Dunántúli Napló, 1951. december (8. évfolyam, 280-304. szám)
1951-12-08 / 286. szám
DECEMBER 8 N Ä P L O PÁRT ÉS PÁRTÉP 17ÉS * A siklósi járási pártbizoííság ne hagyja, hogy megalkuvás uralkodjon a drávacsebi pártszervezet és a falu életében D rávacsehi község kommunistái a vezetfiségválaszió taggyűlés liatá részt megteremti az opportunizmus rozatl javaslatában az eddigi feladatoknál sokkal nagyobb és fcle- Hfségteljesebb munkát követelnek a pártszervezet" vezetőségétől. A határozati javaslatban foglalt feladatok maradéktalan megvalósításához az szűk séges, hogy olyan vezetőség legyen a pártszervezet élén, amely biztos kézzel irányítja a pártszervezet munkáját, liareosságra neveli a párttagságot, segítségét nyújt minden párttagnak, hogy a rájuk bízott feladatokat végre tudják hajtani. Az új vezetőség nem felei meg ezeknek a követelményeknek. A pártszervezet titkára idős Mohácsi Sándor. Mohácsi e-.vtőrs 53 éves, 1945, óta egyfolytában ő a titkára a pártszervezetnek. Ezidő óta alig fejlődött, megmaradt a helyi apró feladatok intézésének maradi módszerénél.. Ezt bizonyítják azok a tények, amelyek nap-nap után történnek a községben. J94S óta ebben as évben vettek fel tagjelöltet A pártszervezet 1945 óta úgyszólván ' teljes mértékben ugyanazokból a tagokból áll. k tagság fele idősebb dolgozó paraszt, * tagság másik felét Mohácsi Sándor elvtárs családja teszi ki. Csak ebben az évben vett fel a taggyűlés néhány tagjelöiíet- Az ilyen pártszervezet természetesen nem lehet eléggé rugalmas, nem tud megfelelni a naprófl-napra fokozódó követelményeknek. A mostani követelmények: a begyűjtés és az őszi mezőgazdasági munkák sikeres befejezése. A község öntudatos dolgozó parasztsága teljesítet!«* begyűjtési tervéi. vErdekcs azonban, hogy a tanácselnök szerint ebben nem segített eléggé a pártszervezet. h párt'.ilkár szeri::', pedig több is lehetett volna az eredmény, ha a tnnácF jobban törődik a begyűjtéssel. E? azt mutatja, hogy a pártszervezet és a tanács között nincs meg a kellő összhang. Az összhang megteremtését akadályozza Kender Béla tanácstitkár, aki nem akarja elismerni a pártszervezet vezető szerepét a faluban. — Itt a tanács dirigál, nem pedig a pártszervezet, ahogy az öreg Mohácsi elképzeli, — fakadt ki dühösen, amikor a pártszervezetről esett szó. Ennek köszönhető, hogy a mélyszántásban, még a mai napon is nagy a lemaradás. Az sem csoda, hogy még most sem működik termelőszövetkezeti csoport a faluban. A tavasszal már megkezdődött a tszcs szervezése, akkor azonban már megindult a gazdasági év és az önként jelentkező 45 dolgozó paraszt nem kapott az l es típusú tszcs megalakítására engedélyt. Most ősszel itt lenne az alkalom a tszcs megszervezésére, de sem a pártszervezet, sem a tanács nem segíti a dolgozó parasztokat, akik így elveszítik a csopor! megalakításába vetett hitüket, bizalmukat. A pártszervezet lassú fejlődése az oka annak i.s. hogy a faluban nem eléggé éles az osztályharc. Mohácsi elvtárs megelégszik azzal hogy ű maga harcol a kulákok ellen, de nem neveli harcra a tagságot. Ez a módszer egyrészt a saját munkájában ad alkalmai a hibák " " ■ —* részt megteremti melegágyát. A tanácstitkár ,,vit esek kel“ barát k ősi k A megalkuvás terjedésére jellemző, hogy a tanács-titkár kulákokkal és Horthy vitézekkel barátkozik. Egy hónapja, például részt vett „vitéz“ Mészáros fiának a lakodalmán. Maga a tanácselnök sem harcol a kulákok ellen. Szerinte mindössze három kulak van a faluban, a többi kilenc „lényegében" dolgozó paraszt. Nem csoda ezek után. ha Bóhm János tanácselnök elvtárs azt is természetesnek tartja, hogy saját kilenc holdját napszámosokkal nuivelteti meg. A vezetőségválaszló taggyűlés határozata