Dunántúli Napló, 1951. december (8. évfolyam, 280-304. szám)
1951-12-05 / 283. szám
DUNÁNTÚLI VíLÁO PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ¥ NAPLÓ A MAI SZAMBÁN: „A népek kezükbe veszik a béke megőrzésének ügyét“. Í2. t>.) — Hetven angol páncélkocsi gyilkos támadást intézett Szuez határában az egyiptomi rendőrség ellep. (2. o.) -- Az amerikaí-ongoi agresszorok belgrádi legyver- bordozói, (2. o.) — A Uárréy majori állami gazdaság párt- szervezete erősíti sorait. (3. o.) ■ „Mi, F®lsöszentmárton délszláv dolgozói meg'riuk Rákosi elvtársnak, hogy ezután még jobban dolgozunk.“ (3. o.) Ä 2 VIII. ÉVFOLYAM, 283. SZÁM MDP BARANYA ME GYEI LAP J AKA 50 t. ILLEK SZERDA, 1051 DECEMBER Éljen a sztálini alkotmány IS. évfordulója! Tizenöt évvel ezelőtt, 1936 december 5-én a Szovjetek VIII. rendkívüli össrszövetségi Kor i. gresszusa elfogadta n Szovjetunió új alkotmányát. Az alkotmánytervezetről szóló beszámolót I. V. Sztálin tartotta, A szovjet nép nagy vezére megrajzolta azoknak a naáY győzelmeknek ragyogó kénét, melyeket a szovjet nép a Bolsevik Párt vezetésével aratott a szocializmusért vívott harcban. Sztálin elvtárs beszédében az új alkotmányt •,történelmi okmány". nak nevezte, amely . egyszerűen és tömören, szinte jegyzőkönyvi stílus, ban tárgyalja a szocializmus győzelmének tényeit a Szovjetunióban, azokat a tényeket, amelyek a Szovjetunió dolgozóinak a kapitalista rabságból való jelszabadulásáról be. szélnek, a széles, végig következe, tes demokrácia győzelmének tényei, rffl a Szovjetunióban." A szovjet nép az Alkotmányt lángeszű megalkotója iránti forró szeretettől eltelve, Sztálini Alkotmánynak nevezte el. A Sztálini Alkotmány alapját a szocializmus elvei képezik: a termelő. és munkaeszközök szocialista tulajdona, a kizsákmányolás és a kizsákmányoló osztályok felszámolása. A Sztálini Alkotmány a Szovjetunió minden polgára számára biz. tositotta, hogy képességeinek meg. telelő munkát kaphasson. A szocia. lizmus a milliós tömegek alkotó kezdeményezéséből kiindulva utat nyitott a dolgozók öntevékenységének, s ez olyan gyors és korlátlan fejlődés forrása lett. amilyet nem ismer és nem ismerhet a kapitális, fa társadalmi rendszer. A szovjet munkások és kolhozparasztok milliói bizonyságot tesznek magasfokú szocialista öntudatukról, állandóan emelik a munka termelékenységét, tökéletesítik a munkaeljárásokat és munkamódszereketA Sztálini Alkotmány mélységesen nemzetközi. Nem tűr meg semmiféle nemzeti elnyomást és egyenlőtlenséget. A társadalom állami, gazdasági és kulturális életének minden területére megállapítja valamennyi nemzet és faj egyenjogúságát. A lenini-sztálini nemzetiségi politika valóraváltása azt eredményezte, hogy a Szovjetunióban az égyes nemzetek között megacé- lozódott a barátság, s a Szovjetunió szabad és egyenjogú népei egységes, baráti családba forrottak össze. Valamennyien egyformán élvezik a szocialista élet javait és szoros együttműködéssel mozdítják elő a szocialista ipar, a mezőgazdaság, kultúra és tudomány fejlődését. * A Sztálini Alkotmány lerögzíti, hogy a Szorrjet Szocialista Köz. társaságok Szövetsége a munkások és parasztok szocialista állama. A Szovjetunióban minden hatalom a város és falu dolgozóié, akiket a dolgozók küldöttjeinek szovjetjei képviselnek. A Sztálini Alkotmány megerősítette a valóban