ]>e később még eszébe jut valami és hoz­záírja: „Szép volt a gyapotunk, a.bból is sok pénzt szerez a csoport, azaz mi, a csoport tagjai. Meg olcsó ruhát is kapunk utána ... Írjatok már vég­re K is!“ A 'evél a postára kerül, onnan vo­natra. azután útnak indul a címzés szerint., valahova Jugoszláviába- hogy megkeresse Siposék rokonait, hogy el­vigye hozzájuk egy boldog ország boldog lakóinak örömeit, hogy biztas. sa az elnyomottakat, a. zsarnokság, a Tito-banda elleni további, még ke­ményebb harcra.-CL. jól teljesítői helyettük is teljesítsünk? jlCve]ejnl- nyomában: Éppen czerl a kotelezellseguke! non: __________ te ljesítők megérdemlik azt, hogy a ta­nács megbüntesse őkel. Ezért követeljük, hogy a tanács szá­molja fel a lazaságát és ne a kesztyűshez politikájú! alkalmaz­za úgy, mint eddig, hanem a tör­vény szigorát. Ez községünk minden becsületes pa­rasztjának a véleménye. A tanács ne csak alkalmazza, hanem hajtsa is vég­re a büntetési a kötgjezettségülce! nem teljesítőkkel szemben. Kötelezettségünk teljesítésével az épí'.ö munkát segít­jük elő és nem engedhetjük meg azt, hogy egyes hanyagok midii szégyen­kezzen Drávafok. Mi is az elsők közé akarunk kerül:::, méltó versenytársává OecERiSter 10-án leplezik le Sztálin elvtárs székiéi Sztálin elvtárs, a béketábor vezére és a magyar nép nagy barátja szob­rának leleplezésére a Magyar Dolgo­zók Pártja és s Magyar Népköztársa­ság Minisztertanácsa december 16-án, vasárnap ünnepségei rendez. A ma­gvár dolgozó nép a születésnap és a sgoborlelepleíés- kellős ünnepe alkal­mából az ünnepségen fogja kifejezni háláját, szerctetét és hűségét a nagy ■Sztálin iránt. A leleplezési ünnepségen a Magyar Dolgozók Pártja és a Minisztertanács nevében Révai József elv-társ, népmű­velési miniszter mond beszédei. Ha minden bányász neveli az új munkásokat, megszűnik a műszak mulasztás, a mu n k aero vándor lás András..aknán dolgosom, mint se­gédvájár. Nekem is feltűnt már. hogy milyen nagy a mi bányánknál is a rminkaerővándorlás. Naponta tűnnek fel .új arcok a nagycsarnokban, lent a csapatokon, de mire az ember meg­szokna akd, már valahol az ország másik részén járnak. Amikor szómba ton.Rákosi elvtárs beszédét, hallgattam, mindjárt árra gondoltam: , mintha csak PécsbányáróL beszélne Rákosi elvtárs — úgy ráillet, az, amiI a munkafegye­lemről a munkaerővándorlásról inon dott. Én ágy gondolom, nálunk is az a hiba, hogy sokan közülünk még nem értik meg, mennyire fontos az, hogy neveljük, tanítsuk az új munkásokat, hogy megszerettessük velük a bányát. Sokszor hallottam már lent a bú nyában, amikor egy -egy munkahely előtt elmentem, hegy durván bántak kiabállak a beosztott csillésekkel, ni munkásokkal. Sokhelyütt még ezzel helyettesítik" a népnevelőmunkát és nem csoda hogy ellenkező eredményt: még nagyobb munkaerővándorlást ír­nek. el vele* Velem is dolgozik új munkás. Szé pes Imrénénck hívják és nagyon meg vagyok elégedve a munkájával. Any- nyit mindenkor teljesít, mint bárme­lyik csillés ezen a munkahelyen, mert szereli a munkáját. Igaz, szívesen ta­nítom is. Nemcsak arra tanítom, hogy meglapátolja a maga pár csilléiéi, mert ha csak ezt mondanám el neki, nemzők eredményt érnék