többek között azt a feladatot állítja a vezetőség elé, hogy az ellenséggel szembeni harcot élesebben vigye. Ezt a feladatot nem tudja megoldani a vezetőség, ha nem változta! rossz munkamódszerén. Ahhoz, hogy növekvő feladatait végre tudja hajtani, aktivizálni kell a párttagságot, he kell vonni a szocialista mezőgazdaságért folyó harcba a párlonkíviil: dolgozó parasztokat. Ezek a- komoly feladatok szükségessé teszik, hogy- Drá- vacsehí kommunistái és elsősorban -Mohácsi párttitkár elvtárs — fejlesz- szc tovább tudását, tanulja meg a! kalmazni a harc új módszereit. Végül feltétlenül szükséges, hogy a siklósi járási pártbizottság ne riadjon vissza Drávaosrhi sáros útjaitól, hanem fordítson több gondol erre a haiármenti községre, mert a hibákról nem elég tudni, segíteni is kel! a hibák kijavításában. A D.—M. r. A drávafoki tanács számolja fel a kesztyűs kéz politikáját és alkalmazza a törvény szigorát Drávafok község köze] a Drávához, közel az imperiali.s.ák bérencének. Titoéknak szomszédságában van. Ebben a községben a felszabadulás óta nagyot változott a dolgozó parasztok élete. A felszabadulás elölt p mi életünk nagyon szomorú volt. Éppen, hogy tengődtünk, míg a knlákoknak mindenük volt. Ez így van a Uatárpn túl, Jugoszláviában most is. Ezt látva, mi minden felesleges terményünket átvittük a szövetkezeti magtárba, amivel azt kívánjuk elősegíteni, hogy Iparunk több gépét és más anyagot juttasson nekünk és azt a sok segítséget viszonozzuk, amit már eddig is kaptunk. De sokan vannak községünkben, akik miatt mi is szégyenkezünk, akik . még móst‘sem teljesítették kötelezettségüket, az ilyenek miatt maradt le Drávafok község a begyűjtésben. Különösen a kukorica, tojás és baromfi begyűjtésében, pedig tudnák teljesíteni a kötelezettségüket. Bőven termett és nincs olyan dolgozó paraszt köz ségnnkben. akinek ne szaladgálna baromfi az udvarán. A fegyelmet be nem tarlók, akik kötelezettségüké' nem teljesítették, úgy látszik nem akarják, hogy minél előbb villany legyen a községünkben, vagy ők nem akarnak hozzájárulni az ötvenezer forintos vasúti átjáró építéséhez. Vagy talán azt akarják, hogy mi, a község válni Drnvacsepelynek, amivel méltó választ adunk Ti tónak és bandá jának. Papp József kiiencholtlas Bődls József hétholdas Dégi János nyolcholdas dolgozó parasztok Drávafok. KÉT LEVÉL • • • Még a tavasszal gyakorta kaptak idegen bélyeges, külföldről érkezett levelet Siposék. „Sípos Feréncné, Udvar, Magyarország1' — így szólt a borítékon a címzés, a bélyeg és a pecsét pedig azt is elárulta, hogy a levél csak „innen a szomszédból", Jugo. szláviéból érkezett. — Legszívesebben lel sem bonla- nám! — sóhajtotta egy-egy levél fölött Siposné, még mielőtt feltépte volna a borítékot. Hiszen tudta úgyis, mÍTŐ-1 lesz bemíe szó. Udvar községben elég végignézni a két sor ház között kígyózó úton és a végén, a korlát mögött már a két szemével láthatja akárki, hogy igiaz az, amit Siposék rokonai írnak ,,odaátró!''. — Nézd csak! —- mondta nem egyszer a Jugoszláviából jött levelek felbontása után Sipos-né a lányának. — Nézd csak! Már megint csomagolópa. pírra írlak! Volt úgy is, hogy kitépett, meg sárgult kalendáriumot használtak Si posék rokonai „levélpapírként*. És ezért nevezik Siposéknál a fieni-fecni papírokat egyszerűen „Ti>o Ievélpapír- já“- nak. Ezeknek a leveleknek a tartalma sem volt vigasztaló: ,,Küldietek tüt — írták a rokonok, — itt olyan drága, hogy meg sem tudjuk venni. A szövetkezetben“ alig keresünk valamit. Alacsony a napszám. az árak pedig magasak. Itt nem úgy van, mint nálatok, Magyarországon, iti nem munkaegység után kapjuk a járandóságot. Mi még a lejadagol sem l:ercs- sük meg!