demokratikus választási rendszert, melynek alapján a dolgozók küldötteinek szovjetjeit a Szovjetunió valameny- nyi polgára választja általános, egyenlő és közvetlen választójog alapján, titkos szavazással. Igen sok burzsoá állam alkotmánya, hangzatosán beszél általános, egyenlő, közvetlen és titkos választójogról, valójában azonban ez a nép aljas félrevezetése. A kapitalista országok dolgozó tömegeit, számtalan fondorlat útján, a valóságban kizárják a választásokban való részvételből. Például az USA 1950 november 7-j kongresszusi választásai alkalmával 98 millió választási korhatárt elért személy közül mindössze 40 millió ember vehetett részt a szavazáson. A kapitalista államok álkotmá. nyakban hirdetett burzsoá demo. krácia keresztül-kasul hamis és a burzsoá diktatúra elkendőzésére szolgát. I. V. Sztálin, leleplezve a burzsoá alkotmányok képmutató frázisait, rámutat a következőre: „Beszélnek az állampolgárok egyenlőségéről. de elfelejtik azt. hogy a valóságban nem lehet egyenlőség a munkáltató és munkás közölt, a földbirtokos és paraszt között, ha az előbbieknek vagyonuk van, politikai súlyuk a társadalomban, az utóbbiak pedig mindkettőtől meg vannak fosztva, ha az előbbiek kizsákmányolok, az utóbbiak pedig kizsákmányoltak." ' * A szovjet alkotmány nem ismer semmiféle korlátozást és megszorítást, ami annyira jellemző a kapitalista államok alkotmányára. A Szovjetunióban a munkához való jogot a népgazdaság szociálista szervezete, a szovjet társadalom termelőerőinek szakadatlan növekedése biztosítja. A Szovjetunióban 1950-ben a munkások és alkalmazottak száma 1940-hez képest hétmillió hétszázezer fővel volt több. A Szovjetunióban az üdülés jogát a munkások és alkalmazottak részére megállapított évenként] fizetéses szabadság biztosítja. Minden szovjet állampolgár ingyenes orvosi segélyben részesül, rendelkezésre áll a gyógyfürdőhelyek, szanatóriumok és üdülők kiterjedt hálózata. A Szovjetunió alkotmánya biz. tosítja a szovjet állampolgároknak a művelődés jogát. A Szovjetunióban megvalósult a ayermekek kötelező általános ingyenes oktatása a hétéves iskolákban. A főiskolákon és technikumokon az idén 2,720.000 hallgató tanul. A Szovjetunió polgárai számára törvény biztosítja a szólásszabadságot. sajtószabadságot, gyülekezési szabadságot és ehhez biztosítja az anyagi alapokat is. A Szovjetunió alkotmánya rendkívül nagy nemzetközi jelentőségű. Erkölcsi ösztönzést jelent a világ dolgozói számára, programot ad a felszabadulásukért vívott harcukhoz. A Sztálini Alkotmány a népek közti barátság és a békeharc lobogója. A Szovjetunió népei a Sztálini Alkotmány zászlaja alatt me- netelnek a kommunizmus győzelme felé. VERSENYBEN AZ ÉVI TERV TELJESÍTÉSÉÉRT ' A MÉSZ HA RT-aknák versenyében András-akna, a körletek között a Kovács-körlet, a fejtési csapatok közt a Hartmann-csapaí az első' A ,«gutőbbi tíznapos versenykiérté- kelés óta kiemelkedő eredmények születtek a december 21 tiszteletére és az évi terv batáridő előtti teljesítéséért folyó munkaversenyben. A MESZHART Szénbányavállalat valamennyi aknája túlteljesítette e!múlt havi tervét és ezeknek az eredményeknek nagyrésze az etau® tíz nap hő sies munkájú nyomán született meg. A MESZHART Szénbányák közüti az első helyet továbbra is a megyei pártbizottság vándorzászlójának tulajdonosa: András-akna