el. Amikor ácsolok odahívom és megmondom, hogy ezzel a munkámmal mit akarok elérni, hogy miért kell ez. Szépes Im­révé szívesen tanul és remélem nem­sokára jó bányász lesz belőle is. Hu valamennyi bányásztársam így neveli majd a beosztott új munkásait, ha nemcsak a bányamunkáról, hanem a mindennapi élei problémáiról, a ter­vünk teljesítéséért folyó karcunkról is beszélget velük, akkor kevesebb lesz a műszakmulasztó is, de megszűnik egyik üzemből a másikba való vándor, lás is. MÉSZÁROS JENŐ András-aknai segédvájár. Ollós Pél és Joronalanai“ — és ami nem fetszitc a Diósviszlói kalákáknak Levél érkezeti Diósviszlóról. Első ol. vasasra a,zt hihetnénk, hogy a levél­író — felháborodva a falujában ta­pasztalt visszásságokon, — levelével a község életében mutatkozó bajokon akar segíteni. Mik ezek a bajok? ,,Nálunk — Diósviszlón —, igen rosz- szul megy a vezetés, nagyon sok vem kívánatos elem van a pártban“ ír­ja többek között á ,.jószándékú levél­író“ Ez a véleménye a pártszervezet­ről, de nem mond jobbat a tanácsról sem. ^ tanácselnökről ezt írja; „El­nöknek pedig egyáltalán nem való túl- gorombt'sága mialt a népekkel szem­ben. Félnek a népek látni őt, hiszen a tulajdonképpeni hivatása az volna, hogy a néppel szereltesse, kedvcltessc meg magát“ Végül még egy pana­szát említi utóiratban: ,.Nálunk na­gyon sok van olyan, akit kuláknak. vettek és akinek kuláknak kel'enc lenni, az meg nem l(ulák “ A kulák kuláktnnui Komoly bajok ezek. de hogy kinek a. számára, az csak később derül ki. Olló- Pál diósviszlói lakos, számára mindenesetre tűrhetetlen. a„ ottani ál­lapot. Ö írta ugyanis a levelet. Raj­ta kívül is akadnak még. néhányan, okik elégedetlenek a pártszervezet és a tanács munkájával. Nevüket szín. tén megtalálhatjuk Ollós Pál levelé­ben. ök a ,,koronatanúk“ a tanács és a pártszervezet ellen. Ollós Pál egyik ,.tanúja“ Rozsnyók Gizella. Feltétlenül megbízható, hiszen a bátyja csendőr volt, szüleinek pe­dig téglagyára van, amit most. nem üzemeltetnek mert mostanában csal: a csoport építkezik, az pedig szá­mukra nem üzlet: Hivatkozik Boda Józsefre is, .aki Pécsbányatelepen do'gozik. Csakhogy Boda József nemrég dolgozik ott. Az­előtt 56 hóid föld termett számára és béresei napszámosai munkájából élt. Ajz Ollós Pállal egyetértők sorában ott látjuk még Viszlói Ferenc ku'ákot. aki Horthy őrmestere volt, Gergely Sándornét, akinek „csak“ a sógornő­je kulák, de e-z a sógornő nevelte Ger­gely Sál idomé fiát- és olyan jól ne­velte, hogy nemrég szabotálás miatt internálták. „Madarai tolláról, emberi barátjá­ról...“ Ezekufán már ismerjük magát a levélírót is. Néhány nappal ezelőtt a diósviszlói tanácsház előtt megjelent Ollós Pál. A folyosón meghúzódott az egyik homályos sarokban, suny.ín pislogva várta, míg mindenki eltávozik a ta­nács irodájából. Kalapját már jóval az ajtó előtt leemelte és alázatos áb- rá-zattal lépett Varga Ernő tanácstit­kár elé, azzal a szorény kéréssel, hogy ki-haszonbérletbe adná földje egy részét Dénos -Mihály hatgyermekes dolgozó parasztnak. Varga elvtárs. mielőtt engedélyezte volna a szi“rződósköt.