“ A tavasa óta azonban egyszerre elmaradtak ezek a levelek. — Úgy látszik, hogy Tito nem engedi megírni az igazat és nem engedi dt a postát! — állapította meg Síposáé és most mór azt kívánta, hogy bárcsak jönne 'evél, még ha nyomorúságról beszél, akkor is de hozn^ hírül. hogy élnek a rokonai, nőm kerültek Tit0 kegyetlen, retteneteshirö udbás gépezetének kerekei közé. Siposné néha ceruzát fog és ir rokonainak, hátha válaszolnak. ír az itteni életről, az udvar; termelőcso. portról, a falu fejlődéséről, egyszóval mindenről. Ahogy jónéhány hónapja megírta hogy 1Ö hold. juttatott földjével belépett a csoportba, úgy most már arról ír, hogy megkapta a család a fejadagot, esen felül a munkaegységenként járó lerménymennyiséget is. Kukoricából például munkaegységenként három kiló hatvan dekát kaptak. de a második részlet kindás-ako, ez félmegy munkaegységenként, hat kilóra. Persze arról is ir Siposné, hogy készülnek a zárszámadásra és onnan szép jövedelmet várnak a szorgalmas: csoporttagok. Azt viszont már szé- gyenl: megírni, hogy néki csupán hetwan, lányának pedig csak 139 mun. kaegysége jött össze. — Mit is szólnának azok odaát. — gondolta, miközben megállt kezében a ceruza, — ha megírnám, hogy én, aki magamnak dolgozom, csak ilyen keve set teljesítek? J így inkább arról ír, hogy mit csinál a gyerek, a Feri a városban. Pécsett: „Feri a Villamos és Gépipari tech. nikumba jár Kollégiumban lakik, havonta WO forintot fizetünk utána. Ez. zel a pénzzel persze még ü „kosztja'1 sincs megfizetve, a többit az ál!cm fizeti. Így hát neki, csak egy gondfa van, az, hogy tanuljon. Erre nem is lehet panasz. Tanul a gyerek, a legjobbak közül való.'“ Végre azután aláírja a levelet. ]>e később még eszébe jut valami és hozzáírja: „Szép volt a gyapotunk, a.bból is sok pénzt szerez a csoport, azaz mi, a csoport tagjai. Meg olcsó ruhát is kapunk utána ... Írjatok már végre K is!“ A 'evél a postára kerül, onnan vonatra. azután útnak indul a címzés szerint., valahova Jugoszláviába- hogy megkeresse Siposék rokonait, hogy elvigye hozzájuk egy boldog ország boldog lakóinak örömeit, hogy biztas. sa az elnyomottakat, a. zsarnokság, a Tito-banda elleni további, még keményebb harcra.-CL. jól teljesítői helyettük is teljesítsünk? jlCve]ejnl- nyomában: Éppen czerl a kotelezellseguke! non: __________ te ljesítők megérdemlik azt, hogy a tanács megbüntesse őkel. Ezért követeljük, hogy a tanács számolja fel a lazaságát és ne a kesztyűshez politikájú! alkalmazza úgy, mint eddig, hanem a törvény szigorát. Ez községünk minden becsületes parasztjának a véleménye. A tanács ne csak alkalmazza, hanem hajtsa is végre a büntetési a kötgjezettségülce! nem teljesítőkkel szemben. Kötelezettségünk teljesítésével az épí'.ö munkát segítjük elő és nem engedhetjük meg azt, hogy egyes hanyagok midii szégyenkezzen Drávafok. Mi is az elsők közé akarunk kerül:::, méltó versenytársává OecERiSter 10-án leplezik le Sztálin elvtárs székiéi Sztálin elvtárs, a béketábor vezére és a magyar nép nagy barátja szobrának leleplezésére a Magyar Dolgozók Pártja és s Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa december 16-án, vasárnap ünnepségei rendez. A magvár dolgozó nép a születésnap és a sgoborlelepleíés- kellős ünnepe alkalmából az ünnepségen fogja kifejezni háláját, szerctetét és hűségét a nagy ■Sztálin iránt. A leleplezési ünnepségen a Magyar Dolgozók Pártja és a Minisztertanács nevében Révai József elv-társ, népművelési miniszter mond beszédei. Ha minden bányász neveli az új munkásokat, megszűnik a műszak mulasztás, a mu n k aero vándor lás András..aknán dolgosom, mint segédvájár. Nekem is feltűnt már. hogy milyen nagy a mi bányánknál is a rminkaerővándorlás. Naponta tűnnek fel .