tartja. A részletes eredmények a következők: Az aknák közötti versenyben: 1. András-akna 118.5, 2. Széchenyi-akna lOfí.2, 3. Petőfi-akna 105,1, 4 Ferencakna 103.6, 5. István-akna 100.5 százalék. Míg az aknák közötti versenyben a pécsbányatelepi András-aktiu dolgozói az elsők, a körletek versenyében a Petőíi- aknai Kováé« János körletének dolgozói törlek az élre 134 százalékos átlagteljesítményükkel. A második helyet a Ferenc-aknai Kincses körlet dolgozói vívták ki maguknak 117.6 százalékkal. A harmadik helyre az András-aknai Dénes Győző körletének dolgozói kerültek 113.6 százallékkal. A fejtési csapatok között folyó verseny állása: 1. Harttnan József 286.3 százalék, Széchenyi-akna, 2. Niimsz József 193 százalék, Pe'.Öfi-akna. Eiővájási csapatok között: t .'tartón József 172.2 százalék, Széchenyi- akna. 2. Mutz Kornél 154.2 százalék, Petőfi-akna. A legjobb fejtési vájár: Sudár Ferenc 160 százalék, András- akna. Az évi tervünk teljesítéséért folyó harc döntő szakaszába léptünk. Már csak pár hét válasz', el bennünket december 31-től, és ez alatt az idő alatt a MESZHART bányászoknak is az eddiginél még jobban kell fokozni < verseny lendületéi, hogy maradéktalanul eleget tegyenek Rákosi elvtársnak tett vállalásuknak, határidő előtt teljesítsék a tervüket. Komlón új lendülettel megy a munka Rákosi elvtárs beszéde óta Sztálin elvtárs a szovjet Alkotmányról A Szovjet Alkotmány „sajátossága, hogy nem szorítkozik az állam- polgárok íormális jogainak leszögezésére, hanem a fősúlyt e jogok biztosítására, azokra az eszközökre helyezi, amelyekkel ezek a jogok megvalósíthatók. Nemcsak egyszerűen kinyilatkoztatja az állampolgárok egyenjogúságát, hanem biztosítja is, törvény tormájában szögezve le a kizsákmányoló rendszer felszámolásának tényét, az állampolgárok félszoba- dltilsánálc tényét minden kizsákmányolás alól. Nemcsak egyszerűen kinyi. hdkoztaija a munkára való jogot, hanem biztosítja, is, törvény formájában *?egezve le azt a tényt, hogy a szovjet társadalomban nincsenek válsfi- 7°k és megszűnt a munkanélküliség. Nemcsak cgyszerücn kinyilatkoztatja a öeinokraiikus szabadságjogokat, hanem törvényhozási úton meghatározott anyagi eszközökkel biztosítja megvalósulásukat is... Demokratizmusa nem ^közönséges“, „széliében elismert'’, általános demokratizmus, hanem s z o- 1 'a list a demokratizmus.“ (Részlet Sztálin elvtársvak a szovjetek Vili. rendkívüli össz- szővetségl Kongresszusán mondott előadói beszédéből.) ^ Az egyik a rádióban hallgatta, a másik újságban olvasta Rákosi elv- táj-s beszédét, a párt és a kormány határozatát. De ezért- akadnak olya. nők is. akik már csak másodkézből hallották, de olyan ember egy sincs a komlói építkezéseken aki ne tudna arról hogy megszűnik a jegynendszer, új és jobb rend kezdődik áruellátásunkban. Ezentúl azokhoz jut el elsősorban a vaj, a flanel:!, a cipő, a szalonna, akik megdolgoznak érte. Uj lemfiiletlei megy a munka Rákosi etvtárs beszéde óta — mondja Breitigám Henrik ácabrigádvezető. a szénosztályozó tártai ékbunkerjánál. _ Ed dig sem ment rosszul a munka, 150 százalék körül álltunk, nem pocsékoltuk a,z anyagot, hanem szépen leszedtük a táblákat úgy vittük feljebb a zsaluzást de azért mégis azt mondom, hogy új lendületet kapott a munkánk, Ezt nemcsak a szavalt bizonyítják, hanem a Breitigám. brigád munkája