ést. Dénes Mi­hály tói is megkérdezte a bérlet fel­tételeit. — Úgy felesbe volt szó a fö’dről — mondta Dénes Mihály. — Hogyhogy telesbe, hiszen az nem kishaszonbértet? — Ugv mondt.a Ollós, hogy szerző, désl ki haszonbérletről kötünk, aztán telesbe művelem meg a földel. Bele­mentem, de aztán gondolkodtam raj­ta és azt hiszem, itt valami nem tisz­ta. a dologban. Olló- már abban reménykedett, hoqv megnyílik lába alatt a föld. de hiá­ba,“ mégis úgy kellett szégyenszemre elsompolyognia, miután kizsákmányo­ló tervét leleplezték. Ilyen n kulák igazi arca A kizsákmányolás nem új dolog nála Neki és bátyjának a 30 ho!dján két. mezőgazdasági alkalmazott, húzta az igát — amíg képes volt arra. Az­után mindkét alkalmazott koldussá vált. „Az egész község gondját szívén viselő“ Ollós Pál rá se nézett két munkaképtelenné vált cselédjére. Vé. gülis a község tchnettette el- mindket- tőiüket. Bérükkel, meg mindig tarto­zik Ollós Pál és bátyja, Ollós Ferenc, volt. kisdobszai kccsmárotí. Emellett még nyaranta cséplőgépükkel is mi­nél többet igyekeztek kiuzsorázn; a környék dolgozóiból. Ezt az életet folytatná ma is legszí­vesebben Ollós Pál. akit Nagy Lajos 10 holdas dolgozó paraszt szerint „még sohasem látlak dolgozni.“ Csakhogy Diósviszlón olyan „nemkívánatos ele­mek“ vannak a pártszervezetben, akik nem engedik ezt meg és a tanács olyan „túlgoromba“, hogy leleplezi a knlákokat. mint legutóbb is Boda Jó­zsefet, aki csalással akart vágási ern. godélyt szerezni. A minden hájjal megkent Ollós Pál ezért akarja félre­vezetni a hiszékeny dolgozó paraszto­kat és ezért igyekszik befeketítgni pártunk és államunk helyj képvise- iőit. Még van valami, ami Ollós Pálnak és barátainak nem tetszik: az, hogy a faluban egyre nő és erősödik a tet- melőcsoport. A. levél mérgezett nyilai arra :s irányu'nak. Szeretnék szét­robbantani a csoportot, amely ma-jó életet, biztosít azoknak, akiket valaha az Ollóshoz hasonló kizsákmányo'ók koldussá tehettek. A rágalmakra a termelocRopört válaszol Ollós Pál levelében a termelőcsoport ellen próbál lázi tani. „Az elnök a nyáron hajtotta q népet a. tszcs- he aratni, de vájjon a munkaerőt ehzá. molta-e? Mert itt senki egy fillért a nap-nap utáni munkája után nem ka­pott“ — írja a rágalmazó levélben.. Ezekre a szavakra maga a csoport; ad csattanós választ. Az évi -zárnám-. dúsnál kitűnt, hogy :i csoport munka­egységenként 27 forintot tud osztani ragjainak, nem számítva a természet-, beni járandóságot. A jó eredményt látva a legutóbbi napokban 15 dói., gozó paraszt lépett be a csoportba, köztük N. Illés József 14 holdás, K. Tóth József 12 holdas, özv. Fűzi Jó- zsefné 16 holdas, Jakab Lajos 12 hol­das dolgozó paraszt és még tizenegy család. Mindez egyúttal arra is választ ad, miért fáj Ollósnak, hogv „akinek ku­láknak kellene lenni, az nem kulák.“ Ö úgy szeretné, -ha a tanácstagok, a pártvezetőség és a tszcs tagsága mi­nősülne kuláknak, ö és többi társa pedig dolgozó parasztként csaphatná be továbbra is a fakt népét. Egyúttal azonban igazat is kel; adnunk Ollós Pálnak, öt a faluban eddin nem tar­tották kuláknak. Együttérzőnk Ollós­sal: helyte'en a,z ilyen kivételezés A tanács igazítsa ki ezt a. hibát is és tegye Ollós Pált Ixirátai közé a ku- láklistára. M. F.-H. I. «r

Next

/
Thumbnails
Contents