új arcok a nagycsarnokban, lent a csapatokon, de mire az ember megszokna akd, már valahol az ország másik részén járnak. Amikor szómba ton.Rákosi elvtárs beszédét, hallgattam, mindjárt árra gondoltam: , mintha csak PécsbányáróL beszélne Rákosi elvtárs — úgy ráillet, az, amiI a munkafegyelemről a munkaerővándorlásról inon dott. Én ágy gondolom, nálunk is az a hiba, hogy sokan közülünk még nem értik meg, mennyire fontos az, hogy neveljük, tanítsuk az új munkásokat, hogy megszerettessük velük a bányát. Sokszor hallottam már lent a bú nyában, amikor egy -egy munkahely előtt elmentem, hegy durván bántak kiabállak a beosztott csillésekkel, ni munkásokkal. Sokhelyütt még ezzel helyettesítik" a népnevelőmunkát és nem csoda hogy ellenkező eredményt: még nagyobb munkaerővándorlást írnek. el vele* Velem is dolgozik új munkás. Szé pes Imrénénck hívják és nagyon meg vagyok elégedve a munkájával. Any- nyit mindenkor teljesít, mint bármelyik csillés ezen a munkahelyen, mert szereli a munkáját. Igaz, szívesen tanítom is. Nemcsak arra tanítom, hogy meglapátolja a maga pár csilléiéi, mert ha csak ezt mondanám el neki, nemzők eredményt érnék el. Amikor ácsolok odahívom és megmondom, hogy ezzel a munkámmal mit akarok elérni, hogy miért kell ez. Szépes Imrévé szívesen tanul és remélem nemsokára jó bányász lesz belőle is. Hu valamennyi bányásztársam így neveli majd a beosztott új munkásait, ha nemcsak a bányamunkáról, hanem a mindennapi élei problémáiról, a tervünk teljesítéséért folyó karcunkról is beszélget velük, akkor kevesebb lesz a műszakmulasztó is, de megszűnik egyik üzemből a másikba való vándor, lás is. MÉSZÁROS JENŐ András-aknai segédvájár. Ollós Pél és Joronalanai“ — és ami nem fetszitc a Diósviszlói kalákáknak Levél érkezeti Diósviszlóról. Első ol. vasasra a,zt hihetnénk, hogy a levélíró — felháborodva a falujában tapasztalt visszásságokon, — levelével a község életében mutatkozó bajokon akar segíteni. Mik ezek a bajok? ,,Nálunk — Diósviszlón —, igen rosz- szul megy a vezetés, nagyon sok vem kívánatos elem van a pártban“ írja többek között á ,.jószándékú levélíró“ Ez a véleménye a pártszervezetről, de nem mond jobbat a tanácsról sem. ^ tanácselnökről ezt írja; „Elnöknek pedig egyáltalán nem való túl- gorombt'sága mialt a népekkel szemben. Félnek a népek látni őt, hiszen a tulajdonképpeni hivatása az volna, hogy a néppel szereltesse, kedvcltessc meg magát“ Végül még egy panaszát említi utóiratban: ,.Nálunk nagyon sok van olyan, akit kuláknak. vettek és akinek kuláknak kel'enc lenni, az meg nem l(ulák “ A kulák kuláktnnui Komoly bajok ezek. de hogy kinek a. számára, az csak később derül ki. Olló- Pál diósviszlói lakos, számára mindenesetre tűrhetetlen. a„ ottani állapot. Ö írta ugyanis a levelet. Rajta kívül is akadnak még. néhányan, okik elégedetlenek a pártszervezet és a tanács munkájával. Nevüket szín. tén megtalálhatjuk Ollós Pál levelében. ök a ,,koronatanúk“ a tanács és a pártszervezet ellen. Ollós Pál egyik ,.tanúja“ Rozsnyók Gizella. Feltétlenül megbízható, hiszen a bátyja csendőr volt, szüleinek pedig téglagyára van, amit most. nem üzemeltetnek mert mostanában csal: a csoport építkezik, az pedig számukra nem üzlet: Hivatkozik Boda Józsefre is, .aki Pécsbányatelepen do'gozik. Csakhogy Boda József nemrég dolgozik ott. Azelőtt 56 hóid föld termett számára és béresei napszámosai munkájából élt. Ajz Ollós Pállal egyetértők sorában ott látjuk még Viszlói Ferenc ku'ákot. aki Horthy őrmestere volt, Gergely Sándornét, akinek „csak“ a sógornője kulák, de e-z a sógornő nevelte Gergely Sál idomé fiát- és olyan jól nevelte, hogy nemrég szabotálás miatt internálták. „Madarai tolláról, emberi barátjáról...