js. A „születésnapra“, ez a születés- n'aP a kimondott szavak nélkül is Sztálin elvtárs születése napját, december 21*<^t. jelenti. — a tartalékbun- keren dolgozó több szakmunkással együtt felajánlották, hogy ezt. a munkát befejezik. ^ Breitigám-brigád a maga részéről hét nappal előbb ‘el. jeskette vállalását és holnap már ál-, adják a helyüket a betonozóknak. Még a tartalék bunk ereken is túl a magasba mered az előtörő betonváza. Ott dolgozik Miltner Antal kőműves brigádja, ök is részesei a közös vállalásnak. Eddig sem teljesítettek soha száz százalékon alul, és a minőségi munkával sem volt baj Miltner Antal brigádvezető, de a többiek js_ segítették a brigádba került fiatal kőművest, Scheilig Józsefet, úgy, hogy most már nem marad le ö sem. — Amit Rákosi elvtárs mondott és amit a párt és a kormány határozott, az feladatot is jelent nékünk — így gondolja és így is mondja Miltner elvtárs. — Nemcsak a jegytendszer megszüntetéséről, de a a munkafegyelem megszilárdításáról is beszélt Rákosi elvtárs. Abból is ki kell vennünk a részünket, Eddig nem volt különösebb hiba, de most készül valami a Miltaer-bri. gádban. Két idősebb kőműves, Pécs Péter és Páll Orbán — ha nem is mondták eddig, — de a hidegebb idő beálltával minden bizonnyal hazaké- szülnek; Miltner elvtárs elhatározta, hogy jó meggyőzéssel maradásra bír ja őkot. Van mive! marasztalni őket. A téli munka ma már nádpadló mögött, gőzölt heton mellett, folyik. így azután senki nem fagyhat meg. Miltner eivtárs megőrzi brigádja egységét. így tették a vállalásukat Sz(álin evtárs születésnapjára és igy is_ akarják túlteljesíteni. Ok is. Breki- gámék is, és még sok-sok brigád. Tgv lesz december 21.e felejthetetlen ünnep Komlón, mert nagy alkotásokkal iinnepHk a „születésnapot", így — csak egyszerűen születésnap- ,nak mondják ezt a napot, mindenki frudja. hogy kinek, a dolgozók nagy vezérének, Sztálin eivtárs születésnapjáról van szó. Ezért készül el a szénosztályozó A, B. C része, a 27 méter magas szérűi című vei á három hídmérleg alapja, a második épületegység betonalap ozása, ezért készült el arra a. napra a mozdonyszín és transzformátorállomás, az új bölcsőde, ezért adják át ezen a napon a teberfuvar hatalmas új garázsát és ezért nyitnak meg új bé- nyászházak kapui Sztálin elvtárs születésnapjára az ajándékot most készítik a versenyző dolgozók, most adott ehhez a verseny, bez új lendületet a párt és a kormány határozata. A születésnapi ajándékok pedig örömet hoznak mindazoknak, akik az új épületekben laknak majd és az új üzemrészekben dolgoznak. December 21-től Sztálin elvtárs születésnapjától kezdve. Válasz Rákosi elvtárs beszédére KEDVES ELVTÄRSAK! A Dunántúli Napló vasárnapi számát kezdtem olvasni és mindjárt az első oldalon szembetűnt Rákos/, elv- társ elmondott beszédéből, hogy a jegyek megszűnnek. Mi dolgozók, na. gyón örültünk ennek, mert ez a bejelentés a rémhír terjesztőknek és a kozákoknak egy újabb po/oncsapást jelentett. , Most aztán dühönghetnek a háborúra spekulálók és a7 átuhalmozók, mert ezek csak arra „utaztak'1, hogy nekünk, dolgozóknak minél többet árthassanak. Rákosi elvtárs cleslilá,,Teljesítjük Az én brigádomban ma már nincs egyetlen munkatárs sem. aki ne ér tette volna jól meg Rákosi elv társ beszédét és a minisztertanács határozatát. Főleg, amikor megtartottuk