“ Ezekufán már ismerjük magát a levélírót is. Néhány nappal ezelőtt a diósviszlói tanácsház előtt megjelent Ollós Pál. A folyosón meghúzódott az egyik homályos sarokban, suny.ín pislogva várta, míg mindenki eltávozik a tanács irodájából. Kalapját már jóval az ajtó előtt leemelte és alázatos áb- rá-zattal lépett Varga Ernő tanácstitkár elé, azzal a szorény kéréssel, hogy ki-haszonbérletbe adná földje egy részét Dénos -Mihály hatgyermekes dolgozó parasztnak. Varga elvtárs. mielőtt engedélyezte volna a szi“rződósköt.ést. Dénes Mihály tói is megkérdezte a bérlet feltételeit. — Úgy felesbe volt szó a fö’dről — mondta Dénes Mihály. — Hogyhogy telesbe, hiszen az nem kishaszonbértet? — Ugv mondt.a Ollós, hogy szerző, désl ki haszonbérletről kötünk, aztán telesbe művelem meg a földel. Belementem, de aztán gondolkodtam rajta és azt hiszem, itt valami nem tiszta. a dologban. Olló- már abban reménykedett, hoqv megnyílik lába alatt a föld. de hiába,“ mégis úgy kellett szégyenszemre elsompolyognia, miután kizsákmányoló tervét leleplezték. Ilyen n kulák igazi arca A kizsákmányolás nem új dolog nála Neki és bátyjának a 30 ho!dján két. mezőgazdasági alkalmazott, húzta az igát — amíg képes volt arra. Azután mindkét alkalmazott koldussá vált. „Az egész község gondját szívén viselő“ Ollós Pál rá se nézett két munkaképtelenné vált cselédjére. Vé. gülis a község tchnettette el- mindket- tőiüket. Bérükkel, meg mindig tartozik Ollós Pál és bátyja, Ollós Ferenc, volt. kisdobszai kccsmárotí. Emellett még nyaranta cséplőgépükkel is minél többet igyekeztek kiuzsorázn; a környék dolgozóiból. Ezt az életet folytatná ma is legszívesebben Ollós Pál. akit Nagy Lajos 10 holdas dolgozó paraszt szerint „még sohasem látlak dolgozni.“ Csakhogy Diósviszlón olyan „nemkívánatos elemek“ vannak a pártszervezetben, akik nem engedik ezt meg és a tanács olyan „túlgoromba“, hogy leleplezi a knlákokat. mint legutóbb is Boda Józsefet, aki csalással akart vágási ern. godélyt szerezni. A minden hájjal megkent Ollós Pál ezért akarja félrevezetni a hiszékeny dolgozó parasztokat és ezért igyekszik befeketítgni pártunk és államunk helyj képvise- iőit. Még van valami, ami Ollós Pálnak és barátainak nem tetszik: az, hogy a faluban egyre nő és erősödik a tet- melőcsoport. A. levél mérgezett nyilai arra :s irányu'nak. Szeretnék szétrobbantani a csoportot, amely ma-jó életet, biztosít azoknak, akiket valaha az Ollóshoz hasonló kizsákmányo'ók koldussá tehettek. A rágalmakra a termelocRopört válaszol Ollós Pál levelében a termelőcsoport ellen próbál lázi tani. „Az elnök a nyáron hajtotta q népet a. tszcs- he aratni, de vájjon a munkaerőt ehzá. molta-e? Mert itt senki egy fillért a nap-nap utáni munkája után nem kapott“ — írja a rágalmazó levélben.. Ezekre a szavakra maga a csoport; ad csattanós választ. Az évi -zárnám-. dúsnál kitűnt, hogy :i csoport munkaegységenként 27 forintot tud osztani ragjainak, nem számítva a természet-, beni járandóságot. A jó eredményt látva a legutóbbi napokban 15 dói., gozó paraszt lépett be a csoportba, köztük N. Illés József 14 holdás, K. Tóth József 12 holdas, özv. Fűzi Jó- zsefné 16 holdas, Jakab Lajos 12 holdas dolgozó paraszt és még tizenegy család. Mindez egyúttal arra is választ ad, miért fáj Ollósnak, hogv „akinek kuláknak kellene lenni, az nem kulák.“ Ö úgy szeretné, -ha a tanácstagok, a pártvezetőség és a tszcs tagsága minősülne kuláknak, ö és többi társa pedig dolgozó parasztként csaphatná be továbbra is a fakt népét. Egyúttal azonban igazat is kel; adnunk Ollós Pálnak, öt a faluban eddin nem tartották kuláknak. Együttérzőnk Ollóssal: helyte'en a,z ilyen kivételezés A tanács igazítsa ki ezt a. hibát is és tegye Ollós Pált Ixirátai közé a ku- láklistára. M. F.-H. I. «r