a rőpgyüíést, mindenki tisztán látta a helyzete'.. Kiszámítottuk, hogy eddig ezer forintot kerestünk egy .hónapban, hozzáadtuk a huszonegyszúznlékos fizetésemelést. Megállapítottuk, hogy sokkal jobban futja ezentúl a fizetésünkből búsra és zsírrá, mini azelőtt, amikor 80 forintért vásároltuk kilóját. sával megakadályozta további garázdálkodásukat. Rákosi elvtárs beszédéből nagyon kitűnt, hogy a párt és a mi szeretett vezérünk, Rákosi oJv- társ jól ismeri n mi problémáinkat és gondoskodik is rólunk. Ezért mi, komlói kubikosok azt határoztuk el hogy december huszonegyedikére a felajánlott teljesítményünket túl fogjuk teljesíteni, mert fejenként négy köbméterrel több földet termelünk ki. A kubikosbrigád nevében: VAZSONY1 JÓZSEF sztahanovista brigádvezető. vállalásunkat44 Nagyon szépen köszönjük á pártnak és Rákosi el'társunknak ezt a jó határozatát, mert új erőt adott, nekünk további munkánkhoz. Ígérjük, hogy ezután még nagyobb lendülettel dolgozunk, főleg most, amikor a világbéke őrének, Sztálin »Ivtárs- nak a születésnapjára készülünk. Túlteljesítjük Sztálin elvtárs születésnapjára tel! ígéretünket és továbbra is. lelkesedéssel fogunk dolgozni. Kovács János brigádvezetö és nyolc munkatársa. Gilvánfán lelkesebben végzik a mélyszántást \ Községünk dolgozói lelkesen készültek, Rákosi elvtárs rádióbeszédé, nek meghallgatására. Jóval hét óra előtt meglelt a tanácsiroda helyisége. Mindannyian a legnagyobb csendben hallgattuk a beszédet, hogy egy szót se veszítsünk el abból, amit Rákosi elvtárs mond. De amikor a jegyrendszer beszüntetéséről beszélt, szinte egyszerre fejeztük ki tapsbar örömünket. Rákosi elvtárs beszéde után még sokáig elbeszélgettünk arról, hogy milyen nagy segítség az nekünk, hogy a mezőgazdasági terményét szabadon viheti piacra az a dolgozó paraszt, aki te! jesdi ette kötelezetts-égót. Ennél nagyobb és igazságosabb segítséget vem is nyújthatott volna nekünk, dolgozó parasztoknak akarnunk. Mert eddig úgy volt, hogy nem minden esetben kaptunk azt az árul, amiből éppen venni alrartunk. A ku- Iákok. spekulánsok mindig felvásárolták elölünk. Most aztán szabadon vásárolhatunk és feleslegünket is bátran vihetjük piacra és őrölhetünk, nmeny. nyit akarunk — mondta Végh Lajos 16 holdas dolgozó paraszt és még hozzátette azt isi — híost Rákosi elvtárs beszéde után kettőzött erővel végezzük az őszi mélyszántást. Most látom csak igazán hogy minél többet termelünk, annál jobb és szebb lesz az életünk. Alig fejezte be szavait, már Farka» József kiiencholdas dolgozó paraszt kardéit beszélni. , Én Is most jövök rá igazán « különbségre, hogy mennyivel más a mi életünk, mint a Jugoszláviában élő dolgozók élete Míg ott éhínség, nélkülözés van, addig mi szabadon vásárolhatunk mindenből, amire csak szükségünk van, a vásárlásra a lehetőségünk is megvan. Én js többszörös erővel iparkodom ezután is. hogy kötelezettségem túlteljesítsem* Rákos; elvtárs beszéde 6uu min'ha mások volnának községünkben a dolgozók. Sokkal lelkesebben végzik a munkát, látva azt hogy dolgozó népünk állama megbecsüli a dolgotokat és azon van. hogy a dolgozók: életét, minél jobbá és szebbé legye. Gilvánfán ma mindenki dolg-*r.!k, mindannyian a, őszi mélyszántást Té. gezzük, hogy időben kész legyen, ltogy jövőre még szebb, még boldogabb legyen az életünk Nagy Vince, Grfránf»,